2069/2000. (III. 31.) Korm. határozat
2069/2000. (III. 31.) Korm. határozat1
a kormányzati jogszabály-előkészítés egyes jogalkotási követelményeiről
A Kormány a kormányzati jogszabály-előkészítés jogalkotási követelményeinek fokozottabb gyakorlati érvényesítése érdekében felhívja a Kormány tagjait, hogy
1. a törvényjavaslatokra irányuló kormány-előterjesztések előkészítése során részletesen mutassák be, hogy az adott tárgykör mely elemei és miért igényelnek törvényi szintű szabályozást. Ennek során,
a) az indokolt mélységű törvényi szabályozás érdekében – az alkotmányos követelményekre is figyelemmel – fokozott gondot fordítsanak arra, hogy kizárólag az adott jogintézmény tartalmát, lényeges garanciáit, továbbá jogosultság esetén annak közvetlen és jelentős korlátozását kell törvényi szinten rendezni,
b) a törvényi szabályozást igénylő tárgykörökben a jelenleginél szélesebb körben indokolt az alacsonyabb szintű szabályozásra felhatalmazó rendelkezéseket kidolgozni; csak kivételesen (pl. az alapjogágak nagy kódexei, illetőleg a jogállam alkotmányos alapintézményei esetében) fogadható el fő szabályként a tárgykör egészének vagy túlnyomó részének törvényi szintű szabályozása, és ezzel összefüggésben szűk körű felhatalmazás az alacsonyabb szintű szabályozásra;
2. a kormányrendeletekhez kapcsolódó kormány-előterjesztésekben részletesen mutassák be, hogy az adott tárgykör előírásai mennyiben igénylik a kormányrendeleti szintű szabályozást, és mely részterületek esetében adható felhatalmazás miniszteri szintű szabályozásra; kerülendő az olyan tárgyú kormányrendelet kiadása, amely szűk szakmai területet és a jogalanyok szűk körét érinti, illetve szakmai részletszabályokat ír elő;
3. a korábbiakban történt indokolatlan törvényi szintű szabályozással kapcsolatos törvénymódosítási igény felmerülésekor a módosítás helyett a törvény egészének vagy annak törvényi szintet nem igénylő részeinek hatályon kívül helyezésére és a tárgykör (vagy annak egyes elemei) kormányrendeleti szintű újraszabályozására tegyenek javaslatot; ugyanígy járjanak el az olyan kormányrendeletek módosítása esetén is, amelyek tárgykörét vagy annak egyes részeit miniszteri rendeletben lenne indokolt szabályozni, gondoskodva a megfelelő felhatalmazó rendelkezésről is;
4. az európai közösségi jogharmonizációra irányuló jogi szabályozások tekintetében a szabályozási szint megválasztásakor a belső jogi követelmények az irányadók, ennek megfelelően a jogharmonizációs célú jogszabályok esetében is az 1–3. pontban foglalt szempontok szerint kell megvizsgálni és meghatározni a szabályozás szintjét, ennek körében figyelembe kell venni a jogi szabályozás stabilitásához fűződő érdekeket is;
5. a Kormány részére mutassák be tájékoztatásul a törvénytervezetek, illetve a kormányrendeletek tervezetei mellett az azok végrehajtására szolgáló jogszabályok tervezeteit is, annak érdekében, hogy az adott javaslat a tárgykör egészének szabályozási rendszerében legyen értelmezhető;
6. a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 24. §-ában foglaltak fokozott szem előtt tartásával, az 1–5. pontban meghatározott szempontok érvényesítése érdekében a következők szerint járjanak el:
a) a kormányzati munka tervezése kapcsán készített minisztériumi javaslat kidolgozása során a törvényi szabályozás érdemi indokait részletesen megjelölve kérjék ki az igazságügy-miniszter állásfoglalását arról, hogy a szabályozni kívánt életviszony szabályozásának törvényi szintje elkerülhetetlen-e, figyelemmel az Alkotmányból és a jogalkotásról szóló törvényből fakadó követelményekre,
b) az igazság-ügyminiszter állásfoglalását a Miniszterelnöki Hivatalhoz eljuttatott átiratukban tüntessék fel azzal, hogy ha a szabályozás szintjével az igazságügyminiszter nem ért egyet, az igazságügy-miniszter állásfoglalását teljes egészében, valamint az ezzel kapcsolatos részletes indokolással ellátott ellenvéleményt rögzíteni kell,
c) a törvényjavaslatot tartalmazó előterjesztés tervezetét az Igazságügyi Minisztériumnak a szabályozás szintjére vonatkozó előzetes állásfoglalására való utalás feltüntetésével bocsássák tárcavéleményezésre,
d) a törvénykezdeményezésre jogosultak [Alkotmány 25. § (1) bekezdés] által benyújtott törvényjavaslatok esetében az 1–5. pontban meghatározott szempontok megfelelő figyelembevételével kell kialakítani a kormányzati álláspontra vonatkozó döntési javaslatot;
Felelős: az 1–6. pontban foglaltakért: a miniszterek
Határidő: folyamatos
7. a Kormány munkájának tervezését szolgáló dokumentumok összeállítása és az előterjesztések tárcavéleményezése során a Miniszterelnöki Hivatal kísérje fokozott figyelemmel a jogszabályok szabályozási szintjével kapcsolatos összkormányzati érdekek és követelmények, az igazságügy-miniszter pedig a jogalkotás szakmai szempontjainak maradéktalan érvényesülését.
Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, igazságügy-miniszter
Határidő: folyamatos
8. Ez a határozat a közzétételének napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a kormányrendeleti szintű jogalkotás kiszélesítési lehetőségeinek vizsgálatáról szóló 2089/1995. (IV. 3.) Korm. határozat.
Megjelent: Határozatok Tára 2000. évi 13. szám
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás