PK BH 2000/161
PK BH 2000/161
2000.04.01.
A kis perértékű perben a felülvizsgálati kérelem engedélyezését kérő félnek pontosan meg kell határoznia, hogy kérelmét mire alapozza [Pp. 271. § (3)-(4) és (5) bek.].
A perbeli ingatlan korábban önkormányzati tulajdonban volt, időközben azonban megtörtént a társasházzá alakítása és értékesítése. Az ingatlan udvarán 1981-ben négy garázs épült ideiglenes építési engedéllyel. Ezeknek a garázsoknak a tulajdonosai a jelen per alperesei, akikkel a garázsok által elfoglalt területre az önkormányzat bérleti szerződést kötött. A bérleti díjat időközönként módosították; a perindítás előtti időszakban az I. rendű alperes havi 661 forint, a II. rendű alperes évi 1980 forint, míg a III. rendű alperes havi 616 forint bért volt köteles fizetni.
A felperesi társasház által előterjesztett, a földbérleti (használati) díj felemelése iránti keresetnek helyt adó jogerős ítélet ellen az alperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet azzal, hogy a kettőszázezer forint perértéket meg nem haladó ügyben – a Legfelsőbb Bíróság külön felhívására tett bejelentésük szerint – azért engedélyezhető a felülvizsgálati kérelem előterjesztése, mert „az ügyünkben lévő jogkérdésben.... a Legfelsőbb Bíróság még nem határozott".
A kérelem alaptalan.
A Pp. 271. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a kérelmező által vitatott határozatban, illetve a határozat vitatott részében megítélt, illetve elutasított követelés a kettőszázezer forintot nem haladja meg, felülvizsgálatnak csak akkor van helye, ha a felülvizsgálat iránti kérelem előterjesztését a Legfelsőbb Bíróság engedélyezi. A 271. § (4) bekezdése a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének engedélyezését akkor teszi kötelezővé, ha a z ügyben hozott jogerős határozat – a 275. § (2) bekezdésében meghatározottakra is figyelemmel – jogkérdésben a Legfelsőbb Bíróság határozatától eltér, vagy ha az adott jogkérdésben a Legfelsőbb Bíróság még nem határozott. A Pp. e szakaszának idézett (4) bekezdése a továbbiakban egyértelműen akként rendelkezik, hogy más esetben az engedély megadásának helye nincs.
A jelen – kettőszázezer forint alatti felülvizsgálati értékű – ügyben az alperesek a felülvizsgálati kérelmük engedélyezését a kötelező engedélymegadás második fordulatával kapcsolatos Pp. rendelkezésre alapították, anélkül azonban, hogy megfogalmazták volna azt a szerintük fennálló jogkérdést, amelyben a Legfelsőbb Bíróság még nem határozott. A perbeli nyilatkozataikból kikövetkeztethetően azonban ez a jogkérdés az, hogy az idegen terület használatáért megítélhető-e megemelt bérleti (használati) díj abban az esetben, ha a díjfizetési kötelezettség alapjául szolgáló korábbi bérleti szerződést a bérlők (használók) elzárkózása miatt nem lehet peren kívül módosítani. Ha a felek közötti földhasználati jogviszonyban változás áll be, akkor a felek megállapodása hiányában döntés a bíróságtól kérhető (Ptk. 241. §). Ebbe a körbe tartozik a bérleti (használati) díj megemelésének a kérdése is, amely nem minősíthető olyan jogkérdésnek sem a jogalap, sem az összegszerűség tekintetében, amelyben a Legfelsőbb Bíróság ne foglalt volna állást. Ezért az alperesek felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét a Legfelsőbb Bíróság mint alaptalant – a Pp. 271. §-ának (5) bekezdése alapján – elutasította.
Az 1990. évi XCIII. törvény (It.) 57. §-a (1) bekezdésének n) pontja szerinti illetékmentes eljárásban a felülvizsgálati eljárási illetéket az It. 56. §-ának (1) bekezdéséből következően a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli; ezért a Legfelsőbb Bíróság az alperesek által lerótt felülvizsgálati eljárási illeték visszatérítése tárgyában is rendelkezett az It. 80. §-a (1) bekezdésének j) pontja és 81. §-ának (2) bekezdése alapján. (Legf. Bír. Pfv. I. 20.639/1999. sz.n)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás