10/2000. (III. 31.) AB határozat
10/2000. (III. 31.) AB határozat1
2000.03.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Budapest Főváros VII. kerület, Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete által a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről alkotott 1/1994. (I. 20.) számú önkormányzati rendelet 30. §-a, 5. § (2) bekezdésének g) pontja, 10. § (3) bekezdésének ,,az érintett lakásra megállapított óvadék'' szövegrésze és a 11. § (2) bekezdésének ,,vállalja, hogy a lakásra megállapított óvadékot megfizeti'' szövegrésze törvénysértő, ezért azokat megsemmisíti.
A 10. § (3) bekezdése a következő szöveggel marad hatályban:
,,(3) A versenytárgyaláson való részvétel feltétele, hogy a résztvevő vállalja a pályázati kiírásban szereplő lakbér egyhavi összegének – mint pályázati díjnak – az önkormányzat részére való befizetését. Ez utóbbi összeg befizetésének megtörténtét a versenytárgyalás megkezdése előtt igazolnia kell.''
A 11. § (2) bekezdésének hatályban maradó szövege:
,,(2) Bérlőül az a személy jelölhető ki, aki a Fővárosi Közgyűlés 35/1993. (XI. 15.) számú rendelete alapján szociális bérletre jogosult.''
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
A fővárosi közigazgatási hivatal vezetője – mivel az önkormányzat a törvényességi felhívással nem értett egyet – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete által a tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről alkotott 1/1994. (I. 20.) számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) 30. §-a törvényellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezi.
Az Ör. 30. §-ának szövege a következő:
,,(1) A bérlőt terhelő kötelezettségek biztosítására a bérlőnek a szerződés megkötése előtt óvadékot kell nyújtania. Az óvadék a lakás négyéves bérleti díjának megfelelő összeg, illetve piaci bérlet esetében a versenytárgyalás kiírásban szereplő lakbér négyéves bérleti díjának megfelelő összeg.
(2) A Bizottság szociális bérlet esetén az óvadék két éven belüli 24 részletben való megfizetését engedélyezheti.
(3) Szociális bérlet esetén a bérlő által átvállalt munkák értékének figyelembevételével az óvadék összege legfeljebb a felére csökkenthető bizottsági határozat alapján.
(4) Az óvadékból a bérbe adó azon igénye érvényesíthető, amely a bérlőre háruló kötelezettségek teljesítésének elmulasztása miatt a bérlet fennállása alatt vagy a lakás visszaadásakor felmerül. Az óvadék mértékét meghaladó okozott kárt polgári jogi úton a kezelőnek érvényesíteni kell.
(5) Az óvadékot az önkormányzat számláját vezető pénzintézetnél kell kezelni.
(6) Az igénybe nem vett óvadékot a szerződés megszűnésekor a bérlőnek vissza kell fizetni.''
Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy az Ör. nemcsak az indítványozó által vitatott rendelkezéseiben állapít meg óvadékra vonatkozó szabályokat, hanem a 5. § (2) bekezdés g) pontja, valamint 10. § (3) bekezdése és a 11. § (2) bekezdése is óvadékra vonatkozó előírásokat tartalmaz, ezért vizsgálatát – a jogbiztonság érdekében – a támadott rendelkezésekkel való szoros összefüggésük miatt kiterjesztette az Ör. e rendelkezéseire is.
Az 5. § (2) bekezdés g) pontja szerint pályázat alapján szociális bérlet létesítésének feltétele az, hogy a pályázó vállalja a lakásra megállapított óvadék befizetését. A 10. § (3) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza:
,,(3) A versenytárgyaláson való részvétel feltétele, hogy a résztvevő vállalja az érintett lakásra megállapított óvadék, valamint a pályázati kiírásban szereplő lakbér egyhavi összegének – mint pályázati díjnak – az önkormányzat részére való befizetését. Ez utóbbi összeg befizetésének megtörténtét a versenytárgyalás megkezdése előtt igazolnia kell.''
A 11. § (2) bekezdése előírja: ,,Bérlőül az a személy jelölhető ki, aki a Fővárosi Közgyűlés 35/1993. (XI. 15.) számú rendelete alapján szociális bérletre jogosult, s vállalja, hogy a lakásra megállapított óvadékot megfizeti.''
Az indítványozó álláspontja szerint az Ör.-nek ezek az óvadékra vonatkozó szabályai törvénysértőek, mert a helyi önkormányzat jogalkotási hatásköre nem terjed ki az óvadékfizetési kötelezettségre vonatkozó szabályok megállapítására. Az önkormányzat a Ptk. 434. §-ában, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Lt.) szabályozott jogalkotó hatáskörén túlterjeszkedve állapította meg az Ör. e rendelkezéseit. Ezért az Ör.-nek az óvadék szabályozását tartalmazó rendelkezései sértik az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében, valamint az Ötv. 16. § (1) bekezdésében foglaltakat.
II.
Az indítvány megalapozott.
Az Alkotmánybíróság az indítvány alapján azt vizsgálta, hogy a helyi önkormányzat rendelkezik-e hatáskörrel arra, hogy a lakásbérleti viszonyok szabályozása során rendeletében a bérbeadás feltételeként óvadékfizetési kötelezettséget állapítson meg.
Az Alkotmánybíróság korábban 3/1999. (III. 24.) AB határozatában egy másik települési önkormányzati rendelet hasonló rendelkezéseinek vizsgálata kapcsán megállapította, hogy ,,törvényi felhatalmazás hiányában az önkormányzat a bérleti jogviszony létrejöttének feltételeként óvadék megfizetésének kötelezettségét rendeletében jogszerűen nem írhatja elő''. (ABK 1999. március, 78.)
E megállapításának alátámasztására a határozat indokolásában az Alkotmánybíróság a következőket fejtette ki:
A helyi önkormányzatok jogalkotási hatáskörének terjedelmét az Alkotmány, illetőleg az Ötv. határozza meg. A képviselő-testület rendeletalkotási jogköréről az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint (2) bekezdése rendelkezik. A 44/A. § (1) bekezdés a) pontja a helyi önkormányzat alapjogai között, a képviselő-testület hatásköreként szabályozza azt, hogy az önkormányzati ügyekben a képviselő-testület önállóan igazgat és szabályoz. A 44/A. § (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a képviselő-testület feladatkörében rendeletet alkot, amely nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal.
Az Ötv. 16. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkothat önkormányzati rendeletet.
A lakásbérleti jogviszony törvény által szabályozott társadalmi viszony, ezért a helyi önkormányzat csak a törvény felhatalmazása alapján rendelkezik a lakásbérletre vonatkozó szabályozási jogkörrel.
A lakásbérleti viszonyok szabályozására a Ptk., illetőleg az Lt. ad jogalkotási felhatalmazást a helyi önkormányzatnak.
A lakásbérleti jogviszonyról a Ptk. 434. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a lakásbérleti jogviszony létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, továbbá a lakásbérlet megszűnésére vonatkozó szabályokat külön törvény tartalmazza. Ugyanezen § (4) bekezdése pedig kimondja, hogy jogszabály – a (2) bekezdésben említett törvény keretei között – a lakásbérlet létrejöttének, megszűnésének, a lakásbérleti jog folytatásának, a lakások elidegenítésének további feltételeit is megállapíthatja.
Arra nézve, hogy a Ptk. alkalmazásában milyen szintű jogszabályokat kell jogszabály alatt érteni a Ptk. 658. § a) pontja szabályozza:
,,685. § E törvény alkalmazásában
a) jogszabály: a törvény, a kormányrendelet; továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak keretei között az önkormányzati rendelet; a 19. § (1) bekezdésének c) pontja, a 29. § (3) bekezdése, a 200. § (2) bekezdése, a 209/B. § (6) bekezdése, a 231. § (3) bekezdése, a 301. § (4) bekezdése, a 434. § (3)–(4) bekezdése, az 523. § (2) bekezdése és az 528. § (3) bekezdése tekintetében viszont valamennyi jogszabály;''
A Ptk. e rendelkezése alapján az idézett 434. § (4) bekezdésének alkalmazása szempontjából jogszabálynak minősül minden jogszabály, így az önkormányzati rendelet is.
A Ptk. e rendelkezéseit figyelembe véve a lakásbérleti viszonyok szabályozásának joga csak a lakásbérletet szabályozó külön törvény keretei között illeti meg az önkormányzatokat. Ez a külön törvény az Lt., amely 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározza, hogy mely lakások bérletére vonatkozó szabályok megállapítására rendelkezik a helyi önkormányzat rendeletalkotási hatáskörrel. Az Lt. e szabálya kimondja, hogy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra a tulajdonos önkormányzat – e törvény keretei között alkotott – rendeletében meghatározott feltételekkel lehet szerződést kötni.
E törvényi előírásokat figyelembe véve a helyi önkormányzat a tulajdonában lévő lakások bérletére vonatkozó szabályozásra rendelkezik felhatalmazással és e szabályozási jogkörét csak az Lt. keretei között gyakorolhatja.
Az Lt. több tárgykörben is szabályozási jogkörrel ruházza fel a helyi önkormányzatot, de az óvadék szabályozására felhatalmazást nem tartalmaz. Az Lt. 19. §-ának (1) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy önkormányzati lakás esetén, ahol a törvény a bérbe adó és a bérlő jogai és kötelezettségei vonatkozásában a felek megállapodására utal, annak tartalmát a bérbe adó tekintetében önkormányzati rendelet határozza meg. Mivel az Lt. az óvadék intézményét nem szabályozza, e felhatalmazás alapján sem illeti meg az óvadékfizetési kötelezettség szabályozásának joga az önkormányzatot.
E jogszabályi rendelkezések alapján megállapítható, hogy Budapest VII. kerület, Erzsébetváros képviselő-testülete az Ör. óvadékra vonatkozó rendelkezéseinek megállapítása során túllépte jogalkotó hatáskörének kereteit. Ezért az Alkotmánybíróság az Ör.-nek az óvadékra vonatkozó rendelkezéseit megsemmisítette.
Dr. Holló András s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 364/H/1998–2.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás