614/B/1999. AB határozat
614/B/1999. AB határozat*
2004.09.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány ügyében meghozta az alábbi
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 33. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó szerint sérti az Alkotmány 32/D. §-át, valamint 9. §-ában foglalt rendelkezéseket a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 39. §-a. Eszerint a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB), a hitelintézetek és a posta pénztári pénzérmét címletenként legfeljebb 100 db-ot költség és díjmentesen vált át, míg 100 darabon felül már költséget és díjat kell fizetni. Az indítványozó szerint ez az MNB által végzett pénzváltás esetén díjfelszámítási előírás a pénzt és bankjegyet kibocsátó MNB javára, sérti az Alkotmánynak az MNB-ről szóló rendelkezéseit, mert maga az MNB rontja le a beváltott pénz értékét, ezzel veszélyezteti a forint értékállandóságát.
Az indítványozó által megjelölt törvény 39. §-át időközben a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény hatályon kívül helyezte. A sérelmezett rendelkezés szövegét változatlan tartalommal a hatályos törvény 33. §-a tartalmazza. Így az Alkotmánybíróság az utólagos normakontroll eljárást a hatályos MNB tv. 33. §-a tekintetében folytatta le.
Az Alkotmánybíróság eljárása során a fenti kérdések vonatkozásában megkereste a pénzügyminisztert.
II.
Alkotmány 32/D. §-a szerint:
„(1) A Magyar Nemzeti Bank feladata külön törvényben meghatározott módon törvényes fizetőeszköz kibocsátása, a nemzeti fizetőeszköz értékállandóságának védelme, a pénzforgalom szabályozása. (...)
9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.
(2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.”
Az MNB tv. 33. §-a szerint:
„Az MNB, a hitelintézetek és a posta pénztári pénzérmét – címletenként legfeljebb 100 darabot – más címletű pénzérmére, illetőleg bankjegyre, bankjegyet pedig más címletű – címletenként legfeljebb 100 darabot – bankjegyre, illetőleg pénzérmére díj- jutalék- és költségmentesen átváltják.”
III.
Az indítvány megalapozatlan.
A pénzváltás és a pénz feldolgozási tevékenység kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak minősül a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 3. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint.
Mindkét tevékenység költség ráfordítást igényel, amely a tevékenységet végző intézményeket terheli. Ezért a szolgáltatást nyújtók a törvény felhatalmazásánál fogva jogosultak azt a pénzváltás során a kérelmezőre díj vagy költségtérítés címén áthárítani. Az MNB tv. csupán azt a pénzváltási tevékenységet teszi díj- jutalék- és költségmentessé, amely mennyiségénél fogva nem jelent különösebb terhet a szolgáltatást nyújtóknál. Ennél nagyobb mennyiségű pénzváltás nem elsősorban a lakosság, hanem az üzletszerűen tevékenykedő kereskedelmi szolgáltatóknál jelentkezik: játék- ital-automata, parkolók üzemeltetője stb. Ez a jogalkotói döntés üzleti, gazdasági megfontolásokon alapul. Erre a jogalkotót az Alkotmány 32/D. §-a felhatalmazta. Ehhez képest az Alkotmánybíróság szerint az MNB tv. 33. §-ának rendelkezései nem sértik az Alkotmány 32/D. §-át.
Az a vélekedés sem megalapozott, hogy ha a pénzváltási szolgáltatást az MNB végzi és költséget számol fel, akkor az a forint értékállandóságát veszélyeztetné. A díj, költség a szolgáltatás ellenértéke, így nem változtat még közvetve sem a nemzeti fizetőeszköz értékállandóságán.
Az indítványt az Alkotmánybíróság e vonatkozásban is alaptalannak minősítette, és elutasította azt.
Az MNB tv. 33. §-ában foglaltak és az Alkotmány 9. §-a között alkotmányosan értékelhető összefüggést az Alkotmánybíróság nem talált megállapíthatónak, ezért az erre utaló indítványt is elutasította.
Budapest, 2004. szeptember 20.
Dr. Holló András s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k., Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k., Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné
Dr. Strausz János s. k., dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás