811/B/1999. AB határozat
811/B/1999. AB határozat*
2006.08.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 143. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó az Alkotmánybírósághoz intézett beadványában a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvénynek az előfizetői szerződésről szóló 11. § (1) bekezdését kifogásolta, amely szerint: „a közcélú távközlő hálózaton nyújtott szolgáltatásra kötött előfizetői szerződés késedelmes vagy hibás teljesítése esetében a szolgáltató az előfizető vagyonában okozott értékcsökkenésért felel”. Álláspontja szerint e rendelkezés az Alkotmány 70/A. §-ába ütközik, mert vagyon szerinti hátrányos megkülönböztetést tartalmaz az előfizetőkre nézve a szolgáltatóhoz képest. Ezért kérte a kifogásolt rendelkezés alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését.
Az indítvány benyújtását követően a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvényt hatályon kívül helyezte a hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény 103. § (8) bekezdésének e) pontja, 2001. december 23-ával.
Ezt követően a hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvényt hatályon kívül helyezte az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 165. § (1) bekezdésének a) pontja, 2004. január 1-jével.
Az Alkotmánybíróság megállapította. hogy az indítványban kifogásolt rendelkezést a hatályos jogban az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Ehk. tv.) 143. §-a lényegében változatlan formában tartalmazza, ezért az indítványozott alkotmányossági vizsgálatot – állandó gyakorlatának megfelelően – az elbíráláskor hatályos jogszabályi rendelkezésre nézve folytatta le.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését az alábbi jogszabályi rendelkezések alapján hozta meg:
1. Az Alkotmány hivatkozott rendelkezése:
„70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.”
2. Az Ehk. tv. érintett rendelkezése:
„Felelősség az előfizetői szerződések teljesítéséért
143. § (1) Az előfizetői szerződések késedelmes vagy hibás teljesítése esetében az elektronikus hírközlési szolgáltató a felhasználó vagyonában okozott kárt köteles megtéríteni, az elmaradt haszon kivételével.”
III.
Az indítvány az alábbiak szerint nem megalapozott:
Az indítványozó álláspontja szerint a kifogásolt rendelkezés azért ellentétes az Alkotmány 70/A. §-ával, mert a szolgáltató cég számára más csoportokkal szemben indokolatlan előnyt biztosít, amikor a szerződésszegés esetén a felelősséget korlátozza. Érvelése szerint a „...szabályozás tartalmát tekintve a nagy befektetői tulajdonnal rendelkező személyi csoportokat részesíti előnyben a befektetőtulajdonnal nem rendelkező szolgáltatást igénybevevők hátrányára.”
Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a támadott rendelkezés nem tartalmaz semmiféle vagyon szerinti megkülönböztetést: a szolgáltató – tőkeerejétől függetlenül – szerződésszegése esetén mindig ugyanolyan, a törvényben meghatározott mértékű felelősséggel tartozik a károsult felhasználó felé. A károsult felhasználó pedig – szintén tőkeerejétől függetlenül – a szolgáltató szerződésszegése esetén mindig ugyanolyan, a törvényben meghatározott mértékű kártérítési igényt érvényesíthet a szolgáltatóval szemben.
Az Alkotmánybíróságnak az Alkotmány 70/A. §-a tekintetében kialakult következetes gyakorlata szerint alkotmányellenes megkülönböztetés csak akkor állapítható meg, ha összehasonlítható helyzetben lévő személyek között tesz a jogalkotó olyan különbséget, mely alapjogsérelmet okoz, illetőleg azzal az egyenlő méltóság alkotmányos követelményét sérti. [61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 283.; 3/2002. (I. 30.) AB határozat, ABH 2002, 63, 68.; 1320/B/1996. AB határozat, ABH 2002, 780, 784.]. Az Alkotmánybíróság számos határozatában rámutatott arra, hogy „a diszkrimináció vizsgálatánál központi elem annak meghatározása, hogy kiket kell egy csoportba tartozóknak tekinteni. (...) A diszkrimináció alkotmányos tilalma csak a szabályozás szempontjából egy csoportba tartozókra vonatkozik. A diszkrimináció vizsgálatának ennek megfelelően csak az egy csoportba tartozók közötti különbségtétel vizsgálata a tárgya.” [1009/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 479, 479–480.; 28/2005. (VII. 14.) AB határozat, ABH 2005, 290, 304.] A szolgáltatónak a felhasználóval szemben fennálló kártérítési felelőssége diszkriminatív jellegének megítélése szempontjából a szolgáltató és a felhasználó nem alkotnak egymással összehasonlítható csoportot.
Az indítványozó által kifogásolt rendelkezés az elektronikus hírközlési szolgáltató szerződésszegése esetén fennálló kártérítési felelősségét rendezi a felhasználóval szemben. Ennek mértékét a kifogásolt szabályozás a felhasználó vagyonában okozott kárban határozza meg, az elmaradt haszon kivételével. Az Ehk. tv. itt eltér a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény általános szabályai szerinti teljes kártérítési felelősségtől. Ennek az eltérésnek az oka azonban a szolgáltató, illetve a szolgáltatás speciális jellegében, az általánostól eltérő természetében keresendő. Ilyen értelemben sem állapítható meg diszkrimináció, hiszen az egyes eltérő jellegű szolgáltatások, illetve ezek szolgáltatói nem alkotnak egymással összehasonlítható csoportot. Az ilyen speciális szolgáltatásokat igénybevevők is az egyéb (nem speciális szolgáltatásokat) igénybevevőkhöz képest kétségkívül külön csoportot alkotnak, ami ugyancsak nem jelent hátrányos megkülönböztetést, tekintettel a szolgáltatás speciális jellegére.
A fentieknek megfelelően az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2006. július 4.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k., Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró az Alkotmánybíróság elnöke,
az aláírásban akadályozott
Dr. Harmathy Attila
alkotmánybíró helyett
Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k., Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Paczolay Péter s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás