6–2/1999. (II. 10.) ISM határozat
6–2/1999. (II. 10.) ISM határozat
a 6/1999. (II. 4.) ISM számú határozat kiegészítésérőlqqés módosításáról
1999.01.31.
Törvényességi felügyeleti jogkörömben eljárva a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ, 1143 Budapest, Istvánmezei út 1–3.) elnöke, elnöksége és ellenőrző bizottsága működésének felfüggesztése, valamint a felügyelő biztos kirendeléséről szóló 6/1999. (II. 4.) számú határozatot a következők szerint kiegészítem és módosítom.
A határozat a következő rendelkezéssel, tájékoztatással és indokolással egészül ki:
,,A határozat azonnali végrehajtását rendelem el.
E határozat bírósági felülvizsgálata a közlésétől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnál (1055 Budapest, Markó u. 27.) előterjesztett keresettel kezdeményezhető.
Indokolás: a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény (Stv.) 26. §-a alapján az MLSZ törvényességi felügyelete az ifjúsági és sportminiszter hatáskörébe tartozik. Ugyanezt a hatáskört az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM, 1054 Budapest, Hold u. 1.) megalakulása előtt az Országos Testnevelési és Sporthivatal (OTSH) elnöke gyakorolta.
Az OTSH elnöke 1998. november 4-én – 1998. évre vonatkozóan – törvényességi felügyeleti vizsgálat lefolytatását rendelte el. A vizsgálati jelentés 1998. december 3-án elkészült, amelyet a törvényességi felügyeletet ellátó szerv az MLSZ elnöke részére megküldött. Ezzel egyidejűleg az OTSH elnöke – 45 napos határidő megállapításával – felhívta az MLSZ elnökét a feltárt szabálytalanságok és törvénysértések orvoslásához szükséges intézkedések megtételére.
A vizsgálati jelentés a következő hiányosságokat tárta fel:
– többszöri írásos felszólítás ellenére nem történt meg a szakszövetség közhasznúsági nyilvántartásba vételének kezdeményezése és az alapszabály ezzel összefüggő módosítása. A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 27. §-ának (3) bekezdése kötelezően előírja, hogy az a szervezet, amely rendszeres költségvetési támogatásban részesül köteles 1998. június 1-jéig közhasznú szervezetként a nyilvántartásba vételét kérni. Tekintettel arra, hogy az MLSZ alapszabályának 37.§-ában a szövetség bevételei között a központi költségvetési támogatás szerepel, az MLSZ-nek már – a jelölt időpontig – kérnie kellett volna a törvény által előírt nyilvántartásba vételt;
– a vizsgálati jelentésben előírt belső szabályzatok közül a gazdálkodási és a munkaügyi szabályzat elfogadása a megadott határidőn belül nem történt meg;
– a vizsgált időszakban az ellenőrző bizottság érdemi munkát nem végzett, a pénzfelhasználás és a gazdálkodás belső ellenőrzése nem működött. Az ellenőrző bizottság a vizsgálati jelentésben foglalt felszólítások ellenére sem vizsgálta meg a szövetség gazdálkodását érintő, törvényességi szempontból is aggályos ügyeket.
A törvénysértő gazdálkodással kapcsolatos bejelentések alapján 1999. január 18-án kiegészítő felügyeleti ellenőrzést rendeltem el. A vizsgálat megállapította, hogy az MLSZ gazdálkodását áttekinthetetlen viszonyok jellemzik, több szabályzat jogszabállyal ellentétes rendelkezéseket tartalmaz, több, a törvényes gazdálkodást segítő belső szabályozás hiányzik.A könyvvizsgálói jelentés is alátámasztja, hogy a szakszövetség a gazdálkodása során rendszeresen és súlyosan megsérti a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat és saját szabályzataiban foglaltaknak sem tesz eleget.
A vizsgálat során az MLSZ illetékesei nem tudták rendelkezésre bocsátani a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló 114/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 4. §-ában foglalt kötelezettségük szerinti elkülönítést, vagyis a társadalmi szervezet célja szerinti, illetve vállalkozási tevékenysége szerinti bevételek és költségek elkülönítésének dokumentációját. E kötelezettséget a Számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 8/1996. (I. 24.) Korm. rendelet 8.§ (5) bekezdése is előírja. E mulasztás kihatása, hogy mivel a céltartalékképzési lehetőség társadalmi szervezeteknél csak a vállalkozási tevékenységből származó követelésekre terjedhet ki [8/1996. (I. 24.) Korm. rendelet 9.§ (2) bek.], dokumentált elkülönítés hiányában ezt nem lehet figyelembe venni a mérleg-, illetve az eredmény-kimutatás készítésekor, sem a társasági adóalap megállapításakor.
Az elnök kellő fedezet hiányában – az elnökség tudtával – az érvényes elnökségi határozattól eltérően vállalkozási célokra többletkötelezettséget vállalt, ezzel megsértette az Stv. 24. § (3) bekezdésében foglaltakat is.
A fedezetlen pénzügyi kötelezettségvállalások következtében az MLSZ hiánya meghaladja a 170 millió forintot, illetve a jogellenes gazdálkodás továbbvitele csődhelyzetet idézhet elő, a köztestületként működő szövetség alapfeladatainak ellátását veszélyezteti.
A vizsgálat megállapításai egyértelműen alátámasztják, hogy az MLSZ működésében és gazdálkodásában ismételten súlyos jogszabálysértések történtek. Fentiekre tekintettel, illetve a további jogsértések megelőzése érdekében az Stv. 27.§-a (3) bekezdésének d) pontja alapján intézkedni kellett a szakszövetség ügyintéző és ellenőrző szervének, valamint elnöke működésének felfüggesztéséről, és a szakszövetség ügyeinek vitelére – a törvényes működés helyreállításáig – felügyelő biztost kellett kirendelni.
Az MLSZ gazdálkodásában és számvitelében feltárt, a szakszövetség vagyonát, fizetőképességét, köztartozásainak teljesítését veszélyeztető gazdálkodási szabálytalanságokra tekintettel – a további jelentős és helyrehozhatatlan károk bekövetkezésének megelőzése érdekében – az Áe. 63. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a határozat azonnali végrehajtását kellett elrendelni.
A jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatás kötelezettségét az Áe. 43. §-a (1) bekezdésének b) pontja állapítja meg.''
E határozat bírósági felülvizsgálata a közlésétől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnál (1055 Budapest, Markó u. 27.) előterjesztett keresettel kezdeményezhető.
Indokolás
Az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 48.§-ának (2) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy az eljáró szerv határozatát saját hatáskörében kiegészíthesse, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. A 6/1999. (II. 4.) számú határozat felülvizsgálata során megállapítottam, hogy az a törvényes feltételek fennállása ellenére nem rendelkezett az azonnali végrehajthatóságról, ezért az esetleges bírói felülvizsgálat időtartamára nem ad biztosítékot a jelentős vagy helyrehozhatatlan károk megelőzésére. Ezért az Áe. 63. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján intézkedni kellett a határozat azonnali végrehajtásának elrendeléséről, illetőleg ebben – az ügy érdeméhez tartozó – kérdésben a határozatot ki kellett egészíteni.
Az Áe. 43. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a határozat rendelkező részében az ügyfelet tájékoztatni kell a jogorvoslat lehetőségéről. Az Áe. ugyanezen bekezdésének c) pontja határozza meg az eljáró szerv indokolási kötelezettségét és annak tartalmát. Mivel a felülvizsgált határozat nem tartalmazott tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről, továbbá nem tett eleget az indokolás kötelezettségének, ezért intézkedni kellett a hiányzó törvényes kellékek pótlásáról és ebben – az ügy érdemét nem érintő kérdésben – a határozat módosításáról.
A jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatás kötelezettségét az Áe. fent hivatkozott rendelkezése állapítja meg.
Deutsch Tamás s. k.,
ifjúsági és sportminiszer
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás