218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet

1. § (1) A rendelet azokat a sajátos szabályokat határozza meg, amelyek egyéb jogszabályi előírásokból következően eltérnek a vállalkozókra (a Tv. 17–158. §-aiban) előírt szabályoktól, de nem ellentétesek a Tv. alapelveivel.

(2)³ A rendelet hatálya alá tartozók a Tv. előírásait e rendeletben foglaltak figyelembevételével kötelesek alkalmazni. A Tv. szerinti – a pénzügyi instrumentumok meghatározott körére vonatkozó – valós értéken történő értékelés szabályait az egyházi jogi személy nem alkalmazhatja.

2. § A rendelet hatálya alá tartozik minden, az Etv.-ben meghatározottak szerint nyilvántartásba vett vallási közösség, felekezet, egyház, az egyház önálló szervezeti egysége és az egyház vallásos célra létesülő önálló szervezete (a továbbiakban együtt: egyházi jogi személy).

3. § (1) Az egyházi jogi személy a külön jogszabályokban meghatározott alaptevékenységet, valamint gazdasági-vállalkozási (a továbbiakban: vállalkozási) tevékenységet folytathat.

(2) E rendelet alkalmazásában alaptevékenységnek kell tekinteni az egyházi jogi személy alapszabálya szerinti hitéleti és közcélú tevékenységet, valamint a vonatkozó külön jogszabályban foglalt azon tevékenységeket, amelyek nem tekintendők vállalkozási tevékenységnek.

4. § (1) Az egyházi jogi személy a naptári évről a naptári év utolsó napjával beszámolót köteles készíteni, amelynek formáját az éves összes bevétel nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.

(2) A beszámoló lehet

(3) Az egyházi jogi személy egyszerűsített beszámolója az e rendelet 1. számú melléklete szerinti egyszerűsített mérlegből és eredménylevezetésből áll.

(4) Az egyházi jogi személy egyszerűsített éves beszámolója az e rendelet 2. számú melléklete szerinti mérlegből és eredménykimutatásból áll.

(5) Az egyházi jogi személy a mérleg, illetve az eredménylevezetés, az eredménykimutatás tételeit más jogszabályok előírása, valamint belső igényei szerint tovább tagolhatja.

(6) Egyszerűsített beszámolót készíthet az az egyszeres könyvvitelt vezető egyházi jogi személy, amelynek az alaptevékenységből, valamint a vonatkozó külön jogszabály szerint meghatározott vállalkozási tevékenységből származó bevételének együttes összege – két egymást követő évben évenként – az 50 millió forintot nem haladja meg.

(7) Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni és kettős könyvvitelt vezetni az az egyházi jogi személy, amelynél két egymást követő évben az alaptevékenységből, valamint a vonatkozó külön jogszabály szerint meghatározott vállalkozási tevékenységből származó éves bevétel együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot.

(8) Az egyszerűsített beszámolót, illetve egyszerűsített éves beszámolót készítő egyházi jogi személynek kiegészítő mellékletet, valamint üzleti jelentést nem kötelező készítenie.

(9)⁴ Az az egyházi jogi személy, amely könyvvizsgálatra nem kötelezett, és amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységéből, valamint a vállalkozási tevékenységéből származó éves (ár)bevételének együttes összege nem haladja meg a 100 millió forintot, egyszerűsített éves beszámolóját a Tv. 98/A. §-a szerinti sajátos szabályok figyelembevételével is elkészítheti (sajátos egyszerűsített éves beszámoló).

(10)⁵ A (9) bekezdés szerinti sajátos egyszerűsített éves beszámoló választása esetén az egyházi jogi személy a választásától mindaddig nem térhet el, amíg a választás feltételeinek megfelel.

5. § (1) A könyvvezetés – a beszámolási kötelezettség függvényében – az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében történhet.

(2) Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített beszámolót készítő egyházi jogi személy.

(3) Az egyszeres könyvvitelt vezető egyházi jogi személy – saját elhatározása alapján – bármelyik év január 1-jével áttérhet a kettős könyvvitelre. Ha az egyszeres könyvvitelt vezető egyházi jogi személy az egyszerűsített beszámoló készítésére a 4. § (6) bekezdésében rögzített feltételeknek két egymást követő évben már nem felel meg (bevétele mindkét évben meghaladta az 50 millió forintot), akkor a második évi beszámoló elkészítését követő évtől köteles áttérni a kettős könyvvitelre és az egyszerűsített éves beszámoló készítésére.

(4) Kettős könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített éves beszámolót készítő egyházi jogi személy.

(5) Ha a kettős könyvvitelt vezető, a 4. § (7) bekezdése szerinti egyházi jogi személy a 4. § (6) bekezdésében rögzített feltételeknek két egymást követő évben megfelel (bevétele egyik évben sem haladja meg az 50 millió forintot), akkor a második évi beszámoló elkészítését követő évtől áttérhet az egyszeres könyvvitelre és az egyszerűsített beszámoló készítésére.

(6) Az a kettős könyvvitelt vezető egyházi jogi személy, aki (amely) saját elhatározása alapján választotta a kettős könyvvitelt, az egyszeres könyvvitel vezetésére a kettős könyvvitelre történő áttérés évét követő második év január 1-jével térhet át, ha az alaptevékenységből, valamint a vonatkozó külön jogszabály szerinti vállalkozási tevékenységből származó éves összes bevétele – két egymást követő évben – nem haladta meg az 50 millió forintot.

(7) Amennyiben az egyházi jogi személyt év közben veszik bírósági nyilvántartásba, úgy a könyvvezetési kötelezettség megállapításánál az éves szintre időarányosan átszámított bevételi értékeket kell figyelembe venni.

(8) A könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni az alaptevékenységgel, valamint a vonatkozó külön jogszabály szerint meghatározott vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bevételeket és költségeket, ráfordításokat (kiadásokat).

(9) Az egyházi jogi személy úgy köteles könyvvezetését kialakítani, hogy a vonatkozó külön jogszabály szerint meghatározott vállalkozási tevékenység bevételei és költségei, ráfordításai az alaptevékenység bevételeitől és költségeitől, ráfordításaitól (kiadásaitól), gazdasági eseményeitől elkülönüljenek és ezáltal megbízhatóan kimutatható legyen a vállalkozás tárgyévi eredménye.

6. §⁶ Az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre, illetve a kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre történő áttéréskor az egyházi jogi személy a Tv. 163. és 163/A. §-ában foglaltakat köteles értelemszerűen alkalmazni.

7. § (1) Az egyszerűsített beszámoló, illetve az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének készítésénél a Tv. vonatkozó előírásait a (2)–(7) bekezdésben foglalt sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) Az egyszerűsített beszámolót készítő egyházi jogi személy az időbeli elhatárolást nem alkalmazhatja. Az egyszerűsített éves beszámolót készítő egyházi jogi személynél az időbeli elhatárolás alkalmazása nem kötelező. A választott módszert (az alkalmazást, illetve azt, hogy az egyházi jogi személy nem alkalmazza az időbeli elhatárolást) a számviteli politikában rögzíteni kell.

(3) Az egyszerűsített beszámolót készítő egyházi jogi személy saját tőkéje az indulótőkéből, a tőkeváltozásból, valamint a tárgyévi eredményből (tárgyévi eredmény alaptevékenységből, tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységből) tevődik össze.

(4) Az egyszerűsített éves beszámolót készítő egyházi jogi személy saját tőkéje az indulótőkéből, a tőkeváltozásból, az értékelési tartalékból, a tárgyévi eredményből (tárgyévi eredmény alaptevékenységből, tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységből) tevődik össze.

(5) Saját tőkeként csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet az alapító bocsátott az egyházi jogi személy rendelkezésére, vagy amely az adózott eredményből képződött.

(6) Induló tőkeként kell kimutatni azt a vagyont, amelyet alapításkor az alapító ilyen címen az egyházi jogi személy rendelkezésére bocsátott és tulajdonba adott.

(7) Tőkeváltozásként a Tv.-ben meghatározott tőketartaléknak és eredménytartaléknak megfelelő tételek együttes összegét kell figyelembe venni.

(8)⁷ Az egyházi jogi személy a kapott egyházi, központi költségvetési, helyi önkormányzati, egyéb támogatásokat (normatíva és egyéb támogatás), adományokat bevételként számolja el. Az egyházi jogi személynél a továbbutalási céllal kapott támogatást kettős könyvvitel vezetése esetén egyéb bevételként, egyszeres könyvvitel vezetése esetén pénzügyileg rendezett bevételként kell kimutatni. Az így kapott támogatás továbbutalt, átadott összegét – a könyvvezetés módjától függően – egyéb ráfordításként vagy ráfordításként érvényesíthető kiadásként kell elszámolni. E támogatások továbbutalása, átadása nem minősül a Tv. szerinti költségek ellentételezésére, illetve fejlesztési célra adott támogatásnak, továbbá véglegesen átadott pénzeszköznek.

(9)⁸ A (8) bekezdés szerint elszámolt továbbutalási céllal kapott támogatásnak minősül az olyan támogatás, amelyet az egyházi jogi személy támogatásként, adományként vagy egyéb más úton kap, és azt továbbutalja, illetve átadja olyan szervezet részére, amely a cél szerinti feladatot közvetlenül megvalósítja, és az így támogatott szervezet az egyházi jogi személytől kapott eszközöket (pénzeszközöket, illetve egyéb eszközöket) bevételként mutatja ki. Az egyházi jogi személynél az eredménylevezetésben, illetve az eredménykimutatásban az ilyen tételeket elkülönítetten (továbbutalási céllal kapott támogatás, illetve továbbutalt támogatás) be kell bemutatni. Az adott üzleti évben továbbutalási célú bevételként elszámolt, de még tovább nem utalt összeget a kettős könyvvitelt vezetőknél időbelileg el kell határolni, egyszeres könyvvitelt vezetőknél kötelezettségként kell kimutatni.

8. § (1) Az eredménylevezetés és az eredménykimutatás az egyházi jogi személy tárgyévi eredményének levezetését tartalmazza, az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket, az eredmény összetevőit, az eredmény kialakulását mutatja be.

(2) Az eredménylevezetés és az eredménykimutatás tételei tartalmának meghatározásánál a bevételeket és költségeket/ráfordításokat, kiadásokat a Tv. előírásain túlmenően az egyházi jogi személyre vonatkozó egyéb más jogszabályokban foglalt előírások figyelembevételével kell meghatározni.

(3) Az alaptevékenységhez, illetve a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó költségeket és az általános költségeket az egyházi jogi személy a bevételek arányában vagy a tényleges igénybevételnek megfelelően (mérő-, mutatószámok segítségével) köteles megosztani az alaptevékenység, illetve a vállalkozási tevékenység között.

(4) Az eredménylevezetésben és az eredménykimutatásban egymástól elkülönítve kell kimutatni az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó tárgyévi eredményt.

(5) Az eredménylevezetésben és az eredménykimutatásban az előző évi és a tárgyévi adatokat, illetve a jelentősebb összegű hibák elkülönített bemutatását a (4) bekezdés szerinti bontásban tovább kell részletezni.

(6) Az alaptevékenység céljára felhasznált vállalkozási eredményről kimutatást kell készíteni.

9. § (1) Az egyszerűsített beszámolót készítő egyházi jogi személynek az eredménylevezetésben a bevételeit, a költségeit, ráfordításait, valamint kiadásait meg kell bontani aszerint is, hogy azokat a tényleges pénzügyi teljesítés alapján vagy pénzmozgás nélküli ügylet kapcsán számolták el.

(2) Az eredménylevezetésben a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye a naptári év adóköteles pénzügyi eredménye és a nem pénzben realizált eredmény (a pénzbevételt nem jelentő adóköteles bevételek, a ráfordítást jelentő eszközváltozások, a ráfordítást jelentő elszámolások különbözete) összevont értéke, csökkentve az adófizetési kötelezettséggel.

10. § Az eredménykimutatásban a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye a naptári évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, a támogatásoknak, a pénzügyi műveletek bevételeinek és a rendkívüli bevételeknek, valamint a naptári évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások, a pénzügyi műveletek ráfordításai és a rendkívüli ráfordítások együttes összegének különbözete, csökkentve az adófizetési kötelezettséggel.

11. §⁹ (1)¹⁰ A vállalkozási tevékenységet is folytató egyházi jogi személy a Tv. 150. § (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével

(2) Mentesül az (1) bekezdésben előírt kötelezettség alól az a vállalkozási tevékenységet is folytató egyházi jogi személy, amelynél a vállalkozási tevékenységből származó éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel a tárgyévet megelőző két naptári év átlagában, ennek hiányában a tárgyévben várhatóan a 10 millió forintot nem haladja meg.

12. § (1)¹¹ A vállalkozási tevékenységet is folytató egyházi jogi személynél kötelező a beszámoló könyvvizsgálóval történő felülvizsgálata, ha a vállalkozási tevékenységből elért éves (éves szintre átszámított) árbevétele a tárgyévet megelőző két naptári év átlagában a 200 millió forintot meghaladta.

(2) Jogelőd nélkül alapított vállalkozási tevékenységet is folytató egyházi jogi személy – az (1) bekezdés szerinti kötelezettség megállapításánál – a Tv. 155. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat is köteles figyelembe venni.

13. § Az egyházi jogi személynek beszámolóját nem kell letétbe helyeznie, de azt a számviteli politikájában meghatározott módon közzéteheti.

14. § (1) A vállalkozási tevékenységet nem folytató egyházi jogi személy a beszámoló formáját és tartalmát, a beszámolót alátámasztó nyilvántartási rendet – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – saját belső ügyrendi előírása szerint szabályozza.

(2) A vállalkozási tevékenységet nem folytató egyházi jogi személynek a Tv. könyvvezetésre, bizonylatolásra vonatkozó előírásait – a beszámolót alátámasztó sajátos nyilvántartási rendre tekintettel – kell figyelembe vennie.

(3)¹² A vállalkozási tevékenységet nem folytató egyházi jogi személy a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének eleget tehet az I. fejezetben foglalt előírások szerint is. Ebben az esetben nem kell alkalmazni a 11. § előírását.

15. § (1)¹³ Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2001. január 1-jével lép hatályba.

(2) A 11. § rendelkezései 2003. január 1-jével lépnek hatályba.

(3)–(4)¹⁴

16. §¹⁵ (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított 11. § (1) bekezdését először a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. § 1. pontjával megállapított 12. § (1) bekezdését először a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(3) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 10. § 2. pontjával megállapított 12. § (1) bekezdését először a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.