PK BH 2000/16
PK BH 2000/16
2000.01.01.
I. A közös lakóházingatlan használatára vonatkozó bontóperbeli egyezséget követő változások értékelése [Csjt. 18. § (3) bek.; Ptk. 140. § (1) bek.].
II. A jogerős ítélet meghozatalát követő változások figyelmen kívül hagyása a felülvizsgálati kérelem elbírálásánál [Pp. 273. § (2) bek.].
III. A felülvizsgálati kérelem megváltoztatásának tilalma [Pp. 273. § (5) bek.].
Az elsőfokú bíróság ítéletével a városi bíróság egyezséget jóváhagyó végzésének a lakáshasználatra vonatkozó rendelkezését megváltoztatta, és a perbeli házas ingatlan kizárólagos használatára a felperest jogosította fel, kötelezte az alperest az általa birtokban tartott lakószoba kiürítésére, és megállapította, hogy az alperes az elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.
Az elsőfokú ítélet indokolása szerint az alperes huzamosabb ideje, évek óta nem lakik a perbeli lakásban, a bejárati ajtónak az alperes általi többszöri felfeszítése, valamint a felperes ingóságainak az alperes általi eltulajdonítása pedig súlyosan sérti a felperes lakáshasználatához fűződő érdekeit. Mindezek miatt indokoltnak találta a lakáshasználat tárgyában kötött egyezség megváltoztatását és a felperesnek a lakás kizárólagos használatára való feljogosítását, annak megállapítása mellett, hogy az alperes az elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.
Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezéssel élt.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Kiegészítette a másodfokú bíróság a megállapított tényállást annyiban, hogy a peres felek a korábban folyamatban volt házassági bontóperben a közös tulajdonukat képező ingatlan megosztott használata tárgyában a bíróság által jóváhagyott egyezséget kötöttek. Az egyezség megkötését követően a felperes lecserélte az ingatlan bejárati ajtaján a zárat, és vasajtót szereltetett fel, az alperes pedig 1996 decemberében az ajtó áthelyezésével a kizárólagos használatában álló lakószobát a lakás egyéb helyiségeitől leválasztotta. Az érdemi döntését azzal indokolta, hogy a perbeli jogvita elbírálására irányadó - az elsőfokú bíróság által is helyesen felhívott - Csjt. 18. §-ának (3) bekezdése szerint az egyezség megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól - az egyéb törvényes feltételek megléte esetén is - csak akkor lehet kérni, ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti. A peres felek közös lakáshasználatának a megosztására vonatkozó egyezségének az 1995. április 11-én történt megkötésétől a jelen per 1996. január 10-én történt megindításáig még egy év sem telt el, és az egyezség megkötését követően a körülményekben sem következett be olyan változás, amelyek folytán a megállapodás a felperes érdekét súlyosan sértené. Az alperes ugyanis a perbeli ingatlanból nem a közös lakás használatára vonatkozó egyezség megkötését követően, hanem már ezt megelőzően, 1989. évben elköltözött, a felperes tehát az egyezséget ezen tény ismeretében kötötte meg, a felperes lakáshasználathoz fűződő érdekének a súlyos sérelmét pedig önmagában az ajtó alperes általi felfeszítése és a felperes ingóságainak az alperes általi eltulajdonítása nem alapozhatja meg, hiszen a másik fél lakáshasználatának az akadályozása, illetve korlátozása a rendelkezésre álló peradatok szerint kölcsönös volt.
A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelemmel élt, a másodfokú bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyása iránt. A felülvizsgálati kérelmét azzal indokolta, hogy a másodfokú bíróság a lakás használatát akadályozó alperesi magatartások körét hiányosan állapította meg, az általa végrehajtott ajtó- és zárcsere terhére történt értékelésekor pedig nem volt figyelemmel arra, hogy e magatartása csupán az alperes korábbi jogellenes magatartásával szembeni védekezést szolgálta. Az alperes italozó életvitele és durva magatartása a körülmények olyan változását valósítja meg, amely a használat megváltoztatását nyilvánvalóan indokolja. Hivatkozott arra is, hogy a jogerős ítélet meghozatalát követően tanúsított alperesi magatartás miatt a közös lakásból maga is kényszerült eltávozni.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
I. A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése szerint a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól csak jogszabálysértésre hivatkozva kérheti a fél, a Pp. 273. §-ának (5) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni. E rendelkezésekből következően a Legfelsőbb Bíróság csak annak a vizsgálatára szorítkozhat, hogy a jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás megállapításának a módja, illetőleg a jogerős ítéletben foglalt érdemi döntés az annak meghozatalakor hatályos anyagi jogi és eljárásjogi szabályokat sérti-e vagy sem. Fogalmilag nem valósíthat meg sem anyagi jogi, sem eljárásjogi jellegű jogszabálysértést, és ezért felülvizsgálat alapjául sem szolgálhat az olyan tények megállapításának és értékelésének a mellőzése, amelyek nem a jogerős ítélet meghozatalát megelőzően, hanem csak azt követően következtek be. A Pp. 273. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján mellőzte ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem jogerős ítélet meghozatalát követő változásokkal kapcsolatos részének, valamint a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő leteltét követően a felperes által Pfv. 4. sorszám alatt előterjesztett nyilatkozatban részletezett azon további körülményeknek az érdemi elbírálását, amelyekre a felperes eredeti felülvizsgálati kérelme nem terjedt ki.
II. A jogerős ítélet a peres felek előadásának, a kihallgatott tanúk vallomásának, valamint a becsatolt okirati bizonyítékok adatainak az egymással való egybevetése, azok okszerű, logikai ellentmondásoktól mentes és a Pp. 206. §-ának (1) bekezdésében foglalt elveknek egyébként is megfelelően történt értékelése alapján, megalapozottan állapította meg a tényállást. Nincs helye ezért a szabad bírói mérlegeléssel megállapított tényállás felülvizsgálati eljárás keretében történő felülmérlegelésének, a bizonyítékok újbóli értékelésének.
III. Helyes jogi okfejtéssel mutatott rá a másodfokú bíróság ítéletében arra, hogy a feleknek a közös lakóházingatlan használatára vonatkozó bontóperbeli egyezsége bíróság általi jóváhagyásától a felperes egyezség megváltoztatására irányuló keresetlevelének a benyújtásáig két év még nem telt el, ezért a Csjt. 18. §-ának (3) bekezdése szerint a használat megváltoztatására az egyéb törvényes feltételek megléte esetén is csak akkor kerülhetne sor, ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sértené. Jogszabálysértés nélkül jutott a másodfokú bíróság arra a jogi következtetésre is, hogy a megosztott használatnak a felek általi kölcsönös akadályozása, illetve korlátozása a felek használathoz fűződő súlyos érdeksérelmének a megállapíthatóságát kölcsönösen kizárja. A Ptk. 140. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis a közös tulajdonú dolog birtoklására és használatára irányuló jogot egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek a sérelmére.
Nem hagynak kétséget a per adatai afelől, hogy a perbeli lakóházingatlan a peres felek osztatlan közös tulajdonát képezi, az alperesnek a tulajdoni hányadával arányos használati joga tehát - a felpereséhez hasonlóan - a Ptk. 140. §-ának (1) bekezdésén alapul, e használati jogot pedig a tulajdonközösség fennállásának a tartama alatt nem szünteti meg az sem, ha a társtulajdonosok valamelyike azt akár átmenetileg, akár huzamosabb időn át nem gyakorolja. Önmagában az alperes közös lakóházingatlanból való elköltözésének a ténye tehát akkor sem adhatna alapot a felperes kizárólagos használatra történő feljogosítására, ha arra nem a korábbi egyezség megkötését megelőzően, hanem azt követően került volna sor.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. II. 23.055/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás