• Tartalom

13/2000. (K. Ért. 8.) KöM utasítás

13/2000. (K. Ért. 8.) KöM u t a s í t á s

a Környezetvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2000.10.01.
A Környezetvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) szervezetének, működésének és ügyrendjének szabályozása érdekében az alábbi utasítást adom ki.
I. Fejezet


Általános rendelkezések

1. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a Minisztérium valamennyi szervezeti egységére.

(2) A Minisztérium szervezeti egységeinek a felsorolását a Szabályzat IV. fejezete tartalmazza.

(3) A környezetvédelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt álló területi dekoncentrált közigazgatási szervekre – környezetvédelmi felügyelőségekre, nemzeti park igazgatóságokra (a továbbiakban együtt: területi szervek) –, a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőségre (a továbbiakban: Főfelügyelőség), valamint a Minisztérium háttérintézményeire (Környezetgazdálkodási Intézet, Környezetvédelmi Fejlesztési Intézet) a Szabályzat hatálya csak akkor terjed ki, ha az közvetlenül így rendelkezik.

(4) A Szabályzat hatálya a tartós állami tulajdonban lévő azon gazdálkodó szervezetekre, amelyek tekintetében a tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja, nem terjed ki.

II. Fejezet

A MINISZTÉRIUM VEZETŐINEK
ÉS MUNKATÁRSAINAK JOGÁLLÁSA

A miniszter

2. § (1) A miniszter, mint a Kormány tagja, az Alkotmányban és más jogszabályokban, valamint az Országgyűlés és a Kormány által meghatározott rendben a feladat- és hatáskörében utalt esetekben önállóan jár el és ezért felelősséggel tartozik.

(2) A miniszter a külön jogszabályokban – különösen a környezetvédelmi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 158/1998. (IX. 30.) Korm. rendeletben megállapított – feladat- és hatáskörében eljárva ellátja a környezetvédelem és természetvédelem általános irányítását.

(3) A miniszter közvetlenül irányítja a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, valamint a közvetlen felügyelete alá tartozó szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak körében a miniszter különösen:

a) meghatározza a Minisztérium szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait; a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei minisztériumi előkészítésének, egyeztetésének rendjét, a költségvetési gazdálkodás, a munkavégzés, az ügykezelés előírásait;

b) irányítja a közvetlen felügyelete alá tartozó szervezeti egységek munkáját, meghatározza ezek belső szervezeti felépítését;

c) megállapítja a minisztériumi szervezeti egységek felügyeleti rendjét és – a közigazgatási államtitkár előterjesztésére – meghatározza a Minisztérium létszám-, bér- és jutalomkeretét;

d) jóváhagyja a Minisztérium munkatervét, ellenőrzési tervét.

(5) A miniszter a központi költségvetés Minisztérium fejezetének (a továbbiakban: KöM fejezet) felügyeletét ellátó szerv vezetője.

3. § (1) A miniszter személyes hatáskörében jár el mindazokban az ügyekben, amelyekben jogszabály, vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze az intézkedés jogát személyes hatáskörébe utalja, vagy amelyekben a döntés jogát a maga részére fenntartotta.

(2) A miniszter feladatai különösen a következők:

a) részt vesz az Országgyűlés munkájában;

b) részt vesz – a Kormány által meghatározott rendben – a Kormány és kabinetjei munkájában;

c) a Kormány politikájának érvényre juttatása érdekében irányítja a Minisztériumot, gyakorolja az irányítási, felügyeleti, tulajdonosi jogokat a külön jogszabályokban meghatározott szervek és szervezetek felett;

d) jóváhagyja a feladat- és hatáskörébe tartozó előterjesztéseket, javaslatokat, és gondoskodik a Kormány határozataiból adódóan a Minisztériumra háruló államigazgatási feladatok végrehajtásáról;

e) feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben jogszabályt vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét alkot;

f) ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által hatáskörébe utalt feladatokat így különösen kormánybizottság, tárcaközi bizottság vezetését, vagy részvételt ezek munkájában.

(3) A miniszter az intézkedés jogát – a jogszabályok keretei között – bármely ügyben magához vonhatja, meghatározott ügy intézésére a Minisztérium bármely köztisztviselőjét, ügykezelőjét, fizikai alkalmazottját (a továbbiakban együtt: ügyintéző) – a Szabályzatban, illetve a munkaköri leírásban meghatározott feladatkörétől eltérően is – kijelölheti, és az ügyintézés módjára is utasítást adhat.

4. § (1) A Minisztérium a miniszter munkaszervezete, amely egyben a környezetvédelem és természetvédelem központi közigazgatási irányító szerve.

(2) A minisztert távolléte vagy akadályoztatása esetén a jogszabályban meghatározott körben, illetve eseti megbízása alapján, a politikai államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár helyettesíti.

A politikai államtitkár

5. § (1) A politikai államtitkár

a) segíti a miniszter országgyűlési munkáját;

b) koordinálja a minisztériumnak az Országgyűléssel, annak bizottságaival, és az országgyűlési képviselőkkel összefüggő munkáját;

c) közreműködik a pártokkal, érdekképviseleti szervekkel való politikai kapcsolattartásban, a koalíciós egyeztetések lefolytatásában;

d) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter állandó vagy eseti jelleggel megbízza.

(2) A politikai államtitkár – a miniszter távollétében vagy akadályoztatása esetén – a jogszabályban, a Kormány határozatában meghatározottak szerint, illetőleg a miniszter által esetileg meghatározott körben a miniszter jogkörében jár el.

(3) A politikai államtitkárt – távolléte vagy akadályoztatása esetén – a miniszter által kijelölt állami vezető helyettesíti.

(4) A miniszterrel kialakított közvetlen munkakapcsolat alapján közreműködik a Minisztériumot érintő személyi kérdések eldöntésében, a pályázati összegek irányelveinek kialakításában.

A közigazgatási államtitkár

6. § (1) A közigazgatási államtitkár a miniszter irányítása mellett – a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően – vezeti a Minisztérium hivatali szervezetét és felelős a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben foglalt feladatok, valamint a miniszter döntésének a végrehajtásáért.

(2) A közigazgatási államtitkár közvetlenül irányítja a helyettes államtitkárok, a közvetlen felügyelete alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét.

(3) A közigazgatási államtitkár – a felügyeleti rendtől függetlenül – biztosítja a Minisztérium szervezeti egységeinek összehangolt működését. Ennek érdekében – többek között – :

a) felelős a jogszabályokban, az Országgyűlési és a Kormány határozatokban foglalt feladatok, továbbá a miniszter döntéseinek végrehajtásáért;

b) összehangolja és ellenőrzi a közvetlen felügyelete alatt működő, továbbá a helyettes államtitkárok útján a Minisztérium szervezeti egységeinek munkáját;

c) előkészíti és jóváhagyásra a miniszter elé terjeszti a KöM fejezet, ezen belül a miniszter hatáskörébe utalt környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetésének tervezetét, beszámolóját, zárszámadását;

d) a költségvetés végrehajtását érintő ügyekben előkészíti, – esetileg átruházott hatáskörben pedig – gyakorolja a KöM fejezet felügyeletét ellátó szerv és a KöM fejezeten belüli költségvetési cím (a továbbiakban: KöM költségvetési cím) vezetőjének jogait, illetőleg felelős a költségvetési jogszabályokban a fejezet felügyeletét ellátó szerv és a KöM költségvetési cím vezetője számára előírt beszámolási, tájékoztatási, ellenőrzési és egyéb kötelezettségek teljesítéséért;

e) dönt a Minisztérium létszám-, bér- és jutalmazási kereteinek felhasználásáról;

f) biztosítja a Minisztérium szakmai munkáját megalapozó tudományos kutatómunka, képzés és továbbképzés feltételeit;

g) gondoskodik a Minisztérium működéséhez szükséges költségvetési, személyügyi, műszaki ellátási feltételek folyamatos biztosításáról;

h) gondoskodik a jogszabály, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközei kidolgozásáról, jogszabályban meghatározott társadalmi-érdekképviseleti szervekkel történő szakmai egyeztetésükről, a miniszteri rendeletek és utasítások tervezeteinek miniszteri aláírásra történő előterjesztéséről;

i) kiadja – a Minisztérium működésére vonatkozó, miniszteri utasítást nem igénylő kérdésekben – közigazgatási államtitkári intézkedést, jóváhagyja a főosztályok, önálló osztályok ügyrendjét;

j) felügyeli a függetlenített belső ellenőrzés, illetőleg a fejezeti költségvetési felügyeleti ellenőrzés munkáját;

k) ellátja a környezetvédelmi felügyelőségek, valamint a nemzeti park igazgatóságok feladat- és hatásköréről, továbbá a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőségről szóló 211/1997. (IX. 26.) Korm. rendeletben meghatározott irányítási feladatokat;

l) összehangolja a Minisztérium és a területi szervek gazdálkodási, vagyongazdálkodási, valamint közbeszerzési tevékenységét;

m) a c) pontban meghatározott feladatok végrehajtása érdekében a háttérintézmények vezetőitől közvetlenül tájékoztatást, adatszolgáltatást kérhet.

(4) A közigazgatási államtitkár a (3) bekezdés d), g) és j) pontjaiban említett feladat- és hatáskörét a miniszterrel történő előzetes egyeztetés alapján gyakorolja.

(5) A közigazgatási államtitkárt távolléte vagy akadályoztatása esetén – a közigazgatási államtitkár javaslatára – a miniszter által esetileg kijelölt helyettes államtitkár helyettesíti.

(6) A nemzetközi segélyprogramok végrehajtásának monitoring rendjéről szóló 1009/1998. (I. 31.) Korm. határozat előírásaival összhangban ellátja a Fejezeti Monitoring Bizottság (a továbbiakban: FMB) elnöki teendőit, és e minőségében irányítja a FMB Titkárságát.

(7) A Minisztérium szervezeti egységei köztisztviselőinek – a jogszabályban meghatározott feltételekkel – a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatára – helyettes államtitkár felügyelete alatt álló szervezeti egységek esetében a helyettes államtitkár egyetértésével – közigazgatási szakmai tanácsadói vagy közigazgatási szakmai főtanácsadói címet adományozhat. Az adományozható címek számát a Szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.

A helyettes államtitkár

7. § (1) A helyettes államtitkár tevékenységét a közigazgatási államtitkár közvetlen irányítása alapján végzi.

(2) A helyettes államtitkár

a) felelős a feladatkörébe utalt feladatok ellátásáért, valamint a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek tevékenységének összehangolásáért;

b) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközei a hatáskörébe utal, továbbá amivel a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár állandó jelleggel vagy esetileg megbízza;

c) részt vesz a Minisztérium háttérintézményeinek, illetve területi szerveinek feladatkörén belüli szakmai irányításában, felügyeletében;

d) a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek bevonásával elemzi a feladatkörébe tartozó szakterület stratégiai kérdéseit és javaslatot tesz azok megoldására;

e) segíti és ellenőrzi a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő – szakterületét és feladatkörét érintő – tevékenységet, valamint elősegíti hazánk euro-atlanti integrációs feladatainak ellátását;

f) ellenőrzi, irányítja a feladatkörébe tartozó jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek, valamint a miniszter, a közigazgatási államtitkár által kiadott rendelkezések végrehajtását és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket;

g) meghatározza – a Szabályzatban foglalt keretek között – a közvetlen felügyelete alá tartozó főosztályok főbb feladatait, irányítja és ellenőrzi a főosztályvezetők munkáját, meghatározza a felügyelete alatt álló főosztályok szervezeti felépítését; gyakorolja a Szabályzatban a részére megállapított munkáltatói jogokat;

h) dönt a közvetlen irányítása alá tartozó főosztályok között felmerült vitában;

i) biztosítja a Minisztérium képviseletét az irányítása alá tartozó főosztályok hatáskörébe tartozó ügyekben;

j) szervezi és irányítja a feladatkörébe tartozó ügyekben a más minisztériumokkal, országos hatáskörű szervekkel való kapcsolattartást.

(3) A helyettes államtitkárt – akadályoztatása vagy távolléte esetén – a közigazgatási államtitkár által kijelölt helyettes államtitkár helyettesíti. A Minisztérium tanácsadó és koordinációs értekezletein, fórumain képviseletében az általa kijelölt főosztályvezető vesz részt.

A főosztályvezető

8. § (1) A főosztályvezető

a) a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott keretei között, a miniszter, közigazgatási államtitkár és a felügyeletet ellátó helyettes államtitkár döntései szerint irányítja, szervezi és ellenőrzi a főosztály tevékenységét;

b) jogosult és köteles intézkedni a főosztály feladatkörébe tartozó minden olyan ügyben, amely nem tartozik a miniszter, a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, miniszteri biztos hatáskörébe;

c) meghatározza a főosztály munkatervét, gondoskodik a főosztály ügyintézőinek munkaköri leírása elkészítéséről, szervezi és ellenőrzi a feladatok végrehajtását;

d) felelős a főosztály tevékenységének megszervezéséért, a munkafeltételek és az eredményes munkavégzéshez szükséges tájékoztatás biztosításáért, a főosztály ügykörébe tartozó feladatok ellátásának jogszerűségéért és szakmai színvonaláért, az előírt határidők betartásáért;

e) a feladatellátást veszélyeztető körülmény észlelése esetén köteles intézkedést kezdeményezni a felügyeletet gyakorló vezetőnél,

f) gondoskodik a főosztály feladatai végrehajtásának folyamatos ellenőrzéséről, a főosztályon belüli munkarend megszervezéséről;

g) a főosztály feladatköréhez kapcsolódó nemzetközi szakmai kapcsolatok tartásával, szakmai koordinációval elősegíti a Minisztérium euro-atlanti integrációs feladatainak ellátását.

(2) A főosztályvezetőt távolléte vagy akadályoztatása esetén kinevezett helyettese vagy az általa kijelölt köztisztviselő helyettesíti.

(3) Az önálló osztály vezetőjének jogállására a főosztályvezetőre irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy helyettesítésére az általa kijelölt köztisztviselő jogosult.

A főosztályvezető-helyettes

9. § A főosztályvezető-helyettes

a) helyettesíti a főosztályvezetőt annak távolléte vagy akadályoztatása esetén;

b) a főosztályvezető által meghatározott esetekben – a főosztályvezető általános felelősségének fenntartásával – önállóan eljár;

c) erre szóló megbízás esetén irányítja a közvetlen vezetése alatt álló osztály munkáját.

Az osztályvezető

10. § (1) Az osztályvezető

a) a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározottak szerint, illetőleg a főosztályvezető vagy annak felettes vezetőjének utasítása szerint vezeti osztályának munkáját;

b) felelős az osztály feladatainak jogszerű, a szakmai követelményeknek megfelelő, határidőben történő teljesítéséért;

c) az osztály feladatainak teljesítését akadályozó körülmény észlelése esetén köteles haladéktalanul intézkedést kezdeményezni a felügyeletét ellátó főosztályvezetőnél.

(2) Az osztályvezetőt távolléte vagy akadályoztatása esetén a főosztályvezető által megbízott másik osztályvezető vagy az osztályvezető által kijelölt köztisztviselő helyettesíti.

Az ügyintéző

11. § (1) Az ügyintéző gondoskodik a minisztériumi szervezeti egységek feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre való előkészítéséről, felhatalmazás esetén kiadmányozásáról, valamint a végrehajtás szervezéséről. Ennek érdekében különösen:

a) ellátja a munkaköri leírásban meghatározott feladatokat, illetőleg a munkakörével összefüggő vagy – átmenetileg – azzal össze nem függő azon feladatokat, amelyeknek végzésével vezetője megbízza;

b) felelős feladatainak a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelő, határidőben történő teljesítéséért;

c) munkavégzését akadályozó körülmény esetén jogosult és köteles intézkedést kezdeményezni vezetőjénél.

(2) Az ügyintézőt akadályoztatása vagy távolléte esetén a közvetlen felettese által esetenként kijelölt másik ügyintéző helyettesíti.

Az ügykezelő

12. § (1) Az ügykezelő a munkaköri leírásban részére megállapított, illetve a közvetlen vezetője által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi.

(2) Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a munkáltatói jogkör gyakorlója megbízza.

A fizikai alkalmazott

13. § A fizikai alkalmazott tevékenységével segíti az érdemi ügyintézői, ügyviteli feladatok ellátását, és ellátja mindazokat a kisegítői feladatokat, amellyel a munkáltatói jogkör gyakorlója megbízza.

A MINISZTER KINEVEZÉSI JOGKÖRÉBE
TARTOZÓ EGYÉB SZEMÉLYEK

A kabinetfőnök

14. § (1) A kabinetfőnök munkáját a miniszter közvetlen irányítása mellett végzi, tevékenységéért a miniszternek tartozik felelősséggel.

(2) A kabinetfőnök feladata a miniszter munkájának segítése, lehetőség szerint tehermentesítése, a miniszter által meghatározott programjainak szervezése.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak körében

a) irányítja a Kabinetiroda és a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét;

b) a miniszter megbízása alapján képviseli a Minisztériumot tanácskozásokon, rendezvényeken;

c) a szolgálati út betartása mellett tájékoztatást, jelentést kér a Minisztérium szervezeti egységek, területi szervek, háttérintézmények vezetőitől, illetve a vezetőket meghatározott tárgyú javaslat, előterjesztés kidolgozására hívja fel;

d) koordinálja a miniszteri biztosok munkáját;

e) a tevékenysége által megkívánt körben kapcsolatot tart a Miniszterelnöki Kabinetirodával és más minisztériumok kabinetfőnökeivel;

f) jogosult intézkedni mindazokban az ügyekben, amelyekre a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei feljogosítják, illetve amelyre vonatkozóan a minisztertől utasítást vagy felhatalmazást kapott;

g) segíti az Országos Környezetvédelmi Tanács Titkárságának munkáját;

h) felügyeli a Társaság-felügyeleti Önálló Osztály tevékenységét.

(4) A kabinetfőnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az általa esetileg megbízott politikai főtanácsadó vagy tanácsadó helyettesíti.

A miniszteri biztos

15. § A miniszter az általa meghatározott előkészítő és koordinációs feladatok átmeneti ellátására miniszteri biztost nevezhet ki. A miniszteri biztos feladatkörét miniszteri utasítás szabályozza.

Kommunikációs Iroda vezetője

16. § (1) A Kommunikációs Iroda vezetője munkáját a miniszter közvetlen irányítása mellett végzi, tevékenységéért a miniszternek tartozik felelősséggel.

(2) A Kommunikációs Iroda vezetője feladata különösen:

a) a Minisztérium kommunikációs tevékenységének, különösen annak tartalmi és formai tervezése, szervezése, megvalósítása és ellenőrzése, illetve elemzése;

b) a Civil Szervezetek Programiroda, a Sajtó és Protokoll Önálló Osztály, a Tudatformálási és Oktatási Önálló Osztály közvetlen felügyelete;

c) a Minisztérium belső és külső kommunikációjának kezelése, a nem kormányzati szervezetekkel való együttműködés erősítése, a protokolláris feladatok szervezése, illetve a társadalmi tudatformálás előmozdítása.

(3) Az irodavezetőt távolléte vagy akadályoztatása esetén az általa esetileg kijelölt főosztályvezető helyettesíti.

Politikai tanácsadó, főtanácsadó

17. § (1) Jogszabályban meghatározott módon a Miniszteri Titkárságon, a Kabinetirodán, Kommunikációs Irodán miniszteri politikai főtanácsadók és tanácsadók működhetnek, akik segítik a minisztert és az őt helyettesítő jogkörében a politikai államtitkárt, eljárnak a miniszter, az őt helyettesítő politikai államtitkár megbízásából.

(2) Közreműködnek a miniszteri döntések előkészítésében, kormánypolitikai megalapozásuk elősegítésében, e jogkörükben a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek tervezeteit, kormányülési anyagokat véleményezik.

(3) Kiadmányozási jogkörüket a miniszter, illetve a kabinetfőnök felügyelete alá tartozók esetében a kabinetfőnök határozza meg.

(4) Segítik a minisztert a közvetlen alárendeltségében működő szervekkel kapcsolatos teendői ellátásában.

(5) A politikai tanácsadók, főtanácsadók számát, munkakörét a Szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.

III. Fejezet

A MINISZTÉRIUM MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ
SZABÁLYOK

A Minisztérium tanácsadó és koordinációs értekezletei

Politikai Tanácsadó Testület

18. § (1) A Politikai Tanácsadó Testület a miniszter munkáját közvetlen segítő, véleményezési, javaslattételi joggal rendelkező testület.

(2) Elnökét és tagjait a miniszter kéri fel, a Politikai Tanácsadó Testület a miniszter, valamint a testület elnöke által meghatározottak szerint végzi tevékenységét.

Miniszteri Értekezlet

19. § (1) A Miniszteri Értekezlet a miniszter részére döntéselőkészítést végző, konzultatív tanácskozás.(2) A Miniszteri Értekezletet a miniszter vezeti. A Miniszteri Értekezlet résztvevői a miniszter, a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a Politikai Tanácsadó Testület elnöke, helyettes államtitkárok, a Miniszteri Titkárság vezetője, a Kommunikációs Iroda vezetője, a kabinetfőnök, valamint a miniszter által esetenként meghívottak.(3) A Miniszteri Értekezlet ülését a miniszter szükség szerint – általában hetente vagy alkalmanként az általa megadott időpontban – hívja össze.(4) A Miniszteri Értekezlet előkészítése a Miniszteri Titkárság feladata. Az értekezleten született döntések végrehajtását a kabinetfőnök és a közigazgatási államtitkár koordinálja.(5) A közigazgatási államtitkár a Miniszteri Értekezlet döntéseiről az Államtitkári Vezetői Értekezleteken szükség szerint tájékoztatást ad.

Államtitkári Vezetői Értekezlet

20. § (1) Az Államtitkári Vezetői Értekezlet (a továbbiakban: Vezetői Értekezlet) a közigazgatási államtitkár részére döntéselőkészítést végző tanácskozás. Az értekezletre kéthetenként egy alkalommal, a közigazgatási államtitkár által meghatározott időpontban kerül sor.

(2) A Vezetői Értekezletet a közigazgatási államtitkár vezeti. Résztvevői: a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok, a Főfelügyelőség vezetője, a közigazgatási államtitkár közvetlen felügyelete alatt álló szervezeti egységek vezetői, a kabinetfőnök, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke, a háttérintézmények vezetői, a Miniszteri Titkárság vezetője, valamint a közigazgatási államtitkár által esetenként meghívottak.

(3) A Vezetői Értekezlet résztvevői távollétük vagy akadályoztatásuk esetén kötelesek ezt a körülményt a közigazgatási államtitkár titkárságán előzetesen bejelenteni, és helyettesítésükről gondoskodni. Az értekezlet résztvevőjét helyettesítő köteles az értekezleten elhangzottakról felettesét haladéktalanul tájékoztatni, és a szükségessé váló intézkedéseket késedelem nélkül megtenni.

(4) A Vezetői Értekezlet napirendjét a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.

(5) A Vezetői Értekezlet előterjesztéseit a benyújtást megelőzően egyeztetni kell az ügykör szerint érintett önálló szervezeti egységekkel.

(6) Jogszabály alkotására irányuló előterjesztés benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a törvényekben előírt vizsgálati elemzés elvégzésének eredményét rögzítő tanulmányt, vagy annak összefoglalóját. Ettől való eltérést a közigazgatási államtitkár engedélyezhet.

(7) A Vezetői Értekezlet állásfoglalását a közigazgatási államtitkár mondja ki, ezeket és az elhangzott hozzászólások lényegét emlékeztetőben kell rögzíteni. Az emlékeztetőt a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.

(8) A Vezetői Értekezlet emlékeztetőjét a jóváhagyást követően össze kell állítani és a megismerés lehetőségét biztosítani kell.

(9) A Vezetői Értekezlettel összefüggő szervezési feladatokat a Kormányzati Kapcsolatok Önálló Osztálya végzi.

(10) A Vezetői Értekezleten született döntésekről a résztvevők tájékoztatják az érintett szervezeti egységek vezetőit és ügyintézőit.

EGYÉB KOORDINÁCIÓS ÉRTEKEZLETEK

Szociális Bizottság

21. § A Szociális Bizottság a minisztérium köztisztviselőit érintő szociális és jóléti kérdések tekintetében a közigazgatási államtitkár tanácsadó, javaslattevő, döntéselőkészítő szerve.

Fejezeti Monitoring Bizottság

22. § (1) A Monitoring Bizottság a Kormány 1009/1998. (I. 30.) határozatának felhatalmazása alapján figyelemmel kíséri a nemzetközi segélyprogramok végrehajtásának szabályszerűségét és célszerűségét, szükség szerint ellátja a Központi Monitoring Bizottságot a programokkal kapcsolatos információkkal.

(2) A Monitoring Bizottság elnöke a közigazgatási államtitkár, tagjait a miniszter nevezi ki és menti fel.

(3) A Monitoring Bizottság munkáját titkárság segíti, amelynek szakmai irányítója a Monitoring Bizottság elnöke.

AZ ÜGYINTÉZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A koordinációért felelős vezető és ügyintéző kijelölése

23. § (1) Az ügy elintézéséért a miniszter, a politikai államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár által kijelölt, ennek hiányában a Szabályzat szerint illetékes szervezeti egységének vezetője felelős. Hatásköri vita esetén a közös felügyeletet gyakorló vezető dönt.

(2) Az ügy elintézésében az ügyrend és a munkaköri leírás szerint érintett vezető és ügyintéző közreműködik.

(3) Több önálló szervezeti egységet érintő ügy esetében a miniszter, a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, vagy az ügykör szerint illetékes vezető kijelöli az ügyintézés koordinálására jogosult és köteles vezetőt.

(4) A koordinációval megbízott vezető által kijelölt ügyintéző vagy vezető az egységes állásfoglalás kialakítása céljából köteles egyeztetni az ügy tartalma szerint érintett minisztériumi szervezeti egységek érintett ügyintézőivel (vezetőivel). Eltérő vélemények esetén meg kell kísérelni a vélemények egyeztetését, ennek hiányában a véleményeltérést és a vitás kérdéseket az ügyiraton rögzíteni kell.

A vezetők tájékoztatási kötelezettsége

24. § (1) A vezető köteles az irányítása alá tartozó munkatársakat rendszeresen tájékoztatni a feladataik ellátásához szükséges döntésekről és szolgálati utasításokról, továbbá az egyes konkrét ügyek és feladatok megoldásához nélkülözhetetlen tényekről, elvekről és döntésekről.

(2) Amennyiben a vezető az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a beosztott vezető vagy ügyintéző írásbeli kérelme ellenére sem tesz eleget, a vezető és az ügyintéző az irányítást gyakorló vezető feletteséhez fordulhat.

Felelősség az ügyintézés színvonaláért
és az ügyintézési határidők betartásáért

25. § (1) Az ezzel megbízott vezető vagy ügyintéző köteles az ügy elintézése érdekében a jogszabályok, szakmai követelmények, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben és a Minisztérium belső szabályzataiban meghatározott általános előírások betartásával, az érintett szervezeti egységekkel, vezetőkkel, ügyintézőkkel együttműködve a szükséges intézkedéseket megtenni.

(2) Amennyiben jogszabály vagy az erre jogosult vezető az ügy elintézésére határidőt állapít meg, és a határidő betartására valamilyen okból előreláthatólag nincs lehetőség, az ügy intézésével megbízott köteles ezt a tényt az okok megjelölésével együtt felettesével írásban közölni, és intézkedést kezdeményezni.

(3) Amennyiben a szervezeti egységek vezetői a munkafeltételeket tekintve az ügyintézés színvonalát és a határidők betartását akadályozó vagy lehetetlenné tevő körülményt észlelnek, kötelesek erről – a szolgálati út betartásával – haladéktalanul tájékoztatni a közigazgatási államtitkárt.

(4) Az ügyintézés színvonaláért és a határidők betartásáért az ügy intézésével megbízott személy jogszabályban megállapított felelősséggel tartozik.

(5) Az ügyintézés szakmai követelményeit, beleértve az ügyiratok kezelését, az államtitok és a szolgálati titok megőrzését, az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítását, jogszabályok, valamint utasítások és szabályzatok tartalmazzák.

(6) Feladat ellátására irányuló intézkedés általában írásban tehető. Szóban történt intézkedés tartalmát az utasított köteles az ügyiraton rögzíteni.

Az államigazgatási egyeztetés lebonyolításának külön szabályai

26. § (1) A jogszabály előírásánál vagy tartalmánál fogva a Minisztériumon kívüli állami szerveket, társadalmi-érdekképviseleti szerveket érintő minisztériumi előterjesztések, jelentések, miniszteri rendeletek és utasítások, valamint az ezek alapján kiadott intézkedések, határozatok (a továbbiakban: minisztériumi előterjesztések) tervezeteit az érintettekkel jogszabályban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, valamint e Szabályzatban meghatározott módon egyeztetni kell.

(2) A közigazgatási és jogi helyettes államtitkár – közigazgatási államtitkár külön intézkedésében foglaltak szerint – a Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi a Kormány jogalkotási tervébe felvett, valamint a Minisztérium által jelentősnek ítélt előterjesztések, jogszabály-, határozat- és utasítás-tervezetek címét.

(3) A minisztériumi előterjesztések és jogszabályok tervezeteit az ügykör szerint illetékes szervezeti egység kezdeményezésére a közigazgatási és jogi helyettes államtitkár, vagy a Törvényelőkészítő és Jogharmonizációs Főosztály vezetője bocsátja államigazgatási egyeztetésre. Jogszabályalkotásra irányuló előterjesztések tervezeteit a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával lehet egyeztetésre megküldeni.

(4) Az egyeztetésre megküldött előterjesztések véleményezésére legalább a Kormány ügyrendjében meghatározott határidőt kell biztosítani. Ettől való eltérést indokolt esetben a közigazgatási államtitkár engedélyezhet.

(5) Az előterjesztés benyújtása, illetőleg a kiadmányozás előtt meg kell kísérelni az eltérő vélemények egyeztetését. Az egyeztetés írásban vagy egyeztető megbeszélés összehívásával történhet. Az írásban beérkezett véleményeket, az eltérő vélemények egyeztetését követően született írásbeli véleményeket, illetve az egyeztető tárgyalásról készült emlékeztetőt az ügyiratban el kell helyezni.

(6) A kormányelőterjesztések egyeztetésére és benyújtására a Szabályzatban foglaltakon kívül jogszabályban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben foglalt előírásokat is alkalmazni kell.

27. § (1) A más minisztérium által véleményezésre megküldött előterjesztés, jelentés, jogszabály, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek (a továbbiakban: előterjesztés-tervezet) véleményezését a kormányzati kapcsolattartásért felelős főosztályvezető és a jogi és közigazgatási helyettes államtitkár együttműködve végzi.

(2) Az előterjesztés-tervezet beérkezésekor a kormányzati kapcsolattartásért felelős főosztályvezető a közigazgatási és jogi helyettes államtitkárral egyeztetve a határidő megjelölésével kijelöli a véleményezésben részt vevő, szakmai szempontból érintett minisztériumi önálló szervezeti egységeket, és gondoskodik az előterjesztés-tervezet egy-egy példányának részükre, valamint a Közigazgatási, Jogi és Hatósági Főosztály részére történő haladéktalan megküldéséről. Az előterjesztés-tervezet egy példányát – előzetesen jelzett igénye esetén – a Kabinetiroda vezetőjének is meg kell küldeni.

(3) A Közigazgatási, Jogi és Hatósági Főosztály az előterjesztés-tervezetet a szakmai véleményezéssel párhuzamosan jogi és jogszabályszerkesztési szempontból véleményezi.

(4) A szakmai véleményeket a kormányzati kapcsolattartásért felelős főosztályvezető megküldi – a közigazgatási és jogi helyettes államtitkár útján – a Közigazgatási, Jogi és Hatósági Főosztály vezetőjének, aki gondoskodik az egységes minisztériumi állásfoglalás elkészítéséről. Szakmai véleményeltérés esetén köteles megkísérelni a vélemények egyeztetését, ennek eredménytelensége esetén a jogi és közigazgatási helyettes államtitkár, illetve az ő útján a közigazgatási államtitkár döntését kérni.

(5) Kormányelőterjesztések államigazgatási egyeztetése esetén a Minisztérium álláspontjáról – szükség esetén a miniszterrel történő előzetes egyeztetés alapján – a közigazgatási államtitkár határoz.

(6) Valamennyi előterjesztés-tervezettel kapcsolatos döntést tartalmazó ügyiraton szerepelnie kell a közigazgatási és jogi helyettes államtitkár és a kormányzati kapcsolattartásért felelős főosztályvezető együttes aláírásának. Az aláírás megtagadása esetén ennek okát az ügyiratborítón fel kell tüntetni.

(7) A más minisztériumoktól érkező előterjesztés-tervezeteket az ügykezelési feladatokat ellátó szervezeti egység, illetőleg a címzett közvetlenül a kormányzati kapcsolattartásért felelős főosztály vezetőjéhez juttatja el, amely a tervezetek tárgyáról, a véleményezés határidejéről és a véleményezésben résztvevőkről, valamint a (4) bekezdés szerinti egységes tárcavéleményről a Minisztérium számítógépes hálózatán hozzáférhető, naprakész nyilvántartást vezet.

A kiadmányozás rendje

28. § (1) Az ügy érdemi elintézésének befejezéseként az arra jogosult vezető rendelkezik az elintézést tartalmazó ügyirat tervezetének kiadásáról (kiadmányozás), vagy az ügyirat végleges irattárba helyezéséről.

(2) A kiadmányozó e szabályok szerint jár el abban az esetben is, ha a Minisztérium szervezeti egysége a másik részére, vagy a felettes vezetőhöz

a) érdemi állásfoglalást vagy intézkedést tartalmazó ügyiratot;

b) ügyet érdemi elintézés végett illetékességből

véglegesen átirányít.

29. § (1) Az ügyirat kiadmányozásra való előkészítéséért, a törvényességi, szakmai és célszerűségi szempontoknak megfelelő kidolgozásáért, valamint a határidőben történő előterjesztésért az ügyintéző felelős. Az ügyiratot az ügyintézőnek alá kell írnia és – az ügykezelésre vonatkozó szabályzat szerinti esetekben – az ügyiraton az ügyintéző nevét fel kell tüntetni.

(2) Az ügy megfelelő elintézéséért az a vezető felelős, aki a tervezetet felülvizsgálja, és azt kiadmányozza, vagy aláírásával látja el, és kiadmányozásra az arra jogosulthoz terjeszti elő.

(3) Az ügyirat elküldését végző ügyintéző felelős azért, hogy csak kiadmányozott ügyirat kerüljön elküldésre.

30. § (1) A miniszter, vagy távolléte, akadályoztatása esetén a politikai államtitkár, mindkettőjük távolléte vagy akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár kiadmányozza a jogszabály kiadására, a kormányelőterjesztés (jelentés) benyújtására irányuló, vagy a köztársasági elnök, az Országgyűlés, annak tisztségviselői és bizottságai, az országgyűlési képviselők, a megyei közgyűlések elnökei, a Kormány tagjai, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a politikai pártok vezetői részére küldendő iratot.

(2) A közigazgatási államtitkár, távolléte vagy akadályoztatása esetén a közigazgatási és jogi helyettes államtitkár kiadmányozza a más Minisztérium, országos hatáskörű szerv közigazgatási államtitkára által küldött megkeresésre adandó válaszokat, továbbá az (1) bekezdésben nem említett állami vezetők részére szóló iratokat, valamint a Minisztérium hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben hozott határozatokat.

(3) A miniszter és a politikai államtitkár kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyekben keletkezett iratokat kiadmányozásra a közigazgatási államtitkár terjeszti fel.

(4) A helyettes államtitkár kiadmányozza a saját szakmai területét érintő, a miniszter, a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok részére készített javaslatokat, véleményeket, valamint a felügyeleti jogköréből adódó iratokat, továbbá a kizárólag saját szakmai területét érintő, az (1)–(2) bekezdésben nem említett iratokat.

(5) A főosztályvezető (önálló osztály vezetője) kiadmányozza a vezetése alatt álló főosztály ügykörébe tartozó valamennyi, továbbá a felügyeletet gyakorló vezető által hatáskörébe utalt ügyben keletkezett iratokat.

(6) A főosztályvezető-helyettes, az osztályvezető kiadmányozza az ügyrendben, illetőleg a felügyeletet gyakorló vezető által meghatározott ügyben keletkezett iratokat.

(7) A közbenső intézkedést az ügyintéző külön felhatalmazás nélkül kiadmányozhatja, felelős azonban intézkedésének szakszerűségéért és célszerűségéért, valamint az ügyintézési határidő megtartásáért.

A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE

A képviselet általános szabályai

31. § (1) A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben minisztériumi nyilatkozatot tenni a miniszter, a politikai államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkárok jogosultak.

(2) A Minisztériumot más szerv előtt, illetőleg más szerv által szervezett rendezvényen a képviseletre jogosult kifejezett felhatalmazása esetén az (1) bekezdésben fel nem sorolt vezető vagy ügyintéző is képviselheti (kiküldött minisztériumi képviselő).

(3) A kiküldött minisztériumi képviselő felhatalmazása körében, illetőleg a beosztásából következő hatáskörében nyilváníthat véleményt. A képviselt álláspontjáról a képviseleti felhatalmazást adó vezetőt és közvetlen felettesét tájékoztatni köteles.

(4) A Minisztérium más – hazai vagy külföldi – szerv által létesített bizottságban, testületben történő állandó képviseletéhez a miniszter hozzájárulása szükséges. A testületi képviseletről a Személyügyi Főosztály naprakész nyilvántartást vezet.

Az Országgyűléssel való kapcsolattartás külön szabályai

32. § (1) Az Országgyűléssel, az országgyűlési bizottságokkal való kapcsolattartás szervezése, a miniszter és a politikai államtitkár parlamenti kapcsolattartásához, politikai tevékenységéhez szükséges feltételek biztosítása a Parlamenti Titkárság feladata.

(2) A Parlamenti Titkárság rendszeres kapcsolatot tart az Országgyűlés hivatali szervezetével.

(3) A képviselők által benyújtott interpellációkra, kérdésekre, valamint az azonnali kérdésekre adandó miniszteri válasz előkészítését a Parlamenti Titkárság koordinálja.

(4) Interpelláció, kérdés, azonnali kérdés felmerüléséről a Parlamenti Titkárság haladéktalanul tájékoztatja a minisztert, a politikai államtitkárt, a közigazgatási államtitkárt, a közigazgatási és jogi helyettes államtitkárt és az ügykör szerint érintett helyettes államtitkárt. A szakszerű választervezet határidőben történő elkészítéséért az ügykör szerint illetékes helyettes államtitkár felelős. A választervezetet – ha az nem veszélyezteti a határidő betartását – a válaszadó részére a közigazgatási és jogi helyettes államtitkár aláírásával, a közigazgatási államtitkár útján kell előterjeszteni. Halaszthatatlan esetben a választervezetet a válaszadónak közvetlenül kell eljuttatni, és erről a közigazgatási államtitkárt utólagosan kell tájékoztatni.

(5) Az országgyűlési bizottságok által a miniszter feladat- és hatáskörét érintő napirendek tárgyalása esetén gondoskodni kell a Minisztérium megfelelő képviseletéről. Az ügykör szerint illetékes helyettes államtitkár, főosztályvezető, önálló osztályvezető szintű részvételt – szükség esetén a felügyeletet gyakorló vezető útján – a Parlamenti Titkárság koordinálja.

(6) A miniszter által kezdeményezett előterjesztés, vagy a Minisztérium tevékenységét érintő kiemelkedő jelentőségű napirendek tárgyalása esetén a Minisztérium képviseletét a közigazgatási államtitkár vagy a közigazgatási és jogi helyettes államtitkár az ügykör szerint érintett helyettes államtitkár közreműködésével látja el.

(7) A kormányzati álláspont egyeztetésére és képviseletére külön előírások vonatkoznak.

(8) Országgyűlési képviselő részéről a képviselők jogállására vonatkozó szabályok alapján érkezett megkeresésről a minisztert, a politikai államtitkárt és a közigazgatási államtitkárt haladéktalanul értesíteni kell. Intézkedésre a megkereséssel kapcsolatban a miniszter, a politikai államtitkár, vagy felhatalmazásuk alapján a közigazgatási államtitkár utasítása alapján kerülhet sor.

A nemzetközi kapcsolattartás rendje

33. § (1) A Minisztérium nevében nemzetközi kapcsolatot létesíteni, ilyen kapcsolatot fenntartani a Minisztérium képviseletére vonatkozó általános szabályok szerint lehet.

(2) A nemzetközi kapcsolattartás részletes szabályairól külön miniszteri utasítás rendelkezik.

A tájékoztatás rendje

34. § (1) Beosztása, munkaköri leírása alapján a feladatkörébe tartozó ügyben a közvélemény és a sajtó részére a Minisztérium bármely vezetője vagy ügyintézője tájékoztatást adhat, nyilatkozat esetén azonban a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben meghatározott előírásokat figyelembe kell venni. A sajtónak adott tájékoztatásról a közvetlen felettest tájékoztatni kell.

(2) A Minisztérium álláspontjáról nyilatkozni, hivatalos tájékoztatást adni a képviseletre vonatkozó általános szabályok szerint lehet.

(3) A Minisztérium nevében kiadásra kerülő valamennyi – a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei kivételével – közleményt – beleértve a hirdetéseket, pályázati felhívásokat is –, amely nyomtatott vagy elektronikus sajtóban megjelenik, a megjelenést megelőzően meg kell küldeni a Kommunikációs Iroda vezetőjének.

(4) A közvélemény és a sajtó tájékoztatásáért a nyilatkozatot adó felelősséggel tartozik.

(5) A Minisztérium által kezelt közérdekű adatok nyilvánosságának biztosításáról külön jogszabály rendelkezik.

(6) A tájékoztatás rendjének részletes szabályairól külön miniszteri utasítás rendelkezik.

Az irányítási jogok gyakorlása

35. § (1) Az irányítási jogok gyakorlásában a helyettes államtitkárok és a főosztályvezetők közvetlen szakmai irányítással és ellenőrzéssel, valamint a közigazgatási államtitkár intézkedéseinek előkészítésével, azok végrehajtásának szervezésével vesznek részt.

(2) A helyettes államtitkár, a főosztályvezető felelős a szakmai irányító és ellenőrző tevékenység során a jogszabályi előírások, a vezetői rendelkezések betartásáért.

36. § (1) A miniszter és a politikai államtitkár a Minisztérium hivatali szervezeteinek szóló utasításait általában a közigazgatási államtitkár útján adja ki. Az utasítást azonban közvetlenül is kiadhatják a Minisztérium bármely szervezeti egysége, vezetője és ügyintézője részére.

(2) A közvetlenül kiadott utasításról és intézkedésének tartalmáról az utasított köteles az utasítás végrehajtásával egyidejűleg közvetlenül tájékoztatni a közigazgatási államtitkárt.

(3) A közigazgatási államtitkár – a miniszter és a politikai államtitkár által közvetlenül irányított szervezeti egységek, illetőleg vezetőik és ügyintézőik kivételével – a minisztérium bármely szervezeti egységének, vezetőjének vagy ügyintézőjének közvetlenül is adhat utasítást.

(4) Az (1) és a (3) bekezdésekben fel nem sorolt esetekben utasítást a szolgálati úton a közvetlen felettes vezető útján lehet adni. Halaszthatatlan intézkedést igénylő ügyben a vezető a szolgálati út megkerülésével is utasíthatja a nem közvetlenül alárendelt vezetőt és ügyintézőt is.

(5) Az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott esetekben az utasítottnak a kapott utasításról és intézkedéséről tájékoztatnia kell közvetlen felettesét.

A munkáltatói jogok gyakorlása

37. § (1) A miniszter, a politikai államtitkár és a közigazgatási államtitkár kinevezésére külön jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

(2) A helyettes államtitkárokat a közigazgatási államtitkár javaslatára a miniszter nevezi ki, menti fel, vonja vissza a vezetői megbízást és gyakorolja a közszolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatos jogokat. Az egyéb munkáltatói jogokat a közigazgatási államtitkár gyakorolja.

(3) A miniszter

a) gyakorolja a munkáltatói jogkört a Szabályzat szerint közvetlen irányítása alatt működő szervezeti egységek köztisztviselői tekintetében;

b) átruházott hatáskörében a politikai államtitkár gyakorolja a munkáltatói jogokat a közvetlenül a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek köztisztviselői felett;

c) a közigazgatási államtitkár javaslatának figyelembevételével minisztériumi főosztályvezetői megbízást ad.

(4) A főosztályvezető felett az egyéb munkáltatói jogokat a közigazgatási államtitkár gyakorolja.

(5) A főosztályvezető-helyetteseket a főosztályvezető előterjesztésére és a helyettes államtitkár javaslatára a közigazgatási államtitkár nevezi ki, menti fel, vonja vissza a vezetői megbízást és gyakorolja a közszolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatos jogokat.

(6) A helyettes államtitkár gyakorolja a kinevezési, felmentési és vezetői megbízás visszavonásával és a közszolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatos jogok kivételével az egyéb munkáltatói jogokat a felügyelete alatt álló főosztályvezető felett.

(7) Az osztályvezetőt a közigazgatási államtitkár a helyettes államtitkár előterjesztésére, a főosztályvezető javaslata alapján nevezi ki, menti fel, vonja vissza a vezetői megbízást és gyakorolja a közszolgálati jogviszony megszűnésével kapcsolatos jogokat

(8) A főosztályvezető (önálló osztály vezetője) gyakorolja a munkáltatói jogokat az (1)–(5) bekezdésekben fel nem sorolt esetekben. A munkáltatói jogok gyakorlása a főosztályvezető-helyettesre vagy az osztályvezetőre átruházható.

38. § (1) Az ügyintéző szabadságának kiadása éves szabadságolási ütemterv szerint történhet. Az ütemtervet a szervezeti egység vezetője hagyja jóvá.

(2) A főosztályvezetők, önálló osztályok vezetői szabadságolási ütemtervét a felügyeletet gyakorló vezető hagyja jóvá. Az érintett vezető és kinevezett helyettesének egyidejű távolléte nem engedélyezhető.

(3) A helyettes államtitkárok szabadságolásának ütemtervét az érintettek kezdeményezésére a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.

(4) Az államtitkárok, a főosztályvezetők, az önálló osztályok vezetőinek szabadságolási tervéről a Személyügyi Főosztály a miniszter, a politikai államtitkár és a közigazgatási államtitkár részére naprakész nyilvántartást vezet.

(5) A (4) pontban felsorolt vezetők Minisztériumon kívüli hivatalos elfoglaltságaikról és elérhetőségükről kötelesek a minisztert, a politikai államtitkárt és a közigazgatási államtitkárt írásban, illetve a Minisztérium számítógépes hálózatán naprakészen tájékoztatni.

IV. Fejezet

A Minisztérium szervezeti tagozódása és az egyes szervezeti
egységek feladata és ügyrendje

39. § (1) A Minisztérium szervezete a miniszter, valamint a politikai, közigazgatási és helyettes államtitkár (a továbbiakban együtt: államtitkárok) munkáját közvetlenül segítő szervezetekre, illetőleg a közigazgatási államtitkár által közvetlenül felügyelt szervezeti egységekre, valamint a munka szervezését és az együttműködést szolgáló szervezetekre tagozódik.

(2) A miniszter közvetlen felügyelete alatt működő szervezeti egységek:

a) Miniszteri Titkárság

b) Kabinetiroda, amely irányítja és felügyeli

ba) a Társaság-felügyeleti Önálló Osztályt

c) Kommunikációs Iroda, amely irányítja és felügyeli:

ca) Civil Szervezetek Programirodáját,

cb) Sajtó és Protokoll Önálló Osztályt,

cc) Tudatformálási és Oktatási Önálló Osztályt;

d) Országos Környezetvédelmi Tanács Titkársága.

(3) A politikai államtitkár közvetlen felügyelete alatt működő szervezeti egységek:

a) Politikai Államtitkár Titkársága

b) Parlamenti Titkárság

c) Társadalmi Kapcsolatok Önálló Osztály

d) Közönségszolgálati Iroda.

(4) A közigazgatási államtitkár közvetlen felügyelete alatt működő szervezeti egységek:

a) Közigazgatási Államtitkár Titkársága

b) Személyügyi Főosztály

c) Közgazdasági és Költségvetési Főosztály

d) Pénzügyi és Számviteli Főosztály

e) Beruházási, Műszaki és Ellátási Főosztály

f) Környezetvédelmi Alap Fejezeti Kezelésű Célelőirányzat (a továbbiakban: Kac) Koordinációs Főosztály

g) Stratégiai Tervezési és Együttműködési Főosztály

h) Ellenőrzési Önálló Osztály

i) Kormányzati Kapcsolatok Önálló Osztálya

j) Kutatási és Műszaki Fejlesztési Önálló Osztály.

(5) A környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár közvetlen felügyelete alatt működő szervezeti egységek (együtt: Környezetvédelmi Hivatal):

a) Helyettes Államtitkári Titkárság

b) Környezeti Elemek Védelmének Főosztálya

c) Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Főosztály

d) Környezetbiztonsági és Környezetegészségügyi Főosztály.

(6) A természetvédelemért felelős helyettes államtitkár közvetlen felügyelete működő szervezeti egységek (együtt: Természetvédelmi Hivatal):

a) Helyettes Államtitkári Titkárság

b) Természetmegőrzési Főosztály

c) Tájvédelmi, Erdészeti és Területfenntartási Főosztály

d) Duna-medence Ökológiai Egyezmény Titkársága

e) Védettségi Szint Helyreállítási Iroda

g) Ökológiai Koordinációs Iroda.

(7) A közigazgatási és jogi helyettes államtitkár közvetlen felügyelete alatt működő szervezeti egységek:

a) Helyettes Államtitkári Titkárság

b) Törvényelőkészítő és Jogharmonizációs Főosztály

c) Közigazgatási, Jogi és Hatósági Főosztály

d) Környezeti Informatikai Főosztály.

(8) Az Európai Unió (a továbbiakban: EU) integrációért és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár közvetlen felügyelete alatt működő szervezeti egységek:

a) Helyettes Államtitkári Titkárság

b) Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya

c) Integrációs Főosztály

d) Nemzetközi Támogatások Főosztálya.

Az szervezeti egység általános feladatai

40. § (1) A helyettes államtitkár által vezetett belső szervezeti-irányítási egység egymáshoz közvetlenül kapcsolódó, a Szabályzatban meghatározott főosztályok, önálló osztályok tevékenységét hangolja össze.

(2) A minisztériumi főosztály a főosztályvezető által vezetett szervezeti egység.

(3) Az önálló osztály osztályszervezetre nem tagozódó, főosztályvezető által vezetett, a főosztályéval egyebekben azonos jogállású szervezeti egység.

(4) A szervezeti egység

a) döntésre előkészíti a feladatkörébe tartozó szakmai, költségvetési terveket, beszámolókat, jelentéseket;

b) figyelemmel kíséri és hasznosítja a tevékenységét érintő szakmai és tudományos eredményeket, a szakmai munkára vonatkozó jogszabályokat, szükség esetén kezdeményezi a szabályozás korszerűsítését;

c) közreműködik a feladatkörét érintő jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek kidolgozásában, a más állami szervek által előkészített jogszabályok, előterjesztések, jelentések, illetőleg a minisztérium belső szabályzatai tervezeteinek véleményezésében;

d) külön utasításban meghatározott feltételek szerint közreműködik a minisztérium nemzetközi kapcsolatainak fenntartásában, illetőleg ellátja a nemzetközi kötelezettségvállalással összefüggő feladatokat;

e) közreműködik a közvélemény tájékoztatását és a Minisztérium szakmai, társadalmi kapcsolatainak fenntartását szolgáló tevékenység ellátásában;

f) közreműködik a Minisztérium információs rendszerének működtetésében, illetőleg a statisztikai és egyéb adatszolgáltatással összefüggő feladatok ellátásában;

g) külön szabályzat szerint gazdálkodik a feladatainak ellátásához biztosított költségvetési előirányzatokkal, keretekkel, gondoskodik tervszerű, hatékony és takarékos felhasználásukról;

h) közérdekű bejelentés, javaslat és panasz esetén megteszi a szükséges intézkedéseket, illetve közreműködik azok előkészítésében;

i) részt vesz a Minisztérium nevelési-oktatási, képzési, tudatformálási, továbbá kutatási és műszaki fejlesztési feladatainak ellátásában;

j) jogszabályban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározott esetben közreműködik a hatósági feladatok elvégzésében;

k) együttműködik a Minisztérium többi önálló szervezeti egységével.

A MINISZTER KÖZVETLEN ALÁRENDELTSÉGÉBEN
MŰKÖDŐ SZERVEZETEK

A Miniszteri Titkárság

41. § (1) A Miniszteri Titkárság a miniszter közvetlen alárendeltségében működő szervezeti egység, melynek élén a – főosztályvezetői besorolású – titkárságvezető áll. A Miniszteri Titkárság ellátja a miniszter tevékenységével közvetlenül összefüggő operatív feladatokat.

(2) A Titkárság fő feladatai különösen:

a) gondoskodik a miniszterhez érkező iratok elintézéséről, a titkársági ügyviteli munka ellátásáról, továbbítja a miniszter által meghatározott feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelősöktől tájékoztatást kérhet;

b) figyelemmel kíséri a miniszter napi programjának alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását;

c) közreműködik a Miniszteri Értekezletek, a feladatmeghatározó miniszteri megbeszélések előkészítésében és az ezekkel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásában.

Kabinetiroda

42. § (1) A Kabinetiroda a miniszter közvetlen alárendeltségében működő szervezeti egység, melynek élén a kabinetfőnök áll.

(2) A Kabinetiroda ellátja a miniszter és a politikai államtitkár által meghatározott feladatokat, ennek keretében szorosan együttműködik a Miniszteri Titkársággal.

(3) A Kabinetiroda döntéselőkészítéssel kapcsolatos tevékenységet végez, a miniszter számára készített javaslatokat átdolgozásra visszaadhatja, további egyeztetésre utalhatja, valamint meghatározhatja az előkészítéssel összefüggő egyéb feladatokat.

(4) A Kabinetiroda

a) segíti a minisztert a tárcapolitika kialakításában, a stratégiai célok és koncepciók megfogalmazásában;

b) közreműködik a miniszteri döntések politikai előkészítésében, a miniszter testületi ülésekre történő felkészítésében;

c) részt vesz a miniszteri döntések végrehajtásának ellenőrzésében;

d) előkészíti és lebonyolítja a miniszter kapcsolattartását a pártok, társadalmi és érdekképviseleti szervezetek vonatkozásában;

e) közreműködik a miniszter belföldi és külföldi kapcsolattartásával összefüggő politikai előkészítő feladatok ellátásában;

közreműködik a Minisztérium általános és szakmapolitikai arculatának alakításában;

f) közreműködik a miniszterhez intézett panaszok, kérelmek, bejelentések és javaslatok elbírálásában.

Társaság-felügyeleti Önálló Osztály

43. § A Társaság-felügyeleti Önálló Osztály olyan gazdálkodó szervezetek (Ptk. 685. § c) pont) tekintetében, amelyekben a miniszter a tulajdonosi jogok gyakorlója:

a) segíti a minisztert a tulajdonosi jogok gyakorlásában a vagyongazdálkodási, vagyonkezelési feladatok ellátásában;

b) közreműködik az alapítói hatáskörbe tartozó döntések és határozatok előkészítésében;

c) részt vesz az éves beszámolók és üzleti tervek előkészítésében, javaslatot tesz azok jóváhagyására és az üzleti stratégiára;

d) javaslatot tesz a tulajdoni hányaddal kapcsolatos döntések előkészítésére (tőkeemelés, -leszállítás, jelentősebb vagyoni értékesítés);

e) részt vesz a személyi döntések előkészítésében (az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjai, könyvvizsgáló, a társaság vezetői kiválasztása, megbízása, kinevezése, visszahívása, díjazása);

f) javaslatot tesz a vonatkozó jogszabályok és a létesítendő okiratban meghatározott keretek között a társaságok ellenőrzésre és részt vesz a társaságokat ellenőrző munkában;

g) közreműködik a társaságok vagyongazdálkodási, működtetési, tulajdonosi feladatok meghatározásában és elősegíti a feladatok végrehajtását;

h) részt vesz a társaságok konszolidációjának, reorganizációjának, átalakításának, alapításának előkészítésében;

i) kapcsolatot tart és együttműködik a társtulajdonosok és a társaságok tisztviselőivel, ellátja a Minisztériumon belül a koordinációs feladatokat.

KOMMUNIKÁCIÓS IRODA VEZETŐJÉNEK
FELÜGYELETE ALATT MŰKÖDŐ SZERVEZETI
EGYSÉGEK
(Kommunikációs Iroda)

Civil Szervezetek Programiroda

44. § A Programiroda feladata:

a) ellátja a Kommunikációs Iroda vezetőjének titkársági feladatát;

b) a nem kormányzati szervekkel való szoros és hatékony együttműködés elősegítése, a Minisztériummal való kapcsolatuk kiszélesítésében való közreműködés,

c) a társadalmi részvétel és ellenőrzés megvalósítása a nem kormányzati szervezetek feladatuk ellátásához szükséges ismeretekkel és információkkal történő ellátása a környezetvédelmi kormányzati munkáról;

d) kapcsolatot tart és találkozót szervez a miniszter és a Minisztérium más felelős vezetői és a nem kormányzati szervezetek között;

e) környezeti tudatformálás érdekében együttműködik a nem kormányzati szervezetekkel,

f) ellátja a Kac civil kerete szakértői bizottságának titkársági feladatait.

Sajtó és Protokoll Önálló Osztály

45. § A Sajtó és Protokoll Önálló Osztály

a) külön utasításban meghatározottak szerint szervezi és irányítja a Minisztérium és a miniszter által irányított szervek sajtómunkáját;

b) koordinálja a közvélemény tájékoztatásával, a Minisztérium vezetőinek sajtószerepléseivel kapcsolatos feladatok ellátását;

c) a Minisztérium szakmai ,,public relations'' feladatainak koordinálásával közreműködik a Minisztérium arculatának kialakítása érdekében végzendő elemző-kidolgozó munkában;

d) az érintett vezetői titkárságokkal együttműködve végzi a miniszter, a politikai államtitkár és esetenkénti megbízás alapján a közigazgatási államtitkár, illetőleg a helyettes államtitkárok által kezdeményezett vagy részvételükkel szervezett kiemelt belföldi rendezvények és programok technikai előkészítését és lebonyolítását;

e) ellátja a Minisztérium által szervezett vagy a Minisztérium részvételével zajló jelentősebb belföldi rendezvényekkel (kiállítások, konferenciák, stb.) összefüggő szervezési feladatokat;

f) nyilvántartja és folyamatos tájékoztatást ad a Minisztérium által szervezett, illetőleg a Minisztérium támogatásával, a minisztériumi vezetők részvételével zajló programokról;

g) ellátja a Minisztérium feladatkörébe tartozó könyvtárak felügyeletét;

h) tervezi és szervezi a miniszter és a Minisztérium protokoll eseményeit.

Tudatformálási és Oktatási Önálló Osztály

46. § A Tudatformálási és Oktatási Önálló Osztály feladatai:

a) irányítja és koordinálja a társadalmi tudatformálás és képzés környezet- és természetvédelmi koncepciójának és stratégiájának kidolgozását;

b) ellátja a Minisztérium által kötött együttműködési megállapodásokból fakadó reá háruló részfeladatokat és kezdeményezi új megállapodások létrejöttét;

c) elősegíti a környezet- és természetvédelem iskolai rendszerében a képzés tartalmi és formai továbbfejlesztését,

c) projektfejlesztésekkel segíti elő a társadalmi tudatformálást a társadalom minden korcsoportjában;

e) elősegíti a környezet- és természetvédelmi képzés formáit az arra vonatkozó igényt előterjesztő társadalmi intézmények és szervezetek részére;

f) összehangolja a Minisztérium általános környezetvédelmi és természetvédelmi oktató és nevelőmunkával kapcsolatos, jogszabályban előírt tevékenységét, részt vesz a közoktatási és közművelődési intézményrendszerben megvalósuló tantervfejlesztés, környezeti nevelés és szemléletformálás szakmai irányításában, koordinálásában és támogatásában;

g) együttműködik a környezetvédelmi és természetvédelmi nevelést folytató intézményekkel és civil szervezetekkel, elősegíti a környezetvédelmi és természetvédelmi oktatóközpontok hálózatának tevékenységét, a környezeti nevelést szolgáló pedagógiai intézmények, nevelői közösségek és szakmai szervezetek munkáját;

h) koordinálja az iskolai és iskolán kívüli környezeti nevelési-oktatási feladatok megoldását segítő szakmai, pedagógiai és módszertani, valamint ismeretterjesztő minisztériumi kiadványok, illetve egyéb információhordozók előkészítését, elősegíti más kiadók ezirányú tevékenységét, közreműködik a közoktatási és felsőoktatási intézmények számára készülő programok, tantervek és taneszközök szakmai előkészítésében;

i) ellátja és koordinálja a közoktatási intézményekben tanító pedagógusok környezeti képzésével és továbbképzésével kapcsolatos minisztériumi feladatokat, kapcsolatot tart a képzésben és továbbképzésben érdekelt államigazgatási és szakmai szervezetekkel, a képző és továbbképző intézményekkel;

j) szervezi és koordinálja a környezeti nevelő-oktató tevékenységhez kapcsolódó pályázatok lebonyolítását, közreműködik környezet- és természetvédelmi diákpályázatok, országos tanulmányi versenyek előkészítésében, lebonyolításában;

k) ellátja a Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó oktatásirányítási feladatokat, előkészíti a közép- és felsőfokú szakirányú szakképesítésekkel kapcsolatos döntéseket, koordinálja a szakirányú oktatási, nevelési és képzési programok kidolgozói és szakmai fejlesztési feladatait; ennek érdekében együttműködik a Minisztérium háttérintézményeivel és területi szerveivel; szakmai rendezvényeken képviseli a Minisztériumot;

l) kapcsolatot tart és együttműködik a szakirányú környezetvédelmi és természetvédelmi képzést folytató köz- és felsőoktatási intézményekkel, kezdeményezi a szakképzési struktúra fejlesztését, részt vesz új szakok, illetve képzési irányok beindításának előkészítésében, gondoskodik az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, államilag elismert környezetvédelmi és természetvédelmi szakképesítések dokumentumainak előkészítéséről;

m) javaslatokat dolgoz ki a kormányzati, tárcaközi és szektorközi nevelési-oktatási együttműködés fejlesztésére, ellátja a kapcsolattartás oktatásfejlesztést érintő feladatait;

n) ellátja a Minisztérium Oktatási Bizottsága és a Kac oktatási kerete Szakértői Bizottsága titkársági feladatait,

o) ellátja a környezeti neveléssel, oktatással és szakképzéssel kapcsolatos Phare, IUCN, OECD és egyéb nemzetközi programok lebonyolítását.

Országos Környezetvédelmi Tanács Titkársága

47. § Az Országos Környezetvédelmi Tanács Titkársága – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezése szerint – ellátja a Tanács működtetésével összefüggő titkársági feladatokat.

A POLITIKAI ÁLLAMTITKÁR KÖZVETLEN
ALÁRENDELTSÉGÉBEN
MŰKÖDŐ SZERVEZETEK

A Politikai Államtitkári Titkársága

48. § (1) A Politikai Államtitkár Titkársága a politikai államtitkár közvetlen alárendeltségében működő szervezeti egység, melynek élén – főosztályvezetői besorolású – titkárságvezető áll.

(2) A titkárság fő feladatai különösen:

a) gondoskodik a politikai államtitkárhoz érkező iratok feldolgozásáról, intézéséről, a titkársági ügyviteli munka ellátásáról,

b) továbbítja a politikai államtitkár által meghatározott feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelősöktől tájékoztatást kérhet;

c) figyelemmel kíséri a politikai államtitkár napi programjának alakulását, a programok megvalósításához szükséges feltételek biztosítását;

e) a politikai államtitkár által meghatározott témakörökben véleményező, javaslattevő, illetve döntéselőkészítő tevékenységet végez;

e) ellátja a politikai államtitkár tevékenységével összefüggő operatív feladatokat;

f) közreműködik a politikai államtitkárhoz tartozó szervezeti egységek munkájának irányításában és felügyeletében, tevékenységük összehangolásában.

Parlamenti Titkárság

49. § A Parlamenti Titkárság

a) az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok üléseivel összefüggésben gondoskodik a Minisztérium képviseletének megszervezéséről;

b) szervezi a miniszterhez intézett kérdésekre, azonnali kérdésekre és interpellációkra adandó válasz elkészítését, a válaszadó felkészítését;

c) a Minisztérium feladatkörét érintően figyelemmel kíséri – és az ügyben érintett önálló szervezeti egységnek eljuttatja – az Országgyűlés és az illetékes országgyűlési bizottságok üléseinek napirendjén szereplő tárgyalási anyagokat, ügyeket;

d) részt vesz a Minisztérium Országgyűlést érintő jogalkotási feladatainak ellátásában;

e) a Minisztérium feladatkörét érintő, az Országgyűlés által tárgyalt törvényjavaslatok, országgyűlési határozati javaslatok és más hasonló dokumentumok esetében az Országgyűlés döntéséig (végszavazás) és a döntés kihirdetéséig ellátja a Minisztériumra háruló összehangoló, egyeztető feladatokat;

f) szakmai és szervezési támogatást nyújt a miniszter, a politikai, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok parlamenti munkájához;

g) gondoskodik az országgyűlési képviselők, bizottságok, tisztségviselők részéről érkező, a Minisztérium feladatkörét érintő megkeresések intézéséről, tájékoztatási igények kielégítéséről.

Társadalmi Kapcsolatok Önálló Osztály

50. § A Társadalmi Kapcsolatok Önálló Osztálya

a) elősegíti – a nem kormányzati szervezeteknek nyújtott folyamatos tájékoztatással – a kormányzat környezetpolitikai stratégiai céljainak széleskörű megismertetését és érvényesítését;

b) koordinálja a több társadalmi érdekcsoportot érintő érdekegyeztetési folyamatokat, kidolgozza az egyeztetések szervezeti kereteit;

c) irányítja a nem kormányzati szervezetektől érkezett – nem jogalkotással kapcsolatos – javaslatok, vélemények elemzését;

d) közreműködik a Minisztérium EU csatlakozási tárgyalásokkal összefüggő, nem-kormányzati szervezetek felé irányuló tájékoztatási és kapcsolattartási feladataiban;

e) figyelemmel kíséri a Közönségszolgálati Iroda munkáját;

f) segíti a helyi önkormányzatok és ezek szövetségeinek a Minisztérium feladatkörével összefüggő tevékenységét.

Közönségszolgálati Iroda

51. § A Közönségszolgálati Iroda:
a) gondoskodik a lakosság környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos információs igényeinek kielégítéséről;
b) nyilvántartja az állampolgári panaszokat, bejelentéseket és az illetékes szervezeti egységeknek továbbítja azokat és figyelemmel kíséri intézésüket;
c) adatokat szolgáltat a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatban;
d) igény szerint szakmai segítséget nyújt a környezet- és természetvédelmi témájú szakdolgozatok készítéséhez, a közép- és felsőoktatás területén;
e) ismerteti a hozzá fordulókkal a különböző pályázati feltételrendszereket, biztosítja a szükséges adatlapokat a pályázatok beadásához, és szaktanácsadással segíti ezek benyújtását;
f) a közönségszolgálati árusító helyen keresztül környezet- és természetvédelmi kiadványokat terjeszt.

A KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR KÖZVETLEN ALÁRENDELTSÉGÉBEN
MŰKÖDŐ SZERVEZETEK

A Közigazgatási Államtitkár Titkársága

52. § (1) A Közigazgatási Államtitkári Titkárság a közigazgatási államtitkár közvetlen alárendeltségében működő szervezeti egység, amelynek élén a – főosztályvezetői besorolású – titkárságvezető áll.

(2) A Közigazgatási Államtitkár Titkársága:

a) ellátja a közigazgatási államtitkár tevékenységével összefüggő operatív és döntéselőkészítő feladatokat;

b) segíti a közigazgatási államtitkár ellenőrzési és koordinációs feladatainak ellátását;

c) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a közigazgatási államtitkár állandó vagy eseti jelleggel megbízza;

d) részt vesz a közigazgatási államtitkár közvetlen felügyelete alatt működő szervezeti egységek tevékenységének koordinálásában.

Személyügyi Főosztály

53. § A Személyügyi Főosztály

a) végzi a Minisztérium ügyintézői, ügykezelői, fizikai alkalmazottai (a továbbiakban együtt: köztisztviselők), továbbá a miniszter és a közigazgatási államtitkár kinevezési jogkörébe külön jogszabály alapján tartozó más személyek esetében a közszolgálati jogviszony létesítésével, megszüntetésével, módosításával kapcsolatos személyügyi feladatokat, arról a jogszabályban előírt nyilvántartást vezet;

b) közreműködik a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben előírt feladatok ellátásában, így különösen a nemzetbiztonsági ellenőrzések lebonyolításában;

c) gondoskodik a Minisztériummal munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók alkalmazásáról, intézi a Minisztérium képviseletében betöltött tisztségekkel kapcsolatos ügyeket;

d) biztosítja a Minisztériumban a polgári szolgálatot, illetve szakmai gyakorlatot teljesítők foglalkoztatását, külön szabályzat alapján intézi a köztisztviselők munkavégzésével, juttatásaival és kedvezményeivel, a vezetők pihenőidejével kapcsolatos ügyeket;

e) kialakítja a Minisztérium humán erőforrásokkal kapcsolatos stratégiáját, végzi a köztisztviselők utánpótlásával, a vezetők kiválasztásával – pályáztatásával – kapcsolatos szervezési, kapcsolattartási feladatokat;

f) végzi a létszámgazdálkodással összefüggő feladatokat, közreműködik a bérgazdálkodási feladatok ellátásában;

g) külön jogszabályban foglaltak szerint gondoskodik a miniszter által adományozható kitüntetések, egyéb elismerések rendszerének összehangolt működtetéséről és fejlesztéséről;

h) biztosítja a foglalkozás-egészségügyi szolgálat működését, koordinálja a Minisztérium egészségügyi, jóléti, szociális tevékenységét, működteti a Szociális Bizottságot;

i) közreműködik az ügykezelői- és közigazgatási alapvizsga, valamint a közigazgatási szakvizsga szervezésében;

j) figyelemmel kíséri a Minisztérium szakterületeit érintő szakmai tanfolyamok, továbbképzések és konferenciák szervezését, intézi azok engedélyezését, szükség és igény szerint szakmai, módszertani segítséget nyújt azok lebonyolításához;

k) koordinálja és megszervezi az EU csatlakozási feladatok során jelentkező idegen nyelvi és integrációs képzéssel kapcsolatos tevékenységet;

l) gondoskodik a Minisztérium köztisztviselőivel kötött tanulmányi szerződés előkészítéséről, figyelemmel kíséri a szerződésben foglaltak szabályszerű végrehajtását;

m) véleményezi a szakterületét érintő jogszabálytervezeteket, szükség esetén kezdeményezi a tevékenységével összefüggő külső és belső szabályozás kiadását, illetve módosítását.

Közgazdasági és Költségvetési Főosztály

54. § (1) A Közgazdasági és Költségvetési Főosztály a fejezethez tartozó intézmények és fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint ágazati feladatok tekintetében a költségvetési, gazdálkodási kérdésekben döntést megalapozó, végrehajtást előkészítők koordináló, a döntések közvetítésével az operatív végrehajtást elősegítő szervezeti egység.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak érdekében különösen:

a) elemzi a Minisztérium különböző időtávú szakmai programjainak költségvetési, gazdasági kihatásait, javaslatot tesz a finanszírozásra, kezdeményezi ezek beépítését az államháztartás alrendszereibe, gondoskodik gazdasági értékelésükről, közgazdasági szempontú összehangoltságukról;

b) a Minisztérium szakmai feladatainak megvalósítása érdekében javaslatokat tesz a központi költségvetés KöM fejezetéhez tartozó kiadási előirányzatokra, a szükségessé váló előirányzat-módosításokra;

c) a nemzetgazdaság szabályozórendszerének kidolgozása során (adók, vámok, illetékek, támogatások, kedvezmények, valamint az államháztartási, számviteli, ár- és versenyszabályozás) javaslatokat dolgoz ki a tárcaszempontok érvényesítésére;

d) javaslatot tesz a környezetvédelmi és természetvédelmi gazdasági szabályozó eszközökre, különös tekintettel a termékdíjakra, környezetterhelési díjakra, gazdátlan környezeti terhek kezelésére, valamint a környezetileg és gazdaságilag egyaránt hatékony támogatásokra, javaslatot tesz a szabályozó eszközök módosítására;

e) a környezeti elemek védelmével foglalkozó szakterületekkel együttműködve javaslatokat készít a tárcaszempontok, a fenntarthatóság érvényesítésére az egyes gazdasági szektorok, valamint a privatizáció és a csődeljárások szabályozásához;

f) gazdasági értékelést végez, és közreműködik a tárca számára fontos egyedi gazdasági ügyek – hitelfelvételek, tulajdoni ügyek, gazdálkodó szervezetek létrehozása, megszüntetése, átalakítása, a minőségtanúsítás – lebonyolításában;

g) részt vesz a Kac pályázatainak értékelésében, valamint a támogatható célokra, azok követelményrendszerére vonatkozó javaslat kialakításában;

h) szervezi, irányítja, elemzi és ellenőrzi a KöM fejezet és a fejezethez tartozó költségvetési címek, intézmények számviteli rendjének kialakítását;

i) gondoskodik a KöM fejezet költségvetésének megtervezéséről, a költségvetési beszámoló és zárszámadás elkészítéséről, a fejezethez tartozó költségvetési címek és intézmények és az elkülönített állami alap tervezési és beszámolási munkájának irányításáról;

j) ellátja az előirányzatfelhasználási keretekkel kapcsolatos, továbbá a költségvetési jogszabályokban a fejezet felügyeletét ellátó szerv számára meghatározott egyéb irányítási, információszolgáltatási feladatokat, továbbá elvégzi a fejezeti irányításhoz tartozó valamennyi bankszámla kezelésével és pénzforgalmi könyvelésével kapcsolatos feladatokat;

k) a fejezeti gazdálkodási szabályzatban meghatározott módon ellenjegyzi a fejezeti kezelésű költségvetési előirányzatok terhére történő kötelezettségvállalást;

l) koordinálja és irányítja a fejezet felhalmozási tevékenységét;

m) képviseli a Minisztérium álláspontját a kormányzati munka tárcát érintő közgazdasági, pénzügyi, költségvetési témaköreiben, közreműködik a központi költségvetés és a PHARE-együttműködés összhangjának megteremtésében;

n) az EU csatlakozási tárgyalások előkészítésének keretében részt vesz a tárca hatáskörébe tartozó stratégiai anyagok, elgondolások közgazdasági, makrogazdasági és költségvetési kérdéseket érintő részének kimunkálásában;

o) a gazdasági szabályozó eszközök bemutatásával, népszerűsítésével részt vesz a társadalom környezeti tudatának formálásában;

p) a társminisztériumokkal együttműködve – a környezethasználat és környezetterhelés költségeinek fokozottabb érvényesítésére törekedve – részt vesz a nemzetgazdaság adó- és támogatási rendszerének reformjában;

q) közreműködik a nemzetközi szerződésekben vállalt feladatok, kötelezettségek gazdaságilag optimális teljesítésének elősegítésében, valamint Magyarország természeti erőforrásainak, környezeti-gazdasági teljesítményének értékelésében;

Pénzügyi és Számviteli Főosztály

55. § A Pénzügyi és Számviteli Főosztály végzi a KöM költségvetési cím jogszabályban meghatározott költség-
vetést-, pénzügyi és számviteli feladatokat, ezen belül:

a) ellátja a jogszabályban és a külön szabályzatban meghatározott költségvetési tervezési, beszámolási, információszolgáltatási, előirányzat-felhasználási és -módosítási, számviteli nyilvántartási, bérszámfejtési feladatokat.

b) teljesíti az adókkal-, munkavállalói és munkaadói járulékokkal-, egyéb költségvetési befizetésekkel-, illetőleg a társadalombiztosítást megillető járulékokkal kapcsolatos külön jogszabályokban a kifizető számára előírt kötelezettségeket;

c) végzi a létszám- és bérgazdálkodással összefüggő feladatokat;

d) költségvetési szempontból közreműködik a beruházások és a beszerzések lebonyolításában;

e) jogszabályban meghatározott feltételek mellett ellenjegyzi a pénzügyi kötelezettségvállalásnak minősülő szerződéseket, megállapodásokat, gondoskodik a minisztérium kincstári számlái feletti rendelkezésről;

f) kidolgozza az önálló szervezeti egységek által felhasználható költségvetési kereteket, és a jóváhagyást követően figyelemmel kíséri azok felhasználását;

g) a költségvetési cím tekintetében a miniszter, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkárok számára biztosítja a döntésekhez szükséges pénzügyi információkat.

Beruházási, Műszaki és Ellátási Főosztály

56. § A Beruházási, Műszaki és Ellátási Főosztály

a) elkészíti a KöM fejezetét érintő eszközfejlesztési tervjavaslatot, tervezi az eszközfejlesztésekkel kapcsolatos pénzügyi igényeket, elkészíti a szükséges dokumentumokat;

b) kidolgozza, elkészíti és végrehajtatja a Minisztérium beruházásaival kapcsolatos szakfeladatokat;

c) a KöM fejezet tekintetében rendszergazdája a közbeszerzéseknek, szervezi a Minisztérium közbeszerzési pályázatának kiírását;

d) koordinálja a Minisztérium területi szervei és háttérintézményei közbeszerzési tevékenységét;

e) gondoskodik a munkavégzéshez szükséges irodaszerek, irodabútorok, berendezések és egyéb eszközök beszerzéséről, üzemképességéről és folyamatos karbantartásukról;

f) megszervezi, biztonságosan működteti és folyamatosan ellenőrzi a Minisztérium által használt saját tulajdonú és bérelt épületek ingatlanjainak őrzés-védelmét;

g) biztosítja a minisztériumi dolgozók számára a büfé szolgáltatást és a különböző rendezvények technikai feltételeit;

h) gondoskodik a takarítási feladatok ellátásáról;

i) fenntartja a gépkocsipark üzemképes állapotát, javaslatot tesz annak cseréjére, csökkentésére, illetve bővítésére, szervezi a gépkocsivezetők munkáját, folyamatos továbbképzésüket, rendszeresen ellenőrzi a gépkocsiforgalom gazdaságos működését;

j) részt vesz a leltározási feladatok ellátásában;

k) összegyűjti a különböző szakterületek közbeszerzési igényeit és a jóváhagyott eszközfejlesztési tervnek megfelelően javaslatot készít azok megvalósítására;

l) gondoskodik a szakterületét érintő szabályzatok elkészítéséről és folyamatos koordinációt végez azok betartása érdekében, illetve betartja azokat;

m) ellátja a tűz- és munkavédelemmel kapcsolatos feladatokat, ellenőrzi azok betartását, betartásukra a közigazgatási államtitkár felé megteszi a szükséges intézkedési, szabályozási javaslatokat;

n) gondoskodik a telekommunikációs rendszer igény szerinti telepítéséről, üzemszerű működtetéséről, ellenőrzi és koordinálja azok szakszerű használatát;

o) ellátja a Minisztérium gondnoksági feladatait.

A Kac Koordinációs Főosztály

57. § A Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat Koordinációs Főosztály a Minisztérium háttérintézményeivel, az érintett szervezeti egységekkel és a Minisztérium területi szerveivel együttműködve

a) irányítja a Kac szakmai működését, gondoskodik annak rendszeres értékeléséről, továbbfejlesztéséről, a pénzeszközök hatékony felhasználásáról;

b) kidolgozza és jóváhagyásra előterjeszti a Kac pályázati felhívását, irányelveket és a támogatások odaítélésének rendjére vonatkozó szabályozások tervezeteit;

c) javaslatot tesz a Kac terhére finanszírozható projektekre, illetőleg részt vesz azok kidolgozásában;

d) ellátja a Kac Tárcaközi Bizottságának titkársági feladatait, előkészíti a Kac pályázati döntéseket, kialakítja a beérkező pályázatok értékelésének rendjét, a pályázatokról szóló miniszteri döntések alapján aláírásra előterjeszti a támogatásban részesített pályázókkal kötendő, a Környezetvédelmi Fejlesztési Intézet által előkészített szerződéseket;

e) ellátja – természetvédelmi helyettes államtitkár javaslatának figyelembevételével – a bányavállalkozóra át nem hárítható, elmaradt tájrendezési feladatok finanszírozására fordítandó pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos döntéselőkészítő, szervezési feladatokat,

f) közreműködik a támogatási rendszer EU konform átalakításával kapcsolatos feladatok végrehajtásában;

g) együttműködik a Nemzetközi Támogatási Főosztállyal az EU-segélyekből megvalósuló beruházások Minisztériumot érintő társfinanszírozási feladatok megoldásában, valamint a nemzetközi és a hazai pénzintézetek bevonásával a Kac felhasználásával megvalósuló beruházások társfinanszírozásában.

Stratégiai Tervezési és Együttműködési Főosztály

58. § A Stratégiai Tervezési és Együttműködési Főosztály

a) irányítja és összehangolja a kormányzati környezetpolitikai koncepciók, tervek, programok kidolgozását, különös figyelemmel az ENSZ, az OECD és az EU vonatkozó stratégiáira és programjaira, valamint közreműködik ezek tájékoztatási célú közreadásában;

b) összehangolja az átfogó gazdasági-társadalmi fejlesztési tervekkel, programokkal kapcsolatos tárcaszintű feladatokat, állásfoglalásokat és közreműködik e programokkal kapcsolatos nemzetközi együttműködésekben,

c) irányítja és összehangolja a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összefüggő feladatok ellátását, hosszú-, közép és rövid távú tervezési és beszámolási munkálatokat, és ellátja e programmal kapcsolatos nemzetközi együttműködési feladatokat;

d) közreműködik a gazdaság- és ágazatpolitikák, valamint fejlesztési programok kidolgozásában, ágazatközi egyeztetésekben a környezeti szempontok integrálása érdekében;

e) részt vesz a komplex kormányzati programok, illetve finanszírozási rendszerek átfogó koncepcionális elemeinek kidolgozásában, valamint a Kac pályázatok felhívásának, illetve prioritásainak kialakításában, valamint a pályázatok értékelésében;

f) irányítja a hazai és nemzetközi környezetpolitika összehangolását, különös tekintettel az OECD Környezetpolitikai Bizottságával való együttműködésből adódó kormányzati feladatokra;

g) összehangolja az ENSZ és szakosított szervezeteinek a fenntartható fejlődéssel, illetve a környezetvédelemmel kapcsolatos programjaiból a ,,riói folyamat'' keretében elfogadott nemzetközi egyezményekből adódó hazai feladatok kidolgozását, közreműködik az e programokkal kapcsolatos hazai célkitűzések nemzetközi képviseletében és részt vesz e tevékenységek végrehajtásának szervezésében;

h) ellátja a környezetpolitikai célok és ágazatpolitikák összehangolása érdekében a fenntartható fejlődéssel foglalkozó Tárcaközi Állandó Bizottság (Fenntartható Fejlődés Bizottság) titkársági és koordinációs feladatait és összehangolja a bizottság által meghatározott feladatok végrehajtását;

i) közreműködik a helyi és regionális környezetvédelmi programok kidolgozását és végrehajtását támogató kormányzati politika fejlesztésében;

j) összehangolja a regionális fejlesztési tanácsokkal kapcsolatos tárcaszintű szakmai feladatokat;

k) irányítja a környezeti hatásvizsgálat szabályozásával, intézményi továbbfejlesztésével kapcsolatos hazai és nemzetközi feladatok ellátását, beleértve új eszközök bevezetését a stratégiák, a programok és a területi tervek környezeti hatásainak feltárására;

l) együttműködik a Minisztérium, illetve a kormányzat érdekelt szervezeti egységeivel a környezeti hatásvizsgálattal összefüggő szabályozások kialakításában és összehangolásában, valamint a jogalkalmazói tevékenységek javításában.

Ellenőrzési Önálló Osztály

59. § Az Ellenőrzési Önálló Osztály

a) a jogszabályok és a belső szabályzat szerint ellátja a Minisztérium belső ellenőrzését, a Minisztérium által felügyelt szervezetek felügyeleti költségvetési ellenőrzését átfogó-, téma., cél- és utóellenőrzések keretében;

b) ellátja az átfogó felügyeleti ellenőrzések során a szakmai ellenőrzések koordinációját;

c) részt vesz a Phare és egyéb nemzetközi támogatás útján a Minisztérium rendelkezésére bocsátott pénzeszközök felhasználásának ellenőrzésében, kidolgozza és működteti az EU elvárásoknak megfelelő ISPA projektek pénzügyi ellenőrzési rendszerét a Nemzetközi Támogatások Főosztályával;

d) ellenőrzési feladatköréhez kapcsolódóan elősegíti a Minisztérium szervezeti egységeinek információs, elemző, értékelő tevékenységét;

e) beszámolót készít az ellenőrzések tapasztalatairól és a hiányosságok megszűntetésére tett intézkedésekről;

f) a Minisztériumot érintő, külső szervek által végzett ellenőrzésekről nyilvántartást vezet, illetve koordinálja a jelentéseikben feltárt javaslatok alapján az intézkedési tervek elkészítését és azok végrehajtásának ellenőrzését.

Kormányzati Kapcsolatok Önálló Osztály

60. § A Kormányzati Kapcsolatok Önálló Osztálya

a) szervezi a Minisztérium vezetőinek a kormányzati testületi ülésekre (Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, Kormányülés) történő rendszeres szakértői felkészítését, egyidejűleg végzi az ezzel járó technikai és egyéb nyilvántartási teendőket;

b) részt vesz az államigazgatási egyeztetés során a más Minisztérium által megküldött előterjesztések tervezetei véleményezésének szervezésében;

c) ellátja a Vezetői Értekezletet titkársági teendőit, gondoskodik az értekezletek napirendjeinek, meghívóinak szétküldéséről, emlékeztetőinek elkészítéséről és azok megismertetéséről, nyilvántartja az értekezletek határidős döntéseit;

d) szervezi az Államtitkári Vezetői Értekezleteket;

e) a miniszter, a politikai és a közigazgatási államtitkár által elrendelt, illetőleg a Minisztérium számára jogszabályban vagy határozatban előírt feladatokat figyelemmel kíséri és nyilvántartja a végrehajtásra rendelkezésre álló határidőket, egyidejűleg szervezi a határidős feladatok végrehajtását, összeállítja a teljesítés állásáról szóló beszámolókat és havi jelentéseket, továbbá a végrehajtás előrelátható késedelme esetén intézkedést kezdeményez.

Kutatási és Műszaki Fejlesztési Önálló Osztály

61. § A Kutatási és Műszaki Fejlesztési Önálló Osztály

a) koordinálja az állami környezetvédelmi és természetvédelmi kutatási és műszaki fejlesztési tevékenységekkel kapcsolatos minisztériumi feladatokat, érvényesíti a Minisztérium szempontrendszerét a hazai tudománypolitikában és innovációs politikában, ezen belül különösen:

aa) a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium Tudományos Tanácsadó Testület munkájában való részvétel, a tudománypolitikai irányelvekben a környezet- és természetvédelem szempontjainak érvényesítése, a Nemzeti Stratégiai Fejlesztési Pályázat környezetvédelmi megalapozása;

ab) a tudománypolitikai és innovációs stratégiai feladatok megoldása érdekében szoros kapcsolattartás az érintett tárcákkal és a tárcaképviselet ellátása ezen szervezetek szakmai bizottságaiban;

ac) a minisztériumi képviselet ellátása az Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatási Közalapítványban a pályázati kiírás kidolgozása és éves aktualizálása, a Minisztérium álláspontjának megküldése a programigazgatók részére, részvétel a kuratóriumi üléseken;

ad) az Országos Tudományos Kutatási Alap bizottságban a Minisztérium képviseletének biztosítása,

ae) koordinálja a Minisztérium–MTA közötti együttműködési megállapodás keretében aláírt kutatási projektek végrehajtását, közreműködik a közös szakértői bizottság felállításában, valamint ellátja a társelnöki teendőit;

af) előkészíti a Környezetvédelmi Innovációs Díjak miniszteri szintű évenkénti átadását és képviseli a tárca érdekeit a szakmai zsűrikben.

b) ellátja az Országos Környezettudományi és Természetvédelmi Kutatási Pályázat koordinációját;

c) megtervezi és kidolgozza a Minisztérium stratégiai döntéseinek megalapozására, a szakterületek igényei szerint a környezetvédelmi és természetvédelmi kutatások és műszaki fejlesztések koncepcióját és éves tervét, koordinálja annak végrehajtását;

d) értékeli a kutatási és műszaki fejlesztési eredmények gyakorlati hasznosulását, a Minisztérium K+F eredményeinek terjesztése érdekében annotált bibliográfiát készít;

e) koordinálja a nemzetközi műszaki tudományos együttműködésekben hazánk euro-atlanti integrációs törekvéseit, a bi- és multilaterális K+F együttműködésekben, a hazai kutatók részvételét;

f) működteti a Minisztérium K+F információs rendszerét, nyilvántartja és karbantartja a környezet- és természetvédelmi K+F adatbázist.

A környezetvédelmi helyettes államtitkár felügyeletével
működő szervezeti egységek feladatai
(Környezetvédelmi Hivatal)

62. § A környezetvédelmi helyettes államtitkár szakterületi feladatai különösen:

a) ellátja a Főfelügyelőséggel együttműködve a környezetvédelmi felügyelőségek és háttérintézmények szakmai felügyeletét, valamint a szakfeladatok ellátásának koordinációját;

b) javaslatot tesz a felügyelete alatt működő főosztályok, illetőleg a területi szervek vezetőinek kinevezésére és felmentésére;

c) közreműködik a fejezeti költségvetés előkészítésében, tervezésében, szakterületén belül javaslatot tesz a prioritásokra és az irányítása, illetőleg felügyelete alá tartozó központi és területi szervezeti egységek tekintetében ellátja a költségvetésben elfogadott szakterületi célokat szolgáló források felhasználásának szakmai felügyeletét;

d) a közigazgatási államtitkár elnökletével működő tárcaközi bizottságban ellátja a szakterület képviseletét, illetve az elnök távollétében annak helyettesítését.

Helyettes Államtitkári Titkárság

63. § (1) A Helyettes Államtitkári Titkárság a helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében működő szervezeti egység, melynek élén – osztályvezetői besorolású – titkárságvezető áll.

(2) A Helyettes Államtitkári Titkárság

a) ellátja a helyettes államtitkár tevékenységével összefüggő döntéselőkészítő és operatív feladatokat;

b) koordinálja a felügyelőségek és háttérintézmények szakmai felügyeletét;

c) koordinációs tevékenységet végez a hivatal főosztályait érintő ügyekben;

d) szervezi a hivatalt érintő parlamenti feladatok végrehajtását;

e) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a helyettes államtitkár állandó vagy eseti jelleggel megbízza;

f) szükség szerint közreműködik a nemzetközi szervezetek, külföldi kormányok által finanszírozott vagy támogatott, a környezet védelmét szolgáló projektek szakmai előkészítésében, értékelésében;

g) koordinálja a hivatal szakterületein jelentkező a jogharmonizációval kapcsolatos szakmai feladatokat;

h) véleményezi a felügyelőségek és háttérintézmények költségvetési előirányzatának szakmai megalapozottságát.

Környezeti Elemek Védelmének Főosztálya

64. § A Környezeti Elemek Védelmének Főosztálya

a) figyelemmel kíséri, elemzi és értékeli a feladatkörébe tartozó környezeti elemek (levegő, víz, föld) állapotát, az azokat terhelő és veszélyeztető hatásokat és tényezőket (pl. zaj- és rezgés, emissziók), védelmük, illetve a káros hatások megelőzésének helyzetét, a környezeti értékekkel, természeti erőforrásokkal való gazdálkodás folyamatait;

b) irányítja és koordinálja a mérő-megfigyelő és ellenőrző rendszerek létrehozását, fejlesztését, gondoskodik ezek működtetéséről és adatainak értékeléséről, hasznosításáról a szakterületeit érintő területeken (víz, föld, levegő, zaj és rezgés ellen), továbbá a más ágazatok által – esetenként közös finanszírozással – működtetett mérőrendszerekkel való együttműködésről, egyéb szakterületek vonatkozásában koordinálja – a felelős egységek meghatározó véleményének figyelembevételével – a mérő-megfigyelő és ellenőrző rendszerekkel kapcsolatos tevékenységet, valamint felügyeli és nyilvántartja a mérő-, megfigyelő és ellenőrző rendszerek működtetésének költségigényét, tárgyi és személyi feltételeit, ellenőrzi a mérő-, megfigyelő és ellenőrző rendszerekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését;

c) szakterületeire vonatkozóan kidolgozza a védelmi politika átfogó stratégiai céljait, elemzéseket készít a szükséges és lehetséges változásokról, javaslatot tesz és részt vesz a célok elérését biztosító programok kidolgozásában, az eszközök meghatározásában;

d) szakterületeire vonatkozóan kidolgozza a szabályozási koncepciót, valamint a jogszabályok szakmai tervezetének előkészítésével közreműködik a szakterületi jogszabályok előkészítésében és a gazdasági szabályok kidolgozásában, figyelemmel kíséri a szakterületi jogszabályok érvényesülését és kezdeményezi azok korszerűsítését;

e) kidolgozza szakterületeit érintően az állapotértékelés, a terhelhetőség és a célállapot meghatározások szakmai módszertanát, a hatásvizsgálati módszerek szakmai követelményeit és gondoskodik szabályozásuk korszerűsítéséről;

f) ellátja a szakterületén a környezeti hatásvizsgálat, a környezetvédelmi felülvizsgálat és a környezetvédelmi teljesítményértékelés működtetésének és fejlesztésének ellenőrzési és intézményfejlesztési feladatait;

g) feladatkörében kidolgozza az integrált szennyezés megelőzésére és csökkentésére (a továbbiakban: IPPC) vonatkozó szabályozási koncepciót és a szabályozást megalapozó szakmai anyagokat, az integrált engedélyezési eljárás rendszerét, gondoskodik az IPPC végrehajtását szolgáló módszerek bevezetéséről, a szakmai anyagok előkészítéséről, valamint az IPPC rendszer EU előírásoknak megfelelő kialakításáról és továbbfejlesztéséről;

h) szakterületein kidolgozza a szennyezés-csökkentési programokat, koordinálja azokat, részt vesz azok megvalósításában, valamint ellenőrzi a megvalósítást;

i) szakterületeit érintően javaslatot tesz a Nemzeti Környezetvédelmi Program prioritásaira, közreműködik a Nemzeti Környezetvédelmi Program kidolgozásában és az egyes környezeti elemek védelmét szolgáló egyéb, a minisztérium vagy más minisztériumok által irányított programok végrehajtásában;

j) ellátja és koordinálja az Országos Környezeti Kármentesítési Program országos és általános feladatcsoportjaiba tartozó tevékenységeket, továbbá szakmai tanácsadással közreműködik a miniszter felelősségébe tartozó kármentesítések végrehajtásában, illetve a Minisztérium vagyonkezelésébe tartozó szennyezett területek kezelésével megbízott szervezet irányításában;

k) szakterületeit érintően ellátja a környezetvédelmi felügyelőségek szakmai tevékenységének, valamint a háttérintézmények döntés megalapozó és értékelő tevékenységének szakmai irányítását;

l) irányítja a mérési minőségbiztosítási és minőségellenőrzési feladatok végrehajtását, ennek érdekében gondoskodik az országos központi szervezet működtetéséről;

m) irányítja a szakterületeit érintő két- és többoldalú nemzetközi egyezményekből, szerződésekből és együttműködésekből eredő szakmai feladatokat, részt vesz a más minisztériumok hatáskörébe tartozó és a szakterületekkel összefüggő nemzetközi egyezmények, szerződések és együttműködések kidolgozásában és végrehajtásában, ellátja az EU-hoz történő csatlakozás, továbbá nemzetközi szervezetekben fennálló tagságból adódó szakterületeire vonatkozó feladatokat;

n) közreműködik a szakterületeit érintő és a miniszter felelősségi körébe tartozó nemzetközi adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok végrehajtásában;

o) a szakterületi informatikai igényeket megfogalmazva, azt a Környezeti Informatikai Főosztállyal együttműködve érvényre juttatja, a Minisztérium egységes információs rendszerének fejlesztésében, alakításában irányítja a szakterületi adatbázisok működtetését és a szakterületi információs rendszerek fejlesztését;

p) szakterületeit érintően közreműködik a Kac pályázati felhívásai prioritásainak, valamint a támogatási kérelmek elbírálása szakmai szempontjainak kidolgozásában;

q) szakterületeit érintően javaslatot tesz a statisztikai adatgyűjtésre, meghatározza az adatfeldolgozás és az adatértékelés szakmai szempontjait;

r) közreműködik a nemzetközi szervezetek, valamint külföldi kormányok által támogatott, a környezet védelmét szolgáló projektek szakmai előkészítésében, irányításában és értékelésében;

s) szakmai tekintetben segíti a helyi önkormányzatok és ezek szövetségeinek szakterületeit érintő tevékenységeit;

t) szakterületeit érintően gondoskodik a környezet állapotát jellemző, értékelt adatok kiadvány formájában történő rendszeres nyilvánosságra hozataláról, részt vesz a nyilvánosság tájékoztatásában;

u) közreműködik a környezetvédelmi szempontok kidolgozásával az energiapolitika kialakításában és a gazdasági folyamatok szabályozásában;

v) érvényesíti a környezetre vonatkozó követelményeket az ásványvagyon gazdálkodás, illetve az ásványi nyersanyag védelmi tevékenység során;

w) szakterületeit érintően közreműködik az országos- és regionális területfejlesztési-, területrendezési tervekkel kapcsolatos Minisztériumra háruló feladatok ellátásában;

x) szakterületeit érintően együttműködik a KgF-fel a környezetvédelem gazdasági szabályozó eszközei komplex rendszerének kialakításában, közreműködik a fejezeti költségvetés előkészítésében, tervezésében, javaslatot tesz a prioritásokra és ellátja a költségvetésben elfogadott szakterületi célokat szolgáló források felhasználásának szakmai felügyeletét;

y) szakterületeit érintően közreműködik a társadalmi tudatformálás szakmai hátterének kidolgozásában.

Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Főosztály

65. § A Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Főosztály

a) figyelemmel kíséri és ösztönzi a környezetvédelmi célokat szolgáló berendezések, eszközök, módszerek és eljárások fejlesztését, a környezetkímélő, energia- és anyagtakarékos, valamint hulladékszegény technológiák bevezetését, gondoskodik az egyes anyagok, termékek és technológiák környezetre gyakorolt hatásainak értékeléséről, összehangolja és irányítja a környezetvédelmi ipar fejlesztésével kapcsolatos minisztériumi feladatokat;

b) részt vesz a minőségvédelmi minőségellenőrzési feladatok ellátásában, a módszertan kidolgozásában és az akkreditálással kapcsolatos szakterületi jogalkotói munkában, irányítja a termékek és technológiák környezetvédelmi minőségtanúsítását, a környezetbarát termékek minősítésének szabályozási, módszertani és intézményfejlesztési feladatainak ellátását;

c) irányítja a környezeti menedzsment rendszerek kialakításával kapcsolatos szabályozási és módszertani fejlesztési feladatok ellátását, szakterületeit érintően szervezi és felügyeli a mérési minőségbiztosítási és minőségellenőrzési feladatok végrehajtását;

d) szervezi és irányítja a környezetszennyezés megelőzését biztosító technológiák, anyagok és termékek szabályozásával kapcsolatos minisztériumi feladatokat, ellátja az erre vonatkozó nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő tárcaszintű feladatokat, gondoskodik a tisztább technológiák fejlesztésének ösztönzéséről, a technológiák környezetvédelmi minősítéséről, továbbá a környezetbarát termékminősítésről;

e) közreműködik a kémiai biztonsággal összefüggő, a környezetre kockázatot jelentő vegyi anyagok és termékek szabályozásával, a veszélyes anyagok helyettesítésével, kiváltásával, illetve betiltásával összefüggő biztonsági rendszer létrehozásában;

f) szakterületeire vonatkozóan kidolgozza stratégiai céljait, és terveket, elemzéseket készít a szükséges és lehetséges változásokról, javaslatot tesz és részt vesz a célok elérését biztosító programok kidolgozásában, az eszközök meghatározásában;

g) szakterületeire vonatkozóan kidolgozza a szabályozási koncepciót, valamint a jogszabályok szakmai tervezetének elkészítésével közreműködik a jogszabályok előkészítésében és a gazdasági szabályozók kidolgozásában, figyelemmel kíséri a szakterületi jogszabályok érvényesülését és kezdeményezi azok korszerűsítését;

h) irányítja a szakterületeit érintő két- és többoldalú nemzetközi egyezményekből, szerződésekből és együttműködésekből eredő szakmai feladatokat, részt vesz a más minisztériumok hatáskörébe tartozó és a szakterületekkel összefüggő nemzetközi egyezmények, szerződések és együttműködések kidolgozásában és végrehajtásában;

i) ellátja az EU-hoz történő csatlakozással, különösen a nemzetközi szervezetekben fennálló tagságból adódó, szakterületeire vonatkozó feladatokat;

j) szakterületeit érintően javaslatot tesz a statisztikai adatgyűjtésre, meghatározza az adatfeldolgozás és az adatértékelés szempontjait, irányítja a szakterületi információs rendszerek fejlesztését;

k) szakterületeit érintően részt vesz a támogatási és fejlesztési szempontok összehangolásában és kidolgozásában, a különböző nemzetközi támogatási rendszerek által támogatott vagy finanszírozott projektek szakmai előkészítésében, irányításában és értékelésében, javaslatot tesz a Kac pályázati felhívások prioritásaira, továbbá közreműködik a támogatási kérelmek elbírálásában, a támogatások felhasználásának szakmai ellenőrzésében.

A Környezetbiztonsági és Környezetegészségügyi Főosztály

66. § A Környezetbiztonsági és Környezetegészségügyi Főosztály

a) szakterületeire vonatkozóan kidolgozza a szabályozási koncepciót, valamint a jogszabályok szakmai tervezetének elkészítésével közreműködik a szakterületi jogszabályok előkészítésében és a gazdasági szabályozók kidolgozásában, figyelemmel kíséri a szakterületi jogszabályok érvényesülését és kezdeményezi azok korszerűsítését;

b) ellátja a környezetvédelmi felügyelőségek védelmi igazgatási, nukleárisbaleset-elhárítási és környezeti kárelhárítási tevékenységének szakmai irányítását;

c) irányítja és ellátja a két- és többoldalú nemzetközi egyezményekből, szerződésekből és együttműködési megállapodásokból eredő szakmai feladatokat, részt vesz a más tárcák hatáskörébe tartozó, de a szakterülettel összefüggő nemzetközi egyezmények, szerződések és együttműködési megállapodások kidolgozásában és végrehajtásában; az EU-hoz történő csatlakozással, továbbá a nemzetközi szervezetekkel fennálló tagságból adódó – szakterületét érintő – minisztériumi szintű feladatokat;

d) részt vesz – szakterületét érintően – a Kac pályázati felhívásának kialakításában, a támogatási kérelmek elbírálásában, a termékdíjak NATO beszállítói tevékenységhez kapcsolódó visszaigénylési rendszerének kialakításában, ellenőrzésében;

e) szervezi és kezdeményezi a környezetbiztonság és környezetegészségügy javítására irányuló kutatási és fejlesztési tevékenységeket, gondoskodik a kutatási eredmények gyakorlati hasznosításáról;

f) részt vesz a környezeti és ipari biztonságtechnikai módszerfejlesztéssel, a nemzetközi előírásoknak megfelelő szabályozással összefüggő tevékenységben, valamint a veszélyes anyagok szállításával, tárolásával és kezelésével kapcsolatos tárcaszintű szabályozási feladatok ellátásában;

g) közreműködik a nemzetközi szervezetek, valamint a külföldi kormányok által finanszírozott vagy támogatott a környezet biztonságát és a környezetegészségügyet szolgáló projektek szakmai előkészítésében, irányításában és értékelésében;

h) részt vesz – szakterületét érintően – a nyilvánosság tájékoztatásában;

i) irányítja az atomenergia békés célú felhasználásával, a nukleáris baleset-elhárítással és a katasztrófa törvény végrehajtásából a Minisztériumra háruló, a kémiai biztonsággal kapcsolatos tevékenységet, ellátja a radiológiai, biológiai és vegyi figyelő-jelző hálózattal kapcsolatos feladatokat, a környezetbiztonsági ügyeletet, valamint a környezeti katasztrófák elhárítására létrehozott Védekezési Munkabizottság titkársági feladatait;

j) ellátja és felügyeli a környezetbiztonsági információs rendszer meglévő elemeinek rendeltetésszerű és folyamatos működését, továbbá szervezi és irányítja a rendszer bővítésével összefüggő stratégiák kidolgozását, a részelemek rendszerbe történő integrálását;

k) irányítja és ellátja a Minisztérium honvédelmi, védelmi igazgatási és polgári védelmi feladatait, szervezi és koordinálja a NATO-tagságból adódó környezetvédelmi tevékenységet, valamint szakmailag segíti a fegyveres erők és rendvédelmi szervek környezetvédelmi kötelezettségeiből származó feladatok ellátását;

l) végrehajtja a Nemzeti Környezetvédelmi Programban meghatározott szakfeladatok kidolgozását, szervezi és irányítja azok végrehajtását;

m) kidolgozza a környezeti kárelhárítás szakmai szabályait, a környezeti kárelhárító szervezetek létrehozására irányuló koncepciót és irányelveket, valamint részt vesz a határon túl terjedő ipari balesetekkel kapcsolatos környezetvédelmi feladatok ellátásában;

n) ellátja a kémiai és az ipari baleseti biztonsággal kapcsolatos a környezetbiztonságra vonatkozó Minisztérium feladatokat;

o) ellátja a vízminőségi kárelhárítással összefüggő szervezési, tervezési feladatok irányítását, biztosítja a kidolgozott tervek és okmányok naprakészségét, továbbá részt vesz a vizek kártételei elleni védekezés tárcaközi koordinációjában;

p) részt vesz a területfejlesztés védelmi célú előkészítésében és környezetbiztonsági szakfeladatainak ellátásában;

q) irányítja és szervezi a környezetegészségüggyel összefüggő tárcaszintű feladatokat, részt vesz a hazai környezetegészségügyi politika kialakításában, a stratégiai elképzelések megfogalmazásában, valamint a szakterületét érintő nemzetközi tevékenység ellátásában; továbbá koordinálja a Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram Minisztériumot érintő feladatainak megvalósítását;

r) szakterületeit érintően közreműködik a társadalmi tudatformálás szakmai hátterének kidolgozásában;

s) irányítja és szervezi a környezeti haváriák és veszélyeztetések esetén alkalmazásra szervezett gyors reagálású mobil egység veszélyhelyzeti beavatkozó és ellenőrző tevékenységét.

Természetvédelemért felelős helyettes államtitkár közvetlen
alárendeltségében működő szervezetek
(Természetvédelmi Hivatal)

67. § A természetvédelmi helyettes államtitkár szakterületi feladatai különösen:

a) ellátja a Főfelügyelőséggel együttműködve a nemzeti park igazgatóságok és a háttérintézmények szakmai felügyeletét, valamint a szakfeladatok ellátásának koordinációját;

b) javaslatot tesz a felügyelete alatt álló működő főosztályok, illetve területi szervek vezetőinek kinevezésére, felmentésére;

c) közreműködik a fejezeti költségvetés előkészítésében, tervezésében, szakterületén belül javaslatot tesz a prioritásokra és az irányítása, illetőleg felügyelete alá tartozó központi és területi szervezeti egységek tekintetében ellátja a költségvetésben elfogadott szakterületi célokat szolgáló források felhasználásának szakmai felügyeletét;

d) a közigazgatási államtitkár elnökletével működő tárcaközi bizottságban ellátja a szakterület képviseletét, illetve az elnök távollétében annak helyettesítését.

Helyettes Államtitkári Titkárság

68. § (1) A Helyettes Államtitkári Titkárság a helyettes államtitkár alárendeltségében működő szervezeti egység, melynek élén – osztályvezetői besorolású – titkárságvezető áll.

(2) A Helyettes Államtitkári Titkárság

a) végzi a helyettes államtitkár hivatalvezetői tevékenységével kapcsolatos döntéselőkészítő és operatív feladatokat;

b) koordinálja a Kac természetvédelmi döntéseinek előkészítésében való részvételt;

c) közreműködik a nemzeti park igazgatóságok szakmai irányításának koordinálásában, gondoskodik az igazgatói értekezletek megszervezéséről;

d) összehangolja az EU-hoz történő csatlakozásból, illetőleg az OECD tagságból adódó, természetvédelmi szakterületre vonatkozó feladatokat;

e) közreműködik a különböző nemzetközi források, valamint külföldi kormányok által finanszírozott vagy támogatott, a természeti értékek és területek védelmét szolgáló projektek előkészítésében, irányításában és értékelésében.

Természetmegőrzési Főosztály

69. § A Természetmegőrzési Főosztály

a) feladatkörében kialakítja, koordinálja a természetmegőrzés hazai gyakorlati koncepcióját, távlati fejlesztési elképzeléseit és stratégiáját, szakterületén közreműködik a természetvédelemmel kapcsolatos különböző tervek, programok kialakításában;

b) megállapítja és nyilvántartja az élővilágvédelmi, földtani, hidrológiai és hidrobiológiai szempontból védelemre méltó értékek körét, és kezdeményezi ezek védetté nyilvánítását;

c) felügyeli a különleges és fokozott oltalmat igénylő, élő és élettelen természeti értékek megőrzését, fenntartását, helyreállítását, kezdeményezi, koordinálja és felügyeli a veszélyeztetett természeti értékek védelmét szolgáló programokat;

d) irányítja és ellenőrzi a védett élő és élettelen természeti értékeket veszélyeztető tevékenységek, jelenségek okainak feltárását, károsodásuk megelőzését, elhárítását, csökkentését, illetve megszüntetését;

e) szakmailag irányítja és ellenőrzi a védett élővilág, a földtani és felszínalaktani értékek és barlangok bemutatásával, kezelésével kapcsolatos szakmai tevékenységet, meghatározza az ezekkel kapcsolatos szakmai követelményeket;

f) a biológiai sokféleség megőrzése és fenntartása érdekében gondoskodik a nemzeti biodiverzitás program megvalósításával kapcsolatos feladatok koordinációjáról;

g) szakterületén gondoskodik a Nemzeti Környezetvédelmi Programban rögzített természetvédelmi feladatok teljesítéséről, elősegíti, koordinálja és ellenőrzi azok megvalósulását;

h) az ásványvagyon-védelem körében ellátja az ásványvagyon-gazdálkodás természetvédelmi felügyeletét;

i) ellátja az élővilágvédelemmel kapcsolatos nemzetközi természetvédelmi egyezményekből a Minisztériumra háruló szakmai feladatokat, illetve a külön jogszabályban a Természetvédelmi Hivatal hatáskörébe utalt hatósági feladatokat;

j) ellátja a szakterületeivel kapcsolatos nemzetközi szervezetekben a magyar élővilágvédelmi, földtani és barlangtani természetvédelmi vonalon képviselettel és részvétellel összefüggő feladatokat;

k) megfogalmazza szakterületeinek információs igényét, létrehozza, irányítja és felügyeli a szakterületi információs alrendszert, a Nemzeti Biodiverzitás- Monitorozó Rendszert, az élővilágvédelmi monitoring rendszert, a barlangtani mérőhálózat rendszert, adatbázist és szakgyűjteményt;

l) vezeti a Védett Természeti Értékek Törzskönyvét, valamint az Országos Barlangnyilvántartást;

m) szakterületén közreműködik a természetvédelmi kezelési, vagyonkezelési feladatok ellenőrzésében;

n) közreműködik az élővilágvédelmi, a földtani és barlangtani természetvédelmi tevékenységekkel kapcsolatos természetvédelmi ismeretterjesztésben, továbbá oktatás és továbbképzés szabályozórendszereinek kialakításában és felügyeli annak megvalósítását;

o) közreműködik a Kac támogatási irányelvek természeti értékmegőrzést érintő részének összeállításában, a támogatási feltételek és rendszer kialakításában, részt vesz a Kac bíráló bizottságok munkájában;

p) együttműködik a szakterületeit érintő tevékenységet folytató hazai intézményekkel, társadalmi szervezetekkel, segíti azok tevékenységét;

q) együttműködik a szakterületeit érintő tevékenységet folytató hazai tudományos intézményekkel és szervezetekkel, társadalmi szervezetekkel, segíti azok tevékenységét;

r) szakterületeit illetően közreműködik nemzetközi szervezetek, valamint külföldi kormányok által támogatott projektek előkészítésében, irányításában és értékelésében, szakmailag koordinálja a EU LIFE Nature program hazai pályázati rendszerét;

s) szakmailag koordinálja az állatvédelmi törvényből a tárcára háruló feladatokat (veszélyes állatok, állatkertek);

t) irányítja a Nemzeti Ökológiai Hálózat kijelölésével, megőrzésével kapcsolatos koordinációs feladatokat és az EU Natura 2000 ökológiai hálózat kialakításával kapcsolatos tevékenységet;

u) ellátja hazánk képviseletét az Európai Környezetvédelmi Hivatal EIONET hálózatának természetvédelmi informatikai és monitorozási munkálataiban;

v) közreműködik a Minisztérium első- vagy másodfokú hatósági hatáskörébe tartozó – szakterületét érintő – hatósági ügyek elbírálásának előkészítésében, illetve szakmailag előkészíti a Minisztérium hatáskörébe tartozó – szakterületét érintő – szakhatósági állásfoglalásokat.

Tájvédelmi, Erdészeti és Területfenntartási Főosztály

70. § A Tájvédelmi, Erdészeti és Területfenntartási Főosztály
a) feladatkörében kialakítja, koordinálja és a természetvédelem koncepcióját, távlati fejlesztési elképzeléseit és stratégiáját, szakterületén közreműködik a természetvédelemmel kapcsolatos különböző tervek, programok kialakításában;
b) szakterületét érintően képviseli a védett természeti területek és tájak, továbbá a természet általános védelmének szakmai érdekeit a politikai, a kormányzati és a társadalmi szféra valamennyi területén;
c) felügyeli a különleges és fokozott oltalmat igénylő, élő és élettelen természeti értékek megőrzését, fenntartását, helyreállítását, kezdeményezi, koordinálja és felügyeli a veszélyeztetett természeti értékek védelmét szolgáló programokat;
d) megállapítja a védelemre érdemes élőhelyek, területek, tájak körét és ellátja azok védelem alá helyezésének szakmai előkészítését, koordinálja a nemzeti parkok övezeti rendszerének kialakítását;
e) végzi a védett természeti területeket és értékeket veszélyeztető okok feltárására, a károsodás megelőzésére, elhárítására és a már bekövetkezett károsodás csökkentésére, illetve helyreállítására irányuló természetvédelmi tevékenységek szabályozását és irányítását; figyelemmel kíséri, elemzi és ellenőrzi azok állapotát;
f) feladatkörében részt vesz a nemzeti park igazgatóságok szakmai tevékenységének felügyeletében;
g) ellátja a védett természeti területeken a felmerülő birtokügyek irányítását, összefogja az ingatlanok tulajdonviszonyaival kapcsolatos feladatok végzését, közreműködik a földtulajdon-viszonyok alakításában;
h) feladatkörében működteti a természet védelmével kapcsolatos természetvédelmi nyilvántartási információs rendszert, továbbá gondoskodik annak folyamatos fejlesztéséről és a védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról; vezeti a Védett Természeti Területek Törzskönyvét;
i) szakterületén gondoskodik a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban és más jelentős országos és regionális programokban és fejlesztési elképzelésekben rögzített természetvédelmi feladatok teljesítéséről, elősegíti, koordinálja és ellenőrzi azok megvalósulását;
j) közreműködik a természetvédelmi oltalom alatt nem álló területek hagyományos, természetkímélő és fenntartható mező, erdő, vad és kertgazdálkodás, szakmai szabályozási, irányítási és felügyeleti feladatainak ellátásban.
k) ellátja a táj általános védelmének szakmai irányítását és felügyeletét;
l) irányítja a természetvédelmi kezelési tervek készítését, jóváhagyását;
m) irányítja az egyedi tájértékek körének megállapítását, számbavételét, közreműködik a megőrzésükben;
n) ellátja a természetvédelmi kezelés, vagyonkezelés szakmai irányítását, felügyeletét;
o) közreműködik a védett természeti területeken folyó mező-, erdő-, vad- és kertgazdálkodás, valamint e területek kezelésének, fenntartásának, továbbá a táj védelmének természetvédelmi szakmai felügyeletében, illetve ellenőrzésében; irányítja a védett mezők, erdők, tájak és a kultúrtörténeti értékek megóvását, fenntartását, őrzését, rekonstrukcióját, meghatározza a védelemmel kapcsolatos feladatokat;
p) közreműködik a nemzeti park igazgatóságok vadászatra jogosultsága alatt álló vadászterületek vadállomány-fenntartási és vadállomány szabályozási tevékenységének szakmai felügyeletében;
q) irányítja a hazai erdőrezervátum-hálózat fejlesztését, fenntartását;
r) ellátja a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálatának központi szakmai irányítását, koordinálását, felügyeletét, szervezi a technikai ellátását, az önkormányzati természetvédelmi őrök (őrszolgálatok) és a polgári természetőrök központi szakmai felügyeletét;
s) a szakterületet érintő nemzetközi feladatok meghatározásával, szakmai anyagok kidolgozásával és szakmai képviselet ellátásával részt vesz a nemzetközi együttműködésben, két-, illetve többoldalú szerződésekben és a nemzetközi egyezményekben foglaltak megvalósításában; közreműködik a nemzetközi szervezetek, valamint külföldi kormányok által támogatott projektek előkészítésében és értékelésében;
t) közreműködik a természetvédelem oktatási, nevelési, képesítési, továbbképzési, ismeretterjesztési, népszerűsítési követelményeinek kialakításában, ellátásában, együttműködik a hazai és nemzetközi tudományos és oktatási intézményekkel, szakmai társadalmi szervezetekkel;
u) közreműködik a Minisztérium első- vagy másodfokú hatósági hatáskörébe tartozó – szakterületét érintő – hatósági ügyek elbírálásának előkészítésében, illetve szakmailag előkészíti a Minisztérium hatáskörébe tartozó – szakterületét érintő – szakhatósági állásfoglalásokat.

Duna-medence Ökológiai Egyezmény Titkársága

71. § A Duna-medence Ökológiai Egyezmény Titkársága

a) ellátja a Dunával kapcsolatos egyes környezetvédelmi feladatokról szóló 28/1991. (IV. 30.) OGY határozata alapján a számára kijelölt feladatokat;

b) gondoskodik a Duna-medence Természetvédelmi Egyezménytervezet elkészítéséről;

c) kapcsolatot tart és tárgyalásokat folytat a dunai államok kijelölt kormányzati képviselőivel, az érintett hazai és külföldi tudományos testületekkel, szervezetekkel;

d) közreműködik a természetvédelem egyéb nemzetközi szakmai kapcsolataiból eredő feladatok végrehajtásában.

Védettségi Szint Helyreállítása Iroda

72. § A Védettségi Szint Helyreállítása Iroda a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény végrehajtása érdekében

a) irányítja és összehangolja a védett és védelemre tervezett, nem állami tulajdonú területek megvásárlását, illetve kisajátítását;

b) előkészíti a kisajátítás mellőzésére vonatkozó, miniszteri döntést igénylő javaslatokat;

c) védett természeti érték és terület adás-vétele esetén előkészíti a Magyar Államot megillető (a nemzeti park igazgatóságok által kezdeményezett) elővásárlási jog gyakorlásáról szóló miniszteri döntést;

d) közreműködik a kisajátításokkal (vásárlásokkal) kapcsolatos közérdekű bejelentések, panaszok kivizsgálásánál;

e) nyilvántartja a kisajátított (megvásárolt) területeket;

f) elkészíti a hivatkozott törvényben előírt éves tervet és beszámolót.

Ökológiai Koordinációs Iroda

73. § Az Ökológiai Koordinációs Iroda

a) közreműködik a természetvédelem szakmai koncepcióinak kidolgozásában és érvényesítésében;

b) gondoskodik a tervezett komplex regionális természetvédelmi fejlesztési programok kimunkálásáról és szakmai felügyeletének szervezéséről, koordinálja a rehabilitációs-revitalizációs projektek tervezését és végrehajtását;

c) részt vesz a hagyományos földhasználati formák bevezetését és elterjesztését célzó programok kidolgozásában, a külterjes állattartás, a halgazdálkodás, a földművelés és a természetvédelmi kezelés összhangjának megteremtését szolgáló programok végrehajtásában és ellenőrzésében.

Közigazgatási és Jogi Helyettes Államtitkár közvetlen
alárendeltségében működő szervezetek

74. § A közigazgatási és jogi helyettes államtitkár szakterületi feladatai különösen:

a) ellátja a Főfelügyelőség törvényességi felügyeletét és hatósági munkájának irányítását, továbbá az államigazgatási eljárásokban az Áe. szabályai szerint felettes szervként jár el;

b) közreműködik a fejezeti költségvetés előkészítésében, tervezésében, szakterületén belül javaslatot tesz a prioritásokra és az irányítása, illetőleg felügyelete alá tartozó központi és területi szervezeti egységek tekintetében ellátja a költségvetésben elfogadott szakterületi célokat szolgáló források felhasználásának szakmai felügyeletét.

Helyettes Államtitkári Titkárság

75. § (1) A Helyettes Államtitkári Titkárság a helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében működő szervezeti egység, melynek élén – osztályvezetői besorolású – titkárságvezető áll.

(2) A Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja a helyettes államtitkár tevékenységével összefüggő döntéselőkészítő és operatív feladatokat.

Törvényelőkészítő és Jogharmonizációs Főosztály

76. § A Törvényelőkészítő és Jogharmonizációs Főosztály

a) kidolgozza és kiadásra előkészíti a miniszter feladatkörébe tartozó rendeletek és az államigazgatási irányítás egyéb jogi eszközeinek, valamint a jogalkotással összefüggő felsőbb szintű előterjesztések tervezeteit;

b) jogszabályszerkesztési és törvényességi szempontból felülvizsgálja a Minisztériumban készített, továbbá a minisztériumi munkaértekezletekre benyújtott jelentések, előterjesztések tervezeteit;

c) gondoskodik a Minisztériumban a szakterületi szervezeti egységek által előkészített, egyeztetett kormányelőterjesztéseknek a Kormányhoz történő benyújtásáról;

d) nyilvántartja a Minisztérium feladatkörére vonatkozó, illetve az azt érintő jogszabályokat és az állami irányítás egyéb eszközeit, gondoskodik azok időközönkénti rendszeres közzétételéről, továbbá szerkesztésre és a Minisztérium hivatalos lapjában való közzétételre előkészíti az állami irányítás egyéb jogi eszközeit és a közleményeket;

e) ellátja az EU-hoz való csatlakozással összefüggő jogközelítési feladatokat, valamint érvényesíti a minisztériumi jogalkotási munkában a jogszabályok EU jogszabályokkal való összhang megteremtését;

f) közreműködik a nemzetközi egyezmények és megállapodások jogi előkészítésében, a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos jogi feladatok ellátásában;

g) ellátja a Minisztérium által előkészített jogszabályok alkalmazása során felmerülő jogértelmezési feladatokat;

h) szerkeszti a Minisztérium hivatalos lapját;

i) működteti a környezetvédelmi jogharmonizációs feladatok ellátásához az EU Környezetvédelmi Jogi Információs Központot és szerkeszti a Minisztérium Intranetes Honlapján az EU hatályos környezetvédelmi joganyagát, annak magyar nyelvre való fordításával együtt;

j) nyilvántartja a hatályos környezetvédelmi szerződéseket és egyezményeket, gondoskodik a kihirdetés, közzététel feladatairól.

Közigazgatási, Jogi és Hatósági Főosztály

77. § A Közigazgatási, Jogi és Hatósági Főosztály

a) összefoglaló tervezetet készít a más minisztériumok által megküldött előterjesztésekre (jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei, szakmai beszámolók, jelentések) vonatkozóan a Minisztérium szervezeti egységei által kialakított álláspontokból, és azokat kiadmányozásra előkészíti;

b) megadja a jogalkotási munkához szükséges tájékoztatást a közigazgatási egyeztetések, illetve a hatósági munka során szerzett tapasztalatokról;

c) összehangolja a közigazgatás korszerűsítéséből a Minisztériumra háruló feladatok végrehajtását és figyelemmel kíséri azok megvalósítását;

d) ellátja, illetve gondoskodik a Minisztérium jogi képviseletéről, továbbá a szerződések ellenjegyzéséről, gondoskodik a Minisztérium által kötött, kötelezettségvállalással járó szerződések nyilvántartásáról;

e) intézi a szakértői engedélyezéssel és a környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére történő feljogosítással kapcsolatban a Minisztériumra háruló feladatokat, és vezeti a környezetvédelmi szakértők és a felülvizsgálatra jogosultak névjegyzékét;

f) közreműködik a közérdekű bejelentések és panaszok intézésében;

g) döntésre előkészíti a miniszter hatósági hatáskörébe tartozó ügyeket;

h) dönt a Minisztérium elsőfokú hatósági (szakhatósági) hatáskörébe tartozó ügyekben, valamint azokban az ügyekben, amelyekben a Minisztérium gyakorolja a másodfokú hatósági jogkört, továbbá a hatósági eljárásokban felügyeleti intézkedéseket kezdeményez;

i) az illetékes szervezeti egységgel együttműködve részt vesz a belső szabályzatok kialakításában;

j) gondoskodik a Minisztérium irattári tervének évenkénti felülvizsgálatáról;

k) kialakítja és karbantartja a Minisztérium irányítása alatt álló szervek szervezeti és működési mintaszabályzatát és egységes iratkezelési szabályzatát;

l) ügykezelési szervezeti egysége útján

la) gondoskodik a Minisztériumba érkező ügyiratok érkeztetéséről, szétosztásáról;

lb) működteti a Minisztérium irattárát, valamint kezeli – külön jogszabályok szerint – az államtitoknak és szolgálati titoknak minősülő iratokat;

lc) az érintett szervezeti egységekkel együttműködve kialakítja és felügyeli az ügyiratok iktatási és nyilvántartási rendszerét;

ld) ellátja a Minisztérium ügyiratkezelési szabályzatában meghatározott egyéb feladatokat.

Környezeti Informatikai Főosztály

78. § A Környezeti Informatikai Főosztály

a) gondoskodik a Minisztérium saját számítógépes rendszerének működtetéséről, a szükséges karbantartásról, felújításról, továbbá elvégzi az informatikára fordítható belső és külső erőforrások megtervezését és elosztását, ügykörében részt vesz az egyes programirányító szakmai bizottságok munkájában;

b) koordinálja a környezet állapotának, védelmének, tervszerű fejlesztésének, a káros hatások megelőzésének, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásnak a komplex elemzéséhez, értékeléséhez szükséges adatgyűjtést és feldolgozást, a környezetpolitikai stratégia kialakítása érdekében a környezetállapot mérésének, megfigyelésének adatai alapján elemzéseket végez, és azok eredményét nyilvánosságra hozza;

c) összehangolja a szakterületi információs rendszerek fejlesztését és működtetését, irányítja az integrált Környezeti Információs Rendszer kialakítását és működtetését;

d) irányítja a meglévő szakterületi információs rendszerek állapotának és működésének elemzését, ennek alapján meghatározza a harmonizáció területeit (adatgyűjtés, szabványosítás, stb.), kidolgozza a harmonizációs feltételeit, valamint az Integrált Környezeti Információs Rendszerhez való kapcsolódásuk folyamatát;

e) koordinálja a magyarországi EIONET hálózat kialakítását, valamint az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel történő együttműködést (Magyarország EEA tagságával összefüggésben);

f) kezdeményezi és irányítja a környezeti meta-adatbázis kialakítását összhangban az integrált Környezeti Információs Rendszerrel;

g) tevékenyen közreműködik az EU tagság elérést célzó jogharmonizációs program megvalósításában az informatikai vonatkozások meghatározásával és a műszaki-technikai segítség biztosításával;

h) koordinálja az OECD és EU számára történő adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat;

i) műszaki-technikai szempontból gondozza a Minisztérium internetes anyagait;

j) működteti a magyarországi GRID-központot;

k) informatikai útmutatást és szakmai segítséget nyújt a Minisztérium külső intézményei területi szervezetei részére.

EU INTEGRÁCIÓÉRT ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR KÖZVETLEN ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETEK

Helyettes Államtitkári Titkárság

79. § (1) A Helyettes Államtitkári Titkárság a helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében működő szervezeti egység, melynek élén – osztályvezetői besorolású – titkárságvezető áll.

(2) A Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja a helyettes államtitkár tevékenységével összefüggő döntéselőkészítő és operatív feladatokat.

Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya

80. § A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya

a) elősegíti, szervezi és koordinálja, illetőleg ellátja a Minisztérium két- és többoldalú nemzetközi kapcsolattartásából, a szerződések előkészítéséből és végrehajtásából adódó feladatokat;

b) hazai vagy külföldi megkeresésre, a Minisztérium szakmapolitikájával összhangban, kezdeményezi és koordinálja a két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatokat;

c) előkészíti és dokumentálja a Minisztérium vezetőinek együttműködési partnereivel, a diplomáciai képviseletekkel megvalósuló hazai és külföldi tárgyalásait;

d) a Minisztérium meglévő többoldalú nemzetközi kapcsolatait az ENSZ és szakosított szervei munkájában való részvétellel, a többoldalú nemzetközi szerződések, egyezmények, megállapodások kidolgozásával, a nemzetközi és regionális egyezményekhez való csatlakozás előkészítésével és az ezekből eredő feladatok végrehajtásával, illetve a nemzetközi szervezetekben való magyar képviselettel és részvétellel kapcsolatos nemzetközi együttműködési és környezetdiplomáciai összefüggésekre különös tekintettel szervezi és hangolja össze;

e) a Minisztérium szakmapolitikájával összhangban kezdeményezi, elősegíti és összehangolja a szubregionális, regionális és globális egyezményekkel, programokkal, valamint szervezetekkel kapcsolatos új feladatok ellátását;

f) elősegíti és szükség esetén végzi a két- és többoldalú nemzetközi együttműködéssel összefüggő tárcaközi és a nem kormányzati szférával, valamint a külföldi partnerekkel folytatandó egyeztetéseket;

g) képviseli a Kormányt vagy a Minisztériumot a többoldalú nemzetközi együttműködés olyan eseteiben, amelyekben munkatársait a hazai vagy a külföldi szervek felkéri, jelölik vagy megválasztják;

h) gondoskodik a Kormány tájékoztatásáról a Minisztérium nemzetközi kapcsolatainak alakulásáról;

i) ellátja a nemzetközi kapcsolattartással összefüggő pénzügyi tervezési, elemző és összefoglaló feladatokat;

j) ellátja a hivatalos külföldi kiküldetésekkel járó utazás-szervezési feladatokat;

k) ellátja a nemzetközi kapcsolattartással összefüggő rendezvény-szervezési feladatokat;

l) szervezi a nemzetközi kapcsolattartással összefüggő tolmácsolási és fordítási munkákat;

m) a Minisztérium nemzetközi együttműködésének alakulásáról, illetve a nemzetközi együttműködés fejlesztéséhez biztosított erőforrások felhasználásáról elemzéseket készít és rendszeresen tájékoztatja a Minisztérium felső vezetését;

n) operatív tájékoztatást az a Miniszterelnöki Hivatal és Külügyminisztérium részére a Minisztérium vezetőinek külföldi programjairól;

o) a nemzetközi együttműködési tapasztalatok, információk és eredmények széleskörű megismertetése érdekében működteti és fejleszti a Minisztérium Nemzetközi Információs Rendszerét.

Integrációs Főosztály

81. § Az Integrációs Főosztály

a) elősegíti, kezdeményezi és összehangolja az Európai Unióhoz történő csatlakozási felkészülés Minisztérium feladatainak ellátását és ezzel összefüggő kérdésekben álláspontjának kialakítását, koordinálja a környezetvédelem és természetvédelem szerveinek felkészülését az EU tagságra;

b) rendszeresen tájékoztatja a Minisztérium érintett szervezeti egységeit az EU csatlakozási tárgyalások menetéről, biztosítja az integrációs kérdésekkel közvetlenül foglalkozó munkatársak tevékenységéhez szükséges információkat, összehangolja munkájukat;

c) összehangolja az Európai Unió Közösségi Vívmányai átvételének Nemzeti Programja (ANP) környezetvédelmi, illetve szükség esetén más fejezetében, valamint a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságtól, illetve az Európai Bizottságtól érkező dokumentumokban foglalt feladatok végrehajtását;

d) koordinálja, illetőleg ellátja a Minisztérium képviseletét integrációs kérdésekben a tárcaközi együttműködésben, valamint az EU intézményei és a tagállamok partnerszervei felé a tárgyalások előkészítése során és folyamatában;

e) irányítja az Európai Integrációs Tárcaközi Bizottság környezetvédelmi szakértői munkacsoportjának tevékenységét, ellátja annak titkársági feladatait;

f) kapcsolatot tart a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárság főosztályaival és a brüsszeli EU Misszióval és elősegíti azok sikeres tevékenységét,

g) összefogja az OECD, illetve NATO tagságból adódó minisztériumi feladatokat.

Nemzetközi Támogatások Főosztálya

82. § A Nemzetközi Támogatások Főosztálya – az érintett szervezeti egységekkel együttműködve –

a) az EU követelményei szerint ellátja a Phare Környezetvédelmi Programok irányításával kapcsolatos feladatokat, kezeli a Minisztérium kezelésébe utalt Phare környezetvédelmi segély pénzeszközeit, illetve közreműködik a Központi Szerződéskötő és Pénzügyi Egység kezelésébe utalt pénzeszközök szakmai és adminisztratív kezelésének végrehajtásában;

b) közreműködik a környezetvédelmi célú Phare források feltárásában, koordinálja a Phare éves programok előkészítését;

c) szervezi a Phare környezetvédelmi programokban elhatározott fejlesztések végrehajtását (projektmenedzselés);

d) részt vesz más minisztériumok kezelésébe utalt Phare környezetvédelmi beruházási programok/projektek előkészítésében és monitorozásában;

e) az EU követelményei szerint ellátja az ISPA Program irányításával kapcsolatos feladatokat;

f) részt vesz az ISPA Bizottság munkájában;

g) elkészíti és szervezi az ISPA projekteket, ellenőrzi végrehajtásukat;

h) közreműködik a társfinanszírozási források feltárásában;

i) működteti az EU-ISPA segély kapcsán a Végrehajtó Ügynökséget, és ellátja az ehhez kapcsolódó titkársági feladatokat, közreműködik a helyettes államtitkárság EU monitoring feladatainak végrehajtásában;

j) az EU-segélyek kérdésében és ennek koordinálása végett munkakapcsolatot tart az EU Bizottság illetékes főigazgatóságával, az EU Budapesti Delegációjával, nemzetközi szervezetekkel, kormányközi bizottságokkal, szakmai szervezetekkel és az önkormányzatokkal, a társminisztériumokkal, a Miniszterelnöki Hivatal Segélykoordinációs Titkársággal, a regionális szervezetekkel;

k) nyilvántartja a Minisztériumhoz tartozó környezetvédelmi EU segélyprogramokat, azok megvalósulását, eredményeit;

l) ellátja az EU Közösségi Programokban való részvétel koordinálási feladatait;

m) részt vesz nemzetközi programok menedzselésében, illetve koordinálja az egyéb nemzetközi projektek megvalósulását;

n) az érintett főosztályokkal közösen feltárja és figyelemmel kíséri a kétoldalú és egyéb támogatási forrásokat,

o) ellátja az EU monitoring feladatokat.

83. § (1) Ez az utasítás 2000. október 1-jén lép hatályba.

(2) Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg a Környezetvédelmi Minisztérium szervezetéről és működéséről szóló – többször módosított – 1/1999. (K. Ért. 1.) KöM utasítás hatályát veszti.

Ligetvári Ferenc s. k.,

környezetvédelmi miniszter

1. számú melléklet a 13/2000. (K.Ért. 8.) KöM utasításhoz

A közigazgatási államtitkár által adományozható
közigazgatási szakmai tanácsadói vagy főtanácsadói
címek számának meghatározásáról
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 30/A. § (1) bekezdése figyelembevételével a Minisztériumban legfeljebb 27 fő számára adományozható szakmai tanácsadói, illetőleg szakmai főtanácsadói cím. A címek szervezeti egységenként a következők szerint adhatók meg:

1. a miniszter közvetlen felügyelete alatt álló szervezeti egységeknél 1 fő;
2. a közigazgatási államtitkár közvetlen felügyelete alatt álló szervezeti egységeknél 7 fő;
3. a környezetvédelmi feladatokért felelős helyettes államtitkár felügyelete alatt álló szervezeti egységeknél 4 fő;
4. a természetvédelmi feladatokért felelős helyettes államtitkár felügyelete alatt álló szervezeti egységeknél 4 fő;
5. a közigazgatási és jogi helyettes államtitkár felügyelete alatt álló szervezeti egységeknél 4 fő;
6. az EU integrációért felelős helyettes államtitkár felügyelete alatt álló szervezeti egységeknél 4 fő;
7. a Főfelügyelőség vezetőjének felügyelete alatt álló szervezeteknél 3 fő.


2. számú mellékleta 13/2000. (K. Ért. 8.) KöM utasításhoz
A politikai tanácsadók, főtanácsadók számáról és munkaköréről
1. A Minisztériumban legfeljebb 15 fő politikai tanácsadó, vagy főtanácsadó alkalmazható a miniszter közvetlen felügyelete alatt működő szervezeti egységeknél.
2. A politikai tanácsadók, főtanácsadók munkakörei:
a) Irányítja a Kabinetiroda és a felügyelete alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét. A miniszter megbízása alapján képviseli a Minisztériumot tanácskozásokon és rendezvényeken. A tevékenysége által megkívánt körben kapcsolatot tart a Miniszterelnöki Kabinetirodával és más minisztériumok kabinetfőnökeivel.
b) Ellátja a Kommunikációs Iroda vezetői feladatait és irányítja a Minisztérium kommunikációs tevékenységét. Felügyeli a Civilszervezetek Programiroda, a Sajtó és Protokoll Önálló Osztály, a Tudatformálási és Oktatási Önálló Osztály tevékenységét.
c) Feladata az ágazatközi együttműködés elősegítése és figyelemmel kísérése. Részt vesz a társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartás koordinálásában.
d) A miniszter eseti megbízása alapján részt vesz a Természetvédelmi Hivatal munkájában. Koordinálja az agrárkörnyezetvédelmi, erdészeti és vadgazdálkodási feladatok tárcaközi kapcsolatait a Természetvédelmi és Környezetvédelmi Hivatalokkal együttműködve.
e) Részt vesz a Minisztérium által nyújtott támogatások szakmai előkészítésében. Segíti a Minisztérium EU-integrációs munkáját a miniszter és a kabinetfőnök eseti felkérése alapján.
f) Koordinálja a miniszter által felügyelt költségvetési és gazdálkodó szervezetekkel történő kapcsolattartást. A miniszter és kabinetfőnök eseti felkérése alapján segíti ezen szervezetek munkáját és szakmai tevékenységét.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére