• Tartalom
Oldalmenü

Az 1999. évi LXXXIV. törvény indokolása

a közúti közlekedési nyilvántartásról

2000.01.01.
INDOKOLÁS
I.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Alkotmány XII. fejezete az alapvetõ jogok és kötelezettségek körében szabályozza a személyes adatok védelméhez való jogot. Ehhez kapcsolódóan a demokratikus jogállamiság egyik meghatározó ismertetõ jegye a személyes adatok védelméhez fûzõdõ alkotmányos jog biztosítása, melynek alapvetõ anyagi és eljárási szabályait hazánkban - az Európa Tanács Adatvédelmi Egyezményében foglaltakkal összhangban - a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (adatvédelmi törvény), mint a személyes adatok kezelésére vonatkozó általános szabály határozza meg.
Az ágazati törvényi szabályozásokra hárul - az adatvédelmi törvény keretei között - az egyes ágazatokban, szakterületeken végezhetõ adatkezelések általános és speciális szabályainak megállapítása. Ennek megfelelõen a törvényjavaslat (továbbiakban: javaslat) meghatározza a közúti közlekedési nyilvántartás létrehozásának célját, mûködésének feltételeit, a nyilvántartható adatok körét, az adatkezelés rendjét, az adatszolgáltatás feltételeit.
A közúti közlekedési nyilvántartás (továbbiakban: nyilvántartás) alapvetõ célja a tulajdon és a közlekedés biztonságának védelme.
E célok megvalósítása megkívánja, hogy a közlekedési hatóságok kellõen megalapozott és hitelt érdemlõ adatokkal rendelkezzenek a jármû tulajdonosa, üzembentartója személyes adatairól, és a jármûokmányok kiállítása a tényleges tulajdoni viszonyok alapján történjen.
Ugyancsak közérdeket szolgál, hogy a jármûvezetésre jogosító okmányok kiállítására csak akkor kerüljön sor, ha a jármûvezetõ minden tekintetben megfelel a vonatkozó normákban elõírt feltételeknek.
A jármûvezetõk, jármûvek adatainak nyilvántartása és annak alapján kiállított okmány alkalmas eszköz lehet arra, hogy a jármûre mint a tulajdon tárgyára elkövetett visszaélések mennyisége csökkenjen, továbbá, hogy a közúti közlekedésben jármûvezetõként csak az arra jogosult vehessen részt. Ez utóbbi jelentõsen befolyásolhatja a közúti közlekedés biztonságát, és ezáltal az emberi élet, a testi épség védelmét.
A nyilvántartás és a hatóság által kiállított okmány a jármûvezetõ, a jármûtulajdonos (üzembentartó) személyes adatain kívül tartalmazza a vezetési jogosultságra, korlátozásra, a jármû azonosító és mûszaki adataira, valamint ezek változására vonatkozó adatokat is.
A javaslat nem csak a számítógépes nyilvántartásra vonatkozó szabályokat állapít meg, rendelkezései a meglévõ manuális nyilvántartásra (jármûvezetésre jogosító okmányok) és az eljárás alapjául szolgáló okmányok körére is kiterjednek.
A személyes adatok védelmére figyelemmel a javaslat taxatíve meghatározza a nyilvántartható adatok körét, a nyilvántartás adatforrásait, az adatkezelés idõtartamát, az adatszolgáltatás terjedelmét, korlátait, az adatigénylésre jogosultak körét, továbbá az adatvédelemre vonatkozó szabályokat.
II.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I. Fejezet
Az 1. §-hoz
A javaslat megfogalmazza a törvény és a nyilvántartás célját, figyelemmel az információs önrendelkezési jog korlátozásának törvényi lehetõségeire. A javaslat a magyar jogrendszerben elsõként kívánja törvényi szinten szabályozni a közúti jármûvezetésre jogosító, a jármû tulajdonjogát igazoló és a jármû közúti forgalomban való részvételére jogosító okmányok adattartalmát. Ennek célszerû meghatározása alapvetõen a hatósági okmányok közhitelességét, az egyéni és közösségi érdek érvényesülését szolgálja.
A 2. §-hoz
Az értelmezõ rendelkezések tartalmazzák a nyilvántartás részelemeinek (engedély-nyilvántartás, jármûnyilvántartás, okmánytár) és az egyéb alkalmazott fogalmak meghatározását.
II. Fejezet
A 3-6. §-hoz
A javaslat a nyilvántartás mûködtetését, az adatszolgáltatási tevékenység és a központi okmánykiállítás rendjének felügyeletét a belügyminiszter irányítása alatt álló központi hivatalhoz telepíti, a nyilvántartás vezetését mint operatív feladatot a nyilvántartó látja el. Ebbõl adódóan a nyilvántartó elsõfokú hatósági jogkörébe utalja az egyedi és csoportos adatszolgáltatást. Egyedi adatszolgáltatási hatáskörrel rendelkezik a körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzõje is, aki a külön jogszabályban meghatározott illetékességgel 2001. január 1-tõl a közlekedés-igazgatási okmányok kiadására is jogosult lesz.
Adatszolgáltatási ügyekben a másodfokú jogkör gyakorlójaként a javaslat a központi hivatal vezetõjét jelöli meg, figyelemmel arra, hogy a nyilvántartás területi szervezettel nem rendelkezik.
A korszerû okmánycsalád kialakításával megváltozik a nyilvántartásban szereplõ okmányok kiállításának, kiadásának rendje is. A javaslat ezért tartalmazza az ezzel összefüggõ adatkezelési feladatokat, szabályozza továbbá a közigazgatási hivatal vezetõjének ezzel összefüggõ hatáskörét is.
A 7-13. §-hoz
A javaslat szerint a közúti közlekedési nyilvántartás az engedély- és a jármûnyilvántartásból, valamint az okmánytárból áll. A javaslat felsorolja a kezelhetõ adatok körét, különbséget tesz a nyilvántartásban szereplõ adatok és a különféle jogosultságot megtestesítõ okmányok adattartalma között.
A javaslat lehetõvé teszi a közúti közlekedési elõéletre vonatkozó pontrendszer adatainak kezelését, amely szervesen kötõdik a jármûvezetõ személyéhez. A javaslat azonban csak a nyilvántartás lehetõségét teremti meg, a rendszer bevezetésérõl külön norma fog rendelkezni.
A javaslat az érintett személyrõl kezelt adatok pontosságának, teljességének és idõszerûségének biztosítása érdekében felhatalmazást ad a személyi azonosító használatára, az információs önrendelkezési jog arányos és indokolt korlátozásával. A nyilvántartó a személyi azonosítót egyrészt az érintett személlyel való kapcsolattartás céljából - belsõ azonosítóként - , másrészt a jármûvezetõk személyi adatainak frissítése céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szervével való kapcsolat céljából kezeli.
A 14. §-hoz
Az okmány kiadására illetve az ehhez szükséges adatok felvételére jogosult hatóság (rendõrség, közlekedési hatóság, jegyzõ), köteles a nyilvántartót az általa felvett adatokról értesíteni, számítógépes adatkezelés esetén közvetlen adatbevitellel és az okmány megküldésével. A javaslat más - a közlekedés-igazgatási eljárásban érintett - hatóságot, illetve szervezetet is kötelez ( pl .az egészségi, a pályaalkalmassági vizsgálatot végzõ szerv) adatbevitelre.
A 15. §-hoz
A javaslat az adatkezelés idõtartamát általános szabályként tíz évben állapítja meg. Az okmánytár iratait a nyilvántartó az adatkezelés indokának megszûnése után további tíz évig tárolja.
Fejezet
A 16-18. §-hoz
A javaslat az adatszolgáltatási hatáskörökkel összhangban határozza meg az adatigénylés iránti kérelem benyújtásának rendjét. Utal a külön törvényi felhatalmazás alapján az adatszolgáltatás tiltására, illetve korlátozására vonatkozó jogosultságra és elõírja ennek gyakorlása esetén a nyilvántartó értesítését.
A javaslat a személyes adatok kiadását szigorú feltételekhez köti, mely biztosítja, hogy a polgár személyes adatai illetéktelen személyek birtokába ne juthassanak. További garanciális elem, hogy az érintett személy írásban jogosult személyes adatainak szolgáltatását megtiltó, vagy azt korlátozó nyilatkozatot tenni.
Az eljáró hatóság köteles e jogosultság gyakorlásának lehetõségérõl az érintett személyt tájékoztatni és a nyilvántartó a nyilatkozatot bejegyezni.
A 19-20. §-hoz
A javaslat szabályozza, hogy az adatkezelõ mely szerveknek, milyen célból és milyen adattartalommal adhat át adatokat. Megteremti a nemzetközi adatátadás feltételeit, biztosítja továbbá, hogy a polgárok hozzájuthassanak azokhoz az adatokhoz, amelyek alapvetõ jogaik érvényesítéséhez szükségesek.
Az adatigénylésre jogosult szervek (szervezetek) a törvényben meghatározott, vagy törvényi felhatalmazáson alapuló feladataik ellátásához szükséges és elégséges adatokat igényelhetik, ennek során meg kell jelöljék a vonatkozó adat megismerésére felhatalmazó jogszabályi rendelkezést. Az adatszolgáltatást kizáró körülményként fogalmazza meg a javaslat, ha a kérelmezõ az adatfelhasználás célját illetve jogalapját nem igazolja vagy az igazolás nem megfelelõ.
A tulajdon védelmét szolgálja a javaslatnak az a rendelkezése, amely szerint a jármûtulajdonos adatai szolgáltatásához az adatszolgáltatási kérelemben megjelölt és a nyilvántartásban szereplõ teljeskörû jármû azonosító adatok egyezõsége is szükséges. A szigorú szabályozást az indokolja, hogy egyes adatok megjelölésével (pl. hatósági jelzés) a kérelmezõ ne juthasson olyan adatok birtokába, melynek felhasználásával lehetõvé válna a fiktív okmányok készítése, és ezzel a jogellenesen megszerzett jármûvek legalizálása.
A 21-27. §-hoz
A javaslat a természetes személy, a jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, a tudományos kutatást, közvélemény-kutatást és piackutatást végzõ szervezetek részére, továbbá közvetlen üzletszerzés céljából történõ adatszolgáltatást csak a szükséges mértékben korlátozza, illetve köti feltételhez.
A javaslat a vagyonbiztonság elõsegítése érdekében lehetõvé teszi a nyilvántartás adatainak összevetését a körözött gépjármûvek és okmányok nyilvántartásával illetve a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási kötvény nyilvántartással.
IV. Fejezet
A 28-32. §-hoz
A javaslat meghatározza az adatkezelés során betartandó adatvédelmi szabályokat, és rendelkezik az adattovábbítási nyilvántartás vezetésérõl.
Új elemként jelenik meg annak szabályozása, hogy az érintett személyen túl ki jogosult betekinteni ebbe a nyilvántartásba. Ugyanakkor a javaslat nem ismétli meg azokat a rendelkezéseket, amelyeket az adatvédelmi törvény tartalmaz, figyelemmel arra, hogy a javaslat szerinti rendelkezéseket azzal összhangban kell alkalmazni.
V. Fejezet
A 33. §-hoz
A javaslat a nyilvántartás pontosságához, valamint a tulajdonjog biztonságához fûzõdõ érdekbõl részletesen szabályozza az adatváltozások bejelentési kötelezettségét, és elõírja, hogy a jármû tulajdonlásában bekövetkezett változás bejelentésének elmulasztása esetén külön jogszabályban meghatározott idõtartamra a rendõrhatóság a jármûvet a forgalomból kivonja.
A javaslat szerint a biztosítóintézetek kötelesek a balesetben megsérült jármû azonosító adatait bejelenteni, ha kárrendezési eljárásban azt állapítják meg , hogy a jármû mûszaki állapota miatt üzemeltetésre véglegesen alkalmatlanná vált. A bejelentési kötelezettség elõírása azt a célt szolgálja, hogy az ilyen jármû azonosító adatait a jogellenesen megszerzett másik jármû legalizálására ne lehessen felhasználni.
A 34. §-hoz
A javaslat szabályozza a jármûvek üzletszerû bérbeadásával, valamint a jármûvek mûszaki eredetiségének ellenõrzésével foglalkozó szervezetek nyilvántartás vezetési kötelezettségét. E nyilvántartások nem részei a közúti közlekedési nyilvántartásnak, azonban alapvetõen hasonló célt szolgálnak, ezért indokolt rendelkezni létrehozásukról. A javaslat a nyilvántartási kötelezettség elõírásán túl felhatalmazást ad a rendõrhatóságnak a nyilvántartott adatokba való betekintésre is.
VI. Fejezet
A 35-36. §-hoz
A javaslat általános hatálybalépésének ideje 2000. január 1. A törvény kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba a közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény (továbbiakban: Kkt.) kiegészítését illetve módosítását tartalmazó 39 - 41. §. A közúti közlekedési elõéleti pontrendszer nyilvántartására vonatkozó szabályozást az annak bevezetésérõl rendelkezõ jogszabállyal egyidejûleg indokolt hatályba léptetni.
Átmeneti szabályokat tartalmaz a javaslat azon rendelkezése, amely a körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzatnál kialakítandó okmányirodák létrejöttéig a közlekedési igazgatási feladatokat a jelenlegi hatósági rendben szabályozza.
A 37-41. §-hoz
A személyi azonosító kezelésének törvényi megalapozásához és a személyiadat- és lakcímnyilvántartással való adatkapcsolat kialakításához szükséges a személyazonosító jel helyébe lépõ azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása.
A rendõri intézkedéssel nem járó közúti balesetek érintettjeinek kölcsönös adatcseréjét a kárigény érvényesítése érdekében a KRESZ szabályozza, figyelemmel arra, hogy annak során személyes adatok szolgáltatására is sor kerül, indokolt az adatátadás rendelkezéseinek törvényi szintre emelése. A javaslat ezen kötelezettségének a Kkt. kiegészítésével tesz eleget.
A jármû tulajdonjogát igazoló okmány (törzskönyv) bevezetése indokolja a Kkt. 23. §-ának és a 48. §-ának módosítását, mert közúti jármû - a tulajdon hatékony védelme érdekében - ennek birtokában helyezhetõ forgalomba.
A 42. §-hoz
A javaslat felhatalmazást tartalmaz a belügyminiszter részére a végrehajtási szabályok megalkotására. E körben különös jelentõsége van az adatszolgáltatás részletes szabályai megalkotásának, ugyanis így biztosítható a személyes adatokkal való önrendelkezési jog maradéktalan érvényesülése és az adatszolgáltatási eljárás szabályszerûsége.
A javaslat összhangban az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény rendelkezéseivel felhatalmazást ad az adatszolgáltatási díj megállapítására.
_