21/2000. (VIII. 31.) KöM rendelet
21/2000. (VIII. 31.) KöM rendelet
a Tiszakürti Arborétum Természetvédelmi Terület országos jelentőségű védett természeti területté történő átminősítéséről
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint 85. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az érdekeltekkel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § A Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 169/1971. (VIII. 24.) VB számú határozatában védetté nyilvánított Tiszakürti Arborétum elnevezésű, Tiszakürt közigazgatási területéhez tartozó 25/1 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, 59,4 hektár kiterjedésű területet Tiszakürti Arborétum Természetvédelmi Terület elnevezéssel országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítom.
2. § A védetté nyilvánítás célja az arborétum idős növényállományának fenntartása, felújítása, a kutatási tevékenységek természetvédelmi feladatokkal összehangolt megvalósítása.
3. §1 A védett terület természetvédelmi kezeléssel járó feladatait a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Önkormányzat Tiszakürti Arborétuma (mint költségvetési intézmény) látja el.
4. § (1)2 Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)3 A Tiszakürti Arborétum Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési tervét e rendelet melléklete tartalmazza.
Melléklet a 21/2000. (VIII. 31.) KöM rendelethez4
1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések
– Őrizze meg az arborétum természeti, valamint épített és kultúrtörténeti értékeit.
– Szolgálja a dendrológiai gyűjtemény természettudományi szempontból értékes növényállományának megőrzését, fenntartását és fejlesztését.
– Biztosítsa az arborétum területének védelmét más célú igénybevételtől.
– Biztosítsa az élővilág természetközeli életfeltételeit, többek között a madarak háborítatlan fészkelését és táplálkozását.
– Biztosítson az arborétum természeti értékeinek fenntartását szolgáló szakmai és tudományos kutatásokhoz zavartalan feltételeket.
– A természetközeli és parkjellegű környezet megőrzésével tegye lehetővé a szabadban történő felüdülést, valamint ismeret- és élményszerzést.
2. Természetvédelmi stratégiák
– A több mint egy évszázados múltra visszatekintő arborétum park jellegének, térszerkezetének és fajösszetételének fejlesztése és megőrzése.
– Az őshonos vagy exóta fajokkal telepített állományrészek ökológiai állapotának megőrzése, illetve a természetes felújulás és telepítés feltételeinek biztosításával annak javítása. A homogén faállományok átalakítása és a növényzet diverzitásának növelése. A gyűjtemény jelleg fejlesztése.
– Az arborétum taván és a csatornákon a funkciónak és a természetvédelmi szempontoknak megfelelő vízállás kialakítása és fenntartása.
– A gyepterületek, tisztások fenntartása, integrálása az arborétumi környezetbe.
– Az arborétum törzsterületén az eredeti térformák, tisztások fenntartása és fejlesztése, az ezek rovására terjeszkedő cserjés állományrészek visszaszorítása.
– Az arborétum egyes részein erősen terjeszkedő agresszív fajok (alkörmös, selyemkóró, borostyán, mezei juhar stb.) visszaszorítása.
– A csemetekert fenntartása, fejlesztése.
3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
A természetvédelmi kezelési módokra, korlátozásokra és tilalmakra vonatkozó előírásokat – a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet 2. § (2) bekezdés c) pontjában, illetve a mellékletének 7. pontjában meghatározottak szerint – a 3.1–3.5. fejezet tartalmazza.
3.1. Látogatás
A Tiszakürti Arborétum Természetvédelmi Terület szabadon látogatható. Egyes részterületeken a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Önkormányzat Tiszakürti Arborétuma mint költségvetési intézmény (a továbbiakban: természetvédelmi kezelő), adott esetben (védett természeti érték megóvása érdekében) időszakos látogatási korlátozásokat vezethet be.
3.2. Terület- és földhasználat
– A területrészek jellegének, a területhasználat módjának megváltoztatása – ideértve a nyomvonalas létesítmények építését vagy más beépítést is – kizárólag a természetvédelmi kezeléssel összhangban és a természetvédelmi kezelő által meghatározott feltételek mellett lehetséges.
– Tilos hulladék és egyéb szennyező anyag lerakása.
– A nemkívánatos növényzet irtása csak a természetvédelmi kezeléssel összhangban folytatható.
– A meglévő létesítmények kezelésével, fenntartásával összefüggő tevékenységek – a természetvédelmi célokkal összhangban – korlátozás nélkül folytathatók.
3.3. Táj- és kultúrtörténeti értékek
Az arborétumban elhelyezett műalkotások (faszobrok stb.) fenntartásáról a természetvédelmi kezelő gondoskodik.
3.4. Gyep jellegű területek
– Az arborétum törzsterületén a füves részeket évente többször kell kaszálni, és szükség szerint öntözni vagy felülvetni.
– Az arborétum törzsterületén kívüli, a korábbi bővítések során csatolt területeken a füves tisztásokat és pásztákat évente legalább egy alkalommal le kell kaszálni (a csapadék mennyiségének függvényében).
– Az arborétum területén a legeltetés tilos.
– A kaszálás rendjét évente a természetvédelmi kezelő határozza meg. Az érintett területeken a kaszálás nem kezdhető el az értékes növényfajok virágzási időszakában, csak terméséréskor, legkorábban június utolsó harmadában.
– Tilos a gyepterületek égetése.
– Gyepterületeken tilos növényvédő szerek alkalmazása.
– Gyepterületre műtrágya kijuttatása tilos.
– A gyepterületeken mechanikai talajmegmunkálás és talajlazítás csak kivételesen indokolt esetben, a természetvédelmi kezelő által meghatározott feltételek mellett lehetséges.
3.5. Erdő jellegű területek
– Az arborétum törzsterületén elpusztult és kivágott faegyedek helyén és egyéb ültetésre alkalmas helyeken a térségre jellemző őshonos fafajok változatait, illetve exótákat kell telepíteni. A fafajok megválasztásakor a fagynak, a téli töréskárnak, a nyári magas hőmérsékletnek, a napsugárzásnak és az aszálynak ellenálló fajokat kell előnyben részesíteni.
– A biológiai korhatárt elérő gombásodó, száradó, beteg és balesetveszélyes faegyedek eltávolítását lehetőség szerint a vegetációs időszakon kívül kell elvégezni.
– A fiatal dajkaerdőkben azok korától és fejlettségétől függően el kell végezni a sűrű, homogén állományok gyérítését.
– Az arborétum törzsterületén az idős, sérült vagy beteg, gombakárosított faegyedek károsodott részeit el kell távolítani. El kell végezni a száraz, korhadó és balesetveszélyes ágak levágását, sebkezelését, ápolását.
– A homogén állományokban az előző pontban felsorolt okok miatt eltávolított faegyedek helyén a pótlást részben őshonos fafajokkal, részben exóták kiültetésével kell elvégezni a klímának és termőhelynek megfelelő, valamint a téli és nyári szélsőséges időjárásnak is ellenálló fajok előnyben részesítésével. A gyűjtemény jelleg fokozásánál a tájra és a Kárpát-medencére jellemző lombos fafajok közül további Acer, Sobrus, Fraxinus, Ulmus, Tilia és Quercus nemzetségbeli fajok, illetve változatok telepítése szükséges.
– A fás területek kezelésével kapcsolatos munkálatok (gyérítés, szálalás stb.) kizárólag szeptember 1. és március 30. között végezhetők.
– A fás területek kezelését a gyepszintben előforduló értékes lágyszárú növények minél nagyobb fokú kíméletével kell elvégezni.
3.6. Vizes élőhelyek
A vizeken (csatorna, arborétumi tó) tilos a horgászat és a halászat. A mélyebben fekvő gyepterületeken esetlegesen (belvizes évek) megjelenő nádas-gyékényes foltok égetése tilos.
A 3. § a 60/2022. (XII. 27.) AM rendelet 1. §-a szerint módosított szöveg.
A 4. § eredeti szövegének jelölését a 18/2005. (VII. 25.) KvVM rendelet 1. §-a (1) bekezdésre változtatta.
A 4. § (2) bekezdését a 18/2005. (VII. 25.) KvVM rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta.
A mellékletet a 18/2005. (VII. 25.) KvVM rendelet 2. §-a iktatta be. szövege a 60/2022. (XII. 27.) AM rendelet 1. §-a szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás