• Tartalom

PK BH 1999/65

PK BH 1999/65

1999.01.01.
A megtámadási határidő számítása az igény öröklése esetén [Ptk. 201. § (2) bek., 236. § (1)-(2) bek., 326. § (2) bek.].
Az eljárt bíróságok tényként állapították meg, hogy a felperes jogelődje, az 1990. augusztus 3-án meghalt T. Gy. (a továbbiakban: jogelőd) szóbeli megállapodással 330 000 forintért eladta a Ford Orion típusú személygépkocsiját az alperesnek. Az alperes a jogelődnek 200 000 forintot készpénzben fizetett, 90 000 forint ellenében a Lada típusú személygépkocsiját adta a jogelőd tulajdonába. A fennmaradó 40 000 forintot az alperes részletekben kívánta megfizetni, e vállalását azonban nem teljesítette. A szerződés megkötésekor a jogelőd szerződéskötési képessége fennállt. A felperes örökléséről döntő hagyatékátadó végzés 1991. március 29-én emelkedett jogerőre.
A felperes módosított keresetében az alperest 325 300 forint és ennek kamata megfizetésére kérte kötelezni Állítása szerint jogelődje és az alperes között nem jött létre adásvételi szerződés, az alperes jogcím nélkül tartja birtokában a jogelőd személygépkocsiját. A Ptk. 201. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással a szerződést meg is támadta. Hivatkozása szerint a személygépkocsi forgalmi értéke 612 300 forint volt.
Az alperes 10 000 forint vételárhátralék fennállását ismerte el; ezt meghaladóan a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest 40 000 forint és ennek kamata megfizetésére kötelezte. Döntésének indokolása szerint a felperes által állított feltűnően nagy értékkülönbség nem állapítható meg, ugyanakkor a megtámadási határidőt a felperes el is mulasztotta. Az elsőfokú bíróság az alperest a vételárhátralék megfizetésére kötelezte.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét helybenhagyta. A szerződés megtámadásának határidejével kapcsolatban megállapította, hogy a felperes a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedéséig menthető okból nem tudta a követelést érvényesíteni, az egyéves határidőre figyelemmel azonban 1991. március 29-től a szerződés megtámadására három hónap állt rendelkezésre. Ezt a határidőt elmulasztotta, következésképpen a feltűnő aránytalansággal összefüggő bírósági értékelés okafogyottá vált.
A felperes felülvizsgálati kérelme a keresete szerinti döntés meghozatalára irányult. Hivatkozása szerint az eljárt bíróságok jogszabálysértéssel állapították meg a jogelőd és az alperes közötti szerződés létrejöttét, továbbá azt, hogy a felperes igényének érvényesítésével elkésett.
Az alperes a jogerős ítéletnek hatályában fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
Az eljárt bíróságok a bizonyítékok okszerű mérlegelése alapján megállapított tényállásból következtettek az adásvételi szerződés megkötésére és annak tartalmára. A megállapított tényállás nem iratellenes, nem okszerűtlen és logikai ellentmondást sem tartalmaz. Ilyenképpen annak vitatására a felülvizsgálati eljárásban jogi lehetőség nincsen.
Nem tévedtek az eljárt bíróságok, amikor a Ptk. 236. §-ának (1) bekezdése alapján abból indultak ki, hogy a Ptk. 201. §-ának (2) bekezdésén alapuló megtámadást egy éven belül írásban kellett volna a másik féllel közölni A jogelőd halála és a hagyatéki eljárás elhúzódása miatt a másodfokú bíróság arra is helyesen mutatott rá, hogy a felperes a követelést menthető okból nem tudta érvényesíteni a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedéséig. A Ptk. 326. §-ának (2) bekezdése értelmében azonban ez időponttól kezdődően három hónapon belül kellett volna az alperessel szemben fellépnie. Miután ezt elmulasztotta, a megtámadási jogát elvesztette.
A kifejtettekre figyelemmel, jogszabálysértés hiányában a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletnek felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. V. 20.236/1997. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére