18/2000. (XII. 18.) NKÖM rendelet
18/2000. (XII. 18.) NKÖM rendelet
a kulturális szakértők működésének engedélyezéséről és a szakértői névjegyzékek vezetéséről1
A szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló – többször módosított – 24/1971. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (2) és (3) bekezdésében és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a minisztérium irányítása alá tartozó szakterületeken – a szakértői engedély megadása iránti kérelem benyújtásakor fizetendő díj összegére vonatkozóan a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § (1) Az e rendelet 1. számú mellékletében megjelölt szakterületeken szakértőként az működhet, aki a nemzeti kulturális örökség miniszterétől (a továbbiakban: miniszter) – a (2) bekezdésben meghatározott személyek kivételével – szakértői működésre jogosító engedélyt (a továbbiakban: szakértői engedély) kapott és bejegyezték a Szakértői, illetve a Vizsgáztatási névjegyzékbe (a továbbiakban együtt: névjegyzék).
(2) A Magyar Tudományos Akadémia rendes és levelező tagja, a tudományos fokozattal rendelkező személy, az egyetemi tanár, valamint a kulturális szakterületen a 3. számú mellékletben felsorolt szakmai vagy művészeti állami díjjal (címmel) kitüntetett személy a szakterületén szakértői engedély nélkül kérheti a névjegyzékbe történő felvételét.
2. § (1) Szakértői tevékenységet a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt szakterületeken az alábbi feladatkörökben lehet végezni:
a) szakmai tevékenység vizsgálata a meghatározott részterület megjelölésével,
b) a miniszter hatáskörébe tartozó képzési, szakképzési, továbbképzési (a továbbiakban: képzési) program véleményezése, valamint a képzéssel összefüggő vizsgaelnöki teendők ellátása.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti szakértőket a Szakértői névjegyzékben, az (1) bekezdés b) pontja szerinti szakértőket pedig a Vizsgáztatási névjegyzékben kell nyilvántartani.
(3) A kérelmezőnek a 2. számú melléklet szerinti szakértői engedély több szakterületre, egy szakterületen belül több részterületre is adható, illetve a szakértő mindkét névjegyzékbe kérheti felvételét.
(4) Az engedély kiadásával kapcsolatos szakmai vélemény kialakításához a miniszter szakterületenként minősítő bizottságot hozhat létre.
3. § (1) Szakértői engedély iránti kérelmet az a személy nyújthat be, aki
a) büntetlen előéletű személy,
b) a kérelemben megjelölt szakterületen egyetemi (főiskolai) végzettséggel,
c) kiemelkedő szakismerettel, valamint
d) legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(2) Szakmai gyakorlati időn a kérelemben megjelölt szakterületen szakmai munkakörben eltöltött időt kell érteni.
4. § (1) A szakértői engedély kiadására benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell
a) a 2. § (1) bekezdése szerinti feladatkör megnevezését,
b) a kérelmező személyi adatait és lakcímét, szakképzettségét, jelenlegi foglalkozását, munkahelyét és beosztását,
c) a Szakértői névjegyzékbe történő jelentkezés esetén az 1. számú mellékletben felsorolt szakterület(ek) és az azon belüli részterület(ek) megnevezését,
d) a Vizsgáztatási névjegyzékbe történő jelentkezés esetén az 1. számú mellékletben felsorolt szakterület(ek) megnevezését,
e) részletes szakmai önéletrajzot a megjelent publikációk felsorolásával,
f) ha a kérelmező más szakértői nyilvántartásban is szerepel, annak megnevezését.
(2) A kérelemhez csatolni kell
a) az iskolai végzettséget és a szakképesítést igazoló okiratok hiteles másolatát,
b) a kérelmező szakmai tevékenységét értékelő – legalább két – szakmai ajánlást,
c) három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt,
d) a rendelet 6. § (2) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló bizonylatot.
(3) A hiteles okiratról készült másolatnak az eredetivel történő azonosságát közjegyző vagy a munkáltató is igazolhatja.
(4) Nem szükséges az erkölcsi bizonyítvány csatolása abban az esetben, ha a büntetlenség az alkalmazás és a foglalkoztatás előfeltétele, és a munkáltató igazolja, hogy az alkalmazás óta tudomása szerint ez a feltétel fennáll.
5. § (1) A szakértői engedély öt évre szól.
(2) Az, aki szerepel a névjegyzékben, kérheti engedélyének, valamint a névjegyzékben történő nyilvántartásának meghosszabbítását. A kérelemre – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – az engedély kiadása iránti kérelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) A kérelmet legalább az engedély érvényességi határideje lejárta előtt hat hónappal be kell nyújtani.
6. § (1) A szakértői engedély, illetve az 1. § (2) bekezdése szerinti személyeknek a névjegyzékbe történő bejegyzés iránti, valamint az 5. § (2) bekezdése és a 10. § (2) bekezdése szerinti kérelmet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (a továbbiakban: minisztérium) ügyfélszolgálati irodájához kell benyújtani.
(2) Egy szakterület, illetve feladatkör megjelölése esetén a szakértői engedély megadása iránti kérelem benyújtásakor 5000 Ft, több szakterület, illetve feladatkör megjelölése esetén 10 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díjat a minisztérium 10032000-00282259-50000005 számú bankszámlájára kell befizetni.
(3) A (2) bekezdés szerint befolyt díjakat külön kezelt pénzeszközként kell nyilvántartani és a minősítő bizottság(ok) feladatainak ellátásához, továbbá az engedélyezési eljárási feladatokkal összefüggő személyi és tárgyi kiadások fedezetére lehet felhasználni.
7. § Törölni kell a szakértőt a névjegyzékből, ha
a) azt a szakértő kérte,
b) az engedély megadásának időpontjától számított 5 év eltelt, és a szakértő az e rendeletben előírt szabályoknak megfelelően azt nem újította meg,
c) a szakértő elhalálozott,
d) a szakértő a tevékenységét nem az R. 5. §-ában foglalt követelményeknek megfelelően végzi.
8. § (1) A névjegyzéknek tartalmaznia kell a szakértő nevét, levelezési címét, telefonszámát, a 4. § (1) bekezdésének c) és/vagy d) pontjában meghatározottakat, valamint a szakértői engedély érvényességének idejét.
(2) A névjegyzékbe az 1. § (2) bekezdésében megjelölt szakértőt díjmentesen be kell jegyezni.
(3) A névjegyzékeket évenként a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
9. § A szakértői engedéllyel kapcsolatos – az e rendeletben nem szabályozott – eljárási kérdésekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
10. § (1)2 Ez a rendelet 2001. január 1-jén lép hatályba.
(2)–(3)3
1. számú melléklet a 18/2000. (XII. 18.) NKÖM rendelethez
2. számú melléklet a 18/2000. (XII. 18.) NKÖM rendelethez
3. számú melléklet a 18/2000. (XII. 18.) NKÖM rendelethez
A rendeletet a 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet 6. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte 2010. május 1. napjával. E hatályon kívül helyező rendelet 4. § (3) bekezdése alapján a 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet 3. §-a szerinti kulturális szakértői nyilvántartásba 2010. június 30-ig át kell venni azokat a 2010. május 1-jén a szakértői névjegyzékben szereplő szakértőket, akiknek szakterülete a 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet 3. melléklete szerinti megfeleltetési táblázat alapján fennmarad. Az a kulturális szakértői nyilvántartásba átvett szakértő, aki a 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet 2. §-ában meghatározott valamennyi feltételnek nem felel meg 2020. január 31-ig, 2020. február 1-től nem jogosult kulturális szakértői tevékenység folytatására.
A 10. § (1) bekezdésének második mondatát a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 38. §-ának 56. pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. § (2)–(3) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 38. §-ának 56. pontja hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás