66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet
66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet
az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól1
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. § (2) bekezdése l) pontjának felhatalmazása alapján – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendelem el:
Általános rendelkezések
1. § (1)2 A rendelet hatálya az építészeti örökség mindazon elemére kiterjed, amely külön jogszabályok alapján nem áll védelem alatt, és amelyet a települési önkormányzat – a fővárosban a kerületi önkormányzat, valamint a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat – rendeletében helyi települési, táji, természeti, építészeti, néprajzi, képző- vagy iparművészeti, ipartörténeti, régészeti értékként védetté nyilvánít (a továbbiakban együtt: helyi védelem).
(2) A helyi védelem célja a településnek és környezetének, valamint az ott található értékes építészeti, táji, valamint az épített környezettel összefüggő természeti elemek jellegzetességének, hagyományos megjelenésének megőrzése.
A helyi védelem fajtái
2. § (1) A helyi védelem – az Étv. 57. §-a (1) bekezdésének figyelembevételével – a település és környezetének egészére vagy összefüggő részére (a továbbiakban: helyi területi védelem), valamint egyes építményeire, ezek részleteire (a továbbiakban: helyi egyedi védelem) terjedhet ki.
(2) A helyi területi védelem
a) a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet),
b) a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép),
c) a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),
d) településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen)
védelmére terjed ki.
(3) A helyi területi védelem a műemléki környezetet (MK) közvetlenül határoló terület, valamint a műemléki jelentőségű terület (MJT) közvetlen környezetére is kiterjeszthető.
(4) A helyi egyedi védelem
a) az építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),
b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,
c) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelmére,
d) egyedi tájérték védelmére
terjedhet ki.
A helyi építészeti örökség védelmének önkormányzati szabályozása
3. §3 A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítését az 1. § (1) bekezdése szerinti települési önkormányzati rendeletben meghatározott eljárási szabályok betartása mellett – a főépítészi tevékenységről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti – a települési – a fővárosban a fővárosi és a kerületi – vagy a térségi önkormányzati főépítész látja el.
Az építészeti örökség helyi védelmének
általános szabályai
4. §4 A települési önkormányzat – a fővárosban a kerületi önkormányzat, valamint a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat – az építészeti örökség helyi védelmének általános szabályai keretén belül – szabályozhatja
a) a helyi területi és egyedi védelem alá helyezés, illetve a védelem megszüntetésének általános rendjét és feltételeit, a tulajdonosok előzetes tájékoztatási kötelezettségét,
b) a helyrehozatali kötelezettség előírásának rendjét, annak teljesítéséhez nyújtandó önkormányzati támogatást, valamint a védett építmény rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó költségek megtérítését,
c) a kedvezmények mértékét és módját,
d) reklám, hirdetőberendezés vagy más, az építményen vagy attól különállóan megjelenő berendezés vagy tárgy elhelyezésére, valamint a védett területekre és a védett építményekre vonatkozó tiltást, korlátozást, feltételeket.
A helyi területi és egyedi védelem alá helyezés
elrendelése, illetve megszüntetése
5. § (1)5
(2)6 A helyi védelem alá helyezésről szóló települési önkormányzati rendelet szakmai megalapozására a szabályozási terv (rendezési terv) értékvizsgálati munkarésze szolgál alapul. Az értékvizsgálatot – rendezési terv hiányában, vagy amennyiben a korábbi rendezési tervhez nem készült – a helyi védelem céljából el kell készíteni.
(3) Az önkormányzat a területi és egyedi védelem alá helyezésről szóló rendeletében az adott területre és építményre vonatkozó építési követelményeket olyan részletességgel állapíthatja meg, hogy azok az építésügyi hatóság számára egyértelműek legyenek.
6. § (1) A helyi területi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet az értékvizsgálat alapján előírhatja különösen:
a) a település jellegzetes szerkezetének, telekosztásának, utcavonal-vezetésének megőrzését, illetve új telek kialakítása vagy telekátalakítás során a védett településszerkezet megtartását,
b) azt a követelményt, hogy az új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, illetve a meglévőt fenntartani, bővíteni, átalakítani,
c) a településre jellemző, hagyományos kerítés- és kapuformák, építményfajták, valamint növényzet megtartását,
d) azt a követelményt, hogy a közterületek burkolatát, az utcabútorokat, a hirdető berendezéseket az utcakép jellegzetességének megtartásával kell elhelyezni,
e) a hagyományos és jellegzetes növényzet pótlását.
(2) A helyi egyedi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet az értékvizsgálat alapján előírhatja különösen:
a) a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, homlokzati jelleg megtartását (homlokzati nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok stb.),
b) a védelem alapját jelentő belső kialakítás, illetve a használati mód változásának feltételeit,
c) bővítés, átalakítás, felújítás esetén az utcakép és településszerkezet védett értékeivel való összhang követelményét,
d) egyes építmények, építményrészek bővítése, átalakítása során a védelem alapját képező részek megtartását.
7. § (1) A helyi védelem alatt álló építészeti érték megőrzése érdekében törekedni kell az eredeti (vagy ahhoz közelálló) rendeltetésnek megfelelő használatára, ha ez nem lehetséges, közcélú hasznosításra.
(2) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.
(3)7
8. § (1)8 A helyi védelem alatt álló értékről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell:
a) a védelem szakszerű, rövid indokolását,
b) fotódokumentációt,
c) a helyi védelem 2. § (2)–(4) bekezdés szerinti védettségi kategóriáját,
d) a helyrajzi számot.
(2) Egyedi védettség esetén az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
a) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
b) helyszínrajzot,
c) a védett érték rendeltetését és használatának módját.
(3) Területi védelem esetén az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a nyilvántartásnak tartalmazni kell a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.
(4) A nyilvántartás céljára készült helyszínrajzot olyan méretarányban kell elkészíteni, hogy a helyi védelemmel kapcsolatos megállapítások az egyes telkekre, építési területekre és közterületekre egyértelműen értelmezhetőek legyenek.
9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
A rendeletet a 400/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet 34. §-a hatályon kívül helyezte 2016. december 30. napjával.
Az 1. § (1) bekezdése az 55/2015. (XII. 11.) MvM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § az 55/2015. (XII. 11.) MvM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § az 55/2015. (XII. 11.) MvM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdését az 55/2015. (XII. 11.) MvM rendelet 5. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (2) bekezdése az 55/2015. (XII. 11.) MvM rendelet 4. §-a szerint módosított szöveg.
A 7. § (3) bekezdését az 55/2015. (XII. 11.) MvM rendelet 5. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze az 55/2015. (XII. 11.) MvM rendelet 5. § c) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás