223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az Öpt. 10. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott pénztárakra.

(2) A pénztárak a Tv. előírásait e rendeletben meghatározott eltérésekkel kötelesek alkalmazni.

2. § E rendelet alkalmazásában

3. § (1) A pénztár tevékenységéről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, befektetései hatékonyságának, a biztosításmatematikai elvek módszertani érvényesülésének, a tagok befizetései értékállóságának alakulásáról, egy-egy naptári időszak könyveinek zárását követően, e rendeletben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni.

(2) A beszámolónak elkülönítetten kell tartalmaznia a pénztár fedezeti és likviditási tartalékai képzésének és felhasználásának eredményét, valamint a pénztár működésének és kiegészítő vállalkozási tevékenységének eredményét.

4. § (1) A pénztár beszámolási kötelezettsége:

(2)¹⁰ A rendszeres beszámoló az éves pénztári beszámolóból áll.

(3)¹¹ A pénztár eseti (évközi) beszámolót köteles készíteni, ha a Felügyelet a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 48. § (3) bekezdése alapján elrendelte.

(4) Az eseti beszámolók tartalma azonos az éves pénztári beszámoló tartalmával.

(5) A pénztár rendszeres beszámoló készítési kötelezettsége az általa működtetett magánnyugdíjpénztár beszámoló készítési kötelezettségére is kiterjed.

(6) A pénztár az általa működtetett magánnyugdíjpénztár beszámolóját az elkülönítetten vezetett könyvviteli nyilvántartások adatai alapján, a magánnyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) foglalt előírások szerint köteles elkészíteni.

(7) Egyesített (összesített) éves pénztári beszámolót is köteles készíteni az a pénztár, amely magánnyugdíjpénztárat is működtet.

(8) Ha a pénztár egyesített (összesített) éves pénztári beszámoló készítésére is kötelezett, akkor az eseti beszámolót is ilyen formában köteles teljesíteni.

5. § (1) Az üzleti év az az időtartam, amelyről az éves pénztári beszámolót el kell készíteni. Az üzleti év időtartama megegyezik – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a naptári évvel.

(2) Az üzleti év időtartama – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – 12 naptári hónap.

(3) Az üzleti év 12 hónapnál rövidebb időtartamú lehet:

6. § (1)¹⁵ A pénztár a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel zárt rendszerében folyamatosan – e rendeletben rögzített szabályok szerint – üzemgazdasági szemléletű nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év, illetve a negyedév végével – az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár havonta – lezárja.

(2)¹⁶ A könyvvezetés a 42–43. §-okban foglalt sajátosságok figyelembevételével csak magyar nyelven, Magyarország pénznemében történhet.

(3) A pénztár az általa működtetett magánnyugdíjpénztár könyvvezetésénél a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 50. §-ának (4) bekezdésében, valamint a R.-ben foglalt előírásokat köteles figyelembe venni.

7. § (1) A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során a Tv. 15–16. §-ában meghatározott elveket érvényesíteni kell.

(2) A Tv.-ben rögzített alapelvek, értékelési előírások, valamint az Öpt.-ben a pénztárak gazdálkodására vonatkozó szabályok alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a pénztár adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő – a Tv., illetve a pénztár tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok előírásai végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó – számviteli politikát.

(3) A magánnyugdíjpénztárat is működtető pénztárnak számviteli politikája kialakításánál figyelembe kell venni az Mpt.-ben a magánnyugdíjpénztárak gazdálkodására vonatkozó szabályokat is.

(4) A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell – többek között – azokat a pénztárra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek:

(5) A pénztár számviteli politikája keretében köteles elkészíteni:

(6)²¹ A pénztár az alakuló közgyűlés napjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni a (4)–(5) bekezdés szerinti számviteli politikáját. E rendelet változása esetén a változásokat – annak hatálybalépését követő 90 napon belül – a számviteli politikán keresztül kell vezetni.

(7) A pénztár számviteli politikájának elkészítéséért, módosításáért a pénztár igazgatótanácsának elnöke vagy az általa megbízott ügyvezető a felelős.

8. § (1)²² A pénztár az éves pénztári beszámolót – magánnyugdíjpénztárat működtető pénztár az egyesített (összesített) éves beszámolót is – az üzleti évről december 31-i fordulónappal köteles elkészíteni. A könyvvizsgáló által felülvizsgált éves pénztári beszámolót, egyesített (összesített) éves pénztári beszámolót, a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Felügyelet által rendszeresített nyomtatvány felhasználásával legkésőbb az üzleti évet követő év május 31-éig kell a Felügyeletnek megküldeni. Az éves pénztári beszámoló mérlegét és eredménykimutatását, az egyesített (összesített) éves pénztári beszámoló egyesített (összesített) mérlegét, és az egyesített (összesített) eredménykimutatását, továbbá az éves pénztári beszámoló kiegészítő mellékletének részét képező cash-flow kimutatást és a pénztári céltartalékok alakulását tartalmazó kimutatást a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú aláíró tanúsítvánnyal ellátva, a Felügyelet jelentésfogadó rendszerén keresztül, a Felügyelet által meghatározott elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével is meg kell küldeni a Felügyelet részére az éves pénztári beszámoló és az egyesített (összesített) éves beszámoló megküldésével egyidejűleg.

(2)²³

(3) A 4. § (3) bekezdése szerinti eseti beszámoló fordulónapját és elkészítésének határidejét a Felügyelet határozza meg.

(4)²⁴ A pénztár az éves pénztári beszámolót, valamint az egyesített (összesített) éves beszámolót e rendeletben meghatározott tartalommal és formában készíti el.

(5)²⁵ Az éves pénztári beszámolónak a pénztár vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről és azok változásáról a tényleges körülményeknek megfelelő, megbízható és valós képet kell mutatnia. Tartalmaznia kell minden eszközt, a saját tőke részét képező – be nem fizetett pénzbeli alapítói támogatásokkal, illetve a vagyontárgy formájában felajánlott, de még nem teljesített alapítói támogatásokkal korrigált – induló tőkét olyan megbontásban, hogy az a működés vagy a nyugdíjszolgáltatás fedezetét képező, illetve a likviditási célú induló tőke, továbbá a nyugdíjszolgáltatások fedezetére, a likviditási célra képzett céltartalékokat, minden kötelezettséget (figyelembe véve az időbeli elhatárolások tételeit is), továbbá az időszaknak a működéssel, a kiegészítő vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bevételeit és ráfordításait, a kiegészítő vállalkozási tevékenységet terhelő adófizetési kötelezettséget, a működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredményét, valamint a kiegészítő mellékletben azokat az adatokat, szöveges indokolásokat, amelyek a pénztár valós vagyoni, pénzügyi helyzetének, a befektetési tevékenység hatékonyságának és a működés eredményének bemutatásához szükségesek.

(6) Az egyesített (összesített) éves beszámoló mérlegének az (5) bekezdés szerinti eszközöket és forrásokat önkéntes nyugdíjpénztár eszközei és forrásai, valamint magánnyugdíjpénztár eszközei és forrásai megbontásban kell tartalmaznia.

(7) Az egyesített (összesített) éves beszámoló eredménykimutatása az (5) bekezdés szerinti bevételeket és ráfordításokat önkéntes nyugdíjpénztár bevételei és ráfordításai, valamint a magánnyugdíjpénztár bevételei és ráfordításai megbontásban kell tartalmaznia.

(8)²⁶

9. § (1) Az éves pénztári beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Az éves pénztári beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is kell készíteni.

(2)²⁷

(3)²⁸ A magánnyugdíjpénztárat is működtető önkéntes nyugdíjpénztár az éves pénztári beszámoló egyesített (összesített) beszámoló formájában történő teljesítésekor a mérleget és az eredménykimutatást az önkéntes nyugdíjpénztárra és magánnyugdíjpénztárra vonatkozóan külön-külön, valamint egyesített (összesített) formában is köteles elkészíteni.

(4) A mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző üzleti év megfelelő adatát, és ha az adatok nem hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítő mellékletben indokolni kell. Amennyiben az ellenőrzés az előző üzleti év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó – a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve jogerőssé vált megállapítások miatti – módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző üzleti év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét a mérleg és az eredménykimutatás tárgyévi adatainak. Ez esetben a mérlegben is, az eredménykimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző üzleti év adatai, a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok.

(5)²⁹

10. §³⁰ Az éves pénztári beszámolóban, az egyesített (összesített) éves pénztári beszámolóban az adatokat ezer forintban kell megadni.

11. § Az éves pénztári beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével az igazgatótanács elnöke köteles aláírni.

12. § (1) A mérleg tagolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az egyesített (összesített) mérleg tagolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

13. § (1) A mérlegben eszközként kell kimutatni a pénztár rendelkezésére, használatára bocsátott, a pénztár működését, kiegészítő vállalkozási tevékenységét szolgáló, valamint a nyugdíjszolgáltatás és a likviditás fedezetéül szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket – a bérbevett eszközök kivételével –, függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül át a pénztárhoz, továbbá az aktív időbeli elhatárolásokat.

(2) Az eszközök befektetett eszközök vagy forgóeszközök közé sorolása annak figyelembevételével történik, hogy az a pénztár tevékenységét tartósan – legalább egy éven túl – vagy egy éven belül szolgálja.

(3) A pénztár a (2) bekezdés szerinti minősítést saját hatáskörben dönti el, pénztári tevékenységének és szolgáltatásainak figyelembevételével.

(4) A pénztárnak a mérlegében szereplő összes eszközt e rendeletben, valamint az Öbr.-ben foglaltakra figyelemmel a következő fő csoportokba kell sorolni, és az analitikus nyilvántartásban kimutatni:

14. § (1) Az immateriális javak között a mérlegben a nem anyagi eszközöket (a vagyoni értékű jogokat – az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével –, a szellemi termékeket), továbbá az immateriális javakra adott előlegeket, valamint az immateriális javak értékhelyesbítését kell kimutatni.

(2) Vagyoni értékű jogként azokat a pénztár működési feltételeinek biztosítása, szolgáltatásai teljesítése érdekében vásárolt vagy induló vagyonként kapott jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, nem tartoznak a szellemi termékek közé.

(3) Szellemi termékek között kell kimutatni a pénztár működését, szolgáltatásainak teljesítését szolgáló szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékeket, egyéb szellemi alkotásokat, függetlenül attól, hogy azt vásárolták vagy a pénztár állította elő, illetve használatba vették-e azokat, vagy sem.

(4) Az immateriális javakra adott előlegként kell kimutatni a pénztár működését és szolgáltatásainak teljesítését szolgáló (2)–(3) bekezdés szerinti immateriális javak beszerzéséhez a szállítóknak előlegként átutalt – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeget.

(5) Az immateriális javak értékhelyesbítéseként kell kimutatni a vagyoni értékű jogok és szellemi termékek mérlegfordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értéknek a – terven felüli értékcsökkenés visszaírása utáni – könyv szerinti értékét meghaladó összegét.

15. § (1) A tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (mint földterület, telek, épület, egyéb építmény, gép, berendezés, felszerelés, jármű, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok) kell kimutatni, amelyek a pénztár működését, kiegészítő vállalkozási tevékenységét, szolgáltatásainak teljesítését tartósan, legalább egy éven túl szolgálják, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a működési célú tárgyi eszközök értékhelyesbítését, illetve a befektetési célú tárgyi eszközök értékelési különbözetét kell kimutatni.

(2) Az ingatlanok között:

(3) Gépek, berendezések, felszerelések és járművek között kell kimutatni a pénztár működési, illetve kiegészítő vállalkozási tevékenységének ellátásához rendeltetésszerűen használatba vett eszközöket, valamint a bérbevett ezen eszközökön végzett és aktivált beruházást, felújítást.

(4) Beruházások, felújítások között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett, a (2)–(3) bekezdésben nevesített eszközök bekerülési értékét, továbbá a már használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam-növeléssel, felújítással összefüggő munkák – még nem aktivált – bekerülési értékét.

(5) Beruházásra adott előlegként kell kimutatni a pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenységét szolgáló tárgyi eszközök, valamint a tartós befektetési célú ingatlanok beszerzésére, felújítására a beruházási szállítónak ilyen címen átutalt – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összegeket.

(6)³¹ Tárgyi eszközök értékelési különbözeteként kell kimutatni a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tartós befektetési célú ingatlanok mérleg fordulónapjára vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értéke, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét. Az ingatlanok értékelésénél az Öbr. 3. számú mellékletének II. Értékelési szabályok 11. pontjában foglaltakat kell figyelembe venni.

(7) Tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként kell kimutatni a (2) bekezdés a) pontjában és a (3) bekezdésben meghatározott tárgyi eszközök esetében a mérleg fordulónapjára vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értéknek a – terven felüli értékcsökkenés visszaírása utáni – könyv szerinti értéket meghaladó összegét.

(8) Azokat a forgalomképes ingatlanokat, amelyeket a pénztár továbbértékesítési céllal, árfolyamnyereség elérése céljából vásárolt és ténylegesen nem hasznosít, nem a tárgyi eszközök között, hanem a forgóeszközök között áruként kell kimutatni.

16. § (1) A pénztárnak a befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatnia a tagság érdekében tartós hozam elérése céljából – az Öbr.-ben foglaltak szerint – eszközölt befektetéseit, valamint a befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözetét.

(2)³² Egyéb tartós részesedésként kell kimutatni a pénztár működése fedezetének, a nyugdíjszolgáltatások fedezetének, valamint a likviditás fedezetének céljára szolgáló, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket (így különösen a tartós hozam elérése céljából vásárolt részvényeket, üzletrészeket, egyéb társasági részesedéseket).

(3)³³ Tartósan adott kölcsönként kell kimutatni a pénztár tulajdonában lévő, a gazdálkodás nyilvántartását, a biztosításmatematikai feladatok ellátását, a befektetési üzletmenetet, az ingatlanfejlesztést, ingatlanüzemeltetést, ingatlankezelést végző szervezet részére nyújtott pénzkölcsönt.

(4)³⁴ Egyéb tartósan adott kölcsönként kell kimutatni a pénztár munkavállalói részére nyújtott lakáscélú kölcsönöket, továbbá a pénztár működése fedezetének, a nyugdíjszolgáltatás fedezetének, valamint a likviditás fedezetének céljára szolgáló éven túli lejáratra – forintban és devizában – elhelyezett bankbetéteket.

(5)³⁵ Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírként kell kimutatni a pénztár működése fedezetének, a nyugdíjszolgáltatások fedezetének, valamint a likviditás fedezetének céljára szolgáló, kamatozó, illetve diszkont értékpapírokat (kötvényeket, állampapírokat, jelzáloglevelet, befektetési jegyet stb.), amelyek lejárata, beváltása a tárgyévet követő üzleti évben nem esedékes, és a pénztár azokat a tárgyévet követő üzleti évben nem szándékozik értékesíteni.

(6)³⁶ Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözeteként kell kimutatni a (2) bekezdés szerinti részesedések és a (4) bekezdés szerinti értékpapírok mérleg fordulónapjára vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.

(7)³⁷ Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözeteként kell kimutatni a külföldi pénzértékre szóló részesedések, értékpapírok, valamint az éven túli forint- és devizabetétek mérlegfordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében naponta – a 30. § (1) bekezdése szerint meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.

17. § (1) A forgóeszközök csoportjában a mérlegben a készleteket, a pénztár tevékenységével kapcsolatos követeléseket (ideértve a pénztártagokkal, a munkáltatói tagokkal és a vagyonkezelő szervezetekkel szembeni követeléseket is), a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, valamint a pénzeszközöket kell besorolni.

(2) A készleteken belül:

18. § (1) Követelésként kell a mérlegben kimutatni az esedékességig nem teljesített tagdíjat, munkáltatói hozzájárulást, valamint a támogató írásos nyilatkozata alapján a pénztár részére felajánlott eseti vagy rendszeres támogatásra vonatkozó fizetési igényt, továbbá a más pénztárból átlépő tag által hozott, a tag követelésének megfelelő összeget, amelyet az átadó pénztár már visszaigazolt, de pénzügyileg még nem rendezett.

(2)³⁹ Követelésként kell a mérlegben kimutatni a pénztár működési, illetve kiegészítő vállalkozási tevékenységével kapcsolatos vagy különféle egyéb szerződésekből jogszerűen eredő fizetési igényeket, amelyek a pénztár által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert értékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, rövid lejáratú tagi kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (ideértve az osztalékelőleget is), valamint a le nem zárt határidős és opciós ügyletek biztosítékaként átadott pénzeszközökhöz (elhelyezett letétekhez) kapcsolódnak. Követelésként kell a mérlegben kimutatni a pénztár tulajdonában lévő értékpapírok kölcsönbe adásából származó követeléseket.

(3)⁴⁰ Tagdíjkövetelések között kell kimutatni a pénztártagnak a tagsági viszony kezdetétől a nyugdíjszolgáltatás megállapításáig terjedő időszak (felhalmozási idő) alatt a pénztárral szemben fennálló, a pénztár alapszabályában meghatározott mértékben teljesítendő, a pénztártag írásos nyilatkozatában vállalt tagdíjfizetési kötelezettségét, valamint a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása alapján a pénztártag alkalmazottjának részben vagy egészben átvállalt, és a pénztárral kötött szerződés szerint teljesítendő tagdíjfizetési kötelezettségét (munkáltatói hozzájárulást) mindaddig, amíg azt pénzügyileg nem rendezték. Itt kell kimutatni a felhalmozási időszakot követően a tag által – az Öpt. 47. § (5) bekezdés e) pontja alapján – vállalt tagdíjfizetési kötelezettséget (munkáltatói hozzájárulást) is mindaddig, amíg azt pénzügyileg nem rendezték. Amennyiben a pénztártag nem fix összegű, hanem jövedelemarányos tagdíjfizetési kötelezettséget vállal és a pénztár a tagdíj alapját képező bérről, jövedelemről nem rendelkezik információval, akkor a tagdíjkövetelést a tárgyhónapot megelőző hónapban érvényes minimálbér alapján kell meghatározni. A pénztár az előírt, de ki nem egyenlített tagdíjkövetelést az egyéb ráfordításokkal szemben leírhatja, ha a tagdíjkövetelés nyilvántartott összegéről a pénztártagot tájékoztatja, a követelés kiegyenlítésére felhívja a pénztártag figyelmét, azonban a pénztártag a pénztár által előírt határidőig kötelezettségének nem tesz eleget. A pénztárnak a leírás gyakoriságát szabályzatban kell meghatározni.

(4) Áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó követelésként kell kimutatni az előzetesen felszámított általános forgalmi adót is tartalmazó, a vevő által elismert, számlázott összegben a pénztár működési tevékenységét szolgáló eszközök, valamint a nyugdíjszolgáltatások fedezetét szolgáló eszközök, továbbá a likviditási fedezetet szolgáló eszközök (befektetett eszközök, készletek és értékpapírok) értékesítéséből, valamint a befektetési célú ingatlan bérbeadásából származó követelések összegét mindaddig, amíg azt pénzügyileg nem rendezték.

(5) Tagi kölcsönként kell kimutatni az Öbr.-ben foglaltak alapján a pénztártag részére nyújtott rövid lejáratú kölcsönből származó követelések összegét.

(6) Egyéb követelésként kell kimutatni a pénztár munkavállalóival, a költségvetéssel, a pénztár vagyonának befektetését, kezelését, az adminisztrációs és nyilvántartási feladatokat ellátó gazdálkodó szervezetekkel szemben fennálló követeléseket, valamint a más pénztárból átlépő tag egyéni számlájának vagy a nyugdíjszolgáltatás fedezetének átvételével kapcsolatos – átadó pénztárral szembeni – követeléseket, továbbá a vagyonkezelővel, illetve a letétkezelővel szembeni – pénzforgalomban nem megjelenő – követeléseket.

(7) Egyéb követelésként kell kimutatni a tartósan adott kölcsönökből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztő részletet is.

(8)⁴¹ Értékpapír kölcsönbe adásából származó követelésként kell kimutatni az Öpt. 36. §-ának (10)–(13) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kölcsönbe adott értékpapírok kölcsönszerződés szerinti értékét.

(9)⁴² Értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés értékelési különbözeteként kell kimutatni a (8) bekezdés szerinti kölcsönügylet tárgyát képező értékpapír kölcsönbe adásának napjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében naponta – meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét, továbbá itt kell kimutatni a kölcsönbe adott értékpapír mérlegfordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.

19. § (1) A forgóeszközök között értékpapírként a pénztár befektetési tevékenységével összefüggésben forgatási céllal, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket (részvényeket, üzletrészeket), hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat (gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok, hitelintézetek által kibocsátott kötvényeket, állampapírokat, kincstárjegyeket, jelzálogleveleket, külföldön kibocsátott, Magyarországon forgalomba hozott állampapírokat, kötvényeket), tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket (részvényeket, üzletrészeket), egyéb értékpapírokat, valamint az értékpapírok értékelési különbözetét kell kimutatni.

(2) Egyéb részesedések között kell kimutatni a pénztár működési, nyugdíjszolgáltatási, likviditási célra befolyt bevételeiből továbbértékesítés céljára, árfolyamnyereség elérése érdekében beszerzett részvényeket, üzletrészeket.

(3) A forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között külön-külön kell kimutatni a kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérése érdekében beszerzett kötvényeket, kincstárjegyeket és állampapírokat, fix és változó kamatozású értékpapírokat, befektetési jegyeket, jelzálogleveleket és egyéb értékpapírokat. Itt kell továbbá kimutatni a tartós befektetési céllal vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közül azokat, amelyek a tárgyévet követő üzleti évben lejárnak.

(4)⁴³ Értékpapírok értékelési különbözeteként kell kimutatni a (2) és (3) bekezdés szerinti értékpapírok mérlegfordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értékének, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében naponta – meghatározott piaci értékének (kamatozó értékpapírok esetében az utolsó kamatfizetéstől, a kibocsátástól az értékelés napjáig időarányosan járó kamatot is tartalmazó piaci értéknek) és a könyv szerinti értékének különbözetében megállapított összeget, továbbá külföldi pénzértékre szóló értékpapírok esetén a 30. § (1) bekezdése szerint meghatározott piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözet összegét.

(5)⁴⁴ Határidős ügyletek értékelési különbözeteként kell kimutatni a mérleg fordulónapján, illetve a negyedév utolsó napján – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napján – le nem zárt származékos ügyletek közül a határidős és opciós ügyletek várható eredményének összegében elszámolt értékelési különbözetet.

20. § (1) A pénzeszközök között – elkülönítetten – kell a mérlegben kimutatni a pénztár hitelintézettel szembeni, elszámolási betétszámlán, elkülönített betétszámlán és devizaszámlán lévő pénzköveteléseit, valamint rövid lejáratú bankbetéteit és készpénzállományának összegét, továbbá a valutakészlet és a devizabetét értékelési különbözetét.

(2) Az elkülönített betétszámlán a vagyonkezelő, illetve letétkezelő vállalkozás részére befektetés céljára rendelkezésre bocsátott, még fel nem használt pénzeszközök összegét kell kimutatni.

(3)⁴⁵ A pénzeszközök értékelési különbözeteként kell kimutatni a deviza- és a forintbetét számlákon lévő pénzeszköz időarányos kamatát, továbbá a valuta- és devizakészlet választott hitelintézet által az értékelés napjára vonatkozóan meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamán átszámított forintértéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.

(4) A magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes nyugdíjpénztár a pénzeszközök között elkülönítetten köteles kimutatni a magánnyugdíjpénztári elszámolási betétszámláját és az önkéntes nyugdíjpénztári elszámolási számláját.

21. § (1) Aktív időbeli elhatárolásként – elkülönítetten – kell a mérlegben kimutatni az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket, amelyek költségként vagy ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el, valamint az olyan járó bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el.

(2)⁴⁶ Bevételek aktív időbeli elhatárolásaként kell a mérlegben kimutatni (a kamatbevételekkel szemben elszámolt) az egyéb tartósan adott kölcsönök között kimutatott, a pénztár által munkavállalói részére nyújtott lakáscélú kölcsönök után az adott üzleti év mérlegfordulónapjáig, illetve a tárgynegyedév utolsó napjáig terjedő időszakra időarányosan járó kamat összegét.

(3)⁴⁷

(4)⁴⁸ Bevételek aktív időbeli elhatárolásaként kell kimutatni a mérleg fordulónapja után esedékes, a mérleg fordulónapjáig időarányosan járó és szerződés szerint teljesített értékesítéshez, illetve szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó bevételek összegét.

(5) Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolásaként kell a mérlegben kimutatni a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tulajdoni részesedést jelentő befektetések beszerzéséhez kapcsolódóan fizetett (elszámolt) – az értékpapír beváltásakor vagy értékesítésekor várhatóan megtérülő – bizományi díjat, vásárolt vételi opció díját, amennyiben az jelentős összegű és a pénztár a beszerzési értékben nem vette figyelembe, továbbá az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt költségek és ráfordítások időarányosan nem a tárgyidőszakot terhelő összegét.

22. § A mérlegben forrásként kell kimutatni a saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat.

23. § (1)⁴⁹ A pénztár saját tőkeként olyan tőkerészt mutathat ki, amelyet a pénztár alapításakor az alapítók vagy más támogatók bocsátottak a pénztár rendelkezésére, továbbá, amelyet a pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenységének eredményéből tartaléktőkeként felhalmozott. A saját tőke részeként kell kimutatni a pénztár működési célú, e rendelet 14. § (5) bekezdése szerinti immateriális javainak, valamint a 15. § (2) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott tárgyi eszközeinek értékeléséből származó értékhelyesbítéssel azonos összegű értékelési tartalékot is.

(2)⁵⁰ A saját tőke – a be nem fizetett pénzbeli alapítói támogatásokkal, illetve vagyontárgy formájában felajánlott, de nem teljesített alapítói támogatásokkal csökkentett – induló tőkéből, a tartaléktőkéből, a működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredményéből, valamint az értékelési tartalékból áll.

(3) Az induló tőke a pénztár induláskori eszközeinek forrását képezi. A mérlegben az induló tőkeként a pénztár alapításakor visszafizetési kötelezettség nélkül felajánlott pénzbeli támogatások összegét, valamint az induló vagyon nem pénzbeli részeként térítés nélkül kapott eszközöknek – az Öpt. 32. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján – vagyonszakértővel felbecsültetett piaci értékét a támogató rendelkezése szerint – annak hiányában az alakuló közgyűlés határozatának megfelelően – működési, nyugdíjszolgáltatási és likviditási célú megbontásban kell kimutatni függetlenül attól, hogy azt a pénztár rendelkezésére bocsátották-e.

(4) A mérlegben negatív előjelű induló tőke nem mutatható ki.

(5) Be nem fizetett alapítói támogatásként kell kimutatni a pénztár alapításakor a támogató írásos nyilatkozatában felajánlott, de még nem teljesített – pénzbeli és nem pénzbeli – támogatások összegét.

(6) Tartaléktőke növekedéseként kell kimutatni:

(7) Tartaléktőke csökkenéseként kell kimutatni:

(8)⁵³ Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredményeként kell kimutatni az Öpt. a 36. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a pénztár tárgyévi működési, illetve kiegészítő vállalkozási tevékenysége bevételeként, valamint az Öpt. 36. §-a (4) bekezdésének b) és d) pontjában foglaltak alapján a pénztár tárgyévi működési, illetve kiegészítő vállalkozási tevékenysége költségeként és ráfordításaként elszámolt összegek különbözetének adóval csökkentett összegét.

(9)⁵⁴

(10)⁵⁵

(11) Értékelési tartalékként kell kimutatni a 14. § (5) bekezdése, a 15. § (7) bekezdése szerint a pénztár működését, kiegészítő vállalkozási tevékenységét, szolgáltatásainak teljesítését szolgáló immateriális javak és rendeltetésszerűen használatba vett tárgyi eszközök – ide nem értve a tartós befektetési célú ingatlanokat – piaci értékelése alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét.

24. §⁵⁶ (1) Céltartalékot kell képezni a pénztár működési, illetve kiegészítő vállalkozási tevékenységével kapcsolatos jövőbeni kötelezettségekre, a pénztártagok részére nyújtandó nyugdíjszolgáltatások fedezetére, a pénztár fizetőképességének biztosítására, a működési, a fedezeti (egyéni számlákhoz és a szolgáltatási tartalékokhoz tartozó), valamint a likviditási célú befektetési portfoliók értékelési különbözetére, továbbá a bevételként elszámolt és az egyéni számlán jóváírt, de pénzügyileg nem rendezett tagdíjakra (meg nem fizetett tagdíjak), valamint az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára.

(2) Működési céltartalékként kell a mérlegben kimutatni a pénztár működési, illetve kiegészítő vállalkozási tevékenységével kapcsolatos jövőbeni kötelezettségek (ideértve az igénybe vett likviditási tartalék visszapótlási kötelezettséget is) fedezetére képzett céltartalékot, amelyek – a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint – várhatóan vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy esedékességük időpontja a mérleg készítésekor még bizonytalan, és azokra a pénztár a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.

(3) A pénztár a szokásos működési tevékenységével kapcsolatos, rendszeres és folyamatosan felmerülő költségeire céltartalékot nem képezhet.

(4)⁵⁷ Működési céltartalékként kell kimutatni a működési célú befektetési portfolió mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára – vonatkozóan meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében megképzett céltartalékot. A működési célú befektetési portfolió értékelési különbözetéből képzett céltartalékon belül külön kell kimutatni az időarányos kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam-változás, valamint az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet összegét.

(5) Fedezeti céltartalékként kell a mérlegben kimutatni a pénztártagok részére nyújtandó nyugdíjszolgáltatások fedezetének gyűjtésére és a szolgáltatások finanszírozására szolgáló – az Öpt. 36. §-ának (3) bekezdése alapján elszámolt bevételek és az Öpt. 36. §-a (4) bekezdésének a) és d) pontja alapján elszámolt költségek és ráfordítások különbözetének összegében megképzett – fedezeti céltartalékot.

(6) A fedezeti céltartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni az egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételekből, valamint az egyéni számlák fedezetét képező eszközök befektetéséből származó realizált hozambevételekből, illetve ezen eszközök értékelési különbözetéből képzett céltartalékot, továbbá az egyéni számlákról a nyugdíjszolgáltatások finanszírozására a szolgáltatási tartalékba átvezetett összeget, valamint a szolgáltatási tartalék fedezetét képező eszközök befektetéséből származó realizált hozambevételekből, illetve ezen eszközök értékelési különbözetéből képzett céltartalékot. A fedezeti célú befektetési portfolió értékelési különbözetéből képzett céltartalékon belül külön kell kimutatni az időarányos kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam-változás, valamint az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet összegét.

(7) Egyéni számlákon kell kimutatni a szolgáltatások fedezetére a felhalmozási (várakozási) időszakban összegyűjtött, a pénztártag adott időpontban fennálló követelését, amely nyugdíjbavonuláskor a részére járó nyugdíjszolgáltatás megállapításának alapjául szolgál, illetve a várakozási idő letelte után az Öpt. 47. §-ának (4)–(5) bekezdése alapján a pénztártagnak kifizethető.

(8) Az egyéni számlákon elkülönítetten kell kimutatni:

(9) A más pénztárból átlépő tagok által áthozott fedezetet az egyéni számlán a (8) bekezdés a)–b) pontja szerinti megbontásban kell kimutatni.

(10) Szolgáltatási tartalékon kell kimutatni a nyugdíjszolgáltatások finanszírozására szolgáló összegeket. A szolgáltatási tartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni:

(11) Likviditási céltartalékként kell a mérlegben kimutatni az időlegesen fel nem használt eszközök gyűjtésére, valamint a pénztár fizetőképességének biztosítására szolgáló – az Öpt. 36. §-ának (3) bekezdése alapján elszámolt bevételek és az Öpt. 36. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján elszámolt költségek és ráfordítások különbözetének összegében megképzett –, továbbá az azonosítatlan (függő) befizetések befektetési hozamának összegében, annak fedezetére képzett céltartalékokat.

(12)⁵⁸ Likviditási portfolió értékelési különbözetéből képzett céltartalékként kell kimutatni a likviditási célú befektetési portfolió mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára – vonatkozóan meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében megképzett céltartalékot. A likviditási célú befektetési portfolió értékelési különbözetéből képzett céltartalékon belül külön kell kimutatni az időarányos kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam-változás, valamint az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet összegét.

(13) Egyéb likviditási célra képzett céltartalékként kell kimutatni a mérlegben a pénztár folyamatos fizetőképességének biztosítására, valamint a pénztár alapszabályában meghatározott egyéb célokra képzett tartalékok összegét.

(14) Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamának fedezetére képzett céltartalékként kell kimutatni a mérlegben az átmenetileg függő befizetésként nyilvántartott pénzeszközök befektetéséből származó, realizált hozambevételekből a befizetések azonosításakor az egyéni számlán jóváírt tagdíjcélú bevételek időarányos hozamának pótlása céljából képzett tartalékot, valamint a be nem azonosított befizetések befektetése esetén az értékelési különbözetből képzett céltartalékot.

(15)⁵⁹ Meg nem fizetett tagdíjak céltartalékaként kell kimutatni a mérlegben a tagdíjkövetelések negyedévet követő hónap 25-éig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett ráfordításként elszámolt összegét. A ráfordításként elszámolt tagdíjhátralék összegét a tagdíj rendeltetésétől függően

– működési célú tagdíjak tartalékaként,

– fedezeti célú tagdíjak tartalékaként, és

– likviditási célú tagdíjak tartalékaként

kell megképezni.

Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig előírt, de a tárgynegyedév végéig, illetve a mérlegfordulónapig pénzügyileg nem rendezett tagdíjak ráfordításként elszámolt összegét kell a negyedéves jelentésben, illetve a mérlegben meg nem fizetett tagdíjak céltartalékaként kimutatni.

(16)⁶⁰ Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárnak az egyéni és a szolgáltatási számlákról olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből egyértelműen megállapíthatók és nyomon követhetők az egyéni számlákon történt jóváírások és terhelések forintban és elszámoló egységben is, a szolgáltatási számlákon történt jóváírások és terhelések forintban.

(17)⁶¹ Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárnak az egyéni számlákon elkülönítetten kell kimutatni:

25. § Hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni a mérlegben a pénztár által egy évnél hosszabb lejáratra vállalt kötelezettségek összegét.

26. § (1)⁶² Rövid lejáratú kötelezettségnek minősül az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó, a pénztár által elismert – általános forgalmi adót is tartalmazó – kötelezettség, a vevőtől kapott előleg, valamint a munkavállalókkal, az adóhatósággal, a társadalombiztosítással, a Felügyelettel szemben keletkezett rövid lejáratú kötelezettség, továbbá a le nem zárt határidős és opciós ügyletek biztosítékaként kapott pénzeszközökből eredő, valamint az értékpapír kölcsönbe adásakor a pénzben kapott óvadék miatti kötelezettség. Ide tartozik a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes, visszafizetendő törlesztés összege, továbbá a más pénztárba átlépő pénztártag részére fizetendő, a tag követelésének megfelelő összeg, amelyet a pénztár az átvevő pénztár részére már leigazolt, de pénzügyileg még nem rendezett, valamint a pénztár elszámolási betétszámláján jóváírt, de pénztári tartalékokra még fel nem osztott azonosítatlan (függő) befizetések összege.

(2)⁶³ Tagokkal szembeni kötelezettségként kell kimutatni a mérlegben a kilépő vagy más pénztárba átlépő, tagsági viszonyukat egyéb módon megszüntető, továbbá az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott összeg egészét vagy egy részét felvevő tagokat, illetve az elhunyt tagok kedvezményezettjét megillető, a fedezeti céltartalékból – egyéni számláról vagy a szolgáltatási tartalékból – átvezetett kötelezettségek összegét.

(3) Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból mérlegtételen kell kimutatni a pénztár működési, illetve kiegészítő vállalkozási tevékenységével kapcsolatos eszközbeszerzésekből és igénybe vett szolgáltatásokból eredő kötelezettségeket.

(4) Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök mérlegtételen kell kimutatni a pénztár működési és likviditási tartalékának fedezete mellett, legfeljebb 12 havi lejáratra, hitelintézettől felvett hitel- és kölcsöntartozások összegét.

(5)⁶⁴ Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell a mérlegben kimutatni a munkavállalókkal, a költségvetéssel, a Felügyelettel szembeni jogszabályon alapuló kötelezettségeket, továbbá a pénztár befektetési tevékenységével kapcsolatban a vagyonkezelő, letétkezelő vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek összegét, valamint a határidős és opciós ügyletek esetén a kapott letétek, árkülönbözetek összegét, amíg az ügylet le nem zárul. Itt kell továbbá kimutatni az értékpapír kölcsönbe adásakor a kölcsön futamideje alatt – a futamidő végén történő visszafizetésének időpontjáig – a pénzben kapott óvadék miatti kötelezettséget.

(6) A rövid lejáratú kötelezettségek között azonosítatlan függő befizetésként kell kimutatni a pénztár elszámolási betétszámláján jóváírt, de a pénztár tartalékaira még fel nem osztható azonosítatlan (függő) befizetések összegét, amíg annak azonosítása vagy visszautalása meg nem történik.

(7)⁶⁵ Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az azonosítatlan (függő) tételekről olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből egyértelműen megállapíthatók és nyomon követhetők a függő tételeken történt jóváírások és terhelések forintban és elszámoló egységben is.

27. § (1) A bevételek passzív időbeli elhatárolásaként kell kimutatni a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak bevételét képezi.

(2) Költségek és ráfordítások passzív időbeli elhatárolásként kell a mérlegben kimutatni:

(3)⁶⁸ A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni az egyéb bevételként vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként elszámolt térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét. A térítés nélkül átvett eszközök esetében elkülönítetten kell nyilvántartani a működési célú, a tartós befektetési célú, valamint a továbbértékesítési célú eszközökkel kapcsolatos passzív időbeli elhatárolásokat.

(4)⁶⁹ A költségek és ráfordítások passzív időbeli elhatárolásaként kell kimutatni az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az elszámoló egység napi nettó árfolyamának megállapításakor figyelembe vett, a tárgyidőszakot időarányosan terhelő, de még nem számlázott vagyonkezelési, letétkezelési és egyéb díjak befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordításként elszámolt összegét. Amennyiben a vagyonkezelőt szerződés szerint teljesítményhez kötött díjazás illeti meg, akkor a szerződés szerinti díj tárgyidőszakra jutó időarányos összegét a havi zárás keretében kell elhatárolni.

28. § (1) A pénztár az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolásánál a Tv. 52. §-ának (1)–(3) bekezdésében foglaltakat a (2)–(7) bekezdésben foglalt sajátosságok figyelembevételével köteles alkalmazni.

(2) Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenésének a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) viszonyított arányát a következő amortizációs kulcsok alapján kell megállapítani:

Vagyoni értékű jogok 16%

Szellemi termékek 33%

Épületek és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2%

Építmények és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 3%

Gépek, berendezések, felszerelések 14,5%

Számítástechnikai és ügyviteltechnikai eszközök 33%

Járművek 20%

(3) A pénztár az értékcsökkenés elszámolásánál az immateriális javak és tárgyi eszközök bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét maradványértékkel nem csökkentheti.

(4) Az értékcsökkenési leírást a pénztárnak negyedévenként kell elszámolni a használatba vett (aktivált) immateriális javak és tárgyi eszközök után az üzembe helyezést, illetve a használatbavételt követő negyedév első napjától kezdődően. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok közül a pénztár tulajdonában lévő ingatlanhoz (épület, építmény) kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékcsökkenését az épületre, építményre vonatkozó amortizációs kulcsok alapján kell megállapítani. A pénztár tulajdonába nem tartozó ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékcsökkenésének elszámolásánál a vagyoni értékű jogra megállapított amortizációs kulcsot kell alkalmazni.

(5)⁷⁰ A 200 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke – a pénztár döntésétől függően – a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható.

(6) A továbbértékesítési céllal beszerzett és áruként nyilvántartott ingatlanok esetében értékcsökkenési leírást nem lehet elszámolni.

(7) A kiegészítő vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető immateriális javak és tárgyi eszközök esetében az értékcsökkenési leírás elszámolására a Tv. 52–53. §-ában foglalt előírások vonatkoznak.

(8)⁷¹ A pénztárnak a befektetési célú ingatlanok esetében a Tv. 53. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.

29. § (1)⁷² A pénztár a mérlegtételek értékelésekor a Tv. 57. §-át, az 58. §-ának (2)–(9) bekezdését, a 60–61. §-át, a 62. §-ának (2) bekezdését, továbbá a 63–64. §-át a (2)–(13) bekezdésben, valamint e rendelet 30–31. §-ában foglalt sajátosságok figyelembevételével köteles alkalmazni. A pénztárnak a Tv. 54. §-a (1)–(7) bekezdésében foglaltakat – a befektetési portfólió részét nem képező tulajdoni részesedést jelentő befektetések kivételével – nem kell alkalmazni.

(2)⁷³ A befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott értékpapíroknak és részesedéseknek a mérleg fordulónapjára, valamint a negyedév utolsó napjára – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára – vonatkozó értékelési különbözete meghatározásánál piaci értéknek a tőzsdén, illetve elismert értékpapírpiacon kialakult, a mérlegfordulónapon, a negyedév utolsó napján – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napján – érvényes árfolyamát, illetve átlagárát kell tekinteni.

(3) A vásárolt anyagokat és az árunak minősülő, továbbértékesítési céllal beszerzett ingatlanokat egyedileg, azok beszerzési árán, illetve súlyozott átlagárán kell értékelni. A legkorábbi és legutolsó beszerzési áron, illetve elszámolóár különbözettel korrigált elszámoló áron való értékelés módszerét a pénztár nem alkalmazhatja. A raktárra vett készletek esetében beszerzéskor az azonnal költségként történő elszámolás módszere nem alkalmazható.

(4)⁷⁴ A tartós befektetési célú ingatlanok, a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések, valamint az árunak minősülő, továbbértékesítési céllal beszerzett ingatlanok esetében az üzleti év mérlegfordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára – vonatkozóan meghatározott piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetet – az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten – értékelési különbözetként, a források között az ilyen címen megképzett működési, fedezeti, illetve likviditási értékelési különbözet céltartalékaként kell kimutatni. Az eszközök könyvekből történő kivezetésekor, az osztalék realizálásakor, illetve a következő értékelés során az értékelési különbözet csökkenésekor, az értékelési különbözetet a bevételek csökkentésével kell csökkenteni vagy megszüntetni az értékelési különbözet céltartalékának csökkentésével egyidejűleg. A céltartalék csökkentését jogcímek szerinti részletezésben ráfordítás csökkenésként kell elszámolni.

(5)⁷⁵ Amennyiben a (4) bekezdés szerinti értékelés során az egyes eszközöknek a mérleg fordulónapjára, a negyedév utolsó napjára – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára – vonatkozó értékelésekor érvényes

(6)⁷⁹ A hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál – függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek – az értékpapír üzleti év mérlegfordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára – vonatkozóan meghatározott piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetet – az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten – értékelési különbözetként, a források között az ilyen címen megképzett működési, fedezeti, illetve likviditási értékelési különbözet céltartalékaként kell kimutatni. Az értékpapír könyvekből történő kivezetésekor, a kamatfizetéskor, a következő értékelés során az értékelési különbözet csökkenésekor, az értékelési különbözetet a bevételek csökkentésével kell csökkenteni vagy megszüntetni az értékelési különbözet céltartalékának csökkentésével egyidejűleg. A céltartalék csökkentését jogcímek szerinti részletezésben ráfordítás csökkenésként kell elszámolni.

(7)⁸⁰ Az eszközök értékelési különbözetét az eszköz rendeltetésétől függően (működési, fedezeti, likviditási és kockázati) kell az eszközök analitikus nyilvántartásában, illetve a források között a működési fedezeti, likviditási és kockázati céltartalékon belül elkülöníteni és szükség szerint módosítani.

(8)⁸¹ Amennyiben a (6) bekezdés szerinti értékelés során az egyes eszközöknek a mérleg fordulónapjára, a negyedév utolsó napjára – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára – vonatkozó értékelésekor érvényes

(9)⁸² A pénztár a Tv. 59/A–59/F. §-ok szerinti valós értéken történő értékelés szabályait nem alkalmazhatja.

(10)⁸³ Amennyiben a pénztár a számviteli politikájában úgy dönt, hogy alkalmazza a Tv. 54. §-ának (8)–(9) bekezdésében foglalt előírásokat, akkor azokat következetesen köteles alkalmazni.

(11)⁸⁴ Amennyiben a pénztár a Tv. 54. §-ának (8) bekezdése alapján értékelt értékpapírokat lejárat előtt részben vagy egészben értékesíti, akkor az értékesítéstől számított két évig nem alkalmazhatja a Tv. 54. §-ának (8) bekezdésében foglaltakat.

(12)⁸⁵ A (11) bekezdésben foglaltak alkalmazása szempontjából nem minősül értékesítésnek az értékpapír óvadéki repóügylet keretében történő értékesítése.

(13)⁸⁶ A Tv. 54. §-ának (8) bekezdése szerint értékelt és a lejárat évét megelőzően a forgóeszközök közé átminősített értékpapírokat a mérlegben a forgóeszközök között kell kimutatni azzal, hogy az azok értékelésére vonatkozó szabályok nem változnak.

30. § (1)⁸⁷ A valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, továbbá a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok negyedév végi és mérlegfordulónapi – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára vonatkozó – értékelésekor a devizában kifejezett piaci érték (2) bekezdés szerinti választott devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az eszköz könyv szerinti forintértéke közötti értékkülönbözet céltartalékként megképzett összegén belül elkülönítetten kell kimutatni a járó osztalékot, a devizaárfolyam-változásból és az egyéb piaci árhatásból adódó különbözetet, továbbá a kamatozó értékpapír esetében a negyedév utolsó napjáig, illetve a mérleg fordulónapjáig időarányosan járó kamat összegét.

(2)⁸⁸ A valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget azok bekerülésekor, illetve a negyedév végi és a mérlegfordulónapi – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a napi – értékeléskor a Tv. 60. §-ának (4) bekezdése szerinti választott devizaárfolyamon kell értékelni.

(3)⁸⁹

(4) A külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésekor keletkező devizaárfolyam különbözeteket a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve ráfordításaként kell elszámolni.

(5)⁹⁰ A külföldi pénzértékre szóló kamatozó értékpapírok vételárában lévő kamat forintértékét a bekerülés napján érvényes (2) bekezdés szerinti devizaárfolyamon kell megállapítani és a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentő tételeként kell kimutatni.

(6)⁹¹ A külföldi pénzértékre szóló kamatozó értékpapírok negyedév utolsó napjáig, illetve a mérleg fordulónapjáig – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjáig – időarányosan járó – értékelési különbözetben elszámolt – kamat forintértékét az értékelés napján érvényes (2) bekezdés szerinti árfolyamon kell megállapítani.

(7)⁹²

(8) A Tv. 60. §-ának (3) bekezdését a pénztárnak nem kell alkalmazni.

(9)⁹³ A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, a befektetett pénzügyi eszköz, az értékpapír, illetve a külföldi pénzértékre szóló kötelezettség negyedév végi, illetve mérlegfordulónapi – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára vonatkozó – értékelésekor megállapított árfolyamkülönbözetek elszámolására a Tv. 84. §-a (7) bekezdésének g) pontja, és a 85. §-a (3) bekezdésének g) pontja nem alkalmazható.

31. § (1) A működési célú immateriális javak és tárgyi eszközök – a tartós befektetési célú ingatlanok, a beruházások, valamint a beruházásra és felújításra adott előlegek kivételével – a mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelésekor az eszközök piaci értéke és könyv szerinti értéke [a 28. § (2) bekezdésében meghatározott amortizációs kulcsok figyelembevételével meghatározott nettó értéke] közötti pozitív különbözetet értékhelyesbítésként kell kimutatni – az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten – a források között a saját tőke részét képező értékelési tartalékkal szemben. Az eszközök könyvekből történő kivezetésekor, illetve a következő értékeléskor a különbözet csökkenésekor, az értékhelyesbítés csökkentését az értékelési tartalékkal szemben kell megszüntetni.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti értékelés során az egyes eszközök mérleg fordulónapjára vonatkozó

(3) A kiegészítő vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető immateriális javak és tárgyi eszközök mérlegfordulónaphoz kapcsolódó értékelésekor a Tv. 58. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

32. § (1) A mérleget az eszközök és a források mérlegfordulónapra vonatkozó leltározása alapján elkészített leltárral kell alátámasztani.

(2) Az eszközök és a források tételes leltározását a pénztár leltározási és leltárkészítési szabályzatában rögzítettek szerint – a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél a bizonylatoknak a nyilvántartásokkal, az idegen helyen tárolt – letétbe helyezett, vagyonkezelésben lévő – fizikai, illetve letéti számlán vezetett értékpapírok esetén letétkezelői igazolással, dematerializált értékpapírok esetében értékpapír-számlakivonattal történő egyeztetés útján – kell elvégezni.

33. § (1) Az eredménykimutatás tagolását a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az egyesített (összesített) eredménykimutatás tagolását a 4. számú melléklet tartalmazza.

(3) A pénztár eredménykimutatása a következő fő részekből áll:

(4)⁹⁴ A pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenységének tárgyévi eredményeként kell kimutatni a pénztár működésével és kiegészítő vállalkozási tevékenységével kapcsolatban az üzleti évben elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások (ideértve a működési célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozamot is, valamint az értékelési különbözet összegében ráfordításként elszámolt céltartalék képzést is) különbözetének adófizetési kötelezettséggel csökkentett összegét.

(5)⁹⁵ A pénztári szolgáltatások fedezetét kell a nyugdíjszolgáltatásokkal összefüggésben céltartalékként megképezni az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetének, valamint a fedezeti célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegében.

(6)⁹⁶ A likviditás (a pénztár fizetőképességének) biztosításával, valamint az azonosítatlan befizetések befektetési hozamának fedezetével összefüggésben az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetéből, valamint a likviditási célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegéből kell céltartalékot képezni.

(7) A tárgynegyedéves zárás keretében elkészítendő eredménykimutatásban külön kell bemutatni az üzleti év elejétől a tárgynegyedév végéig elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások különbözeteként adódó eredményt (az üzleti év elejétől halmozott eredmény), valamint az adott negyedévben elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások különbözeteként kimutatott tárgynegyedévi eredményt.

(8)⁹⁷ Az eredménykimutatásban befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevételként, illetve ráfordításként kell kimutatni az Öbr.-ben meghatározott befektetési formákba eszközölt – a számviteli nyilvántartásban a befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott – befektetésekből adódó bevételeket, illetve ráfordításokat, ideértve a befektetések mérlegfordulónapi, illetve negyedév végi – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára vonatkozó – értékelésekor az értékelési különbözetben bevételként elszámolt várható hozamot, illetve az értékelési különbözet összegében ráfordításként elszámolt céltartalékképzést is.

34. § (1) A pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenysége eredményének megállapításánál a működési célú bevételek a következők:

(2) Működéssel kapcsolatos ráfordítások között kell elkülönítetten kimutatni a pénztár működésével kapcsolatban felmerült, anyagjellegű ráfordításokat, a személyi jellegű ráfordításokat, az értékcsökkenési leírást, valamint a működéssel kapcsolatos egyéb ráfordításokat.

(3)¹⁰⁶ Működéssel kapcsolatos egyéb ráfordítások között elkülönítetten kell kimutatni a Felügyelettel kapcsolatos befizetési kötelezettségeket, valamint az olyan egyéb veszteség jellegű ráfordításokat, amelyek a pénztár működési tevékenységével kapcsolatban merülnek fel és nem minősülnek a befektetési tevékenység ráfordításainak.

(4) Szokásos működési tevékenység eredményeként kell kimutatni a pénztár működését szolgáló bevételek és a működéssel kapcsolatos költségek és ráfordítások különbözetének összegét.

(5)¹¹² Működési célú befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevételként elkülönítetten kell kimutatni a működési célú tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok után kapott kamatokat, kamatjellegű bevételeket, nyereségjellegű különbözeteket (árfolyamnyereséget), a befektetési jegyek hozamát, a kapott osztalék és részesedés összegét, valamint a pénzügyi műveletek egyéb bevételeit. Itt kell továbbá kimutatni a befektetési célú ingatlanok hasznosításából származó bevételeket, valamint a működési célú befektetési portfolió értékelési különbözetében elszámolt várható hozam összegét is.

(6)¹¹⁸ Működési célú befektetéssel kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a működéssel kapcsolatban felvett kölcsön, hitel után fizetendő (fizetett) kamatokat, továbbá a tulajdoni részesedést jelentő befektetések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a diszkont értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor – a kamat nélküli (kamattal csökkentett) – eladási ára és könyv szerinti értéke közötti veszteségjellegű különbözeteket (árfolyamveszteséget), a befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor realizált veszteséget, valamint a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításait. A befektetéssel kapcsolatos ráfordítások elszámolásánál a Tv. 85. §-ának vonatkozó előírásait kell figyelembe venni. Működési célú befektetéssel kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a befektetési célú ingatlanokkal, és az igénybe vett befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos ráfordításokat, valamint a működési célú befektetési portfolió értékelési különbözetének összegében a ráfordításokkal szemben megképzett céltartalék összegét is.

(7)¹²⁴ A működési célú befektetési tevékenység eredménye a működési célú befektetések bevételeinek (ideértve a működési célú befektetési portfolió értékelési különbözetében elszámolt várható hozam összegét is) és ráfordításainak (ideértve az értékelési különbözet összegében ráfordításként megképzett céltartalékot is) különbözete.

(8)¹²⁵

(9)¹²⁶

(10)¹²⁷

(11)¹²⁸

(12) Kiegészítő vállalkozási tevékenység bevételei között kell kimutatni az Öpt. 2. §-a (4) bekezdésének d) pontja szerinti tevékenységből származó bevételek összegét.

(13) Kiegészítő vállalkozási tevékenység ráfordításai között kell kimutatni az Öpt. 2. §-a (4) bekezdésének d) pontja szerinti tevékenységgel összefüggésben felmerült – közvetlen, illetve közvetett – költségek és ráfordítások összegét.

(14) Kiegészítő vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységével kapcsolatos bevételek és ráfordítások különbözete.

(15) Adófizetési kötelezettség a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységének eredménye után fizetendő társasági adó összege.

(16)¹²⁹ Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye a pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenysége eredményének adófizetéssel csökkentett együttes összege.

35. § (1) A pénztár fedezeti célú eredményének megállapításánál szolgáltatási célú bevételek a következők:

(2)¹³⁴ Egyéni számlán elszámolt szolgáltatási célú egyéb ráfordítások között kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor a pénztárnál kimutatott, nyugdíj-szolgáltatási célú tagdíjhátralékának az üzleti évben leírt összegét, valamint a külön soron nem nevesített egyéb szolgáltatási célú ráfordítások összegét.

(3)¹³⁵ Fedezeti célú befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevételként kell kimutatni a nyugdíjszolgáltatási célú bevételekből eszközölt befektetések – 34. § (5) bekezdésének a)–g) pontja szerinti jogcímeken elszámolt – hozambevételeiből [ideértve az Öbr. 27. §-ának (2) bekezdése alapján a fedezeti tartalék terhére nyújtott tagi kölcsönök után kapott kamatokat is] az egyéni számlákat és a szolgáltatási tartalékot megillető összeget. Itt kell továbbá kimutatni a fedezeti tartalékból vásárolt, a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlan hasznosítási díjaként a működés anyagjellegű ráfordításával szemben elszámolt összeget.

(4) Fedezeti célú befektetéssel kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a pénztár nyugdíjszolgáltatási célú befektetési tevékenységével kapcsolatos – a 34. § (6) bekezdésének a)–g) pontja szerinti jogcímeken elszámolt – ráfordítások egyéni számlákat és szolgáltatási tartalékot terhelő összegét.

(5)¹³⁶ Fedezeti célú befektetési tevékenység eredménye (nettó hozam) a fedezeti célú befektetések bevételei (ideértve a fedezeti célú befektetési portfolió értékelési különbözetében elszámolt várható hozamot is) és ráfordításai különbözete. Az egyéni számlákon jóváírható és a szolgáltatási tartalékba helyezhető realizált nettó hozam, illetve az értékelési különbözet összegét az eredménykimutatásban elkülönítetten kell kimutatni.

(6) Fedezeti céltartalékként kell kimutatni az (1) bekezdésnek a)–h) pontja szerinti szolgáltatási célú bevételek, valamint a (3) bekezdés szerinti fedezeti célú befektetési tevékenység bevételei együttes összegének és a (2) bekezdés szerinti szolgáltatási célú ráfordítások, valamint a (4) bekezdés szerinti fedezeti célú befektetési tevékenység ráfordításai együttes összegének különbözetében ráfordításként megképzett céltartalékot.

(7)¹³⁷ A fedezeti céltartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni a szolgáltatási célú bevételek és ráfordítások különbözetének összegében, valamint a realizált nettó hozam összegében, továbbá az értékelési különbözet összegében megképzett, az egyéni számlákon és a szolgáltatási tartalékon jóváírt céltartalékot.

36. § (1) A pénztár likviditási célú eredményének megállapításánál a likviditási célú bevételek a következők:

(2) Likviditási célú egyéb ráfordítások között kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor, a pénztárnál kimutatott, likviditási célú tagdíjhátralékának az üzleti évben leírt összegét, valamint a külön soron nem nevesített egyéb likviditási célú ráfordítások összegét.

(3)¹⁴³ Likviditási célú befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevételként kell kimutatni a likviditási célú bevételekből, valamint az azonosítatlan befizetésekből eszközölt befektetések – 34. § (5) bekezdésének a)–g) pontja szerinti jogcímeken elszámolt – hozambevételeket.

(4) Likviditási célú befektetéssel kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a pénztár likviditási célú befektetési tevékenységével kapcsolatos – a 34. § (6) bekezdésének a)–g) pontja szerinti jogcímeken elszámolt – ráfordítások összegét.

(5) Az eredménykimutatásban külön soron be kell mutatni az azonosítatlan befizetések befektetéséből származó bevételeket és ráfordításokat.

(6)¹⁴⁴ Likviditási célú befektetési tevékenység eredménye (nettó hozam) a likviditási célú befektetések bevételeinek (ideértve a likviditási célú befektetési portfolió értékelési különbözetében elszámolt várható hozamot is) és ráfordításainak a különbözete.

(7)¹⁴⁵ Likviditási céltartalékként kell kimutatni az (1) bekezdésnek a)–h) pontja szerinti likviditási célú bevételek, valamint a (3) bekezdés szerinti likviditási célú befektetési tevékenység bevételei együttes összegének és a (2) bekezdés szerinti likviditási célú egyéb ráfordítások, valamint a (4) bekezdés szerinti likviditási célú befektetési tevékenység ráfordításai együttes összegének különbözetében, – egyéb likviditási célokra, valamint az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára – ráfordításként megképzett céltartalékot, továbbá az értékelési különbözetből képzett céltartalékot.

38. § (1) A pénztárak egyesülése (összeolvadása, beolvadása), szétválása (különválása, kiválása) (a továbbiakban együtt: átalakulás) során az egyesülő, a szétváló (a továbbiakban: átalakuló) (jogelőd) pénztár(ak) és az átalakulással létrejövő (jogutód) pénztár(ak) vagyonának megállapításához vagyonmérleget kell készíteni. A vagyonmérleget vagyonleltárral kell alátámasztani. A vagyonleltár tételesen tartalmazza a jogelőd, illetve a jogutód pénztár(ak) eszközeit és forrásait.

(2)¹⁴⁸ Az (1) bekezdés szerinti vagyonmérleget és vagyonleltárt az átalakulás során két alkalommal kell elkészíteni: először az átalakulásról szóló döntés megalapozásához, illetve a tevékenységi engedély iránti kérelem alátámasztására – a pénztár közgyűlése által meghatározott fordulónapra (vagyonmérleg-tervezet és vagyonleltár-tervezet) –, majd az átalakulás (a jogutód pénztár alapszabálya hatálybalépésének időpontja, amelyet az alapszabály elfogadásával egyidejűleg a második közgyűlés határoz meg) napjával (végleges vagyonmérleg és végleges vagyonleltár).

(3) A vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetet és a végleges vagyonmérleget), a vagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet és a végleges vagyonleltárt) az e rendelet szerinti beszámoló mérlegére és az azt alátámasztó leltárra vonatkozó előírások szerint kell elkészíteni a (4)–(12) bekezdésben és a 39–41. §-ban foglaltak figyelembevételével.

(4) A (3) bekezdés szerinti vagyonmérleget – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – háromoszlopos formában kell elkészíteni oly módon, hogy

(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyonmérleget külön-külön kell elkészíteni:

(6) A (4) bekezdés b) pontja szerinti vagyonmérleg első oszlopa a jogelőd pénztárak vagyonértékelés szerinti vagyonát

(7) A (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyonmérleget az átalakulással létrejövő pénztárak vagyonmérlegének elkészítéséhez meg kell bontani a pénztár közgyűlése által meghatározott módon

(8) A (4) bekezdés a) pontjában szereplő könyv szerinti értéket az átalakuló pénztár e rendelet szerinti beszámolója mérlegére vonatkozó előírásoknak megfelelően kell meghatározni, ideértve az e rendelet 29–31. §-a szerinti értékelést is.

(9) Az átalakuló pénztár, a (8) bekezdés szerint értékelt eszközein kívüli eszközeit és kötelezettségeit is átértékelheti, a mérlegében (könyveiben) értékkel nem szereplő, de tulajdonát képező eszközöket, illetve várható kötelezettségeit a vagyonmérlegbe felveheti.

(10) A (9) bekezdésben foglaltak szerint értékelt eszközök és kötelezettségek külön-külön kimutatott átértékelési különbözetének soronként összevont értékét a (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyonmérleg második oszlopában kell kimutatni.

(11) Beolvadás esetében az átvevő pénztárnál, kiválás esetében a továbbműködő pénztárnál nem lehet a (8)–(9) bekezdésben foglalt értékelést, illetve átértékelést elvégezni.

(12) A vagyonmérleget (mind a vagyonmérleg-tervezetet, mind a végleges vagyonmérleget) és az azt alátámasztó vagyonleltárt (mind a vagyonleltár-tervezetet, mind a végleges vagyonleltárt) könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. Az átalakulás számviteli bizonylata a könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg.

39. § (1) Az átalakuló pénztárnak – a pénztár közgyűlése által meghatározott fordulónapra (amely nem lehet későbbi időpont, mint a pénztár alapszabályának elfogadásáról, illetve módosításáról határozó közgyűlés időpontja) – vagyonmérleg-tervezetet kell készíteni. A vagyonmérleg-tervezetet (azonos fordulónappal) vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani.

(2) Az átalakuló pénztár vagyonmérleg-tervezete az (1) bekezdés szerinti fordulónapra vonatkozóan tartalmazza az átalakuló pénztár eszközeinek és kötelezettségeinek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is), ezek különbözeteként a saját tőkének az értékét könyv szerinti, illetve az átértékelési különbözettel korrigált értéken.

(3) Az átalakuló pénztár vagyonmérleg-tervezetében – külön oszlopban – kimutatott átértékelési különbözetek összevont értékével a tartaléktőkét kell helyesbíteni.

(4) Az átalakuló pénztár a vagyonmérleg-tervezet fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni.

40. § (1) Az átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérleg-tervezete ,,jogelőd'' pénztár vagyonát tartalmazó oszlopának adatai megegyeznek az átalakuló pénztár(ak) 39. § szerinti vagyonmérleg-tervezete harmadik oszlopának adataival a 38. § (7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

(2) A kiválással létrejövő pénztárnak – ha élt a 38. § (9) bekezdése szerinti átértékelés lehetőségével – a vagyonmérleg-tervezete ,,különbözetek'' oszlopában elkülönítetten kell kimutatnia az átértékelési különbözetet a 39. § (3) bekezdésében foglaltak szerint.

(3) A pénztárak egyesülése esetén az átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérleg-tervezetében a ,,különbözetek'' oszlopban kell kiszűrni az egyesülő (jogelőd) pénztárak vagyonmérleg-tervezeteiben szereplő, egymással szemben fennálló követelések-kötelezettségek tételeit a követelések és a kötelezettségek csökkentésével.

(4) Az átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérleg-tervezetének ,,különbözetek'' oszlopa szolgál a jogszabályban külön nem nevesített egyéb tételek rendezésére.

(5) Az átalakulással létrejövő pénztár 39. § (1) bekezdése szerinti fordulónapra elkészített vagyonmérleg-tervezetét (azonos fordulónappal) tételes adatokat tartalmazó vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani.

41. § (1)¹⁴⁹ Az átalakulás (a jogutód pénztár alapszabálya hatálybalépésének időpontja) napját követő 90 napon belül végleges vagyonleltárral alátámasztott végleges vagyonmérleget kell készíteni és a Felügyeletnek megküldeni mind az átalakuló, mind az átalakulással létrejövő pénztár(ak)ra vonatkozóan.

(2) A végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt a (3)–(4) bekezdések szerinti eltéréssel a 38–40. §-ban foglaltaknak megfelelően kell elkészíteni.

(3)¹⁵⁰ Az átalakulás során megszűnő pénztár a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően köteles az átalakulás napjával – mint mérleg fordulónappal – az e rendelet szerinti beszámolóját elkészíteni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni. Az átalakulás során megszűnő pénztárnak nem kell üzleti jelentést készítenie.

(4) Az átalakulás során megszűnő pénztár a (3) bekezdés szerinti beszámolóját az átalakulás napját követő 90 napon belül köteles a Felügyeletnek megküldeni.

(5) Az az átalakuló pénztár, amely az átalakulás során nem szűnik meg (beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a továbbműködő pénztár), a végleges vagyonmérlegét a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni, az átvett-átadott eszközöket, kötelezettségeket (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is), ezek különbözeteként a saját tőkét a folyamatos könyvelés keretében rendezi.

(6)¹⁵¹ Az átalakulás során megszűnő pénztár a (3) bekezdés szerinti beszámolója mérlegét és eredménykimutatását a közgyűlés jóváhagyását követő 30 napon belül a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Felügyelet által üzemeltetett közzétételi helyen köteles közzétenni.

(7)¹⁵² Az internetes honlappal rendelkező pénztár a (3) bekezdés szerinti beszámolóját a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a közgyűlés jóváhagyását követő 30 napon belül az internetes honlapján is köteles közzétenni.

41/A. §¹⁵³ (1) Az ágazatok vegyes nyugdíjpénztárrá alakulására a beolvadásra vonatkozó, az ágazatok szétválása esetén a kiválásra vonatkozó 38–41. §-ban foglalt rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az ágazatok vegyes nyugdíjpénztárrá alakulása esetén nem lehet a 38. § (8)–(10) bekezdésében, valamint a 40. § (3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni.

(3) Az ágazatok vegyes pénztárrá alakulása esetén az önkéntes nyugdíjpénztár a végleges vagyonmérlegét a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat – mint önkéntes nyugdíjpénztári ágazat – folyamatosan köteles vezetni.

(4) A vegyes nyugdíjpénztáron belül a magánnyugdíjpénztári ágazat az átalakulás napjával elkészített beszámolója mérlegének adatai alapján nyitja meg főkönyvi számláit.

42. § (1)¹⁵⁴ A működési, a fedezeti, valamint a likviditási céltartalékokat az ilyen címen nevesített ráfordításokkal szemben kell képezni. A fedezeti céltartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni az egyéni számlák, illetve a szolgáltatási tartalék befektetéséből származó realizált hozambevételekből, valamint az értékelési különbözetből képzett céltartalékot. A működési, illetve likviditási céltartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni a realizált hozambevételekből és az értékelési különbözetből képzett céltartalékot.

(2) Az Öpt. 36. §-ának (2) és (5) bekezdésében foglaltak alapján történő céltartalékok közötti átcsoportosítást a céltartalékok között közvetlenül kell elszámolni.

(3)¹⁵⁵ A fedezeti céltartalékon belül az egyéni számlákat és a szolgáltatási számlákat kötelezettség és kötelezettség teljesítése alszámlákra bontva kell vezetni. A szolgáltatási számla alszámláit nyugdíjszolgáltatási típusonként megbontva kell megnyitni. Az egyéni számlához kapcsolódóan pénztártagonként analitikus nyilvántartást kell vezetni. Az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell bevételi és kiadási jogcímek szerinti megbontásban, időrendi sorrendben, egységes szerkezetben a tárgyidőszakban történt jóváírásokat, illetve terheléseket, valamint a jóváírások és terhelések különbözetének összegében az adott időszak (tárgynegyedév, tárgyév) végén a pénztártagnak a pénztárral szemben fennálló, elismert követelését. Az egyéni számlákról és szolgáltatási tartalékokról vezetett analitikus nyilvántartás adatainak a fedezeti tartalék kimutatására szolgáló főkönyvi számlák egyenleg adataival való egyezőségét, a tárgyidőszak végi hozamfelosztást követően – szolgáltatási célú bevételek, realizált hozam, illetve értékelési különbözet megbontásban – biztosítani kell. Az egyéni számlákon és a szolgáltatási tartalékon jóváírt értékelési különbözetet a pénztártagonként vezetett analitikus nyilvántartásban nem kell a 24. § (6) bekezdése szerinti jogcímeken alábontani. Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell bevételi és kiadási jogcímek szerinti megbontásban, időrendi sorrendben, egységes szerkezetben a jóváírásokat, illetve terheléseket, valamint a jóváírások és terhelések különbözetének összegében az adott időszak végén a pénztártagnak a pénztárral szemben fennálló, elismert követelését. Az egyéni számlákon ezen adatokat forintban és elszámoló egységekben kell kimutatni. Az egyéni számla analitika elsődleges nyilvántartása elszámoló egységben történik. Az egyéni számla egyenlege az aktuális elszámoló egységek számának és az elszámoló egységek árfolyamának szorzatával egyezik meg. Az egyéni számlákról vezetett analitikus nyilvántartás adatainak a fedezeti tartalék kimutatására szolgáló főkönyvi számlák egyenleg adataival való egyezőségét havi szinten biztosítani kell. A pénztárnak az egyezőséget főkönyvi és analitikus nyilvántartásai felhasználásával napi szinten is igazolnia kell a havi zárással lezárt hónapok vonatkozásában.

(4) A felhalmozási időszakban a taggal szembeni kötelezettséget az egyéni számla kötelezettség alszámláin kell elszámolni. A nyugdíjszolgáltatási időszak megkezdésekor – annak összegét – az egyéni számla kötelezettség teljesítése alszámláival szemben kell átvezetni a pénztártag által választott szolgáltatástípusnak megfelelő szolgáltatási számla kötelezettség alszámlájára.

(5) A nyugdíjszolgáltatás folyósításakor a pénztártagnak kifizetett összeggel a szolgáltatástípusonként megnyitott szolgáltatási számla kötelezettség teljesítése alszámláját kell csökkenteni a pénzeszközök csökkentésével egyidejűleg.

(6)¹⁵⁶ A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadások (költségek, ráfordítások) összegét a szolgáltatási számla kötelezettség teljesítése alszámlájával szemben működési célú egyéb bevételként kell elszámolni.

(7)¹⁵⁷ A pénztártag kilépésekor, más pénztárba történő átlépésekor vagy a tagsági viszony egyéb módon történő megszűnésekor, továbbá az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott összeg egészének vagy egy részének felvételekor a taggal szembeni kötelezettségeket kell növelni az egyéni számla, illetve szolgáltatási számla kötelezettségek teljesítése alszámlájával szemben.

(8) A pénztár jogutód nélküli megszűnésekor a pénztártag más pénztárhoz történő átlépése esetén a pénztártagot megillető, a fedezeti tartalékban lévő egyéni, illetve szolgáltatási számlák, valamint a likviditási tartalékok eszközfedezetét képező értékpapírok, egyéb vagyontárgyak és pénzeszközök értékét csökkenteni kell a megfelelő tartalékkal szemben.

(9)¹⁵⁸ A más pénztártól átlépő pénztártagok egyéni számlájának, illetve járadékfedezetének (szolgáltatási számlájának) átvételekor, azok fedezetéül kapott befektetések és pénzeszközök összegével növelni kell a megfelelő eszköz számlák értékét a fedezeti tartalékban lévő egyéni, illetve szolgáltatási számlákkal szemben.

(10) A más pénztárból átlépő tag által hozott, a tag követelésének megfelelő összeget, amelyet az átadó pénztár már visszaigazolt – de pénzügyileg még nem rendezett –, egyéb követelésként kell elszámolni a pénztártaggal szembeni kötelezettséggel szemben.

(11)¹⁵⁹ A tagdíjkövetelések negyedévet követő hónap 25-éig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett összegét meg nem fizetett tagdíjak tartalékaként kell megképezni a ráfordításokkal szemben. Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig előírt, de a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg nem rendezett összegét kell meg nem fizetett tagdíjak tartalékaként megképezni a ráfordításokkal szemben.

(12) A befolyt tagdíjhátralék összegét utólag befolyt tagdíjak bevételeként kell elszámolni a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználásával.

(13) A pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor a pénztárnál kimutatott tagdíjhátralékának összegét az egyéb ráfordítások között hitelezési veszteségként kell elszámolni a tagdíjkövetelések csökkentésével egyidejűleg, valamint a meg nem fizetett tagdíjak tartalékát felhasználásként kell elszámolni az egyéb bevételekkel szemben.

(14)¹⁶⁰ A pénztártag kilépésekor, más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor, továbbá az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott összeg egészének vagy egy részének felvételekor, illetve a tagi kölcsön nyújtásakor a pénztár alapszabályában vagy belső szabályzatában megállapított, a pénztártagot terhelő költség megtérítését a működési tevékenység egyéb bevételeként kell elszámolni.

(15) A tartaléktőke és a fedezeti, illetve a likviditási céltartalékok közötti átcsoportosítást a tartaléktőke és a céltartalékok között közvetlenül kell elszámolni.

(16) Az azonosítatlan (függő) befizetések azonosításakor annak összegét tagdíjbevételként kell elszámolni az egyéb rövid lejáratú kötelezettség csökkentésével egyidejűleg.

(17)¹⁶¹ Az azonosítatlan (függő) befizetések azonosításakor, azok befektetéséből származó nettó hozam likviditási tartalékban kimutatott összegét a fedezeti tartalékon belül az egyéni számlákon a hozambevételekből képzett céltartalékra, a likviditási céltartalékon belül az egyéb likviditási célokra képzett céltartalékra, illetve a tartaléktőkére kell átvezetni. A visszautalt összegre eső hozamot a likviditási céltartalékon belül az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék javára kell átvezetni.

(18)¹⁶² A pénztártagnak éven belüli visszafizetési kötelezettséggel nyújtott tagi kölcsönből a lejárati időn belül vissza nem fizetett tőketartozás, valamint a felvett kölcsön után felszámított időarányos kamat összegével a pénztártag egyéni számláját kell megterhelni oly módon, hogy a tőketartozás összegével a tagi kölcsönök állományát kell csökkenteni az egyéni számla kötelezettség teljesítése alszámlájával szemben, a kölcsön után járó időarányos kamatot a fedezeti tartalék kamatbevételeként kell elszámolni az egyéni számla kötelezettség teljesítése alszámlájával szemben.

(19)¹⁶³ Amennyiben a pénztártag a tagdíjat a pénztár alapszabályában megjelölt időtartamon túl nem fizeti, a tag egyéni nyugdíjszámlájának befektetéséből származó hozama csökkenthető a mindenkori pénztári egységes tagdíjnak a működési és likviditási tartalékra jutó hányadnak megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével. A működési, illetve a likviditási tartalékot megillető összeget működési célú, illetve likviditási célú egyéb bevételként kell elszámolni az egyéni számlákon jóváírt, realizált hozambevételekből képzett céltartalék igénybevétele alszámlával szemben.

(20) A devizában vásárolt külföldi értékpapírokat a 0. számlaosztályban értékpapíronkénti és devizánkénti megbontásban kell kimutatni.

(21)¹⁶⁴ Az egyéni számlákról vezetett analitikus nyilvántartásban külön ki kell mutatni az Öpt. 47. §-ának (7) bekezdése szerinti tagi lekötés összegét, valamint azt a 0-ás számlaosztályban hitelintézettel szembeni függő kötelezettségként nyilvántartásba kell venni.

(22)¹⁶⁵ A pénztár folyamatosan biztosítja a fedezeti, a működési és a likviditási céltartalékok állományának és az egyes alapokhoz rendelt, azok fedezetét képező eszközök állományának az alaponkénti egyezőségét, valamint a függő tételek állománya és az azok fedezetét képező eszközök állománya egyezőségét.

42/A. §¹⁶⁶ (1)¹⁶⁷ Az Öbr.-ben meghatározott befektetési formákba eszközölt működési, fedezeti, likviditási és kockázati célú befektetések, valamint a függő portfolió mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára – vonatkozóan meghatározott, (kamatozó értékpapírok, illetve diszkont értékpapírok esetében a felhalmozott kamatot is tartalmazó) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét a befektetési tevékenység bevételei között az értékelési különbözet várható hozamaként kell elszámolni az egyes eszközcsoportokon belül elkülönítetten megnyitott és vezetett értékelési különbözet számlákkal szemben. Az értékelési különbözet várható hozambevételei között elkülönítetten kell kimutatni az időarányosan járó kamatot, a járó osztalékot, a devizaárfolyam-változásból adódó különbözeteket, valamint az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözeteket.

(2) Időarányosan járó kamatbevételként kell elszámolni:

(3) Járó osztalék bevételként kell elszámolni a tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések, üzletrészek, részvények) után az illetékes szerv által már jóváhagyott osztalék (részesedés) járó összegét, valamint a kamatozó részvények után járó kamat összegét.

(4)¹⁷¹ A devizaárfolyam-különbözetek között elkülönítetten kell kimutatni a valutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza, továbbá a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok mérlegfordulónapi, illetve negyedév végi – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára vonatkozó – értékelésekor a devizában kifejezett piaci érték 30. § (2) bekezdése szerinti választott devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az eszköz könyv szerinti értéke közötti különbözet összegéből

(5)¹⁷² Az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözetek között kell elszámolni a tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések, üzletrészek, részvények) piaci értékének a jóváhagyott (járó) osztalékkal csökkentett összege és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok felhalmozott kamattal csökkentett piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét, továbbá a befektetési célú ingatlanok piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét. Itt kell továbbá kimutatni az értékelés napjáig le nem zárt származékos ügyletek közül a határidős és opciós ügyletek várható eredményének összegét. Az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözeten belül elkülönítetten kell kimutatni a bevételként elszámolt nyereségjellegű különbözetek (árfolyamnyereség) összegét, és a bevételt csökkentő tételként elszámolt veszteségjellegű különbözetek összegét.

(6) Az értékpapír eladásakor (beváltásakor), az adott értékpapír értékelési különbözetében kimutatott időarányos kamat, járó osztalék, devizaárfolyam-különbözet, illetve egyéb piaci értékítéletből adódó különbözet összegét bevételt csökkentő tételként kell elszámolni az értékpapír értékelési különbözetével szemben, egyidejűleg az értékelési különbözetből képzett céltartalékot is csökkenteni kell a megfelelő ráfordítás számlákkal szemben.

(7)¹⁷³ A tárgynegyedév végi – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetén a napi – értékelés során megállapított értékelési különbözet állománya és az értékelési különbözet céltartalékának a tárgynegyedév végi – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a napi – értékelést megelőző könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét jellegétől függően kell értékelési különbözet növekedéseként és várható hozambevételként, illetve értékelési különbözet csökkenéseként és várható hozambevétel csökkenéseként elszámolni. Egyidejűleg – az értékelési különbözet változásával azonos összegben és összetételben – az értékelési különbözet céltartalékát jogcímenkénti részletezésben növelni kell a ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni kell a megfelelő ráfordítás számlákkal szemben.

(8)¹⁷⁴ A kilépő, a más pénztárba átlépő vagy a tagsági viszonyát egyéb módon megszüntető, továbbá az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott összeg egészét vagy egy részét felvevő pénztártaggal való elszámolás során a pénztártag egyéni nyugdíjszámláján meglévő tagi követelés összegében kimutatott értékelési különbözetet a fedezeti tartalék realizált hozama terhére kell kifizetni. A kifizetett összegben figyelembe vett értékelési különbözet összegével a fedezeti céltartalékon belül megképzett értékelési különbözet céltartalékát felhasználásként nem lehet elszámolni. A fedezeti tartalék realizált hozama terhére kifizetett értékelési különbözet összegével a tárgyidőszakban realizált nettó hozam összegét a hozamfelosztást megelőzően csökkenteni, a felosztandó értékelési különbözet összegét pedig növelni kell. Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a kilépő, a más pénztárba átlépő vagy tagsági viszonyát egyéb módon megszüntető pénztártaggal való elszámolás során a pénztártag egyéni számláján meglévő tagi követelést az egyéni számlákon jóváírt fedezeti céltartalék igénybevételeként kell elszámolni.

(9)¹⁷⁵ A pénztárnak a befektetett pénzügyi eszközök, valamint a forgóeszközök között kimutatott értékpapírokhoz kapcsolódóan folyamatos, naprakész analitikus nyilvántartást kell vezetnie.

(10)¹⁷⁶ A pénztárnak a (9) bekezdés szerint vezetett analitikus nyilvántartás keretében elkülönítetten kell kimutatnia a Tv. 54. §-ának (8) bekezdése szerint értékelt értékpapírokat.

(11)¹⁷⁷ A fedezeti célú befektetések között nyilvántartott részesedések, részvények kibocsátójának – kiválás formájában történő – átalakulása során a kiváló gazdasági társaságtól térítés nélkül kapott részesedések, részvények forgalmi (piaci) értékét a fedezeti célú befektetésekkel kapcsolatos bevételek között a részesedések, részvények átadásával egyidejűleg a pénzügyi műveletek egyéb realizált bevételeként kell elszámolni.

43. § (1)¹⁷⁹

(2)¹⁸⁰

(3)¹⁸¹ Ha a határidős és opciós ügylethez kapcsolódóan a szerződésben rögzített határidő (az ügylet zárása) előtt pénzmozgással járó (többek között az ügylet biztosítékaként elhelyezett letét, kivéve az opciós díjat) kifizetésre került sor a felek között, akkor az így kifizetett összeget határidős ügylettel kapcsolatos követelésként, a befolyt pénzösszeget határidős ügylettel kapcsolatos kötelezettségként kell kimutatni.

(4)¹⁸² A tőzsdén kötött határidős és opciós ügyletek esetén a központi értéktár, központi szerződő fél részére átutalt pénzügyi fedezet, alapletét és – a kötési ár, valamint a piaci ár, árfolyam (elszámolóár) közötti árkülönbözetként befizetett – változó letét összegét az ügylet lezárásáig az egyéb követeléseken belül kell kimutatni.

(5)¹⁸³ A (4) bekezdés szerinti ügyletek esetén a központi értéktártól, központi szerződő féltől kapott – a befektetési szolgáltató által átutalt – árkülönbözet összegét az ügylet lezárásáig az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül kell kimutatni a pénzeszközök növekedésével egyidejűleg. Ha a bizományosként eljáró befektetési szolgáltató az árkülönbözetként járó összeget nem fizeti ki folyamatosan a megbízó pénztár részére – csak a lejárati idő végén –, akkor annak összegét a pénztár a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban számolja el a befektetési szolgáltatótól kapott értesítés alapján.

(6)¹⁸⁴ A központi értéktártól, központi szerződő féltől visszakapott alapletét, pénzügyi fedezet összegét egyéb követelésként kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben.

(7)¹⁸⁵

(8)¹⁸⁶

(9)¹⁸⁷ A lezárt kamatfedezeti ügyletek eredményét és a le nem zárt kamatfedezeti ügyletek várható eredményét – jellegének megfelelően – a kamatbevételeket vagy a kamatráfordításokat csökkentő tételként kell elszámolni.

(10)¹⁸⁸ A tőzsdei és tőzsdén kívüli, a negyedév utolsó napjáig, illetve a mérleg fordulónapjáig – az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárak esetében az értékelés napjáig – le nem zárt származékos ügyletek közül a határidős ügyletek várható eredményét – fedezeti ügylet esetében annak hatékony részét el kell számolni bevételként vagy bevételt csökkentő tételként, mint értékelési különbözet. Ezzel egyidejűleg a ráfordításokkal szemben el kell számolni az értékelési különbözetből képzett céltartalékot. Ha a fedezeti ügylethez kapcsolódó alapügylet nem része a befektetési portfoliónak és időarányos eredménye az időbeli elhatárolásokban szerepel, akkor a fedezeti ügylet időarányos eredményét is az időbeli elhatárolások között és nem az értékelési különbözetben kell elszámolni.

(11)¹⁸⁹ A származékos ügyletek közül a határidős ügyletek piaci értékelésekor az ügylet várható eredményét kell piaci értéknek tekinteni és értékelési különbözetként elszámolni – jellegétől függően – bevételként vagy bevételt csökkentő tételként. Ezzel egyidejűleg és azonos összegben a ráfordításokkal szemben el kell számolni az értékelési különbözetből képzett céltartalékot. A származékos ügyletek közül a határidős ügylethez kapcsolódó értékelési különbözetet és az ahhoz kapcsolódó céltartalékot az ügylet zárásakor kell megszüntetni.

(12)¹⁹⁰

(13)¹⁹¹

(14)¹⁹² A nem leszállítási típusú opciós ügyletek opciós díjának elszámolására a következő szabályokat kell alkalmazni:

(15)¹⁹³ A befektetési portfolió részét képező eszköz beszerzésére kötött opciós ügylet esetén a (17) bekezdés előírásait kell alkalmazni, kivéve az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárt, amely a számviteli politikájában rögzítettek szerint dönthet úgy, hogy nem a (17) bekezdés, hanem a (14) bekezdés szerint jár el.

(16)¹⁹⁴ A (14) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontja szerinti opciós ügylet és a (15) bekezdés szerinti opciós ügylet értékelésére a (10) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(17)¹⁹⁵ A leszállítási opciós ügyletek esetén az opciós díjak elszámolására a következő szabályt kell alkalmazni:

(18) Ha az üzleti évben vásárolt opció a mérlegkészítés időszakában lejár és az opció vevője az opciót nem érvényesíti, akkor az opciós díj teljes – kifizetett – összegét a tárgyévi eredmény terhére kell elszámolni.

(19)¹⁹⁶ Az óvadéki repóügyletet a Tv. 3. §-a (8) bekezdésének 11. a) pontja szerinti valódi penziós ügyletekre vonatkozó szabály szerint kell elszámolni. Az óvadéki repóügylet keretében repóba adott értékpapír a repóba adó könyveiben kerül kimutatásra, a repóba vevő által fizetett értékpapír-ellenértéket a repóba adó kötelezettségként, a repóba vevő követelésként mutatja ki. A repóügylet lejártával a repóba adó által fizetett értékpapír viszonteladási árat a repóba adó követelésként, a repóba vevő kötelezettségként számolja el, egyidejűleg mindkét fél – elszámolási számlán keresztül – összevezeti a repóügyletből adódó követelését és kötelezettségét. A követeléstöbbletet a repóba adó a pénzügyi műveletek ráfordításaként, a kötelezettségtöbbletet a repóba vevő a pénzügyi műveletek bevételeként, mint kamatot számolja el. Az óvadéki repóügylettel kapcsolatban a kapott, illetve a fizetett kamatot csak az ügylet lejártakor lehet elszámolni.

(20)¹⁹⁷ A szállításos repóügyleteket az értékpapír-adásvétel általános szabályai szerint azonnali eladásként, illetve vételként a határidős visszavásárlásként, illetve viszonteladásként kell elszámolni, a Tv. 3. §-a (8) bekezdésének 11. b) pontja szerinti nem valódi penziós ügyletekre vonatkozó szabály szerint. A repóba adott értékpapírt a repóba adó kivezeti könyveiből az értékpapír-eladás szabályai szerint, a repóba vevő felveszi könyveibe az értékpapír-beszerzés szabályai szerint az ellenérték (esetleges felhalmozott kamattal csökkentett) összegében, egyidejűleg mindkét fél kimutatja a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a határidős visszavásárlási, illetve viszonteladási kötelezettségét a határidős viszonteladási áron. A repóügylet lejártával a viszonteladott értékpapírt a repóba vevő az értékpapír-eladás általános szabályai szerint kivezeti, a repóba adó az értékpapír-beszerzés általános szabályai szerint felveszi a könyveibe a viszonteladási áron (az esetleges felhalmozott kamattal csökkentett viszonteladási áron) és kivezetik a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból a határidős kötelezettséget.

43/A. §¹⁹⁹ (1) A kölcsönbe adott értékpapír könyv szerinti értékét a halasztott fizetéssel történő eladás szabályai szerint kell kivezetni a könyvekből a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításával szemben, egyidejűleg a kölcsönbe adott értékpapír kölcsönszerződésben meghatározott értékét az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelésként kell kimutatni a pénzügyi műveletek egyéb bevételével szemben, továbbá a kölcsönbe adott értékpapírt a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban nyilvántartásba kell venni.

(2) A kölcsönbe adott értékpapír értékelési különbözetében kimutatott időarányos kamat, járó osztalék, devizaárfolyam-különbözet, illetve egyéb piaci értékítéletből adódó különbözet összegét a megfelelő bevételt csökkentő tételként kell elszámolni az értékpapír értékelési különbözetével szemben, valamint az értékelési különbözetből képzett céltartalékot is csökkenteni kell a megfelelő ráfordítás számlával szemben.

(3) Az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés bekerülés napjára vonatkozó, valamint a futamidő alatt történő értékelésénél az ügylet tárgyát képező értékpapír piaci értékét kell alapul venni.

(4) Az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés könyvekbe történő bekerülésekor a kölcsönügylet tárgyát képező értékpapír kölcsönbe adásának napjára vonatkozóan meghatározott piaci értéke és a kölcsönszerződésben meghatározott (értékpapír kölcsönbe adásából származó követelésként kimutatott) értéke közötti különbözet összegét az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés értékelési különbözeteként, a források között az értékelési különbözet céltartalékaként kell kimutatni.

(5) A kölcsönügylet tárgyát képező értékpapír kölcsönbe adásának napjára vonatkozóan meghatározott piaci értéke és a kölcsönszerződés szerinti értéke közötti különbözet összegét a befektetési tevékenység bevételei között az értékelési különbözet várható hozamaként – jogcímenkénti részletezésben – kell elszámolni az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelések értékelési különbözete számlával szemben, egyidejűleg – az értékelési különbözet összegével azonos összegben és összetételben – céltartalékot kell képezni a ráfordításokkal szemben.

(6)²⁰⁰ A kölcsön futamideje alatt a kölcsönügylet tárgyát képező értékpapír értékelésére, valamint az értékelési különbözet és annak céltartaléka elszámolására a 29–30. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kölcsönbe adott értékpapír mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára – az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárak esetében az értékelés napjára – vonatkozóan megállapított értékelési különbözetének összegét az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés értékelési különbözeteként kell kimutatni.

(7) A kölcsön lejáratának időpontjában a visszakapott értékpapírt, illetve a felek megállapodása alapján azzal azonos jogokat megtestesítő értékpapírt a kölcsönszerződés szerinti értéken az értékpapír beszerzés általános szabályai szerint kell elszámolni az értékpapír-kölcsönzésből eredő kötelezettségekkel szemben, és a kölcsönbe adáskor keletkezett követelést, valamint az értékpapír visszavételekor keletkezett kötelezettséget – az elszámolási számlán keresztül – össze kell vezetni (beszámítással), egyidejűleg a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból a kölcsönbe adott értékpapírt ki kell vezetni.

(8) Az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés kivezetésével egyidejűleg az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés értékelési különbözetében kimutatott időarányos kamat, járó osztalék, devizaárfolyam-különbözet, illetve egyéb piaci értékítéletből adódó különbözet összegét a megfelelő bevételt csökkentő tételként kell elszámolni az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés értékelési különbözetével szemben, valamint az értékelési különbözetből képzett céltartalékot is csökkenteni kell a megfelelő ráfordítás számlával szemben.

(9) A visszakapott értékpapír, illetve a felek megállapodása alapján azzal azonos jogokat megtestesítő értékpapír értékelését a bekerülés napjára (a visszaadás napjára) vonatkozóan el kell végezni és az értékpapír kölcsönszerződés szerinti értéke, valamint a bekerülés napjára (a visszaadás napjára) vonatkozóan megállapított piaci értéke közötti különbözet összegét az adott értékpapír értékelési különbözeteként, a források között az értékelési különbözet céltartalékaként kell kimutatni.

(10) A visszakapott értékpapír, illetve a felek megállapodása alapján azzal azonos jogokat megtestesítő értékpapír bekerülés napjára (visszaadás napjára) vonatkozóan meghatározott piaci értéke és a kölcsönszerződés szerinti értéke közötti különbözetének összegét a befektetési tevékenység bevételei között az értékelési különbözet várható hozamaként – jogcímenkénti részletezésben – kell elszámolni az adott értékpapír értékelési különbözete számlával szemben, egyidejűleg – az értékelési különbözet összegével azonos összegben és összetételben – céltartalékot kell képezni a ráfordításokkal szemben.

(11) A kölcsön futamideje alatt pénzben kapott óvadékot értékpapír-kölcsönzésből eredő kötelezettségként kell kimutatni a futamidő végén történő visszafizetésének időpontjáig. Ha óvadékul más vagyontárgy, illetve értékpapír szolgál, akkor azt a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni.

(12) A kapott kölcsönzési díjat kamatjellegű bevételként kell elszámolni.

(13) A kölcsönbe adott értékpapírokat a 42/A. § (9) bekezdése szerint vezetett analitikus nyilvántartás keretében elkülönítetten kell kimutatni.

44. § (1) A kiegészítő melléklet célja a pénztár tevékenységének részletes bemutatása, az alapszabályban meghatározott feladatok teljesítésének értékelése.

(2) A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a részletes információkat, amelyek a tulajdonosok (tagság), a pénztár vezetése, a munkáltatói tagok, a szolgáltatók, a Felügyelet részére a pénztár vagyonáról, pénzügyi helyzetéről, működése eredményességéről, a pénztár befektetési tevékenységének hatékonyságáról a megbízható, valós összképet tükrözi.

(3) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák működési tevékenység eredményére, a pénztári fedezeti és likviditási célú tartalékainak alakulására gyakorolt hatását, évenkénti megbontásban.

(4) A kiegészítő melléklet számszaki részből és szöveges indokolásból tevődik össze.

(5)²⁰¹ A kiegészítő melléklet számszaki része – a Tv. 92. §-ának (1) bekezdésében előírt számszerű adatokon kívül – a pénztár pénzmozgásainak jogcímeit tükröző cash-flow-t, a pénztári céltartalékok alakulását, valamint a portfolió állomány üzleti év végi állományának könyv szerinti és piaci értékét, továbbá az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az elszámoló egységek választható portfoliónkénti nyitó, záró árfolyamát és darabszámát tartalmazza.

(6) A kiegészítő melléklet szöveges részében kell ismertetni azokat a körülményeket, amelyek meghatározó jelleggel befolyásolták a pénztár gazdálkodását. Részletesen be kell mutatni azokat az eseményeket, amelyek a pénzügyi terv teljesítését megakadályozták, az éven belüli ütemezésnél az eltéréseket okozták.

(7) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a rendkívüli eseményeket és azokat a tényezőket, amelyek a pénzügyi helyzetre, ezen belül a befektetésekre, a befektetési szabályok érvényesülésére, a hozamok alakulására, az eszközök összetételének változására hatással voltak.

(8) A szöveges magyarázatnak ki kell terjednie a pénztár fedezeti és likviditási céltartalékainak alakulását befolyásoló tényezőkre is. E céltartalékok alakulását a közép- és hosszú távú pénzügyi terv tükrében kell elemezni, különös figyelmet fordítva a tartalékok egymás közötti helyes arányának vizsgálatára.

(9) Amennyiben a pénztár a fedezeti céltartalék hiánya miatt a likviditási céltartalékból átcsoportosít, akkor ennek okát részletesen be kell mutatni a kiegészítő mellékletben.

(10) A kiegészítő mellékletbe be kell mutatni az azonosítatlan (függő) befizetések állományának nyitó értékét, tárgyévi növekedését, tárgyévi csökkenését, záró értékét. Az azonosítatlan befizetések állományának csökkenését – azok azonosítása utáni egyéni számlán történő jóváírását vagy visszautalását – 30 napos időtartamonkénti megbontásban is be kell mutatni. Be kell mutatni továbbá, hogy a záró állományból mennyi a negyedéven túl azonosítatlan összeg.

(11) A kiegészítő mellékletben külön kell elemezni a pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenysége eredményének alakulását, az eredmény alakulására ható tényezőket, valamint a működési céltartalék képzését és felhasználását jogcímek szerinti bontásban.

(12)²⁰²

(13) A kiegészítő melléklet elemző értékelő részeként kell bemutatni a nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos kifizetéseket szolgáltatástípusonkénti bontásban, a szolgáltatások volumenében bekövetkezett változásokat, a nyugdíjszolgáltatási kötelezettség és azok fedezete összhangjának érvényesülését.

(14) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadásokat költségnemenkénti bontásban.

(15) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a pénztári taglétszám alakulását az alapszabály szerinti feladatokkal összefüggésben. A magánnyugdíjpénztárat is működtető pénztárnak külön be kell mutatni azon pénztártagok létszámának alakulását, akik mindkét pénztárnak tagjai.

(16) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni, hogy a munkáltatói kötelezettségvállalások a megállapodásnak megfelelően teljesültek-e.

(17) A szöveges értékelő részen belül kell kimutatni a pénztár alkalmazotti állományának alakulását, ideértve a bér- és létszámváltozás hatásának elemzését is.

(18) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a pénztár ügyvezetője az igazgatótanács és ellenőrző bizottság tagjainak tevékenységükért az üzleti évben elszámolt járandóság összegét.

(19)²⁰³ A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az Öbr. 32. §-a szerinti biztosításmatematikai mérleget.

(20)²⁰⁴ A kiegészítő mellékletben kell bemutatni a pénztár által kötött és az üzleti év mérlegfordulónapjáig le nem zárt határidős és opciós ügyleteket a szerződés szerinti érték (kötési ár) összegében, valamint azoknak a jövőbeni eredményre és a cash-flowra vonatkozó, várható hatását részletezve ügyletfajtánként, továbbá fedezeti célú és nem fedezeti célú ügyletek (ideértve az arbitrázs ügyletek keretében kötött ügyleteket is) bontásban. Be kell mutatni a tárgyév mérleg fordulónapjáig és a mérlegkészítés időszakában lezárt határidős és opciós ügyletek eredményre és cash-flowra gyakorolt hatását az előző részletezésben.

(21) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a (20) bekezdésben nem szereplő egyéb függő és jövőbeni (biztos) kötelezettségeket.

(22)²⁰⁵ A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a várakozási idő figyelembevételével megállapított kifizetés igénybevételére jogosult vagy egy éven belül jogosulttá váló pénztártagok létszámát és egyéni számlájuk összesített tárgyév végi egyenlegét.

(23)²⁰⁶ A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a kölcsönbe adott értékpapírok üzleti év végén meglévő állományát könyv szerinti és piaci értéken, valamint a kapott óvadékot, értékpapírfajtánként, működési, fedezeti és likviditási célú megbontásban.

(24)²⁰⁷ A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a pénztár tulajdonában lévő kockázati tőkealap-jegyek üzleti év végén meglévő állományának könyv szerinti és piaci értékét.

(25)²⁰⁸ A kiegészítő mellékletben be kell mutatnia a taglétszám alakulását korévenként, valamint a nyugdíjszolgáltatást igénybe vevők, illetve a nyugdíjszolgáltatást év közben megszüntetők létszámát korévenként.

45. § (1) A pénztár tárgyévben bekövetkezett pénzmozgásainak jogcímek szerinti tagolását a 5. számú melléklet szerinti cash-flow kimutatás tartalmazza.

(2) A cash-flow kimutatásban a tárgyévi adatok mellett az előző év adatait is be kell mutatni.

(3) A magánnyugdíjpénztárat is működtető önkéntes nyugdíjpénztár a cash-flow kimutatást az önkéntes nyugdíjpénztári tevékenység vonatkozásában az 5. számú melléklet szerint, a magánnyugdíjpénztári tevékenység vonatkozásában az R. 3. számú melléklete szerint köteles elkészíteni.

(4)²⁰⁹ A pénztár az 5. számú melléklet szerinti cash-flow kimutatásban a „40. Pénzeszközváltozás”, a „40.1. Készpénzállomány változása (forint- és valutapénztár)”, valamint a „40.2. Számlapénz (pénztári elszámolási számla, éven belüli lejáratú forint és deviza betétszámlák, egyéb elkülönített betétszámlák) állományváltozása” sort saját döntése alapján továbbtagolhatja a Tv. 7. számú melléklet „A Cash-flow kimutatás sorainak tartalma” alcím 21. pont f) alpontja szerinti megbontásban.

46. § (1) A pénztári fedezeti és likviditási céltartalékok alakulását tartalmazó kimutatás tagolását a 6. számú melléklet tartalmazza.

(2) A kimutatás elkészítésének célja, hogy bemutassa a pénztári nyugdíjszolgáltatások fedezetére, a pénztár likviditásának biztosítására szolgáló céltartalékok alakulását az érdekeltek részére.

(3) Valamennyi céltartalék tekintetében a tárgyév január 1-jei nyitóállományból kiindulva, a tárgyévi növekedések és csökkenések figyelembevételével kell megállapítani a céltartalék tárgyév végi összegét.

(4) A pénztári fedezeti céltartalékok alakulását külön kell bemutatni az egyéni számlákon és külön a szolgáltatási számlákon.

(5)²¹⁰ A likviditási céltartalékok alakulásáról a kimutatást a tartalék céljának megfelelő bontásban (egyéb likviditási célokra, azonosítatlan befizetések hozamának fedezetére) kell elkészíteni.

(6) A kimutatásban a változásokat a tárgyév január 1-jétől a tárgyidőszak végéig halmozott tényadatok, valamint a tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok feltüntetése mellett az előző évi azonos időszakokra vonatkozóan is be kell mutatni.

(7) A magánnyugdíjpénztárat is működtető önkéntes nyugdíjpénztár a fedezeti és likviditási céltartalékok alakulását tartalmazó kimutatást az önkéntes nyugdíjpénztári tevékenység vonatkozásában a 6. számú melléklet szerint, a magánnyugdíjpénztári tevékenység vonatkozásában az R. 4. számú melléklete szerint köteles elkészíteni.

46/A. §²¹¹ A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a pénztár üzleti év végi portfólió állományának könyv szerinti értékét és piaci értékét, továbbá a befektetések főbb adatainak földrajzi és devizanemenkénti megoszlását.

47. § (1)²¹² A pénztár befektetési tevékenysége hatékonyságának értékelése céljából a kiegészítő melléklet szöveges részében a pénztárnak be kell mutatnia:

(2) Az Öpt. 36. §-ának (6) bekezdésében megjelölt szolgáltató szervezet(ek)hez kihelyezett eszközök tekintetében az (1) bekezdés szerinti értékelést szervezetenként elkülönítetten is köteles a pénztár elvégezni.

(3)²¹³

(4)²¹⁴

48. § (1) Az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy kell bemutatni a pénztár vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, a céltartalékok alakulását és a befektetéseket, hogy a pénztár jövőbeni helyzetének megítéléséhez, valamint a pénztár előrelátható fejlődésére vonatkozóan a pénztár tagjai a tényleges körülményeknek megfelelő képet kapjanak.

(2) Az üzleti jelentésben ki kell térni:

(3) Az üzleti jelentést a hely és kelet feltüntetésével a pénztár igazgatótanácsának elnöke köteles aláírni.

49. § (1) Az éves pénztári beszámoló felülvizsgálatával az Öpt. 40. §-ának (2) bekezdése alapján a pénztár bejegyzett könyvvizsgálót köteles választani. A könyvvizsgáló választásánál a Tv. 155. §-ának (6)–(7) és (10) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni.

(2) A könyvvizsgáló feladata az éves pénztári beszámoló, az egyesített (összesített) éves pénztári beszámoló valódiságának, szabályszerűségének (a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet) felülvizsgálata, a számviteli törvény, az Öpt., a pénztár gazdálkodására és befektetési tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok, a pénztár alapszabálya, valamint e rendelet előírásai betartásának ellenőrzése, és ennek alapján az éves pénztári beszámolóról, az egyesített (összesített) éves pénztári beszámolóról a könyvvizsgáló állásfoglalását tükröző vélemény kialakítása, a beszámoló záradékkal való ellátása (záradékolása).

(3)²¹⁵

(4)²¹⁶ A pénztári eszközök piaci értékeként a letétkezelő által meghatározott piaci értéket kell figyelembe venni. Amennyiben a pénztár könyvvizsgálója az Öbr. 3. számú mellékletének 6. pontjában foglaltak alapján a rendeletben előírt értékelési szabályoktól eltér, köteles az eszközök mérlegfordulónapra vonatkozó piaci értékét – indokolással alátámasztva – meghatározni. Ebben az esetben a pénztár az értékelési különbözet összegének megállapításánál a könyvvizsgáló által meghatározott piaci értéket köteles figyelembe venni.

(5)²¹⁷

(6)²¹⁸ A könyvvizsgáló az éves pénztári beszámoló felülvizsgálatáról – a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó – írásbeli könyvvizsgálói jelentést köteles készíteni és azt a pénztár igazgatótanácsa elnökének (ügyvezetőjének) átadni.

(7)²¹⁹ A pénztár a (6) bekezdés szerinti könyvvizsgálói jelentést a Felügyeletnek is köteles megküldeni az éves pénztári beszámolóval egyidejűleg.

(8) A könyvvizsgálnak a könyvvizsgálói jelentés elkészítésénél, valamint a könyvvizsgálat során a Tv. 155–158. §-aiban foglalt előírásokat kell figyelembe venni.

(9)²²⁰

50. § (1)²²¹ A pénztár az éves pénztári beszámoló részét képező mérleget és eredménykimutatást az üzleti évet követő év június 30-áig a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Felügyelet által üzemeltetett közzétételi helyen köteles közzétenni.

(2) A magánnyugdíjpénztárat is működtető önkéntes nyugdíjpénztár közzétételi kötelezettsége a könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyesített (összesített) mérleg, valamint az egyesített (összesített) eredménykimutatás közzétételére terjed ki.

(3)²²²

(4)²²³

(5)²²⁴ Az internetes honlappal rendelkező önkéntes nyugdíjpénztár az éves pénztári beszámolóját a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a tárgyévet követő év június 30-áig az internetes honlapján is köteles közzétenni.

51. § (1) A pénztár e rendelet 9. számú mellékletét képező pénztárak számlakerete alapján számlarendet köteles készíteni.

(2) A pénztár számlarendjének a Tv. 161. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell a pénztár alaptevékenységéhez – nyugdíjszolgáltatás fedezetének gyűjtése, befektetése és a nyugdíjszolgáltatások kifizetése –, valamint a kiegészítő vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódó sajátos számlaösszefüggéseket, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott tételek bemutatását is.

(3) A pénztár rendszeres és eseti beszámoló készítési kötelezettségének teljesítése érdekében a 9. számú mellékletben felsorolt főkönyvi számlák tagolásával, a könyvviteli számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások, valamint a kiegészítő nyilvántartások vezetésével köteles gondoskodni a valóságnak megfelelő, áttekinthető adatszolgáltatásról.

(4) A pénztár saját hatáskörben köteles szabályozni a pénztár által az üzleti évben megnyitott és vezetett főkönyvi számlákhoz kapcsolódó analitikus és kiegészítő nyilvántartások körét, tartalmát, formáját, azok vezetésének módját, valamint az analitikus és kiegészítő nyilvántartások főkönyvi számlákkal és a leltárakkal történő egyeztetésének rendjét.

(5) A magánnyugdíjpénztárat is működtető önkéntes nyugdíjpénztár a főkönyvi számlák önkéntes és magán-nyugdíjpénztári megbontásával köteles biztosítani a két pénztári ágazat elkülönített elszámolását.

(6) A számlarend összeállításáért, annak folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért a pénztár igazgatótanácsának elnöke vagy az általa megbízott ügyvezető a felelős.

(7)²²⁵ Az újonnan alakuló pénztár köteles számlarendjét az alakuló közgyűlés napjától számított 90 napon belül elkészíteni. E rendelet változása esetén a számlarend szükséges módosítását a módosított rendelkezések hatálybalépését követő 90 napon belül kell elvégezni.

52. § (1)²²⁶ A pénztár rendszeres beszámolási kötelezettsége teljesítéséhez minden negyedév utolsó napjára vonatkozóan, a negyedéves jelentések elkészítése céljából köteles eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és bevételszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani (negyedéves könyvviteli zárlat). Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár a tagokkal történő elszámolási és a rendszeres beszámolási kötelezettsége teljesítéséhez a hónap és a negyedév utolsó napjára vonatkozóan köteles költség-, bevétel- és ráfordítás számláit technikai számlák alkalmazásával lezárni, azok egyenlegét megállapítani és az évközi eredményszámlára átvezetni (havi és negyedéves könyvviteli zárlat). A költség-, bevétel- és ráfordítás számlák évközi eredményszámlára átvezetett egyenlegét a következő hónap elején vissza kell vezetni a megfelelő költség-, bevétel- és ráfordítás technikai számlákra. Ha a pénztár az elszámoló egységre épülő nyilvántartási rendszert – saját döntése alapján – a működési tevékenység fedezetéül szolgáló portfolióra, valamint a likviditási és kockázati céltartalék fedezetéül szolgáló portfolióra nem alkalmazza, akkor az azokhoz rendelt eszközök, források, bevételek, költségek és ráfordítások tekintetében nem köteles havi könyvviteli zárlatot végrehajtani.

(2) A pénztár az éves beszámoló elkészítéséhez az Tv. 164. §-ának (1)–(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az üzleti év végén teljes körű könyvviteli zárlatot köteles készíteni.

(3)²²⁷ A negyedéves és az éves könyvviteli zárlat keretében a beszámoló alátámasztására a pénztár köteles a tárgyidőszakban megnyitott és vezetett könyvviteli számlákból – év végén leltárral is alátámasztott – főkönyvi kivonatot készíteni. A főkönyvi kivonatnak tartalmaznia kell a könyvviteli számlák tárgynegyedévi nyitó egyenlegét, a tárgynegyedévi tartozik és követel forgalmát, valamint a számlák tárgynegyedév végi záró egyenlegét. Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárak havonta is kötelesek főkönyvi kivonatot készíteni, amely főkönyvi kivonatnak tartalmaznia kell a könyvviteli számlák tárgyhavi nyitó egyenlegét, a tárgyhónap záró napjáig terjedő időszak tartozik és követel forgalmát, valamint a számlák tárgyidőszak végi záró egyenlegét.

(4) A magánnyugdíjpénztárat is működtető önkéntes nyugdíjpénztár a főkönyvi kivonatot a negyedéves könyvviteli zárlat keretében önkéntes nyugdíjpénztári és magán-nyugdíjpénztári tevékenységre vonatkozóan külön külön, az éves könyvviteli zárlat keretében az egyesített (összesített) éves beszámoló alátámasztására a két pénztári tevékenységre összesítve is köteles elkészíteni.

(5)²²⁸ A havi, a negyedéves, valamint az éves könyvviteli zárlati feladatok részletes tartalmát a pénztár számlarendjében saját hatáskörében határozza meg.

(6)²²⁹ A pénztár a havi, a negyedéves zárlat keretében az eredményszámláit oly módon köteles zárni, hogy abból a Felügyelet által is ellenőrizhető legyen az üzleti év elejétől a tárgyidőszak végéig halmozott eredmény és tartalékképzés összege. Az eredmény megállapítására az eredménykimutatás szolgál.

53. § (1) A megalakuló pénztár az alapítás napjával induló vagyonáról nyitómérleget köteles készíteni és a Felügyeletnek megküldeni a tevékenységi engedély megadása iránti kérelem mellékleteként, továbbá könyvvezetési kötelezettségét a 6. §-ban, a 42–43. §-okban és az 51–52. §-okban foglaltaknak megfelelően megkezdeni.

(2) A pénztár beszámolási kötelezése az alapítás napjától kezdődően fennáll.

54. § (1) E rendelet 2001. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit első ízben a 2001. évi üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2)²³⁰

55. §²³¹ A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított 2. § c) pontját először a 2015. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de az már a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható.

56. §²³² (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. §-ával megállapított 34. § (1) bekezdés i) és j) pontját, 34. § (3) bekezdés e) és f) pontját, 34. § (5) bekezdés b) pontját, 34. § (6) bekezdés b) pontját, 42. § 1. pontjával megállapított 8. § (5) bekezdését, 23. § (8) bekezdését, 33. § (4) bekezdését, 34. § (16) bekezdését, 42. § 2. pontjával megállapított 27. § (3) bekezdését, 42. § 3. pontjával megállapított 34. § (3) bekezdését, 43. §-ával megállapított 1–5. és 9. számú mellékletet, 44. §-ával megállapított 23. § (2) bekezdését először a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 44. §-ával hatályon kívül helyezett 34. § (8)–(11) bekezdését a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell először alkalmazni.

57. §²³³ (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 28. §-ával megállapított 18. § (3) bekezdését; 29. §-ával megállapított 24. § (16) bekezdését; 30. §-ával megállapított 34. § (1) bekezdés h) pontját; 31. §-ával megállapított 35. § (2) bekezdését; 32. §-ával megállapított 36. § (1) bekezdés h) pontját; 33. §-ával megállapított 42. § (19) bekezdését; 34. § (1) bekezdésével megállapított 43. § (3) bekezdését; 34. § (2) bekezdésével megállapított 43. § (6) bekezdését; 34. § (3) bekezdésével megállapított 43. § (9)–(10) bekezdését; 36. § 1. pontjával megállapított 19. § (5) bekezdését, 42/A. § (5) bekezdését; 36. § 2. pontjával megállapított 34. § (5) bekezdés e) pontját, (6) bekezdés e) pontját; 36. § 3. pontjával megállapított 43. § (11) bekezdését; 36. § 4. pontjával megállapított 43. § (14) bekezdését először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 28. §-ával megállapított 18. § (3) bekezdését; 29. §-ával megállapított 24. § (16) bekezdését; 30. §-ával megállapított 34. § (1) bekezdés h) pontját; 31. §-ával megállapított 35. § (2) bekezdését; 32. §-ával megállapított 36. § (1) bekezdés h) pontját; 33. §-ával megállapított 42. § (19) bekezdését; 34. § (1) bekezdésével megállapított 43. § (3) bekezdését; 34. § (2) bekezdésével megállapított 43. § (6) bekezdését; 34. § (3) bekezdésével megállapított 43. § (9)–(10) bekezdését; 36. § 1. pontjával megállapított 19. § (5) bekezdését, 42/A. § (5) bekezdését; 36. § 2. pontjával megállapított 34. § (5) bekezdés e) pontját, (6) bekezdés e) pontját; 36. § 3. pontjával megállapított 43. § (11) bekezdését; 36. § 4. pontjával megállapított 43. § (14) bekezdését a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

(3) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 37. §-ával hatályon kívül helyezett 43. § (1), (2), (7), (8), (11), (15), (16) bekezdését a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell először alkalmazni.

58. §²³⁴ (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 445/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított 42. § (19) bekezdését, 13. §-ával és 1. mellékletével megállapított 9. mellékletét, 14. §-ával megállapított 35. § (2) bekezdését először a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 445/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 14. §-ával hatályon kívül helyezett 23. § (6) bekezdésének e) pontját a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell először alkalmazni.

(3)²³⁵ E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról, valamint az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételével és továbbképzésével kapcsolatos kormányrendelet módosításáról szóló 343/2019. (XII. 23.) Korm. rendelettel megállapított 28. § (5) bekezdését, valamint 9. mellékletét először a 2020. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

59. §²³⁶ (1) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 642/2023. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított 42. § (22) bekezdését először a 2024. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 642/2023. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított 42. § (22) bekezdését a 2023. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.