PK BH 2000/147
PK BH 2000/147
2000.04.01.
A gondnokság alá helyezésre irányuló eljárásban nem indokolt az orvos szakértői vélemény felülvizsgálata, ha a per adataiból kétséget kizáróan megállapítható a cselekvőképességet kizáró súlyos elmebetegség fennállta [Ptk. 16. § (2) bek.].
A felperes keresetében az alperes cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezését kérte. Keresetében arra hivatkozott, hogy a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett alperest – állapotának rosszabbodása miatt – indokoltnak látszik cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezni. Kereseti kérelmének indokoltságát az alperes kezelőorvosának, dr. H. M. igazgató főorvosnak a szakvéleményével támasztotta alán és kérte orvos szakértői vélemény beszerzését.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetnek helyt adott, az alperest cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte. Az általa megállapított tényállás szerint a városi bíróság az alperest cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte, mert az alperes hasadásos elmebajban szenvedett, és így életének önálló viteléhez szükséges belátási képessége elmebeli állapota miatt nagymértékben csökkent. 1989. július 1-jével a T. Elmeszociális Otthonban került elhelyezésre.
A bíróság az eljárásban orvos szakértő kirendelésével bizonyítást folytatott le annak megállapítására, hogy az alperes állapotában állt-e be olyan változás, amely a kereset teljesítését indokolja.
A beszerzett orvos szakértői vélemény szerint az alperes idült tudathasadással és a hangulati élet kóros hullámzásával járó elmebetegségben szenved, s az idő múlásával állapota nem hogy javult volna, hanem rosszabbodott. A betegség folyamatos személyiségtorzulással, szellemi leépüléssel, az emberközi kapcsolatok beszűkülésével, a gyakorlati élethez szükséges praktikus ismeretek hiányával jár. Ezért a bíróság megállapította, hogy az alperes – betegsége következtében – az ügyei viteléhez szükséges belátási képességét elveszítette, az nála teljes mértékben állandó jelleggel hiányzik.
Mindezekre figyelemmel a városi bíróság az alperest a Ptk. 16. §-ának (2) bekezdése alapján cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte, és rendelkezett a városi polgármesteri hivatal megkereséséről, a betűsoros névjegyzékben való bevezetéséről, hirdetmény kifüggesztéséről.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezéssel élt. Ebben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását. Arra hivatkozott, hogy állapotában javulást érez, képesnek érzi magát az önálló életvitelre. Ennek alátámasztására kérte orvos szakértői bizottság általi megvizsgálását.
A felperes ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Megállapította, hogy az alperes körülményei nem adottak az intézményen kívüli életvitelre, állandó szakorvosi, szakápolói ellenőrzésre szorul. Állapotrosszabbodása visszatérő, tartós. Az intézmény életébe passzívan illeszkedik be.
A megyei bíróság az így kiegészített tényállás alapján egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával s a döntés jogi indokaival is. Kiemelten rögzítette, hogy a rendelkezésre álló orvosi vizsgálati eredmények, az intézmény igazgató-főorvosa, az elsőfokú eljárásban beszerzett orvos szakértői vélemény alapján egyértelműen megállapítható az alperes teljes cselekvőképtelensége. A másodfokú eljárás során nem merült fel semmilyen adat, bizonyíték, tény vagy körülmény, ami indokolta volna újabb orvos szakértői bizonyítás lefolytatását. Ezért a megyei bíróság az elsőfokú ítéletet a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben a jogerős ítélet megváltoztatását kérte. Jogszabálysértésként a bizonyítékok mérlegelése körében az orvos szakértői véleményt vitatta. Szerinte állapota javult, munkát kíván vállalni, valamint állítása szerint saját önkormányzati lakással rendelkezik, és nyugdíjának összege (10 930 forint) is képessé teszi önálló életvitelre.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálat alapja jogszabálysértés. A bíróságok nem követtek el jogszabálysértést a határozatok meghozatalánál, a tényállást hiánytalanul és teljes mélységében felderítették. A rendelkezésre álló orvosi vélemények, az alperes személyes meghallgatása alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy az alperesnek az ügyeinek viteléhez szükséges belátási képessége teljesen és állandó jelleggel hiányzik, és ezáltal cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezése indokolt [Ptk. 16. § (2) bekezdés]. A beszerzett igazságügyi orvos szakértői vélemény mentes a Pp. 182. §-ának (3) bekezdésében foglalt hibáktól, ezért további orvos szakértői vizsgálat lefolytatása szükségtelen.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
Az ügygondnok díját a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli. (Legf. Bír. Pfv. II. 22.211/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás