• Tartalom

22/2000. (BK 14.) BM utasítás

22/2000. (BK 14.) BM utasítás

a Belügyminisztérium Építési Szabályzatának kiadásáról

2000.08.26.
A Belügyminisztérium építési feladatairól és építési beruházási, felújítási, bontási tevékenységéről kiadom az alábbi
u t a s í t á s t :
1. Az utasítás hatálya kiterjed a Belügyminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatali szervezeteire, a minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetekre, a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetekre, valamint a Kormánynak a belügyminiszter közreműködésével irányított területi szerveire (a továbbiakban együtt: belügyi szervek).
2. A belügyi szervek építési beruházási, felújítási és bontási tevékenységét az utasítás mellékletét képező Építési Szabályzat előírásai szerint kell végezni.
3. Ez az utasítás közzétételét követő 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 19/1993. BM utasítással kiadott Belügyminisztérium Építési Szabályzata hatályát veszti.

Dr. Pintér Sándor s. k.,
belügyminiszter

Melléklet a 22/2000. (BK 14.) BM utasításhoz

A Belügyminisztérium építési szabályzata

I. fejezet

AZ ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ
(VÉGEZTETŐ) SZERVEK FELADATA, SZERVEZETI
FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE

1. a) Az építési tevékenységet végző (végeztető) szervezetek feladata, hogy a belügyi szervek működéséhez szükséges elhelyezési, szolgáltatási, lakásigényeket kielégítse beruházás, bővítés, felújítás, rekonstrukció, karbantartás útján.

b) Az építési tevékenységet végző (végeztető) szervezetek feladataik végrehajtásához saját vagy más belügyi szervnél meglévő, továbbá külső kivitelezővel kötött szerződés keretében biztosítható építőipari kapacitásokat vehetnek igénybe.

2. A minisztérium építési tevékenységet végző szervei:

a) a műszaki főosztály építési és beruházási osztálya (továbbiakban: felsőfokú irányító szerv);

b) A BM Gazdálkodási szabályzatában meghatározott szervezeti tagolás szerinti azon szervezet, amely hatáskörrel rendelkezik más önálló, vagy részben önálló költségvetési belügyi szerv felett (továbbiakban: középfokú irányító szerv);

c) önállóan vagy részben önállóan gazdálkodó költségvetéssel rendelkező szerv, amely az általa használt ingatlanok felett vagyonkezelői jogosultságát gyakorolja (továbbiakban: végrehajtó szervek);

3. A felsőfokú irányító szerv feladatai:

a) az építési tevékenységet végző (végeztető) belügyi szervezetek tevékenységének szakirányítása, ellenőrzése;

b) a nemzetgazdaság és a minisztérium tervezési rendjének megfelelően az építési jellegű beruházások, valamint a lakás- és ingatlanberuházási és -felújítási szükségletek, az elhelyezési igények felülvizsgálata alapján a közép- és hosszú távú pénzügyi, műszaki tervjavaslatok összeállítása, nyilvántartása;

c) a fejlesztési célkitűzések belügyi társszervekkel és az együttműködés rendjének megfelelően a külső szervekkel történő egyeztetése, jóváhagyásra történő előterjesztése;

d) a minisztérium jóváhagyott terve és költségvetése alapján a központi hatáskörben megvalósuló beruházások előkészíttetése, megvalósíttatása és a leadott hatáskörben megvalósuló beruházások kijelölése;

e) a 10. pontban meghatározott feladatok lebonyolításának ellenőrzése és a beruházások terveztetésének, közbeszerzésének, kivitelezésének lebonyolítására vonatkozó megbízás kiadása;

f) az önkormányzati vagy más szervekkel közös, valamint beruházó szervezetek útján megvalósuló beruházások esetén társberuházói, illetve megrendelői feladatok végrehajtása;

g) az építési beruházások, valamint a költségvetési törvényben meghatározott építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési értékhatár feletti felújítások lebonyolítására – a középfokú irányító szervezet bevonásával – lebonyolító szervezet kijelölése;

h) a központi beruházási terv és ingatlanfelújítási terv teljesítésének értékelése, időszakos egyedi helyzetjelentések, beszámoló jelentések elkészítése.

4. A középfokú irányító szervek feladatai:

a) a felsőfokú irányító szerv lebonyolításában készülő beruházások, rekonstrukciós és felújítási munkák előkészítésében és megvalósításában való közreműködés;

b) a leadott hatáskörben megvalósuló beruházások lebonyolítása (előkészítése, kiviteleztetése, folyamatos ellenőrzése);

c) a végrehajtó szervei rekonstrukciós, felújítási, ingatlan-karbantartási tevékenységének irányítása, ellenőrzése;

d) az alárendeltségébe tartozó szervek beruházási, ingatlanfelújítási igényeinek felmérése, elbírálása;

e) az éves beruházási tervjavaslatok összeállítása és a felsőfokú irányító szerv részére történő felterjesztése;

f) az éves felújítási terv összeállítása, jóváhagyása és a felsőfokú irányító szerv részére történő felterjesztése;

g) a leadott hatáskörben megvalósuló beruházások és az ingatlan felújítási terv teljesítéséről, beszámoló jelentések elkészítése és felterjesztése.

5. A végrehajtó szervek feladatai:

a) a vagyonkezelésükben, illetve használatukban lévő ingatlanállomány szakszerű fenntartása, a rendeltetésszerű használathoz szükséges ingatlanfelújítási, karbantartási feladatok elvégzése;

b) az irányító szerv rendelkezései alapján a beruházási, ingatlanfelújítási és karbantartási igények felmérése, a tervek összeállítása, jóváhagyásra történő felterjesztése;

c) a leadott hatáskörben megvalósuló beruházások előkészítése, lebonyolítása és ellenőrzése;

d) építési tevékenységről, valamint a rendelkezésére bocsátott keretek felhasználásáról rész- és összefoglaló jelentések készítése, és azoknak az irányító szerv által elrendelt időpontokban történő felterjesztése;

e) az illetékességi területén megvalósuló beruházások előkészítésében, lebonyolításában történő közreműködés.

II. fejezet

A KÖZPONTI BERUHÁZÁSOK LEBONYOLÍTÁSÁNAK RENDJE

I. cím
Általános rendelkezések

6. a) Az építési beruházási tevékenység fő szakaszai: előkészítés, pályáztatás, vállalkozásba adás, megvalósítás.

b) A beruházások előkészítésével összefüggő feladatokat (igények, szükségletek tervezése, telepítés stb.) a beruházási program tartalmazza. Az új beruházások tervezési programjainak összeállításakor a BM elhelyezési szakutasításban megadott irányszámokat figyelembe kell venni.

7. A minisztérium jóváhagyott beruházási tervében szereplő beruházások előkészítése, pályáztatása, vállalkozásba adása, megvalósítása történhet:

a) központilag (a felsőfokú irányító szerv hatáskörében);

b) leadott beruházói (lebonyolítói) hatáskörben;

c) külső lebonyolító szervezet megbízásával;

d) közös beruházásként – más külső szerv beruházásához társulva – gazdasági megállapodás alapján.

8. A beruházások jóváhagyásáról program/részprogram engedélyokiratot kell kiadni. A központi beruházások a programfinanszírozás körébe tartoznak, melyeknek finanszírozási alapokmánya a Magyar Államkincstárhoz bejelentett program/részprogram engedélyokirat, amely tartalmazza a beruházás jellemző adatait:

a) program, részprogram megnevezését;

b) költségvetési kiadás elszámolási helyét;

c) megvalósító intézmény nevét, megvalósítás helyét;

d) rendelkezők, utalványozók megnevezését, a bekerülés költségét, a kifizetések ütemezését;

e) a beruházás jellemző paramétereit, a megvalósítás ütemezését.

9. a) A program/részprogram engedélyokirat jóváhagyására jogosult:

aa) az építési beruházásokra vonatkozó mindenkori közbeszerzési (nettó) értékhatár 15-szöröse felett a Közgazdasági Helyettes Államtitkár.

ab) az építési beruházásokra vonatkozó mindenkori közbeszerzési (nettó) értékhatár 15-szöröséig a Műszaki Főosztály vezetője;

ac) az építési beruházásokra vonatkozó mindenkori közbeszerzési (nettó) értékhatár 10-szereséig a Műszaki Főosztály építési és beruházási osztály vezetője.

b) A program/részprogram engedélyokirat szükséges módosításáról – az indokoltság elbírálása után – az eredeti engedélyezési okiratot jóváhagyó intézkedik. Pénzügyi kötelezettség vállalására – a jogszabályokban, illetve – a BM Gazdálkodási Szabályzatban rögzített mértékig – csak az arra felhatalmazott személyek jogosultak.

10. A központi jóváhagyási hatáskörbe tartozó beruházásoknál a felsőfokú irányító szerv jogosult:

a) meghatározni a beruházás lebonyolítási módját, kijelölni a beruházást lebonyolító szervet;

b) engedélyezni a minisztérium jóváhagyott beruházási terve alapján a beruházások előkészítési munkáinak megkezdését;

c) részt venni a konkrét műszaki tartalom meghatározásában, egyes beruházási részektől elállni, megszabni a megvalósítás sorrendjét;

d) dönteni és közreműködni az érvényes szabályozás keretein belül a vállalkozók, a tervezők és egyéb közreműködők kiválasztásában;

e) szakmailag ellenőrizni az elkészült tervek és munkák felelősségét;

f) engedélyezni a kivitelezésre vonatkozó szerződés megkötését.

11. A felsőfokú irányító szerv határozatot hoz – a bíráló bizottság felterjesztése alapján – közbeszerzési eljárás eredményéről, amelyet jóváhagy

a) az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési (nettó) értékhatár 10-szerese felett a közgazdasági helyettes államtitkár;

b) az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési (nettó) értékhatár 10-szereséig a Műszaki Főosztály vezetője.

12. a) A jogszabály alapján közbeszerzési eljárási kötelezettség alá nem tartozó munkák esetén a szabadkézi beszerzés szabályai szerint kell eljárni.

b) Törekedni kell a közbeszerzési eljárási kötelezettség alá tartozó, illetve a kötelezettség alól mentes beruházások esetén a vállalkozói felelősség legszélesebb körű egyértelműsítésére, valamint a generálvállalkozás keretében történő megvalósításra.

II. cím
A beruházások előkészítése és megvalósítása

13. Gondoskodni kell az építési beruházások előkészítése és megvalósítása során a jogszabályban foglaltak érvényesülése mellett a beruházó és a lebonyolító között létrehozott megbízási szerződésben foglaltak betartásáról.

14. A beruházás megvalósítását a Magyar Államkincstár által befogadott részprogram engedélyokirat kiadását követően lehet megkezdeni.

15. A beruházásra kijelölt lebonyolító feladata:

a) intézkedik – megbízás alapján – a szükséges engedélyek és igazolt fedezet birtokában a közbeszerzési eljárás lefolytatásáról;

b) részt vesz a vállalkozói szerződések megkötésének előkészítésében, illetve felhatalmazás esetén megköti azokat;

c) biztosítja a kivitelezés folyamatos műszaki ellenőrzését valamennyi szakágban;

d) lebonyolítja a műszaki átadás-átvételi eljárást, melyre meghívja a beruházásban érintett belügyi szervek képviselőit;

e) gondoskodik a sikeres üzembe helyezéssel egyidejűleg a használatba vételi engedély megszerzéséről és intézkedik a változások átvezetéséről az ingatlan-nyilvántartásban;

f) közreműködik a vagyonkezelővel és az üzemeltetővel együtt a beruházás lezárásával, pénzügyi aktiválásával kapcsolatos ügyekben;

g) biztosítja a szükséges betanításokat, rendelkezésre bocsátja a megvalósulási dokumentációkat és a rendeltetésszerű használathoz szükséges egyéb iratokat, valamint a garanciális érdekképviselet ellátásához szükséges dokumentumokat;

h) intézkedik a jogszabályokban előírt módon az éves utó-felülvizsgálatig a felmerült hibák kijavításáról;

f) gondoskodik a beruházás iratainak, terveinek előírás szerinti dokumentálásáról és irattározásáról.

16. A vagyonkezelő szerv részére át kell adni megőrzésre és további felhasználásra – nem selejtezhető anyagként – az átadási dokumentációt, amely tartalmazza

a) az építési hatóság által jóváhagyott építési engedélyezési tervet;

b) a jogerős építési és használatbavételi engedélyezési határozat eredeti példányát;

c) a kiviteli tervdokumentációt;

d) a megvalósulási tervdokumentációt.

17. Az átadási dokumentáció egy-egy másolati példányát a beruházást lebonyolító szervezet tervtárában – nem selejtezhető anyagként – kell megőrizni.

18. A lebonyolító szerv közreműködik az éves utó-felülvizsgálat után felmerült hibák a jogszabályokban (szavatosság, jótállás, garancia) meghatározott feltételek szerinti érvényesítésében.

III. Cím
A beruházások nyilvántartási, adatszolgáltatási rendje

19. A beruházást lebonyolító szervnek folyamatos nyilvántartást kell vezetnie:

a) a rendelkezésre álló beruházási keretekről (beruházásonként);

b) az egyes beruházások pénzügyi keret szükségletéről;

c) az egyes beruházások megvalósítására kötött tervezői, kivitelezői és egyéb szerződések összegéről;

d) szerződések alapján történő folyósításokról (szerződésenként).

20. A felsőfokú irányító szerv a hatályban lévő rendelkezések alapján a minisztérium területén folyó beruházások megvalósításáról, beruházási tervek teljesítéséről – a Magyar Államkincstárral egyezően – negyedévenként beszámoló jelentést készít.

21. A beruházást lebonyolító szerv a felsőfokú szerv részére kimutatást készít:

a) a beruházások teljesítéséről havonta, a tárgyhót követő 8-áig, illetve negyedévente, a negyedévet követő hónap 15-éig;

b) a beruházások teljesítésének értékeléséről, melynek melléklete tartalmazza az építkezések jelenlegi állását, a várható tényleges befejezés határidejét, és a megvalósítással kapcsolatos problémák ismertetését.

22. Számszerű és rövid szöveges beszámoló jelentést kell készíteni a felsőfokú irányító szerv részére:

a) a várható éves felhasználás alakulásáról, minden év december 1-jéig;

b) a tényleges éves teljesítéséről és annak értékeléséről, a tárgyévet követő január 20-ig.

III. fejezet

AZ INGATLANOK FELÚJÍTÁSA

I. cím
Pénzügyi tervek készítése, a felújítási tervek
összeállításának szempontjai, módosítása

23. a) A felújítási kerettel rendelkező belügyi szerveknek – a felső- és középfokú irányító belügyi szerv felhívására, a nemzetgazdasági, illetve belügyi tervezés rendjéhez igazodó időpontban – a használatban lévő épületek, építmények biztosítása érdekében középtávú és éves felújítási tervet köteles készíteni.

b) A középtávú felújítási tervet az építmények állagának felmérése, értékelése alapján, fontossági sorrendben, éves ütemezésben kell összeállítani.

24. A felújítási tervet a középirányító szerv, annak hiányában a végrehajtó szerv közvetlenül terjeszteni fel a felsőfokú irányító szervnek. Az éves felújítási terv felterjesztésének időpontját – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a felsőfokú irányító szerv határozza meg.

25. Az éves terv készítése a felsőfokú irányító belügyi szerv által jóváhagyott középtávú felújítási terv pontosításával történik.

26. A középirányító szervek által – értékelés és fontossági sorrend szerinti összegezés kialakításával – elkészített felújítási terveket a középfokú irányító szerv gazdasági vezetője aláírásával meg kell küldeni a felsőfokú irányító szerv részére.

27. A felújítási tervekben szereplő munkákat a következő fontossági sorrendben kell összeállítani:

a) az előző években megkezdett és a tervévre áthúzódónak tervezett munka előirányzata;

b) a tervévben megkezdeni és befejezni tervezett munkák előirányzata;

c) a tervévben megkezdődő és a következő évre (évekre) áthúzódó munkák tárgyévi előirányzata.

28. A felújítási terveknek tartalmaznia kell a munkák helyének és költségvonzatának meghatározását, valamint jelezni kell – az összeg feltüntetésével – egyéb forrás felhasználását.

29. a) A felújítási munkák kivitelezése során felmerülő esetleges többlet- és pótmunkák megvalósításához szükséges előirányzatot a gazdálkodó belügyi szerv gazdasági vezetője elsősorban a tervében szereplő más munkák átütemezésével – a középfokú irányító szerve tájékoztatása mellett – saját hatáskörben biztosítja.

b) A középirányító szervvel történő előzetes egyeztetés után a jóváhagyott éves felújítási tervben szereplő munkák teljes törlését, illetve új munka beállítását a szerv vezetője (parancsnoka) engedélyezheti. A jóváhagyott éves felújítási keret 50%-át meghaladó módosításokról, és azok indokairól a felsőfokú irányító szervet tájékoztatni kell.

II. cím
Felújítási munkák megvalósítása

30. a) A felújítási munkák fő szakaszai: előkészítés, pályáztatás, vállalkozásba adás, megvalósítás.

b) Gondoskodni kell a felújítási munkák előkészítése és megvalósítása során a jogszabályban foglaltak érvényesülése mellett a felújítást végeztető, a lebonyolító és a kivitelező között létrehozott szerződésben foglaltak betartásáról, valamint folyamatosan ellenőriztetni kell – felelős műszaki ellenőr útján – a felújítási munkák megvalósítását.

31. A felsőfokú irányító szerv jogosult az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési értékhatár feletti felújítások megvalósítása esetén – a középirányító szerv bevonásával – lebonyolító szervezet kijelölésére.

32. A jogszabály alapján közbeszerzési eljárási kötelezettség alá nem tartozó munkák esetén a szabadkézi beszerzés szabályai szerint kell eljárni.

33. A felújítási munkák közbeszerzési eljárása során a szakirányítást ellátó szerv vezetője kijelöli a bíráló bizottság tagjait, és meghozza a bíráló bizottság felterjesztése alapján az eljárás lezárásáról szóló határozatot.

34. A felújításra kijelölt lebonyolító feladatai:

a) megbízás alapján lefolytatja – a szükséges engedélyek és igazolt fedezet birtokában – a közbeszerzési eljárást;

b) részt vesz a vállalkozói szerződések megkötésének előkészítésében, illetve felhatalmazás esetén megköti azokat;

c) valamennyi szakágban biztosítja a kivitelezés folyamatos műszaki ellenőrzését;

d) lebonyolítja a műszaki adás-vételi eljárást, melyre meghívja a felújításban érintett belügyi szervek képviselőit;

e) gondoskodik a sikeres üzembe helyezéssel egyidejűleg a használatba vételi engedély megszerzéséről és intézkedik a változások átvezetéséről az ingatlan-nyilvántartásban;

f) közreműködik a vagyonkezelővel és az üzemeltetővel együtt a felújítás lezárásával, pénzügyi aktiválással kapcsolatos ügyekben;

g) biztosítja a szükséges betanításokat, rendelkezésre bocsátja a megvalósulási dokumentációkat és a rendeltetésszerű használat feltételeihez szükséges egyéb iratokat;

h) intézkedik a jogszabályokban előírt módon az éves utó-felülvizsgálatig a felmerült hibák kijavításáról;

i) gondoskodik a felújítás iratainak, terveinek előírás szerinti dokumentálásáról, irattározásáról a mindenkori irattározási szabályok betartásával.

35. A vagyonkezelő szerv részére át kell adni megőrzésre és további felhasználásra – nem selejtezhető anyagként – az átadási dokumentációt, amely tartalmazza

a) az építési hatóság által jóváhagyott építési engedélyezési tervet;

b) a jogerős építési és használatbavételi engedélyezési határozat eredeti példányát;

c) a kiviteli tervdokumentációt;

d) a megvalósulási tervdokumentációt.

36. A beruházást lebonyolító szervezet tervtárában az átadási dokumentáció egy-egy másolati példányát – nem selejtezhető anyagként – meg kell őrizni.

37. A lebonyolító szerv közreműködik – megbízási szerződésben foglaltaknak megfelelően – a műszaki átadás-átvételt követő egy év elteltével esedékes éves utófelülvizsgálat során felmerült hibákkal kapcsolatosan a jogszabályokban (szavatosság, jótállás, garancia) meghatározott feltételek érvényesítésében.

III. cím
Felújítási keretek, építkezések nyilvántartása,
beszámolási kötelezettség

38. Az ingatlanfelújításra jóváhagyott kerettel rendelkező belügyi szerv beszámoló jelentést készít:

a) a felújítások teljesítéséről negyedévente;

b) a rendelkezésre álló felújítási keretről, valamint azok változásáról;

c) az egyes építkezések keresztszükségletéről;

d) a megkötött tervezési és kivitelezési szerződések összegéről;

e) a megvalósítással kapcsolatos problémákról.

39. a) A beszámoló jelentést a felsőfokú irányító szerv részére meg kell küldeni. Amennyiben a szakfelügyeletet a középirányító szerv látja el, úgy a jelentést középirányító szerv részére kell továbbítani. A középirányító szerv a beszámolókat összegzi, majd fejleszti a felsőfokú irányító szervnek.

b) A beszámoló jelentéseket a negyedévet, illetve az évet követő első hónap 8-áig a felsőfokú irányító szervnek fel kell terjeszteni.

40. Számszerű és rövid szöveges beszámolójelentést kell készíteni a felsőfokú irányító szerv részére:

a) a várható éves felhasználás alakulásáról, minden év december 1-jéig;

b) a tényleges éves teljesítésről és annak értékeléséről, a tárgyévet követő január 20-ig.

IV. fejezet

EGYÉB MUNKÁK

I. cím
Az ingatlanok karbantartása

41. a) Az épületek, építmények üzemeltetéséhez, állagmegóvásához szükséges karbantartási, javítási munka célja a nagyobb anyagi kihatással járó elhasználódások bekövetkezésének megelőzése, épületek, építmények, épületfelszerelések, berendezések élettartamának meghosszabbítása, továbbá általában az avulás, elhasználódás ütemének lassítása.

b) Az ingatlan-karbantartási munkák műszaki előkészítését, lebonyolítását az ingatlanfelújítási munkákra vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani.

II. cím
Bontási munkák – Önálló építmények bontása

42. A vagyonkezelő szerv feladata a bontott építmény Kincstári vagyoni körből való kivonása.

43. Valamennyi építmény, önálló lakás bontását be kell jelenteni a műszaki főosztály vezetőjének.

44. A műszaki főosztály vezetőjének küldött jelentésnek – a bontást végző belügyi szervre vonatkozóan – tartalmaznia kell:

a) a szükséges hatósági engedélyek meglétét;

b) a bontás jogszabályban előírt szakmai felügyelet biztosítását;

c) a bontási munkákat végző megnevezését;

d) a bontásból származó anyag tervezett felhasználásának módját.

45. Az épületek, épületrészek bontásából, valamint a felújítási munkák során kikerült anyagok a folyamatban lévő építkezéseknél és karbantartási munkáknál felhasználhatók.

46. A bontott anyag hasznosítása a vállalkozói ajánlatok részét képezheti.

47. A felhasználható bontott anyagok értékesítésénél a selejtezési szabályok betartásával kell eljárni.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére