PK BH 2000/18
PK BH 2000/18
2000.01.01.
A származást kizáró vércsoportvizsgálat eredménye az anya vallomásával szemben is döntő bizonyíték [Csjt. 38. § (2) bek.].
A felperes 1995. november 2-án született. A vélelmezett fogamzási ideje 1995. január 7-től 1995. május 5-ig terjedő idő, a legvalószínűbb időpont január 27-e. Születésekor a kórházban az édesanya, G. I. senkit sem jelölt meg apaként, s a terhesgondozási könyvben sem tüntetett fel apaként senkit.
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperestől származik, gyermektartásdíjként pedig a születéstől kezdődően az alperes havi jövedelmének 20%-ára tartott igényt.
Az alperes a per során mindvégig úgy nyilatkozott, hogy „nem biztos abban, hogy a gyermek tőle származik”, azt sem kizárni, sem megerősíteni nem tudja. Az anyával 1994 végéig volt nemi kapcsolata, de a kapcsolat megszakadásának pontos időpontjában is bizonytalan volt.
Az anya személyes meghallgatása során azt állította, hogy az alperessel 1991-től folyamatos nemi kapcsolatban állt 1995 elejéig, az utolsó együttlét - melyet a fogamzás időpontjaként is megjelölt - 1995. február 6-a.
A bíróság igazságügyi orvos szakértői vizsgálatot rendelt el, melynek során a kirendelt Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézete vér- és szérumcsoport-vizsgálatot folytatott le. A vizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy a gyermek nem származhat az alperestől.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint az orvos szakértői vizsgálat aggálytalanul megállapította, hogy T. A. apasága a kiskorú tekintetében kizárt. Ezenkívül az alperes állítása szerint az anya által megjelölt fogamzási időpontban már megszakadt a nemi kapcsolatuk, ennek az állításnak az ellenkezőjét a felperes nem tudta bizonyítani, s az anya tanúvallomásán kívül egyéb peradat sincs arra nézve, hogy az alperes és az anya 1995. február 7-ig nemi kapcsolatban álltak volna. Lényegében azonban a szakértői vélemény ezen körülményektől függetlenül is megalapozta az elsőfokú bíróság döntését.
Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, amelyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereseti kérelmének megfelelő határozat hozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a szakértői vélemény kizárólag tévedésen alapulhat, mivel az anya állítása szerint a fogamzási időszakban mással nemi kapcsolatban nem állt. Újabb szakértői bizonyítás elrendelését, ennek keretében további vércsoport- és kromoszómavizsgálat lefolytatását kérte.
A megyei bíróság az elsőfokú ítéletet helyes indokainál fogva hagyta helyben. Az indokolásban kiemelte, hogy az apasági és származás-megállapítási perekben kiemelkedő jelentősége van a természettudományos bizonyítéknak. A szakértői vizsgálat az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 3. számú módszertani levelében foglaltaknak megfelelően történt, így nem volt szükség újabb szakértői vizsgálat lefolytatására.
A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, s az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat meghozatalára kötelezését. Kérelmében lényegében megismételte a fellebbezésében előadottakat, jogszabálysértésként pedig a Pp. 206. §-át - tehát a bizonyítás eredményének mérlegelését - jelölte meg, mivel szerinte további orvos szakértői vizsgálati eredmény beszerzése nélkül megalapozott döntés nem hozható. Álláspontja szerint „a származási perek elbírálásához feltétlenül szükséges, hogy a bíróság a perben felhasználható vizsgálatokat maradéktalanul igénybe vegye és ezzel a lehetséges bizonyítás teljes körét kimerítse”. Hivatkozott arra is, hogy az anyának - állítása szerint - a kérdéses időszakban az alperesen kívül más férfival nem volt nemi kapcsolata, így a szakértői vélemény szükségképpen tévedésen alapszik.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A jogerős ítélet nem törvénysértő.
A Csjt. 38. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik. A körülmények mérlegelése során meghatározó jelentősége van az orvos szakértői véleménynek.
Téves a felülvizsgálati kérelem abban a tekintetben, hogy származási perekben le kellene folytatni valamennyi, a tudomány állása szerint lefolytatható vizsgálatot. A bírói gyakorlat egységes abban a kérdésben, hogy kerülendő a túlbizonyítás: ha az apaság lehetősége akár egyetlen vizsgálattal teljes biztonsággal kizárt, szükségtelen a további bizonyítás (BH 1993/10/619.). Az adott esetben a bíróság kirendelése alapján az Igazságügyi Orvostani Intézet aggálytalan vizsgálat eredményeként jutott a kizáró eredményre (dr. Cs. K. egyetemi adjunktus közlése 13. sorszámon), így semmilyen alap nincs további szakértői bizonyítás lefolytatására.
A származási perekben a bizonyítékok között kiemelkedő jelentősége van a természettudományos bizonyítéknak: a bírósági gyakorlat töretlen a tekintetben, hogy a vértulajdonsági vizsgálat jelenleg a leghatásosabb bizonyíték, mert közvetlenül a származásra szolgáltat adatokat (BH 1994/6/317.). A származást kizáró vércsoportvizsgálat eredménye az anya vallomásával szemben is döntő bizonyíték arra, hogy a felperesnek nem az alperes az apja.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. II. 21.126/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás