PK BH 2000/200
PK BH 2000/200
2000.05.01.
A Volán-buszon harmadik személy által elhelyezett és felrobbant bomba következtében keletkezett kárért az üzembentartót helytállási kötelezettség nem terheli; a merényletet a veszélyes üzem működési körén kívül eső, elháríthatatlan oknak kell minősíteni [Ptk. 345. § (1) bek.].
A felperesek 1996. október 5. napján, a Volánbusz Rt. Budapest-Eszergom közötti járatán súlyos balesetet szenvedtek el azáltal, hogy az autóbuszon egy időzített bomba felrobbant. Fk. B. F. gyanúsítottal szemben a büntetőeljárás folyamatban van. A felperesek keresetükben az ebből származó vagyoni és nem vagyoni káruk megtérítése iránt támasztottak igényt az alperessel, mint az autóbusz felelősségbiztosítójával szemben.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a kárt a Volánbusz Rt. működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy annak, mint fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatójának a helytállási kötelezettsége nem állapítható meg.
A másodfokú bíróság a felperesek fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság döntését - lényegében annak helyes indokai alapján - helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet tartalmilag annak hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset teljesítése iránt. Ebben kifejtett álláspontjuk szerint a baleset nem volt objektíve elháríthatatlan, az megfelelő biztonsági berendezések működtetésével megelőzhető lett volna. Sérelmezték továbbá, hogy a másodfokú eljárásban engedélyezett személyes költségmentességük az elsőfokú eljárásra nem hatott ki és nem mentesültek a kereseti illeték térítésének kötelezettsége alól.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperesek a rendkívüli perorvoslatukat megalapozó jogsértést az alperes helytállási kötelezettsége hiányának téves megállapításában jelölte meg [Pp. 270. §-ának (1) bekezdése]. Ezért a jogerős ítélet kizárólag ebben a keretben volt felülbírálható [Pp. 275. §-ának (2) bekezdése].
A gépjárművek kötelező felelősségbiztosításáról szóló 58/1991. (IV. 13.) Kormányrendelet mellékletének 1. §-a úgy rendelkezik, hogy a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési követetéseknek a kielégítésére, illetve azoknak a megalapozatlan kárigényeknek az elhárítására, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak.
A Ptk. 345. §-ának (1) bekezdése értelmében aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.
A perben nem vitás tényállás szerint a Volánbusz Rt. a távolsági járatok közlekedtetése során fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat. A perbeli esetben azonban a felperesek sérülései azért következtek be, mert az autóbuszon egy időzített bomba működésbe lépett.
Ebből okszerűen jutott mindkét korábban eljárt bíróság arra a következtetésre hogy a káresemény nem a fokozott veszéllyel járó tevékenységgel oki összefüggésben következett be. A bombát elhelyező harmadik személy magatartását pedig működési körén kívül eső, elháríthatatlan oknak kellett minősíteni. A közbiztonság és az anyagi-technikai fejlettség jelenlegi szintjén nem teljesíthető azon igény, hogy a tömegközlekedési járatokat igénybe vevő személyeket a légi közlekedéshez hasonló biztonsági vizsgálatnak vessék alá.
Ezért egyik korábban eljárt bíróság sem sértett jogszabályt, amikor arra a következtetésre jutott, hogy az alperes a felpereseket ért baleset következményeiért fennálló felelősség alól mentesült.
A 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 10. §-a (1) bekezdésének c) pontja és (3) bekezdése értelmében a felet az elsőfokú eljárást befejező határozat meghozatala után csak akkor lehet személyes költségmentességben részesíteni, ha az engedélyezés feltételei utóbb következtek be. Amennyiben a bíróság a költségmentességet az (1) bekezdés a) és b) pontjára tekintettel engedélyezi, a költségmentesség hatálya visszahat az eljárás megindítására.
A törvény idézett rendelkezéséből okszerűen következik, hogy a felperesek részére a fellebbezési eljárásban engedélyezett személyes költségmentesség a kereseti illetékre nem volt kihatással, így jogszabálysértés nélkül járt el a másodfokú bíróság, amikor nem mentesítette őket annak megtérítése alól.
A fent kifejtettek eredményeként a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. VIII. 21.902/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás