192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet

1. § (1)¹ E rendelet hatálya kiterjed minden, a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) alapján működő biztosítóra és viszontbiztosítóra, ideértve a biztosítóként vagy viszontbiztosítóként működő külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is, továbbá a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.-re (a továbbiakban együtt: biztosító).

(2) A biztosító a Tv. előírásait e rendeletben meghatározott eltérésekkel köteles alkalmazni.

1/A. §³ E rendelet alkalmazásában:

2. § (1) A biztosító kettős könyvvitelen alapuló éves beszámolót köteles készíteni.

(2) A biztosító éves beszámolója a 3. § (1) bekezdése szerinti mérlegből, a 7. § (1) bekezdése szerinti eredménykimutatásból, a 14. § szerinti kiegészítő mellékletből áll. Az éves beszámolóval egyidejűleg a biztosítónak üzleti jelentést is kell készítenie.

(3)⁷ Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a Bit. 1. számú melléklete A/8–9. és 18. pontja szerinti biztosítási tevékenységet végző biztosító egyesület, amelynek két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a (4) bekezdés szerinti három mutatóérték közül kettő nem haladja meg a megadott határértéket. Újonnan alakuló biztosító egyesület abban az esetben készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha a biztosítási tevékenység engedélyezésekor jóváhagyott üzleti terv első két üzleti évének tervszámaiból a (4) bekezdés szerinti három mutatóérték közül kettő nem haladja meg a megadott határértékeket.

(4) Az egyszerűsített éves beszámoló készítés határértékei:

(5) A biztosító egyesület egyszerűsített éves beszámolója a 3. § (2) bekezdése szerinti mérlegből, a 7. § (2) bekezdése szerinti eredménykimutatásból és a 14. § szerinti kiegészítő mellékletből áll.

(6)¹⁰ A biztosítónak a számviteli politika keretében – a Tv. 14. §-ának (3)–(5) bekezdésében foglaltakon túlmenően – kell meghatároznia:

(7)¹³ A biztosító köteles belső számviteli rendjét és számlarendjét, illetve belső ellenőrzési rendszerét úgy kialakítani, hogy az megfeleljen a Tv., valamint a Bit. és a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendelet számviteli biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó követelményeinek és alkalmas legyen a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) részére történő adatszolgáltatásra, a Felügyelet általi ellenőrzésre. Ennek során a biztosító eltérhet a Tv. 160. §-a szerinti egységes számlakeret alkalmazásától.

(8)¹⁴ A 2. § (6) bekezdésének a) pontja szerinti szabályzat (az elkülönítés belső szabályzata) alkalmazásának szempontjából a tulajdonos által tőkeemelésre adott összeg mindaddig a nem biztosítási tevékenységhez kapcsolódó saját tőke részét képezi, amíg annak az élet- vagy nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó hozzárendelése részben vagy egészen meg nem történik.

3. § (1) A mérleg előírt tagolását az 1. számú melléklet tartalmazza. A biztosító a Tv. 22. §-ának (3) bekezdését nem alkalmazhatja.

(2) A biztosító egyesület egyszerűsített éves beszámolójának mérlege az 1. számú melléklet szerinti mérleg nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza azzal, hogy a C. Biztosítástechnikai tartalékok mérlegsort az 1. számú melléklet szerinti részletezésben kell bemutatni.

(3)¹⁵ A biztosító az éves beszámoló mérlegében a tárgyévet megelőző üzleti év adatait összevontan (egy oszlopban),

(4) Az ellenőrzés által megállapított jelentős összegű hibáknak a mérlegtételekre gyakorolt hatását – az érintett mérlegtételekkel – a kiegészítő mellékletben kell bemutatni. Nem minősül a biztosítónál önellenőrzésnek a biztosítástechnikai tartalékok következő üzleti év(ek)ben történő helyesbítése, a jutalékvisszaírás és a kármegtérítés (regresz).

(5) A mérleg tartalmára vonatkozó Tv. szerinti előírásokat e rendelet 4–6. §-ai figyelembevételével kell alkalmazni.

(6)¹⁶ A biztosító saját döntése alapján a mérlegben kimutathatja a Tv. 3. § (16) bekezdése szerinti halasztott adókövetelést és halasztott adókötelezettséget, a Tv. halasztott adóra vonatkozó előírásainak alkalmazásával.

4. § (1) Az immateriális javak között kell kimutatni a Tv. szerint nevesített immateriális javakat, valamint azokat az összegeket, amelyeket a biztosító biztosítási állományok átruházásáért más biztosítónak fizet.

(2) Az immateriális javak megbontását az alábbi részletezés szerint a kiegészítő mellékletben elkülönítetten be kell mutatni:

(3) Az alapítás-átszervezés aktivált értékeként lehet kimutatni az olyan – a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülő – költségeket, ráfordításokat, amelyek a biztosító belső és külső szervezetének megteremtése, az üzleti tervek kidolgozása, kirendeltségek létesítése, piaci tanulmányokat és biztosítási terméket bevezető reklámokat készítő munkacsoport létrehozása, valamint az állomány- és díjkezelés számítógépes rendszerének kifejlesztése kapcsán merülnek fel, és nem minősülnek beruházásnak, tárgyi eszköz beszerzésnek. A biztosító az alapítás-átszervezés aktivált értékeként kimutathatja a biztosítási ágazat beindítását vagy jelentős piaci részesedés megszerzését célzó üzleti akciói érdekében felmerült egyszeri költségeit.

(4)¹⁷ Az ingatlanok között kell kimutatni az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat, az ingatlan beruházásokat és az ingatlan beruházásokra adott előlegek összegét is, kivéve a bérelt ingatlanon végzett beruházásokat.

(5)¹⁸ A jelzáloggal fedezett kölcsönök között a biztosító által az életbiztosítási ügyfeleknek jelzálogfedezet mellett nyújtott kölcsönöket kell kimutatni. A biztosító által nem az életbiztosítási ügyfeleknek nyújtott, jelzáloggal fedezett kölcsönöket a B/III/5. Egyéb kölcsön soron kell kimutatni (pl. munkáltatói lakáshitel).

(6) Amennyiben a B/III/5. Egyéb kölcsön, B/III/7. Más befektetések és az E/4. Egyéb mérlegsorokon kimutatott összegek jelentősek, akkor azokat a kiegészítő mellékletben – főbb jogcímenként – be kell mutatni.

(7) A viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből eredő letéti követelések között a viszontbiztosítónak, amennyiben viszontbiztosítást fogad el, a közvetlen biztosítókkal szembeni követelések összegét kell kimutatnia, az általuk biztosítékként visszatartott összegek nagyságában.

(8)¹⁹ A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások szerződői javára végrehajtott befektetések között kell kimutatni a Bit. 4. § (1) bekezdés 6. pontjában meghatározott életbiztosításokhoz kapcsolódó befektetéseket. Ezen befektetéseket piaci értéken kell értékelni a kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékokkal (források D. mérlegtétele) azonos összegben, a Tv. 57. §-a és 59/A–59/F. §-a ezekre nem alkalmazható. Ezen befektetések bekerülési (beszerzési) értékét a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

(9)²⁰ Az eszközök D/III. mérlegtétel alatt kell kimutatni az életbiztosítási tartalékból a viszontbiztosításba adott ügyletekre megképzett tartalékrészt.

(10)²¹ A tárgyi eszközök között a gépek, berendezések, járművek értékét, ezen eszközök beruházásának és ezen eszközök beruházásaira adott előlegeknek, valamint a bérelt ingatlanon végzett beruházásoknak az értékét kell kimutatni.

(11)²² Az aktív időbeli elhatárolások között – a módozati sajátosságok figyelembevételével – halasztott szerzési költségként (élet- és nem-életbiztosítások szerint elkülönítetten) kell kimutatni a mérlegfordulónapot megelőzően felmerült szerzési költségek tárgyévet követő üzleti éve(ke)t terhelő összegét is, amennyiben a későbbi üzleti években a díjbevételek (ideértve a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartalékának csökkenése miatt az eredménykimutatásban tartalékváltozásként elszámolt összeget is) erre fedezetet nyújtanak és ezen költségeket a tartalékok képzésénél csökkentő tényezőként nem vették figyelembe, vagy nem lehetett figyelembe venni.

(12)²³ A biztosító által végzett biztosítási tevékenység, nyújtott pénzügyi és befektetési szolgáltatás tekintetében nem alkalmazható a Tv. 28. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatás készletként történő kimutatására előírt rendelkezés.

5. § (1)²⁴ Alárendelt kölcsöntőkeként kell kimutatni a Bit. 4. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti feltételekkel kapott kölcsönöket.

(2)²⁵ Biztosítástechnikai tartalékként kell kimutatni a biztosító által, a Bit. és a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendelet számviteli biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó előírásai szerinti biztosítástechnikai tartalékokat.

(3) A biztosító biztosítástechnikai tartalékai – az életbiztosítási ág kockázati életbiztosítások tartalékait meghaladó részének kivételével – csak a saját megtartású, a viszontbiztosításba nem adott és együttbiztosítás esetén a biztosítóra jutó kockázatok fedezetére szolgáló tartalékokat tartalmazhatják. Ezért – az életbiztosítási tartalékok kivételével, ide nem értve a tiszta kockázati életbiztosítások, illetve a haláleseti kockázatot is tartalmazó biztosítások kockázati részét – a viszontbiztosításba adott összegekre jutó tartalékok tényleges vagy becsült összegét külön sorban levonásba kell helyezni.

(4)²⁶ A C/3. Függőkár tartalékok mérlegsoron, valamint annak további részletezéseként kell kimutatni a bekövetkezett és bejelentett károk tartalékát (tételes függőkár tartalék), valamint a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékát (IBNR tartalék).

(5)²⁷ A C/4. Díj-visszatérítési tartalékok mérlegsoron, valamint annak további részletezéseként kell kimutatni az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékot, valamint az eredménytől független díj-visszatérítési tartalékot.

(6)²⁸ A C/6. Egyéb tartalékok mérlegsoron, valamint annak további részletezéseként kell kimutatni a törlési tartalékot és az egyéb biztosítástechnikai tartalékot. Az egyéb biztosítástechnikai tartalék magában foglalja a külön jogszabály szerinti várható veszteség tartalékát, illetve a hitel- és kezesi biztosítások külön tartalékát.

(7)²⁹ A D. Biztosítástechnikai tartalékok a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítás szerződői javára mérlegsoron kell kimutatni azokat a tartalékokat, amelyeket az ezen életbiztosításokkal összefüggő befektetésekkel kapcsolatos kötelezettségek fedezetére képeztek. Ezen kötelezettségek értékét a befektetések értéke határozza meg, a tartalékot szerződésenként, egyedileg kell képezni. Ezen soron más biztosítástechnikai tartalék (pl. haláleseti kockázatra képzett tartalék) nem szerepelhet.

(8) A viszontbiztosítóval szembeni letéti kötelezettségként kell kimutatni a közvetlen biztosítónál a viszontbiztosításba adott kockázatok fedezetéül a viszontbiztosítótól átvett (visszatartott) biztosítékok értékét.

(9)³⁰ A saját tőkén belül a valós értékelés értékelési tartalékáról, valamint az eredménytartalékról vezetett számviteli nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy a valós értéken történő értékelés során keletkezett értékelési különbözetek életbiztosítási ághoz, nem életbiztosítási ághoz és nem biztosítási tevékenységhez kapcsolódó részletezésben megállapíthatóak legyenek és azokat a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

6. § (1)³¹ A biztosítónak a mérlegtételek értékelésekor – kivéve a 4. § (8) bekezdés szerinti befektetéseknél – a Tv. 61–68. §-ának előírásait kell alkalmaznia azzal, hogy az értékelés során a mérlegkészítéskori piaci érték helyett a mérlegfordulónapi piaci értéket kell figyelembe venni. Amennyiben a mérlegfordulónapi és a mérlegkészítéskori piaci érték közötti különbözet jelentős, azt a kiegészítő mellékletben kell bemutatni.

(2)³² A biztosító a Tv. 59/A–59/F. §-ának előírásait a következők figyelembevételével alkalmazhatja:

Ha a biztosító a valós értéken történő értékelés szabályait – a számviteli politikájában rögzített döntése szerint – alkalmazza, a valós értéken történő értékelés bevezetésének időpontját követő harmadik év január 1-jét megelőzően – a vonatkozó pénzügyi instrumentumok tekintetében – nem térhet vissza a bekerülési (beszerzési) értéken történő értékelésre.

A Tv. 10. §-ának (2)–(3) bekezdése szerinti biztosító a valós értéken történő értékelés alá vont pénzügyi instrumentumok tekintetében a Tv. 59/F. § (3) bekezdése szerint nem térhet vissza a bekerülési (beszerzési) értéken történő értékelésre.

(3)³³ A saját és a vásárolt követelések könyv szerinti értékén túl befolyt (a bekerülési értéket meg nem haladó, legfeljebb a korábban elszámolt értékvesztésnek megfelelő) összegét értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni a befolyás időpontjára, de legkésőbb az azt követő értékelés időpontjára vonatkozóan.

(4)³⁴ A vásárolt követelésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a vásárolt követeléssel azonosan kezelt követelésekre is.

7. § (1) Az eredménykimutatás tagolását a 2. számú melléklet, az egyes tételekre vonatkozó előírásokat a (2)–(8) bekezdés, a 8–9. §-ok, továbbá a 2. számú melléklet tartalmazza. A biztosító a Tv. 71. §-ának (5) bekezdését nem alkalmazhatja.

(2) Az egyszerűsített éves beszámolót készítő biztosító egyesület eredménykimutatását a 3. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az ellenőrzés által megállapított jelentős összegű hibáknak az eredménykimutatás tételeire gyakorolt hatását az eredménykimutatás tárgyév oszlopa nem tartalmazhatja, ezért azt – az érintett bevétel, ráfordítás, eredmény tételekkel – a kiegészítő mellékletben kell bemutatni.

(4) A biztosító eredményét forgalmi költség eljárással, a bevételek, a költségek és ráfordítások korrigálásával állapítja meg.

(5)³⁵ Az adott időszak eredményének meghatározásakor a biztosítási időszaknak az üzleti évre jutó bevételeit, a mérleg fordulónapjáig az üzleti évre vonatkozó, bekövetkezett eseményeinek kifizetett és felmért költségeit (ráfordításait) kell számba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől.

(6)³⁶

(7) A biztosító tárgyévi éves eredményelszámolásának tartalmaznia kell a biztosítási szerződések, kockázati események viszontbiztosításba adása esetén azok teljes körű viszontbiztosítási elszámolásait. A viszontbiztosításba vétel tárgyévi teljes elszámolását a következő üzleti évben is el lehet végezni, ha a szerződéses partnerekkel történő elszámolás a mérlegkészítés időpontjáig nem ismert.

(8) Az a biztosító egyesület, amely vállalkozási tevékenységet is végez, eredménykimutatásában köteles elkülönítetten kimutatni a vállalkozási tevékenysége bevételeit, illetve költségeit, ráfordításait, valamint a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét. A tevékenység célja szerinti (biztosítási) tevékenységhez és a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzá nem rendelhető – külön kimutatott – költségeket, ráfordításokat bevételarányosan kell megosztani.

7/A. §³⁷ (1) A biztosító, a biztosító egyesület rendkívüli bevételként és rendkívüli ráfordításként a Tv.-nek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti tételeket mutatja ki.

(2) A biztosító, a biztosító egyesület az (1) bekezdésben meghatározottak helyett a Tv. 2015. július 4-től hatályos rendelkezéseit is alkalmazhatja. E döntéséről a számviteli politikájában kell rendelkezni, és azt be kell mutatnia a kiegészítő mellékletében.

8. § (1) A biztosítási szerződésekkel kapcsolatos perelt és behajtás alatt lévő díjkövetelések a tárgyévi eredménykimutatásban csak abban az esetben szerepeltethetők, ha a követeléseket a biztosító behajthatónak minősíti. Ellenkező esetben ezeket a díjelőírásokat a pénzügyi realizálás időpontjában kell számba venni.

(2) A biztosítónak tárgyévi eredménye meghatározásánál figyelembe kell vennie a biztosítottak kárbejelentéseinek késedelmei miatt a tárgyidőszakban bekövetkezett, a mérleg fordulónapjáig be nem jelentett biztosítási események várható költségeinek, ráfordításainak összegét is.

9. § (1)³⁸ A B/02. Biztosítástechnikai bevételek befektetésekből soron kell szerepeltetni az életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló valamennyi befektetés bevételét (ideértve a befektetés kamat- és osztalékbevételeit a kamatozó értékpapír vételárában lévő kamattal csökkentett összegben, valamint az értékesítéshez, a beváltáshoz kapcsolódó árfolyamnyereséget és az értékpapír eladási árában érvényesített kamatbevételt, ingatlanok elszámolt bérleti díját és egyéb bevételeit, külföldi pénzértékre szóló befektetésekhez kapcsolódó árfolyamnyereséget stb.). A saját tőke befektetésének hozama itt nem jelenhet meg (csak életbiztosítási ágat művelő biztosítónál sem), mivel azokat a C/01–04. sorokban kell kimutatni. Az életbiztosítási ághoz kapcsolódó biztosítástechnikai bevételek befektetésekből soron kell továbbá kimutatni

(2)⁴⁰ A B/12. Biztosítástechnikai ráfordítások befektetésekből soron kell kimutatni az életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések ráfordításait (ideértve az elszámolt – a visszaírt értékvesztéssel korrigált – értékvesztést, az eladáshoz, a beváltáshoz kapcsolódó árfolyamveszteséget, az ingatlan értékcsökkenési leírását, egyéb ráfordításait, a külföldi pénzértékre szóló befektetésekhez kapcsolódó árfolyamveszteséget stb.). A saját tőke befektetésének ráfordításai – az (1) bekezdésben leírtakra figyelemmel – itt nem jelenhetnek meg, azokat a biztosítástechnikai eredményt követő C/07–09. sorokban kell kimutatni. Az életbiztosítási ághoz kapcsolódó biztosítástechnikai ráfordítások befektetésekből soron kell továbbá kimutatni

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti bevételek meghaladják a (2) bekezdés szerinti ráfordításokat, a biztosító – saját döntésétől függően – átvezetheti a többlet egy részét vagy teljes összegét a C/05. Életbiztosításból allokált befektetési bevétel sorra. Az allokált befektetési bevétel összege nem haladhatja meg az életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések teljes eredménye és a biztosítási szerződések, valamint a Bit. alapján a biztosítottaknak visszajuttatandó eredmény közötti különbözet összegét.

(4) A nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül elkülönítetten kell kimutatni – a C/06. Biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredmény soron – a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések bevételeiből átvezetett, a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési hozamot.

(5) A C/01–04. soron kell kimutatni a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések, valamint nem a tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések (pl. saját tőke) bevételét, a kamatozó értékpapír vételárában lévő kamattal csökkentett összegben, növelve a C/05. Életbiztosításból allokált befektetési bevétellel és csökkentve a C/06. Biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel.

(6)⁴⁴ A C/07–09. sorokban kell kimutatni a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló, valamint nem a tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések ráfordításait (így különösen az elszámolt – a visszaírt értékvesztéssel korrigált – értékvesztést, az eladáshoz, a beváltáshoz kapcsolódó árfolyamveszteséget, az ingatlan értékcsökkenési leírását és egyéb ráfordításait), kivéve a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló külföldi pénznemre szóló befektetések deviza árfolyamváltozásból adódó árfolyamveszteségét.

(7) A kamatozó értékpapírok vételárában lévő kamat összegét az értékpapír beszerzésekor kamatbevételt csökkentő tételként a B/02/bb) Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek (az életbiztosítási ágnál), illetve a C/02. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek soron kell elszámolni és az eredménykimutatásban szerepeltetni. A kamatozó értékpapírok eladási árában érvényesített kamat összegét az értékpapírok eladásakor a B/02/bb) Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek (az életbiztosítási ágnál), illetve a C/02. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek között kell elszámolni és az eredménykimutatásban szerepeltetni.

(8)⁴⁵ A B/03. Befektetések nem realizált nyeresége soron kell kimutatni a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításokhoz kapcsolódó befektetések piaci értékének a könyv szerinti értéket meghaladó összegét.

Itt kell továbbá kimutatni valós értéken történő értékelés esetén az életbiztosítási ághoz kapcsolódó kereskedési célú befektetések bekerülési (nyilvántartási) értéke és piaci értéke közötti különbözetet is, ha az utóbbi a több, valamint a kereskedési célú származékos ügylethez kapcsolódó pozitív értékelési különbözetet és a nem kamat fedezeti céllal kötött valós érték fedezeti ügyletekhez kapcsolódó negatív értékelési különbözetet bevételt csökkentő tételként. Ha a biztosító nem alkalmazza a valós értéken történő értékelést, akkor az egyéb fedezeti ügyletek mérlegfordulónapon várható nyereségének összegét is itt kell kimutatni.

(9)⁴⁶ A B/13. Befektetések nem realizált vesztesége soron kell kimutatni a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításokhoz kapcsolódó befektetések könyv szerinti értékének a piaci értéket meghaladó összegét.

Itt kell továbbá kimutatni valós értéken történő értékelés esetén az életbiztosítási ághoz kapcsolódó kereskedési célú befektetések piaci értéke és bekerülési (nyilvántartási) értéke közötti különbözetet, ha az utóbbi a több, valamint a kereskedési célú származékos ügylet negatív értékelési különbözetét és a nem kamat fedezeti céllal kötött valós érték fedezeti ügylethez kapcsolódó pozitív értékelési különbözetet ráfordítás csökkentő tételként. Ha a biztosító nem alkalmazza a valós értéken történő értékelést, akkor az egyéb fedezeti ügyletek mérlegfordulónapon várható veszteségét és a kereskedési célú származékos ügyletek mérlegfordulónapon várható veszteségét szintén itt kell kimutatni.

(10)⁴⁷ A C/01. Kapott osztalék és részesedés soron kell kimutatni valós értéken történő értékelés esetén a nem életbiztosítási ághoz és a saját tőkéhez kapcsolódó kereskedési célú befektetések piaci értéke és bekerülési (nyilvántartási) értéke közötti különbözetet, ha az előbbi a több, valamint a kereskedési célú származékos ügylethez kapcsolódó pozitív értékelési különbözetet és a nem kamat fedezeti céllal kötött valós érték fedezeti ügyletekhez kapcsolódó negatív értékelési különbözetet bevételt csökkentő tételként. Ha a biztosító nem alkalmazza a valós értéken történő értékelést, akkor az egyéb fedezeti ügyletek mérlegfordulónapon várható nyereségének összegét is itt kell kimutatni.

(11)⁴⁸ A C/02. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek soron kell kimutatni a nem életbiztosítási ághoz és a saját tőkéhez kapcsolódóan

(12)⁴⁹ A C/04. Befektetések értékesítésének árfolyamnyeresége, befektetések egyéb bevételei soron kell kimutatni minden olyan befektetésből származó bevételt, amelyet a megelőző C/01–03. sor nem tartalmaz. Itt kell kimutatni különösen a külföldi pénzértékre szóló követelés és kötelezettség Tv. szerinti értékeléséből adódó árfolyamnyereséget, kivéve a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló külföldi pénznemre szóló befektetések deviza árfolyamváltozásból adódó árfolyamnyereségét.

(13)⁵⁰ A C/07. Befektetések működési és fenntartási ráfordításai, ideértve a fizetett kamatokat és kamatjellegű ráfordításokat soron kell kimutatni a nem életbiztosítási ághoz és a saját tőkéhez kapcsolódóan

(14)⁵³ A C/09. Befektetések értékesítésének árfolyamvesztesége, befektetések egyéb ráfordításai soron kell kimutatni a nem életbiztosítási ághoz és a saját tőkéhez kapcsolódóan

(15)⁵⁵ A Tv. 57. § (2) bekezdése szerinti visszaírást a B/12/b) Befektetések értékvesztése, befektetések visszaírt értékvesztése és a C/08. Befektetések értékvesztése, befektetések visszaírt értékvesztése soron kell kimutatni.

(16)⁵⁶ Az egyéb biztosítástechnikai bevételek, illetve az egyéb biztosítástechnikai ráfordítások között kell kimutatni az eredménykimutatásban külön nem nevesített olyan bevételeket, illetve ráfordításokat, amelyek közvetlenül biztosítási szerződésekből eredően merülnek fel, azokhoz kapcsolhatók (pl. a tűzvédelmi hozzájárulás, a Kártalanítási Számlához történő hozzájárulás befizetése, továbbá az Információs Központ költségfedezetének biztosítása miatti ráfordításokat).

(17)⁵⁷ Az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások között a Tv. előírásainak megfelelő egyéb bevételeket és egyéb ráfordításokat kell kimutatni, a biztosítási állományhoz kapcsolódó ingatlanok értékesítésének bevételei, illetve ráfordításai kivételével. Itt kell továbbá kimutatni a nem saját biztosítási szerződésekhez, illetve a nem biztosítási tevékenységekhez kapcsolódó bevételeket és ráfordításokat, így különösen a más biztosító részére történő kárrendezés, termékértékesítés kapcsán felmerülő bevételeket és ráfordításokat.

(18)⁵⁸ Az A/03. Egyéb biztosítástechnikai bevétel soron kell kimutatni a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok fedezetéül szolgáló külföldi pénznemre szóló befektetések deviza árfolyamváltozásból adódó árfolyamnyereséget, illetve az A/10. Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások soron a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok fedezetéül szolgáló külföldi pénznemre szóló befektetések deviza árfolyamváltozásból adódó realizált és nem realizált árfolyamveszteséget.

10. § (1)⁶⁰ A Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MEHIB Zrt.) a központi költségvetés terhére a Kormány készfizető kezessége mellett végzett biztosítási tevékenységével kapcsolatosan – a kettős könyvvitel zárt rendszerében – elkülönített számviteli nyilvántartást köteles vezetni oly módon, hogy abból a biztosítottakkal szembeni követelései és kötelezettségei, illetve a költségvetéssel szembeni követelések és kötelezettségek, továbbá a bevételek, valamint a felmerült költségek és ráfordítások megállapíthatóak legyenek.

(2)⁶¹ E tevékenységével kapcsolatosan a MEHIB Zrt. a költségvetéssel a pénzügyminiszter rendeletében szabályozott módon köteles elszámolni.

(3)⁶² Kárkintlévőség eredményes behajtása után járó jutalékot a MEHIB Zrt.-nek egyéb bevételei között kell elszámolnia.

(4)⁶³ A MEHIB Zrt. az (1) bekezdésben foglalt tevékenységének költségeit és ráfordításait az e tevékenységből származó bevételeiből fedezi.

(5)⁶⁴ A MEHIB Zrt. a biztosítási ügyletekből származó követelésein és kötelezettségein belül elkülönítetten köteles kimutatni a Kormány készfizető kezességével fedezett biztosítási ügyletekhez kapcsolódóan az ügyfelekkel szemben fennálló biztosítási díj követelésének és biztosítási díjvisszatérítési kötelezettségének összegét.

(6)⁶⁵ A MEHIB Zrt. az általa a központi költségvetés terhére a Kormány készfizető kezessége mellett vállalt biztosításairól – az állomány nyilvántartása és a változások nyomon követése céljából – biztosítási módozatonként forintban és devizakövetelés esetén devizában is részletes analitikát köteles vezetni oly módon, hogy az a költségvetési elszámolásokhoz hiteles alapot nyújtson, és kimutatható legyen a jogelődöktől átvett szerződéses biztosítási állomány is.

(7)⁶⁶ A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet 12. §-a alapján képzett meg nem szolgált díjak tartalékát a piacképes kockázatú biztosítások meg nem szolgált díjak tartalékaitól elkülönítetten kell nyilvántartani, számítási módját, tárgyévi növekedését és csökkenését, a kiegészítő mellékletben kell bemutatni a 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet előírásai szerint.

(8)⁶⁷ Az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások között kell kimutatni a céltartalékok felhasználásának, illetve képzésének összegét.

11. § (1)⁶⁸ A MEHIB Zrt. számlarendjében a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a (2) bekezdés szerinti kötelezettségeket és a (4) bekezdés szerinti követeléseket biztosítási módozatonként – a kockázatviselés tartamának megfelelően – kell nyilvántartani.

(2) A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a kötelezettségek között kell kimutatni:

(3)⁷⁰ A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a követelések között kárkintlévőségként kell kimutatni azt a követelés állományt, amelyre a kárfizetés megtörtént és a jövőben a követelés részbeni vagy teljes megtérülése lehetséges. Ezeket a követeléseket megtérülésükig (pénzügyi rendezéssel vagy más formában való kiegyenlítésükig, továbbértékesítésükig), illetve elengedett vagy behajthatatlan követelésként való leírásukig kell nyilvántartani.

(4)⁷¹ A MEHIB Zrt. a kárfizetés megtörténtét követően a biztosított által ráruházott – átszállt – követelés összegét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban köteles kimutatni saját rész és – a Kormány készfizető kezességével fedezett biztosítás tekintetében – a költségvetést megillető rész tagolásban, azon belül tőkekövetelés és kamatkövetelés részletezésben. A devizakövetelést eredeti értékén devizában és annak forint értékét az adott ügyletet lebonyolító hitelintézet által a kárfizetési türelmi idő lejártának napján, ennek hiányában a követelés esedékességének napján alkalmazott devizavételi árfolyamon is. Az átszállt követelés után járó, felszámított késedelmi kamat összegét is ki kell mutatni a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban saját részre és a költségvetést megillető részre történő bontásban.

(5)⁷² A MEHIB Zrt. – a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban vezetett nyilvántartásai alapján – köteles bemutatni kötelezettségei és követelései alakulását az éves beszámoló kiegészítő mellékletében.

(6)⁷³ A MEHIB Zrt.-nek az egyéb bevételek között elkülönítetten kell elszámolnia ,,Belföldi bevételek kármegtérítésekből'' címen a Kormány által vállalt készfizető kezességgel fedezett biztosítási szerződések teljesítéséhez a központi költségvetés által közvetlenül átutalt összegeket.

(7)⁷⁴ A MEHIB Zrt.-nek az egyéb ráfordítások között, a belföldi károk és szolgáltatások ráfordításain belül ,,Belföldi károk és szolgáltatások költségei'' címen, elkülönítetten kell kimutatnia a Kormány készfizető kezességével fedezett biztosítási szerződésekből adódó kárfizetések összegeit.

(8)⁷⁵ A MEHIB Zrt. kárkintlévőség megtérülése esetén az erre a célra megnyitott elszámolási számlára befolyt összegből a költségvetésnek járó összeget a költségvetéssel szembeni kötelezettségként, illetve a biztosítottnak járó összeget, a biztosítottal szembeni kötelezettségként köteles elszámolni. A MEHIB Zrt.-hez kármegtérülés esetén befolyt kamatot és késedelmi kamatot is a költségvetéssel szembeni kötelezettségként kell kimutatni. Devizakövetelés megtérülése esetén – ha a devizát forintra átváltják – az elszámolás az ügyletet lebonyolító hitelintézet által a teljesítés (követelés befolyása) napján alkalmazott devizavételi árfolyamon történik.

(9) A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott devizaköveteléseket, devizakötelezettségeket a mérlegfordulónapon az általános előírások szerint értékelni kell, az árfolyamkülönbözettel azonban az eredményt nem szabad módosítani, az árfolyamkülönbözetet csak a nyilvántartáson kell külön tételben feltüntetni.

12. § (1)⁷⁶ A biztosító számlarendjének a Tv. 161. §-ának (2) bekezdésén túlmenően tartalmaznia kell az általa végzett tevékenységekhez kapcsolódó számlaösszefüggéseket, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott tételek bemutatását is.

(2)⁷⁷ A főkönyvi könyvelés keretében a főkönyvi számlák bontásával vagy az analitikus nyilvántartás keretében biztosítani kell, hogy

(3)⁷⁹ A (2) bekezdésben foglaltakon túl élet- és nem-életbiztosítási ág, valamint nem biztosítási tevékenység bontásban – az elkülönítés belső szabályzatának megfelelően – elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani az eszközöket, a forrásokat, a költségeket, a ráfordításokat és a bevételeket. Ha az előző tételek külön nyilvántartása a felmerüléskor nem oldható meg, az elkülönítés belső szabályzatában kell rögzíteni az élet- és nem-életbiztosítási ágra, valamint a nem biztosítási tevékenységre történő felosztás módszerét. A biztosítási ágak költségeinek, ráfordításainak és bevételeinek elkülönítését ágazati szinten is biztosítani kell.

(4) A szerzési, a kárrendezési és az igazgatási költségeknek a biztosítási ágra, ágazatokra közvetlenül nem terhelhető részét célszerű legalább negyedévenként felosztani – a külön rendeletben meghatározottak szerint – biztosítási ágakra, ágazatokra, és a felosztás módját a kiegészítő mellékletben bemutatni.

(5)⁸⁰ A biztosító a tárgyévben felmerült költségeit költségnemenként folyamatosan és költségfunkciónként (szerzési, kárrendezési, igazgatási, befektetési), ez utóbbiakat áganként megbontva köteles elszámolni. A költségek ágazatonkénti elszámolását legalább az analitikus nyilvántartás keretében kell biztosítani.

(6)⁸¹

(7)⁸² A biztosító – ide nem értve a 2. § (3) bekezdése szerinti biztosító egyesületet – minden negyedév utolsó napjára vonatkozóan – a Felügyelet részére készített évközi jelentések alátámasztása céljából – köteles eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és eredményszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani, főkönyvi kivonatot, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott mérlegen kívüli tételekről összesítést készíteni. A számviteli nyilvántartások negyedéves zárása során – a számviteli politikában rögzítettek szerint – legalább a következő zárlati munkálatokat kell elvégezni:

(7a)⁸⁴ A negyedév végéig le nem zárt, nem fedezeti célú származékos ügyletek után nem számolható el a jövőben várható eredmény összege időbeli elhatárolásként.

(8)⁸⁵ A biztosító az általa nyújtott biztosítási tevékenységnek nem minősülő szolgáltatások, végzett tevékenységek (így különösen a jelzáloghitelezési tevékenység, a nyugdíjpénztárak részére végzett vagyonkezelési tevékenység, oktatási tevékenység) kapcsán felmerülő ráfordításokat, illetve bevételeket az egyéb ráfordításokon, illetve az egyéb bevételeken belül tevékenységenként elkülönítetten köteles elszámolni (ide nem értve a jelzáloghitel kamatát).

(9)⁸⁶ A biztosító a Tv. 20. §-ának (4) és (5) bekezdését nem alkalmazhatja.

(10)⁸⁷ A biztosító által a befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítás befektetési egységei terhére a biztosítottal szemben költségek megtérítése, kapcsolódó jutalékok, díjak címén felszámított összegekkel csökkenteni kell a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások szerződői javára végrehajtott befektetéseket a más befektetések növelésével egyidejűleg, és a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartalékát csökkenteni kell a tartalékváltozással szemben.

13. § (1)⁸⁸ A biztosító az 5. § (2) bekezdése szerinti biztosítástechnikai tartalékok változását a külön jogszabályban meghatározottak szerint, legalább a mérleg fordulónapjával köteles elszámolni a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2)⁸⁹ A biztosítástechnikai tartalékokat a mérleg fordulónapjával a külön jogszabályban meghatározott szükséges szintre kell módosítani.

(3)⁹⁰ A biztosító az értékpapír kölcsönügylet, a repóügylet és a származékos ügylet elszámolására a Tv. előírásain túlmenően a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásait köteles értelemszerűen alkalmazni.

(4)⁹¹ Az értékpapír kölcsönügyletből eredő követelést az egyéb befektetéseken belül egyéb kölcsönként, a kötelezettséget a hitelek között, a kapott, illetve fizetett kölcsönzési díjat az életbiztosítási ágnál a befektetésekből származó biztosítástechnikai bevételeken belül a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek között, illetve a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokon belül a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között, a nem életbiztosítási ágnál a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, illetve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell kimutatni.

A kölcsönbeadónál jelentkező árfolyamkülönbözetet az értékpapír értékesítés árfolyamnyereségének, illetve árfolyamveszteségének általános szabályai szerint kell elszámolni.

(5)⁹² Az óvadéki repóügyletből eredő kötelezettséget a kötelezettségeken belül hitelként kell elszámolni. Az óvadéki repóügylet után fizetett kamatot életbiztosítási ágnál a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokon belül a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között, a nem életbiztosítási ágnál a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell kimutatni. A szállításos repóügylethez kapcsolódó árfolyamkülönbözetet az értékpapír értékesítés árfolyamnyereségének, illetve árfolyamveszteségének általános szabályai szerint kell elszámolni.

(6)⁹³ A valós értéken történő értékelés esetén:

(7)⁹⁵ A valós értéken történő értékelés esetén a saját tőkéhez (nem biztosítás-technikai tartalékokhoz) kapcsolódó befektetésként eszközölt származékos ügyletek értékeléskori és záráskori eredményének elszámolására a (6) bekezdésben meghatározott, a nem életbiztosítási ághoz kapcsolódó ügyletekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(8)⁹⁶ Ha a biztosító nem alkalmazza a valós értéken történő értékelést, a határidős, az opciós és a swap ügyletek határidős ügyletrészének elszámolásakor a következők szerint kell eljárni:

(9)¹⁰⁴ A fedezeti ügyletekhez vezetett analitikus nyilvántartásban, illetve a fedezeti dokumentációban biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a matematikai tartalékok, valamint az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék fedezetét képező eszközökhöz kapcsolódó fedezeti ügyletek várható eredménye, illetve értékelési különbözete (az ügylet piaci értéke) az értékelés időpontjában, illetve a lejárati idő alatt bármikor megállapítható legyen függetlenül attól, hogy a biztosító alkalmazza-e a valós értéken történő értékelést.

14. §¹⁰⁵ A kiegészítő mellékletben a Tv. 88–94. és más §-aiban, valamint e rendeletben foglaltakon túlmenően – a Tv. 88. § (6), 90. § (2), 92. § (1)–(4), 93. § (2), (5)–(6) bekezdése kivételével – be kell mutatni:

14/A. §¹¹⁵ A kiegészítő mellékletben be kell mutatni továbbá:

15. § A biztosító a Tv. 95. §-ában foglaltak szerint, sajátosságainak bemutatásával készíti el üzleti jelentését.

16. § (1) Az anyavállalatnak minősülő biztosító összevont (konszolidált) éves beszámolójának mérlege a 4. számú melléklet szerinti kiegészítésekkel tér el az 1. számú melléklet szerinti mérleg tagolásától.

(2) Az anyavállalatnak minősülő biztosító összevont (konszolidált) éves beszámolójának eredménykimutatása az 5. számú melléklet szerinti kiegészítésekkel tér el a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatás tagolásától.

(3)¹²⁷ A biztosító anyavállalatnak minősül a Tv. 3. §-a (2) bekezdésének 1. pontjában foglaltakon túlmenően abban az esetben is, ha igazgatóságának, illetve felügyelő bizottságának irányítása, illetve ellenőrzése alatt áll egy másik vállalkozás (leányvállalat), függetlenül attól, hogy azt a létesítő okiratban rögzítették-e. Ez esetben az anyavállalatnak minősülő biztosító és a leányvállalat közös irányítás alatt áll. Ha a közös irányítás alatt álló két vállalkozás közül az egyik pénzügyi intézmény vagy befektetési vállalkozás, akkor a Tv. 3. §-a (2) bekezdésének 1. pontja szerinti feltételek hiányában, a létesítő okiratban vagy külön szerződésben kell rögzíteni az anyavállalati, illetve a leányvállalati minősítést.

(4)¹²⁸ Az anyavállalatnak minősülő biztosító a fölérendelt anyavállalat esetében a Tv. 116. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeken túlmenően akkor mentesíthető az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól, ha a következő a)–c) pont szerinti feltételek együttesen fennállnak:

(5)¹³² A (4) bekezdés szerint az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól mentesülő, anyavállalatnak minősülő biztosító köteles nyilvántartásait oly módon részletezni, valamint az alá tartozó konszolidációs körön belüli kapcsolt vállalkozásoktól a konszolidációhoz szükséges adatokat bekérni és nyilvántartani, hogy azok alapján a fölérendelt anyavállalat felé az összevont (konszolidált) beszámoló készítéshez, továbbá a Felügyelet felé a csoportfelügyelethez történő adatszolgáltatás teljesíthető legyen.

(6)¹³³ Az összevont (konszolidált) éves beszámolót a Tv. 10. §-ának (2)–(3) bekezdése alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint készítő biztosító, továbbá a (4) bekezdés szerint az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól mentesülő, anyavállalatnak minősülő olyan biztosító, amelynek fölérendelt anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolót a nemzetközi számviteli standardok szerint készíti el, köteles nyilvántartásait oly módon részletezni, valamint az alá tartozó konszolidációs körön belüli kapcsolt vállalkozásoktól a konszolidációhoz szükséges adatokat bekérni és nyilvántartani, hogy azok alapján a Felügyelet felé a csoportfelügyelethez szükséges adatszolgáltatás teljesíthető legyen. E rendelkezés végrehajtása során, ahol a Bit. a csoportfelügyeletre vonatkozó rendelkezések tekintetében a Tv.-re utal, ott a Tv. 10. §-ának (4) bekezdését figyelmen kívül kell hagyni.

(7)¹³⁴ Az összevont (konszolidált) éves beszámolót a Tv. 10. §-ának (2)–(3) bekezdése alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint készítő biztosító köteles az összevont (konszolidált) éves beszámoló

16/A. §¹³⁵ A biztosító a Tv. könyvvizsgálati kötelezettségre vonatkozó előírásait köteles alkalmazni azzal, hogy a biztosítóként működő, a Tv. 154/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe nem mentesül a könyvvizsgálati kötelezettség alól.

16/B. §¹³⁶ (1) Abban az esetben, ha a biztosító tevékenységi engedélyét felfüggesztették, könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségét továbbra is e rendelet szerint teljesíti.

(2) Abban az esetben, ha a biztosító tevékenységi engedélyét visszavonták, a biztosítási állomány teljes átruházásáig könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségét továbbra is e rendelet szerint teljesíti.

(3) Ha a biztosító végelszámolására vagy felszámolására kerül sor, a biztosítási állomány teljes átruházásáig vagy egyéb más módon történő megszűnéséig a végelszámolás, illetve a felszámolás számviteli feladatairól szóló kormányrendelet előírásait e rendelet előírásainak figyelembevételével köteles alkalmazni.

17. § (1)¹³⁸ Ez a rendelet 2001. január 1-jén lép hatályba.

(2)¹³⁹

18/A. §¹⁴¹ E rendeletnek a 345/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 40. §-ával megállapított 1. § (1) bekezdését először a 2011. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, azzal, hogy az a 2010. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható.

18/B. §¹⁴² A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított 16/A. §-t először a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámoló könyvvizsgálata során kell alkalmazni.

18/C. §¹⁴³ (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított 1/A. § 5. pontját, 2. §-ával megállapított 2. § (7) bekezdését, 3. §-ával megállapított 4. § (4) és (10) bekezdését, 4. §-ával megállapított 5. § (2) bekezdését, 5. §-ával megállapított 6. § (1) bekezdését, 6. §-ával megállapított 9. § (6), (12), (17) és (18) bekezdését, 7. §-ával megállapított 13. § (1) és (2) bekezdését, 8. §-ával megállapított 16. § (4) bekezdés a) pontját, valamint 1. mellékletével megállapított 1. számú mellékletét, 2. mellékletével megállapított 2. számú mellékletét először a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. §-ával hatályon kívül helyezett 14/A. § f) pontját, 14/A. § l) pontjában az „a nyugdíjpénztárak részére végzett vagyonkezelési tevékenység,” szövegrészt, 16. § (4) bekezdés b) pontját először a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell alkalmazni.

18/D. §¹⁴⁴ A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított 7/A. §-t, 3. §-ával megállapított 1–3. és 5. számú mellékletet először a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

18/E. §¹⁴⁵ (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított 12. § (7) bekezdés h) pontját, (7a) bekezdését; 2. §-ával megállapított 13. § (8) bekezdés c), e), g)–h) pontját; 3. §-ával megállapított 14. § s) pontját; 5. §-ával megállapított 1. számú mellékletét; 6. § 1. pontjával megállapított 2. § (6) bekezdés h) pontját; 6. § 2. pontjával megállapított 4. § (11) bekezdését; 6. § 3. pontjával megállapított 9. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontját, 9. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontját, 9. § (14) bekezdés d) pont da) alpontját; 6. § 4. pontjával megállapított 13. § (8) bekezdés b) pontját; 6. § 5. pontjával megállapított 14/A. § g) pontját először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított 12. § (7) bekezdés h) pontját, (7a) bekezdését; 2. §-ával megállapított 13. § (8) bekezdés c), e), g)–h) pontját; 3. §-ával megállapított 14. § s) pontját; 5. §-ával megállapított 1. számú mellékletét; 6. § 1. pontjával megállapított 2. § (6) bekezdés h) pontját; 6. § 3. pontjával megállapított 9. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontját, 9. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontját, 9. § (14) bekezdés d) pont da) alpontját; 6. § 4. pontjával megállapított 13. § (8) bekezdés b) pontját; 6. § 5. pontjával megállapított 14/A. § g) pontját a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

(3) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. §-ával hatályon kívül helyezett 9. § (8)–(10) bekezdését, 9. § (13) bekezdés d) pont da)–db) alponját, 13. § (8) bekezdés f) és i) pontját a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell először alkalmazni.

18/F. §¹⁴⁶ (1) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról, valamint az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló kormányrendelet módosításáról szóló 616/2020. (XII. 21.) Korm. rendelettel megállapított 16. § (4) bekezdés c) pontját először a 2021. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról, valamint az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló kormányrendelet módosításáról szóló 616/2020. (XII. 21.) Korm. rendelettel megállapított 16. § (4) bekezdés c) pontját a 2020. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

18/G. §¹⁴⁷ (1) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 603/2022. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított 16. § (4) bekezdés c) pontját először a 2023. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 603/2022. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított 16. § (4) bekezdés c) pontját a 2022. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

18/H. §¹⁴⁸ (1) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 642/2023. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított 3. § (6) bekezdését, 14. §-át, továbbá 1., 2., 4. és 5. számú mellékletét először a 2024. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 642/2023. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított 3. § (6) bekezdését, 14. §-át, továbbá 1., 2., 4. és 5. számú mellékletét a 2023. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

19. §¹⁴⁹ (1) E rendelet megállapítja az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i, a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK rendeletének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.

(2) E rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: