2/2000. (BK 3.) BM utasítás
2/2000. (BK 3.) BM utasítás
A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata működési rendjéről*
Melléklet a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata működési rendjéről szóló 2/2000. (BK 3.) BM utasításhoz
I. Feladat- és hatáskör, illetékesség
1. A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatáról (a továbbiakban: Szolgálat) szóló-, a 135/1999. (VIII. 31.) Korm. rendelettel módosított 49/1995. (V. 4.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: R.) létrehozott Szolgálat a Belügyminisztérium szerve.
2. A Szolgálat a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 94. §-ában meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési bűnüldözési feladatokat (a továbbiakban: alaptevékenység) az ott felsorolt szervek (a továbbiakban: védett szervek) állománya körében végzi.
3. A Szolgálat alaptevékenysége kiterjed a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény
(a továbbiakban: Hszt.) 44. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezési állományba helyezettekre is, az i) pontban meghatározott okból rendelkezési állományba helyezettek kivételével.
4. Nem tartozik a Szolgálat feladatkörébe a védett szervek alapfeladatai ellátásával kapcsolatos szakmai, vezetési kérdések vizsgálata.
5. A Szolgálat bűnmegelőzési és felderítési hatáskörébe tartozó bűncselekmények felsorolását a R. melléklete tartalmazza.
6. A Szolgálat illetékessége - ha jogszabály, vagy nemzetközi szerződés, egyezmény másként nem rendelkezik - a Magyar Köztársaság területére terjed ki.
II. A Szolgálat alaptevékenysége
7. A Szolgálat tevékenysége elsősorban a bűnmegelőzési és felderítési hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzésére irányul. Ennek keretében gyűjti, felderíti, elemzi, értékeli a bűncselekmények, egyéb jogsértések elkövetését lehetővé tevő körülményekre vonatkozó adatokat.
8. A Szolgálat alaptevékenysége során felhasználja a rendvédelmi szervek tevékenységére vonatkozó közérdekű bejelentések, panaszok adatait, támaszkodik a védett szervek állományának segítségére.
9. A Szolgálat felderítő tevékenységét az Rtv. VII. Fejezete és a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok, normatív tartalmú rendelkezések szerint végzi.
10. A Szolgálat a felderítő tevékenysége során felmerülő speciális működési kiadásait a külön szabályok szerint fedezi és számolja el.
11. A Szolgálat munkatársa feladatkörében eljárva jogosult a védett szervek létesítményeibe - az ott érvényes hivatali munkaidőn túl is - a vagyon- és titokvédelmi, valamint egyéb biztonsági okok miatt zárt helyiségek kivételével, kíséret nélkül belépni. E jogosultság gyakorlása feltételeinek biztosítására, ideértve a védett szervek objektumaiba való belépésre jogosító okmányokkal való ellátást is, az érdekelt miniszter intézkedik.
III. Az együttműködés és tájékoztatás rendje
12. A Szolgálat vezetői és munkatársai alapfeladataik ellátása során együttműködnek:
a) a védett szervek-, továbbá a szerv ellenőrzését felügyeletét ellátó, valamint személyzeti és fegyelmi ügyeikben eljáró szervek vezetőivel és munkatársaival;
b) a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészséggel és más nyomozóhatóságokkal;
c) a nemzetbiztonsági szolgálatokkal;
d) a külföldi belbiztonsági, bűnüldözési és bűnmegelőzési szervezetekkel;
e) a rendvédelmi szervek és a tevékenységüket irányító minisztériumok által fenntartott, a védett rendvédelmi szervek állományának képzésével és továbbképzésével foglalkozó intézményekkel;
f) a vezénylés és berendelés alapján szolgálatot ellátó állomány tényleges munkavégzése szerinti szerv vezetőjével.
13. A védett állomány bűnmegelőzési célú képzésében, továbbképzésében a Szolgálat a 12. pont e) alpont szerinti együttműködés keretében közreműködik.
14. A Szolgálat az általa tett büntetőfeljelentés alapján eljáró nyomozó szervvel a büntetőeljárás befejezéséig együttműködhet.
15. A Szolgálat az általa folytatott felderítés során tudomására jutott olyan adatokról, amelyek bűnmegelőzési és felderítési hatáskörébe nem tartozó bűncselekmények gyanújára utalnak tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező felderítő szervet.
16. Amennyiben a Szolgálat alaptevékenységének ellátása során keletkezett adatok fegyelmi eljárás elrendelését alapozzák meg, erről – az adat- és titokvédelmi szabályok betartásával – értesíteni kell a fegyelmi jogkör gyakorlóját.
17. A Szolgálat vezetője tájékoztatja:
a) évente a belügyminiszter útján az igazságügy-minisztert és a pénzügyminisztert az általuk irányított, védett szerveknél végzett belső bűnmegelőző és felderítő munka tapasztalatairól;
b) soron kívül a belügyminiszter útján az illetékes minisztert, ha védett szerv területi szervének vezetőjével, vele azonos vagy magasabb beosztású vezetővel kapcsolatban titkos információgyűjtés elrendelésére okot adó olyan információk keletkeznek, amelyek haladéktalan miniszteri döntést igényelnek, továbbá az ilyen információgyűjtés eredményéről;
c) szükség szerint, de évente legalább kétszer a védett rendvédelmi szervek országos parancsnokait és az APEH Bűnügyi Igazgatóság bűnügyi igazgatóját a szervének személyi állományával kapcsolatos megelőző tevékenységről, a felderítések általános tapasztalatairól. Soron kívül ad tájékoztatást a rendvédelmi szerv, az APEH Bűnügyi Igazgatóság és területi nyomozó hivatalai azon tagjával kapcsolatban felmerült - azonnali vezetői döntést igénylő - információról, akinek állományilletékes parancsnoka az országos parancsnok, az APEH bűnügyi igazgatója. Ha ilyen információ önkormányzati hivatásos tűzoltóság parancsnokával kapcsolatban merül fel a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatóját kell tájékoztatni.
18. Az ügyészség kizárólagos nyomozati hatáskörébe tartozó bűncselekmények gyanújáról a titkos információgyűjtés befejezése után a Szolgálat vezetője vagy az által megbízott személy tájékoztatja az illetékes ügyészségi nyomozó hivatal, katonai ügyészség vezetőjét.
19. A Szolgálat főosztályai és osztályai vezetőinek a 17/c. pont szerinti tájékoztatási kötelezettsége az illetékességi területükön működő védett szervek állományilletékes vezetőivel szemben áll fenn.
20. A Szolgálat szervezeti egységeinek vezetői a védett szerv állományilletékes vezetőjét az alárendeltségébe tartozókkal szembeni titkos információgyűjtésről annak befejezését követően tájékoztatják, kivéve, ha a felderítés során felmerült információk azonnali vezetői intézkedés megtételét indokolják.
21. A Szolgálat vezetői és munkatársai felelősek az együttműködés során átadott információk valóságtartalmáért, időszerűségéért, a védett szervek informált vezetői pedig az ezek alapján szükséges intézkedések megtételéért.
22. A Szolgálat a más bűnüldöző szervektől átvett információ alapján elrendelt titkos információgyűjtés során az információt átadó szervvel együttműködhet.
IV. A Szolgálat adatkezelése
23. A Szolgálat adatkezelésére az Rtv. VIII. Fejezet szabályai az irányadók.
24. A Szolgálat az Rtv-ben meghatározott bűnüldözési célból, törvényben meghatározottak szerint:
a) Betekinthet a védett szervek állományára vonatkozó személyzeti nyilvántartási adatokba, az ellenük folyamatban lévő, vagy befejezett fegyelmi eljárások irataiba.
b) Megismerheti a védett szerveknél folyamatban lévő, vagy irattározott titkos információgyűjtés, büntető vagy szabálysértési ügyek olyan adatait, amelyek a szolgálat hatáskörébe tartozó bűncselekmények tekintetében az állomány érintettségére utaló adatokat tartalmaznak.
c) Igénybe veheti a belügyminiszter, igazságügy-miniszter és a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó valamennyi védett szerv nyilvántartásából azokat az adatokat, amelyek a védett állomány körében folytatott bűnmegelőző és felderítő munka jogszerű végzéséhez szükséges.
25. A Szolgálat alaptevékenysége keretében, a rendőrség bűnüldözési adatkezelésének rendje szerinti adatokat kezeli. A titkos információgyűjtés során keletkezett adatok kezelésére a 21/1996. (VIII. 31.) BM rendeletet kell alkalmazni.
26. A Szolgálat a működéséhez szükséges - nem az alaptevékenységre vonatkozó - adatokat a Belügyminisztérium adatvédelmi szabályzata szerint kezeli.
27. A Szolgálat funkcionális feladatai ellátásával kapcsolatos ügyvitelre a BM Adatkezelési és Ügykezelési Szabályzatát, - az egyes védett szervekkel kapcsolatos tájékoztatásra, írásos információcserére az érintett szerv ügykezelési szabályait is - alkalmazni kell.
V. A Szolgálat irányítása és szervezete
28. A Szolgálatot a 22/1998. Bk. 19. számú BM utasítással kiadott, a Belügyminisztérium Ideiglenes Szervezeti Működési Szabályzata (a továbbiakban: BM SZMSZ) 3. § (4) bekezdése alapján a belügyminiszter számára fenntartott jogkörök kivételével, a BM Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője irányítja.
29. A Szolgálat alaptevékenységet ellátó-, osztálytagozódású főosztályokra, osztály jogállású törzsre, és funkcionális feladatokat ellátó osztályra tagozódik.
30. Az alaptevékenységet ellátó főosztályok, a területi munkamegosztáshoz igazodó osztálytagozódásban:
a) 1. számú Főosztály:
11. osztály: |
Alaptevékenységét a BM Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal; az Országos Rendőr-főkapitányság és intézményei; a Rendőrtiszti Főiskola; a Budapesti Rendészeti Szakközépiskola; az ORFK irányítása alatt lévő oktatási és kiképzési intézmények állománya körében végzi. |
12. osztály: |
Alaptevékenységét a Vám- és Pénzügyőrség pénzügyminiszteri felügyeletét ellátó államtitkár titkársága, a Pénzügyminisztérium Forgalmiadó- és VÁM Főosztálya; a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, valamint a Vám- és Pénzügyőrség budapesti és Pest megyei intézményei; a Határőrség Országos Parancsnoksága és budapesti, Pest megyei intézményei állománya körében végzi. |
13. osztály: |
Alaptevékenységét az Igazságügyi Minisztérium BV Felügyeleti Főosztálya, Pénzügyi és Gazdasági Főosztálya, valamint Ellenőrzési Főosztálya; a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és szervei; a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és szervei; a Tűzvédelmi Kiképző Intézet; az Ybl Miklós Műszaki Főiskola Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Intézete; a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság állománya körében végzi. |
14. osztály: |
Alaptevékenységét a Budapesti Rendőr-főkapitányság és szervei állománya körében végzi. |
15. osztály: |
Alaptevékenységét a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság és szervei állománya, továbbá az APEH Bűnügyi Igazgatóság és a felügyeletét ellátó állomány körében végzi. |
b) 2. számú Főosztály:
Alaptevékenységét a védett szervek területi és helyi szervei (ideértve az ORFK SZBEI területi szerveit és a rendészeti szakközépiskolákat is) állománya körében végzi, kivéve a budapesti és Pest megyei szerveket.
21. osztály: |
Komárom-Esztergom megye |
22. osztály: |
Veszprém megye |
23. osztály: |
Baranya megye |
24. osztály: |
Borsod-Abaúj-Zemplén megye |
25. osztály: |
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye |
26. osztály: |
Csongrád megye |
31. A Szolgálat főosztályokhoz nem tartozó osztályai:
a) Törzs Osztály:
1. csoport: |
Ellátja a Szolgálat feladatkörébe tartozó titkársági, szervezési, ellenőrzési, titkos ügykezelési feladatokat. |
2. csoport: |
Koordinálja a Szolgálat informatikai tevékenységét, üzemelteti a számítástechnikai rendszert, ellátja a rendszerirányítói feladatokat. |
3. csoport: |
Ellátja a központi ügykezelési feladatokat, kezeli a Szolgálat adat-irattárát. |
b) Gazdasági Osztály:
Ellátja a Szolgálat gazdasági, ellátási, számviteli feladatait.
VI. A Szolgálat személyi állománya
32. A Szolgálat személyi állománya a Hszt. 248. §-a szerint munkavégzésre berendelt rendőrökből, valamint közalkalmazottakból áll.
33. Amennyiben a Szolgálathoz berendelt rendőrökkel szemben megkövetelt speciális szakmai és összeférhetetlenségi követelményeket a berendelt nem teljesíti, a Szolgálat vezetője haladéktalanul kezdeményezze a berendelés megszüntetését.
34. A Szolgálat állományának szolgálati viszonyára a Hszt. rendelkezéseit, alaptevékenységükre az Rtv. VII. fejezetét és végrehajtási rendelkezéseit, egyéb szolgálati tevékenységükre a Rendőrség - 3/1995. (III. 1.) BM rendelettel kiadott - Szolgálati Szabályzatát kell alkalmazni.
35. A Szolgálat szervezési állománytábláját a belügyminiszter hagyja jóvá.
36. A Szolgálat vezetője:
a) a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott keretek között vezeti a Szolgálatot, ellenőrzi a Szolgálat szervezeti egységeinek működését;
b) javaslatot tesz a belügyminiszternek a hivatásos állomány tagjainak berendelésére, gyakorolja a BM hatásköri listában részére meghatározott jogokat és kötelezettségeket;
c) jóváhagyja a Szolgálat munkatársainak munkaköri leírásait, a főosztályok munka- és ellenőrzési terveit, a végrehajtott ellenőrzésekről készített jelentéseket, valamint azokat az intézkedési terveket, amelyekkel kapcsolatban a döntés jogát magához vonta;
d) kezdeményezi a Szolgálat tevékenységét érintő jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei kiadását, módosítását, gondoskodik a belső munkarend szabályozásáról, az ügyintézés-, a szervezeti egységek közötti együttműködés-, a kapcsolattartás rendjének meghatározásáról;
e) képviseli a Szolgálatot, nevében kötelezettséget vállalhat, kijelöli a Szolgálatot érintő egyes ügyekben a Szolgálat képviseletét ellátót;
f) a Szolgálat nevében kiadmányozási jogot gyakorol, amelyeket - a kizárólagos hatáskörébe tartozók kivételével – a Szolgálat szervezeti egységei vezetőire átruházhat. A szolgálat által tett büntető-feljelentések kiadmányozásának jogát személyesen gyakorolja;
g) a Szolgálat szervezeti egységei vezetőinek döntéseit, intézkedéseit megváltoztathatja, őket meghatározott tartalmú döntés meghozatalára utasíthatja;
h) gondoskodik az állomány szakmai továbbképzéséről, kezdeményezi és megteszi az állomány szolgálatképessége fenntartásához szükséges intézkedéseket;
i) a költségvetés keretein belül a BM Gazdálkodási Szabályzatának megfelelően szervezi a Szolgálat gazdálkodását, gondoskodik a belső ellenőrzésről;
j) a BM Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetője útján előterjesztést tesz a belügyminiszterhez:
– a Szolgálat szervezési állománytáblájának módosítására;
– a miniszter hatáskörébe tartozó személyzeti döntésekre, kivéve az állomány berendelésére vonatkozó javaslatokat;
– a más hatóságokkal, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokkal való együttműködés tartalmára;
– a Szolgálat éves beszámolójáról, a PM és IM tájékoztatására készített összefoglaló jelentésről, a Szolgálat munkatervéről,
– a Szolgálat nemzetközi együttműködésre vonatkozó terveiről, javaslatairól;
37. A Szolgálatvezető-helyettes:
a) szervezi és felügyeli a Törzs Osztály által végzett titkársági, ellenőrzési, titkos ügykezelési, nyilvántartási és értékelő-elemző feladatokat, továbbá az informatikai tevékenység koordinálását, számítástechnikai-rendszer üzemeltetői és rendszerirányító feladatainak ellátását;
b) felügyeli a Szolgálat szervezeti egységei közötti, valamint a más szervek irányába kifejtett koordinációs tevékenységet;
c) elkészíti a Szolgálat időszaki beszámoló jelentéseit;
d) szervezi és irányítja a Szolgálat tevékenységével kapcsolatos szakmai koncepciók kidolgozását, a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek előkészítését, felügyeli a Szolgálatnál folyó, a Szolgálatot érintő jogharmonizációs tevékenységet;
e) a Szolgálat vezetőjét távollétében a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve, teljes jogkörrel helyettesíti.
38. A főosztályvezető:
a) a Szolgálat szervezeti tagoltságának, a Szolgálatvezető és helyettese utasításának megfelelően vezeti a főosztályt és szakmailag irányítja a főosztály alaptevékenységét;
b) dönt a Szolgálat ügyrendje és munkaköri leírása szerint hatáskörébe tartozó, illetve a Szolgálat vezetője által meghatározott ügyekben. Elvégzi a BM SZMSZ-ben a főosztályvezetők részére meghatározott feladatokat és gyakorolja az ott írt jogköröket;
c) megváltoztathatja, hatályon kívül helyezheti az osztályvezető, a munkatárs intézkedéseit, elrendelheti az egyes feladatok meghatározott módon történő elvégzésének megszervezését és végrehajtását;
d) a főosztályvezetőt akadályoztatása esetén a főosztályvezető-helyettes, kijelölt osztályvezető helyettesíti;
e) a titkos információgyűjtés során gondoskodik a különleges eszközök és módszerek alkalmazása iránti kérelem előterjesztéséről, a törvényes feltételek esetén a sürgősségi elrendelés kezdeményezéséről, illetve a különleges eszközök alkalmazásának megszüntetéséről;
f) folyamatosan ellenőrzi a titkos információgyűjtés hatályos szabályainak érvényesülését.
39. A főosztályvezető-helyettes (osztályvezető):
a) a főosztályvezetőt távolléte, vagy tartós akadályoztatása esetén helyettesíti, illetve jogkörében jár el;
b) eljár azokban az ügyekben, amelyekkel a főosztályvezető megbízza.
40. Az osztályvezető:
a) a Szolgálat ügyrendjének és saját munkaköri leírásának megfelelően vezeti az osztályt;
b) meghatározza a kiemelt főreferensek, a főreferensek, valamint az osztályon dolgozó gyors- és gépírók részletes feladatait, elrendeli a hatáskörébe és illetékességébe utalt titkos információellenőrzéseket és titkos nyomozásokat, engedélyezi az ügyrend által a hatáskörébe és illetékességébe utalt ügyek befejezését. A hatáskörébe és illetékességébe nem utalt ügyekben a szolgálati út betartásával javaslatot tesz a ügyszerű feldolgozó munka bevezetésére;
c) a titkos információgyűjtés során gondoskodik az osztály hatáskörébe és illetékességébe utalt feladatok teljesítéséről. A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés esetén a különleges eszközök alkalmazása iránti kérelmet a főosztályra felterjeszti, a törvényes feltételek megléte esetén kezdeményezi a sürgősségi elrendelést, illetve szükség szerint az alkalmazás megszüntetését;
d) eljár azokban az ügyekben, melyekkel a főosztályvezető, illetve a főosztályvezető-helyettes megbízza;
e) folyamatosan ellenőrzi az információgyűjtés hatályos szabályainak érvényesülését.
41. A Szolgálat beosztott munkatársai:
– felelősek munkaköri leírásukban meghatározott feladataik törvényes és szakszerű végrehajtásáért, az ügyek érdemi elintézéséért;
– felelősek az adat és titokvédelmi szabályok betartásáért;
– a kiadmányozásra előkészített iratot - ha a vezető másként nem rendelkezett - a szolgálati út betartásával felterjesztik a kiadmányozásra jogosulthoz;
– külön utasítás szerint teljesítik jelentési kötelezettségeiket;
– folyamatosan gondoskodnak szakmai ismereteik bővítéséről.
VII. Vegyes rendelkezések
42. A Szolgálat szervezeti egységei alapfeladataik ellátása során, külön szabályozásban rögzített módon együttműködve, a feladatkörükbe tartozó, de más szervezeti egység feladatkörét is érintő ügyben egyeztetve kötelesek eljárni.
43. A Szolgálat főosztályvezetői és helyetteseik jogkörüket - személyes felelősségük fenntartása mellett - beosztott vezetőikkel megoszthatják.
44. A Szolgálat eljárása miatti panasz vizsgálata a BM Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatal vezetőjének, az egyes munkatársak intézkedése miatti panasz vizsgálata a Szolgálat vezetőjének hatáskörébe tartozik.
45. A sajtó- és tömegtájékoztatás rendjére a 22/1998. (BK. 19.) BM utasítással kiadott BM SZMSZ 66-69. §-ait kell megfelelően alkalmazni.
Az utasítást utóbb a 7/2002. (BK 4.) BM utasítás, a 8/2005. (BK 6.) BM utasítás módosította, a 8/2011. (IV. 8.) BM utasítás 1. pontja hatályon kívül helyezte 2011. április 9. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás