BK BH 1999/9
BK BH 1999/9
1999.01.01.
A nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségét nem valósítja meg, aki a politikai párt megyei szervezetének a gyűlésén azt állítja, hogy a megyei pártszervezet elnöke korábban, az elmúlt politikai rendszerben párttitkár volt;
a becsület csorbítására való alkalmasság ugyanis a sérelem absztrakt lehetőségét jelenti, márpedig az említett tényállítás - a társadalomban kialakult közfelfogás szerint - az egyén becsületét nem csorbítja és a társadalom rosszallását, valamint negatív társadalmi értékítéletet nem vált ki [Btk. 179. § (1) bek., (2) bek. b) pont].
A városi bíróság az 1997. március 28-án kihirdetett ítéletével a terhelt bűnösségét becsületsértés vétségében állapította meg, ezért őt 100 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egynapi tétel összegét 100 forintban határozta meg.
A megállapított tényállás lényege a következő.
1996. július 20-án az egyik politikai párt megyei szervezete gyűlést tartott, amelyen megjelent a terhelt is. A párt megyei szervezetének elnöke hivatalos elfoglaltsága miatt távolmaradt. A terhelt a gyűlésen felszólalt. Kifogásolta a megyei elnök távollétét. Bírálta a gyűlés szervezőit, egyben dicsérte a szervezet korábbi vezetőjét.
Felszólalása során azt a kijelentést tette, hogy a párt megyei elnöke - a magánvádló - korábban párttitkár volt. A későbbiekben arra hivatkozott, hogy a fentiekről hallomásból értesült.
Az elsőfokú bíróság által a cselekmény jogi minősítésével kapcsolatban kifejtett okfejtés szerint a terhelt magatartása nem valósítja meg - a feljelentés szerinti - nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségét, ám a becsületsértés vétségének a megállapítására alkalmas.
A városi bíróság ítéletében annak az álláspontjának adott hangot, miszerint az a tényállítás, hogy korábban valaki más pártnál töltött be vezető funkciót, általában nem alkalmas arra, hogy a személy becsületét csorbítsa, továbbmenően a rágalmazás vétségének a megállapítására sem. Ellenben a terhelt megvalósította a Btk. 180. §-a (1) bekezdése a) pontjának II. fordulata szerinti becsületsértés vétségét azáltal, hogy nagy nyilvánosság előtt a sértett közmegbízatásának teljesítésével kapcsolatban, és azzal összefüggésben használt becsület csorbítására alkalmas kifejezést.
A védelmi perorvoslatok kapcsán eljárt megyei bíróság mint másodfokú bíróság, az 1997. szeptember 23. napján kelt ítéletével az elsőfokú bíróságnak a cselekmény minősítésére és a joghátrány alkalmazására vonatkozó részét - az ítéleti tényállás érintetlenül hagyása mellett - megváltoztatta: a terhelt cselekményét nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségének minősítette, és emiatt a terheltet 2 évi időtartamra próbára bocsátotta.
A cselekmény jogi értékelése kapcsán a megyei bíróság kifejtette, hogy a terhelt cselekménye társadalomra veszélyes, mert megsértette a magánvádló személyét a vonatkozásban, hogy róla - mint a párt megyei elnökéről - olyan tényt állított, amely valónak bizonyulása esetén fegyelmi szankciókat vont volna maga után. A kijelentés a magánvádló pártjában kialakult társadalmi értékítélet befolyásolására alkalmas volt.
A jogerős határozatok ellen a terhelt védője útján nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 284. §-a (1) bekezdésének a) pontjában írt büntető anyagi jogszabálysértés miatt. A felülvizsgálati indítványban, illetőleg a terhelt és védője által a nyilvános ülésen történt felszólalásban kifejtett érvek szerint a terhelt a tényállásban rögzített magatartásával bűncselekményt nem követett el. A nevezett, mint a szóban levő párt tagja vett részt a gyűlésen, és annak érdekében szólalt fel, amikor - többek között - felvetette: tisztázzák a megyei elnök személyét. A városban ugyanis olyan hírek terjedtek el, hogy a magánvádló korábban párttitkár volt. Utalt a védelem arra, miszerint mindenkinek alkotmány adta joga, hogy bármikor másik párt tagja lehessen. Hangsúlyozta, hogy a terhelt taggyűlésen elhangzott kijelentése a magánvádló ellen fegyelmi eljárás megindítását a párt szabályzata szerint nem vonhatja maga után. Ezért a terhelt felmentésére tett indítványt.
A felülvizsgálati indítvány az alább kifejtettek szerint alapos.
Felülvizsgálati kérelemnek a Be. 284. §-ának (1) bekezdésében felsorolt anyagi jogi, illetőleg a Be. 284/A. §-ának (2) bekezdésében felsorolt eljárási szabálysértések esetén van helye.
Az adott esetben az eljárt bíróságok a törvényben felsorolt eljárási szabályokat nem sértették meg. Ellenben a Be. 284. §-a (1) bekezdésének a) pontjában rögzített büntető anyagi jog szabályait igen, amikor a terhelt bűnösségét megállapították és vele szemben joghátrányt alkalmaztak.
Önmagában az a kijelentés, hogy valaki a múlt rendszerben párttitkár volt - ha ehhez egyéb gyalázkodó vagy becsmérlő kijelentés nem társul - nem szolgálhat büntetőeljárás alapjául.
A becsület mint büntetőjogi védelemben részesülő jogi tárgy két elemből tevődik össze: egyrészt a társadalmi megbecsülést, másrészt az emberi méltóságot foglalja magában. A társadalmi megbecsülés az emberről, egyéni sajátosságairól, egyéni tulajdonságairól, magatartásáról, személyes értékeiről a környezetében kialakult társadalmi értékítéletet jelenti; az emberi méltóság pedig az egyénnek azt az igényét fejezi ki, hogy olyan elbírálásban részesítsék, amely a társadalomban kialakult érintkezési forma minimális követelményének megfelel.
Azt, hogy valamely állítás a becsület csorbítására alkalmas-e, nem a sértett szubjektív értékítélete, egyéni megítélése, érzelmi beállítottsága, esetleges érzékenysége alapján kell megítélni, hanem annak van meghatározó jelentősége, hogy a tényállítás az objektív értelmezés alapján és a társadalomban kialakult általános felfogás szerint alkalmas-e a becsület csorbítására. Közömbös az is, hogy az adott elkövetési körülmények között a tényállítás a sértett becsületérzését sértheti-e. A becsület csorbítására való alkalmasság ugyanis a sérelem absztrakt lehetőségét jelenti.
Önmagában a terheltnek az a kijelentése, amely szerint a korábbi rendszerben a sértett párttitkár volt, a társadalomban kialakult közfelfogás szerint az egyén becsületét nem csorbítja, a társadalom rosszallását, negatív társadalmi értékítéletet nem vált ki.
A megyei bíróság határozatában kifejtett érvekkel szemben arra sem merült fel adat az eljárás során, hogy a szóban levő kijelentés a párt szabályzata szerint - valóság esetén - a magánvádló ellen fegyelmi eljárás megindítására szolgálna alapul.
A fentebb kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Be. 291. §-ának (3) bekezdése értelmében a városi bíróság, valamint a megyei bíróság mint másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a terheltet a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt ellene emelt vád alól a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján - bűncselekmény hiányában - felmentette. (Legf. Bír. Bfv. IV. 31/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás