70/1999. (HK 24.) HM utasítás
70/1999. (HK 24.) HM utasítás
az önköltség-számítási szabályzat elkészítésének szabályairól1
Az utasítás hatálya
1. § Az utasítás hatálya kiterjed a Honvédelmi Minisztériumra, illetve a fejezethez tartozó valamennyi költségvetési szervre (a továbbiakban együtt: honvédelmi szervek).
Értelmező rendelkezések
2. § Az utasítás vonatkozásában:
a) kiadás: a szervezet folyamatos működésének biztosítása érdekében felmerült valamennyi pénzkifizetés;
b) költség: valamely tevékenység érdekében felmerült élő- és holtmunka (erőforrás) felhasználás pénzben kifejezett értéke;
c) költségkorrekciós tételek: olyan, analitikus nyilvántartáson alapuló tételek, melyek a pénzforgalmi kiadást költséggé alakítják át. Ide tartoznak az értékcsökkenési leírások, a szállítók állományváltozásai, a készletek állományváltozásai, valamint az áthúzódó (időbeli elhatárolás jellegű tételek;
d) költségnem: az erőforrás felhasználás elsődleges megjelenési formája, közgazdasági tartalom szerinti csoportosítása;
e) költségviselő: a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó (térítési díj ellenében előállított, illetve végzett) termék vagy szolgáltatás, valamint az alaptevékenység körében térítési díj ellenében illetve térítésmentesen végzett termékértékesítés vagy szolgáltatás;
f) költséghely: olyan önálló vagy valamilyen szempontból (műszakilag, funkcionálisan, területileg, stb.) elhatárolható szervezeti egység, ahol a közvetett költségek (kiadások) felmerülnek;
g) közvetlen költség (kiadás): a költségek (kiadások) azon része, mely a felmerülés időpontjában a költségviselőhöz közvetlenül hozzárendelhető;
h) közvetett költség (kiadás): a költségek (kiadások) azon része, melyről a felmerülés időpontjában csak a felmerülés helye (költséghely) határozható meg, az egyes költségviselőket terhelő mértéke nem. A közvetett költségek (kiadások) lehetnek üzemi általános (karbantartó, egyéb kisegítő és szakmai egységeknél, szakágazatoknál és az épületek fenntartásánál felmerülő), valamint központi irányítási költségek (kiadások);
i) vetítési alap: olyan, értékben vagy természetes mértékegységben kifejezett mutató, amelynek alakulásával a legszorosabb kapcsolatba hozható a felosztandó közvetett költségek alakulása. A vetítési alap költségviselők és/vagy költséghelyek közötti megoszlása alapján – pótlékkulcsok kialakításával a közvetett költségek (kiadások) a költségviselőkhöz, illetve társüzemi szolgáltatás esetén az egyéb költséghelyekhez utólagosan hozzárendelhetők;
j) kalkulációs egység: az önköltségszámítás alapja, a nyújtott szolgáltatás vagy előállított termék alapegysége;
k) társüzemi szolgáltatás: a költséghelyek közötti tranzakció (belső szolgáltatás);
l) önköltség: adott időszak során a költségviselők vonatkozásában felmerült közvetlen költségekből, illetve a költségviselőkre utólag felosztott közvetett költségekből a tevékenység vagy termék egységére (kalkulációs egységre) jutó költségek összege.
Az önköltség-számítás szabályai
3. § (1) A honvédelmi szervnek, ha szolgáltatásnyújtás, illetve termék-értékesítés (a továbbiakban együtt: bevételszerző tevékenység) során térítési díjat vagy egységárat állapít meg, – a Honvédelmi Minisztérium fejezet központi és intézményi gazdálkodásának rendjéről szóló 9/1998. (HK 4.) HM utasítás 76. § (5) bekezdés d) pontja alapján – a honvédelmi szerv vezetője által jóváhagyott önköltség-számítási szabályzattal (a továbbiakban: szabályzat) kell rendelkeznie.
(2) Központilag megállapított térítési díjak vagy egységárak esetében a vonatkozó szabályzatot a térítési díjat vagy egységárat megállapító személy hagyja jóvá.
(3) A szabályzatot a jelen utasításban foglaltak szerint, az ágazati sajátosságokat figyelembe véve kell elkészíteni.
4. § (1) Térítési díj vagy egységár alatt értjük a honvédelmi szerv bevételszerző tevékenysége során értékesített szolgáltatás vagy termék egységére eső ellenértékét.
(2) A térítési díjat vagy egységárat és az előkalkulált önköltséget ugyanarra az időszakra kell megállapítani.
(3) Ha a térítési díj vagy egységár alacsonyabb mint a számított önköltség (természetbeni juttatás), úgy ezen tevékenység (szolgáltatás, termékértékesítés) vonatkozásában a különbözet után a honvédelmi szervnek – ha a törvény másként nem rendelkezik – adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége áll fenn.
5. § (1) Az önköltség-számítási folyamat valós adatokra épülő, naprakész főkönyvi könyvelésen és analitikus nyilvántartásokon kell alapulnia.
(2) Az önköltség-számítás megalapozásához a 6. és 7. számlaosztálybeli elszámolást (funkcionális osztályozás) kell alkalmazni.
(3) A 6. és 7. számlaosztályokat úgy kell kialakítani, hogy együttesen lefedjék a kiadások teljes körét.
(4) Az önköltség-számítás megalapozása érdekében megbízható analitikus nyilvántartásokat kell kialakítani és vezetni, melyeknek a 6. és 7. számlaosztály adatainak alátámasztása mellett biztosítaniuk kell a kalkulációs egységek, a költségkorrekciós tételek, illetve a közvetett kiadások felosztásához alkalmazni kívánt vetítési alapok számszerűsítésének alátámasztását is.
6. § (1) Az önköltség kiszámításához mind a közvetett, mind a közvetlen kiadások-összegét korrigálni kell a költségek meghatározása érdekében. Ez a korrekció a főkönyvi elszámolást nem érinti, csak az analitikus nyilvántartásokban jelenik meg. A kalkulációs séma leírását az utasítás mellékletei tartalmazzák.
(2) A kalkuláció elkészítésekor a költségfelosztás összegeit egyeztetni kell a költségvetési beszámolóban, illetve a főkönyvi kivonatban szereplő megfelelő adatokkal.
7. § (1) Az alaptevékenység terhére vállalkozási tevékenység nem folytatható, azaz minden, a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költséget (kiadást) ezen tevékenység terhére kell elszámolni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az alaptevékenység keretében folytatott bevételszerző tevékenység esetében is, függetlenül attól, hogy a befolyt bevétel a fejezeten belül maradó saját bevételét vagy a központi költségvetés bevételét képezi-e.
8. § A felmerült költségek költségviselőkre történő elszámolásakor figyelembe kell venni:
a) a költségokozat elvét, mely szerint akkor terhelhető közvetlenül az adott költségviselőre a költség, ha a tevékenység végzése során merült fel, közvetlenül igazolható az ok-okozati viszony;
b) a költségviselő-képesség elvét, amely lehetőséget teremt a bevételszerző tevékenységeken belül egyes közvetett költségek felosztására aszerint, hogy az egyes költségviselők mekkora költségtöbbletet bírnak el ahhoz, hogy még nyereségesek maradjanak. Az alap-, illetve vállalkozási tevékenységek között alkalmazása nem megengedett, de az alap-, illetve a vállalkozási tevékenységen belül a szabályzatban foglaltak szerint alkalmazható;
c) a költségvalódiság elvét, mely szerint az adott tevékenység terhére csak részletes számításokkal, bizonylatokkal alátámasztott költségeket lehet elszámolni.
9. § Az önköltségszámítás során a kalkuláció elkészítésének időpontja alapján megkülönböztetünk:
a) Előkalkulációt kell alkalmazni az egységárak, térítési díjak időszak eleji megállapításához valamint az előirányzatok megtervezéséhez. Az előkalkuláció során lehetőség van a közvetlen költségek megtervezésekor normák használatára is (pl. élelmezési norma). A várható közvetett költségeket a vetítési alapok tervezett arányában kell felosztani.
b) A közbenső kalkuláció az előkalkulált önköltség és a tényleges teljesítések alapján számított önköltség összehasonlítására szolgál. Közbenső kalkulációt a bevételszerző tevékenység gazdasági környezetében, illetve működési feltételeiben bekövetkezett lényeges változás esetén lehet alkalmazni (feladatvoltozás, árváltozás stb.).
c) Az utókalkulációt az időszak végén a tényleges felhasználások és vetítési alapok ismeretében kell elvégezni. Az utókalkuláció célja elsősorban a költségviselő jövedelmezőségének megállapítása, valamint a következő időszak előkalkulációjának alátámasztása.
10. § A vállalkozási tevékenység vonatkozásában az utaltsági rendből adódó természetbeni ellátás értékét – külön HM utasítás alapján – a személyi juttatások számlacsoport meghatározott arányában fenntartási hozzájárulás címén kell kiadásként elszámolni.
Az önköltség-számítási szabályzat felépítése, tartalma
Költségviselők kijelölése
11. § (1) Külön költségviselőnek kell tekinteni a honvédelmi szerv alapító okiratában nevesített
a) költségvetési támogatással finanszírozott alaptevékenységet;
b) alaptevékenység keretében végzett bevételszerző tevékenységet;
c) vállalkozási tevékenységet.
(2) Az önköltségszámítás nem terjed ki a költségvetési támogatással finanszírozott alaptevékenységre.
(3) Lehetőleg egy tevékenység képezzen egy költségviselőt. A ki nem jelölt tevékenységeket célszerű tevékenységcsoportonként egybefogva kezelni.
(4) A költségviselők kijelölésénél követelménynek kell tekinteni, hogy melyek azok a termékek illetve szolgáltatások, melyek a vállalkozási, illetve a bevételszerző tevékenység szempontjából jelentősek és ebből következően amelyek önköltségének és jövedelmezőségének alakulását indokolt megfigyelni.
Kalkulációs egységek meghatározása
12. § Kalkulációs egységként meg kell határozni azt 11. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti költségviselőre jellemző természetes mértékegységet, amelyre a térítési díj, egységár meghatározásra kerül, így különösen az üdültetési nap, az étkezési adag, az értékesített kötet darabszáma.
Költséghelyek kijelölése
13. § (1) A szabályzatban meg kell határozni a költségviselőkre közvetlenül el nem számolt költségek (kiadások) felmerülésének helyét (költséghelyeket). Költséghelyként kell figyelembe venni a szervezet egészének és szervezeti egységeinek működésével, üzemeltetésével, irányításával kapcsolatban felmerült központi irányítási költségeket is.
(2) Költséghelyként kell figyelembe venni a társüzemeket is, és egyúttal meg kell határozni azok egyéb költséghelyekhez való kapcsolódási pontjait.
Vetítési alapok meghatározása
14. § (1) A szabályzatban az egyes költséghelyek vonatkozásában a vetítési alapokat fel kell sorolni.
(2) A karbantartó részlegek, az egyéb kisegítő részlegek és a szakmai részlegek, a szakágazatok, valamint az épületek fenntartásának kiadásai tekintetében a vetítési alapként olyan, természetes mértékegységben illetve értékben meghatározott mutatót kell megállapítani, mely biztosítja az üzemi általános költségeknek a tényleges felhasználást legjobban kifejező feloszthatóságát. Vetítési alap lehet különösen: fűtésnél – fűtött légköbméter, elektromos áramnál – kilowattóra, étkeztetésnél adagszám, karbantartásnál – teljesített munkaóra.
(3) A központi irányítás költségeinek megosztása során a vetítési alap az üzemi általános költségek felosztását követően, a költségviselőkön kimutatott költség.
Közvetlen és közvetett költségek elhatárolása
15. § A költségviselők és a költséghelyek kialakítása alapján kell meghatározni – és a szabályzatban felsorolni – a közvetett és közvetlen kiadások főkönyvi számlaszámait, a jellemző költségnemek költséghelyekhez és költségviselőkhöz való hozzárendelését.
A kalkuláció rendje
16. § A szabályzatban meg kell határozni a kalkuláció elkészítésének szabályait az alábbi pontok szerint:
a) a kalkulációs időszak meghatározása;
b) a kiadások költséggé korrigálásának szabályai;
c) a költségfelosztás rendje, mely – alkalmazása esetén – tartalmazza a költségviselő-képesség elvének szabályait is;
d) az elő-, a közbenső és az utókalkuláció rendje, melynek tartalmaznia kell a választott kalkulációs módszerek meghatározását is;
e) az egyes kalkulációs formák kapcsolatrendszere.
Az árképzés és az önköltségszámítás kapcsolata
17. § A szabályzatban meg kell határozni az önköltség és a térítési díj vagy egységár kapcsolatát és az árképzés módját (önköltség alatt, önköltségen, önköltség plusz nyereségrés, piaci alapú ár, hatósági ár stb.).
Analitikus nyilvántartások kialakítása
18. § A szabályzatnak tartalmaznia kell az önköltségszámításhoz, illetve annak egyes módszereihez alkalmazott analitikus nyilvántartások leírását.
A kalkuláció személyi és szervezeti feltételei
19. § Meg kell határozni az önköltségszámítás és a kalkuláció folyamatában részt vevő szervezeti egységek feladatait, együttműködésük módját, az önköltség-számítási feladatokért, az elemzésekért és ellenőrzésekért felelős szervezeti egységeket.
Záró rendelkezések
20. § (1) Ez az utasítás közzététele napján lép hatályba
(2) Az érintett honvédelmi szerveknek 2000. március 31-éig a jelen utasítás figyelembevételével elkészített és jóváhagyott önköltség-számítási szabályzattal kell rendelkeznie.
(3) 2000. április 1. után térítési díj vagy egységár megállapítása kizárólag az elkészített önköltségszámítási szabályzat alapján kialakított önköltséget figyelembe véve történhet.
(4) Azon térítési díjakat vagy egységárakat, melyek nem a jelen, utasításban meghatározott önköltség-számítási szabályzat alapján kerültek kialakításra, az érintett honvédelmi szervek 2000. május 31-ig vizsgálják felül, és intézkedjenek az új önköltség megállapítására és a térítési díjak vagy egységárak szükség szerinti módosítására.
(5) A honvédelmi szervek vezetőinek az illetékes pénzügyi és számviteli szervek nyújtsanak szakmai segítséget az önköltség-számítási szabályzatok elkészítéséhez, szükség esetén a HM KPSZH adjon ki útmutatót a figyelembe veendő költségelemekről.
(6) A HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal (a továbbiakban: HM KPSZH) vizsgálja felül a fejezeti számlarendet a vállalkozási tevékenységeken belül a résztevékenységek elkülöníthetőségének biztosítása vonatkozásában.
(7) A HM KPSZH – a pénzügyi és számviteli szervezeteken keresztül – biztosítsa a pénzügyi-számviteli információs rendszerben rendelkezésére álló adatokból a költségkorrekciós tételek kiszámításához szükséges információkat.
Dr. Szabó János s. k.,
honvédelmi miniszter
1. számú melléklet a 70/1999. (HK 24.) HM utasításhoz
|
|
|
|
|
|
(Ft) |
|
Ssz. |
Megnevezés |
1. Költségviselő |
2. Költségviselő |
... |
Összesen |
1. |
A tevékenység közvetlen kiadásai (7. számlaosztály) |
|||||
2. |
Közvetlenül elszámolt felhalmozási kiadások (-) |
|||||
3. |
Adott kölcsönök és végleges pénzeszközátadások, támogatások (-) |
|||||
4. |
Közvetlenül elszámolt áfa befizetések (-) |
|||||
5. |
Közvetlenül elszámolt előzetesen felszámított áfa (-) (Ha a tevékenység áfa köteles) |
|||||
|
6. |
Költségviselőre közvetlenül elszámolt módosított pénzforgalmi kiadás (1-2-3-4-5) |
|
|
|
|
7. |
Közvetlenül kapcsolódó éves értékcsökkenési leírás (+) |
|||||
8. |
Közvetlenül kapcsolódó készletek állományváltozása (-,+) |
|||||
9. |
Közvetlenül kapcsolódó szállítók állományváltozása (+,-) |
|||||
10. |
Közvetlenül kapcsolódó áthúzódó (időbeli elhatárolás jellegű) tételek (+,-) |
|||||
|
11. |
Költségviselőhöz közvetlenül kapcsolódó költségkorrekciós tételek összesen |
|
|
|
|
|
12. |
Költségviselőre jutó közvetlen költség (6+/-11) |
|
|
|
|
2. számú melléklet a 70/1999. (HK 24.) HM utasításhoz |
|
|
|
|
|
|
|
(Ft) |
|
Ssz. |
Megnevezés |
Üzemi általános költség |
Üzemi általános költség |
... |
Központi irányítás költségei |
Összesen |
1. |
A tevékenység közvetett kiadásai (6. számlaosztály) |
||||||
2. |
Költséghelyre elszámolt felhalmozási kiadások (-) |
||||||
3. |
Adott kölcsönök és végleges pénzeszközátadások, támogatások (-) |
||||||
4. |
Közvetetten elszámolt áfa befizetések (-) |
||||||
5. |
Közvetetten elszámolt előzetesen felszámított áfa (-) (Ha a tevékenység áfa köteles) |
||||||
|
6. |
Költséghelyre elszámolt módosított pénzforgalmi kiadás (1-2-3-4-5) |
|
|
|
|
|
7. |
Költséghelyhez kapcsolódó éves értékcsökkenési leírás (+) |
||||||
8. |
Költséghelyhez kapcsolódó készletek állományváltozása (-,+) |
||||||
9. |
Költséghelyhez kapcsolódó szállítók állományváltozása (+,-) |
||||||
10. |
Költséghelyhez kapcsolódó áthúzódó (időbeli elhatárolás jellegű) tételek (+,-) |
||||||
|
11. |
Költséghelyhez kapcsolódó költségkorrekciós tételek összesen |
|
|
|
|
|
|
12. |
Költséghelyhez kapcsolódó közvetett költség (6+/-11) |
|
|
|
|
|
3. számú melléklet a 70/1999. (HK 24.) HM utasításhoz |
|
|
|
|
|
(Ft) |
|
|
Ssz. |
Megnevezés |
Alaptevékenységi kör |
Vállalkozási |
Összesen |
|
Támogatással |
Bevételszerző* |
|||||
|
1. |
1. sz. melléklet 12. sora szerinti közvetlen költség |
|
|
|
|
|
2. |
Társüzemi szolgáltatásokkal korrigált üzemi általános költségek költségviselőre jutó összege |
|
|
|
|
|
3. |
Közvetlen költségek + üzemi általános költségek (Központi irányítási költségek vetítési alája, 1+2) |
|
|
|
|
|
4. |
Központi irányítás költségviselőre jutó költségei |
|
|
|
|
|
5. |
Felosztás után a költségviselőre jutó teljes, számított költség (3+4) |
|
|
|
|
|
6. |
Kalkulációs egységek száma (mértékegysége) |
--------- |
|
|
|
|
7. |
Önköltség (5/6) |
--------- |
|
|
|
* A tevékenységi kört a költségviselők kijelölésének megfelelően további tevékenységekre kell bontani.
Az utasítást a 62/2016. (XII. 19.) HM utasítás 1. §-a hatályon kívül helyezte 2017. január 3. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás