98/B/1999. AB határozat
98/B/1999. AB határozat*
2003.07.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló 1998. évi LX. törvény 20. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó álláspontja szerint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló 1998. évi LX. törvény (a továbbiakban: Itvmód.) 20. § (1) bekezdése, mely szerint az Itvmód. 1999. január 1-én lép hatályba, az Alkotmány 70/A. §-ába ütközik. Álláspontja szerint hátrányos megkülönböztetés alakult ki azon első lakást vásárló fiatalok között, akik 1998. decemberében vásároltak lakást, aszerint, hogy a jogügyletet még 1998-ban bejelentették az illetékhivatalhoz, vagy e bejelentés 1999. január 1-je után történt meg, az előbbiek ugyanis nem részesülhettek az Itv. 26. § (6) bekezdése szerinti kedvezményben.
II.
Az Alkotmány szerint:
"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti."
"70/I. § Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni."
Az Itvmód. támadott rendelkezése szerint:
"20. § (1) Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés napjától illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az illetékhivatal tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, valamint kezdeményezett első fokú, illetve jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni."
Az Itv. indítvánnyal érintett szabálya szerint:
"26. § (6) Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő, de legfeljebb 40 000 forint kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 8 millió forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás részaránytulajdonának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg."
III.
Az indítványozó álláspontja szerint azon személyek, akik 1998 decemberében az Itvmód. által az Itv. 26. § (6) bekezdésében foglalt kedvezményre jogosult módon szereztek lakást, és még december hó folyamán a szerzést bejelentették az illetékhivatalnak, az Alkotmány 70/A. §-ában tiltott módon szenvednek hátrányos megkülönböztetést azon személyekkel összehasonlítva, akik e bejelentést csak 1999. január 1-je után tették meg.
Az indítvány nem megalapozott.
Az illetékfizetés az Alkotmány 70/I. §-a alapján viselt közteher. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint "az Alkotmány 70/I. §-a az állampolgárok egyik alapvető kötelezettségeként mondja ki, hogy mindenki köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni. E hozzájárulás módját és mértékét az adókról, az illetékekről, a vámokról stb. szóló törvények állapítják meg. Az említett törvények megalkotása során az Országgyűlés rendszerint kedvezményeket is nyújt a jogszabály címzettjeinek meghatározott köre számára (...) Amíg azonban a közterhekhez való hozzájárulás az állampolgároknak az Alkotmányból eredő alapvető kötelezettsége, addig a kötelezettség alóli mentesülésre vagy bizonyos mértékű kedvezményre senkinek sincs az Alkotmányon alapuló alanyi joga. A mentességek és kedvezmények meghatározásánál a jogalkotót széles körű mérlegelési jog illeti meg." [61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 281.]
Az Itvmód. iktatta be az Itv. 26. § (6) bekezdésében foglalt illetékkedvezményt biztosító szabályt. Eszerint az első lakást szerző fiatalt akkor illeti meg az 50%-os (maximum 40 000 forint összegű) illetékkedvezmény, ha az Itv.-ben előírt feltételeknek megfelel. E feltételek az első lakást – adásvétellel szerzők esetében – a következők:
– az első lakás megvételéről szóló szerződés aláírásának napjáig (az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjáig) ne töltse be 35. életévét, és
– a szerződést az aláírás napjától számított 30 napon belül, de 1999. január 1-jét követően az illetékhivatalhoz nyújtsa be.
Ebből megállapíthatóan az illetékkedvezmény szempontjából az első lakást szerző fiatalok közül azok képezik a jogalkotó által kiválasztott alanyi kört (csoportot), akik az együttes feltételeknek megfelelnek.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a feltételeknek megfelelő alanyi körön belül a kedvezményszabály minden érintettre nézve azonosan érvényesül. A kedvezmény szempontjából nem az első lakás megvásárlása a csoportképző szempont, hanem csak a feltételeknek megfelelő első lakást vásárlók. Csak e körön belül lenne vizsgálható az Alkotmány 70/A. §-ának sérelme, azonban ez nem áll fenn.
Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 70/A. §-ával összefüggésben több határozatában kifejtette azt az álláspontját, amely szerint személyek közötti diszkriminációról csak akkor lehet szó, ha valamely személyt vagy embercsoportot más, azonos helyzetben lévő személyekkel vagy embercsoporttal történt összehasonlításban kezelnek hátrányosabb módon [21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 78.].
Az indítványozó szerint hátrányos megkülönböztetést jelent az is, hogy a kifogásolt Itvmód. 20. § (1) bekezdése nem tartalmaz átmeneti szabályozást, nem adott kellő időt a felkészüléshez.
Az Itvmód. 1998. november 14-én kihirdetésre került. Így 1998. decemberében már minden lakásszerző tudhatta, hogy az 1999. január 1-én hatályba lépő új szabályok szerint kedvezőbb illetékfizetési szabályok alá fog-e esni, és eszerint időzíthette a szerzést, illetve bejelentését. A jogalkotó tehát olyan módon léptette hatályba az új kedvezményt, hogy lehetővé tette annak lehető legteljesebb mértékű igénybevételét. Az Itv. 3. § (3) bekezdése szerint a visszterhes vagyonátruházási kötelezettség – szerződés esetén – a szerződés megkötése napján keletkezik. A kedvezmények módosításának elkerülhetetlen velejárója, hogy a módosítás hatálybalépése után a közteherviselés kötelezettjeit más terhek terhelik, mint a hatálybaléptetés előtt, ez azonban nem értelmezhető sem az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését sértő hátrányként, és az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése összefüggésében sem értelmezhető.
Az Alkotmánybíróság mindezekre figyelemmel megállapította, hogy az Itvmód. 20. § (1) bekezdése nem sérti az Alkotmány 70/A. §-ában foglalt rendelkezéseket, ezért az indítványt elutasította.
Budapest, 2003. június 16.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k., Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k., Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k., Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k., Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné
Dr. Strausz János s. k., dr. Vasadi Éva s. k.,
Dr. Strausz János s. k., dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás