GK BH 2000/164
GK BH 2000/164
2000.04.01.
Szövetkezetek osztalékfizetési kötelezettségének megállapításánál az anyagi jogi és az eljárásjogi határidőkre vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazása [1992. évi I. tv. (Szvt.) 13. § (1)-(3) bek.; 1960. évi 11. tvr. (Ptké.) 3. §, 4. §; Pp. 105. § (4) bek., 130. § (1) bek. h) pont, 157. § a) pont].
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes 1997. május 9. napján hozott K/1/1997/9. számú közgyűlési határozata törvénysértő. Kötelezte az alperest, hogy az I. r. felperes részére az 1996. december 31-i állapotnak megfelelő üzletrésze után, a II. r. felperes részére az 1996. december 31-i állapotnak megfelelő üzletrésze és részjegye után 30 napon belül osztalékot fizessen. Kötelezte az alperest a felperesek részére 1/3-2/3. arányban 10 000 Ft perköltség megfizetésére is.
Az ítélet ellen benyújtott alperesi fellebbezés folytán a másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a pert megszüntette. Kötelezte a felpereseket, hogy 25 nap alatt fizessenek meg az alperesnek személyenként 6000-6000 Ft első- és másodfokú perköltséget. Rendelkezett a felek által szükségtelenül lerótt eljárási illetéknek – kérelemre való – visszatérítéséről is.
Döntését a másodfokú bíróság azzal indokolta, hogy a keresettel támadott közgyűlési határozatot az alperes 1997. május 9-én hozta, a felperesek pedig a keresetlevelüket 1997. június 9-én adták – ajánlott küldeményként – postára, és az a bírósághoz 1997. június 20-én érkezett. Az 1992. évi I. törvény (Szvt.) 13. §-ának (2) bekezdése értelmében a szövetkezet szervének határozata ellen a keresetet a határozat meghozatalától számított 30 nap alatt lehet előterjeszteni. A 30 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. 30 napos keresetindítási határidő anyagi jogi határidő, és annak elmulasztása miatt igazolással nem lehet élni. A Ptké. 3. §-a szerinti határidő-számítás mellett a Ptké. 4. §-ának (3) bekezdése szerinti határidő elmulasztásának jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának, vagyis 1997. június 9-ének elteltével álltak be. A Ptké. 4. §-ának (3) bekezdéséből következően ezen a napon a felperesek keresetének a bírósághoz meg kellett volna érkezni. Az anyagi jogi határidő számítása esetén a Pp. 105. §-ának (4) bekezdésében foglalt szabály nem alkalmazható. A felperesek a keresetindításra megállapított anyagi jogi határidőt elmulasztották, ezért már az elsőfokú bíróságnak idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania a keresetet, illetve ha az elutasítás feltételeit később észlelte, a pert meg kellett volna szüntetnie. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 251. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a pert a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének h) pontjára figyelemmel, a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján megszüntette. A perköltség viseléséről a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése felhívásával határozott.
A jogerős végzés ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet. Kérték annak a megállapítását, hogy a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogszabályt sért, és ennek folytán a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság alkalmazza a Pp. 275/A. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket. A felülvizsgálati kérelmükben a jogerős végzés jogszabálysértését abban jelölték meg, hogy a keresetbenyújtási határidő számításánál a bíróság tévesen vette figyelembe a felperesek vonatkozásában a közgyűlés időpontját, mivel ők a közgyűlés időpontjáról nem tudhattak. A közgyűlés időpontjáról csak a kollégák későbbi elmondásából értesültek. A felperesek a szövetkezet közgyűléséről értesítést nem kaptak. Az alperes képviselője maga is elismerte, hogy a hirdetmény kizárólag a szövetkezet hirdetőtábláján került kifüggesztésre, melynek tartalmáról a szövetkezet nyugdíjasai csak akkor szerezhettek volna tudomást, ha a szövetkezet területére bejárnak, és ott a hirdetményt észlelik. Ez nem várható el egyetlen szövetkezeti nyugdíjastól sem. A II. r. felperes hivatkozott arra is, hogy őt az alperesi szövetkezet elnöke a szövetkezet területéről kitiltotta, és őt oda az elnöki utasításnak megfelelően nem engedték be. A nevezett tehát kifejezetten el volt attól zárva, hogy bármilyen módon a szövetkezet közgyűlésének időpontját megtudja.
Ezen túlmenően jogszabálysértőnek állították a jogerős végzésnek az anyagi és az eljárási határidők számítására vonatkozó megállapításait is. Álláspontjuk szerint nincs olyan jogszabály, amely kimondaná, hogy a 30 napos határidő tekintetében más számítási mód létezik az anyagi jogi és az eljárási szabályok esetében. Hivatkoztak arra, hogy az Szvt. 13. §-ának (3) bekezdése kifejezetten kimondja, hogy a bíróság eljárására a Pp. szabályait kell alkalmazni. A Pp. szabályai pedig úgy foglalnak állást, hogy a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták. Téves emiatt a másodfokú bíróságnak az a megállapítása is, hogy a 30 napos keresetindítási határidő anyagi jogi határidő, és annak elmulasztása miatt nem lehet igazolással élni.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében – tartalmilag – a jogerős végzés hatályában való fenntartását kérte. Hivatkozott arra, hogy a közgyűlések összehívása a szövetkezet alapszabályának II/1. 2 pontjában foglaltak alapján hirdetmény útján is lehetséges. Álláspontja szerint a felperesek nem voltak elzárva attól, hogy a közgyűlés időpontjáról tudomást szerezzenek. Hivatkozott arra is, hogy a felperesek az osztalékfizetés tárgyában hozott, 1997. május 9. napján kelt közgyűlési határozatot keresettel nem támadhatták volna meg, miután ők a döntés meghozatala időpontjában már nem voltak tagjai az alperes szövetkezetnek.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el, mert a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperesek a felülvizsgálati kérelmükben a tárgyalás tartását nem kérték és az alperes is hozzájárult a felülvizsgálati kérelem tárgyaláson kívüli elbírálásához.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogerős végzést a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése alapján csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül. Sem az elsőfokú, sem a másodfokú eljárásnak nem volt tárgya az alperesnek az a – felülvizsgálati ellenkérelemben tett – védekezése, hogy mivel a felperesek a határozathozatal idején a szövetkezetnek már nem voltak tagjai, a közgyűlés határozatának megtámadására nem jogosultak, ezért e kérdés a felülvizsgálati eljárásnak sem lehet tárgya.
A felülvizsgálati kérelem kapcsán a Legfelsőbb Bíróság ezért csak azt vizsgálta, hogy a jogerős végzésnek a határidők számítására vonatkozó megállapításai jogszabálysértőek-e vagy sem. Ennek során abból indult ki, hogy a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (a továbbiakban: Szvt.) 13. §-ának (1) bekezdésében foglalt sérelem esetén a 13. § (2) bekezdése szerint a jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet – jogvesztés terhe mellett – a határozat meghozatalától számított 30 nap alatt kell a szövetkezet ellen megindítani. A jogerős végzés az abban felhívott jogszabályhelyek alapján, annak helyes értelmezésével, helytállóan jutott arra a jogi következtetésre, hogy az Szvt. felhívott szakaszaiban biztosított keresetindítási határidő anyagi jogi határidő. Ezért annak elmulasztására vonatkozóan a Pp.-nek az eljárási határidők számítására és az elmulasztása kimentésére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.
Téves a felpereseknek az az érvelése, hogy semmilyen jogszabály nem tartalmaz eltérő számítási módot az anyagi jogi és eljárási határidők esetében. Az anyagi jogi határidők számítása tekintetében a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) hatálybalépéséről rendelkező 1960. évi 11. tvr. (Ptké.) 3. és 4. §-ai kifejezett rendelkezést tartalmaznak, és a határidők elmulasztásának jogkövetkezményeit is meghatározzák.
Téves a felpereseknek az a jogi érvelése is, amely az Szvt. 13. §-ának (3) bekezdése alapján a Pp. szabályainak az alkalmazásából arra a következtetésre jut, hogy ennek folytán a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adott beadvány vonatkozásában a határidő elmulasztásának következményét nem lehetne alkalmazni. A bíróság eljárásában a Pp. szabályainak az alkalmazása azt jelenti, hogy az anyagi jog szabályai szerint benyújtott keresetlevél elbírálása során a bíróságnak a Pp. eljárási szabályai szerint kell eljárnia. Többek között elsődlegesen a Pp. 124. §-a (1) bekezdésének szabályai szerint a keresetlevél kézhezvétele után az elnöknek nyomban meg kell vizsgálnia, hogy nem kell-e azt a félnek hiánypótlás végett visszaadni, nincs-e helye az ügy áttételének, illetőleg a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának, és a szükséges intézkedést haladéktalanul meg kell tennie. A jelen esetben a jogerős végzésben a bíróság a jogszabályok helyes értelmezésével helyezkedett arra az álláspontra, hogy az elsőfokú bíróságnak a keresetlevelet már – a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján – idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania, utóbb pedig az eljárást a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján meg kellett volna szüntetnie.
Nem jogszabálysértő a jogerős végzés abból az okból sem, hogy a felpereseket az alperes a szövetkezet közgyűléséről hirdetmény útján értesítette, ezt ugyanis a szövetkezet alapszabálya lehetővé teszi. Amennyiben ez a szövetkezeti tagok – különös tekintettel a nyugdíjas tagok és a külső üzletrész-tulajdonosok – érdekeit sérti, a tagok nincsenek elzárva attól, hogy az alapszabály e részének módosítását indítványozzák.
A jogerős végzés a jogszabályoknak megfelelt, ezért a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogerős végzést a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és a Pp. 275/B. §-a értelmében alkalmazott Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján a felpereseket kötelezte az alperes másodfokú képviseletével felmerült ügyvédi munkadíj megfizetésére, eredménytelen felülvizsgálati kérelmükre tekintettel a felperesek a felülvizsgálattal felmerült költségeiket maguk tartoznak viselni. (Legf. Bír. Gfv. VI. 33.603/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás