687/B/1999. AB határozat
687/B/1999. AB határozat*
2004.11.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet törvényellenességének és alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest XXII. Kerületi Szabályozási Terv „Rádiófrekvenciákat közvetítő bázisállomások berendezéseiről és azok hálózatáról” című fejezetének megállapításáról szóló 41/1999. (XI. 26.) Ör. sz. rendelete 2. § (4) bekezdése törvényellenességének és alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének a rádiófrekvenciákat közvetítő bázisállomások és berendezéseinek telepítéséről szóló 21/1999. (VI. 29.) Ör. számú rendelete 2. § (4) bekezdése törvényellenességének és alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.
Indokolás
I.
Az indítványozó az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványában kérte Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének a rádiófrekvenciákat közvetítő bázisállomások és berendezéseinek telepítéséről szóló 21/1999. (06.29.) Ör. számú rendelete (a továbbiakban: Ör1.) 2. § (4) bekezdése törvényellenességének és alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az indítványozó álláspontja szerint az Ör1. 2. § (4) bekezdése – amely az önálló antennatornyok építésére és elhelyezésére építési tilalmat rendelt el – önkényesen megtiltja, korlátozza az önálló antennatornyok elhelyezését, s ellentétes az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ét.) 62. § (2) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján alkotott, az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: KTMr.) 1. § (2) bekezdésével, a 6. §-ával, valamint a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 28. § (1) bekezdésével. Az indítványozó szerint ezért az Ör1. 2. § (4) bekezdése sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését és a 7. § (2) bekezdésének első fordulatában foglaltakat.
Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy az Ör1.-et időközben hatályon kívül helyezte a Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest XXII. Kerületi Szabályozási Terv „Rádiófrekvenciákat közvetítő bázisállomások berendezéseiről és azok hálózatáról” című fejezetének megállapításáról szóló 41/1999. (XI. 26.) Ör. sz. rendelete (a továbbiakban: Ör2.) 3. § (2) bekezdése. Mivel az Ör2. 2. § (4) bekezdése azonos szabályozást tartalmazott az Ör1. 2. § (4) bekezdésével, ezért az Alkotmánybíróság megkereste az indítványozót, hogy indítványát az új szabályozás vonatkozásában is fenntartja-e, vagy kéri az eljárás megszüntetését. Az indítványozó nyilatkozatában az Ör2. 2. § (4) bekezdése vonatkozásában is fenntartotta korábbi indítványát.
Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy az indítványozó által felhivatkozott Tt.-t 2001. december 23-tól hatályon kívül helyezte a hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény, amelyet azonban 2004. január 1-jétől helyezett hatályon kívül az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.). A Tt. – indítványozó által hivatkozott – 28. § (1) bekezdésével tartalmilag azonos szabályozást tartalmaz az Eht. 94. § (1) bekezdése, ezért az Alkotmánybíróság az indítvánnyal támadott önkormányzati rendeleti szabályozás törvényellenességének és alkotmányellenességének vizsgálata során e törvényi szabályozást vette figyelembe.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következőkre alapozta:
1. Az Alkotmány szerint:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
„7. § (2) A jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”
2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) alapján:
„16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.”
3. Az Ét. indítvánnyal érintett rendelkezései:
„14. § (3) A fővárosi kerületi önkormányzatnak – a fővárosi építési keretszabályzat keretein belül – a kerület egészére vonatkozóan kerületi építési szabályzatot kell megállapítania.”
„14. § (6) A kerületi szabályozási tervbe a kerületet érintő, a főváros szabályozási kerettervében szereplő szabályozási elemeket be kell építeni, eltérés szükségessége esetén a főváros szabályozási kerettervét előzetesen módosítani kell.”
„52. § (2) Az elvi építési, az építési, a bontási, a használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési, továbbá az azokkal összefüggésben keletkezett ellenőrzési és kötelezési ügyekben, valamint a kiszolgáló út céljára történő lejegyzés és a telekalakítások engedélyezése tárgyában és a 47. § (2) bekezdés b)–d) pontjaiban meghatározott esetekben (a továbbiakban: kiemelt építésügyi hatósági ügy), első fokon – kormányrendeletben meghatározott illetékességi területtel – a városi (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, továbbá annak a települési önkormányzatnak a jegyzője jár el, akit kormányrendelet e törvény hatálybalépéséig kijelölt.”
„62. § (2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy ...
i) az építésügyi hatósági engedélyezési és kötelezési eljárások, valamint ezekkel kapcsolatban a települési önkormányzatok véleménynyilvánításának részletes szabályait,
... rendelettel állapítsa meg.”
4. A Tt. indítvánnyal érintett – az indítvány benyújtásakor hatályos – rendelkezései:
„2. § (1) Saját célú, külön célú távközlő hálózatot saját célú felhasználásra – az engedélyköteles rádió távközlő berendezéseket is tartalmazó, rádió távközlő hálózat kivételével – a telekhatáron belül bárki szabadon létesíthet.
(2) Saját célú és külön célú távközlő hálózat – a törvény 19. §-ának (4) bekezdésében említett jogszabályoknak megfelelően – telekhatáron túlterjedően is létesíthető.
(3) A zártcélú távközlő hálózatokra vonatkozó szabályokat a Kormány állapítja meg.”
„28. § (1) Település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell a közcélú távközlő eszközök elhelyezésének lehetőségét is.”
5. Az Eht. indítvánnyal érintett hatályos rendelkezései:
„83. § (1) Az elektronikus hírközlési építmények létesítéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához, átalakításához, megszüntetéséhez – ha jogszabály másként nem rendelkezik – hatósági engedély szükséges. Az engedélyt – az antennák, antennatartó szerkezetek és az azokhoz tartozó műtárgyak kivételével – a hatóság adja ki.
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nincs szükség hatósági engedélyre olyan elektronikus hírközlési építmény építési munkáinak végzéséhez, amelyet egy adott vállalkozás vagy személy kizárólag saját igényeinek kielégítésére használ, vagy azon zárt csoportot alkotó felhasználók belső elektronikus hírközlési forgalma bonyolódik, és az építmény nem terjed túl a vállalkozás vagy személy, illetve a zárt csoportot alkotó felhasználók saját ingatlana határán.”
„94. § (1) A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál – a külön jogszabályban meghatározott módon – biztosítani kell az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének lehetőségét.”
6. A KTMr. indítvánnyal érintett rendelkezései:
„1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed minden – a (2) bekezdésben nem említett – építményre, építményrészre, épületegyüttesre (a továbbiakban együtt: építmény), – a telekalakítás kivételével – az Ét. 34. § (1) bekezdés szerinti építési munkára, továbbá a 9. §-ban meghatározott egyéb építési tevékenységre (a továbbiakban együtt: építési tevékenység), tekintet nélkül annak rendeltetésére, állandó vagy ideiglenes jellegére, továbbá anyagára, illetőleg építési módjára.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya
a) a közlekedési nyomvonal jellegű építményekre (utak, járdák, vasutak, repülőterek),
b) a távközlési építményekre, az antennák, antennatartó szerkezetek, valamint az azokhoz tartozó műtárgyak kivételével,
c) a villamos- és a távhőellátási vezetékekre,
d) a kőolaj-, kőolajtermék-, gáz- és egyéb csővezetékekre és tartályokra, a föld alatti gáztárolókra, a propán-bután töltőtelepekre, nyomástartó edényekre,
e) a bányaműveléshez szükséges, valamint a megszűnt bányák föld alatti építményeire, ezeknek a külszínen lévő műtárgyaira és egyéb építményeire, a bányászati és a földtani kutatási célt szolgáló mélyfúrás építményeire (pl. aknatorony, fúrótorony, gáz-, olajleválasztó),
f) a nukleáris létesítményekre és az azokkal összefüggő építményekre,
g) a robbantóanyagok tárolására szolgáló műtárgyakra és egyéb építményekre,
h) a vízimunkákra és a vízilétesítményekre,
i) a földmérési jelekre és a földmérés céljára szolgáló műszerállásokra és észlelő pillérekre,
j) az a)–d) és i) pontban említett nyomvonal jellegű építmények közbeiktatott, illetőleg csatlakozó műtárgyaira,
k) a barlangban történő építési tevékenységre.”
„2. § (3) A rendelet hatálya alá nem tartozó – az 1. § (2) bekezdésében említett építményekre vonatkozó hatósági engedélyek megadásához az építésügyi hatóság hozzájárulása szükséges. Ennek során az építmények építésének engedélyezésére irányuló eljárásban szakhatóságként közreműködő építésügyi hatóság csak azt vizsgálja, hogy az építmény elhelyezése és megépítése megfelel-e a településrendezéssel és az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelményeknek, a helyi településrendezési terveknek és a helyi építési szabályzatnak.”
„6. § (1) Az Ét. 52. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben eljárni illetékes építésügyi hatóság a települési önkormányzat, illetve a fővárosban – a fővárosi önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben – a fővárosi önkormányzat részére az építésügyi hatósági engedélyek megadásáról vagy megtagadásáról rendelkező határozat egy példányát megküldi.”
7. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) indítvánnyal érintett rendelkezése:
„32. § Valamennyi építési övezetben, illetőleg övezetben – ha a helyi építési szabályzat, szabályozási terv másként nem rendelkezik – elhelyezhetők:
1. a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,
2. a köztárgyak,
3. a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,
4. a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,
5. a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.”
8. Az Ör1. indítvánnyal támadott rendelkezése:
„2. § (4) Területen belüli lakóterület keretövezetekben továbbá természeti- és épített építészeti értékek közvetlen 50 méteres környezetében épületre, építményre kiegészítőként, önálló tartószerkezetre, vagy tartószerkezet nélkül épület, építmény falára, meglévő magastető gerincmagassága felett rádiófrekvenciákat közvetítő berendezéseket és bázisállomásokat elhelyezni, létesíteni nem lehet.”
9. Az Ör.2. indítvánnyal támadott rendelkezése:
„2. § (4) Területen belüli lakóterület keretövezetekben továbbá természeti- és épített építészeti értékek közvetlen 50 méteres környezetében épületre, építményre kiegészítőként, önálló tartószerkezetre, vagy tartószerkezet nélkül épület, építmény falára, meglévő magastető gerincmagassága felett rádiófrekvenciákat közvetítő berendezéseket és bázisállomásokat elhelyezni, létesíteni nem lehet.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság eljárása során elsőként az Ét., az Eht., a KTMr. és a OTÉK, illetőleg az Ör2. tárgyi hatályára vonatkozó rendelkezéseket vetette össze. Az Ét., a KTMr. és a OTÉK rendelkezéseit az építményekre és építési tevékenységekre, az Eht. rendelkezéseit az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésére kell alkalmazni. Az Ör2. tárgyi hatálya – az önkormányzat illetékességi területén belül – az épületre, építményre kiegészítőként, önálló tartószerkezetre, vagy tartószerkezet nélkül épület, építmény falára elhelyezhető rádiófrekvenciákat közvetítő berendezésekre és bázisállomásokra terjed ki. Az Ör2. az Ét. 14. §-ában meghatározott, a kerületi építési szabályzat (szabályozási terv) megalkotási kötelezettségének teljesítésére került megalkotásra. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése szerint: „A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.” Az Ét. 14. §-ában, az Eht. 94. § (1) bekezdésében és a OTÉK 32. §-ában meghatározott helyi építési szabályzat elkészítésére vonatkozó, illetve a településrendezési és -tervezési feladatok ellátásáról a helyi önkormányzat képviselő-testülete az erről szóló helyi építési szabályzat, szabályozási terv önkormányzati rendelettel történő megalkotásával gondoskodik.
Az indítványozó az Ét. 62. § (2) bekezdés i) pontjából, a KTMr. 1. § (2) bekezdéséből és 6. §-ából, valamint az – alkotmánybírósági eljárás alatt hatályon kívül helyezett – Tt. 28. § (1) bekezdéséből levezetve azt állítja, hogy a képviselő-testület az Ör2. 2. § (4) bekezdésének megalkotásával – amely az önálló antennatornyok építésére és elhelyezésére építési tilalmat rendelt el – önkényesen tiltotta meg, korlátozta az önálló antennatornyok elhelyezését „a hatályos jogszabályokban foglaltakon túlmenően, további, önkényesen állított feltételekkel”. Az Ét. 62. § (2) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján a KTMr. az építményekre, építési munkákra és építési tevékenységekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárás részletes szabályairól rendelkezik, melynek során a KTMr. 1. § (2) bekezdése – többek között – kiveszi a jogalkalmazói eljárásban a rendelet hatálya alól a távközlési építményeket, de az antennákra, antennatartó szerkezetekre, valamint az azokhoz tartozó műtárgyakra a KTMr. hatályát fenntartja. A jogalkotó a 2. § (3) bekezdésében a rendelet hatálya alá nem tartozó építmények esetében – tehát a távközlési építmények vonatkozásában is – utal arra, hogy e tárgykörökre is vonatkoznak a helyi településrendezési tervek és a helyi építési szabályzatok előírásai, melyek megalkotása már jogalkotói feladat és tárgykör. A Tt. – indítványozó által tévesen értelmezett – 28. § (1) bekezdése adta meg, illetve annak hatályon kívül helyezését követően az Eht. 94. § (1) bekezdése teszi lehetővé az önkormányzati rendeletalkotás, amikor úgy rendelkezik, hogy a település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál – a külön jogszabályban meghatározott módon – biztosítani kell az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének lehetőségét. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 1. § (1) bekezdés f) pontja alapján az önkormányzat rendelete jogszabály.
A vizsgált esetben az önkormányzat illetékességi területén körülhatárolt területi jelleggel, a területen belüli lakóterület keretövezetekben továbbá természeti- és épített építészeti értékek közvetlen 50 méteres környezetében épületre, építményre kiegészítőként, önálló tartószerkezetre, vagy tartószerkezet nélkül épület, építmény falára kiterjedően állapított meg a központi szabályozást kiegészítő, korlátozó helyi szabályokat az Ör2. 2. § (4) bekezdésének megalkotásával. Az Alkotmánybíróság a 17/1998. (V. 13.) AB határozatában már rámutatott: „Az Alkotmánybíróság 1991 óta következetes gyakorlata szerint ugyanis ha valamely magatartást az országos szintű jogszabályok kifejezetten megengednek, akkor azt a képviselő-testület nem tilthatja meg az egész illetékességi területére kiterjedő érvénnyel. Annak azonban nincs akadálya, hogy az önkormányzati rendelet a város vagy község egyes övezeteire (földrajzilag pontosan meghatározott részeire, egyes utcáira, meghatározott objektumok körzetére) vonatkozó tilalmat vagy korlátozást állapítson meg. Ugyanúgy az sem alkotmányellenes, ha az önkormányzati rendelet a helyi lakosság érdekében, ugyancsak egyes övezetekre kiterjedő érvénnyel, szigorúbb korlátozást vagy tilalmat állapít meg, mint azt az országos jogszabály általános érvénnyel tette. (2219/H/1991. AB határozat; ABH 1992, 716–718.; 958/H/1993. AB határozat; ABH 1994, 781–784.)” (ABH 1998, 155, 157–158.) Az Alkotmánybíróság az olyan önkormányzati rendeleti szabályozást sem találta alkotmányellenesnek, amelyik kiegészítette a magasabb szintű jogszabályt és ebben a vonatkozásban helyi társadalmi viszonyt rendezett (641/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 990, 993.). Amíg a Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete nem alkotta meg a saját rendeletét, az általános országos előírások érvényesültek a kerület illetékességi területén is. Az Ör2. megalkotását követően az önkormányzat illetékességi területén lévő épületre, építményre kiegészítőként, önálló tartószerkezetre, vagy tartószerkezet nélkül épület, építmény falára, meglévő magastető gerincmagassága felett rádiófrekvenciákat közvetítő kívánt berendezések és bázisállomások elhelyezése, létesítése vonatkozásában ezek az előírások kiegészültek az Ör2. rendelkezéseivel. Az Alkotmánybíróság hivatkozott 17/1998. (V. 13.) AB határozatában megállapította: „önmagában véve az, hogy a társadalmi viszonyok meghatározott körét országos érvényű jogszabály a szabályozási körébe vonta, nem akadálya az önkormányzati rendeletalkotásnak. Ha ugyanis helyi közügyről van szó, az önkormányzati testület közvetlenül az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében – külön törvényi felhatalmazás hiányában is – jogosult az országos szintű szabályozással nem ellentétes, ahhoz képest kiegészítő jellegű helyi jogalkotásra.” (ABH 1998, 155.) Az önkormányzat – a természeti- és épített építészeti értékek és lakóterület keretövezetek közvetlen 50 méteres környezetében az önálló antennatornyok építésére és elhelyezésére vonatkozó építési tilalom elrendelésével – a helyi közérdeket (épített környezet és városkép védelme, sugárzásbiológiai szempontból az egészséges környezethez való jog védelme) kifejező és érvényre juttató szabályozást alkotott, amely nem zárta ki, csak korlátozta a kerületben az önálló antennatornyok építési és elhelyezési lehetőségeit. Nem minősül alkotmányellenesnek az olyan tartalmú önkormányzati rendeleti szabályozás, amely magasabb szintű jogszabály által rendezett és bizonyos feltételek mellett lehetővé tett tevékenységgel szemben körülhatárolt területi kiterjedtséggel megszorító feltételeket állapít meg anélkül, hogy a magasabb szintű jogszabály lehetőséget biztosító rendelkezéseinek érvényesülését általános jelleggel – az önkormányzat egész illetékességi területére kiterjedő érvénnyel – megakadályozná [2219/H/1991. AB határozat, ABH 1992, 715, 717–718.; 17/1998. (V. 13.) AB határozat, ABH 1998, 155, 157–158.; 36/2002. (VII. 19.) AB határozat, ABH 2002, 583, 587.].
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör2. – a korlátozások bevezetésével, de az önálló antennatornyok építésének és elhelyezésének lehetőségét továbbra is biztosító szabályozás megalkotásával – az indítványozó által hivatkozott országos érvényű jogszabályokhoz képest kiegészítő jellegű, helyi közügynek minősülő eseteket szabályozott, más szerv hatáskörét nem vonta el, s ezért az nem sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését. Az Ör2. 2. § (4) bekezdése alkotmányosságának megítélésénél az Alkotmánybíróság figyelembe vette azt a körülményt is, hogy az Ötv. 8. § (1) bekezdése a helyi önkormányzat feladataként említi az épített és természeti környezet védelméről, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítéséről való gondoskodást.
Az Alkotmány 7. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján a jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az Ör.2. 2. § (4) bekezdése a rádiófrekvenciákat közvetítő berendezések és bázisállomások meghatározott helyeken történő elhelyezését tiltotta meg. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör2. indítvánnyal támadott szabályozása és a jogalkotás rendjének törvényi szabályozási kötelezettségéről szóló alkotmány rendelkezés között az indítvány tárgyában alkotmányossági összefüggés nincs.
A fentiek alapján az Alkotmánybíróság az Ör.2. 2. § (4) bekezdése törvényellenességének és alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
2. Az indítványozó az Ör1. vonatkozásában is fenntartotta korábbi indítványát. Az Alkotmánybíróság a vizsgálat során észlelte, hogy az Ör1.-et 1999. december 1. napjával hatályon kívül helyezte az Ör2. 3. § (2) bekezdése. Az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll keretében csak hatályban lévő jogszabály vizsgálatát végzi el, hatályban már nem lévő jogszabályi rendelkezések esetében a vizsgálat lefolytatására csak alkotmányjogi panasz [az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi. XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. §], illetőleg bírósági eljárás keretében történt kezdeményezés (Abtv. 38. §) alapján van lehetőség. Jelen indítvány azonban nem minősül sem bírói kezdeményezésnek, sem alkotmányjogi panasznak. Ezért az Alkotmánybíróság az Ör1. alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárást az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 31. § a) pontja alapján megszüntette.
Budapest, 2004. november 29.
Dr. Bihari Mihály s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás