Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

82/B/1999. AB határozat

82/B/1999. AB határozat*

2002.09.03.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 120. § (4) bekezdésének e törvény 106. § (2), (4) és (5) bekezdését, továbbá a 114. §-át hatályba léptető rendelkezése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
2. A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 120. § (4) bekezdésének e törvény 80. § (31) bekezdését, a 113. § (1) bekezdését és 116. §-át hatályba léptető rendelkezése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.

Indokolás
I.
1. Az indítványozó a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény (továbbiakban: Kvt.) 120. § (4) bekezdésének azon rendelkezései alkotmányellenességének utólagos megállapítását és megsemmisítését indítványozta, amely elrendelte – többek között – a Kvt. 80. § (31) bekezdésének, a 106. § (2), (4) és (5) bekezdésének, a 113. § (1) bekezdésének, a 114. § továbbá a 116. §-nak 1998. december 27-től történő alkalmazását.
Indítványozó előadta, hogy az 1998. december 28-án elfogadott Kvt. december 29-én jelent meg a Magyar Közlönyben, melynek terjesztése január 5-én fejeződött be. Így annak folytán, hogy a Kvt. címzettjei a kihirdetésnél későbbi időpontban ismerhették meg a rájuk nézve kötelezettségeket megállapító jogszabályt, sérült a jogbiztonság, egyben a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 12. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés is. Ennek alátámasztására hivatkozott az Alkotmánybíróság 25/1992. (IV. 30.) AB határozatában kifejtett álláspontjára, miszerint az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében megfogalmazott jogállamiság és ennek alkotóeleme, a jogbiztonság megköveteli, hogy az állampolgárok jogait és kötelességeit a törvényben megszabott módon kihirdetett és bárki számára hozzáférhető jogszabályok szabályozzák, azok a kihirdetésüket megelőző időre ne állapítsanak meg kötelezettséget.
2. A Magyar Hivatalos Közlönykiadó csatolt nyilatkozata szerint a Magyar Közlöny e jogszabályt tartalmazó példánya december 30-án a reggeli órákban jutott el az Országgyűléshez, a minisztériumokhoz, a Budapest VIII. kerület, Somogyi Béla u. 6. sz. alatti Közlönybolthoz, illetőleg a Magyar Posta NHRT-hez, utóbbi 31-én továbbította azokat az árusítóhelyekre. Az előfizetők részére december 30-án délután egyszer, 31-én reggel két alkalommal szállítottak. A kézbesítés Budapesten 1998. december 31-től 1999. január 4-ig, vidéken 1999. január 4-től 5-ig megtörtént.

II.
1. Az Alkotmány hivatkozott rendelkezése az alábbi:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
2. A Jat. idézett szabálya:
„12. § (3) A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.”
3. A Kvt. indítványozó által kifogásolt rendelkezése:
„120. § (4) Az e törvény 106. §-ával megállapított, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 10. §-ának (2) bekezdése, 73. §-ának (1) és (3)–(4) bekezdése; 113. §-ával megállapított, az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény 46. §-ának (2)–(3) bekezdése; 114. §-ával megállapított, a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvény 1. §-ának a)–c) pontjai, 4. §-ának (2) bekezdése, 6. §-ának (2), (4)–(5), (11)–(13) bekezdései, 34/A. §-a, az e törvény 114. § (8)–(12) bekezdéseivel megállapított 1–2. számú mellékletének módosítása, valamint 11. számú melléklete; a 116. §-ával megállapított, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény 61. §-ának (2)–(3) bekezdése, valamint az e törvény 80. §-ának (31) bekezdésével megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 102. §-ának (12) bekezdése 1998. december 27-én lép hatályba.”
4. A Kvt.-nek a fenti jogszabályhelyben hivatkozott – az indítvány benyújtásakor hatályos – rendelkezései a következők:
80. § (31) Az államháztartásról szóló – módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban Áht.) 102. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A Kincstár december 20-át követően megelőlegezi a központi költségvetési szervek következő évi előirányzata terhére a munkavállalók december havi járandóságait, valamint a helyi önkormányzatokat a következő évben nettó módon megillető támogatások és átengedett bevételek 1/13-ad részét, hogy a következő év január 5-ig esedékes járandóságok fedezete – az illetménykifizetés napjához igazodóan – az év végi munkanapok átcsoportosítása miatt rendelkezésre álljon.”
106. § (2) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló – módosított – 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 10. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„(2) Ha a Magyar Állam a 12. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott eset bekövetkezte miatt hajt végre alaptőke-emelést új részvények jegyzésével, akkor az alaptőke emelését állampapír rendelkezésre bocsátásával is végre lehet hajtani.”
106. § (4) A Hpt. 73. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítása esetén, ha a hitelintézet tőkemegfelelése a jegyzett tőke leszállított értéke tekintetében is eléri vagy meghaladja a 76. § (2) bekezdésében előírt mértéket, a vele szemben fennálló követeléseket a gazdasági társaságokról szóló törvényi rendelkezések szempontjából biztosítékkal ellátottnak kell tekinteni.”
106. § (5) A Hpt. 73. §-a következő (3)–(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés megjelölése (5) bekezdésre változik:
„(3) A hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítása esetén, ha a hitelintézet tőkemegfelelése a jegyzett tőke leszállított értéke tekintetében nem éri el a 76. § (2) bekezdésében előírt mértéket, de a leszállítást elrendelő közgyűlés egyidejűleg dönt a tőkeemelésről is, melynek következtében a hitelintézet tőkemegfelelése eléri vagy meghaladja a 76. § (2) bekezdésében előírt mértéket, akkor a hitelintézettel szemben fennálló követeléseket a gazdasági társaságokról szóló törvényi rendelkezések szempontjából biztosítékkal ellátottnak kell tekinteni és a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 262. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.
(4) Nem kerülhet sor a jegyzett tőke (3) bekezdésben említett leszállításának és felemelésének cégbírósági bejegyzésére, ha a tőkeemelés meghiúsul vagy nem éri el azt a mértéket, amelynek következtében a hitelintézet tőkemegfelelése elérné vagy meghaladná a 76. § (2) bekezdésében előírt mértéket.”
113. § (1) Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Éptm.) 46. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény 7. §-a 1999. január 1-jén lép hatályba.
114. § (1) A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló, az 1998. évi XXXIV. és az 1998. évi XXXVIII. törvénnyel módosított 1997. évi CXLVI. törvény (a továbbiakban: 1998. évi költségvetési törvény) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § Az Országgyűlés az 1998. évi központi költségvetés
a) kiadási főösszegét – a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül – a Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelése és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (a továbbiakban: ÁPV Rt.) tartalékának feltöltése gázközmű céljára nélkül 2 845 823,1 millió forintban, azaz kettőmillió-nyolcszáznegyvenötezer-nyolcszázhuszonhárom egész egytized millió forintban; a Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelésével és az ÁPV Rt. tartalékának feltöltésével gázközmű céljára 3 027 823,1 millió forintban, azaz hárommillió-huszonhétezer-nyolcszázhuszonhárom egész egy tized millió forintban,
b) bevételi főösszegét – a 3. § szerinti hitelfelvételből és állampapírok értékesítéséből származó bevételek nélkül – 2 426 789,9 millió forintban, azaz kettőmillió-négyszázhuszonhatezer-hétszáznyolcvankilenc egész kilenctized millió forintban,
c) hiányát a Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelése és az ÁPV Rt. tartalékának feltöltése gázközmű céljára nélkül 419 033,2 millió forintban, azaz négyszáztizenkilencmillió-harminchárom egész kettőtized millió forintban; a Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelésével és az ÁPV Rt. tartalékának feltöltésével gázközmű céljára 601 033,2 millió forintban, azaz hatszázegyezer-harminchárom egész kettőtized millió forintban állapítja meg.”
114. § (2) Az 1998. évi költségvetési törvény 4. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés jelölése (3) bekezdésre változik:
„(2) A következő előirányzatokon szereplő összegek fedezésére:
a) a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. Kormányzati rendkívüli kiadások cím,
aa) a 4. Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelés fedezete alcím rendkívüli előirányzat, és
ab) az 5. ÁPV Rt. tartalékának feltöltése gázközmű céljára alcím rendkívüli előirányzatán szereplő összegek fedezésére a Magyar Állam a Kincstár útján felhasznál már kibocsátott, de még nem értékesített államkötvényeket, továbbá új államkötvényeket bocsát ki,
és ezeket átadja a Postabank és Takarékpénztár Rt. és az ÁPV Rt. részére.”
114. § (3) Az 1998. évi költségvetési törvény 6. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A hitelintézetekben, illetve a nem az ÁPV Rt.-hez tartozó gazdasági társaságokban az állami részesedés után 1998. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon utáni más hozadék a központi költségvetés bevételét képezi.
(2) Az ÁPV Rt. 1998. évben a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjával és vagyonkezelésével kapcsolatos bevételből e törvény 11. számú mellékletében részletezett ráfordítási előirányzatok teljesítése után 5 000 millió forintot meghaladó részt a (4) bekezdésben részletezett jövőbeni kifizetésekre szolgáló tartalék (a továbbiakban: privatizációs tartalék) feltöltésére kell fordítani. Az ÁPV Rt. 1998. évi nyitó készpénzállományából 11 800 millió forintot a központi költségvetésbe fizet be, és a folyó működéséhez szükséges 5 000 millió forint fölötti részt az év folyamán a privatizációs tartalékba helyezi.”
114. § (4) Az 1998. évi költségvetési törvény 6. §-ának (4) bekezdése a következő k)-l) ponttal egészül ki:
(A privatizációs tartalék a következő célokra szolgál:)
„k) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése,
l) a tartósan állami tulajdonú társaságok tőkehelyzetének rendezése.”
(A privatizációs tartalék felhasználásához:)
„c) a (4) bekezdés j) pontjában meghatározott célra fordítható összeg nem haladhatja meg az 55 000 millió forintot, amelyből éves szinten 1000 millió forint értékig – ügyletenként 200 millió forint értékhatárig – az ÁPV Rt. Igazgatósága, a Kormány félévenkénti utólagos tájékoztatása mellett dönthet. A további összeg felhasználására a Kormány egyedi döntése alapján kerülhet sor.”
„(11) Az ÁPV Rt. a közvetlen privatizációs és privatizációt előkészítő kiadások (díjak és járulékok) vagyonkezeléssel kapcsolatos ráfordítások között számolja el a Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelésével összefüggő 20 000 millió forint, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. részvénycsomag 15 300 millió forint ráfordításait.
(12) A központi költségvetés által az ÁPV Rt. részére biztosított 50 000 millió forint forrás az Alkotmánybíróság 36/1998. (IX. 16.) AB határozata alapján a gázközművekkel kapcsolatos kötelezettségek fedezete. Ezen összeget az ÁPV Rt. privatizációs tartalékába kell helyezni, és felhasználására a privatizációt felügyelő miniszter és a pénzügyminiszter egyetértésével kerülhet sor.
(13) A központi költségvetés által az ÁPV Rt. részére a Magyar Fejlesztési Bank Rt. tőketartalékának növelése céljából biztosított 40 000 millió forint forrás az ÁPV Rt. privatizációs tartalékát, ezen belül a (4) bekezdés l) pontjában meghatározott célkitűzések előirányzatát növeli.”
„34/A. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. §-ban foglaltakon túl a Postabank és Takarékpénztár Rt. biztonságos működési feltételeinek megteremtését célzó intézkedések keretében a központi költségvetés terhére – szükség esetén – legfeljebb 71 000 millió forint összegben kezességet vállaljon.
(2) A kezesség beváltását követően a pénzügyminiszter – a tartozás eredeti kötelezettjének adatszolgáltatása alapján – köteles az Országgyűlésnek tételesen beszámolni a kezesség összegének szükségessé vált nagyságáról, annak felhasználásáról és a központi költségvetésből kifizetett összeg adók módjára történő behajtását biztosító intézkedésekről.”
114. § (8) Az 1998. évi költségvetési törvény 1. számú melléklete XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Ágazati célfeladatok alcím kiegészül 25. Szervezett bűnözés elleni küzdelem technikai-pénzügyi megalapozása előirányzat-csoport rendes előirányzat 2400,0 millió forinttal, az 1–19. cím összesen rendes előirányzata 122 570,2 millió forintra és a XI. fejezet rendes kiadásai összesen: 472 489,5 millió forintra változik.
114. § (9) Az 1998. évi költségvetési törvény 1. számú melléklete XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 3. Beruházási célprogramok alcím, 19. MÁV Rt. modernizációs program állami szerepvállalása előirányzat-csoport rendkívüli előirányzat 8 168,0 millió forintra, az 1–13. cím összesen rendkívüli előirányzat összesen 62 564,0 millió forintra és a XVII. fejezet rendkívüli kiadásai összesen 66 096,4 millió forintra változik.
114. § (10) Az 1998. évi költségvetési törvény 1. számú melléklete XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. Kormányzati rendkívüli kiadások címe a következő alcímekkel egészül ki:
a) 3. Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelésének fedezetére az ÁPV Rt. részére alcím rendkívüli előirányzat 40 000,0 millió,
b) 4. Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelés fedezete alcím rendkívüli előirányzat 132 000,0 millió,
c) 5. ÁPV Rt. tartalékának feltöltése gázközművagyon céljára fedezete alcím rendkívüli előirányzat 50 000,0 millió forinttal; és a XXII. fejezet rendkívüli kiadásai összesen 290 193,6 millió forintra változik.
114. § (11) Az 1998. évi költségvetési törvény 2. számú melléklete XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 20. Fogyasztáshoz kapcsolt adók cím, 1. Általános forgalmi adó alcím 804 968,0 millió forintra és a XXII. fejezet rendes bevételei összesen: 2 055 830,2 millió forintra változik.
116. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Hptm.) 61. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény 33–34. §-a 1999. január 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény 36. §-ának (2) bekezdése, 37. §-a, 60. §-ának (1)–(3) és (9) bekezdése 2000. január 1-jén lép hatályba.”
5. Az Éptm. 46. §-a tekintetében a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: 2000. évi költségvetési törvény) 65. § (1) bekezdése, a Hptm. 61. §-át érintően ugyanezen törvény 66. §-a további módosítást tartalmazott a hatálybalépést illetően: annak napját 2000. január l-je helyett június 1-jére tette, de további jogszabályi változások folytán e rendelkezések sem léptek hatályba.

III.
Az indítvány megalapozatlan.

1. A Kvt. kifogásolt 120. § (4) bekezdése a kihirdetés (a Magyar Közlönyben történt megjelenésének) napját megelőző két nappal korábbi dátummal léptette hatályba e törvény egyes szabályait. Erről a kormányzati szervek az 1998. december 30-án kézhez vett hivatalos lapból értesülhettek, illetőleg e naptól kezdődően kapható volt a budapesti Közlönyboltban, míg a következő nap kapta kézhez a budapesti megrendelők döntő többsége, valamint postai terjesztés útján is hozzáférhetővé vált. Így az idézett rendelkezések hatálybalépése és a kézhezvétel között Budapesten általánosságban 3–4 nap, vidéken 7–8 nap telt el.
2. Az Alkotmánybíróság több határozatában foglalkozott a visszamenőleges hatályú jogi szabályozás tilalmának alkotmányossági kérdéseivel. Kifejtette, hogy a jogállamisághoz szervesen kapcsolódó jogbiztonság elve megköveteli, hogy az állampolgárok jogait és kötelességeit a törvényben megszabott módon kihirdetett és bárki számára hozzáférhető jogszabályok szabályozzák, meglegyen a tényleges lehetőség arra, hogy a jogalanyok magatartásukat a jog előírásaihoz tudják igazítani, ennek érdekében a jogszabályok kihirdetésüket megelőző időre nézve ne állapítsanak meg kötelezettséget, illetőleg valamely jogszerű magatartást visszamenőleges érvénnyel ne minősítsenek jogellenesnek. [25/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992. 131.,132.]
Ezen az elvi alapon ítélte az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek a visszaható hatályú szabályozást, ha az a jogbiztonságból fakadó és a Jat. 12. § (2) bekezdésében is megfogalmazott tilalmat megszegve a kötelezettek meghatározott szűk köre tekintetében visszamenő hatállyal hátrányosabb illetékfizetési vagy adófizetési kötelezettséget eredményezett, [7/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992. 45., 48.; 4/1992. (I. 28.) AB határozat, ABH 1992. 332., 333.] vagy olyan feltételt tartalmazott, amely az adófizetők számára lényegében visszamenőlegesen előírt adókötelezettséget jelentett. [33/1997. (V. 28.) AB határozat, ABH 1997. 166., 172.]
3. Az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből levezethető követelmény a Jat. 12. § (3) bekezdésében foglalt szabállyal összhangban a jogalkotó szervek számára azzal a kötelezettséggel jár, hogy a hatálybalépés időpontjának meghatározásánál figyelemmel legyenek arra, hogy „kellő idő maradjon
a) a jogszabály szövegének megszerzésére (akár úgy, hogy az érintett előfizet a hivatalos lapra, akár úgy, hogy annak egyes számait a szükséghez képest megvásárolja) és áttanulmányozására (ideértve bonyolultabb jogszabályok esetében az illetékes hatóságtól történő felvilágosítás-kérést is);
b) a jogalkalmazó szervek számára a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez (ideértve szükség esetén a jogszabály szervezett továbbképzés keretében való alapos megismerését, a felmerülő jogszabályértelmezési problémák tisztázását, a jogszabály végrehajtásához szükséges nyomtatványok, űrlapok beszerzését vagy előállítását, a zökkenőmentes végrehajtás személyi és tárgyi feltételeiről való gondoskodást);
c) a jogszabállyal érintett személyek és szervek számára annak eldöntéséhez, hogy miként alkalmazkodjanak a jogszabály rendelkezéseihez (pl. a környezetvédelmi kibocsátási értékek szigorítása esetén: egyes termékek gyártásának megszüntetése útján, korszerű technikai eszközök beszerzése útján, az alkalmazott technológia megváltozásával vagy nagyobb hatásfokú tisztítóberendezés létesítésével) az önkéntes jogkövetés személyi és tárgyi feltételeiről való gondoskodáshoz.” [28/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992. 155., 157.]
Abban a kérdésben, hogy mennyi a jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között biztosítandó „kellő idő”, az Alkotmánybíróság utóbbi határozatában úgy foglalt állást, hogy azt a jogszabályban foglalt rendelkezések jellege dönti el. Nem tekinthető alkotmányellenesnek a kihirdetés napján történő, de a visszamenőleges érvényű hatálybaléptetés a jogot megállapító, jogot kiterjesztő, kötelezettséget enyhítő, korábbi jogszabálynál egyértelműen előnyösebb rendelkezéseket tartalmazó jogszabály esetében.
Ahol a korábbi szabályozásnál az érintettekre részben előnyösebb, részben hátrányosabb rendelkezéseket tartalmaznak, a társadalmi viszonyok körét első ízben rendezik, új kötelezettséget állapítanak meg, meglévő kötelezettség mértékét növelik, jogot vonnak meg vagy korlátoznak, illetőleg egyéb okból az érintettek számára hátrányosak, ott általában nem tekinthető az Alkotmánnyal összhangban állónak a kihirdetés napján történő hatálybaléptetés. (ABH 1992. 155., 158.)
A szabályozás alkotmányellenességének megállapításához tehát a visszaható hatály önmagában nem elegendő, ezért az Alkotmánybíróság tartalmi vizsgálatot végzett a tekintetben, hogy a Kvt. kifogásolt rendelkezése – a Kvt. 1999. január 1-jei hatálybalépését megelőzően – 1998. december 27-én hatályba lépett rendelkezései milyen körre, milyen jellegű jogokat és kötelezettségeket írtak elő, tettek-e terhesebbé valamely kötelezettséget, nyilvánítottak-e valamely magatartást jogellenesnek, továbbá azonnali megismerésük hiánya a jogalkalmazó szervek, egyéb szervezetek vagy állampolgárok részéről akadályozta-e a jogkövetést, igényelt-e felkészülési időt.

IV.
1. A Kvt. 106. § (4) bekezdése a Hpt. 73. §-ának módosításával a hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállításával kapcsolatos szabályokat annyiban változtatta meg, hogy az (1) bekezdésben a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 312. §-ára hivatkozást – a törvény hatályon kívül helyezése miatt – mellőzte, így e szabály technikai jellegű.
2. A Kvt. 106. § (5) bekezdésével a Hpt. 73. §-ába beiktatott (3) és (4) bekezdése a tőke leszállításának egy további törvényi tényállását tartalmazta, amellyel összefüggésben mellőzhetővé vált a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 262. §-ában foglaltak szerint az alaptőke leszállításának a Cégközlönyben történő kétszeri közzététele, valamint a hitelező részéről biztosíték nyújtása.
A Kvt. 106. § (2) bekezdése módosította a Hpt. 10. §-ának (2) bekezdését, amely lehetőséget adott arra, hogy a Hpt. akkor hatályos 12. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt feltételek esetén a fizetésképtelenné vált hitelintézet alaptőke emelését állampapír rendelkezésre bocsátásával is végre lehessen hajtani.
Így az Alkotmánybíróság azt, hogy a jogszabály címzettjei az előbb írt jogszabály módosításról mikor szereztek tudomást, a jogbiztonság szempontjából nem tartotta relevánsnak.
3. A Kvt. 114. §-a az 1998. évi költségvetési törvény kiadási, bevételi főösszegének valamint hiányának módosítását, illetőleg az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazta. Ezzel – mint ahogy az a törvény általános indokolásából is kitűnik – a Magyar Fejlesztési Bank Rt., a Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelésére, valamint a gázközmű vagyonnal összefüggésben keletkezett önkormányzati igények rendezése körében az ÁPV Rt. tartalékainak feltöltésére szolgáló összeget biztosította a törvényhozó.
A fenti rendelkezések az állampolgárokra közvetlenül nem hatottak ki, míg a Postabank Rt. és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. helyzetének, valamint az önkormányzatokat megillető gázközművagyon rendezése érdekében szükséges állami intézkedésekről szóló 1155/1998. (XII. 9.) Korm. határozat (a továbbiakban: Kh.) az e feladatok végrehajtásra kijelölt miniszterek – köztük a pénzügyminiszter – számára azonnali, vagy a költségvetési törvény elfogadásához igazodó, illetőleg 1998. december 31-i határidőt tartalmazott. Így az itt meghatározott, az 1998. évi költségvetést érintő jogszabályi változások – amelyre vonatkozó indítványt a pénzügyminiszter terjesztette elő – legalább a Kh.-nak a Magyar Közlöny 1998. évi 110. számában történt megjelenésekor ismertek voltak. Ezért a jogszabály alkalmazására történő felkészülés és a végrehajtás tekintetében a támadott rendelkezés közzététele és hatálybalépésének időpontja közötti eltérésnek nincs jelentősége.
Megjegyzi az Alkotmánybíróság, hogy az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből levezethető jogbiztonság követelménye és a Jat. 12. § (3) bekezdésében megfogalmazott garanciális szabályok figyelmen kívül hagyása nem egyeztethető össze a jogállamisággal, [28/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992. 155., 158.] minthogy azonban a sérelmezett rendelkezések tekintetében nem volt megállapítható, hogy a visszamenőleges hatályba léptetés az érintettek alkotmányos jogai sérelmével járt, az indítványt elutasította.

V.
1. Az Alkotmánybíróság utal arra, hogy bár a költségvetési törvény általában egy adott évre vonatkozik, a következő évi költségvetés megalkotásakor az Országgyűlés nem helyezi hatályon kívül. A Jat. 13. §-ából következően azonban – amely egy másik jogszabály által történt hatályon kívül helyezéshez vagy a jogszabályban meghatározott idő elteltéhez köti a jogszabály hatályának megszűnését – az Alkotmánybíróság azt az álláspontot foglalta el, hogy egy jogszabály formális intézkedés nélkül is hatályát veszti, ha az egyszeri alkalomra szól, rendelkezései végrehajtást nyertek és ezt követően többé nem alkalmazhatók. (1239/B/1990. AB végzés, ABH 1991. 905., 906.) Így a Kvt.-nek azok a rendelkezései, amelyek ilyen körbe tartozóak, nem képezhetik alkotmányossági vizsgálat tárgyát, mert hatályon kívül helyezettnek minősülnek, és ebben az esetben a jogszabály alkotmányossági vizsgálatára az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (továbbiakban Abtv.) 38. § (1) bekezdése és 48. §-a szerint csak bírói kezdeményezés vagy alkotmányjogi panasz esetén van lehetőség; a jelen ügyben az indítvány pedig absztrakt normakontrollra irányult.
2. A Kvt. 80. § (31) bekezdésével az Áht. 102. §-ába beiktatott (12) bekezdés a Magyar Államkincstárra rótt feladatot, amely 1998. év végén illetőleg 1999. év elején a központi költségvetési szervek és önkormányzatok részére egyszeri átutalási kötelezettséget írt elő annak érdekében, hogy a költségvetési szerveknél a Kvt. 1999. január 1-jei hatálybalépése ellenére biztosítható legyen a dolgozók illetményének kifizetése 1999. január 5-ig. A fentiek értelmében e rendelkezés olyannak minősül, melynek hatálya a teljesítéssel meg is szűnt, ezért e vonatkozásban az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálatot nem folytatott le, az eljárást megszüntette.
3. A Hptm.-nek a Kvt. 116. §-ával módosított 61. § (2) és (3) bekezdése a Hptm. egyes rendelkezései hatálybalépését módosította úgy, hogy a (2) bekezdésből kivett rendelkezéseket a (3) bekezdésben írt későbbi időpontban, 2000. január 1-jével rendelt hatályba léptetni. A 2000. évi költségvetési törvény azonban a (3) bekezdést még hatálybalépése előtt tovább módosította, így a Kvt. e rendelkezése ténylegesen nem lépett hatályba. Ugyanebből az okból nem lépett hatályba az Éptm.-nek a Kvt. 113. § (1) bekezdésével módosított 46. § (2) – (3) bekezdése sem. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 450. § (1) bekezdés a) és b) pontja 2002. január 1-jei hatállyal az Épt.-t – a 235. §, a 238. § valamint a 241. § kivételével – továbbá az Éptm.-et is hatályon kívül helyezte.
Így az indítvány ebben a vonatkozásában tárgytalanná vált, amiért az Alkotmánybíróság az eljárást az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABK 2001. december) 31. § a) pontja alapján megszüntette.

Budapest, 2002. június 17.

Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke

    Dr. Bagi István s. k.,    Dr. Bihari Mihály s. k.”
    előadó alkotmánybíró    alkotmánybíró

    Dr. Czúcz Ottó s. k.,    Dr. Erdei Árpád s. k.,
    alkotmánybíró    alkotmánybíró

    Dr. Harmathy Attila s. k.,    Dr. Holló András s. k.,
    alkotmánybíró    alkotmánybíró

    Dr. Kiss László s. k.,    Dr. Kukorelli István s. k.,
    alkotmánybíró    alkotmánybíró

        Dr. Tersztyánszkyné
    Dr. Strausz János s. k.,    dr. Vasadi Éva s. k.,
    alkotmánybíró    alkotmánybíró
*

A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére