PK BH 2000/21
PK BH 2000/21
2000.01.01.
Szerződésen kívüli károkozó magatartásra alapított kereset időelőttisége [Pp. 130. § (1) bek. f) és g) pont, 157. § a) pont; Ptk. 118. § (1) bek.].
A felperes 1995. május 3-án a perben nem álló T. 95. Kft.-től megvásárolta a perbeli Mercedes típusú személygépkocsit, melyet a megyei rendőr-főkapitányság I. r. alperes 1995. november 26-án lefoglalt, és a lefoglalás megszüntetése után az eredeti tulajdonosnak, L. L.-nek adta ki. A nyomozati eljárás adatai szerint a gépkocsit eredeti tulajdonosától, L. L.-től ismeretlen személy eltulajdonította. A gépkocsit hamis vámáru-nyilatkozat, külföldi forgalmi engedély fénymásolata és adásvételi szerződés felhasználásával helyezték ismét forgalomba, majd azt a T. 95. Kft. nevében R. T. az N. úti autópiacon 1995 áprilisában vásárolta meg.
A felperes az I. r. és a megyei közlekedési felügyelet II. r. alperes elleni keresetében 8 200 000 forint kárterítés és ennek kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket. Az alperesek felelősségét a Ptk. 349. §-ának (1) bekezdése alapján kérte megállapítani, mert alkalmazottaik eljárásával jogellenesen és vétkesen kárt okoztak neki. Hivatkozott arra is, hogy a személygépkocsit kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen szerezte, ezért azon tulajdonjogot szerzett, és a foglalás megszüntetése után részére kellett volna kiadni.
Az alperesek a kereset elutasítását kérték, mert alkalmazottaik a jogszabályoknak megfelelően jártak el, ezért a kártérítés általános és különös feltételei nem állnak fenn.
Az elsőfokú bíróság végzésével a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján - figyelemmel a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének f) pontjára - megszüntette, és a felperest perköltségben marasztalta.
A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú végzést helybenhagyta. A jogerős végzés indokolása szerint a felperes kára elsősorban az állítása szerint jóhiszeműen megkötött adásvételi szerződésből, illetőleg tulajdonosi jogainak megsértéséből származik. Nem különböző károkozó magatartásokról: a gépkocsit eltulajdonító személyek és a hatósági jogkört gyakorló szervek károkozásáról van szó, hanem szerződéses jogviszonyon, illetőleg tulajdonjogon, továbbá szerződésen kívüli károkozáson alapuló igényekről, illetőleg azok érvényesítésének lehetőségéről. Mindaddig, amíg a szerződéses jogviszony, illetőleg a tulajdoni igény alapján a kár bekövetkezése, illetőleg annak mértéke bizonytalan, nem állapítható meg, hogy a felperes állítása szerinti szerződésen kívüli károkozó magatartás megalapoz-e, és ha igen, milyen összegű követelést. A szerződéses jogviszonyból, illetőleg a tulajdonjogból eredő igény érvényesítése mindig előfeltétele az ahhoz kapcsolódó szerződésen kívüli károkozó magatartásért való felelősség megállapításának: a szerződéses jogviszony rendezése, illetőleg a tulajdoni igény érvényesítése során kielégítést nem nyert igény tekinthető ugyanis kárnak.
A jogerős végzés hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróságnak a per érdemi tárgyalására utasítása érdekében a felperes felülvizsgálati kérelemmel élt. Jogszabálysértőnek tartotta a per megszüntetését, mert kártérítési keresete nem idő előtti. Kárát ugyanis az I. r. alperes okozta azzal, hogy figyelmen kívül hagyta a Ptk. 118. §-ának (1) bekezdésén alapuló tulajdonszerzését, és a lefoglalás megszüntetését követően a gépkocsit nem az ő részére, hanem a korábbi tulajdonosnak rendelte kiadni. A korábbi tulajdonos a gépkocsit azóta külföldön értékesítette, ezért a gépkocsi birtokba adása iránt indítandó pernek kétséges a kimenetele. Miután a vele szerződéses jogviszonyban álló gazdasági társaság a szerződéses kötelezettségét teljesítette, ezért e társasággal szemben indítandó pernek sincs a kártérítési igénye szempontjából jelentősége.
Az alperesek a jogerős végzés hatályban való fenntartását kérték.
A jogerős végzés nem jogszabálysértő.
A Pp. 130. §-a (1) bekezdésének f) pontja értelmében a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha a felperes követelése idő előtti. A Pp. 157. §-ának a) pontja szerint pedig a pert meg kell szüntetni, ha már a keresetlevelet is időelőttiség miatt el kellett volna utasítani.
A felperes a perben nem álló gazdasági társasággal kötött adásvételi szerződésre hivatkozva állította, hogy a perbeli gépkocsin tulajdonjogot szerzett, és emiatt a foglalás alól feloldott gépkocsit az ő részére kellett volna az I. r. alperesnek kiadni. Az eddig rendelkezésre álló adatok szerint tehát kára abban áll, hogy a gépkocsi birtoklásától őt az I. r. alperes intézkedése elzárja. A felperes azonban az alperesekkel szemben előterjesztett keresetében kárként a gépkocsi értékét jelölte meg, és ennek megtérítését igényli. Az I. r. alperes azonban nem a tulajdonjogot vonta el a felperestől, ezért amennyiben a felperes a gépkocsi tulajdonjogát a Ptk. 118. §-ának (1) bekezdése alapján adásvételi szerződés folytán megszerezte, úgy e szerződéses jogviszonyból eredően érvényesítheti tulajdonosi jogait a gépkocsit birtokban tartó személlyel szemben, illetve a szerződéses partnerével, a perben nem álló gazdasági társasággal szemben érvényesíthet igényt a tulajdonszerzés esetleges akadályoztatása miatt.
A jogerős végzés helytállóan állapította meg, hogy mindaddig, amíg a szerződéses jogviszony, illetőleg a tulajdoni igény alapján a felperes által érvényesített kár bekövetkezése, illetőleg annak mértéke bizonytalan, nem állapítható meg, hogy a felperes állítása szerinti szerződésen kívüli károkozó magatartás megalapoz-e, és ha igen, milyen összegű követelést. A felperes a szerződéses jogviszonyon, illetőleg a tulajdonjogon alapuló igény elbírálásában érdekelt és érintett feleket nem vonta perbe, és miután perbenállásuk az alperesekkel szemben kezdeményezett kártérítési perben nem volt kötelező [Pp. 130. § (1) bek. g) pont], ezért nem tévedtek az eljárt bíróságok, amikor a szerződéses jogviszonyon, illetőleg a tulajdonjogon alapuló igények elbírálatlansága miatt a felperes szerződésen kívüli károkozó magatartásra alapított keresetét idő előttinek minősítették, és a pert megszüntették.
A Legfelsőbb Bíróság öt hivatásos bíróból álló tanácsa [Pp. 11. § (5) bek.] a jogerős végzést a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. X. 21.621/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás