PK BH 2000/194
PK BH 2000/194
2000.05.01.
Nem sért személyhez fűződő jogot, ha a sajtó a nyilvánosságot egy büntető- vagy polgári eljárás megindításáról tájékoztatja. Az érintett azonban követelheti az eljárás befejezésének, eredményének a közlését. [Ptk. 78. §, 84. § (1) bek. b)-c) pont; PK 14. sz.].
A jogerős ítélet megállapította: az alperes az Új K. E. K. hetilap 1998. szeptember 13-i, szeptember 27-i és október 11-i számában megjelent szerkesztőségi levélbe foglalt azon kitételekkel, mely szerint „H. K. a D. Kft. nevében olyan tulajdont adott el, amelyet egy személyben nem lett volna jogosult, és a közöttünk lévő jogvitát már csak bírósági eljárás keretében lehet megnyugtató módon rendezni, figyelembe véve az időközben elindított büntetőeljárást is”, a felperes jó hírnevét megsértette, ezért az alperest a további jogsértéstől eltiltotta és kötelezte, hogy 15 napon belül fizetett hirdetésként az E. című kereskedelmi hetilapban az „ítélet rendelkező részével azonos tartalommal adjon elégtételt”.
Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint az I. r. felperes az 1997. március 3-án kelt adásvételi szerződéssel eladta a K. E. című hirdetési újság kiadói és névhasználati jogát, amely szerződésben a vevő vállalta egy kft. alapítását. Ez meg is történt, ez a cég az alperes. Az alperes ezt követően kiadta az Új K. E. K. hetilapot. Ennek 1998. szeptember 13-i, szeptember 27-i és október 11-i számában szerkesztőségi levél jelent meg, amelyben szerepelt az az állítás, hogy a felperes jogtalanul adta el a kiadói jogokat. Az ebből eredő jogvita már csak bírósági eljárás keretében rendezhető, figyelembe véve az időközben elindított büntetőeljárást is.
A jogerős ítélet álláspontja szerint az alperes a sajtóközleménnyel megsértette a felperesnek a Ptk. 78. §-ában védett jó hírnevét. A lapeladással kapcsolatos tényállítások valótlanok, illetve a valóságot hamis színben tüntetik fel, mert bár valóban indult büntetőeljárás a felperessel szemben, az az alperes ügyvezető igazgatójának a feljelentése alapján történt. Ezt nem közölte a sajtóközlemény, így az olvasókat nem megfelelően tájékoztatta.
A jogerős ítéletet az alperes támadta felülvizsgálati kérelemmel, kérve az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását. A felülvizsgálati kérelem lényegi álláspontja szerint a jogerős ítélet jogszabálysértően állapította meg az alperes terhére a személyhez fűződő jog megsértését, mert nem vizsgálta azt a tényt, hogy az alperes minden állítása a valóságnak megfelelt.
A felperes a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte, lényegében annak helyes indokai alapján.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A jogerős ítélet a Ptk. 78. §-a alapján állapította meg azt, hogy a szerkesztőségi levél, illetve a szórólapnak egy kitétele sérti a felperes jó hírnevét. A Ptk. 78. §-ának (2) bekezdése alapján a jó hírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyére vonatkozó, azt sértő valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. E rendelkezésből következik, hogy a jó hírnév megsértésének megállapítására a valótlan, sértő tényállítás ad alapot, azaz a jó hírnév megsértésének kifogásolása esetén vizsgálni kell, történt-e tényállítás és az valótlan-e, vagy a valóságot hamis színben tünteti-e fel.
A megállapítható tényállás szerint a felek a kereskedelmi hetilap kiadói és névhasználati jogának adásvételi szerződéssel történő értékesítése által kerültek egymással polgári jogviszonyba. E szerződéses kapcsolatból a peres felek között polgári jogi vita támadt, amelyből eredően a peres felek egymással kiterjedt és a jogvita megoldását célzó, de eredménytelen levelezést folytattak. E tények alapján kell megítélni, hogy az alperes kifogásolt tényközlései valótlanok-e, illetve a valóságot hamis színben tüntetik-e fel. Önmagában az ugyanis, hogy a sajtó a nyilvánosságot egy megindult büntető- vagy polgári eljárásról tájékoztatja, nem sért személyhez fűződő jogot, legfeljebb az érintett követelheti a hatósági eljárás befejezésének, eredményének közlését, adott esetben azt, hogy a büntetőeljárást megszüntették, vagy az felmentésével végződött (PK 14. számú állásfoglalás).
A jogerős ítélet által jogsértőnek tartott és a sajtóban három ízben közzétett nyilatkozat minden vonatkozásban való, és a valóságot sem tünteti fel hamis színben. Az alperes ugyanis e sajtóközleményben a valóságnak megfelelően adja elő, hogy milyen szerződést kötött a felperessel, milyen vita támadt a szerződés teljesíthetőségével kapcsolatban közöttük, azt, hogy a szerződés érvényességével kapcsolatban mi a kifogása és azt, hogy az így kialakult jogvitát már csak bírósági eljárás keretében lehet megoldani. Minden - fenti - tényközlés a valóságnak megfelel, így nem sérthette a felperesek jó hírnevét. Az alperesnek az az álláspontja, hogy e jogvita bírósági rendezése során figyelembe veendő az időközben megindított büntetőeljárás is, részint olyan vélemény, amely önmagában a jó hírnevet nem sérti. Részint tényt is közöl, mely szerint büntetőeljárás indult. Ez utóbbi azonban ugyancsak megfelel a valóságnak, és teljesen közömbös a tény megítélése szempontjából, hogy ki indította ezt a büntetőeljárást. Összességében tehát e sajtóközlemény valótlan tényt nem közölt, a valóságot hamis színben nem tüntette fel, így tévesen állapította meg a jogerős ítélet annak jogsértő jellegét.
A jogerős ítélet tehát tévesen állapította meg azt, hogy az alperes megsértette a felperes személyhez fűződő jogát. Ennek megfelelően tévesen alkalmazott az alperessel szemben a Ptk. 84. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja alapján további objektív szankciót.
Mindezen indokokra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek az alperes által elkövetett jogsértés megállapítására, további objektív szankciók alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése szerint megváltoztatva a keresetet elutasította. (Legf. Bír. Pfv. IV. 20.666/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás