7/1999. (ÜK. 1999/6.) LÜ utasítás
7/1999. (ÜK. 6.) LÜ. utasítás
A felügyeleti, valamint a belső költségvetési ellenőrzés szabályairól*
Az utasítás hatálya
1. § Az utasítás hatálya kiterjed
a) a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészségére,
b) a megyei (fővárosi) főügyészségekre (a továbbiakban együtt: főügyészség),
c) az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetre (OKKRI).
2. § (1) Belső költségvetési ellenőrzés működik
a) a Legfőbb Ügyészségen,
b) a főügyészségeken és az OKKRI-ban.
(2) A Legfőbb Ügyészségen a belső ellenőrzés
a) a magasabb vezető állású ügyészségi alkalmazottak tevékenysége részeként folyamatosan végzett vezetői ellenőrzés,
b) a munkafolyamatba épített ellenőrzés,
c) a függetlenített belső ellenőrzés.
(3) A főügyészségen és az OKKRI-ban a belső ellenőrzés a (2) bekezdés a)–b) pontjában megjelölt ellenőrzést jelenti.
3. § (1) A főügyészségen és az OKKRI-ban – a 6. § (1) bekezdésében foglalt szabályok alkalmazásával – legalább háromévenként felügyeleti ellenőrzést kell tartani.
(2) A felügyeleti ellenőrzést – a Legfőbb Ügyészségen a függetlenített belső ellenőrzést is – a Legfőbb Ügyészség Ellenőrzési Önálló Osztálya látja el.
(3) Az Ellenőrzési Önálló Osztály a legfőbb ügyész által jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján végzi tevékenységét.
A költségvetési ellenőrzés feladatai, eszközei
4. § (1) A felügyeleti és a belső ellenőrzés során vizsgálni és értékelni kell
a) az ellátott feladatok és az ellenőrzött szerv jogi, gazdálkodási formájának összhangját,
b) az előirányzatok és a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználását,
c) a létszámmal és egyes személyi juttatásokkal történő gazdálkodást,
d) a tárgyi eszközök kihasználását, fenntartását és fejlesztését, az egyéb erőforrások felhasználását,
e) a saját bevételek alakulását, a követelések nyilvántartásának szabályszerűségét és beszedését,
f) a kötelezettségvállalások megalapozottságát, azok előirányzattal való összhangját, nyilvántartását,
g) a működés szabályozottságát, a bizonylati rend- és okmányfegyelem helyzetét, valamint a vagyon védelmét, ésszerű hasznosítását,
h) a költségvetési beszámoló, valamint az előirányzat-maradványok kimunkálásának valódiságát, szabályszerűségét, a befizetési kötelezettségek teljesítését,
i) a vezetői és a munkafolyamatba épített belső ellenőrzés hatékonyságát,
j) a céljelleggel juttatott, illetve a külső szervektől kapott támogatások rendeltetésszerű felhasználását,
k) a Kincstárnak megküldött bizonylatok, pénzügyi jelentések adatait, valamint a kapcsolódó intézményi belső bizonylatok, nyilvántartások szabályszerűségét, összhangját,
l) a nemzetközi támogatások felhasználását, nyilvántartását,
m) a közbeszerzési előírások betartásának szabályszerűségét,
n) a számviteli előírások betartását.
(2) A belső ellenőrzés keretében működtetett vezetői ellenőrzés eszközei
a) a kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési, aláírási jog gyakorlása,
b) annak figyelemmel kísérése, hogy az ügyészségi alkalmazottak miként teljesítik az ügyészségi tevékenységükre vonatkozó jogszabályokban, legfőbb ügyészi utasításokban, az ügyészség munkatervében, valamint a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feladataikat, számon kérik-e az általuk hozott intézkedések végrehajtását, hasznosítják-e a korábbi vizsgálatok, értékelések tapasztalatait,
c) közvetlen tapasztalatok szerzése céljából a munkahelyeken végzett helyszíni ellenőrzés,
d) indokolt esetben belső ellenőrzések, vizsgálatok elrendelése.
(3) A munkafolyamatba épített ellenőrzésnek a munkafolyamat valamennyi szakaszára ki kell terjednie. Az ellenőrző szerv vezetőjének rendelkeznie kell
a) az adott munkafolyamatban az ellenőrzendő munkafázisok (ellenőrzési pontok) kijelöléséről,
b) az ellenőrzés módjának meghatározásáról,
c) arról, hogy a következő munkafázis az ellenőrzés teljesítése nélkül nem kezdhető meg, továbbá
d) hiányosság észlelése esetén a teendőkről.
5. § Az ellenőrzés
a) átfogó, téma-, cél- és utóellenőrzés lehet,
b) irányulhat a szabályszerűség, illetőleg a hatékonyság vizsgálatára,
c) lefolytatható előzetesen, egyidejűen vagy utólagosan.
6. § (1) Átfogó ellenőrzés keretében kell a meghatározott időszak alatt végzett pénzügyi, számítástechnikai, személyügyi, nemzetközi feladatok és a költségvetési gazdálkodást jellemző folyamatok együttes, egymással összefüggésben történő ellenőrzését elvégezni.
(2) Témaellenőrzést kell tartani, ha adott feladatot egy időben több ügyészi szervnél (szervezeti egységnél) indokolt ellenőrizni abból a célból, hogy a vizsgálat eredményeként általánosítható következtetéseket lehessen levonni, és ennek megfelelő intézkedéseket lehessen tenni.
(3) Célellenőrzést kell végezni, ha az ügyészi szervnél (szervezeti egységnél) egyedi téma, feladat kivizsgálása válik szükségessé.
(4) Utóellenőrzést kell tartani, ha valamely előzőleg végrehajtott ellenőrzés megállapításai és javaslatai alapján indokolt a megtett intézkedések teljesítésének és azok hatásának vizsgálata.
7. § (1) Szabályszerűségi ellenőrzést kell elrendelni, ha a jogszabályok és belső szabályzatok, vezetői rendelkezések megtartásának vizsgálata szükséges.
(2) Hatékonysági vizsgálatot kell lefolytatni annak megítélésére, hogy a vizsgált rendszer működése alkalmas-e a lehető legkisebb ráfordítással a lehető legnagyobb eredményt elérni, rámutatva azokra a tervezési, szabályozási, szervezési, fejlesztési, ösztönzési intézkedésekre, amelyekkel e követelmény elérhető.
8. § (1) Előzetes ellenőrzésnek minősül az az ellenőrzés, amelyet
a) a munkafolyamatba épített ellenőrzéskor a munkafolyamat egyes szakaszaiban végeznek a pénzügyi-gazdasági eseményt megelőzően,
b) a döntéshozatal elősegítése érdekében rendelnek el.
(2) Egyidejű ellenőrzés az az ellenőrzés, amelyet a pénzügyi-gazdasági esemény végrehajtásával párhuzamosan kell elvégezni.
(3) Utólagos ellenőrzés a pénzügyi-gazdasági esemény végrehajtását követően elrendelt ellenőrzés.
9. § (1) Az ellenőrzési terv
a) az ellenőrzendő szerveket (szervezeti egységeket),
b) az ellenőrzés témáját, célját,
c) az ellenőrzések típusának jelölését az 5. §-ban foglaltak szerint, továbbá
d) az egyes ellenőrzések időbeli ütemezését
tartalmazza.
(2) Az ellenőrzési tervet úgy kell összeállítani, hogy szükség esetén a soron kívüli, illetve az ellenőrzési tervben nem szereplő ellenőrzési feladatok is végrehajthatók legyenek.
Az ellenőrzési program
10. § (1) Az ellenőrzést – a legfőbb ügyész által jóváhagyott – ellenőrzési program alapján kell végezni.
(2) Az ellenőrzési program
a) az ellenőrzendő szerv megnevezését,
b) az ellenőrzés témáját, célját,
c) az ellenőrzés típusának megjelölését,
d) az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazást,
e) az ellenőrzés részletes feladatait,
f) az ellenőrzendő időszakot,
g) a megbízólevél számát, valamint
h) az ellenőrzés tervezett időtartamát, a jelentés elkészítésének határidejét
tartalmazza.
A megbízólevél
11. § Az Ellenőrzési Önálló Osztály vezetőjét a legfőbb ügyész az ellenőrzés helyére, végrehajtására és eljárási rendjére vonatkozóan megbízólevéllel látja el.
A költségvetési ellenőrzés végrehajtása
12. § (1) Az ellenőrzést a helyszínen vagy adatbekérés útján kell végrehajtani.
(2) Az adatbekérés útján kért információk valódiságát szúrópróbaszerűen vizsgálni kell.
(3) A helyszíni vizsgálatot annak megkezdése előtt legalább három munkanappal korábban, szóban vagy írásban be kell jelenteni az ellenőrzendő szerv vezetőjének.
(4) A vizsgálati eljárásokat, módszereket az ellenőrzési célnak megfelelően kell megválasztani.
13. § (1) Ha a vizsgálat során a felelősség név szerinti felvetésére kerül sor, az ellenőrzött szerv vezetőjétől minden esetben teljességi nyilatkozatot kell kérni, amelyben igazolja, hogy az ellenőrzött feladattal összefüggő valamennyi okmányt, illetve információt hiánytalanul rendelkezésre bocsátott.
(2) Az olyan megállapításokat, amelyek kapcsán személyi felelősség merült fel, vagy amely egyébként jogkövetkezménnyel járhat, minden esetben okmányokkal kell alátámasztani.
(3) Az ellenőrzés megállapításainak bizonyítására felhasználható:
a) az eredeti okmány, amely a gazdasági esemény elsődleges okirata (bizonylata),
b) a másolat, amely az eredeti okmány szöveghű, hitelesített másolata. Hitelesítésnél a „másolat” szó feltüntetése mellett utalni kell arra, hogy a másolat az eredeti okmánnyal mindenben megegyezik,
c) a kivonat, amely az eredeti okmány meghatározott részének, részeinek szöveghű, hitelesített másolata. Hitelesítésnél a „kivonat” szó feltüntetése mellett meg kell jelölni, hogy a kivonat mely eredeti okmány, melyik oldalának, mely szövegrészét tartalmazza,
d) a tanúsítvány, amely több eredeti okmánynak vagy másolatnak az ellenőr által meghatározott szövegrészét és számszaki adatait tartalmazza. Hitelesítésnél a „tanúsítvány” szó feltüntetése mellett meg kell jelölni, hogy mely okmányok alapján készült,
e) a közös jegyzőkönyv, amely olyan tényállás igazolására szolgál, amelyről nincs egyéb okmány,
f) a szakértői vélemény,
g) a nyilatkozat, amely az ellenőrzött szerv ügyészségi alkalmazottjának olyan írásbeli vagy szóbeli kijelentése, amely okmány hiányában vagy meglévő okmánnyal ellentétesen valamilyen tényállást közöl.
(4) Az eredeti okmányt a vizsgálati anyaghoz akkor kell csatolni, ha a felelősként megnevezett személlyel szemben büntető- vagy szabálysértési eljárást kell kezdeményezni, továbbá, ha az okmányról feltételezhető, hogy az hamis vagy fiktív. Eredeti okmányt átvenni másolat hátrahagyása mellett, elismervény ellenében lehet.
(5) A másolatot, a kivonatot és a tanúsítványt az ellenőrzött szerv vezetője vagy az általa megbízott személy hitelesíti. A hitelesítő az okmányban foglaltak valódiságát a hitelesítés időpontjának feltüntetése mellett aláírásával igazolja.
Az ellenőrzés megszakítása, felfüggesztése
14. § (1) Az ellenőrzés indokolt esetben legfeljebb 30 napra megszakítható.
(2) Az ellenőrzés megszakításáról az ellenőrzött szerv vezetőjét írásban értesíteni kell.
15. § (1) Az ellenőrzést a legfőbb ügyész felfüggeszti, amennyiben a számviteli rend állapota, egyéb hiányosságok, illetve az ellenőrzött szerv jogsértő magatartása az ellenőrzés folytatását nem teszik lehetővé.
(2) Az ellenőrzés felfüggesztéséről írásban tájékoztatni kell az ellenőrzött szerv vezetőjét és legfeljebb 30 napos határidőt lehet megállapítani az (1) bekezdésben rögzített hiányosságok pótlására.
Az ellenőrzési jegyzőkönyv
16. § (1) Büntető-, szabálysértési, kártérítési vagy fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, illetve mulasztás feltárása esetén ellenőrzési jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyhez csatolni kell a megállapításokat alátámasztó okmányokat.
(2) Az ellenőrzési jegyzőkönyv az ellenőrzési jelentés mellékletét képezi.
Az ellenőrzés megállapításainak írásba foglalása
17. § (1) A megállapításokat ellenőrzési jelentésbe kell foglalni.
(2) A jelentésben lényegre törő, az eredményeket és a hiányosságokat összefoglaló, rövid, tömör értékelést kell adni.
(3) A jelentésnek olyan záradékot kell tartalmaznia, amelyben az ellenőrzött szerv vezetője nyilatkozik arról, hogy a jelentésben foglaltakat megismerte és azokkal kapcsolatban észrevételt nem kíván tenni, vagy a megismeréstől számított nyolc munkanapon belül észrevételt kíván tenni.
(4) Az észrevétel elfogadásáról vagy elutasításáról az ellenőrzést végző dönt, amelyről hét napon belül írásban tájékoztatja az ellenőrzött szerv vezetőjét.
Az ellenőrzési megállapítások hasznosítása
18. § Az ellenőrzött szervnél a megállapítások és javaslatok alapján – szükség esetén – intézkedéseket kell kezdeményezni, illetve tenni. Ennek formái:
a) realizáló levél,
b) realizáló megbeszélés,
c) utóellenőrzés.
19. § (1) Az ellenőrzési megállapítások realizáló levéllel történő hasznosítására akkor kerülhet sor, ha az ellenőrzés lényegi, személyes felelősség felvetését igénylő hiányosságokat nem állapított meg, illetve az ellenőrzött szerv részéről a megállapításokat nem vitatják.
(2) A realizáló levélben az ellenőrző szerv vezetője felhívást intéz a vizsgált szerv vezetőjéhez, hogy a jelentésben foglalt megállapítások és javaslatok alapján tegye meg a szükséges intézkedéseket, amelyekről – felelős és határidő megjelölésével – adjon írásbeli tájékoztatást.
(3) Az ellenőrzött szerv vezetőjének az írásbeli tájékoztatót a realizáló levél kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megküldenie az ellenőrző szerv vezetőjének. Indokolt esetben az ellenőrző szerv vezetője 30 napnál hosszabb határidőt is megállapíthat.
20. § (1) Realizáló megbeszélést kell tartani a szükséges intézkedések elrendeléséről súlyosabb, személyes felelősség felvetését is igénylő hiányosságok megállapítása esetén, továbbá, ha az ellenőrzött szerv részéről a megállapításokat vitatják.
(2) A megbeszélésről emlékeztetőt kell felvenni.
21. § Utóvizsgálatot kell tartani, ha az ellenőrzött szervnél büntető, szabálysértési, kártérítési vagy fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekményre, továbbá személyes felelősség felvetésére került sor.
22. § Az ellenőrzési szervezet vezetője az ellenőrzési tevékenységéről a tárgyévet követő év február 28-áig éves értékelő beszámolót készít a legfőbb ügyész részére. A beszámolót vezetői értekezleten kell megtárgyalni.
23. § Az elvégzett ellenőrzésekről nyilvántartást kell vezetni.
24. § Az ellenőrzésben résztvevők jogaira és kötelezettségeire a központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szervek kormányzati, felügyeleti, valamint belső költségvetési ellenőrzéséről szóló 15/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 35–38. §-ainak a rendelkezéseit kell alkalmazni.
25. § Ez az utasítás a közzététele napján lép hatályba, egyidejűleg a belső ellenőrzésről szóló 10/1994. (ÜK. 11.) LÜ utasítás hatályát veszti.
Dr. Györgyi Kálmán s. k.,
legfőbb ügyész
Az utasítást a 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ utasítás 87. § (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte 2004. január 1. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás