770/B/1999. AB határozat
770/B/1999. AB határozat*
2004.04.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 67. § (1) bekezdése második mondatának az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazására vonatkozó rendelkezése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.
2. Az Alkotmánybíróság a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról szóló, a szociális és családügyi miniszter 1/1999. (I. 26.) SzCsM irányelve II. pontja utolsó két (hetedik ésnyolcadik) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasítja.
3. Az Alkotmánybíróság azokat a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványokat, amelyek kifogásolták, hogy a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet nem tartalmaz az ellátások folyósításának lakóhelyváltozás esetére szóló folyósítási szabályokat, elutasítja.
Indokolás
I.
1. Az indítványozók az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványukban egyrészt a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 67. § (1) bekezdése második mondatának az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazására vonatkozó rendelkezése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték. Álláspontjuk szerint a fenti szabályozás ellentétes rendelkezést tartalmaz a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 20. §-ának (3) bekezdésében foglaltakkal, ezért az az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésébe ütközik.
Az indítványozók a fenti indokok alapján alkotmányellenesnek vélték továbbá a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról szóló, a szociális és családügyi miniszter 1/1999. (I. 26.) SzCsM irányelve (a továbbiakban: IE.) II. pontja utolsó két (hetedik ésnyolcadik) bekezdésében foglaltakat, ezért azok alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését is kérték.
Végül az indítványozók álláspontja szerint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet eredményez, hogy a „Kormány az 1997. évi XXXI. tv. 162. § (1) bek. d) pontjában kapott felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát nem teljeskörüen teljesítette, ugyanis az ellátás folyósításának lakóhely változás esetére szóló szabályokat nem alkotott és nem rendelte átvenni a 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 4. §-ának rendelkezéseit sem.” A fenti mulasztás az indítványozók nézete szerint sérti az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdését, továbbá a jogbizonytalanságot eredményez.
II.
1. Az Alkotmány hivatkozott rendelkezése:
„35. § (2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni.”
2.1. A Gyvt. indítványok benyújtásakor hatályos, indítványokkal támadott szakasza:
„20. § (3) Ha a rendszeres támogatást jogerősen megállapítják, az a kérelem benyújtásától esedékes. A folyósítás időtartama a feltételek fennállásáig tart. A rendszeres támogatásra való jogosultság feltételeit a települési önkormányzat évente legalább egyszer felülvizsgálja.”
2.2. A Gyvt. indítványokkal érintett, hatályos rendelkezései:
„20. § (3) Ha a rendszeres támogatást jogerősen megállapították, az a kérelem benyújtásától esedékes azzal, hogy ha a kérelmet
a) a tárgyhónap tizenötödikéig nyújtották be, a támogatás teljes összegét,
b) a tárgyhónap tizenötödikét követően nyújtották be, a támogatás ötven százalékát
kell kifizetni, feltéve, hogy az önkormányzat rendeletében ennél kedvezőbb feltételeket nem állapít meg.
(4) A rendszeres támogatásra való jogosultság feltételeit – a 19. §-ban meghatározottak alapulvételével – a települési önkormányzat évente legalább egyszer felülvizsgálja. A folyósítás időtartama a feltételek fennállásáig tart. Ha a rendszeres támogatásra való jogosultság megszűnik, az a jogosultság megszűnésének hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszűnés
a) a tárgyhónap tizenötödikéig következik be, a támogatás ötven százalékát,
b) a tárgyhónap tizenötödikét követően következik be, a támogatás teljes összegét
kell kifizetni, feltéve, hogy az önkormányzat rendeletében ennél kedvezőbb feltételeket nem állapít meg.”
„162. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
(...)
d) a gyámhatóság részletes feladat- és hatáskörét, valamint eljárása részletes szabályait,”
3. A R. indítványok benyújtásakor hatályos 1. § (1) bekezdése szerint:
„Az időskorúak járadékának, a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának, a rendszeres szociális segélynek és az ápolási díjnak (a továbbiakban együtt: szociális ellátás) az összege – ha az önkormányzat rendelete eltérően nem rendelkezik – a kérelem benyújtásának hónapjában a megállapított szociális ellátás
a) teljes összege, ha a kérelmet a tárgyhónap 16-át megelőzően nyújtották be;
b) összegének 50%-a, ha a kérelmet a tárgyhónap 15-ét követően nyújtották be.”
4.1. A Gyer. indítványok beadásakor hatályos rendelkezése értelmében:
„67. § (1) A tárgyhónapra esedékes rendszeres gyermekvédelmi támogatás teljes összegét a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell – utólag – folyósítani. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás igénylése és elszámolása során az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében, 7. § (8)–(9) bekezdésében, 7/A. §-ában, valamint a 9. §-ában foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.”
4.2. A Gyer. indítványok elbírálásakor hatályos szabályai:
„67. § (1) A tárgyhónapra esedékes rendszeres gyermekvédelmi támogatás, illetve emelt összegű rendszeres gyermekvédelmi támogatás teljes összegét a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell – utólag – folyósítani. Az egyszeri támogatás összegét a június hónapban esedékes rendszeres gyermekvédelmi támogatás, illetve emelt összegű, rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósításával egyidejűleg kell kifizetni.
(...)
(3) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás elszámolása során az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 7. §-ának (8)–(9) bekezdésében, 7/A. §-ában, valamint a 9. §-ában foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.”
5. Az IE indítványokkal támadott rendelkezései:
„Az önkormányzati rendelet a rendszeres gyermekvédelmi támogatásnak a kérelem benyújtás hónapjára járó összegét az alábbi megoldások valamelyikével szabályozhatja:
– ha a kérelmet a tárgyhónap 16-át megelőzően nyújtották be a támogatás teljes összege,
– ha a kérelmet a tárgyhónap 15-ét követően nyújtották be, a támogatás összegének 50%-a,
– illetve a kérelem beadásától függően a támogatás napra lebontott összege vagy a támogatás teljes havi összege
állapítható meg a kérelmező részére.
Ha az önkormányzati rendelet erre vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést, az R. 1. § (1) bekezdése alapján a fentebb említett 50%-os szabályt kell alkalmazni.”
III.
Az indítványok nem megalapozottak.
1. Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy az indítványok benyújtását követően a Gyer. 67. §-át a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosításáról szóló 134/2000. (VII. 26.) Korm. rendelet 2. §-a 2000. július 29-i hatállyal megváltoztatta, míg a R. 1. § (1) bekezdését az egyes pénzbeli ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 262/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdésének a) pontja 2001. január 1-jével hatályon kívül helyezte.
Azonban a Gyvt. 20. §-ának (3) és (4) bekezdését 2003. január 1-jei hatállyal a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló 2002. évi IX. törvény 12. § (1) bekezdése új szöveggel állapította meg, amely az indítványokban sérelmezett rendeleti szintű szabályozást immár törvényi szinten szabályozza.
Ezért az Alkotmánybíróság végzéssel hívta fel az indítványozókat, hogy a megváltozott jogi helyzetre tekintettel nyilatkozzanak ezen indítványi kérelmük további sorsáról. Az indítványozók nyilatkozatot nem tettek.
Az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll keretében csak hatályban lévő jogszabály vizsgálatát végzi el. Hatályon kívül helyezett jogszabály esetében az alkotmányellenesség vizsgálatára csak az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. §-ában szabályozott alkotmányjogi panasz, illetve az Abtv. 38. §-a szerinti bírói kezdeményezés alapján van lehetőség.
Mivel jelen ügyben a Gyer. 67. § (1) bekezdése második mondatának az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazására vonatkozó rendelkezése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványi kérelem az Abtv. 1. § b) pontja szerinti utólagos absztrakt normakontrollra irányult, ezért az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (a továbbiakban: Ügyrend) 31. § a) pontja alapján az Alkotmánybíróság az eljárást – az indítványi kérelmeknek ebben a részében – megszüntette.
2. Az indítványozók alkotmányellenesnek vélték továbbá a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról szóló, a szociális és családügyi miniszter 1/1999. (I. 26.) SzCsM irányelve (a továbbiakban: IE.) II. pontja utolsó két (hetedik ésnyolcadik) bekezdéseiben foglaltakat, miután álláspontjuk szerint a támadott rendelkezések ellentétesek a Gyvt. 20. § (3) bekezdésében foglaltakkal.
Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy a Gyvt. 20. §-ának (3) és (4) bekezdését 2003. január 1-jei hatállyal a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló 2002. évi IX. törvény 12. § (1) bekezdése új szöveggel állapította meg, amely az indítványokban sérelmezett irányelvi szintű szabályozást immár törvényi szinten is szabályozza.
Ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jogszabályi környezet megváltozására tekintettel a támadott irányelvi rendelkezések nem sértik az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, és az indítványokat ebben a részükben elutasította.
3. Az indítványozók mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványi kérelmeikben kifogásolták, hogy a Gyer. nem tartalmaz az ellátások folyósításának lakóhelyváltozás esetére szóló folyósítási szabályokat, amely álláspontjuk szerint a jogbiztonság sérelmét, továbbá az Alkotmány 35. § (2) bekezdésének sérelmét eredményezi.
Az Alkotmánybíróság számos határozatában – először a 11/1992. (III. 5.) AB határozatában rámutatott arra, hogy „a jogbiztonság – az Alkotmánybíróság értelmezésében – az államtól és elsősorban a jogalkotótól azt várja el, hogy a jog egésze, egyes részterületei, és egyes szabályai is világosak, egyértelműek, hatásukat tekintve kiszámíthatóak és a norma címzettjei számára előre ... láthatóak legyenek...” (ABH 1992, 77, 84.)
Az Alkotmánybíróság vizsgálata során megállapította, hogy az indítványozók által felvetett probléma nem áll alkotmányossági szempontból értékelhető összefüggésben az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében megfogalmazott jogbiztonság követelményével, ezért az indítványokat ebben a részükben elutasította.
Az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdése szerint a Kormány a maga feladatkörében rendeletet bocsát ki és határozatokat hoz. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Gyer. szabályozása, illetve az indítványozók által kifogásolt szabályozás hiánya nem áll értékelhető összefüggésben az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében foglaltakkal, ezért az Alkotmánybíróság az indítványoknak ezt a részét elutasította.
Budapest, 2004. április 26.
Dr. Czúcz Ottó s. k., Dr. Harmathy Attila s. k.,
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás