• Tartalom

8/1999. (VIII. 13.) KöM–FVM–NKÖM–BM együttes rendelet

8/1999. (VIII. 13.) KöM–FVM–NKÖM–BM együttes rendelet

a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól1

2013.02.16.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Átv.) 49. §-a (4) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:

1. § (1) Veszélyes állatnak minősülnek az e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt fajok egyedei.

(2)2 Az 1. számú mellékletben nem szereplő fajok egyedeit, amennyiben egyedi tulajdonságaik ezt indokolják, az Átv. 20–21. §-ainak rendelkezései alapján a veszélyes állat tartásának engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóság veszélyes állattá nyilvánítja.

2. § (1) Veszélyes állat tartására engedélyt az a természetes személy kaphat, aki

a)3 cselekvőképes,

b) rendelkezik a 3. §-ban megjelölt szakirányú tartási ismereteket igazoló, legalább középfokú szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal,

c) ha a b) pontban előírt feltételekkel személyesen nem rendelkezik, az azoknak megfelelő személyt alkalmaz,

d) rendelkezik a tartási hely közvetlen szomszédainak beleegyező nyilatkozatával,

e) biztosítja a 3. számú mellékletben – méreggel ölő állatfajok tartása esetében a 2–3. számú mellékletekben – előírt feltételeket,

f) teljesíti a biztonsági előírásokat.

(2) Veszélyes állat tartására engedélyt gazdálkodó szervezet akkor kaphat, ha az állat gondozására az (1) bekezdés a)b) pontjaiban meghatározott feltétellel rendelkező alkalmazottja van, és a d)f) pontokban előírt feltételeket biztosítja.

(3) Állatkertek és állatotthonok (állatpanzió és állatmenhely) esetében a veszélyes állatok tartása akkor engedélyezhető, ha az intézménynek az (1) bekezdés a)b) pontjaiban meghatározott feltétellel rendelkező alkalmazottja van, biztosítja a d)f) pontokban előírt feltételeket – amennyiben külön jogszabály ezektől eltérően nem rendelkezik –, továbbá rendelkezik a működéshez szükséges engedéllyel.

(3a)4 Strucc tartásának engedélyezése esetén az (1) bekezdés b) és c) pontját nem kell alkalmazni.

(4) Az 1. § (2) bekezdése alapján veszélyes állattá nyilvánított egyedek tartási feltételeit és a tartás biztonsági előírásait az eljáró hatóság – a veszélyes állattá nyilvánítással egyidejűleg – egyedileg határozza meg. Amennyiben a tartáshoz szakképesítés indokolt a 3. § rendelkezését kell alkalmazni. Ha a tartás biztonsági feltételei nem felelnek meg a mellékletben előírtaknak az Átv. 23. §-ának rendelkezése szerint kell eljárni.

(5) A 3. számú mellékletben foglaltak a cirkuszi állatokra csak abban az esetben alkalmazhatók, ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik.

(6)5 Veszélyes állatnak minősített védett faj egyedének tartása engedélyezésére irányuló kérelem ügyében a védett állatfajok tartásának engedélyezésére vonatkozó szabályok alapján kell eljárni, a tartás engedélyezése esetén az e rendeletben meghatározott biztonsági feltételek előírásával.

3. § A 2. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt szakirányú szakmai végzettségnek kell tekinteni az állatkerti állatgondozó, az állattenyésztő, a vadász-vadtenyésztő, valamint az állattenyésztő és állategészségügyi szakképesítéseket, illetve a felsoroltakkal egyenértékű korábbi középfokú szakmai végzettségeket, továbbá az ennél magasabb szintű biológus, zoológus, az agrár és állatorvos végzettségeket, feltéve, hogy az illető legkevesebb 3 év szakmai gyakorlatot igazol megfelelő szakintézményben (pl. állatkert, vadaspark, cirkusz) teljesített munkaviszony (egyéb munkavégzésre irányuló tartós jogviszony) keretében.

4. § (1) Az e rendelet hatálybalépése előtt megkezdett veszélyes állattartás esetén a tartó az Átv.-ben meghatározott engedélyező hatóságnál, az e rendelet hatálybalépésétől számított 60 napon belül, a tartás engedélyezése iránt kérelem benyújtására köteles.

(2)6 A települési önkormányzat jegyzője nyilvántartásba vételre [245/1998. (XII. 31.) Korm. r. 6. §] és ellenőrzésre köteles. Amennyiben a tartás körülményei az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelnek, a hatóság a tartást engedélyezi. Amennyiben a tartás biztonsági feltételei nem felelnek meg a mellékletekben előírtaknak, az illetékes jegyző az Átv. 23. §-ában foglaltak szerint jár el.

(3) Az e rendelet hatálybalépésekor működő állatkertek – a biztonsági feltételek kivételével – a tartási feltételeket az e rendelet hatálybalépésétől számított 2 éven belül kötelesek biztosítani.

5. § A 4. § (1) bekezdés szerinti tartások eseteiben, ha a tartó természetes személy, 5 év folyamatos tartás alapján a 3. §-ban meghatározott képesítések hiányában is az engedélyező hatóságnak a szakismeretet biztosítottnak kell tekintenie a tartott egyedek tekintetében. Gazdálkodó szervezet esetében a 2. § (2) bekezdésének rendelkezését kell alkalmazni.

6. § A veszélyes állatok tartására vonatkozó feltételek megszegése esetén az eljáró hatóság az Átv.-ben meghatározott kötelezettségei mellett az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendeletben meghatározott bírságot szab ki.

7. §7

8. § A veszélyes állatok közül a tengeri kígyókra tartási engedély nem adható.

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

1. számú melléklet a 8/1999. (VIII. 13.) KöM–FVM–NKÖM–BM együttes rendelethez8

A veszélyes állatok köre
MAMMALIA – EMLŐSÖK
Diprotodontia – Kevés fogú erszényesek
Macropidae Kengurufélék
Vörös óriáskenguru (Macropus rufus)
Keleti szürke óriáskenguru (Macropus giganteus)
Nyugati szürke óriáskenguru (Macropus fuliginosus)
Primates – Főemlősök
Cebidae Csuklyásmajomfélék
Valamennyi faj (Cebidae spp.)
Cercopithecidae Cerkóffélék
Valamennyi faj (Cercopithecidae spp.)
Hylobatidae Gibbonfélék
Valamennyi faj (Hylobatidae spp.)
Hominidae Emberfélék
Gorilla (Gorilla gorilla)
Orángután (Pongo pygmaeus)
Csimpánz (Pan troglodytes)
Törpecsimpánz (Pan paniscus)
Carnivora – Ragadozók
Canidae Kutyafélék
Farkas (Canis lupus)
Ursidae Medvefélék
Valamennyi faj (Ursidae spp.)
Mustelidae Menyétfélék
Rozsomák (Gulo gulo)
Hyaenidae Hiénafélék
Valamennyi faj (Hyaenidae spp.)
Felidae Macskafélék
Oroszlán (Panthera leo)
Tigris (Panthera tigris)
Jaguár (Panthera onca)
Leopárd (Panthera pardus)
Puma (Puma concolor)
Hópárduc (Uncia uncia)
Ködfoltos párduc (Neofelis nebulosus)
Gepárd (Acionyx jubatus)
Hiúz (Lynx lynx)
Karakál (Caracal caracal)
Probosciea – Ormányosok
Elaphantidae Elefántfélék
Afrikai elefánt (Loxodonta africana)
Ázsiai elefánt (Elephas maximus)
Perissodactyla – Páratlanujjú patások
Rhinocerotidae Orrszarvúfélék
Valamennyi faj (Rhinocerotidae spp.)
Equidae Lófélék
Valamennyi faj (Equidae spp.), kivéve a háziasítottakat
Artiodactyla – Párosujjú patások
Hippopotamidae Vízilófélék
Nílusi víziló (Hippopotamus amphibius)
Bovidae Marhafélék
Vízibivaly (Bubalus bubalis)
Mindoro-bivaly (Bubalus mindorensis)
Anoák összes faja (Anos spp.)
Kafferbivaly (Syncerus caffer)
Banteng (Bos javanicus)
Gaur (Bos gaurus)
Kouprey (Bos sauvelii)
Vad jak (Bos mutus)
Amerikai bölény (Bison bison)
Európai bölény (Bison bonasus)
AVES – MADARAK
Struthioniformes – Stuccalkatúak
Struthionidae Struccfélék
Strucc (Struthio camelus)
Casuaridae Kazuárfélék
Valamennyi faj (Casuaridae spp.)
Falconiformes – Sólyomalkatúak
Cathartidae Újvilági keselyűk
Valamennyi faj (Cathartidae spp.)
Accipitridae Vágómadárfélék
Hárpia (Harpia harpyia)
Majomevő sas (Pithecophaga jefferyi)
Rétisasok (Haliaetus spp.)
Valódi sasok (Aquila spp.)
Strigiformes – Bagolyalkatúak
Strigidae Bagolyfélék
Uhuk összes faja (Bubo spp.)
Hóbagoly (Nyctea scandiaca)
Szakállas bagoly (Strix nebularia)
Urali bagoly (Strix uralensis)
REPTILIA – HÜLLŐK
Testudinata – Teknősök
Chelidridae Aligátorteknős-félék
Aligátorteknős (Chelydra serpentina)
Keselyűteknős (Macroclemys temmincki)
Crocodylia – Krokodilok
Valamennyi faj (Crocodylia spp.)
Squamata – Pikkelyes hüllők
Helodermatidae Mérgesgyík-félék
Valamennyi faj (Helodermatidae spp.)
Varanidae Varánuszfélék
Komodói varánusz (Varanus komodoensis)
Bengálvaránusz (Varanus bengalensis)
Óriásvaránusz (Varanus giganteus)
Nílusi varánusz (Varanus niloticus)
Pápua-varánusz (Varanus salvadorii)
Szalagos varánusz (Varanus salvator)
Boidae Óriáskígyók
Anakonda (Eunectes murinus)
Tigrispiton (Python molurus)
Kockáspiton (Python reticulatus)
Sziklapiton (Python sebae)
Colubridae Siklófélék
Atractaspis spp. (valamennyi faj)
Balanophis spp. (valamennyi faj)
Dispholidus spp. (valamennyi faj)
Rabdophis spp. (valamennyi faj)
Thelotornis spp. nemek összes faja(i)
Elapidae Mérgessikló-félék
Valamennyi faj (Elapidae spp.)
Hydrophiidae Tengerikígyó-félék
Valamennyi faj (Hydrophiidae spp.)
Laticaudidae Laposfarkú tengerikígyó-félék
Valamennyi faj (Laticaudidae spp.)
Viperidae Viperafélék
Valamennyi faj (Viperidae spp.)
Crotaliidae Csörgőkígyófélék
Valamennyi faj (Crotaliidae spp.)
CHELICERATA – CSÁPRÁGÓSOK
Arachnida – Pókok
Theridiidae Gömbhasú pókok
Latrodectus nem összes faja (Latrodectus spp.)
Ctenidae Fésűspók-félék
Valamennyi faj (Ctenidae spp.)
Scorpiones – Skorpiók
Valamennyi faj (Scorpiones spp.)
MYRIAPODA – SOKLÁBÚAK
Chilopoda – Százlábúak
Scolopendridae Valódi szkolopendra-félék
Valamennyi faj (Scolopendridae spp.)

2. számú melléklet a 8/1999. (VIII. 13.) KöM–FVM–NKÖM–BM
együttes rendelethez

A méreggel ölő állatok tartására vonatkozó
speciális előírások
1. Csak olyan faj, illetve egyed(ek) tartható, amely marása ellen hatásos szérum rendelkezésre áll.
2. A szérum tárolása, cseréje a használati utasításban előírtaknak megfelelő.
3. A méreggel ölő állatot tartó az állat tartásához szükséges ismeretekkel – beleértve az elsősegélynyújtást és az ellenszérum használatát – rendelkezik.
4. Az állat nem kívánt kijutásának elkerülése érdekében az inszektáriumot, terráriumot biztonsági üveg felhasználásával jól zárhatóan kell elkészíteni.
5. Az inszektáriumon, terráriumon jól láthatóan fel kell tüntetni a méreggel ölő állat veszélyét jelző figyelmeztetést.
6. A méreggel ölő állat tartóhelye nem maradhat a 3. pontban leírt feltételekkel rendelkező személy felügyelete nélkül idegenek jelenlétében.
7. A méreggel ölő állatokkal kapcsolatos bármilyen közvetlen beavatkozást (takarítás, etetés, itatás, áthelyezés) a beavatkozásra jogosult is csak egy másik személy jelenlétében végezhet.
8. Méreggel ölő állat harapása, marása esetén az állat biztonságos elzárása után a marás utáni teendőket kell a megfelelő sorrendben elvégezni.
9. A méreggel ölő állatokat tartalmazó inszektáriumokat, terráriumokat csak olyan jól zárható helyiségekben szabad elhelyezni, ahonnan véletlen szökés esetén sem tudnak más köz- vagy magánterületre kijutni, illetve ahová illetéktelen személy bejutása akadályozott.
10. Az egyéb tartási feltételek a veszélyes állatokra vonatkozó általános tartási feltételeknek megfelelőek.

3. számú melléklet a 8/1999. (VIII. 13.) KöM–FVM–NKÖM–BM
együttes rendelethez9

A veszélyes állatokra vonatkozó tartási feltételek
és biztonsági előírások10
Gerinctelenek
Az összes fajra vonatkozóan: 30 × 30 × 30 cm-es jól zárható inszektárium egyedi elhelyezésnél.
További egyed: az alapterület 20%-kal növelendő.
Gerincesek
Hüllők
Teknősök
Az akvárium alapterülete:
– hosszúság: 4 × a teknős hátpáncél hossza
– szélesség: 2 × a teknős hátpáncél hossza
– vízmélység: 2 × a teknős hátpáncél hossza
egyedi elhelyezésnél.
További egyed: az akvárium alapterülete 30%-kal növelendő.
Gyíkok
A terrárium alapterülete:
– hosszúság: 2,5 × a teljes testhossz
– szélesség: 1,5 × a teljes testhossz
– magasság: 1 × a teljes testhossz
egyedi elhelyezésnél.
További egyed: a terrárium alapterülete 20%-kal növelendő.
A terrárium jól zárható legyen.
Kígyók
A terrárium alapterülete:
– hosszúság: 1 × a teljes testhossz
– szélesség: 0,5 × a teljes testhossz
– magasság: 1 × a teljes testhossz, max. 2 m
egyedi elhelyezésnél.
További egyed: a terrárium alapterülete 20%-kal növelendő.
A terrárium jól zárható legyen.
Megjegyzés: a biztonsági előírások a méreggel ölő állatfajokra vonatkozó speciális előírásoknál találhatók.
Krokodilok
Kistestű fajok (1,5 m testhossz alatt)
– medence terület: 1 × a testhossz (m2)
– vízmélység: 0,5 × a testhossz (m2)
– szárazföld: 2 × a testhossz (m2)
Nagytestű fajok (1,5 m testhossz felett)
– medence terület: 2 × a testhossz (m2)
– vízmélység: 0,5 × a testhossz (m2)
– szárazföld: 4 × a testhossz (m2)
egyedi elhelyezésnél.
További egyedek: a medence és a szárazföld területe 20%-kal növelendő. A medence/szárazföld arány mind a belső helyen, mind a külső kifutóban 1/2.
A kifutót határoló anyag magassága, ha rács: 1 × a testhossz, ha üveg vagy egyéb kapaszkodásra alkalmatlan anyag: 2/3 × a testhossz.

 

Madarak

 

 

 

Külső kifutó

Belső hely

Strucc

 

 

 

(3 egyedre)

250 m2

6 m2/egyed

 

további egyed

+50 m2

 

Kazuár

 

 

 

(2 egyed)

250 m2

6 m2/egyed

Kerítésmagasság: 2 m

 

 

Rúgás és csípésveszélyes fajok.

 

Röpde

 

terület

magasság

Keselyűk, nagytestű sasok

 

 

 

(2 egyed)

30 m2

4 m

 

további egyed

+10 m2

 

Kistestű sasok, nagytestű sólymok, nagytestű baglyok

 

 

 

(2 egyed)

24 m2

2,5–3 m

 

további egyed terület

+4–6 m2

 

Csőrvágás és lábfogás veszélyes fajok.

Emlősök

 

 

 

 

Külső ketrec

Belső ketrec

Megjegyzés

Nagytestű kenguruk

 

 

 

 

(6 egyed)

200 m2

20 m2

 

 

további egyed

+15 m2

+4 m2

 

 

 

 

 

Majmok (pár, család, csapat)

 

 

 

 

Halálfejes majom, Tamarin

8 m2/2 m

8 m2/2 m

 

 

Saki, Uakari, Bőgőmajom

10 m2/2,5 m

10 m2/2,5 m

 

 

Csuklyásmajom, Gyapjasmajom

16 m2/3 m

16 m2/3 m

szárazárok:
3,5 m mély, 3,5 m széles;
vizesárok:
1 m mély, 3,5 m széles
1 m-es sima fallal a vizesárok külső falánál

Cerkófok

 

 

 

 

(5 egyed)

25 m2/2,5 m

10 m2/2 m

 

 

 

további egyed

+2 m2

+1,5 m2

vizesárok: 4 m széles

Huszármajmok

 

 

 

 

(5 egyed)

30 m2

 

 

 

további

ua. mint a cerkófok

 

 

Mangábék

 

 

 

 

(5 egyed)

ua. mint a cerkófok

 

 

Makákók

 

 

 

 

(5 egyed)

ua. mint a cerkófok

 

1,2 m-es sima fallal a vizesárok külső falánál

Páviánok

 

 

 

 

(5 egyed)

ua. mint a huszármajmok

 

 

Mandrill

 

 

 

 

(5 egyed)

ua. mint a huszármajmok

 

1,2 m-es sima fallal a vizesárok külső falánál

Gerezák

 

 

 

 

(5 egyed)

3 m|
ua. mint a huszármajmok

3 m

 

Langúrok

 

 

 

 

(5 egyed)

ua. mint a cerkófok

 

 

Hulmán

ua. mint a huszármajmok

 

 

Karcsú majmok

 

 

 

 

(5 egyed)

20 m2/3 m

20 m2/3 m

 

Emberfélék

 

 

 

 

(2 egyed)

25 m2/4 m

25 m2/4 m

ketrec vagy biztonsági

 

további egyed

+10 m2

+10 m2

üveg; száraz vagy vizesárok csak egyéb biztonsági rendszerekkel együtt alkalmazható

Farkasok, hiénák
Kifutóterület: 100 m2/pár, további egyedenként 10 m2. Az állatoknak kellő számú alvó- és búvóhely biztosítandó. Mivel szívesen ásnak, a kerítésalapot legalább 2 m mélyre a talajszint alá kell vinni. A kerítésmagasság szintén 2 m.

Menyétfélék

 

 

 

Külső kifutó

 

Rozsomák

 

 

 

(1 pár)

80 m2

 

 

további egyed

+20 m2

 

 

 

 

Macskafélék

 

 

 

Külső kifutó

Belső ketrec

Oroszlán, tigris

 

 

 

(1 pár)

40 m2

25 m2

 

további egyed

+10 m2

+4 m2

Leopárd, jaguár, puma, hópárduc, ködfoltos párduc

 

 

 

(1 pár)

30 m2

15 m2

Gepárd

 

 

 

(1 hím+2 nőstény)

80 m2

20 m2+5 m2 box

 

további egyed

+10 m2

+5 m2+5 m2 box

Hiúz, karakál

 

 

 

(1 pár)

20 m2/2 m

10 m2

 

további egyedek

+10 m2

+5 m2

Az állandóan szabadkifutóban tartott állatoknak egy 3 m2-es alvóbox szükséges. A hidegtűrő fajoknak, illetve alfajoknak csak egy csapadék- és huzatmentes alvóhely kell. A melegebb helyeken élőknek a belső helyiség hőmérséklete min. 15 °C.
Tigris, jaguár fürdőmedence mérete: min. 2 m2/egyed
Biztonsági feltételek:
Oroszlán, tigris: sima fal vagy rács, 1 m-es befelé hajló rácsmagasítással vagy villanypásztorral. Rácsmagasság: min. 4 m.
Gepárd: ua. Rácsmagasság: min. 2 m.
Oroszlán, tigris, gepárd: megfelel egy 6 m széles, 4 m mély szárazárok.
Oroszlán, gepárd: megfelel egy 6 m széles, 2 m mély vizesárok.
A többi faj biztonságos tartásához teljesen zárt ketrec szükséges. A ketrecek, kifutók ajtajait lakattal, kulccsal kell zárni.

Medvék

 

 

 

Külső kifutó

Belső ketrec

Jegesmedve

 

 

 

(1 pár)

200 m2

6 m2/3 m belmagasság

 

további egyed

50 m2 fürdőmedence mélység: 1,5 m;
felület: 60 m2

egyedenként

Barnamedvék, ajakos medve pápaszemes medve

 

 

 

(1 pár)

150 m2

6 m2/3 m belmagasság

 

további egyed

+20 m2

egyedenként

Örvösmedve

 

 

 

(1 pár)

100 m2

4 m2/2 m

Malájmedve

 

 

 

(1 pár)

60 m2

4 m2/2 m belmagasság

 

további egyed

+10 m2

egyedenként

Fűteni csak a maláj-, ajakos-, pápaszemes medvék belső helyiségében kell. Hőmérséklet: min. 12 °C.
Biztonsági feltételek:
A jeges-, grizzli-, kodiakmedvéket nem zárt kifutóban tartva a kerítés magassága min. 3 m, valamint e fölött egy 1 m-es befelé hajló rács. A többi fajnál a kerítésmagasság min. 2,5 m és egy 1 m-es befelé hajló rács.
Az ajtókat lakat és csavarmenetes zár mellett egyéb pl. hidraulikus zárral is meg kell erősíteni.
Elefántok
Kifutóterület     2 vagy 3 elefánttehén részére: 500 m2
    1 elefántbika részére: 150 m2
Éjjelre lekötözve 15 m2/egyed
Éjjelre lekötözés nélkül 30 m2/egyed
Éjjelre lekötözés nélkül (bika) 50 m2
Belső helyiség hőmérséklete min. 15 °C.
Fürdés, illetve fürdetési lehetőség szükséges.
Biztonsági feltételek:
A külső, illetve a belső kifutó kerítése rendkívül erős anyagból készüljön.
Magassága     teheneknél min. 1,8 m
    bikáknál min. 2,5 m.
Szárazárkos tartásnál az árok szélessége megegyezik egy felnőtt elefánt testhosszával, mélysége min. 2 m.
Orrszarvúak
Kifutóterület: 500 m2/1 pár
Éjszakai elhelyezés: 20 m2/egyed. (Csak a szélesszájú orrszarvút lehet elkülönítés nélkül tartani a belső kifutóban.)
A belső helyiség hőmérséklete min. 18 °C. Fürdési lehetőség a páncélos- és a szumátrai orrszarvúnak kell.
Biztonsági feltételek:
Kifutóhatároló 2 m magas masszív anyagból. Lehetséges száraz- vagy vizesárok is, amely 2 m széles és 2 m mély.

 

Külső kifutó

Belső ketrec

Nílusi víziló

 

 

 

(1 pár)

100 m2

30 m2

 

további egyed

+50 m2

+15 m2

 

Medence a teljes külső és belső kifutó 2/3-a, vízmélység 1,5 m.

 

 

 

 

 

Lófélék, marhafélék

 

 

 

(6 egyed)

500 m2

8 m2/egyed istállózandó

 

további egyed

+60 m2

fajoknál

1

A rendeletet a 85/2015. (XII. 17.) FM rendelet 28. §-a hatályon kívül helyezte 2016. január 16. napjával.

2

Az 1. § (2) bekezdése a 10/2006. (II. 24.) KvVM–FVM–NKÖM–BM együttes rendelet 1. §-ával megállapított, a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (2) bekezdés 83. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

3

A 2. § (1) bekezdés a) pontja a 15/2010. (V. 11.) KvVM–FVM–IRM együttes rendelet 2. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 2. § (1) bekezdése alapján a 2010. május 19-ét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

4

A 2. § (3a) bekezdését a 7/2013. (II. 13.) VM rendelet 1. § (1) bekezdése iktatta be.

5

A 2. § (6) bekezdését a 3/2001. (II. 23.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet 16. §-a iktatta a szövegbe.

6

A 4. § (2) bekezdése a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (2) bekezdés 83. pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

7

A 7. §-t a 7/2013. (II. 13.) VM rendelet 1. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

8

Az 1. számú melléklet a 7/2013. (II. 13.) VM rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

9

A 3. számú melléklet a 7/2013. (II. 13.) VM rendelet 1. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

10

A megadott méretek a minimális feltételeket jelölik.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére