6/B/1999. AB határozat
6/B/1999. AB határozat*
2000.11.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírások alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységéről szóló 16/1992. (VII. 9.) számú rendelete 6. § (2), (3) és (4) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységéről szóló 16/1992. (VII. 9.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 6. § (2), (3) és (4) bekezdéseit, mert e rendelkezések az Alkotmány 70/A. §-ába ütköznek. Az indítványozó azt sérelmezi, hogy a szervezett szemétszállítást az ingatlan használója köteles igénybe venni és a szolgáltató részére a díjat megfizetni. Kifogásolja azt is, hogy az Ör. szerint a közszolgáltatásra vonatkozó szerződés már akkor is létrejön, ha a szolgáltató a szolgáltatás ellátására irányuló készségét bizonyítja. Végezetül sérelmezi azt az Ör. előírást, amely szerint a szolgáltatás ellátására vonatkozó részletes szabályokat az önkormányzat és a szolgáltató szerződése rögzíti.
II.
Az Alkotmánybíróság által az indítvánnyal összefüggésben vizsgált jogszabályok a következők:
1. Az Alkotmány egyes rendelkezései:
"44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."
"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési, vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti."
2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban. Ötv.) érintett rendelkezései:
"8. § (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: (…), a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; (…)"
"16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot."
3. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) az indítvánnyal kapcsolatba hozható szabályai:
"198. § (3) Szolgáltatásra irányuló kötelezettség és jogosultság jogszabályból vagy hatósági rendelkezésből szerződéskötés nélkül is keletkezhet, ha a jogszabály vagy a törvényes jogkörben eljáró hatóság így rendelkezik, és a kötelezettet, a jogosultat és a szolgáltatást kellő pontossággal meghatározza. Ebben az esetben – jogszabály vagy hatóság eltérő rendelkezése hiányában – a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni."
"226. § (1) Jogszabály meghatározhatja a szerződés egyes tartalmi elemeit, és kimondhatja hogy ezek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek eltérően rendelkeznek."
"388. § (1) Jogszabály kimondhatja, hogy szerződés a szolgáltatás igénybevételével jön létre."
"685. § a) pontja szerint e törvény alkalmazásában jogszabály: a törvény, a kormányrendelet; továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak keretei között az önkormányzati rendelet (…)."
4. Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény (a továbbiakban. Kötv.) idevonatkozó főbb rendelkezései:
"1. § (1) A helyi önkormányzat által szervezett, a települési szilárd és folyékony hulladék összegyűjtését, elszállítását és ártalommentes elhelyezését biztosító helyi közszolgáltatással ellátott területen lévő ingatlan tulajdonosa, használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) az ingatlanon keletkező szilárd és folyékony hulladék elhelyezéséről – a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott módon – a helyi közszolgáltatás igénybevétele útján köteles gondoskodni, ha jogszabály vagy hatósági határozat eltérően nem rendelkezik."
"1. § (3) A helyi önkormányzat a kötelező közszolgáltatás elvégzésére nyilvános pályázatot hirdet meg. A település szilárd vagy folyékony hulladék elhelyezése esetén a pályázati kiírásnak kell tartalmaznia a hulladékártalmatlanító hely(ek) megjelölését."
"2. § A helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg:
a) a helyi közszolgáltatás megnevezését, a közszolgáltatással ellátott terület határait;
b) a nyilvánosan meghirdetett pályázatot elnyerő, a közszolgáltatást végző intézmény vagy szakvállalkozás (a továbbiakban együtt: szolgáltató) megnevezését, illetőleg annak a működési területnek a határait, amelyen belül a szolgáltató a közszolgáltatás teljes körét valamennyi tulajdonos tekintetében rendszeresen köteles ellátni;
c) a közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a szolgáltató és a tulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, a szolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit [Ptk. 226. § (1) bekezdés];
d) közüzemi szolgáltatás (Ptk. 388. §) esetén a közüzemi szerződés létrejöttének módját, valamint a szolgáltatás igénybevételének, korlátozásának, megtagadásának – jogszabályban nem rendezett – módját és feltételeit;
e) az érintett közfeladattal összefüggő – jogszabályban nem rendezett – helyi önkormányzati hatósági feladatot, hatáskört és szabálysértést;
f) az elvégzendő szolgáltatás alapján a tulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, a díj mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit, vagy a szolgáltatás ingyenességét."
5. Az Ör. kifogásolt rendelkezései:
"6. § (2) A szolgáltatással ellátott területen lévő ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója, haszonélvezője, bérlője (a továbbiakban: használója) köteles a szervezett szemétszállítást, mint közszolgáltatást igénybe venni, és a szolgáltató részére a szolgáltatási díjat megfizetni.
(3) A közszolgáltatásra vonatkozó szerződés a szolgáltatás igénybevételével jön létre, valamint akkor is, ha szolgáltató a szolgáltatás ellátására vonatkozó rendelkezésre állási készségét bizonyítja.
(4) A szolgáltatás ellátására vonatkozó részletes szabályokat az Önkormányzat és a szolgáltató által kötött szerződés rögzíti."
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság már több határozatában kifejtette: nem alkotmányellenes, hogy a Kötv. 1. § (1) bekezdése a települési szilárd és folyékony hulladék elszállítását közüzemi szerződés keretében megvalósuló közszolgáltatássá minősíti, és a szolgáltatás igénybevételét az ellátott területen az önkormányzati rendeletben meghatározott módon az ingatlan tulajdonosa, használója részére kötelezővé teszi. [52/1998. (XI. 27.) AB határozat, ABH 1998. 483–484.; 54/1998. (XI. 27.) AB határozat, ABH 1998. 492, 493.]
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete rendeletalkotási hatáskörét az Alkotmány és az Ötv. alapján gyakorolta. Az Ör. elfogadásával az Ötv.-ben és a Kötv.-ben megállapított törvényi felhatalmazás szerint járt el, amikor e törvények végrehajtására rendeletet alkotott. Az Ör. a Kötv. előírásait vette figyelembe, amikor a szervezett szemétszállítást, mint közszolgáltatást a város közigazgatás területén megszervezte. A képviselő-testület a Kötv. előírásainak megfelelően kötelezte a szolgáltatással ellátott területen lévő ingatlan tulajdonosát, kezelőjét, használóját, haszonélvezőjét, bérlőjét (a továbbiakban: használó) arra, hogy kötelesek a szervezett szemétszállítást, mint közszolgáltatást igénybe venni, és a szolgáltató részére a szolgáltatási díjat megfizetni [6. § (1) bekezdés].
2. A Ptk. 685. § a) pontja szerint e törvény alkalmazásában jogszabály a törvény felhatalmazása alapján, annak keretei között az önkormányzati rendelet is. A Kötv. 1. § (1) bekezdése, valamint a 2. § d) pontja felhatalmazást ad a helyi önkormányzatoknak rendeletalkotásra az ingatlanon keletkező szilárd és folyékony hulladék elhelyezése módjának, illetőleg a közüzemi szerződés létrejötte módjának szabályozására. Az Ör-nek az az előírása [6. § (2) bekezdés], amely szerint a közszolgáltatásra vonatkozó szerződés a szolgáltatás igénybevételével jön létre, valamint akkor is, ha a szolgáltató a szolgáltatás ellátására vonatkozó rendelkezésre állás készségét bizonyítja törvényi előírásokon alapul. Ez az Ör.-beli szabály az első fordulatban lényegileg megismétli a Ptk. 388. § (1) bekezdését, a második fordulat pedig a Ptk. 198. § (3) bekezdéséből, valamint a Kötv. 2. § d) pontjából levezethetően határozza meg a közüzemi szerződés létrejöttének módját. A Ptk. 198. § (3) bekezdéséből következik ugyanis, hogy ha maga a jogszabály (adott esetben az Ör. is) vagy hatósági határozat a jogosultat és a kötelezettet megnevezve pontosan rendelkezik a szolgáltatásról, ennek jogi hatása ugyanaz, mint a szerződésnek. Ilyen esetekben tehát a jogszabály (határozat) teremt jogosultságot a szolgáltatás követelésére és kötelezettséget annak teljesítésére.
Az Ör. a közszolgáltatásra vonatkozó szerződés létrejöttének egyik eseteként – a hivatkozott törvényi előírásokra alapozva – a szolgáltatónak a szolgáltatás ellátásra vonatkozó rendelkezésre állási készségének bizonyítását határozta meg. Minthogy a Kötv. 1. § (1) bekezdése szerint a települési szilárd és folyékony hulladék összegyűjtését, elszállítását és ártalommentes elhelyezését biztosító közszolgáltatást az ilyen szolgáltatással ellátott területen levő ingatlan tulajdonosa köteles igénybe venni, a szolgáltatónak a szolgáltatás elvégzésére irányuló készsége (megjelenés a hulladék elszállítására) a szerződést az Ör. alapján jogszerűen hozza létre, figyelemmel a Ptk. 198. § (3) bekezdésének rendelkezésére is.
3. A Kötv. 2. § c) pontja értelmében a közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját a szolgáltató és a tulajdonos jogait és kötelezettségeit, a szolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit a helyi önkormányzat rendelete állapítja meg. Ezeket tartalmazzák – többek között – az Ör. 7. § (3)–(12) bekezdései és a 8. § (2)–(7) bekezdései. Az Ör. 6. § (4) bekezdése nem a szolgáltató és a tulajdonos, használó közötti szerződéses kapcsolat egyes elemeit szabályozza, hanem az önkormányzat és az általa pályázat alapján a közszolgáltatás teljesítésére kijelölt szolgáltató közötti jogviszonyt. E jogviszonynak az Ör.-ben nem részletezett elemei külön szerződésben megállapíthatók. Ez az utaló jellegű szabályozás nem érinti a tulajdonosok, használók jogait és kötelezettségeit.
IV.
Az Alkotmánybíróság vizsgálta az indítványozónak a jogegyenlőség megvalósulásának hiányát, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmát felvető kifogásait (Alkotmány 70/A. §). Az Alkotmánybíróság több határozatában kifejtette már álláspontját a diszkrimináció tilalma tekintetében. Így a 61/1992. (XI. 20.) AB határozatában, az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy alkotmányellenes megkülönböztetés csak akkor állapítható meg, ha összehasonlítható helyzetben lévő személyek között tesz a jogalkotó olyan különbséget, amely alapjogsérelmet okoz, illetőleg azzal az egyenlő méltóság alkotmányos követelményeit sérti (ABH 1992. 280.).
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. – Ózd város közigazgatási területén a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység körében a szolgáltatással ellátott területen lévő valamennyi ingatlan használója számára – kötelezővé tette a szervezett szemétszállítás igénybevételét és a szolgáltatási díj megfizetését. Nem tett különbséget a használók között az Ör. a szerződés tartalmi elemeit érintő szabályaival sem. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. kifogásolt előírásai és az indítványozó által hivatkozott alkotmányos szabály egymással közvetlen összefüggésbe nem hozhatók, így nem sértik a jogegyenlőség megvalósulásának, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmának az Alkotmány 70/A. §-ában deklarált alkotmányos elveit.
Mindezekre tekintettel megállapítható, hogy az Ör. 6. § (2), (3) és (4) bekezdései, az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése szempontjából alkotmányellenes rendelkezést nem tartalmaznak.
A kifejtettekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2000. november 22.
Dr. Bihari Mihály s. k., Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás