PK BH 2000/112
PK BH 2000/112
2000.03.01.
A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet elutasító végzéssel szemben kifogásnak nincs helye [Pp. 259/A. § (1) bek., 271. § (3)-(5) bek.].
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága mint felülvizsgálati bíróság Pfv. IV. 21.336/1998/3. számú végzésével a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet érdemben elbírálta, és azt elutasította. Határozatának indokolása szerint a távbeszélődíj kifogásolása esetén a bizonyítási teher kérdésében a Legfelsőbb Bíróság több döntésében határozott. Így a jogerős ítélet kapcsán nem merült fel olyan jogértelmezési kérdés, amelyben a Legfelsőbb Bíróság korábban nem határozott.
A végzés ellen az alperes kifogással élt. Kérte a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét elutasító végzést hatályon kívül helyezni. Kérelmének indokaként arra hivatkozott, hogy a végzés a Pp. 271. §-ának (3)-(5) bekezdése vonatkozásában törvénysértő, mert az említett rendelkezéseket 1999. január 1-jén jogerősen befejezett ügyekben kell alkalmazni. Az alperes arra is hivatkozott, hogy a perbeli esethez hasonló jogkérdésben a Legfelsőbb Bíróság még nem döntött: az általa felhívott jogesetek az adott üggyel nem azonosak.
A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet elbíráló - valójában az engedélyezést megtagadó - elutasító végzéssel szemben kifogásnak helye nincs.
A Pp. 259/A. §-a (1) bekezdésének rendelkezése szerint a másodfokú eljárásban, illetve a felülvizsgálati eljárásban hozott olyan végzés ellen, amely ellen az elsőfokú eljárásban fellebbezésnek lenne helye, a végzés közlésétől számított nyolc napon belül az érdekelt kifogással élhet. E jogorvoslati intézmény megalkotására az Alkotmánybíróság 22/1995. (III. 31.) AB határozata alapján került sor. Az AB határozat csak a másodfokú bíróság által kiszabott pénzbírságot és a szakértőidíj-megállapító végzést említi: de kifejtett jogelvei vonatkoznak mindazokra a végzésekre, amelyeket a másodfokú bíróság hoz olyan tartalommal, amely ellen - ha azt az elsőfokú bíróság hozza meg - fellebbezésnek lenne helye. A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati bíróságként eljárva is hozhat az eljárása során olyan tartalmú és joghatású végzést (pl. : elkésett felülvizsgálati kérelem elutasítása), amely ellen az elsőfokú eljárásban fellebbezésnek lenne helye. Ez tette indokolttá a kizárólag ilyen tárgyú végzések elleni kifogás biztosítását.
A Pp. 271. §-ának (3)-(5) bekezdésében szabályozott engedélyezés iránti előzetes eljárásban hozott végzés nem vonható a Pp. 259/A. §-ában meghatározott végzések körébe. A Pp. 271. §-ának (3) bekezdése meghatározza, hogy mely esetben kell engedélyezés iránti kérelmet előterjeszteni és a kérelem alapján eljárást lefolytatni. A Pp. 271. §-ának (4) bekezdésében foglaltak írják elő, hogy a felülvizsgálati kérelem előterjesztését mikor kell engedélyezni, illetőleg mely esetben nincs helye az engedély megadásának. E jogszabály alapján hozott, az alperes által támadott végzéssel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság érdemben foglalt állást, amikor a felülvizsgálatot nem engedélyezte. Érdemben vizsgálta, hogy a felülvizsgálat engedélyezésének mennyiben állnak fenn a törvényi feltételei, s ennek eredményeként foglalt állást a kérelem elutasításáról. Az eljárás különös volta kizárja annak lehetőségét, hogy az adott tárgyú végzés olyannak legyen tekinthető, mint amely az elsőfokú eljárásban is meghozható lenne.
Az alperes kifogásában hivatkozott érvelésére tekintettel utal a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a Pp. 271. §-ának (3)-(5) bekezdéseit az 1997. évi LXXII törvény 23. §-a iktatta a törvénybe. Hatályba lépett: 1998. január 1-jén azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépéskor jogerősen be nem fejezett ügyekben is alkalmazni kell [1998. LXXI. törvény 34. § (2) bekezdés]. Ebből következően az adott ügyben helye volt az engedélyezésre vonatkozó szabályok alkalmazásának.
A kifejtettekre tekintettel az alperes kifogását a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/B. és 237. §-a alapján elutasította.
Az eljárás az 1990. évi XCIII. törvény 57. §-ának n) pontja értelmében illetékmentes, ezért a kifogás előterjesztésével felmerült illetéket az állam viseli, annak előlegeztetéséről és megtérítéséről nem kellett rendelkezni. (Legf. Bír. Pk. I. 25.883/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás