GK BH 1999/76
GK BH 1999/76
1999.01.01.
A helyi önkormányzatoknak az átalakuló állami vállalatok vagyonából jogszabály erejénél fogva járó részesedése kötelmi jogviszonyon alapul, az ennek megszegése esetén fizetendő kártérítés után, járó kamat mértéke 20% [Ptk. 198. § (3) bek., 685. c) pont; 1990: VII. tv. 1. § (1) bek.; 2/1998. PJE hat.].
A felülvizsgálati kérelem szempontjából releváns tényállás szerint a felperes a keresetében az 1989. évi XIII. törvény 21. §-ának (2) bekezdése alapján az átalakuló állami vállalatok vagyonmérlegében szereplő belterületi földek értékének megfelelő részvények kiadására kérte az alperest kötelezni, mert az alperes csak a föld értékének a vállalati mérleg tőösszegéhez viszonyított arányában adta ki a részére a részvényeket.
A per során a felek több megállapodást kötöttek, amelyekben az alperes a "bírósági gyakorlatnak megfelelően" elismerte a Felperes igényét, tekintettel azonban arra, hogy időközben a részvények kikerültek a birtokából, azok pénzbeli ellenértékének a megfizetésére vállalt kötelezettséget, de annak teljesítésével is késedelembe esett. Időközben a H. Részvénytársaságnál a felperes részére ki nem adott részvények után 1993-1996. között összesen 9 778 372 Ft osztalék kifizetésére került sor. Az elsőfokú bíróság a felperes módosított keresetének részben helyt adott, és ítéletében - többek között a ki nem adott osztalék után - 1996. november 1. napjától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi kamat megfizetésére is kötelezte az alperest.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, kizárólag az osztalék után megítélt késedelmi kamat mértékét vitatta, e vonatkozásban az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását és a kamat mértékének 20%-ra történő leszállítását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú ítéletnek a fellebbezéssel támadott rendelkezését helybenhagyta, és 5000 Ft perköltség megfizetésére kötelezte az alperest. Ítéletének indokolása szerint a Ptk. 685. §-ának c) pontja értelmében gazdálkodó szervezetnek minősül az alperes mint részvénytársaság, de a felperesnek a gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A felperes osztalékigénye egyértelműen gazdálkodó tevékenységgel kapcsolatos. Mint a perbeli részvények jogszerű tulajdonosa számára a részvények után osztalék jár, és a kapott osztalékot gazdálkodása körében felhasználhatta volna. A felperes ezért a jelen eljárásban még irányadó 86/1990. (XI. 14.) Korm. rendelet alapján jogszerűen tarthatott igényt a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével megegyező késedelmi kamatra.
A jogerős ítélettel szemben az alperes felülvizsgálati kérelemmel élt, amelyben a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával az osztalék után fizetendő késedelmi kamat mértékét évi 20%-ban kérte megállapítani. A törvénysértést a Ptk. 685. §-a c) pontjának téves értelmezésében jelölte meg. Hivatkozott arra, hogy az alperes az Állami Vagyonügynökség jogutódjaként áll perben, amely állami vagyonkezelő szervezet az 1990. évi VII. tv. 1. §-ának (1) bekezdése szerint költségvetési szerv volt, és a felek közötti jogviszony lényege az állam és az önkormányzatok közötti vagyonmegosztás, amely nem minősül gazdálkodó tevékenységnek. Az önkormányzat sem minősül gazdálkodó szervezetnek, és mivel a hangsúly a részvények megszerzésének a módjában van, így az önkormányzat részéről is hiányzik a gazdálkodó tevékenységgel összefüggő polgári jogi kapcsolat.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a Magyar Közlöny 1998. május 20-án megjelent 41. számában közzétett 2/1998. PJE számú jogegységi határozatában állást foglalt a jelen perben is vitatott jogkérdésben. A jogegységi határozat szerint a helyi önkormányzatokat a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XLII. tv. 21. §-ának (2) bekezdése alapján megillető vagyoni részesedés pénzben történő késedelmes kiadása esetén fizetendő késedelmi kamat mértéke évi 20%. Az alkotmány 47. §-ának (2) bekezdése szerint a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezők.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság ezért csupán utal a jogegységi határozatban kifejtett azokra az indokokra, amelyek szerint a helyi önkormányzatok az átalakuló állami vállalatok vagyonából nem a gazdálkodó tevékenységükkel összefüggő polgári jogi kapcsolat révén jutottak részesedéshez, hanem a már hivatkozott törvény alapján nyert alanyi joguk folytán. Ez a törvény hozott létre a Ptk. 198. §-ának (3) bekezdése értelmében olyan kötelmi jogi jogviszonyt, amelynek alapján az önkormányzatok az VAű-től a vagyoni részesedés kiadását, ennek lehetetlenülése esetén annak megfelelő pénzösszeget követelhettek. A felperes a keresetet arra alapította, hogy a vagyoni részesedés késedelmes kiadása miatt kára keletkezett, mert a részvényekre kifizetett osztaléktól elesett. A felperes osztalékkal kapcsolatos igényének ugyanaz a jogalapja, mint a vagyoni részesedésre, illetve annak pénzbeli kiadására vonatkozó keresetének. Téves ezért a másodfokú bíróság ítélete indokolásának az a része, amely szerint a felperes a részvények jogszerű tulajdonosa. A felperesnek ugyanis csak kötelmi igénye keletkezhet azok kiadására és az ennek elmaradásából származó kára megtérítésére. Az önkormányzatokat az említett törvény által létrehozott jogviszonyból eredő bármilyen jogcímen érvényesített pénzkövetelésük után évi 20% késedelmi kamat illeti meg.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatva az osztalék után fizetendő késedelmi kamat mértékét évi 20%-ra leszállította.
A felülvizsgálati kérelem sikere folytán a felperes köteles a Pp. 275/B. §-a folytán a felülvizsgálati eljárásban is irányadó 78. §-ának (1) bekezdése szerint az alperes jogi képviseletével felmerült 5000-5000 Ft másodfokú, illetve felülvizsgálati perköltséget az alperesnek megfizetni
A peres feleknek az 1990. évi XCIII. tv. 5. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontján alapuló személyes illetékmentessége folytán le nem rótt fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a szerint az állam viseli (Legf. Bír. Gfv. X. 30.466/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás