PK BH 2000/101
PK BH 2000/101
2000.03.01.
Nincs akadálya annak, hogy a 100%-os munkaképesség-csökkenést szenvedett károsult részére a bíróság közlekedési többletköltséget állapítson meg akkor is, ha korábban a károk enyhítésére alkalmas gépkocsit vásárolt [Ptk. 355. §, 359. § (1) bek.; Pp. 274. § (5) bek.].
A jogerős részítélet felülvizsgálati kérelemmel nem támadott rendelkezéseiben vagyoni és nem vagyoni kártérítés fizetésére kötelezte az alperes egészségügyi intézetet, míg a keresetveszteséget pótló járadékkövetelés tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. A felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezésében az I. r. felperes felemelt keresetét - amelyben 3 028 000 forint megfizetésére kérte az alperes kötelezését - elutasította.
A jogerős részítélet az indoklásában megállapította, hogy az I. r. felperes az alperesnél 1993. április 23-án végzett műtét során oxigénhiányos agykárosodást szenvedett. Az I. r. felperes munkaképesség-csökkenése 100%-os, állapotából következően állandó felügyeletre, gondozásra, teljes ellátásra szorul. Állás- és járásképtelen, ülni is csak megtámasztva tud, etetni kell. Az egyszerű mondatokat megérti, beszélni nem tud, csak artikulátlan hangokat ad.
A felülvizsgálati kérelemmel támadott részében a jogerős részítélet indokolása szerint közlekedési többletköltségként előbb havi 15 000 forintot, majd 1996. január 1-jétől az I. r. felperes havi 20 000 forint járadékot igényelt. Ezen túlmenően a felemelt keresetében gépkocsi vételára fejében 3 028 000 forint megfizetésére kérte az alperes kötelezését azzal, hogy időközben az autót megvásárolta. Kifejtette, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint a közlekedési nehezítettség járadék vagy gépkocsivételár megítélésével kompenzálható. A korábbi gyakorlat egy hycomat gépkocsi árát látta átháríthatónak, a család használatára figyelemmel ez esetben is a tényleges költség meghatározott hányada volt megtéríthető. Ilyen esetben azonban a károsult már nem igényelhette jogszerűen a jármű fenntartásával, üzemeltetésével felmerült többletköltségeinek a megtérítését. Az I. r. felperes kísérővel, bérgépkocsin tud közlekedni olyan taxival, amelyben - a megvásárolthoz hasonlóan - a tolókocsi összecsukott állapotban elfér. Miután az I. r. felperes a baleset előtt is közlekedett, csak az ezzel kapcsolatos többletköltségeit háríthatja át. Az I. r. felperes kialakult állapota mellett is indokolt, hogy akár kirándulás, akár rokonlátogatás, esetleg kulturális célból az otthonát elhagyja. Ezért a járadék mértékét úgy kell megállapítani, hogy mindezeket a kiadásokat fedezze, beleértve a szükséges kísérő költségeit is. Az I. r. felperes gépkocsi vezetésére nem képes, olyan járműre van szüksége, amelyhez a gépkocsivezető biztosított, s amelyben a kerekes szék összecsukott állapotban elfér. Ilyen gépkocsi bérelhető, ezért ennek a bérbevételével arányos többletköltség megtérítése indokolt, ugyanakkor emellett egy saját gépkocsi megvásárlásával felmerült költség megtérítésére már nincs lehetőség.
Az I. r. felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős részítélet gépkocsivásárlással kapcsolatos felemelt keresetet elutasító rendelkezésének megváltoztatásával az alperesnek 3 028 000 forint és ennek 1997. október 14-től járó évi 20% kamata megfizetésére történő kötelezését kérte azzal, hogy emellett a járadékként megítélt többletköltségeire is jogosult. A felülvizsgálati kérelmében azt adta elő, hogy az alperes károkozó magatartása folytán alakult ki olyan egészségkárosodás az I. r. felperesnél, ami miatt a lakáson kívüli helyváltoztatása csak olyan gépkocsival oldható meg, amelyben a tolókocsi és a kísérői - adott esetben a vezetést, illetőleg a kísérletet vállaló szülei - is elférnek. Ez a kártérítési követelése a közlekedési többletköltséggel együtt alapos, amit hasonló esetekben már a bírói gyakorlat elismert. Az autót időközben a kártérítési előlegekből megvásárolta, és annak 3 028 000 forintos vételárát a perben igazolta.
Az alperes és a beavatkozó a jogerős részítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezésének a hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A Legfelsőbb Bíróság elöljáróban arra utal, hogy a jogerős részítéletet a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése értelmében csak a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem keretei között vizsgálta felül.
A per adataiból megállapítható, hogy az I. r. felperes mozgáskorlátozottsága olyan fokú, hogy a lakáson belül és különösen azon kívül a helyváltoztatása csak tolókocsival és mások segítségének igénybevételével, kísérővel oldható meg. A külvilággal való elkerülhetetlen kapcsolattartása csak olyan formában történhet, ami szükségképpen gépkocsival oldható meg. A rokkantkocsihoz kötött I. r. felperes csak mások által vezetett gépjárművel szállítható, amellyel egyfelől olyan programok valósíthatók meg, amelyek a kialakult egészségkárosodás további hátrányos következményeinek az elkerülését segítik, másfelől pedig olyan természetes igények kielégítését teszi lehetővé, amelyek az I. r. felperes adott állapota mellett a lehetőségek szerinti, tartalmasabb életet biztosítja. A véglegesnek tekinthető állapotra figyelemmel ezek az igények a jövőben is fennállnak majd, s olyan további, előre pontosan ki nem számítható többletköltségek merülnek fel, amelyekre tekintettel ebben a keretben a megfelelő kárpótlás általános kártérítéssel történhet [Ptk. 359. § (1) bekezdés].
A periratok között fellelhetők azok, a gépjármű-forgalmazóktól származó árajánlatok, illetőleg a ténylegesen meg is vásárolt gépjármű számlája, amelyek alapján az egyik esetleges lehetőség: a gépkocsivásárlás összes feltétele tisztázott, beleértve az autók alkalmasságát és a különböző típusú gépjárművek vételi árait is. Ezek értékelésével a fentiek szerint alapos igény mértékét 3 000 000 forintban határozta meg a Legfelsőbb Bíróság. Az I. r. felperesnek az ezzel a kártétellel kapcsolatos keresetfelemelése a perben nem tartalmazta a késedelmi kamat fizetésére vonatkozó igényét, ezért a Pp. 274. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezés folytán a felülvizsgálati eljárásban késedelmi kamatot már nem igényelhetett az I. r. felperes.
A jogerős részítélet arra helytállóan hivatkozott az indokolásában, hogy egyidejűleg közlekedési többletköltség és a gépkocsivásárlás költsége nem ítélhető meg ugyanarra a célra. Annak azonban nincs akadálya, hogy a bíróság közlekedési többletköltséget állapítson meg akkor is, ha a károk enyhítésére alkalmas gépkocsit vásárolnak. Ez utóbbi esetben ugyanis olyan többletkiadások keletkeznek, amelyek éppen amiatt merülnek fel, mert az I. r. felperes állapota folytán vált indokolttá a speciális jármű beszerzése, fenntartása és működtetése, amellyel a korábbitól eltérő célú és rendeltetésű helyváltoztatás történik, annak értelemszerűen magasabb kiadásaival. Az I. r. felperes ezeket az igényeit a perben egymás mellett, eltérő alapon terjesztette elő. Ezek a költségek a fenntartással és a működtetéssel keletkeznek, ezért többletköltségként arra az I. r. felperes igényt tarthat a jogerős részítéletben megállapított felülvizsgálati kérelemmel nem támadott rendelkezés szerint (Ptk. 355. §).
A Legfelsőbb Bíróság - a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése értelmében tárgyaláson kívül eljárva - a kifejtettekre figyelemmel a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős részítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az I. r. felperesnek 3 millió forintot. (Legf. Bír. Pfv. III. 20.036/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás