• Tartalom
Oldalmenü

223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet

az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

2020.01.01.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 78. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – figyelemmel az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak (a továbbiakban: pénztár) gazdálkodásának sajátosságaira – a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az Öpt. 10. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott pénztárakra.

(2) A pénztárak a Tv. előírásait e rendeletben meghatározott eltérésekkel kötelesek alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) egyesített (összesített) éves beszámoló: a magánnyugdíjpénztárat is működtető önkéntes nyugdíjpénztár önkéntes nyugdíjpénztári vagyonát és az abban bekövetkezett változásokat, valamint a magánnyugdíjpénztár vagyonát és az abban bekövetkezett változásokat tartalmazó beszámolók adatainak összesítésével készített beszámoló;

b)1 ellenőrzés: a pénztár közgyűlése által elfogadott beszámolóval lezárt üzleti év(ek) adatainak – a pénztár, az adóhatóság, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) általi – utólagos ellenőrzése az önellenőrzés, az adóhatósági, illetve a felügyeleti ellenőrzés keretében;

c)2 ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, a pénztári befektetéseket, a működés eredményét, a saját tőkét, a nyugdíj-szolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat, a pénztártagokkal kapcsolatos kötelezettségeket érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak. Ilyen hibának és hibahatásnak minősül a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is;

d) jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során – ugyanazon évet érintően – megállapított hibák, hibahatások működési eredményt, nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja a 30 millió forintot, akkor a 30 millió forintot;

e) nem jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások – működési eredményt, nyugdíjszolgáltatási, illetve likviditási célú tartalékokat növelő-csökkentő – értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba d) pont szerinti értékhatárát;

f)3

g)4 értékelési különbözet: az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Öbr.) 1. számú mellékletében felsorolt eszközcsoportokba tartozó eszközök esetében az Öpt. 49/A. §-ának (1) bekezdése szerint üzleti év mérlegfordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében naponta – meghatározott, a felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet. Az értékelési különbözet az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten értékelési különbözetként, a források között a működési, a fedezeti, illetve a likviditási céltartalékon belül értékelési különbözetből képzett céltartalékként jelenik meg előjelének megfelelően.

Az értékelési különbözet céltartaléka és a befektetett eszközök, értékpapírok, áruk, valuta- és devizakészletek értékelési különbözete kizárólag azonos összegben és egyidejűleg változhat;

h)5 felhalmozott kamat: hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapíroknál az utolsó kamatfizetéstől, a kibocsátástól az értékelés napjáig időarányosan járó kamat. Diszkont értékpapíroknál a beszerzést követő értékelések során a felhalmozott kamattal azonosan kell figyelembe venni az értékpapír vételára és névértéke közötti különbözetből a tárgyidőszakra időarányosan járó összeget is;

i)6 könyv szerinti érték: hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok, tulajdoni részesedést jelentő befektetések, diszkont értékpapírok, valamint a továbbértékesítés céljára beszerzett, áruk között kimutatott ingatlanok esetében a számviteli törvény szerinti beszerzési érték, tartós befektetési célú ingatlanok esetében a 28. § (2) bekezdésében meghatározott amortizációs kulcs figyelembevételével megállapított értékcsökkenéssel csökkentett beszerzési érték;

j)7 értékpapír-kölcsönzés: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. §-a (1) bekezdésének 44. pontjában meghatározott fogalom;

k)8 kölcsönbe adott értékpapír kölcsönszerződés szerinti értéke: a kölcsönbe adott értékpapír kölcsönbe adó által közölt könyv szerinti értéke;

l)9 értékelés napja a napi értékelés vonatkozásában: minden munkanap, illetve a hónap utolsó napja (ha az nem munkanap).

Beszámolási kötelezettség

3. § (1) A pénztár tevékenységéről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, befektetései hatékonyságának, a biztosításmatematikai elvek módszertani érvényesülésének, a tagok befizetései értékállóságának alakulásáról, egy-egy naptári időszak könyveinek zárását követően, e rendeletben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni.

(2) A beszámolónak elkülönítetten kell tartalmaznia a pénztár fedezeti és likviditási tartalékai képzésének és felhasználásának eredményét, valamint a pénztár működésének és kiegészítő vállalkozási tevékenységének eredményét.

4. § (1) A pénztár beszámolási kötelezettsége:

a) rendszeres,

b) eseti.

(2)10 A rendszeres beszámoló az éves pénztári beszámolóból áll.

(3)11 A pénztár eseti (évközi) beszámolót köteles készíteni, ha a Felügyelet a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 48. § (3) bekezdése alapján elrendelte.

(4) Az eseti beszámolók tartalma azonos az éves pénztári beszámoló tartalmával.

(5) A pénztár rendszeres beszámoló készítési kötelezettsége az általa működtetett magánnyugdíjpénztár beszámoló készítési kötelezettségére is kiterjed.

(6) A pénztár az általa működtetett magánnyugdíjpénztár beszámolóját az elkülönítetten vezetett könyvviteli nyilvántartások adatai alapján, a magánnyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) foglalt előírások szerint köteles elkészíteni.

(7) Egyesített (összesített) éves pénztári beszámolót is köteles készíteni az a pénztár, amely magánnyugdíjpénztárat is működtet.

(8) Ha a pénztár egyesített (összesített) éves pénztári beszámoló készítésére is kötelezett, akkor az eseti beszámolót is ilyen formában köteles teljesíteni.

Üzleti év

5. § (1) Az üzleti év az az időtartam, amelyről az éves pénztári beszámolót el kell készíteni. Az üzleti év időtartama megegyezik – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a naptári évvel.

(2) Az üzleti év időtartama – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – 12 naptári hónap.

(3) Az üzleti év 12 hónapnál rövidebb időtartamú lehet:

a) a jogelőd nélkül – év közben – alapított pénztárnál;

b)12 az egyesülés, szétválás során megszűnő pénztárnál;

c)13 az egyesüléssel, szétválással létrejövő új pénztárnál;

d)14 a pénztár felszámolása, végelszámolása, illetve kényszertörlési eljárása esetén.

Könyvvezetési kötelezettség

6. § (1)15 A pénztár a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel zárt rendszerében folyamatosan – e rendeletben rögzített szabályok szerint – üzemgazdasági szemléletű nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év, illetve a negyedév végével – az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár havonta – lezárja.

(2)16 A könyvvezetés a 42–43. §-okban foglalt sajátosságok figyelembevételével csak magyar nyelven, Magyarország pénznemében történhet.

(3) A pénztár az általa működtetett magánnyugdíjpénztár könyvvezetésénél a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 50. §-ának (4) bekezdésében, valamint a R.-ben foglalt előírásokat köteles figyelembe venni.

7. § (1) A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során a Tv. 15–16. §-ában meghatározott elveket érvényesíteni kell.

(2) A Tv.-ben rögzített alapelvek, értékelési előírások, valamint az Öpt.-ben a pénztárak gazdálkodására vonatkozó szabályok alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a pénztár adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő – a Tv., illetve a pénztár tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok előírásai végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó – számviteli politikát.

(3) A magánnyugdíjpénztárat is működtető pénztárnak számviteli politikája kialakításánál figyelembe kell venni az Mpt.-ben a magánnyugdíjpénztárak gazdálkodására vonatkozó szabályokat is.

(4) A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell – többek között – azokat a pénztárra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek:

a) az éves pénztári beszámolóra vonatkozóan a megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló információk tekintetében,

b) a pénztár szolgáltatási szabályzatában rögzített szolgáltatások teljesítésénél,

c) a teljesítménymérés alapelveinek érvényesülése érdekében a befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok értékelésénél,

d) a befektetésekből származó nettó hozambevételek egyéni és szolgáltatási számlákra történő felosztásánál,

e) a tárgyévben esedékessé váló nyugdíjpénztári szolgáltatások és azzal kapcsolatos költségek teljes pénzügyi fedezetének biztosításához a fedezeti tartalékon belül az egyéni és szolgáltatási számlák közötti átcsoportosítás mértékének megállapításánál,

f) a biztosításmatematikai elemzéshez (értékeléshez) szükséges adatok meghatározásánál,

g) a pénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár esetében a közös költségek megosztásánál mi tekinthető kis összegnek, amely alatt nem kell megosztani a költségeket.

(5) A pénztár számviteli politikája keretében köteles elkészíteni:

b) a kiegészítő vállalkozási tevékenység keretében rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, amelyben rendelkezni kell arról, hogy a közvetett költségek megosztása a kétféle – pénztári és a vállalkozási – tevékenység között milyen módon történik;

c)17 a céltartalékok képzésére vonatkozó szabályzatot, amely tartalmazza az Öpt. szerinti kötelező céltartalékok képzésének, felhasználásának és egymás közötti átcsoportosításának feltételeit és módját, ideértve az értékelési különbözet céltartalékának, a meg nem fizetett tagdíjak céltartalékának, valamint az azonosítatlan befizetések hozama céltartalékának képzését, továbbá a pénztár belső szabályzatában rögzített, egyéb céltartalékok képzésére, felhasználására vonatkozó szabályokat is;

d)18 a hozamfelosztási szabályzatot, amely tartalmazza a tartalékok befektetéséből származó bevételek (hozamok) és a befektetésekkel kapcsolatosan felmerült költségek elszámolásának, valamint a befektetési tevékenység eredményének különböző céltartalékok közötti megosztásának módszereit és eljárási szabályait;

e) a pénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár gazdálkodásának, könyvvezetésének, vagyonkezelésének, szolgáltatásnyújtásának, befektetési tevékenységének az önkéntes nyugdíjpénztár tevékenységétől való elkülönítése módjára, a két pénztár közötti elszámolások rendjére – közös költségek megosztásánál alkalmazható vetítési alapra, közösen használt tárgyi eszközök értékcsökkenésének megosztási módjára – vonatkozó szabályzatot;

f) a pénztár saját tevékenysége keretében végzett vagyonkezelés és nyugdíjszolgáltatás esetén e tevékenységek végzésére vonatkozó szabályzatot;

g)19 a pénztárból más pénztárba történő átlépés, illetve a pénztári tagság egyéb módon való megszűnése, továbbá az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott összeg egészének vagy egy részének felvétele esetén a pénztártaggal, az örökössel vagy kedvezményezettel való elszámolás során a visszatérítendő összegnek, valamint a nyugdíjszolgáltatás megkezdésekor a szolgáltatás fedezetének az értékelési különbözet figyelembevételével történő megállapításánál alkalmazott elveket és módszereket tartalmazó szabályzatot;

h) a választható portfoliós rendszer működése esetén a pénztártagok választása szerinti befektetési portfoliók hozamának és a befektetésekkel kapcsolatos költségeknek pénztártagonként elkülönített nyilvántartására vonatkozó szabályzatot;

i)20 az elszámoló egységek képzésének, árfolyam meghatározásának, forintra történő átváltásának, a felmerülő eltérések kezelésének, rendezésének szabályait tartalmazó, elszámoló egységek kezelési szabályzatát.

(6)21 A pénztár az alakuló közgyűlés napjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni a (4)–(5) bekezdés szerinti számviteli politikáját. E rendelet változása esetén a változásokat – annak hatálybalépését követő 90 napon belül – a számviteli politikán keresztül kell vezetni.

(7) A pénztár számviteli politikájának elkészítéséért, módosításáért a pénztár igazgatótanácsának elnöke vagy az általa megbízott ügyvezető a felelős.

A pénztári beszámolóra vonatkozó általános
szabályok

8. § (1)22 A pénztár az éves pénztári beszámolót – magánnyugdíjpénztárat működtető pénztár az egyesített (összesített) éves beszámolót is – az üzleti évről december 31-i fordulónappal köteles elkészíteni. A könyvvizsgáló által felülvizsgált éves pénztári beszámolót, egyesített (összesített) éves pénztári beszámolót, a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Felügyelet által rendszeresített nyomtatvány felhasználásával legkésőbb az üzleti évet követő év május 31-éig kell a Felügyeletnek megküldeni. Az éves pénztári beszámoló mérlegét és eredménykimutatását, az egyesített (összesített) éves pénztári beszámoló egyesített (összesített) mérlegét, és az egyesített (összesített) eredménykimutatását, továbbá az éves pénztári beszámoló kiegészítő mellékletének részét képező cash-flow kimutatást és a pénztári céltartalékok alakulását tartalmazó kimutatást a Felügyelet által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú aláíró tanúsítvánnyal ellátva, a Felügyelet jelentésfogadó rendszerén keresztül, a Felügyelet által meghatározott elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével is meg kell küldeni a Felügyelet részére az éves pénztári beszámoló és az egyesített (összesített) éves beszámoló megküldésével egyidejűleg.

(2)23

(3) A 4. § (3) bekezdése szerinti eseti beszámoló fordulónapját és elkészítésének határidejét a Felügyelet határozza meg.

(4)24 A pénztár az éves pénztári beszámolót, valamint az egyesített (összesített) éves beszámolót e rendeletben meghatározott tartalommal és formában készíti el.

(5)25 Az éves pénztári beszámolónak a pénztár vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről és azok változásáról a tényleges körülményeknek megfelelő, megbízható és valós képet kell mutatnia. Tartalmaznia kell minden eszközt, a saját tőke részét képező – be nem fizetett pénzbeli alapítói támogatásokkal, illetve a vagyontárgy formájában felajánlott, de még nem teljesített alapítói támogatásokkal korrigált – induló tőkét olyan megbontásban, hogy az a működés vagy a nyugdíjszolgáltatás fedezetét képező, illetve a likviditási célú induló tőke, továbbá a nyugdíjszolgáltatások fedezetére, a likviditási célra képzett céltartalékokat, minden kötelezettséget (figyelembe véve az időbeli elhatárolások tételeit is), továbbá az időszaknak a működéssel, a kiegészítő vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bevételeit és ráfordításait, a kiegészítő vállalkozási tevékenységet terhelő adófizetési kötelezettséget, a működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredményét, valamint a kiegészítő mellékletben azokat az adatokat, szöveges indokolásokat, amelyek a pénztár valós vagyoni, pénzügyi helyzetének, a befektetési tevékenység hatékonyságának és a működés eredményének bemutatásához szükségesek.

(6) Az egyesített (összesített) éves beszámoló mérlegének az (5) bekezdés szerinti eszközöket és forrásokat önkéntes nyugdíjpénztár eszközei és forrásai, valamint magánnyugdíjpénztár eszközei és forrásai megbontásban kell tartalmaznia.

(7) Az egyesített (összesített) éves beszámoló eredménykimutatása az (5) bekezdés szerinti bevételeket és ráfordításokat önkéntes nyugdíjpénztár bevételei és ráfordításai, valamint a magánnyugdíjpénztár bevételei és ráfordításai megbontásban kell tartalmaznia.

(8)26

9. § (1) Az éves pénztári beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Az éves pénztári beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is kell készíteni.

(2)27

(3)28 A magánnyugdíjpénztárat is működtető önkéntes nyugdíjpénztár az éves pénztári beszámoló egyesített (összesített) beszámoló formájában történő teljesítésekor a mérleget és az eredménykimutatást az önkéntes nyugdíjpénztárra és magánnyugdíjpénztárra vonatkozóan külön-külön, valamint egyesített (összesített) formában is köteles elkészíteni.

(4) A mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző üzleti év megfelelő adatát, és ha az adatok nem hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítő mellékletben indokolni kell. Amennyiben az ellenőrzés az előző üzleti év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó – a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve jogerőssé vált megállapítások miatti – módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző üzleti év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét a mérleg és az eredménykimutatás tárgyévi adatainak. Ez esetben a mérlegben is, az eredménykimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző üzleti év adatai, a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok.

(5)29

10. §30 Az éves pénztári beszámolóban, az egyesített (összesített) éves pénztári beszámolóban az adatokat ezer forintban kell megadni.

11. § Az éves pénztári beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével az igazgatótanács elnöke köteles aláírni.

A mérleg tagolása, tételeinek tartalma

12. § (1) A mérleg tagolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az egyesített (összesített) mérleg tagolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

13. § (1) A mérlegben eszközként kell kimutatni a pénztár rendelkezésére, használatára bocsátott, a pénztár működését, kiegészítő vállalkozási tevékenységét szolgáló, valamint a nyugdíjszolgáltatás és a likviditás fedezetéül szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket – a bérbevett eszközök kivételével –, függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül át a pénztárhoz, továbbá az aktív időbeli elhatárolásokat.

(2) Az eszközök befektetett eszközök vagy forgóeszközök közé sorolása annak figyelembevételével történik, hogy az a pénztár tevékenységét tartósan – legalább egy éven túl – vagy egy éven belül szolgálja.

(3) A pénztár a (2) bekezdés szerinti minősítést saját hatáskörben dönti el, pénztári tevékenységének és szolgáltatásainak figyelembevételével.

(4) A pénztárnak a mérlegében szereplő összes eszközt e rendeletben, valamint az Öbr.-ben foglaltakra figyelemmel a következő fő csoportokba kell sorolni, és az analitikus nyilvántartásban kimutatni:

a) a pénztár működését és kiegészítő vállalkozási tevékenységét szolgáló (működési célú) eszközök;

b) a nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló (fedezeti célú) eszközök;

c) a likviditási fedezetet szolgáló (likviditási célú) eszközök.

14. § (1) Az immateriális javak között a mérlegben a nem anyagi eszközöket (a vagyoni értékű jogokat – az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével –, a szellemi termékeket), továbbá az immateriális javakra adott előlegeket, valamint az immateriális javak értékhelyesbítését kell kimutatni.

(2) Vagyoni értékű jogként azokat a pénztár működési feltételeinek biztosítása, szolgáltatásai teljesítése érdekében vásárolt vagy induló vagyonként kapott jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, nem tartoznak a szellemi termékek közé.

(3) Szellemi termékek között kell kimutatni a pénztár működését, szolgáltatásainak teljesítését szolgáló szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékeket, egyéb szellemi alkotásokat, függetlenül attól, hogy azt vásárolták vagy a pénztár állította elő, illetve használatba vették-e azokat, vagy sem.

(4) Az immateriális javakra adott előlegként kell kimutatni a pénztár működését és szolgáltatásainak teljesítését szolgáló (2)–(3) bekezdés szerinti immateriális javak beszerzéséhez a szállítóknak előlegként átutalt – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeget.

(5) Az immateriális javak értékhelyesbítéseként kell kimutatni a vagyoni értékű jogok és szellemi termékek mérlegfordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értéknek a – terven felüli értékcsökkenés visszaírása utáni – könyv szerinti értékét meghaladó összegét.

15. § (1) A tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (mint földterület, telek, épület, egyéb építmény, gép, berendezés, felszerelés, jármű, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok) kell kimutatni, amelyek a pénztár működését, kiegészítő vállalkozási tevékenységét, szolgáltatásainak teljesítését tartósan, legalább egy éven túl szolgálják, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a működési célú tárgyi eszközök értékhelyesbítését, illetve a befektetési célú tárgyi eszközök értékelési különbözetét kell kimutatni.

(2) Az ingatlanok között:

a) működtetett ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok mérlegtételen kell kimutatni a pénztár működését, illetve kiegészítő vállalkozási tevékenységét szolgáló ingatlanokat, valamint a működést szolgáló bérbevett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást, továbbá ezen ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat;

b) tartós befektetési célú ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok mérlegtételen kell kimutatni a befektetési céllal vásárolt, illetve követelés fejében kapott ingatlanokat, amelyeket a pénztár bérbeadás útján, éven túl hasznosít, valamint ezeken az ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást, továbbá ezen ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat.

(3) Gépek, berendezések, felszerelések és járművek között kell kimutatni a pénztár működési, illetve kiegészítő vállalkozási tevékenységének ellátásához rendeltetésszerűen használatba vett eszközöket, valamint a bérbevett ezen eszközökön végzett és aktivált beruházást, felújítást.

(4) Beruházások, felújítások között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett, a (2)–(3) bekezdésben nevesített eszközök bekerülési értékét, továbbá a már használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam-növeléssel, felújítással összefüggő munkák – még nem aktivált – bekerülési értékét.

(5) Beruházásra adott előlegként kell kimutatni a pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenységét szolgáló tárgyi eszközök, valamint a tartós befektetési célú ingatlanok beszerzésére, felújítására a beruházási szállítónak ilyen címen átutalt – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összegeket.

(6)31 Tárgyi eszközök értékelési különbözeteként kell kimutatni a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tartós befektetési célú ingatlanok mérleg fordulónapjára vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értéke, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét. Az ingatlanok értékelésénél az Öbr. 3. számú mellékletének II. Értékelési szabályok 11. pontjában foglaltakat kell figyelembe venni.

(7) Tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként kell kimutatni a (2) bekezdés a) pontjában és a (3) bekezdésben meghatározott tárgyi eszközök esetében a mérleg fordulónapjára vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értéknek a – terven felüli értékcsökkenés visszaírása utáni – könyv szerinti értéket meghaladó összegét.

(8) Azokat a forgalomképes ingatlanokat, amelyeket a pénztár továbbértékesítési céllal, árfolyamnyereség elérése céljából vásárolt és ténylegesen nem hasznosít, nem a tárgyi eszközök között, hanem a forgóeszközök között áruként kell kimutatni.

16. § (1) A pénztárnak a befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatnia a tagság érdekében tartós hozam elérése céljából – az Öbr.-ben foglaltak szerint – eszközölt befektetéseit, valamint a befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözetét.

(2)32 Egyéb tartós részesedésként kell kimutatni a pénztár működése fedezetének, a nyugdíjszolgáltatások fedezetének, valamint a likviditás fedezetének céljára szolgáló, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket (így különösen a tartós hozam elérése céljából vásárolt részvényeket, üzletrészeket, egyéb társasági részesedéseket).

(3)33 Tartósan adott kölcsönként kell kimutatni a pénztár tulajdonában lévő, a gazdálkodás nyilvántartását, a biztosításmatematikai feladatok ellátását, a befektetési üzletmenetet, az ingatlanfejlesztést, ingatlanüzemeltetést, ingatlankezelést végző szervezet részére nyújtott pénzkölcsönt.

(4)34 Egyéb tartósan adott kölcsönként kell kimutatni a pénztár munkavállalói részére nyújtott lakáscélú kölcsönöket, továbbá a pénztár működése fedezetének, a nyugdíjszolgáltatás fedezetének, valamint a likviditás fedezetének céljára szolgáló éven túli lejáratra – forintban és devizában – elhelyezett bankbetéteket.

(5)35 Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírként kell kimutatni a pénztár működése fedezetének, a nyugdíjszolgáltatások fedezetének, valamint a likviditás fedezetének céljára szolgáló, kamatozó, illetve diszkont értékpapírokat (kötvényeket, állampapírokat, jelzáloglevelet, befektetési jegyet stb.), amelyek lejárata, beváltása a tárgyévet követő üzleti évben nem esedékes, és a pénztár azokat a tárgyévet követő üzleti évben nem szándékozik értékesíteni.

(6)36 Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözeteként kell kimutatni a (2) bekezdés szerinti részesedések és a (4) bekezdés szerinti értékpapírok mérleg fordulónapjára vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.

(7)37 Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözeteként kell kimutatni a külföldi pénzértékre szóló részesedések, értékpapírok, valamint az éven túli forint- és devizabetétek mérlegfordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében naponta – a 30. § (1) bekezdése szerint meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.

17. § (1) A forgóeszközök csoportjában a mérlegben a készleteket, a pénztár tevékenységével kapcsolatos követeléseket (ideértve a pénztártagokkal, a munkáltatói tagokkal és a vagyonkezelő szervezetekkel szembeni követeléseket is), a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, valamint a pénzeszközöket kell besorolni.

(2) A készleteken belül:

a) anyagok között kell kimutatni a pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenységéhez beszerzett, raktáron lévő készleteket;

b) áruk között kell kimutatni a továbbértékesítés céljára beszerzett ingatlanokat, valamint a követelés fejében kapott vagyontárgyakat, ha azt a pénztár értékesíteni kívánja;

c) készletekre adott előlegként kell kimutatni az anyagok, a továbbértékesítési célú eszközök, ingatlanok beszerzésére a szállítóknak – a teljesítést megelőzően – ilyen címen átutalt, fizetett – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összegeket;

d)38 áruk értékelési különbözeteként kell kimutatni a továbbértékesítés céljára beszerzett ingatlanok, valamint a tagdíjkövetelés fejében átvett, értékesíteni kívánt ingatlanok mérlegfordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értéke, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében naponta – meghatározott piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.

18. § (1) Követelésként kell a mérlegben kimutatni az esedékességig nem teljesített tagdíjat, munkáltatói hozzájárulást, valamint a támogató írásos nyilatkozata alapján a pénztár részére felajánlott eseti vagy rendszeres támogatásra vonatkozó fizetési igényt, továbbá a más pénztárból átlépő tag által hozott, a tag követelésének megfelelő összeget, amelyet az átadó pénztár már visszaigazolt, de pénzügyileg még nem rendezett.

(2)39 Követelésként kell a mérlegben kimutatni a pénztár működési, illetve kiegészítő vállalkozási tevékenységével kapcsolatos vagy különféle egyéb szerződésekből jogszerűen eredő fizetési igényeket, amelyek a pénztár által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert értékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, rövid lejáratú tagi kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (ideértve az osztalékelőleget is), valamint a le nem zárt határidős és opciós ügyletek biztosítékaként átadott pénzeszközökhöz (elhelyezett letétekhez) kapcsolódnak. Követelésként kell a mérlegben kimutatni a pénztár tulajdonában lévő értékpapírok kölcsönbe adásából származó követeléseket.

(3)40 Tagdíjkövetelések között kell kimutatni a pénztártagnak a tagsági viszony kezdetétől a nyugdíjszolgáltatás megállapításáig terjedő időszak (felhalmozási idő) alatt a pénztárral szemben fennálló, a pénztár alapszabályában meghatározott mértékben teljesítendő, a pénztártag írásos nyilatkozatában vállalt tagdíjfizetési kötelezettségét, valamint a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása alapján a pénztártag alkalmazottjának részben vagy egészben átvállalt, és a pénztárral kötött szerződés szerint teljesítendő tagdíjfizetési kötelezettségét (munkáltatói hozzájárulást) mindaddig, amíg azt pénzügyileg nem rendezték. Itt kell kimutatni a felhalmozási időszakot követően a tag által – az Öpt. 47. § (5) bekezdés e) pontja alapján – vállalt tagdíjfizetési kötelezettséget (munkáltatói hozzájárulást) is mindaddig, amíg azt pénzügyileg nem rendezték. Amennyiben a pénztártag nem fix összegű, hanem jövedelemarányos tagdíjfizetési kötelezettséget vállal és a pénztár a tagdíj alapját képező bérről, jövedelemről nem rendelkezik információval, akkor a tagdíjkövetelést a tárgyhónapot megelőző hónapban érvényes minimálbér alapján kell meghatározni. A pénztár az előírt, de ki nem egyenlített tagdíjkövetelést az egyéb ráfordításokkal szemben leírhatja, ha a tagdíjkövetelés nyilvántartott összegéről a pénztártagot tájékoztatja, a követelés kiegyenlítésére felhívja a pénztártag figyelmét, azonban a pénztártag a pénztár által előírt határidőig kötelezettségének nem tesz eleget. A pénztárnak a leírás gyakoriságát szabályzatban kell meghatározni.

(4) Áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó követelésként kell kimutatni az előzetesen felszámított általános forgalmi adót is tartalmazó, a vevő által elismert, számlázott összegben a pénztár működési tevékenységét szolgáló eszközök, valamint a nyugdíjszolgáltatások fedezetét szolgáló eszközök, továbbá a likviditási fedezetet szolgáló eszközök (befektetett eszközök, készletek és értékpapírok) értékesítéséből, valamint a befektetési célú ingatlan bérbeadásából származó követelések összegét mindaddig, amíg azt pénzügyileg nem rendezték.

(5) Tagi kölcsönként kell kimutatni az Öbr.-ben foglaltak alapján a pénztártag részére nyújtott rövid lejáratú kölcsönből származó követelések összegét.

(6) Egyéb követelésként kell kimutatni a pénztár munkavállalóival, a költségvetéssel, a pénztár vagyonának befektetését, kezelését, az adminisztrációs és nyilvántartási feladatokat ellátó gazdálkodó szervezetekkel szemben fennálló követeléseket, valamint a más pénztárból átlépő tag egyéni számlájának vagy a nyugdíjszolgáltatás fedezetének átvételével kapcsolatos – átadó pénztárral szembeni – követeléseket, továbbá a vagyonkezelővel, illetve a letétkezelővel szembeni – pénzforgalomban nem megjelenő – követeléseket.

(7) Egyéb követelésként kell kimutatni a tartósan adott kölcsönökből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztő részletet is.

(8)41 Értékpapír kölcsönbe adásából származó követelésként kell kimutatni az Öpt. 36. §-ának (10)–(13) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kölcsönbe adott értékpapírok kölcsönszerződés szerinti értékét.

(9)42 Értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés értékelési különbözeteként kell kimutatni a (8) bekezdés szerinti kölcsönügylet tárgyát képező értékpapír kölcsönbe adásának napjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében naponta – meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét, továbbá itt kell kimutatni a kölcsönbe adott értékpapír mérlegfordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.

19. § (1) A forgóeszközök között értékpapírként a pénztár befektetési tevékenységével összefüggésben forgatási céllal, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket (részvényeket, üzletrészeket), hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat (gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok, hitelintézetek által kibocsátott kötvényeket, állampapírokat, kincstárjegyeket, jelzálogleveleket, külföldön kibocsátott, Magyarországon forgalomba hozott állampapírokat, kötvényeket), tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket (részvényeket, üzletrészeket), egyéb értékpapírokat, valamint az értékpapírok értékelési különbözetét kell kimutatni.

(2) Egyéb részesedések között kell kimutatni a pénztár működési, nyugdíjszolgáltatási, likviditási célra befolyt bevételeiből továbbértékesítés céljára, árfolyamnyereség elérése érdekében beszerzett részvényeket, üzletrészeket.

(3) A forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között külön-külön kell kimutatni a kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérése érdekében beszerzett kötvényeket, kincstárjegyeket és állampapírokat, fix és változó kamatozású értékpapírokat, befektetési jegyeket, jelzálogleveleket és egyéb értékpapírokat. Itt kell továbbá kimutatni a tartós befektetési céllal vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közül azokat, amelyek a tárgyévet követő üzleti évben lejárnak.

(4)43 Értékpapírok értékelési különbözeteként kell kimutatni a (2) és (3) bekezdés szerinti értékpapírok mérlegfordulónapra vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értékének, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében naponta – meghatározott piaci értékének (kamatozó értékpapírok esetében az utolsó kamatfizetéstől, a kibocsátástól az értékelés napjáig időarányosan járó kamatot is tartalmazó piaci értéknek) és a könyv szerinti értékének különbözetében megállapított összeget, továbbá külföldi pénzértékre szóló értékpapírok esetén a 30. § (1) bekezdése szerint meghatározott piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözet összegét.

(5)44 Határidős ügyletek értékelési különbözeteként kell kimutatni a mérleg fordulónapján, illetve a negyedév utolsó napján – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napján – le nem zárt származékos ügyletek közül a határidős és opciós ügyletek várható eredményének összegében elszámolt értékelési különbözetet.

20. § (1) A pénzeszközök között – elkülönítetten – kell a mérlegben kimutatni a pénztár hitelintézettel szembeni, elszámolási betétszámlán, elkülönített betétszámlán és devizaszámlán lévő pénzköveteléseit, valamint rövid lejáratú bankbetéteit és készpénzállományának összegét, továbbá a valutakészlet és a devizabetét értékelési különbözetét.

(2) Az elkülönített betétszámlán a vagyonkezelő, illetve letétkezelő vállalkozás részére befektetés céljára rendelkezésre bocsátott, még fel nem használt pénzeszközök összegét kell kimutatni.

(3)45 A pénzeszközök értékelési különbözeteként kell kimutatni a deviza- és a forintbetét számlákon lévő pénzeszköz időarányos kamatát, továbbá a valuta- és devizakészlet választott hitelintézet által az értékelés napjára vonatkozóan meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamán átszámított forintértéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.

(4) A magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes nyugdíjpénztár a pénzeszközök között elkülönítetten köteles kimutatni a magánnyugdíjpénztári elszámolási betétszámláját és az önkéntes nyugdíjpénztári elszámolási számláját.

21. § (1) Aktív időbeli elhatárolásként – elkülönítetten – kell a mérlegben kimutatni az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket, amelyek költségként vagy ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el, valamint az olyan járó bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el.

(2)46 Bevételek aktív időbeli elhatárolásaként kell a mérlegben kimutatni (a kamatbevételekkel szemben elszámolt) az egyéb tartósan adott kölcsönök között kimutatott, a pénztár által munkavállalói részére nyújtott lakáscélú kölcsönök után az adott üzleti év mérlegfordulónapjáig, illetve a tárgynegyedév utolsó napjáig terjedő időszakra időarányosan járó kamat összegét.

(3)47

(4)48 Bevételek aktív időbeli elhatárolásaként kell kimutatni a mérleg fordulónapja után esedékes, a mérleg fordulónapjáig időarányosan járó és szerződés szerint teljesített értékesítéshez, illetve szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó bevételek összegét.

(5) Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolásaként kell a mérlegben kimutatni a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tulajdoni részesedést jelentő befektetések beszerzéséhez kapcsolódóan fizetett (elszámolt) – az értékpapír beváltásakor vagy értékesítésekor várhatóan megtérülő – bizományi díjat, vásárolt vételi opció díját, amennyiben az jelentős összegű és a pénztár a beszerzési értékben nem vette figyelembe, továbbá az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt költségek és ráfordítások időarányosan nem a tárgyidőszakot terhelő összegét.

22. § A mérlegben forrásként kell kimutatni a saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat.

23. § (1)49 A pénztár saját tőkeként olyan tőkerészt mutathat ki, amelyet a pénztár alapításakor az alapítók vagy más támogatók bocsátottak a pénztár rendelkezésére, továbbá, amelyet a pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenységének eredményéből tartaléktőkeként felhalmozott. A saját tőke részeként kell kimutatni a pénztár működési célú, e rendelet 14. § (5) bekezdése szerinti immateriális javainak, valamint a 15. § (2) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott tárgyi eszközeinek értékeléséből származó értékhelyesbítéssel azonos összegű értékelési tartalékot is.

(2)50 A saját tőke – a be nem fizetett pénzbeli alapítói támogatásokkal, illetve vagyontárgy formájában felajánlott, de nem teljesített alapítói támogatásokkal csökkentett – induló tőkéből, a tartaléktőkéből, a működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredményéből, valamint az értékelési tartalékból áll.

(3) Az induló tőke a pénztár induláskori eszközeinek forrását képezi. A mérlegben az induló tőkeként a pénztár alapításakor visszafizetési kötelezettség nélkül felajánlott pénzbeli támogatások összegét, valamint az induló vagyon nem pénzbeli részeként térítés nélkül kapott eszközöknek – az Öpt. 32. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján – vagyonszakértővel felbecsültetett piaci értékét a támogató rendelkezése szerint – annak hiányában az alakuló közgyűlés határozatának megfelelően – működési, nyugdíjszolgáltatási és likviditási célú megbontásban kell kimutatni függetlenül attól, hogy azt a pénztár rendelkezésére bocsátották-e.

(4) A mérlegben negatív előjelű induló tőke nem mutatható ki.

(5) Be nem fizetett alapítói támogatásként kell kimutatni a pénztár alapításakor a támogató írásos nyilatkozatában felajánlott, de még nem teljesített – pénzbeli és nem pénzbeli – támogatások összegét.

(6) Tartaléktőke növekedéseként kell kimutatni:

a) a pénztár működési, illetve kiegészítő vállalkozási tevékenységének előző évi eredményét (nyereségét), ideértve az ellenőrzés előző év(ek) működési, illetve kiegészítő vállalkozási tevékenységének eredményét növelő módosítását is;

b) az alapítók által a pénztár alapításakor tartaléktőkeként véglegesen átadott pénzeszközök értékét;

c) a likviditási céltartalékból a tartaléktőkébe átcsoportosított eszközök értékét;

d)51

e)52

(7) Tartaléktőke csökkenéseként kell kimutatni:

a) a pénztár működési, illetve kiegészítő vállalkozási tevékenységének előző évi eredményét (veszteségét), ideértve az ellenőrzés előző év(ek) működési, illetve kiegészítő vállalkozási tevékenységének eredményét csökkentő módosítását (veszteségét) is;

b) a tartaléktőkéből a fedezeti céltartalékba az egyéni számlákra, illetve a szolgáltatási tartalékba átcsoportosított összegeket;

c) a tartaléktőkéből a likviditási céltartalékba átcsoportosított eszközök értékét.

(8)53 Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredményeként kell kimutatni az Öpt. a 36. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a pénztár tárgyévi működési, illetve kiegészítő vállalkozási tevékenysége bevételeként, valamint az Öpt. 36. §-a (4) bekezdésének b) és d) pontjában foglaltak alapján a pénztár tárgyévi működési, illetve kiegészítő vállalkozási tevékenysége költségeként és ráfordításaként elszámolt összegek különbözetének adóval csökkentett összegét.

(9)54

(10)55

(11) Értékelési tartalékként kell kimutatni a 14. § (5) bekezdése, a 15. § (7) bekezdése szerint a pénztár működését, kiegészítő vállalkozási tevékenységét, szolgáltatásainak teljesítését szolgáló immateriális javak és rendeltetésszerűen használatba vett tárgyi eszközök – ide nem értve a tartós befektetési célú ingatlanokat – piaci értékelése alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét.

24. §56 (1) Céltartalékot kell képezni a pénztár működési, illetve kiegészítő vállalkozási tevékenységével kapcsolatos jövőbeni kötelezettségekre, a pénztártagok részére nyújtandó nyugdíjszolgáltatások fedezetére, a pénztár fizetőképességének biztosítására, a működési, a fedezeti (egyéni számlákhoz és a szolgáltatási tartalékokhoz tartozó), valamint a likviditási célú befektetési portfoliók értékelési különbözetére, továbbá a bevételként elszámolt és az egyéni számlán jóváírt, de pénzügyileg nem rendezett tagdíjakra (meg nem fizetett tagdíjak), valamint az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára.

(2) Működési céltartalékként kell a mérlegben kimutatni a pénztár működési, illetve kiegészítő vállalkozási tevékenységével kapcsolatos jövőbeni kötelezettségek (ideértve az igénybe vett likviditási tartalék visszapótlási kötelezettséget is) fedezetére képzett céltartalékot, amelyek – a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint – várhatóan vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy esedékességük időpontja a mérleg készítésekor még bizonytalan, és azokra a pénztár a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.

(3) A pénztár a szokásos működési tevékenységével kapcsolatos, rendszeres és folyamatosan felmerülő költségeire céltartalékot nem képezhet.

(4)57 Működési céltartalékként kell kimutatni a működési célú befektetési portfolió mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára – vonatkozóan meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében megképzett céltartalékot. A működési célú befektetési portfolió értékelési különbözetéből képzett céltartalékon belül külön kell kimutatni az időarányos kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam-változás, valamint az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet összegét.

(5) Fedezeti céltartalékként kell a mérlegben kimutatni a pénztártagok részére nyújtandó nyugdíjszolgáltatások fedezetének gyűjtésére és a szolgáltatások finanszírozására szolgáló – az Öpt. 36. §-ának (3) bekezdése alapján elszámolt bevételek és az Öpt. 36. §-a (4) bekezdésének a) és d) pontja alapján elszámolt költségek és ráfordítások különbözetének összegében megképzett – fedezeti céltartalékot.

(6) A fedezeti céltartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni az egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételekből, valamint az egyéni számlák fedezetét képező eszközök befektetéséből származó realizált hozambevételekből, illetve ezen eszközök értékelési különbözetéből képzett céltartalékot, továbbá az egyéni számlákról a nyugdíjszolgáltatások finanszírozására a szolgáltatási tartalékba átvezetett összeget, valamint a szolgáltatási tartalék fedezetét képező eszközök befektetéséből származó realizált hozambevételekből, illetve ezen eszközök értékelési különbözetéből képzett céltartalékot. A fedezeti célú befektetési portfolió értékelési különbözetéből képzett céltartalékon belül külön kell kimutatni az időarányos kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam-változás, valamint az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet összegét.

(7) Egyéni számlákon kell kimutatni a szolgáltatások fedezetére a felhalmozási (várakozási) időszakban összegyűjtött, a pénztártag adott időpontban fennálló követelését, amely nyugdíjbavonuláskor a részére járó nyugdíjszolgáltatás megállapításának alapjául szolgál, illetve a várakozási idő letelte után az Öpt. 47. §-ának (4)–(5) bekezdése alapján a pénztártagnak kifizethető.

(8) Az egyéni számlákon elkülönítetten kell kimutatni:

a) a szolgáltatások fedezetére befizetett tagdíjakból, tagdíj célú támogatásokból, a tagok egyéb befizetéseiből, a támogatók által juttatott rendszeres támogatásokból, eseti adományokból az egyéni számlán jóváírt összegeket;

b) az egyéni számlákon kimutatott fedezeti céltartalék befektetéséből származó realizált nettó hozambevételekből az egyéni számlán jóváírt összegeket;

c) az egyéni számlákon kimutatott, nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök mérleg fordulónapjára, illetve negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében megállapított értékelési különbözetből az egyéni számlán jóváírt összegeket.

(9) A más pénztárból átlépő tagok által áthozott fedezetet az egyéni számlán a (8) bekezdés a)–b) pontja szerinti megbontásban kell kimutatni.

(10) Szolgáltatási tartalékon kell kimutatni a nyugdíjszolgáltatások finanszírozására szolgáló összegeket. A szolgáltatási tartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni:

a) a nyugdíjszolgáltatások és azzal kapcsolatos költségek teljes fedezetének biztosítására az egyéni számlákról átvezetett összegeket;

b) a szolgáltatási tartalékként kimutatott fedezeti céltartalék befektetéséből származó realizált nettó hozambevételeket;

c) a szolgáltatási tartalékon kimutatott, nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök mérleg fordulónapjára, illetve negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében megállapított értékelési különbözetből a szolgáltatási tartalékon jóváírt összegeket.

(11) Likviditási céltartalékként kell a mérlegben kimutatni az időlegesen fel nem használt eszközök gyűjtésére, valamint a pénztár fizetőképességének biztosítására szolgáló – az Öpt. 36. §-ának (3) bekezdése alapján elszámolt bevételek és az Öpt. 36. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján elszámolt költségek és ráfordítások különbözetének összegében megképzett –, továbbá az azonosítatlan (függő) befizetések befektetési hozamának összegében, annak fedezetére képzett céltartalékokat.

(12)58 Likviditási portfolió értékelési különbözetéből képzett céltartalékként kell kimutatni a likviditási célú befektetési portfolió mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára – vonatkozóan meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében megképzett céltartalékot. A likviditási célú befektetési portfolió értékelési különbözetéből képzett céltartalékon belül külön kell kimutatni az időarányos kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam-változás, valamint az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet összegét.

(13) Egyéb likviditási célra képzett céltartalékként kell kimutatni a mérlegben a pénztár folyamatos fizetőképességének biztosítására, valamint a pénztár alapszabályában meghatározott egyéb célokra képzett tartalékok összegét.

(14) Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamának fedezetére képzett céltartalékként kell kimutatni a mérlegben az átmenetileg függő befizetésként nyilvántartott pénzeszközök befektetéséből származó, realizált hozambevételekből a befizetések azonosításakor az egyéni számlán jóváírt tagdíjcélú bevételek időarányos hozamának pótlása céljából képzett tartalékot, valamint a be nem azonosított befizetések befektetése esetén az értékelési különbözetből képzett céltartalékot.

(15)59 Meg nem fizetett tagdíjak céltartalékaként kell kimutatni a mérlegben a tagdíjkövetelések negyedévet követő hónap 25-éig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett ráfordításként elszámolt összegét. A ráfordításként elszámolt tagdíjhátralék összegét a tagdíj rendeltetésétől függően

– működési célú tagdíjak tartalékaként,

– fedezeti célú tagdíjak tartalékaként, és

– likviditási célú tagdíjak tartalékaként

kell megképezni.

Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig előírt, de a tárgynegyedév végéig, illetve a mérlegfordulónapig pénzügyileg nem rendezett tagdíjak ráfordításként elszámolt összegét kell a negyedéves jelentésben, illetve a mérlegben meg nem fizetett tagdíjak céltartalékaként kimutatni.

(16)60 Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárnak az egyéni és a szolgáltatási számlákról olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből egyértelműen megállapíthatók és nyomon követhetők az egyéni számlákon történt jóváírások és terhelések forintban és elszámoló egységben is, a szolgáltatási számlákon történt jóváírások és terhelések forintban.

(17)61 Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárnak az egyéni számlákon elkülönítetten kell kimutatni:

a) a szolgáltatások fedezetére befizetett tagdíjakból, tagdíj célú támogatásokból, a tagok egyéb befizetéseiből, a támogatók által juttatott rendszeres támogatásokból, eseti adományokból az egyéni számlán jóváírt összegeket forintban és elszámoló egységben;

b) az egyéni számlákon kimutatott fedezeti céltartalék eszközeinek befektetéséből származó – realizált és a nem realizált hozamot is tartalmazó – eredmény egyéni számlán jóváírt összegét forintban;

c) az elszámoló egység záró darabszámát és az elszámoló egység záró árfolyamát, a kettő szorzataként a pénztártag egyéni számláján kimutatott tagi követelés záró értékét (piaci értékét).

25. § Hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni a mérlegben a pénztár által egy évnél hosszabb lejáratra vállalt kötelezettségek összegét.

26. § (1)62 Rövid lejáratú kötelezettségnek minősül az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó, a pénztár által elismert – általános forgalmi adót is tartalmazó – kötelezettség, a vevőtől kapott előleg, valamint a munkavállalókkal, az adóhatósággal, a társadalombiztosítással, a Felügyelettel szemben keletkezett rövid lejáratú kötelezettség, továbbá a le nem zárt határidős és opciós ügyletek biztosítékaként kapott pénzeszközökből eredő, valamint az értékpapír kölcsönbe adásakor a pénzben kapott óvadék miatti kötelezettség. Ide tartozik a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes, visszafizetendő törlesztés összege, továbbá a más pénztárba átlépő pénztártag részére fizetendő, a tag követelésének megfelelő összeg, amelyet a pénztár az átvevő pénztár részére már leigazolt, de pénzügyileg még nem rendezett, valamint a pénztár elszámolási betétszámláján jóváírt, de pénztári tartalékokra még fel nem osztott azonosítatlan (függő) befizetések összege.

(2)63 Tagokkal szembeni kötelezettségként kell kimutatni a mérlegben a kilépő vagy más pénztárba átlépő, tagsági viszonyukat egyéb módon megszüntető, továbbá az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott összeg egészét vagy egy részét felvevő tagokat, illetve az elhunyt tagok kedvezményezettjét megillető, a fedezeti céltartalékból – egyéni számláról vagy a szolgáltatási tartalékból – átvezetett kötelezettségek összegét.

(3) Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból mérlegtételen kell kimutatni a pénztár működési, illetve kiegészítő vállalkozási tevékenységével kapcsolatos eszközbeszerzésekből és igénybe vett szolgáltatásokból eredő kötelezettségeket.

(4) Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök mérlegtételen kell kimutatni a pénztár működési és likviditási tartalékának fedezete mellett, legfeljebb 12 havi lejáratra, hitelintézettől felvett hitel- és kölcsöntartozások összegét.

(5)64 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell a mérlegben kimutatni a munkavállalókkal, a költségvetéssel, a Felügyelettel szembeni jogszabályon alapuló kötelezettségeket, továbbá a pénztár befektetési tevékenységével kapcsolatban a vagyonkezelő, letétkezelő vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek összegét, valamint a határidős és opciós ügyletek esetén a kapott letétek, árkülönbözetek összegét, amíg az ügylet le nem zárul. Itt kell továbbá kimutatni az értékpapír kölcsönbe adásakor a kölcsön futamideje alatt – a futamidő végén történő visszafizetésének időpontjáig – a pénzben kapott óvadék miatti kötelezettséget.

(6) A rövid lejáratú kötelezettségek között azonosítatlan függő befizetésként kell kimutatni a pénztár elszámolási betétszámláján jóváírt, de a pénztár tartalékaira még fel nem osztható azonosítatlan (függő) befizetések összegét, amíg annak azonosítása vagy visszautalása meg nem történik.

(7)65 Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az azonosítatlan (függő) tételekről olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből egyértelműen megállapíthatók és nyomon követhetők a függő tételeken történt jóváírások és terhelések forintban és elszámoló egységben is.

27. § (1) A bevételek passzív időbeli elhatárolásaként kell kimutatni a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak bevételét képezi.

(2) Költségek és ráfordítások passzív időbeli elhatárolásként kell a mérlegben kimutatni:

a) a pénztár alkalmazottai részére a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a már megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékait;

b) a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő – a pénztár működési, kiegészítő vállalkozási, illetve befektetési tevékenységével kapcsolatos – költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra;

c)66 a mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a pénztárral szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, kártérítést, bírósági költséget;

d)67

(3)68 A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni az egyéb bevételként vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként elszámolt térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét. A térítés nélkül átvett eszközök esetében elkülönítetten kell nyilvántartani a működési célú, a tartós befektetési célú, valamint a továbbértékesítési célú eszközökkel kapcsolatos passzív időbeli elhatárolásokat.

(4)69 A költségek és ráfordítások passzív időbeli elhatárolásaként kell kimutatni az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az elszámoló egység napi nettó árfolyamának megállapításakor figyelembe vett, a tárgyidőszakot időarányosan terhelő, de még nem számlázott vagyonkezelési, letétkezelési és egyéb díjak befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordításként elszámolt összegét. Amennyiben a vagyonkezelőt szerződés szerint teljesítményhez kötött díjazás illeti meg, akkor a szerződés szerinti díj tárgyidőszakra jutó időarányos összegét a havi zárás keretében kell elhatárolni.

Az eszközök értékcsökkenése

28. § (1) A pénztár az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolásánál a Tv. 52. §-ának (1)–(3) bekezdésében foglaltakat a (2)–(7) bekezdésben foglalt sajátosságok figyelembevételével köteles alkalmazni.

(2) Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenésének a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) viszonyított arányát a következő amortizációs kulcsok alapján kell megállapítani:

Vagyoni értékű jogok 16%

Szellemi termékek 33%

Épületek és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2%

Építmények és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 3%

Gépek, berendezések, felszerelések 14,5%

Számítástechnikai és ügyviteltechnikai eszközök 33%

Járművek 20%

(3) A pénztár az értékcsökkenés elszámolásánál az immateriális javak és tárgyi eszközök bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét maradványértékkel nem csökkentheti.

(4) Az értékcsökkenési leírást a pénztárnak negyedévenként kell elszámolni a használatba vett (aktivált) immateriális javak és tárgyi eszközök után az üzembe helyezést, illetve a használatbavételt követő negyedév első napjától kezdődően. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok közül a pénztár tulajdonában lévő ingatlanhoz (épület, építmény) kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékcsökkenését az épületre, építményre vonatkozó amortizációs kulcsok alapján kell megállapítani. A pénztár tulajdonába nem tartozó ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékcsökkenésének elszámolásánál a vagyoni értékű jogra megállapított amortizációs kulcsot kell alkalmazni.

(5)70 A 200 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke – a pénztár döntésétől függően – a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható.

(6) A továbbértékesítési céllal beszerzett és áruként nyilvántartott ingatlanok esetében értékcsökkenési leírást nem lehet elszámolni.

(7) A kiegészítő vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető immateriális javak és tárgyi eszközök esetében az értékcsökkenési leírás elszámolására a Tv. 52–53. §-ában foglalt előírások vonatkoznak.

(8)71 A pénztárnak a befektetési célú ingatlanok esetében a Tv. 53. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.

A mérlegtételek értékelése

29. § (1)72 A pénztár a mérlegtételek értékelésekor a Tv. 57. §-át, az 58. §-ának (2)–(9) bekezdését, a 60–61. §-át, a 62. §-ának (2) bekezdését, továbbá a 63–64. §-át a (2)–(13) bekezdésben, valamint e rendelet 30–31. §-ában foglalt sajátosságok figyelembevételével köteles alkalmazni. A pénztárnak a Tv. 54. §-a (1)–(7) bekezdésében foglaltakat – a befektetési portfólió részét nem képező tulajdoni részesedést jelentő befektetések kivételével – nem kell alkalmazni.

(2)73 A befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott értékpapíroknak és részesedéseknek a mérleg fordulónapjára, valamint a negyedév utolsó napjára – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára – vonatkozó értékelési különbözete meghatározásánál piaci értéknek a tőzsdén, illetve elismert értékpapírpiacon kialakult, a mérlegfordulónapon, a negyedév utolsó napján – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napján – érvényes árfolyamát, illetve átlagárát kell tekinteni.

(3) A vásárolt anyagokat és az árunak minősülő, továbbértékesítési céllal beszerzett ingatlanokat egyedileg, azok beszerzési árán, illetve súlyozott átlagárán kell értékelni. A legkorábbi és legutolsó beszerzési áron, illetve elszámolóár különbözettel korrigált elszámoló áron való értékelés módszerét a pénztár nem alkalmazhatja. A raktárra vett készletek esetében beszerzéskor az azonnal költségként történő elszámolás módszere nem alkalmazható.

(4)74 A tartós befektetési célú ingatlanok, a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések, valamint az árunak minősülő, továbbértékesítési céllal beszerzett ingatlanok esetében az üzleti év mérlegfordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára – vonatkozóan meghatározott piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetet – az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten – értékelési különbözetként, a források között az ilyen címen megképzett működési, fedezeti, illetve likviditási értékelési különbözet céltartalékaként kell kimutatni. Az eszközök könyvekből történő kivezetésekor, az osztalék realizálásakor, illetve a következő értékelés során az értékelési különbözet csökkenésekor, az értékelési különbözetet a bevételek csökkentésével kell csökkenteni vagy megszüntetni az értékelési különbözet céltartalékának csökkentésével egyidejűleg. A céltartalék csökkentését jogcímek szerinti részletezésben ráfordítás csökkenésként kell elszámolni.

(5)75 Amennyiben a (4) bekezdés szerinti értékelés során az egyes eszközöknek a mérleg fordulónapjára, a negyedév utolsó napjára – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára – vonatkozó értékelésekor érvényes

a)76 piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet kevesebb, mint az előző értékeléskor volt, az értékelési különbözet csökkenésével egyidejűleg az értékelési különbözet céltartalékát is csökkenteni kell. Az értékelési különbözet és annak céltartaléka negatív előjelű is lehet;

b)77 piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet több, mint az előző értékeléskor volt, a korábbi értékelési különbözetet növelni kell az értékelési különbözet céltartalékának növelésével egyidejűleg.

c)78

(6)79 A hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál – függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek – az értékpapír üzleti év mérlegfordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára – vonatkozóan meghatározott piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetet – az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten – értékelési különbözetként, a források között az ilyen címen megképzett működési, fedezeti, illetve likviditási értékelési különbözet céltartalékaként kell kimutatni. Az értékpapír könyvekből történő kivezetésekor, a kamatfizetéskor, a következő értékelés során az értékelési különbözet csökkenésekor, az értékelési különbözetet a bevételek csökkentésével kell csökkenteni vagy megszüntetni az értékelési különbözet céltartalékának csökkentésével egyidejűleg. A céltartalék csökkentését jogcímek szerinti részletezésben ráfordítás csökkenésként kell elszámolni.

(7)80 Az eszközök értékelési különbözetét az eszköz rendeltetésétől függően (működési, fedezeti, likviditási és kockázati) kell az eszközök analitikus nyilvántartásában, illetve a források között a működési fedezeti, likviditási és kockázati céltartalékon belül elkülöníteni és szükség szerint módosítani.

(8)81 Amennyiben a (6) bekezdés szerinti értékelés során az egyes eszközöknek a mérleg fordulónapjára, a negyedév utolsó napjára – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára – vonatkozó értékelésekor érvényes

a) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet kevesebb, mint az előző értékeléskor volt, az értékelési különbözet csökkenésével egyidejűleg az értékelési különbözet céltartalékát is csökkenteni kell. Az értékelési különbözet és annak céltartaléka negatív előjelű is lehet;

b) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet több, mint az előző értékeléskor volt, a korábbi értékelési különbözetet növelni kell az értékelési különbözet céltartalékának növelésével egyidejűleg.

(9)82 A pénztár a Tv. 59/A–59/F. §-ok szerinti valós értéken történő értékelés szabályait nem alkalmazhatja.

(10)83 Amennyiben a pénztár a számviteli politikájában úgy dönt, hogy alkalmazza a Tv. 54. §-ának (8)–(9) bekezdésében foglalt előírásokat, akkor azokat következetesen köteles alkalmazni.

(11)84 Amennyiben a pénztár a Tv. 54. §-ának (8) bekezdése alapján értékelt értékpapírokat lejárat előtt részben vagy egészben értékesíti, akkor az értékesítéstől számított két évig nem alkalmazhatja a Tv. 54. §-ának (8) bekezdésében foglaltakat.

(12)85 A (11) bekezdésben foglaltak alkalmazása szempontjából nem minősül értékesítésnek az értékpapír óvadéki repóügylet keretében történő értékesítése.

(13)86 A Tv. 54. §-ának (8) bekezdése szerint értékelt és a lejárat évét megelőzően a forgóeszközök közé átminősített értékpapírokat a mérlegben a forgóeszközök között kell kimutatni azzal, hogy az azok értékelésére vonatkozó szabályok nem változnak.

30. § (1)87 A valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, továbbá a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok negyedév végi és mérlegfordulónapi – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára vonatkozó – értékelésekor a devizában kifejezett piaci érték (2) bekezdés szerinti választott devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az eszköz könyv szerinti forintértéke közötti értékkülönbözet céltartalékként megképzett összegén belül elkülönítetten kell kimutatni a járó osztalékot, a devizaárfolyam-változásból és az egyéb piaci árhatásból adódó különbözetet, továbbá a kamatozó értékpapír esetében a negyedév utolsó napjáig, illetve a mérleg fordulónapjáig időarányosan járó kamat összegét.

(2)88 A valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget azok bekerülésekor, illetve a negyedév végi és a mérlegfordulónapi – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a napi – értékeléskor a Tv. 60. §-ának (4) bekezdése szerinti választott devizaárfolyamon kell értékelni.

(3)89

(4) A külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésekor keletkező devizaárfolyam különbözeteket a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve ráfordításaként kell elszámolni.

(5)90 A külföldi pénzértékre szóló kamatozó értékpapírok vételárában lévő kamat forintértékét a bekerülés napján érvényes (2) bekezdés szerinti devizaárfolyamon kell megállapítani és a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentő tételeként kell kimutatni.

(6)91 A külföldi pénzértékre szóló kamatozó értékpapírok negyedév utolsó napjáig, illetve a mérleg fordulónapjáig – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjáig – időarányosan járó – értékelési különbözetben elszámolt – kamat forintértékét az értékelés napján érvényes (2) bekezdés szerinti árfolyamon kell megállapítani.

(7)92

(8) A Tv. 60. §-ának (3) bekezdését a pénztárnak nem kell alkalmazni.

(9)93 A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, a befektetett pénzügyi eszköz, az értékpapír, illetve a külföldi pénzértékre szóló kötelezettség negyedév végi, illetve mérlegfordulónapi – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára vonatkozó – értékelésekor megállapított árfolyamkülönbözetek elszámolására a Tv. 84. §-a (7) bekezdésének g) pontja, és a 85. §-a (3) bekezdésének g) pontja nem alkalmazható.

31. § (1) A működési célú immateriális javak és tárgyi eszközök – a tartós befektetési célú ingatlanok, a beruházások, valamint a beruházásra és felújításra adott előlegek kivételével – a mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelésekor az eszközök piaci értéke és könyv szerinti értéke [a 28. § (2) bekezdésében meghatározott amortizációs kulcsok figyelembevételével meghatározott nettó értéke] közötti pozitív különbözetet értékhelyesbítésként kell kimutatni – az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten – a források között a saját tőke részét képező értékelési tartalékkal szemben. Az eszközök könyvekből történő kivezetésekor, illetve a következő értékeléskor a különbözet csökkenésekor, az értékhelyesbítés csökkentését az értékelési tartalékkal szemben kell megszüntetni.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti értékelés során az egyes eszközök mérleg fordulónapjára vonatkozó

a) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet kevesebb, mint az előző értékeléskor volt, a pozitív értékhelyesbítés csökkenésével az értékelési tartalékot kell csökkenteni;

b) piaci értéke kevesebb, mint a könyv szerinti értéke, a piaci értéket meghaladó különbözetet értékvesztésként kell elszámolni, a korábbi pozitív értékhelyesbítést pedig az értékelési tartalékkal szemben meg kell szüntetni.

(3) A kiegészítő vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető immateriális javak és tárgyi eszközök mérlegfordulónaphoz kapcsolódó értékelésekor a Tv. 58. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

A mérlegtételek alátámasztása leltárral

32. § (1) A mérleget az eszközök és a források mérlegfordulónapra vonatkozó leltározása alapján elkészített leltárral kell alátámasztani.

(2) Az eszközök és a források tételes leltározását a pénztár leltározási és leltárkészítési szabályzatában rögzítettek szerint – a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél a bizonylatoknak a nyilvántartásokkal, az idegen helyen tárolt – letétbe helyezett, vagyonkezelésben lévő – fizikai, illetve letéti számlán vezetett értékpapírok esetén letétkezelői igazolással, dematerializált értékpapírok esetében értékpapír-számlakivonattal történő egyeztetés útján – kell elvégezni.

Az eredménykimutatás tartalma, tagolása

33. § (1) Az eredménykimutatás tagolását a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az egyesített (összesített) eredménykimutatás tagolását a 4. számú melléklet tartalmazza.

(3) A pénztár eredménykimutatása a következő fő részekből áll:

A) Pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenysége

B) Pénztári szolgáltatások fedezete

C) Likviditási fedezet.

(4)94 A pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenységének tárgyévi eredményeként kell kimutatni a pénztár működésével és kiegészítő vállalkozási tevékenységével kapcsolatban az üzleti évben elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások (ideértve a működési célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozamot is, valamint az értékelési különbözet összegében ráfordításként elszámolt céltartalék képzést is) különbözetének adófizetési kötelezettséggel csökkentett összegét.

(5)95 A pénztári szolgáltatások fedezetét kell a nyugdíjszolgáltatásokkal összefüggésben céltartalékként megképezni az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetének, valamint a fedezeti célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegében.

(6)96 A likviditás (a pénztár fizetőképességének) biztosításával, valamint az azonosítatlan befizetések befektetési hozamának fedezetével összefüggésben az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetéből, valamint a likviditási célú befektetési portfolió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegéből kell céltartalékot képezni.

(7) A tárgynegyedéves zárás keretében elkészítendő eredménykimutatásban külön kell bemutatni az üzleti év elejétől a tárgynegyedév végéig elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások különbözeteként adódó eredményt (az üzleti év elejétől halmozott eredmény), valamint az adott negyedévben elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások különbözeteként kimutatott tárgynegyedévi eredményt.

(8)97 Az eredménykimutatásban befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevételként, illetve ráfordításként kell kimutatni az Öbr.-ben meghatározott befektetési formákba eszközölt – a számviteli nyilvántartásban a befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott – befektetésekből adódó bevételeket, illetve ráfordításokat, ideértve a befektetések mérlegfordulónapi, illetve negyedév végi – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára vonatkozó – értékelésekor az értékelési különbözetben bevételként elszámolt várható hozamot, illetve az értékelési különbözet összegében ráfordításként elszámolt céltartalékképzést is.

Az eredménykimutatás tételeinek tartalma

34. § (1) A pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenysége eredményének megállapításánál a működési célú bevételek a következők:

a)98 Tagok által fizetett tagdíj: az Öpt. 36. §-a (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott tagdíjnak a pénztár működési költségeinek fedezetére szolgáló – az alapszabályban meghatározott – része.

b)99 Munkáltatói tagdíj-hozzájárulás: az Öpt. 12. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján a munkáltató által teljesített hozzájárulásnak az Öpt. 36. §-a (3) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint a pénztár működési költségeinek fedezetére szolgáló – az alapszabályban meghatározott – része.

c)100 Meg nem fizetett tagdíjak miatt tartalékképzés: a tárgyidőszakban esedékes – előírt –, de a tárgynegyedévet követő hónap 25-éig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett, működési célú tagdíjak összegében ráfordításként elszámolt tartalékképzés. Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig előírt, de a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg nem rendezett, működési célú tagdíjak összegében ráfordításként elszámolt tartalékképzés.

d) Utólag befolyt tagdíj: a meg nem fizetett működési célú tagdíjak miatti tartalék felhasználása a tárgyidőszakban befolyt tagdíjhátralék összegében.

e)101 Tagok egyéb befizetései: az Öpt. 36. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint a tag által a tagdíjfizetési kötelezettségen felül teljesített befizetéséből a pénztár működési költségeinek fedezetére szolgáló – az alapszabályban meghatározott – része.

f) Működési célra kapott rendszeres támogatás: az Öpt. 36. §-a (3) bekezdésének c) pontjában foglaltak alapján a pénztárat rendszeresen támogató rendelkezése szerint a működési célra juttatott támogatás összege.

g) Működési célra juttatott eseti adomány: a visszafizetési kötelezettség nélkül eseti jelleggel a pénztárnak működési célra juttatott pénzeszközök összege.

h)102 Egyéb bevételek: a 24. § (2) bekezdése szerint képzett előző évi működési céltartalékok felhasználásának összege. Itt kell továbbá kimutatni a tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző üzleti évi káreseményekkel kapcsolatosan a biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig elfogadott, visszaigazolt összeget, továbbá a mérlegkészítés időpontjáig megkapott bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések, sérelemdíjak összegét és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt követelésekre történt befizetések működést megillető összegét. Itt kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor, a pénztárnál kimutatott működési célú tagdíjhátralékának összegében a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználását. Egyéb bevételként kell kimutatni az immateriális javak, a működtetett ingatlanok és működésre szolgáló egyéb tárgyi eszközök közvetlen értékesítéséből származó bevételt. Itt kell továbbá kimutatni az Öpt. 47. § (4)–(5) bekezdése szerint a pénztártag kilépésekor a pénztár alapszabályában meghatározott, pénztártagot terhelő kilépési költség megtérítését, továbbá az Öpt. 36. § (3) bekezdés d) pontja szerinti egyéb bevételeket. Egyéb bevételként kell kimutatni a nyugdíjszolgáltatás folyósításával kapcsolatban felmerült költségek szolgáltatási tartalékból megtérülő összegét, valamint a tagdíjat nem fizető tag egyéni számlájáról az Öpt. 14. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő időpontjától a tag egyéni számlája befektetésének hozamából levont, működési tartalékra jutó hányadot.

i)103 Egyéb bevételek között kell kimutatni továbbá a pénztár működésével kapcsolatban a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség, az átvállalt tartozás összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik, valamint a térítés nélkül kapott (működéshez igénybe vett) szolgáltatások piaci – jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét. Itt kell szerepeltetni a pénztár működése során keletkezett kötelezettségek harmadik személy által – ellentételezés nélkül – átvállalt szerződés (megállapodás) szerinti összegét. Itt kell továbbá kimutatni az Öpt. 31. § (4) bekezdésében meghatározott gazdasági társaságba bevitt – értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő – vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok nyilvántartás szerinti értéke és a társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott értéke közötti különbözetet, ha a társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott érték a több.

j)104 Az egyéb bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a térítés nélkül átvett eszközök (forgalmi, piaci) értékét, az elengedett, átvállalt kötelezettségek beszerzett eszközökhöz kapcsolódó értékét, legfeljebb az elengedett, átvállalt kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét.

(2) Működéssel kapcsolatos ráfordítások között kell elkülönítetten kimutatni a pénztár működésével kapcsolatban felmerült, anyagjellegű ráfordításokat, a személyi jellegű ráfordításokat, az értékcsökkenési leírást, valamint a működéssel kapcsolatos egyéb ráfordításokat.

a)105 Anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni a Tv. 78. §-ának (1)–(6) bekezdésében foglaltak szerint a pénztár működési tevékenységéhez vásárolt és felhasznált anyagok értékét, az igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások – le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló – értékét, az egyéb szolgáltatások értékét (ide nem értve a befektetéssel kapcsolatban igénybe vett szolgáltatásokat), az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét. Itt kell kimutatni a jogosulatlanul felvett járadék bírósági, illetve egyéb úton történő behajtásával összefüggésben felmerült perköltségek, ügyvédi díjak, összegét. Itt kell továbbá kimutatni a fedezeti tartalékból vásárolt, a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlan hasznosítási díjaként a fedezeti célú befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevétellel szemben elszámolt összeget.

b) Személyi jellegű ráfordítások között elkülönítetten kell kimutatni a pénztár állományába tartozó alkalmazottaknak munkabérként elszámolt összeget, a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére számfejtett, elszámolt összeget, a pénztári tisztségviselők tiszteletdíját, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetéseket, valamint a bérjárulékokat.

c) Értékcsökkenési leírásként kell kimutatni az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a 28. § (2)–(5) bekezdése szerint elszámolt értékcsökkenés összegét.

(3)106 Működéssel kapcsolatos egyéb ráfordítások között elkülönítetten kell kimutatni a Felügyelettel kapcsolatos befizetési kötelezettségeket, valamint az olyan egyéb veszteség jellegű ráfordításokat, amelyek a pénztár működési tevékenységével kapcsolatban merülnek fel és nem minősülnek a befektetési tevékenység ráfordításainak.

a)107 Felügyelettel kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a fizetett felügyeleti díjak, valamint a bírságok és egyéb befizetések összegét.

b) Működési céltartalék képzéssel kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a működési célra igénybe vett likviditási tartalék visszapótlásának fedezetére, valamint a 24. § (2) bekezdése szerint az üzleti évben képzett működési céltartalék összegét.

c)108 Egyéb ráfordítások között kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor a pénztárnál kimutatott működési célú tagdíjhátralékának hitelezési veszteségként elszámolt összegét, valamint a Tv. 81. §-a (3) bekezdésének e) pontja szerint elszámolt, készletek könyv szerinti értékét, továbbá a Tv. 81. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint elszámolt értékvesztések összegét.

d)109 Egyéb ráfordításként kell kimutatni a Tv. 81. §-a (2) bekezdésének a)–b) pontja szerint elszámolt káreseményekkel kapcsolatos kifizetéseket, a fizetett bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések, sérelemdíjak összegét, továbbá a Tv. 81. §-a (3) bekezdésének b)–c) pontja szerint a behajthatatlannak minősített – külön nem nevesített – követelésnek az üzleti évben leírt összegét, az eladott immateriális javak, működtetett ingatlanok és működésre szolgáló egyéb tárgyi eszközök könyv szerinti értékét.

e)110 Egyéb ráfordítások között kell kimutatni a pénztár működésével kapcsolatban felmerült, behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelések könyv szerinti értékét, a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben. Itt kell továbbá kimutatni az Öpt. 31. § (4) bekezdésében meghatározott gazdasági társaságba bevitt – értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő – vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok nyilvántartás szerinti értéke és a társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott értéke közötti különbözetet, ha a nyilvántartás szerinti érték a több.

f)111 Nem befektetési célú tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztéseként kell kimutatni a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységének gazdasági társaságba történő kihelyezése során szerzett részesedések, üzletrészek – a Tv. 54. §-a alapján – elszámolt értékvesztését, csökkentve azt a korábban leírt értékvesztések visszaírt összegével.

(4) Szokásos működési tevékenység eredményeként kell kimutatni a pénztár működését szolgáló bevételek és a működéssel kapcsolatos költségek és ráfordítások különbözetének összegét.

(5)112 Működési célú befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevételként elkülönítetten kell kimutatni a működési célú tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok után kapott kamatokat, kamatjellegű bevételeket, nyereségjellegű különbözeteket (árfolyamnyereséget), a befektetési jegyek hozamát, a kapott osztalék és részesedés összegét, valamint a pénzügyi műveletek egyéb bevételeit. Itt kell továbbá kimutatni a befektetési célú ingatlanok hasznosításából származó bevételeket, valamint a működési célú befektetési portfolió értékelési különbözetében elszámolt várható hozam összegét is.

a)113 Kapott kamatok, kamatjellegű bevételek között kell kimutatni a működési célra szolgáló bankbetétek, a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok után a kamatfizetéskor kapott kamatokat, a diszkont értékpapírok eladásakor (beváltásakor) a vételára és névértéke közötti különbözetből az eladásig (beváltásig) időarányosan járó összeget, továbbá a kamatozó értékpapírok eladásakor (beváltásakor) érvényesített kamatok összegét. Kamatjellegű bevételként kell kimutatni a Tv. 84. §-a (5) bekezdésének f) pontja szerint a kamatfedezeti ügyletekkel kapcsolatos realizált nyereséget, az óvadéki repóügylet kapcsán a viszonteladási ár és a vételár közötti különbözet összegében realizált kamatot a repóba vevőnél, továbbá a kölcsönbe adott értékpapír után kapott kölcsönzési díjat. Az óvadéki repó és a valódi penziós ügylettel kapcsolatban kapott kamatot csak az ügylet lejártakor lehet bevételként elszámolni. A kapott kamatokat és kamatjellegű bevételek csökkentő tételeként kell kimutatni a kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat (beszerzéskor elszámolt) összegét.

b)114 Részesedésekből származó bevételeként, árfolyamnyereségeként kell kimutatni a működési célra szolgáló tulajdoni részesedést jelentő befektetések, valamint a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok és diszkont értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor realizált nyereségjellegű különbözeteket. Itt kell továbbá kimutatni az évente tőkét törlesztő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok törlesztésekor elszámolt nyereségjellegű különbözeteket, a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok értékesítésekor realizált árfolyamnyereséget.

c) Befektetési jegyek realizált hozamaként kell kimutatni a Tv. 84. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak megfelelően a befektetési jegyek nettó eszközértéke és névértéke közötti különbözet összegében kapott hozam összegét, továbbá a befektetési alapnak történt eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált hozamot.

d)115 Kapott osztalékok és részesedések között kell kimutatni a működési célú, befektetésnek, illetve forgóeszköznek minősülő tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részvények, üzletrészek) után kapott osztalék, illetve kamatozó részvények után kapott kamat összegét.

e)116 Pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell kimutatni a működési célú deviza- és valutakészletek forintra történő átváltásával kapcsolatos árfolyamnyereséget, valamint a külföldi pénzértékre szóló követelésekhez és kötelezettségekhez kapcsolódó, az adott üzleti évben pénzügyileg realizált árfolyamnyereséget. Itt kell kimutatni a nem fedezeti célú származékos ügyletek közül a határidős és opciós ügyletekkel, valamint a nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletekkel kapcsolatban elszámolt nyereség összegét, a kapott opciós díjat.

f) Befektetési célú ingatlanok hasznosításából, eladásából származó bevételként kell kimutatni a működési célra szolgáló, tartós befektetési célú ingatlanok bérbeadásából származó bérleti díjak összegét, továbbá a működésre szolgáló, tartós befektetési célú ingatlanok és a továbbértékesítési célra beszerzett ingatlanok eladási árának összegét.

g)117 Értékelési különbözetben elszámolt várható hozamként kell kimutatni a működési célú befektetési portfolió mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára – vonatkozóan meghatározott (kamatozó értékpapírok, illetve diszkont értékpapírok esetében a felhalmozott kamatot is tartalmazó) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét. Az értékelési különbözet várható hozamán belül az időarányosan járó kamatok között kell kimutatni a forintban és devizában elhelyezett bankbetétek, valamint a kamatozó értékpapírok (ideértve a külföldi pénzértékre szóló kamatozó értékpapírokat is) utolsó kamatfizetéstől, a kibocsátástól az értékelés napjáig időarányosan járó kamat összegét, valamint a diszkont értékpapírok vételára és névértéke közötti különbözetből a tárgyidőszakra időarányosan jutó összeget. A járó osztalékok között kell kimutatni a tulajdoni részesedést jelentő befektetések után az adózott eredményből járó összeget, valamint a kamatozó részvények után járó kamat összegét. Devizaárfolyam-különbözetek között kell kimutatni a valutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza, továbbá a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok értékelésekor a devizában kifejezett piaci érték 30. § (2) bekezdése szerinti választott devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az eszköz könyv szerinti értéke közötti különbözetből a devizaárfolyam változásából adódó különbözet összegét. Egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözetként kell kimutatni a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok felhalmozott kamattal csökkentett piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét, továbbá a befektetési célú ingatlanok piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.

(6)118 Működési célú befektetéssel kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a működéssel kapcsolatban felvett kölcsön, hitel után fizetendő (fizetett) kamatokat, továbbá a tulajdoni részesedést jelentő befektetések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a diszkont értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor – a kamat nélküli (kamattal csökkentett) – eladási ára és könyv szerinti értéke közötti veszteségjellegű különbözeteket (árfolyamveszteséget), a befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor realizált veszteséget, valamint a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításait. A befektetéssel kapcsolatos ráfordítások elszámolásánál a Tv. 85. §-ának vonatkozó előírásait kell figyelembe venni. Működési célú befektetéssel kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a befektetési célú ingatlanokkal, és az igénybe vett befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos ráfordításokat, valamint a működési célú befektetési portfolió értékelési különbözetének összegében a ráfordításokkal szemben megképzett céltartalék összegét is.

a)119 Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell kimutatni a rövid lejáratú kötelezettségek között nyilvántartott hitelek és kölcsönök után fizetett, fizetendő (esedékes) kamat összegét. Itt kell továbbá kimutatni a Tv. 85. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerinti kamatfedezeti ügyletek realizált veszteségét, valamint az óvadéki repó ügyletek kapcsán a visszavásárlási ár és az eladási ár közötti különbözet összegében kifizetett kamatot a repóba adónál. Az óvadéki repó és a valódi penziós ügylettel kapcsolatban fizetett kamatot csak az ügylet lejártakor lehet ráfordításként elszámolni.

b)120 Részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell kimutatni a működési célra szolgáló tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részvények, üzletrészek) értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti veszteségjellegű különbözetet, valamint a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor az eladási árban lévő kamattal, diszkont értékpapírnál a vételár és a névérték közötti különbözetnek az eladás (beváltás) időpontjáig időarányosan meghatározott összegével csökkentett eladási ár és a könyv szerinti érték közötti veszteségjellegű különbözetet. Itt kell továbbá kimutatni az évente tőkét törlesztő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok törlesztéskor elszámolt veszteségjellegű különbözeteket, valamint a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok értékesítésekor realizált árfolyamveszteséget, valamint a térítés nélkül átadott befektetett eszközök között kimutatott működési célú részesedések nyilvántartás szerinti értékét is.

c) Befektetési jegyek realizált veszteségeként kell kimutatni a befektetési jegyek befektetési alapnak történő eladásakor, beváltásakor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget.

d)121

e)122 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell kimutatni a működési célú deviza- és valutakészletek forintra történő átváltásával kapcsolatos árfolyamveszteséget, a külföldi pénzértékre szóló követeléshez és kötelezettséghez kapcsolódó, az adott üzleti évben realizált árfolyamveszteséget. Itt kell továbbá kimutatni a nem fedezeti célú származékos ügyletek közül a határidős és opciós ügyletekkel, valamint a nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletekkel kapcsolatban elszámolt veszteség összegét, a – nem befektetési célú értékpapír beszerzéssel összefüggésben – fizetett opciós díjat, brókeri jutalékot.

f) Befektetési célú ingatlannal kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a működési célra szolgáló, tartós befektetési célú, bérbe adott ingatlanok fenntartásával, működtetésével összefüggésben felmerült költségek – nem a bérbevevő által viselt – összegét, valamint az elszámolt értékcsökkenési leírás összegét. Itt kell továbbá kimutatni a működésre szolgáló, tartós befektetési célú ingatlanok és a továbbértékesítés céljára beszerzett ingatlanok eladáskori könyv szerinti értékét.

g) Befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások között kell kimutatni a pénztár működési célú befektetési tevékenységével összefüggésben felmerült vagyonkezelői díjak, letétkezelői díjak, értéktári szolgáltatásokért fizetett díjak stb. összegét.

h)123 Értékelési különbözetből képzett céltartalékként kell kimutatni a befektetéssel kapcsolatos ráfordítások között az (5) bekezdés g) pontja szerinti jogcímen elszámolt várható hozam összegében megképzett céltartalékot.

(7)124 A működési célú befektetési tevékenység eredménye a működési célú befektetések bevételeinek (ideértve a működési célú befektetési portfolió értékelési különbözetében elszámolt várható hozam összegét is) és ráfordításainak (ideértve az értékelési különbözet összegében ráfordításként megképzett céltartalékot is) különbözete.

(8)125

(9)126

(10)127

(11)128

(12) Kiegészítő vállalkozási tevékenység bevételei között kell kimutatni az Öpt. 2. §-a (4) bekezdésének d) pontja szerinti tevékenységből származó bevételek összegét.

(13) Kiegészítő vállalkozási tevékenység ráfordításai között kell kimutatni az Öpt. 2. §-a (4) bekezdésének d) pontja szerinti tevékenységgel összefüggésben felmerült – közvetlen, illetve közvetett – költségek és ráfordítások összegét.

(14) Kiegészítő vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységével kapcsolatos bevételek és ráfordítások különbözete.

(15) Adófizetési kötelezettség a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységének eredménye után fizetendő társasági adó összege.

(16)129 Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye a pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenysége eredményének adófizetéssel csökkentett együttes összege.

35. § (1) A pénztár fedezeti célú eredményének megállapításánál szolgáltatási célú bevételek a következők:

a)130 Tagok által fizetett tagdíj: az Öpt. 36. §-a (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott tagdíjnak a pénztár által a pénztártag részére nyújtandó nyugdíjszolgáltatások fedezetére szolgáló – a felhalmozási időszak alatt az alapszabályban meghatározott mértékben a pénztártag egyéni számláján jóváírt – része.

b)131 Munkáltatói tagdíj-hozzájárulás: az Öpt. 12. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján a munkáltató által teljesített hozzájárulásnak a pénztár által a pénztártag részére nyújtandó nyugdíjszolgáltatás fedezetére szolgáló – a felhalmozási időszak alatt a pénztártag egyéni számláján az alapszabályban meghatározott mértékben jóváírt – része.

c)132 Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés: a tárgyidőszakban esedékes – előírt –, de a tárgynegyedévet követő hónap 25-éig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett, nyugdíjszolgáltatási célú tagdíjak összegében ráfordításként elszámolt tartalékképzés. Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig előírt, de a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg nem rendezett, nyugdíj-szolgáltatási célú tagdíjak összegében ráfordításként elszámolt tartalékképzés.

d) Utólag befolyt tagdíj: a meg nem fizetett nyugdíjszolgáltatási célú tagdíjak miatti tartalék felhasználás a tárgyidőszakban befolyt tagdíjhátralék összegében.

e)133 Tagok egyéb befizetései: az Öpt. 36. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint a tag által a tagdíjfizetési kötelezettségen felül teljesített befizetéséből a pénztár által a pénztártag részére nyújtandó nyugdíjszolgáltatások fedezetére szolgáló – a felhalmozási időszak alatt a pénztártag egyéni számláján az alapszabályban meghatározott mértékben jóváírt – része. Itt kell elkülönítetten kimutatni az Szja tv. 44/A. §-a szerint a tag nyilatkozata alapján az adóhatóság által átutalt összeget.

f) Szolgáltatások fedezetére kapott rendszeres támogatás: az Öpt. 36. §-a (3) bekezdésének c) pontjában foglaltak alapján a pénztárat rendszeresen támogató rendelkezése szerint a nyugdíjszolgáltatási célra juttatott támogatás összege.

g) Szolgáltatások fedezetére juttatott eseti adomány: a pénztárat eseti jelleggel támogató rendelkezése szerint a pénztárnak nyugdíjszolgáltatási célra juttatott adomány összege.

h) Szolgáltatási célú egyéb bevételek között kell kimutatni az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt követelésekre történt befizetések fedezeti tartalékot megillető részét. Ezen a soron kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor, a pénztárnál kimutatott nyugdíjszolgáltatási célú tagdíjhátralékának összegében a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználását.

(2)134 Egyéni számlán elszámolt szolgáltatási célú egyéb ráfordítások között kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor a pénztárnál kimutatott, nyugdíj-szolgáltatási célú tagdíjhátralékának az üzleti évben leírt összegét, valamint a külön soron nem nevesített egyéb szolgáltatási célú ráfordítások összegét.

(3)135 Fedezeti célú befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevételként kell kimutatni a nyugdíjszolgáltatási célú bevételekből eszközölt befektetések – 34. § (5) bekezdésének a)–g) pontja szerinti jogcímeken elszámolt – hozambevételeiből [ideértve az Öbr. 27. §-ának (2) bekezdése alapján a fedezeti tartalék terhére nyújtott tagi kölcsönök után kapott kamatokat is] az egyéni számlákat és a szolgáltatási tartalékot megillető összeget. Itt kell továbbá kimutatni a fedezeti tartalékból vásárolt, a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlan hasznosítási díjaként a működés anyagjellegű ráfordításával szemben elszámolt összeget.

(4) Fedezeti célú befektetéssel kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a pénztár nyugdíjszolgáltatási célú befektetési tevékenységével kapcsolatos – a 34. § (6) bekezdésének a)g) pontja szerinti jogcímeken elszámolt – ráfordítások egyéni számlákat és szolgáltatási tartalékot terhelő összegét.

(5)136 Fedezeti célú befektetési tevékenység eredménye (nettó hozam) a fedezeti célú befektetések bevételei (ideértve a fedezeti célú befektetési portfolió értékelési különbözetében elszámolt várható hozamot is) és ráfordításai különbözete. Az egyéni számlákon jóváírható és a szolgáltatási tartalékba helyezhető realizált nettó hozam, illetve az értékelési különbözet összegét az eredménykimutatásban elkülönítetten kell kimutatni.

(6) Fedezeti céltartalékként kell kimutatni az (1) bekezdésnek a)h) pontja szerinti szolgáltatási célú bevételek, valamint a (3) bekezdés szerinti fedezeti célú befektetési tevékenység bevételei együttes összegének és a (2) bekezdés szerinti szolgáltatási célú ráfordítások, valamint a (4) bekezdés szerinti fedezeti célú befektetési tevékenység ráfordításai együttes összegének különbözetében ráfordításként megképzett céltartalékot.

(7)137 A fedezeti céltartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni a szolgáltatási célú bevételek és ráfordítások különbözetének összegében, valamint a realizált nettó hozam összegében, továbbá az értékelési különbözet összegében megképzett, az egyéni számlákon és a szolgáltatási tartalékon jóváírt céltartalékot.

36. § (1) A pénztár likviditási célú eredményének megállapításánál a likviditási célú bevételek a következők:

a)138 Tagok által fizetett tagdíj: az Öpt. 36. §-a (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott tagdíjnak a pénztár likviditási fedezetére szolgáló – az alapszabályban meghatározott – része.

b)139 Munkáltatói tagdíj-hozzájárulás: az Öpt. 12. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján a munkáltató által teljesített hozzájárulásnak az Öpt. 36. §-a (3) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint a pénztár likviditási fedezetére szolgáló – az alapszabályban meghatározott – része.

c)140 Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés: a tárgyidőszakban esedékes – előírt –, de a tárgynegyedévet követő hónap 25-éig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett, likviditási célú tagdíjak összegében ráfordításként elszámolt tartalékképzés. Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig előírt, de a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg nem rendezett, likviditási célú tagdíjak összegében ráfordításként elszámolt tartalékképzés.

d) Utólag befolyt tagdíj: a meg nem fizetett likviditási célú tagdíjak miatti tartalék felhasználás a tárgyidőszakban befolyt tagdíjhátralék összegében.

e)141 Tagok egyéb befizetése: az Öpt. 36. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint a tag által a tagdíjfizetési kötelezettségen felül teljesített befizetéséből a pénztár likviditási fedezetére szolgáló – az alapszabályban meghatározott – része.

f) Likviditási célra kapott rendszeres támogatás: az Öpt. 36. §-a (3) bekezdésének c) pontjában foglaltak alapján a pénztárat rendszeresen támogató rendelkezése szerint a likviditási célra juttatott támogatás összege.

g) Likviditási célra juttatott eseti adomány: a pénztárat eseti jelleggel támogató rendelkezése szerint a pénztárnak likviditási célra juttatott adomány összege.

h)142 Likviditási célú egyéb bevételek: az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt követelésekre történt befizetések likviditási tartalékot megillető része. Ezen a soron kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor, a pénztárnál kimutatott likviditási célú tagdíjhátralékának összegében a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználását, valamint a tagdíjat nem fizető tag egyéni számlájáról az Öpt. 14. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő időpontjától a tag egyéni számlája befektetésének hozamából levont, likviditási tartalékra jutó hányadot.

(2) Likviditási célú egyéb ráfordítások között kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor, a pénztárnál kimutatott, likviditási célú tagdíjhátralékának az üzleti évben leírt összegét, valamint a külön soron nem nevesített egyéb likviditási célú ráfordítások összegét.

(3)143 Likviditási célú befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevételként kell kimutatni a likviditási célú bevételekből, valamint az azonosítatlan befizetésekből eszközölt befektetések – 34. § (5) bekezdésének a)–g) pontja szerinti jogcímeken elszámolt – hozambevételeket.

(4) Likviditási célú befektetéssel kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a pénztár likviditási célú befektetési tevékenységével kapcsolatos – a 34. § (6) bekezdésének a)g) pontja szerinti jogcímeken elszámolt – ráfordítások összegét.

(5) Az eredménykimutatásban külön soron be kell mutatni az azonosítatlan befizetések befektetéséből származó bevételeket és ráfordításokat.

(6)144 Likviditási célú befektetési tevékenység eredménye (nettó hozam) a likviditási célú befektetések bevételeinek (ideértve a likviditási célú befektetési portfolió értékelési különbözetében elszámolt várható hozamot is) és ráfordításainak a különbözete.

(7)145 Likviditási céltartalékként kell kimutatni az (1) bekezdésnek a)–h) pontja szerinti likviditási célú bevételek, valamint a (3) bekezdés szerinti likviditási célú befektetési tevékenység bevételei együttes összegének és a (2) bekezdés szerinti likviditási célú egyéb ráfordítások, valamint a (4) bekezdés szerinti likviditási célú befektetési tevékenység ráfordításai együttes összegének különbözetében, – egyéb likviditási célokra, valamint az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára – ráfordításként megképzett céltartalékot, továbbá az értékelési különbözetből képzett céltartalékot.

A pénzügyi teljesítmény alakulása kimutatás tagolása, tartalma

37. §146

Portfolió állomány kimutatás

37/A. §147

A pénztárak egyesülése, szétválása

Vagyonmérleg, vagyonleltár

38. § (1) A pénztárak egyesülése (összeolvadása, beolvadása), szétválása (különválása, kiválása) (a továbbiakban együtt: átalakulás) során az egyesülő, a szétváló (a továbbiakban: átalakuló) (jogelőd) pénztár(ak) és az átalakulással létrejövő (jogutód) pénztár(ak) vagyonának megállapításához vagyonmérleget kell készíteni. A vagyonmérleget vagyonleltárral kell alátámasztani. A vagyonleltár tételesen tartalmazza a jogelőd, illetve a jogutód pénztár(ak) eszközeit és forrásait.

(2)148 Az (1) bekezdés szerinti vagyonmérleget és vagyonleltárt az átalakulás során két alkalommal kell elkészíteni: először az átalakulásról szóló döntés megalapozásához, illetve a tevékenységi engedély iránti kérelem alátámasztására – a pénztár közgyűlése által meghatározott fordulónapra (vagyonmérleg-tervezet és vagyonleltár-tervezet) –, majd az átalakulás (a jogutód pénztár alapszabálya hatálybalépésének időpontja, amelyet az alapszabály elfogadásával egyidejűleg a második közgyűlés határoz meg) napjával (végleges vagyonmérleg és végleges vagyonleltár).

(3) A vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetet és a végleges vagyonmérleget), a vagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet és a végleges vagyonleltárt) az e rendelet szerinti beszámoló mérlegére és az azt alátámasztó leltárra vonatkozó előírások szerint kell elkészíteni a (4)–(12) bekezdésben és a 39–41. §-ban foglaltak figyelembevételével.

(4) A (3) bekezdés szerinti vagyonmérleget – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – háromoszlopos formában kell elkészíteni oly módon, hogy

a) az átalakuló pénztár vagyonmérlegének

1. első oszlopa tartalmazza – a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az eszközök és források könyv szerinti értékét,

2. második oszlopa tartalmazza a (9)–(10) bekezdés szerinti átértékelési különbözetet,

3. harmadik oszlopa tartalmazza az első és a második oszlop összevont értékeként a vagyonértékelés szerinti értéket;

b) az átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérlegének

1. első oszlopa tartalmazza – a (6)–(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a jogelőd pénztár vagyonértékelés szerinti vagyonát [az a) pont szerinti vagyonmérleg harmadik oszlopa],

2. második oszlopa tartalmazza az esetleges különbözeteket,

3. harmadik oszlopa tartalmazza az első és a második oszlop összevont értékeként a jogutód pénztár vagyonát.

(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyonmérleget külön-külön kell elkészíteni:

a) beolvadás esetében a beolvadó, illetve az átvevő pénztárnak,

b) összeolvadás esetén az egyesülő pénztáraknak.

(6) A (4) bekezdés b) pontja szerinti vagyonmérleg első oszlopa a jogelőd pénztárak vagyonértékelés szerinti vagyonát

a) beolvadás esetében a beolvadó és átvevő pénztár megbontásban és együttesen,

b) összeolvadás esetében az egyesülő pénztárak szerinti megbontásban és együttesen

tartalmazza.

(7) A (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyonmérleget az átalakulással létrejövő pénztárak vagyonmérlegének elkészítéséhez meg kell bontani a pénztár közgyűlése által meghatározott módon

a) különválás esetében a különválással létrejövő pénztárak vagyonmérlegére,

b) kiválás esetében a kiválással létrejövő, valamint a továbbműködő pénztár vagyonmérlegére.

(8) A (4) bekezdés a) pontjában szereplő könyv szerinti értéket az átalakuló pénztár e rendelet szerinti beszámolója mérlegére vonatkozó előírásoknak megfelelően kell meghatározni, ideértve az e rendelet 29–31. §-a szerinti értékelést is.

(9) Az átalakuló pénztár, a (8) bekezdés szerint értékelt eszközein kívüli eszközeit és kötelezettségeit is átértékelheti, a mérlegében (könyveiben) értékkel nem szereplő, de tulajdonát képező eszközöket, illetve várható kötelezettségeit a vagyonmérlegbe felveheti.

(10) A (9) bekezdésben foglaltak szerint értékelt eszközök és kötelezettségek külön-külön kimutatott átértékelési különbözetének soronként összevont értékét a (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyonmérleg második oszlopában kell kimutatni.

(11) Beolvadás esetében az átvevő pénztárnál, kiválás esetében a továbbműködő pénztárnál nem lehet a (8)–(9) bekezdésben foglalt értékelést, illetve átértékelést elvégezni.

(12) A vagyonmérleget (mind a vagyonmérleg-tervezetet, mind a végleges vagyonmérleget) és az azt alátámasztó vagyonleltárt (mind a vagyonleltár-tervezetet, mind a végleges vagyonleltárt) könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. Az átalakulás számviteli bizonylata a könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg.

Az átalakuló pénztár vagyonmérleg-tervezete

39. § (1) Az átalakuló pénztárnak – a pénztár közgyűlése által meghatározott fordulónapra (amely nem lehet későbbi időpont, mint a pénztár alapszabályának elfogadásáról, illetve módosításáról határozó közgyűlés időpontja) – vagyonmérleg-tervezetet kell készíteni. A vagyonmérleg-tervezetet (azonos fordulónappal) vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani.

(2) Az átalakuló pénztár vagyonmérleg-tervezete az (1) bekezdés szerinti fordulónapra vonatkozóan tartalmazza az átalakuló pénztár eszközeinek és kötelezettségeinek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is), ezek különbözeteként a saját tőkének az értékét könyv szerinti, illetve az átértékelési különbözettel korrigált értéken.

(3) Az átalakuló pénztár vagyonmérleg-tervezetében – külön oszlopban – kimutatott átértékelési különbözetek összevont értékével a tartaléktőkét kell helyesbíteni.

(4) Az átalakuló pénztár a vagyonmérleg-tervezet fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni.

Átalakulással létrejövő pénztár
vagyonmérleg-tervezete

40. § (1) Az átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérleg-tervezete ,,jogelőd'' pénztár vagyonát tartalmazó oszlopának adatai megegyeznek az átalakuló pénztár(ak) 39. § szerinti vagyonmérleg-tervezete harmadik oszlopának adataival a 38. § (7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

(2) A kiválással létrejövő pénztárnak – ha élt a 38. § (9) bekezdése szerinti átértékelés lehetőségével – a vagyonmérleg-tervezete ,,különbözetek'' oszlopában elkülönítetten kell kimutatnia az átértékelési különbözetet a 39. § (3) bekezdésében foglaltak szerint.

(3) A pénztárak egyesülése esetén az átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérleg-tervezetében a ,,különbözetek'' oszlopban kell kiszűrni az egyesülő (jogelőd) pénztárak vagyonmérleg-tervezeteiben szereplő, egymással szemben fennálló követelések-kötelezettségek tételeit a követelések és a kötelezettségek csökkentésével.

(4) Az átalakulással létrejövő pénztár vagyonmérleg-tervezetének ,,különbözetek'' oszlopa szolgál a jogszabályban külön nem nevesített egyéb tételek rendezésére.

(5) Az átalakulással létrejövő pénztár 39. § (1) bekezdése szerinti fordulónapra elkészített vagyonmérleg-tervezetét (azonos fordulónappal) tételes adatokat tartalmazó vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztani.

Végleges vagyonmérleg

41. § (1)149 Az átalakulás (a jogutód pénztár alapszabálya hatálybalépésének időpontja) napját követő 90 napon belül végleges vagyonleltárral alátámasztott végleges vagyonmérleget kell készíteni és a Felügyeletnek megküldeni mind az átalakuló, mind az átalakulással létrejövő pénztár(ak)ra vonatkozóan.

(2) A végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt a (3)–(4) bekezdések szerinti eltéréssel a 38–40. §-ban foglaltaknak megfelelően kell elkészíteni.

(3)150 Az átalakulás során megszűnő pénztár a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően köteles az átalakulás napjával – mint mérleg fordulónappal – az e rendelet szerinti beszámolóját elkészíteni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni. Az átalakulás során megszűnő pénztárnak nem kell üzleti jelentést készítenie.

(4) Az átalakulás során megszűnő pénztár a (3) bekezdés szerinti beszámolóját az átalakulás napját követő 90 napon belül köteles a Felügyeletnek megküldeni.

(5) Az az átalakuló pénztár, amely az átalakulás során nem szűnik meg (beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a továbbműködő pénztár), a végleges vagyonmérlegét a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni, az átvett-átadott eszközöket, kötelezettségeket (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is), ezek különbözeteként a saját tőkét a folyamatos könyvelés keretében rendezi.

(6)151 Az átalakulás során megszűnő pénztár a (3) bekezdés szerinti beszámolója mérlegét és eredménykimutatását a közgyűlés jóváhagyását követő 30 napon belül a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Felügyelet által üzemeltetett közzétételi helyen köteles közzétenni.

(7)152 Az internetes honlappal rendelkező pénztár a (3) bekezdés szerinti beszámolóját a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a közgyűlés jóváhagyását követő 30 napon belül az internetes honlapján is köteles közzétenni.

Ágazatok vegyes nyugdíjpénztárrá alakulása, ágazatok szétválása

41/A. §153 (1) Az ágazatok vegyes nyugdíjpénztárrá alakulására a beolvadásra vonatkozó, az ágazatok szétválása esetén a kiválásra vonatkozó 38–41. §-ban foglalt rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az ágazatok vegyes nyugdíjpénztárrá alakulása esetén nem lehet a 38. § (8)–(10) bekezdésében, valamint a 40. § (3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni.

(3) Az ágazatok vegyes pénztárrá alakulása esetén az önkéntes nyugdíjpénztár a végleges vagyonmérlegét a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat – mint önkéntes nyugdíjpénztári ágazat – folyamatosan köteles vezetni.

(4) A vegyes nyugdíjpénztáron belül a magánnyugdíjpénztári ágazat az átalakulás napjával elkészített beszámolója mérlegének adatai alapján nyitja meg főkönyvi számláit.

Sajátos könyvvezetési előírások

42. § (1)154 A működési, a fedezeti, valamint a likviditási céltartalékokat az ilyen címen nevesített ráfordításokkal szemben kell képezni. A fedezeti céltartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni az egyéni számlák, illetve a szolgáltatási tartalék befektetéséből származó realizált hozambevételekből, valamint az értékelési különbözetből képzett céltartalékot. A működési, illetve likviditási céltartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni a realizált hozambevételekből és az értékelési különbözetből képzett céltartalékot.

(2) Az Öpt. 36. §-ának (2) és (5) bekezdésében foglaltak alapján történő céltartalékok közötti átcsoportosítást a céltartalékok között közvetlenül kell elszámolni.

(3)155 A fedezeti céltartalékon belül az egyéni számlákat és a szolgáltatási számlákat kötelezettség és kötelezettség teljesítése alszámlákra bontva kell vezetni. A szolgáltatási számla alszámláit nyugdíjszolgáltatási típusonként megbontva kell megnyitni. Az egyéni számlához kapcsolódóan pénztártagonként analitikus nyilvántartást kell vezetni. Az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell bevételi és kiadási jogcímek szerinti megbontásban, időrendi sorrendben, egységes szerkezetben a tárgyidőszakban történt jóváírásokat, illetve terheléseket, valamint a jóváírások és terhelések különbözetének összegében az adott időszak (tárgynegyedév, tárgyév) végén a pénztártagnak a pénztárral szemben fennálló, elismert követelését. Az egyéni számlákról és szolgáltatási tartalékokról vezetett analitikus nyilvántartás adatainak a fedezeti tartalék kimutatására szolgáló főkönyvi számlák egyenleg adataival való egyezőségét, a tárgyidőszak végi hozamfelosztást követően – szolgáltatási célú bevételek, realizált hozam, illetve értékelési különbözet megbontásban – biztosítani kell. Az egyéni számlákon és a szolgáltatási tartalékon jóváírt értékelési különbözetet a pénztártagonként vezetett analitikus nyilvántartásban nem kell a 24. § (6) bekezdése szerinti jogcímeken alábontani. Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell bevételi és kiadási jogcímek szerinti megbontásban, időrendi sorrendben, egységes szerkezetben a jóváírásokat, illetve terheléseket, valamint a jóváírások és terhelések különbözetének összegében az adott időszak végén a pénztártagnak a pénztárral szemben fennálló, elismert követelését. Az egyéni számlákon ezen adatokat forintban és elszámoló egységekben kell kimutatni. Az egyéni számla analitika elsődleges nyilvántartása elszámoló egységben történik. Az egyéni számla egyenlege az aktuális elszámoló egységek számának és az elszámoló egységek árfolyamának szorzatával egyezik meg. Az egyéni számlákról vezetett analitikus nyilvántartás adatainak a fedezeti tartalék kimutatására szolgáló főkönyvi számlák egyenleg adataival való egyezőségét havi szinten biztosítani kell. A pénztárnak az egyezőséget főkönyvi és analitikus nyilvántartásai felhasználásával napi szinten is igazolnia kell a havi zárással lezárt hónapok vonatkozásában.

(4) A felhalmozási időszakban a taggal szembeni kötelezettséget az egyéni számla kötelezettség alszámláin kell elszámolni. A nyugdíjszolgáltatási időszak megkezdésekor – annak összegét – az egyéni számla kötelezettség teljesítése alszámláival szemben kell átvezetni a pénztártag által választott szolgáltatástípusnak megfelelő szolgáltatási számla kötelezettség alszámlájára.

(5) A nyugdíjszolgáltatás folyósításakor a pénztártagnak kifizetett összeggel a szolgáltatástípusonként megnyitott szolgáltatási számla kötelezettség teljesítése alszámláját kell csökkenteni a pénzeszközök csökkentésével egyidejűleg.

(6)156 A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadások (költségek, ráfordítások) összegét a szolgáltatási számla kötelezettség teljesítése alszámlájával szemben működési célú egyéb bevételként kell elszámolni.

(7)157 A pénztártag kilépésekor, más pénztárba történő átlépésekor vagy a tagsági viszony egyéb módon történő megszűnésekor, továbbá az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott összeg egészének vagy egy részének felvételekor a taggal szembeni kötelezettségeket kell növelni az egyéni számla, illetve szolgáltatási számla kötelezettségek teljesítése alszámlájával szemben.

(8) A pénztár jogutód nélküli megszűnésekor a pénztártag más pénztárhoz történő átlépése esetén a pénztártagot megillető, a fedezeti tartalékban lévő egyéni, illetve szolgáltatási számlák, valamint a likviditási tartalékok eszközfedezetét képező értékpapírok, egyéb vagyontárgyak és pénzeszközök értékét csökkenteni kell a megfelelő tartalékkal szemben.

(9)158 A más pénztártól átlépő pénztártagok egyéni számlájának, illetve járadékfedezetének (szolgáltatási számlájának) átvételekor, azok fedezetéül kapott befektetések és pénzeszközök összegével növelni kell a megfelelő eszköz számlák értékét a fedezeti tartalékban lévő egyéni, illetve szolgáltatási számlákkal szemben.

(10) A más pénztárból átlépő tag által hozott, a tag követelésének megfelelő összeget, amelyet az átadó pénztár már visszaigazolt – de pénzügyileg még nem rendezett –, egyéb követelésként kell elszámolni a pénztártaggal szembeni kötelezettséggel szemben.

(11)159 A tagdíjkövetelések negyedévet követő hónap 25-éig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett összegét meg nem fizetett tagdíjak tartalékaként kell megképezni a ráfordításokkal szemben. Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig előírt, de a tárgynegyedév végéig, illetve a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg nem rendezett összegét kell meg nem fizetett tagdíjak tartalékaként megképezni a ráfordításokkal szemben.

(12) A befolyt tagdíjhátralék összegét utólag befolyt tagdíjak bevételeként kell elszámolni a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználásával.

(13) A pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor a pénztárnál kimutatott tagdíjhátralékának összegét az egyéb ráfordítások között hitelezési veszteségként kell elszámolni a tagdíjkövetelések csökkentésével egyidejűleg, valamint a meg nem fizetett tagdíjak tartalékát felhasználásként kell elszámolni az egyéb bevételekkel szemben.

(14)160 A pénztártag kilépésekor, más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor, továbbá az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott összeg egészének vagy egy részének felvételekor, illetve a tagi kölcsön nyújtásakor a pénztár alapszabályában vagy belső szabályzatában megállapított, a pénztártagot terhelő költség megtérítését a működési tevékenység egyéb bevételeként kell elszámolni.

(15) A tartaléktőke és a fedezeti, illetve a likviditási céltartalékok közötti átcsoportosítást a tartaléktőke és a céltartalékok között közvetlenül kell elszámolni.

(16) Az azonosítatlan (függő) befizetések azonosításakor annak összegét tagdíjbevételként kell elszámolni az egyéb rövid lejáratú kötelezettség csökkentésével egyidejűleg.

(17)161 Az azonosítatlan (függő) befizetések azonosításakor, azok befektetéséből származó nettó hozam likviditási tartalékban kimutatott összegét a fedezeti tartalékon belül az egyéni számlákon a hozambevételekből képzett céltartalékra, a likviditási céltartalékon belül az egyéb likviditási célokra képzett céltartalékra, illetve a tartaléktőkére kell átvezetni. A visszautalt összegre eső hozamot a likviditási céltartalékon belül az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék javára kell átvezetni.

(18)162 A pénztártagnak éven belüli visszafizetési kötelezettséggel nyújtott tagi kölcsönből a lejárati időn belül vissza nem fizetett tőketartozás, valamint a felvett kölcsön után felszámított időarányos kamat összegével a pénztártag egyéni számláját kell megterhelni oly módon, hogy a tőketartozás összegével a tagi kölcsönök állományát kell csökkenteni az egyéni számla kötelezettség teljesítése alszámlájával szemben, a kölcsön után járó időarányos kamatot a fedezeti tartalék kamatbevételeként kell elszámolni az egyéni számla kötelezettség teljesítése alszámlájával szemben.

(19)163 Amennyiben a pénztártag a tagdíjat a pénztár alapszabályában megjelölt időtartamon túl nem fizeti, a tag egyéni nyugdíjszámlájának befektetéséből származó hozama csökkenthető a mindenkori pénztári egységes tagdíjnak a működési és likviditási tartalékra jutó hányadnak megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével. A működési, illetve a likviditási tartalékot megillető összeget működési célú, illetve likviditási célú egyéb bevételként kell elszámolni az egyéni számlákon jóváírt, realizált hozambevételekből képzett céltartalék igénybevétele alszámlával szemben.

(20) A devizában vásárolt külföldi értékpapírokat a 0. számlaosztályban értékpapíronkénti és devizánkénti megbontásban kell kimutatni.

(21)164 Az egyéni számlákról vezetett analitikus nyilvántartásban külön ki kell mutatni az Öpt. 47. §-ának (7) bekezdése szerinti tagi lekötés összegét, valamint azt a 0-ás számlaosztályban hitelintézettel szembeni függő kötelezettségként nyilvántartásba kell venni.

42/A. §165 (1)166 Az Öbr.-ben meghatározott befektetési formákba eszközölt működési, fedezeti, likviditási és kockázati célú befektetések, valamint a függő portfolió mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára – vonatkozóan meghatározott, (kamatozó értékpapírok, illetve diszkont értékpapírok esetében a felhalmozott kamatot is tartalmazó) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét a befektetési tevékenység bevételei között az értékelési különbözet várható hozamaként kell elszámolni az egyes eszközcsoportokon belül elkülönítetten megnyitott és vezetett értékelési különbözet számlákkal szemben. Az értékelési különbözet várható hozambevételei között elkülönítetten kell kimutatni az időarányosan járó kamatot, a járó osztalékot, a devizaárfolyam-változásból adódó különbözeteket, valamint az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözeteket.

(2) Időarányosan járó kamatbevételként kell elszámolni:

a)167 a névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont – hitelviszonyt megtestesítő, befektetett eszközként vagy forgóeszközként kimutatott – értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott üzleti év mérlegfordulónapjáig, illetve a tárgynegyedév utolsó napjáig – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjáig – terjedő időszakra arányosan járó összegét mindaddig, amíg ezen értékpapírokat a pénztár nem értékesíti, nem váltja be, a könyvekből nem vezeti ki;

b)168 a befektetett pénzügyi eszközök, illetve a forgóeszközök közé sorolt hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok után az adott üzleti év mérlegfordulónapjáig, illetve a tárgynegyedév utolsó napjáig – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjáig – terjedő időszakra időarányosan járó kamat összegét;

c)169 a forintban és devizában elhelyezett bankbetétek után az adott üzleti év mérlegfordulónapjáig, illetve a tárgynegyedév utolsó napjáig – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjáig – terjedő időszakra időarányosan járó kamat összegét.

(3) Járó osztalék bevételként kell elszámolni a tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések, üzletrészek, részvények) után az illetékes szerv által már jóváhagyott osztalék (részesedés) járó összegét, valamint a kamatozó részvények után járó kamat összegét.

(4)170 A devizaárfolyam-különbözetek között elkülönítetten kell kimutatni a valutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza, továbbá a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok mérlegfordulónapi, illetve negyedév végi – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az értékelés napjára vonatkozó – értékelésekor a devizában kifejezett piaci érték 30. § (2) bekezdése szerinti választott devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az eszköz könyv szerinti értéke közötti különbözet összegéből

a) a devizaárfolyam változásából adódó nyereségjellegű különbözet (árfolyamnyereség) bevételként elszámolt összegét, illetve

b) a devizaárfolyam változásából adódó veszteségjellegű különbözet (árfolyamveszteség) bevételt csökkentő tételként elszámolt összegét.

(5)171 Az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözetek között kell elszámolni a tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések, üzletrészek, részvények) piaci értékének a jóváhagyott (járó) osztalékkal csökkentett összege és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok felhalmozott kamattal csökkentett piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét, továbbá a befektetési célú ingatlanok piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét. Itt kell továbbá kimutatni az értékelés napjáig le nem zárt származékos ügyletek közül a határidős és opciós ügyletek várható eredményének összegét. Az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözeten belül elkülönítetten kell kimutatni a bevételként elszámolt nyereségjellegű különbözetek (árfolyamnyereség) összegét, és a bevételt csökkentő tételként elszámolt veszteségjellegű különbözetek összegét.

(6) Az értékpapír eladásakor (beváltásakor), az adott értékpapír értékelési különbözetében kimutatott időarányos kamat, járó osztalék, devizaárfolyam-különbözet, illetve egyéb piaci értékítéletből adódó különbözet összegét bevételt csökkentő tételként kell elszámolni az értékpapír értékelési különbözetével szemben, egyidejűleg az értékelési különbözetből képzett céltartalékot is csökkenteni kell a megfelelő ráfordítás számlákkal szemben.

(7)172 A tárgynegyedév végi – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetén a napi – értékelés során megállapított értékelési különbözet állománya és az értékelési különbözet céltartalékának a tárgynegyedév végi – elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a napi – értékelést megelőző könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét jellegétől függően kell értékelési különbözet növekedéseként és várható hozambevételként, illetve értékelési különbözet csökkenéseként és várható hozambevétel csökkenéseként elszámolni. Egyidejűleg – az értékelési különbözet változásával azonos összegben és összetételben – az értékelési különbözet céltartalékát jogcímenkénti részletezésben növelni kell a ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni kell a megfelelő ráfordítás számlákkal szemben.

(8)173 A kilépő, a más pénztárba átlépő vagy a tagsági viszonyát egyéb módon megszüntető, továbbá az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott összeg egészét vagy egy részét felvevő pénztártaggal való elszámolás során a pénztártag egyéni nyugdíjszámláján meglévő tagi követelés összegében kimutatott értékelési különbözetet a fedezeti tartalék realizált hozama terhére kell kifizetni. A kifizetett összegben figyelembe vett értékelési különbözet összegével a fedezeti céltartalékon belül megképzett értékelési különbözet céltartalékát felhasználásként nem lehet elszámolni. A fedezeti tartalék realizált hozama terhére kifizetett értékelési különbözet összegével a tárgyidőszakban realizált nettó hozam összegét a hozamfelosztást megelőzően csökkenteni, a felosztandó értékelési különbözet összegét pedig növelni kell. Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében a kilépő, a más pénztárba átlépő vagy tagsági viszonyát egyéb módon megszüntető pénztártaggal való elszámolás során a pénztártag egyéni számláján meglévő tagi követelést az egyéni számlákon jóváírt fedezeti céltartalék igénybevételeként kell elszámolni.

(9)174 A pénztárnak a befektetett pénzügyi eszközök, valamint a forgóeszközök között kimutatott értékpapírokhoz kapcsolódóan folyamatos, naprakész analitikus nyilvántartást kell vezetnie.

a) Az értékpapírok analitikus nyilvántartásának legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: vagyonkezelőnként elkülönítetten értékpapírfajtánként az értékpapír azonosító adatait, az értékpapírokkal kapcsolatos tranzakciókat (vásárlás, eladás, lejárat, kamat-, illetve osztalékfizetés) a tranzakció időpontját, az értékpapír névértékét, vételárát, illetve eladási árát, piaci értékét, kamatozó értékpapírok esetében a vételárban, illetve eladási árban felhalmozott kamat összegét, az értékpapír beszerzési (könyv szerinti) értékét, eladáskor az értékpapír könyv szerinti értékének csökkenését, az eladáskor realizált kamat, árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség, valamint az elhatárolt befektetési tevékenységgel összefüggő költségek és ráfordítások összegét. A mérlegfordulónapi és a negyedév végi – az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetén a napi – értékeléshez kapcsolódóan az analitikus nyilvántartásban ki kell mutatni az értékpapírok piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét, azon belül az időarányosan járó kamat, járó osztalék, devizaárfolyam változásából adódó árfolyamnyereség, árfolyamveszteség összegét, valamint az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözeteket árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség megbontásban. Az analitikus nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy az értékpapír eladásakor, kamatfizetéskor vagy osztalékfizetéskor az értékelési különbözet változása is nyomon követhető legyen.

b) Amennyiben a folyamatosan, naprakészen vezetett analitikus nyilvántartás adatai alapján az értékpapírügyletekkel és az értékpapír értékelésével kapcsolatos valamennyi gazdasági esemény nyomon követhető, akkor azokat a főkönyvi könyvelésben meghatározott időközönként – legalább havonta – gazdasági esemény típusonként összesítetten, az analitika feladása alapján lehet elszámolni. Az analitikus nyilvántartásból készített összesítő feladás alapján történő főkönyvi könyvelés során biztosítani kell az analitikus és főkönyvi könyvelés egyezőségét.

c) Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartást alkalmazó pénztár a folyamatosan, naprakészen vezetett analitikus nyilvántartás adatai alapján az értékpapírügyletekkel és az értékpapír értékelésével kapcsolatos valamennyi gazdasági eseményt a főkönyvi könyvelésben havonta az analitika feladása alapján köteles tárgynapra visszamenőlegesen elszámolni. Az analitikus nyilvántartásból készített feladás alapján történő főkönyvi könyvelés során biztosítani kell az analitikus és főkönyvi könyvelés egyezőségét.

(10)175 A pénztárnak a (9) bekezdés szerint vezetett analitikus nyilvántartás keretében elkülönítetten kell kimutatnia a Tv. 54. §-ának (8) bekezdése szerint értékelt értékpapírokat.

(11)176 A fedezeti célú befektetések között nyilvántartott részesedések, részvények kibocsátójának – kiválás formájában történő – átalakulása során a kiváló gazdasági társaságtól térítés nélkül kapott részesedések, részvények forgalmi (piaci) értékét a fedezeti célú befektetésekkel kapcsolatos bevételek között a részesedések, részvények átadásával egyidejűleg a pénzügyi műveletek egyéb realizált bevételeként kell elszámolni.

Határidős ügyletek és repó ügyletek elszámolása177

43. § (1)178

(2)179

(3)180 Ha a határidős és opciós ügylethez kapcsolódóan a szerződésben rögzített határidő (az ügylet zárása) előtt pénzmozgással járó (többek között az ügylet biztosítékaként elhelyezett letét, kivéve az opciós díjat) kifizetésre került sor a felek között, akkor az így kifizetett összeget határidős ügylettel kapcsolatos követelésként, a befolyt pénzösszeget határidős ügylettel kapcsolatos kötelezettségként kell kimutatni.

(4)181 A tőzsdén kötött határidős és opciós ügyletek esetén a központi értéktár, központi szerződő fél részére átutalt pénzügyi fedezet, alapletét és – a kötési ár, valamint a piaci ár, árfolyam (elszámolóár) közötti árkülönbözetként befizetett – változó letét összegét az ügylet lezárásáig az egyéb követeléseken belül kell kimutatni.

(5)182 A (4) bekezdés szerinti ügyletek esetén a központi értéktártól, központi szerződő féltől kapott – a befektetési szolgáltató által átutalt – árkülönbözet összegét az ügylet lezárásáig az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül kell kimutatni a pénzeszközök növekedésével egyidejűleg. Ha a bizományosként eljáró befektetési szolgáltató az árkülönbözetként járó összeget nem fizeti ki folyamatosan a megbízó pénztár részére – csak a lejárati idő végén –, akkor annak összegét a pénztár a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban számolja el a befektetési szolgáltatótól kapott értesítés alapján.

(6)183 A központi értéktártól, központi szerződő féltől visszakapott alapletét, pénzügyi fedezet összegét egyéb követelésként kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben.

(7)184

(8)185

(9)186 A lezárt kamatfedezeti ügyletek eredményét és a le nem zárt kamatfedezeti ügyletek várható eredményét – jellegének megfelelően – a kamatbevételeket vagy a kamatráfordításokat csökkentő tételként kell elszámolni.

(10)187 A tőzsdei és tőzsdén kívüli, a negyedév utolsó napjáig, illetve a mérleg fordulónapjáig – az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárak esetében az értékelés napjáig – le nem zárt származékos ügyletek közül a határidős ügyletek várható eredményét – fedezeti ügylet esetében annak hatékony részét el kell számolni bevételként vagy bevételt csökkentő tételként, mint értékelési különbözet. Ezzel egyidejűleg a ráfordításokkal szemben el kell számolni az értékelési különbözetből képzett céltartalékot. Ha a fedezeti ügylethez kapcsolódó alapügylet nem része a befektetési portfoliónak és időarányos eredménye az időbeli elhatárolásokban szerepel, akkor a fedezeti ügylet időarányos eredményét is az időbeli elhatárolások között és nem az értékelési különbözetben kell elszámolni.

(11)188 A származékos ügyletek közül a határidős ügyletek piaci értékelésekor az ügylet várható eredményét kell piaci értéknek tekinteni és értékelési különbözetként elszámolni – jellegétől függően – bevételként vagy bevételt csökkentő tételként. Ezzel egyidejűleg és azonos összegben a ráfordításokkal szemben el kell számolni az értékelési különbözetből képzett céltartalékot. A származékos ügyletek közül a határidős ügylethez kapcsolódó értékelési különbözetet és az ahhoz kapcsolódó céltartalékot az ügylet zárásakor kell megszüntetni.

(12)189

(13)190

(14)191 A nem leszállítási típusú opciós ügyletek opciós díjának elszámolására a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) ha a pénztár az opció vevője, a fizetett opciós díjat a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni a kifizetésekor, ha a pénztár az opció kiírója, akkor a kapott opciós díjat a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni az opciós díj pénzügyi rendezésekor, a pénzeszközökkel szemben;

b) ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig nem történik meg, és

ba) az opciós díj – a számviteli politikában rögzítettek szerint – jelentős összegű, vagy

bb) az ügylet fedezeti ügylet, vagy

bc) az ügylet a befektetési portfolió részét képezi, vagy

bd) az ügylet a befektetési portfolió részét képező alapügylet, mérlegtétel fedezeti ügylete,

akkor az a) pont szerint elszámolt opciós díjat időbelileg el kell határolni és az időbeli elhatárolást az ügylet zárásakor kell megszüntetni.

(15)192 A befektetési portfolió részét képező eszköz beszerzésére kötött opciós ügylet esetén a (17) bekezdés előírásait kell alkalmazni, kivéve az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárt, amely a számviteli politikájában rögzítettek szerint dönthet úgy, hogy nem a (17) bekezdés, hanem a (14) bekezdés szerint jár el.

(16)193 A (14) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontja szerinti opciós ügylet és a (15) bekezdés szerinti opciós ügylet értékelésére a (10) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(17)194 A leszállítási opciós ügyletek esetén az opciós díjak elszámolására a következő szabályt kell alkalmazni:

a) Ha az opciós ügylet tárgyát az opció vevőjének minősülő pénztár befektetett eszközként szándékozik hasznosítani, akkor a fizetett opciós díjat a bekerülési érték részének kell tekinteni.

b) Ha az opciós ügylet tárgyát a pénztár forgóeszközként szándékozik hasznosítani, akkor a fizetett opciós díjat – saját döntéstől függően – figyelembe veheti a bekerülési értékben, ellenkező esetben a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolja.

c) A bekerülési értékben figyelembe veendő opciós díjat, annak kifizetésekor a pénztár egyéb követelésként számolja el, és az opció lehívásakor vezeti ki könyveiből az eszköz bekerülési értékének növelésével egyidejűleg.

(18) Ha az üzleti évben vásárolt opció a mérlegkészítés időszakában lejár és az opció vevője az opciót nem érvényesíti, akkor az opciós díj teljes – kifizetett – összegét a tárgyévi eredmény terhére kell elszámolni.

(19)195 Az óvadéki repóügyletet a Tv. 3. §-a (8) bekezdésének 11. a) pontja szerinti valódi penziós ügyletekre vonatkozó szabály szerint kell elszámolni. Az óvadéki repóügylet keretében repóba adott értékpapír a repóba adó könyveiben kerül kimutatásra, a repóba vevő által fizetett értékpapír-ellenértéket a repóba adó kötelezettségként, a repóba vevő követelésként mutatja ki. A repóügylet lejártával a repóba adó által fizetett értékpapír viszonteladási árat a repóba adó követelésként, a repóba vevő kötelezettségként számolja el, egyidejűleg mindkét fél – elszámolási számlán keresztül – összevezeti a repóügyletből adódó követelését és kötelezettségét. A követeléstöbbletet a repóba adó a pénzügyi műveletek ráfordításaként, a kötelezettségtöbbletet a repóba vevő a pénzügyi műveletek bevételeként, mint kamatot számolja el. Az óvadéki repóügylettel kapcsolatban a kapott, illetve a fizetett kamatot csak az ügylet lejártakor lehet elszámolni.

(20)196 A szállításos repóügyleteket az értékpapír-adásvétel általános szabályai szerint azonnali eladásként, illetve vételként a határidős visszavásárlásként, illetve viszonteladásként kell elszámolni, a Tv. 3. §-a (8) bekezdésének 11. b) pontja szerinti nem valódi penziós ügyletekre vonatkozó szabály szerint. A repóba adott értékpapírt a repóba adó kivezeti könyveiből az értékpapír-eladás szabályai szerint, a repóba vevő felveszi könyveibe az értékpapír-beszerzés szabályai szerint az ellenérték (esetleges felhalmozott kamattal csökkentett) összegében, egyidejűleg mindkét fél kimutatja a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a határidős visszavásárlási, illetve viszonteladási kötelezettségét a határidős viszonteladási áron. A repóügylet lejártával a viszonteladott értékpapírt a repóba vevő az értékpapír-eladás általános szabályai szerint kivezeti, a repóba adó az értékpapír-beszerzés általános szabályai szerint felveszi a könyveibe a viszonteladási áron (az esetleges felhalmozott kamattal csökkentett viszonteladási áron) és kivezetik a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból a határidős kötelezettséget.

Értékpapír-kölcsönzés elszámolása197

43/A. §198 (1) A kölcsönbe adott értékpapír könyv szerinti értékét a halasztott fizetéssel történő eladás szabályai szerint kell kivezetni a könyvekből a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításával szemben, egyidejűleg a kölcsönbe adott értékpapír kölcsönszerződésben meghatározott értékét az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelésként kell kimutatni a pénzügyi műveletek egyéb bevételével szemben, továbbá a kölcsönbe adott értékpapírt a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban nyilvántartásba kell venni.

(2) A kölcsönbe adott értékpapír értékelési különbözetében kimutatott időarányos kamat, járó osztalék, devizaárfolyam-különbözet, illetve egyéb piaci értékítéletből adódó különbözet összegét a megfelelő bevételt csökkentő tételként kell elszámolni az értékpapír értékelési különbözetével szemben, valamint az értékelési különbözetből képzett céltartalékot is csökkenteni kell a megfelelő ráfordítás számlával szemben.

(3) Az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés bekerülés napjára vonatkozó, valamint a futamidő alatt történő értékelésénél az ügylet tárgyát képező értékpapír piaci értékét kell alapul venni.

(4) Az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés könyvekbe történő bekerülésekor a kölcsönügylet tárgyát képező értékpapír kölcsönbe adásának napjára vonatkozóan meghatározott piaci értéke és a kölcsönszerződésben meghatározott (értékpapír kölcsönbe adásából származó követelésként kimutatott) értéke közötti különbözet összegét az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés értékelési különbözeteként, a források között az értékelési különbözet céltartalékaként kell kimutatni.

(5) A kölcsönügylet tárgyát képező értékpapír kölcsönbe adásának napjára vonatkozóan meghatározott piaci értéke és a kölcsönszerződés szerinti értéke közötti különbözet összegét a befektetési tevékenység bevételei között az értékelési különbözet várható hozamaként – jogcímenkénti részletezésben – kell elszámolni az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelések értékelési különbözete számlával szemben, egyidejűleg – az értékelési különbözet összegével azonos összegben és összetételben – céltartalékot kell képezni a ráfordításokkal szemben.

(6)199 A kölcsön futamideje alatt a kölcsönügylet tárgyát képező értékpapír értékelésére, valamint az értékelési különbözet és annak céltartaléka elszámolására a 29–30. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kölcsönbe adott értékpapír mérlegfordulónapra, illetve a negyedév utolsó napjára – az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárak esetében az értékelés napjára – vonatkozóan megállapított értékelési különbözetének összegét az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés értékelési különbözeteként kell kimutatni.

(7) A kölcsön lejáratának időpontjában a visszakapott értékpapírt, illetve a felek megállapodása alapján azzal azonos jogokat megtestesítő értékpapírt a kölcsönszerződés szerinti értéken az értékpapír beszerzés általános szabályai szerint kell elszámolni az értékpapír-kölcsönzésből eredő kötelezettségekkel szemben, és a kölcsönbe adáskor keletkezett követelést, valamint az értékpapír visszavételekor keletkezett kötelezettséget – az elszámolási számlán keresztül – össze kell vezetni (beszámítással), egyidejűleg a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból a kölcsönbe adott értékpapírt ki kell vezetni.

(8) Az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés kivezetésével egyidejűleg az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés értékelési különbözetében kimutatott időarányos kamat, járó osztalék, devizaárfolyam-különbözet, illetve egyéb piaci értékítéletből adódó különbözet összegét a megfelelő bevételt csökkentő tételként kell elszámolni az értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés értékelési különbözetével szemben, valamint az értékelési különbözetből képzett céltartalékot is csökkenteni kell a megfelelő ráfordítás számlával szemben.

(9) A visszakapott értékpapír, illetve a felek megállapodása alapján azzal azonos jogokat megtestesítő értékpapír értékelését a bekerülés napjára (a visszaadás napjára) vonatkozóan el kell végezni és az értékpapír kölcsönszerződés szerinti értéke, valamint a bekerülés napjára (a visszaadás napjára) vonatkozóan megállapított piaci értéke közötti különbözet összegét az adott értékpapír értékelési különbözeteként, a források között az értékelési különbözet céltartalékaként kell kimutatni.

(10) A visszakapott értékpapír, illetve a felek megállapodása alapján azzal azonos jogokat megtestesítő értékpapír bekerülés napjára (visszaadás napjára) vonatkozóan meghatározott piaci értéke és a kölcsönszerződés szerinti értéke közötti különbözetének összegét a befektetési tevékenység bevételei között az értékelési különbözet várható hozamaként – jogcímenkénti részletezésben – kell elszámolni az adott értékpapír értékelési különbözete számlával szemben, egyidejűleg – az értékelési különbözet összegével azonos összegben és összetételben – céltartalékot kell képezni a ráfordításokkal szemben.

(11) A kölcsön futamideje alatt pénzben kapott óvadékot értékpapír-kölcsönzésből eredő kötelezettségként kell kimutatni a futamidő végén történő visszafizetésének időpontjáig. Ha óvadékul más vagyontárgy, illetve értékpapír szolgál, akkor azt a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni.

(12) A kapott kölcsönzési díjat kamatjellegű bevételként kell elszámolni.

(13) A kölcsönbe adott értékpapírokat a 42/A. § (9) bekezdése szerint vezetett analitikus nyilvántartás keretében elkülönítetten kell kimutatni.

Kiegészítő melléklet

44. § (1) A kiegészítő melléklet célja a pénztár tevékenységének részletes bemutatása, az alapszabályban meghatározott feladatok teljesítésének értékelése.

(2) A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a részletes információkat, amelyek a tulajdonosok (tagság), a pénztár vezetése, a munkáltatói tagok, a szolgáltatók, a Felügyelet részére a pénztár vagyonáról, pénzügyi helyzetéről, működése eredményességéről, a pénztár befektetési tevékenységének hatékonyságáról a megbízható, valós összképet tükrözi.

(3) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák működési tevékenység eredményére, a pénztári fedezeti és likviditási célú tartalékainak alakulására gyakorolt hatását, évenkénti megbontásban.

(4) A kiegészítő melléklet számszaki részből és szöveges indokolásból tevődik össze.

(5)200 A kiegészítő melléklet számszaki része – a Tv. 92. §-ának (1) bekezdésében előírt számszerű adatokon kívül – a pénztár pénzmozgásainak jogcímeit tükröző cash-flow-t, a pénztári céltartalékok alakulását, valamint a portfolió állomány üzleti év végi állományának könyv szerinti és piaci értékét, továbbá az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár esetében az elszámoló egységek választható portfoliónkénti nyitó, záró árfolyamát és darabszámát tartalmazza.

(6) A kiegészítő melléklet szöveges részében kell ismertetni azokat a körülményeket, amelyek meghatározó jelleggel befolyásolták a pénztár gazdálkodását. Részletesen be kell mutatni azokat az eseményeket, amelyek a pénzügyi terv teljesítését megakadályozták, az éven belüli ütemezésnél az eltéréseket okozták.

(7) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a rendkívüli eseményeket és azokat a tényezőket, amelyek a pénzügyi helyzetre, ezen belül a befektetésekre, a befektetési szabályok érvényesülésére, a hozamok alakulására, az eszközök összetételének változására hatással voltak.

(8) A szöveges magyarázatnak ki kell terjednie a pénztár fedezeti és likviditási céltartalékainak alakulását befolyásoló tényezőkre is. E céltartalékok alakulását a közép- és hosszú távú pénzügyi terv tükrében kell elemezni, különös figyelmet fordítva a tartalékok egymás közötti helyes arányának vizsgálatára.

(9) Amennyiben a pénztár a fedezeti céltartalék hiánya miatt a likviditási céltartalékból átcsoportosít, akkor ennek okát részletesen be kell mutatni a kiegészítő mellékletben.

(10) A kiegészítő mellékletbe be kell mutatni az azonosítatlan (függő) befizetések állományának nyitó értékét, tárgyévi növekedését, tárgyévi csökkenését, záró értékét. Az azonosítatlan befizetések állományának csökkenését – azok azonosítása utáni egyéni számlán történő jóváírását vagy visszautalását – 30 napos időtartamonkénti megbontásban is be kell mutatni. Be kell mutatni továbbá, hogy a záró állományból mennyi a negyedéven túl azonosítatlan összeg.

(11) A kiegészítő mellékletben külön kell elemezni a pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenysége eredményének alakulását, az eredmény alakulására ható tényezőket, valamint a működési céltartalék képzését és felhasználását jogcímek szerinti bontásban.

(12)201

(13) A kiegészítő melléklet elemző értékelő részeként kell bemutatni a nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos kifizetéseket szolgáltatástípusonkénti bontásban, a szolgáltatások volumenében bekövetkezett változásokat, a nyugdíjszolgáltatási kötelezettség és azok fedezete összhangjának érvényesülését.

(14) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadásokat költségnemenkénti bontásban.

(15) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a pénztári taglétszám alakulását az alapszabály szerinti feladatokkal összefüggésben. A magánnyugdíjpénztárat is működtető pénztárnak külön be kell mutatni azon pénztártagok létszámának alakulását, akik mindkét pénztárnak tagjai.

(16) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni, hogy a munkáltatói kötelezettségvállalások a megállapodásnak megfelelően teljesültek-e.

(17) A szöveges értékelő részen belül kell kimutatni a pénztár alkalmazotti állományának alakulását, ideértve a bér- és létszámváltozás hatásának elemzését is.

(18) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a pénztár ügyvezetője az igazgatótanács és ellenőrző bizottság tagjainak tevékenységükért az üzleti évben elszámolt járandóság összegét.

(19)202 A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az Öbr. 32. §-a szerinti biztosításmatematikai mérleget.

(20)203 A kiegészítő mellékletben kell bemutatni a pénztár által kötött és az üzleti év mérlegfordulónapjáig le nem zárt határidős és opciós ügyleteket a szerződés szerinti érték (kötési ár) összegében, valamint azoknak a jövőbeni eredményre és a cash-flowra vonatkozó, várható hatását részletezve ügyletfajtánként, továbbá fedezeti célú és nem fedezeti célú ügyletek (ideértve az arbitrázs ügyletek keretében kötött ügyleteket is) bontásban. Be kell mutatni a tárgyév mérleg fordulónapjáig és a mérlegkészítés időszakában lezárt határidős és opciós ügyletek eredményre és cash-flowra gyakorolt hatását az előző részletezésben.

(21) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a (20) bekezdésben nem szereplő egyéb függő és jövőbeni (biztos) kötelezettségeket.

(22)204 A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a várakozási idő figyelembevételével megállapított kifizetés igénybevételére jogosult vagy egy éven belül jogosulttá váló pénztártagok létszámát és egyéni számlájuk összesített tárgyév végi egyenlegét.

(23)205 A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a kölcsönbe adott értékpapírok üzleti év végén meglévő állományát könyv szerinti és piaci értéken, valamint a kapott óvadékot, értékpapírfajtánként, működési, fedezeti és likviditási célú megbontásban.

(24)206 A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a pénztár tulajdonában lévő kockázati tőkealap-jegyek üzleti év végén meglévő állományának könyv szerinti és piaci értékét.

(25)207 A kiegészítő mellékletben be kell mutatnia a taglétszám alakulását korévenként, valamint a nyugdíjszolgáltatást igénybe vevők, illetve a nyugdíjszolgáltatást év közben megszüntetők létszámát korévenként.

45. § (1) A pénztár tárgyévben bekövetkezett pénzmozgásainak jogcímek szerinti tagolását a 5. számú melléklet szerinti cash-flow kimutatás tartalmazza.

(2) A cash-flow kimutatásban a tárgyévi adatok mellett az előző év adatait is be kell mutatni.

(3) A magánnyugdíjpénztárat is működtető önkéntes nyugdíjpénztár a cash-flow kimutatást az önkéntes nyugdíjpénztári tevékenység vonatkozásában az 5. számú melléklet szerint, a magánnyugdíjpénztári tevékenység vonatkozásában az R. 3. számú melléklete szerint köteles elkészíteni.

(4)208 A pénztár az 5. számú melléklet szerinti cash-flow kimutatásban a „40. Pénzeszközváltozás”, a „40.1. Készpénzállomány változása (forint- és valutapénztár)”, valamint a „40.2. Számlapénz (pénztári elszámolási számla, éven belüli lejáratú forint és deviza betétszámlák, egyéb elkülönített betétszámlák) állományváltozása” sort saját döntése alapján továbbtagolhatja a Tv. 7. számú melléklet „A Cash-flow kimutatás sorainak tartalma” alcím 21. pont f) alpontja szerinti megbontásban.

46. § (1) A pénztári fedezeti és likviditási céltartalékok alakulását tartalmazó kimutatás tagolását a 6. számú melléklet tartalmazza.

(2) A kimutatás elkészítésének célja, hogy bemutassa a pénztári nyugdíjszolgáltatások fedezetére, a pénztár likviditásának biztosítására szolgáló céltartalékok alakulását az érdekeltek részére.

(3) Valamennyi céltartalék tekintetében a tárgyév január 1-jei nyitóállományból kiindulva, a tárgyévi növekedések és csökkenések figyelembevételével kell megállapítani a céltartalék tárgyév végi összegét.

(4) A pénztári fedezeti céltartalékok alakulását külön kell bemutatni az egyéni számlákon és külön a szolgáltatási számlákon.

(5)209 A likviditási céltartalékok alakulásáról a kimutatást a tartalék céljának megfelelő bontásban (egyéb likviditási célokra, azonosítatlan befizetések hozamának fedezetére) kell elkészíteni.

(6) A kimutatásban a változásokat a tárgyév január 1-jétől a tárgyidőszak végéig halmozott tényadatok, valamint a tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok feltüntetése mellett az előző évi azonos időszakokra vonatkozóan is be kell mutatni.

(7) A magánnyugdíjpénztárat is működtető önkéntes nyugdíjpénztár a fedezeti és likviditási céltartalékok alakulását tartalmazó kimutatást az önkéntes nyugdíjpénztári tevékenység vonatkozásában a 6. számú melléklet szerint, a magánnyugdíjpénztári tevékenység vonatkozásában az R. 4. számú melléklete szerint köteles elkészíteni.

46/A. §210 A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a pénztár üzleti év végi portfólió állományának könyv szerinti értékét és piaci értékét, továbbá a befektetések főbb adatainak földrajzi és devizanemenkénti megoszlását.

47. § (1)211 A pénztár befektetési tevékenysége hatékonyságának értékelése céljából a kiegészítő melléklet szöveges részében a pénztárnak be kell mutatnia:

a) a hozamráta alakulását;

b) a pénztár taglétszámának alakulását a változás jogcíme szerinti részletezésben;

c) a pénztár által szükségesnek ítélt további mutatószámok alakulását.

(2) Az Öpt. 36. §-ának (6) bekezdésében megjelölt szolgáltató szervezet(ek)hez kihelyezett eszközök tekintetében az (1) bekezdés szerinti értékelést szervezetenként elkülönítetten is köteles a pénztár elvégezni.

(3)212

(4)213

Üzleti jelentés

48. § (1) Az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy kell bemutatni a pénztár vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, a céltartalékok alakulását és a befektetéseket, hogy a pénztár jövőbeni helyzetének megítéléséhez, valamint a pénztár előrelátható fejlődésére vonatkozóan a pénztár tagjai a tényleges körülményeknek megfelelő képet kapjanak.

(2) Az üzleti jelentésben ki kell térni:

a) a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra;

b) a várható fejlődésre, a gazdasági környezet ismert és várható változásai, fejlődése és annak hatása a pénztár taglétszámának és vagyonának alakulására.

(3) Az üzleti jelentést a hely és kelet feltüntetésével a pénztár igazgatótanácsának elnöke köteles aláírni.

Könyvvizsgálati kötelezettség

49. § (1) Az éves pénztári beszámoló felülvizsgálatával az Öpt. 40. §-ának (2) bekezdése alapján a pénztár bejegyzett könyvvizsgálót köteles választani. A könyvvizsgáló választásánál a Tv. 155. §-ának (6)–(7) és (10) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni.

(2) A könyvvizsgáló feladata az éves pénztári beszámoló, az egyesített (összesített) éves pénztári beszámoló valódiságának, szabályszerűségének (a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet) felülvizsgálata, a számviteli törvény, az Öpt., a pénztár gazdálkodására és befektetési tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok, a pénztár alapszabálya, valamint e rendelet előírásai betartásának ellenőrzése, és ennek alapján az éves pénztári beszámolóról, az egyesített (összesített) éves pénztári beszámolóról a könyvvizsgáló állásfoglalását tükröző vélemény kialakítása, a beszámoló záradékkal való ellátása (záradékolása).

(3)214

(4)215 A pénztári eszközök piaci értékeként a letétkezelő által meghatározott piaci értéket kell figyelembe venni. Amennyiben a pénztár könyvvizsgálója az Öbr. 3. számú mellékletének 6. pontjában foglaltak alapján a rendeletben előírt értékelési szabályoktól eltér, köteles az eszközök mérlegfordulónapra vonatkozó piaci értékét – indokolással alátámasztva – meghatározni. Ebben az esetben a pénztár az értékelési különbözet összegének megállapításánál a könyvvizsgáló által meghatározott piaci értéket köteles figyelembe venni.

(5)216

(6)217 A könyvvizsgáló az éves pénztári beszámoló felülvizsgálatáról – a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó – írásbeli könyvvizsgálói jelentést köteles készíteni és azt a pénztár igazgatótanácsa elnökének (ügyvezetőjének) átadni.

(7)218 A pénztár a (6) bekezdés szerinti könyvvizsgálói jelentést a Felügyeletnek is köteles megküldeni az éves pénztári beszámolóval egyidejűleg.

(8) A könyvvizsgálnak a könyvvizsgálói jelentés elkészítésénél, valamint a könyvvizsgálat során a Tv. 155–158. §-aiban foglalt előírásokat kell figyelembe venni.

(9)219

Közzététel

50. § (1)220 A pénztár az éves pénztári beszámoló részét képező mérleget és eredménykimutatást az üzleti évet követő év június 30-áig a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Felügyelet által üzemeltetett közzétételi helyen köteles közzétenni.

(2) A magánnyugdíjpénztárat is működtető önkéntes nyugdíjpénztár közzétételi kötelezettsége a könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyesített (összesített) mérleg, valamint az egyesített (összesített) eredménykimutatás közzétételére terjed ki.

(3)221

(4)222

(5)223 Az internetes honlappal rendelkező önkéntes nyugdíjpénztár az éves pénztári beszámolóját a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a tárgyévet követő év június 30-áig az internetes honlapján is köteles közzétenni.

Számlakeret, számlarend

51. § (1) A pénztár e rendelet 9. számú mellékletét képező pénztárak számlakerete alapján számlarendet köteles készíteni.

(2) A pénztár számlarendjének a Tv. 161. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell a pénztár alaptevékenységéhez – nyugdíjszolgáltatás fedezetének gyűjtése, befektetése és a nyugdíjszolgáltatások kifizetése –, valamint a kiegészítő vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódó sajátos számlaösszefüggéseket, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott tételek bemutatását is.

(3) A pénztár rendszeres és eseti beszámoló készítési kötelezettségének teljesítése érdekében a 9. számú mellékletben felsorolt főkönyvi számlák tagolásával, a könyvviteli számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások, valamint a kiegészítő nyilvántartások vezetésével köteles gondoskodni a valóságnak megfelelő, áttekinthető adatszolgáltatásról.

(4) A pénztár saját hatáskörben köteles szabályozni a pénztár által az üzleti évben megnyitott és vezetett főkönyvi számlákhoz kapcsolódó analitikus és kiegészítő nyilvántartások körét, tartalmát, formáját, azok vezetésének módját, valamint az analitikus és kiegészítő nyilvántartások főkönyvi számlákkal és a leltárakkal történő egyeztetésének rendjét.

(5) A magánnyugdíjpénztárat is működtető önkéntes nyugdíjpénztár a főkönyvi számlák önkéntes és magán-nyugdíjpénztári megbontásával köteles biztosítani a két pénztári ágazat elkülönített elszámolását.

(6) A számlarend összeállításáért, annak folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért a pénztár igazgatótanácsának elnöke vagy az általa megbízott ügyvezető a felelős.

(7)224 Az újonnan alakuló pénztár köteles számlarendjét az alakuló közgyűlés napjától számított 90 napon belül elkészíteni. E rendelet változása esetén a számlarend szükséges módosítását a módosított rendelkezések hatálybalépését követő 90 napon belül kell elvégezni.

Könyvviteli zárlat

52. § (1)225 A pénztár rendszeres beszámolási kötelezettsége teljesítéséhez minden negyedév utolsó napjára vonatkozóan, a negyedéves jelentések elkészítése céljából köteles eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és bevételszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani (negyedéves könyvviteli zárlat). Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztár a tagokkal történő elszámolási és a rendszeres beszámolási kötelezettsége teljesítéséhez a hónap és a negyedév utolsó napjára vonatkozóan köteles költség-, bevétel- és ráfordítás számláit technikai számlák alkalmazásával lezárni, azok egyenlegét megállapítani és az évközi eredményszámlára átvezetni (havi és negyedéves könyvviteli zárlat). A költség-, bevétel- és ráfordítás számlák évközi eredményszámlára átvezetett egyenlegét a következő hónap elején vissza kell vezetni a megfelelő költség-, bevétel- és ráfordítás technikai számlákra. Ha a pénztár az elszámoló egységre épülő nyilvántartási rendszert – saját döntése alapján – a működési tevékenység fedezetéül szolgáló portfolióra, valamint a likviditási és kockázati céltartalék fedezetéül szolgáló portfolióra nem alkalmazza, akkor az azokhoz rendelt eszközök, források, bevételek, költségek és ráfordítások tekintetében nem köteles havi könyvviteli zárlatot végrehajtani.

(2) A pénztár az éves beszámoló elkészítéséhez az Tv. 164. §-ának (1)–(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az üzleti év végén teljes körű könyvviteli zárlatot köteles készíteni.

(3)226 A negyedéves és az éves könyvviteli zárlat keretében a beszámoló alátámasztására a pénztár köteles a tárgyidőszakban megnyitott és vezetett könyvviteli számlákból – év végén leltárral is alátámasztott – főkönyvi kivonatot készíteni. A főkönyvi kivonatnak tartalmaznia kell a könyvviteli számlák tárgynegyedévi nyitó egyenlegét, a tárgynegyedévi tartozik és követel forgalmát, valamint a számlák tárgynegyedév végi záró egyenlegét. Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárak havonta is kötelesek főkönyvi kivonatot készíteni, amely főkönyvi kivonatnak tartalmaznia kell a könyvviteli számlák tárgyhavi nyitó egyenlegét, a tárgyhónap záró napjáig terjedő időszak tartozik és követel forgalmát, valamint a számlák tárgyidőszak végi záró egyenlegét.

(4) A magánnyugdíjpénztárat is működtető önkéntes nyugdíjpénztár a főkönyvi kivonatot a negyedéves könyvviteli zárlat keretében önkéntes nyugdíjpénztári és magán-nyugdíjpénztári tevékenységre vonatkozóan külön külön, az éves könyvviteli zárlat keretében az egyesített (összesített) éves beszámoló alátámasztására a két pénztári tevékenységre összesítve is köteles elkészíteni.

(5)227 A havi, a negyedéves, valamint az éves könyvviteli zárlati feladatok részletes tartalmát a pénztár számlarendjében saját hatáskörében határozza meg.

(6)228 A pénztár a havi, a negyedéves zárlat keretében az eredményszámláit oly módon köteles zárni, hogy abból a Felügyelet által is ellenőrizhető legyen az üzleti év elejétől a tárgyidőszak végéig halmozott eredmény és tartalékképzés összege. Az eredmény megállapítására az eredménykimutatás szolgál.

Záró és átmeneti rendelkezések

53. § (1) A megalakuló pénztár az alapítás napjával induló vagyonáról nyitómérleget köteles készíteni és a Felügyeletnek megküldeni a tevékenységi engedély megadása iránti kérelem mellékleteként, továbbá könyvvezetési kötelezettségét a 6. §-ban, a 42–43. §-okban és az 51–52. §-okban foglaltaknak megfelelően megkezdeni.

(2) A pénztár beszámolási kötelezése az alapítás napjától kezdődően fennáll.

54. § (1) E rendelet 2001. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit első ízben a 2001. évi üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2)229

55. §230 A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított 2. § c) pontját először a 2015. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de az már a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható.

56. §231 (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. §-ával megállapított 34. § (1) bekezdés i) és j) pontját, 34. § (3) bekezdés e) és f) pontját, 34. § (5) bekezdés b) pontját, 34. § (6) bekezdés b) pontját, 42. § 1. pontjával megállapított 8. § (5) bekezdését, 23. § (8) bekezdését, 33. § (4) bekezdését, 34. § (16) bekezdését, 42. § 2. pontjával megállapított 27. § (3) bekezdését, 42. § 3. pontjával megállapított 34. § (3) bekezdését, 43. §-ával megállapított 1–5. és 9. számú mellékletet, 44. §-ával megállapított 23. § (2) bekezdését először a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 44. §-ával hatályon kívül helyezett 34. § (8)–(11) bekezdését a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell először alkalmazni.

57. §232 (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 28. §-ával megállapított 18. § (3) bekezdését; 29. §-ával megállapított 24. § (16) bekezdését; 30. §-ával megállapított 34. § (1) bekezdés h) pontját; 31. §-ával megállapított 35. § (2) bekezdését; 32. §-ával megállapított 36. § (1) bekezdés h) pontját; 33. §-ával megállapított 42. § (19) bekezdését; 34. § (1) bekezdésével megállapított 43. § (3) bekezdését; 34. § (2) bekezdésével megállapított 43. § (6) bekezdését; 34. § (3) bekezdésével megállapított 43. § (9)–(10) bekezdését; 36. § 1. pontjával megállapított 19. § (5) bekezdését, 42/A. § (5) bekezdését; 36. § 2. pontjával megállapított 34. § (5) bekezdés e) pontját, (6) bekezdés e) pontját; 36. § 3. pontjával megállapított 43. § (11) bekezdését; 36. § 4. pontjával megállapított 43. § (14) bekezdését először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 28. §-ával megállapított 18. § (3) bekezdését; 29. §-ával megállapított 24. § (16) bekezdését; 30. §-ával megállapított 34. § (1) bekezdés h) pontját; 31. §-ával megállapított 35. § (2) bekezdését; 32. §-ával megállapított 36. § (1) bekezdés h) pontját; 33. §-ával megállapított 42. § (19) bekezdését; 34. § (1) bekezdésével megállapított 43. § (3) bekezdését; 34. § (2) bekezdésével megállapított 43. § (6) bekezdését; 34. § (3) bekezdésével megállapított 43. § (9)–(10) bekezdését; 36. § 1. pontjával megállapított 19. § (5) bekezdését, 42/A. § (5) bekezdését; 36. § 2. pontjával megállapított 34. § (5) bekezdés e) pontját, (6) bekezdés e) pontját; 36. § 3. pontjával megállapított 43. § (11) bekezdését; 36. § 4. pontjával megállapított 43. § (14) bekezdését a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

(3) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 37. §-ával hatályon kívül helyezett 43. § (1), (2), (7), (8), (11), (15), (16) bekezdését a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell először alkalmazni.

58. §233 (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 445/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított 42. § (19) bekezdését, 13. §-ával és 1. mellékletével megállapított 9. mellékletét, 14. §-ával megállapított 35. § (2) bekezdését először a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 445/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 14. §-ával hatályon kívül helyezett 23. § (6) bekezdésének e) pontját a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell először alkalmazni.

(3)234 E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról, valamint az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételével és továbbképzésével kapcsolatos kormányrendelet módosításáról szóló 343/2019. (XII. 23.) Korm. rendelettel megállapított 28. § (5) bekezdését, valamint 9. mellékletét először a 2020. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

1. számú melléklet a 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez235

A mérleg előírt tagolása
Ezer forintban

Megnevezés

Előző évi beszámoló
záró adatai

Megállapí-
tott
eltérések (+, –)

Előző évi felülvizs-
gált beszá-
moló
záró adatai

Tárgyévi beszámoló
záró adatai

Megállapí-
tott
eltérések (+, –)

Tárgyévi felül-
vizsgált
beszámoló
záró adatai

 

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK)

 

A)

Befektetett eszközök

 

 

 

I.

Immateriális javak

 

 

 

 

1.

Vagyoni értékű jogok

 

 

 

 

2.

Szellemi termékek

 

 

 

 

3.

Immateriális javakra adott előlegek

 

 

 

 

4.

Immateriális javak értékhelyesbítése

 

 

 

II.

Tárgyi eszközök

 

 

 

 

1.

Működtetett ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok

 

 

 

 

2.

Tartós befektetési célú ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű

 

 

 

 

 

jogok

 

 

 

 

3.

Gépek, berendezések, felszerelések, járművek

 

 

 

 

4.

Beruházások, felújítások

 

 

 

 

5.

Beruházásokra adott előlegek

 

 

 

 

6.

Tárgyi eszközök értékelési különbözete

 

 

 

 

7.

Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

 

 

 

III.

Befektetett pénzügyi eszközök

 

 

 

 

1.

Egyéb tartós részesedések

 

 

 

 

2.

Egyéb tartósan adott kölcsön

 

 

 

 

3.

Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

3.1.

Kötvények

 

 

 

 

3.2.

Állampapírok

 

 

 

 

3.3.

Befektetési jegyek

 

 

 

 

3.4.

Jelzáloglevél

 

 

 

 

3.5.

Egyéb értékpapírok

 

 

 

4.

Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

 

 

 

 

 

 

 

 

B)

Forgóeszközök

 

 

 

I.

Készletek

 

 

 

 

1.

Anyagok

 

 

 

 

2.

Áruk

 

 

 

 

3.

Készletekre adott előlegek

 

 

 

 

4.

Áruk értékelési különbözete

 

 

 

II.

Követelések

 

 

 

 

1.

Tagdíjkövetelések

 

 

 

 

2.

Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)

 

 

 

 

3.

Tagi kölcsön

 

 

 

 

4.

Értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés

 

 

 

 

5.

Egyéb követelések

 

 

 

 

6.

Értékpapír kölcsönbe adásából származó követelés értékelési különbözete

 

 

 

III.

Értékpapírok

 

 

 

 

1.

Egyéb részesedések

 

 

 

 

2.

Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

2.1.

Kötvények

 

 

 

 

2.2.

Kincstárjegyek és más állampapírok

 

 

 

 

2.3.

Befektetési jegyek

 

 

 

 

2.4.

Jelzáloglevél

 

 

 

 

2.5.

Egyéb értékpapírok

 

 

 

3.

Értékpapírok értékelési különbözete

 

 

 

 

4.

Határidős ügyletek értékelési különbözete

 

 

 

IV.

Pénzeszközök

 

 

 

 

1.

Pénztárak

 

 

 

 

2.

Pénztári elszámolási betétszámla

 

 

 

 

3.

Elkülönített betétszámla

 

 

 

 

4.

Rövid lejáratú bankbetétek

 

 

 

 

5.

Devizaszámla

 

 

 

 

6.

Pénzeszközök értékelési különbözete

 

 

 

 

 

 

 

 

C)

Aktív időbeli elhatárolások

 

 

 

 

1.

Bevételek aktív időbeli elhatárolása

 

 

 

 

2.

Költségek és ráfordítások időbeli elhatárolása

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)

 

 

 

 

 

 

 

 

D)

Saját tőke

 

 

 

I.

Induló tőke

 

 

 

 

1.

Működés fedezetének induló tőkéje

 

 

 

 

2.

Nyugdíjszolgáltatás fedezetének induló tőkéje

 

 

 

 

3.

Likviditási célú induló tőke

 

 

 

II.

Be nem fizetett alapítói támogatások (—)

 

 

 

III.

Tartaléktőke

 

 

 

IV.

Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye

 

 

 

V.

Értékelési tartalék

 

 

 

 

 

 

 

 

E)

Céltartalékok

 

 

 

I.

Működési céltartalék

 

 

 

 

1.

Jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalék

 

 

 

 

2.

Működési portfólió értékelési különbözetéből képzett céltartalék

 

 

 

 

 

Ebből:

 

 

 

 

 

2.1.

időarányosan járó kamat (+)

 

 

 

 

2.2.

járó osztalék (+)

 

 

 

 

2.3.

devizaárfolyam-változás (±)

 

 

 

 

2.4.

egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet (±)

 

 

II.

Fedezeti céltartalék

 

 

 

 

1.

Egyéni számlákon

 

 

 

 

 

1.1.

Egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételekből képzett

 

 

 

 

 

céltartalék

 

 

 

 

1.2.

Egyéni számlákon jóváírt realizált hozambevételekből képzett

 

 

 

 

 

céltartalék

 

 

 

 

1.3.

Egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözet

 

 

 

 

 

Ebből:

 

 

 

 

 

1.3.1.

időarányosan járó kamat (+)

 

 

 

 

1.3.2.

járó osztalék (+)

 

 

 

 

1.3.3.

devizaárfolyam-változás (±)

 

 

 

 

1.3.4.

egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet (±)

 

 

2. Szolgáltatási tartalékon

 

 

 

 

 

2.1.

Szolgáltatási tartalékon kimutatott fedezeti céltartalék

 

 

 

 

2.2.

Szolgáltatási tartalékon jóváírt realizált hozambevételekből képzett

 

 

 

 

 

céltartalék

 

 

 

 

2.3.

Szolgáltatási tartalékon jóváírt értékelési különbözet

 

 

 

 

 

Ebből:

 

 

 

 

 

2.3.1.

időarányosan járó kamat (+)

 

 

 

 

2.3.2.

járó osztalék (+)

 

 

 

 

2.3.3.

devizaárfolyam-változás (±)

 

 

 

 

2.3.4.

egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet (±)

 

III.

Likviditási céltartalék

 

 

 

 

1.

Likviditási portfolió értékelési különbözete

 

 

 

 

 

Ebből:

 

 

 

 

 

1.1.

időarányosan járó kamat (+)

 

 

 

 

1.2.

járó osztalék (+)

 

 

 

 

1.3.

devizaárfolyam-változás (±)

 

 

 

 

1.4.

egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet (±)

 

 

 

2.

Egyéb likviditási célokra

 

 

 

 

3.

Azonosítatlan befizetések befektetési hozamának tartaléka

 

 

 

IV.

Meg nem fizetett tagdíjak céltartaléka

 

 

 

 

1.

Működési célú tagdíjak tartaléka

 

 

 

 

2.

Fedezeti célú tagdíjak tartaléka

 

 

 

 

3.

Likviditási célú tagdíjak tartaléka

 

 

 

 

 

 

 

 

F)

Kötelezettségek

 

 

 

I.

Hosszú lejáratú kötelezettségek

 

 

 

II.

Rövid lejáratú kötelezettségek

 

 

 

 

1.

Tagokkal szembeni kötelezettségek

 

 

 

 

2.

Kötelezettség áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)

 

 

 

 

3.

Rövid lejáratú hitelek és kölcsönök

 

 

 

 

4.

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

 

 

 

 

5.

Azonosítatlan függő befizetések

 

 

 

 

 

5.1. Munkáltatóhoz rendelhető függő befizetések

 

 

 

 

 

5.2. Munkáltatóhoz nem rendelhető függő befizetések

 

 

 

 

 

5.3. Pénztártaghoz nem rendelhető függő befizetések

 

 

 

 

 

 

 

 

G)

Passzív időbeli elhatárolások

 

 

 

 

1.

Bevételek passzív időbeli elhatárolása

 

 

 

 

2.

Költségek és ráfordítások időbeli elhatárolása

 

 

 

 

3.

Halasztott bevételek

 

 

2. számú melléklet a 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez236

Az egyesített (összesített) mérleg előírt tagolása
Ezer forintban

Megnevezés

Előző évi beszámoló
záró adatai

Megállapí-
tott
eltérések (+, –)

Előző évi felülvizs-
gált beszá-
moló
záró adatai

Tárgyévi beszámoló
záró adatai

Megállapí-
tott
eltérések (+, –)

Tárgyévi felül-
vizsgált
beszámoló
záró adatai

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A) Befektetett eszközök

 

I. Immateriális javak

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: Immateriális javak értékhelyesbítése

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

II.Tárgyi eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. Tartós befektetési célú ingatlanok és a kapcsolódó vagyonértékű
jogok

 

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

2. Tárgyi eszközök értékelési különbözete

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

3. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

III. Befektetett pénzügyi eszközök

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

1. Egyéb tartós részesedések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

2. Egyéb tartósan adott kölcsön

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

3. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

4. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

B) Forgóeszközök

 

 

 

 

 

 

I. Készletek

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Áruk értékelési különbözete

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

II. Követelések

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből:

 

 

 

 

 

 

 

 

1. Tagdíjkövetelések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

2. Tagi kölcsön

 

 

 

 

 

 

III. Értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

1. Egyéb részesedések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

2. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

3. Értékpapírok értékelési különbözete

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

4. Határidős ügyletek értékelési különbözete

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

IV. Pénzeszközök

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

ebből:

 

 

 

 

 

 

 

 

1. Betétszámlák (forintban)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

2. Devizaszámla

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

3. Pénzeszközök értékelési különbözete

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

C) Aktív időbeli elhatárolások

 

 

 

 

 

1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

2. Költségek és ráfordítások időbeli elhatárolása

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

D) Saját tőke

 

 

 

 

 

 

I. Indulótőke

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

II. Be nem fizetett alapítói támogatások (—)

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

III. Tartaléktőke

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

IV. Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye

 

 

 

 

 

 

V. Működés tárgyévi eredménye

 

 

 

 

 

 

VI. Értékelési tartalék

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

E) Céltartalékok

 

 

 

 

 

 

I. Működési céltartalék

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

II. Fedezeti céltartalék

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

1. Egyéni számlákon

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

2. Szolgáltatási tartalékon

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

3. Értékelési különbözetben

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

III. Likviditási céltartalék

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

IV. Függő befizetések befektetési hozamának céltartaléka

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

V. Meg nem fizetett tagdíjak céltartaléka

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

F) Kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

II. Rövid lejáratú kötelezettségek

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

ebből:

 

 

 

 

 

 

 

 

Azonosítatlan függő befizetések

 

 

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

G) Passzív időbeli elhatárolások

 

 

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

 

 

3. számú melléklet a 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez237

Az eredménykimutatás előírt tagolása

Megnevezés

Előző évi beszámoló
záró adatai

Megállapí-
tott
eltérések (+, –)

Előző évi felülvizs-
gált beszá-
moló
záró adatai

Tárgyévi beszámoló
záró adatai

Megállapí-
tott
eltérések (+, –)

Tárgyévi felül-
vizsgált
beszámoló
záró adatai

 

A)

Pénztár működési tevékenysége

 

1. Tagok által fizetett tagdíj

 

2. Munkáltatói tagdíj-hozzájárulás

 

3. Meg nem fizetett tagdíjak miatt tartalékképzés (–)

 

4. Utólag befolyt tagdíjak

 

5. Tagdíjbevételek összesen (1+2+3–4)

 

6. Tagok egyéb befizetései

 

7. Működési célra kapott rendszeres támogatás

 

8. Működési célra juttatott eseti adomány

 

9. Egyéb bevételek

 

10. Működési célú bevételek összesen (5+6+7+8+9)

 

11. Működéssel kapcsolatos ráfordítások

 

 

11.1. Anyagjellegű ráfordítások

 

 

 

11.1.1. Anyagköltség

 

 

 

11.1.2. Igénybe vett szolgáltatások

 

 

 

 

 

11.1.2.1. Adminisztrációs és nyilvántartási feladatokat ellátó szervezetnek fizetett díj (számla alapján)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11.1.2.2. Tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki díj (számla
alapján)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11.1.2.3. Könyvvizsgálat díja (számla alapján)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11.1.2.4. Aktuáriusi díj (számla alapján)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11.1.2.5. Szaktanácsadás díja (számla alapján)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11.1.2.6. Marketing-, hirdetés-, propaganda- és reklámköltség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11.1.3. Egyéb szolgáltatások költsége

 

 

 

 

 

 

 

 

11.1.4.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11.1.5.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11.2. Személyi jellegű ráfordítások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11.2.1. Bérköltség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11.2.1.1. Állományba tartozó pénztári alkalmazottak munkabére

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11.2.1.2. Állományba nem tartozók munkadíja

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11.2.1.2.1. Aktuáriusi díj (megbízási díj)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11.2.1.2.2. Szaktanácsadás díja (megbízási díj)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11.2.1.2.3. Tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki
díj (megbízási díj)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11.2.1.2.4. Pénztári tisztségviselők tiszteletdíja

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11.2.1.2.5. Egyéb állományba nem tartozók munkadíja

 

 

 

 

 

 

 

 

11.2.2. Személyi jellegű egyéb kifizetések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11.2.3. Bérjárulékok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11.2.3.1.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11.2.3.2.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11.2.3.3.

 

 

 

 

 

 

 

 

11.3. Értékcsökkenési leírás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11.3.1.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11.3.2.

 

 

 

 

 

 

 

 

11.4. Működéssel kapcsolatos egyéb ráfordítások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11.4.1. Felügyelettel kapcsolatos ráfordítások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11.4.2. Működési céltartalék képzés jövőbeni kötelezettségre

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11.4.3. Egyéb ráfordítások

 

 

 

 

 

 

 

12. Szokásos működési tevékenység eredménye (10–11) (±)

 

 

 

 

 

 

 

13. Nem befektetési célú tulajdoni részesedést jelentő befektetések érték-
vesztése, annak visszaírása (±)

 

 

 

 

 

 

 

14. Kapott (járó) kamatok, kamatjellegű bevételek

 

 

 

 

 

 

 

 

14.1. Tartósan adott kölcsönök, lakáscélú kölcsönök után kapott (járó) kamat

 

 

 

 

 

 

 

 

14.2. Pénzügyileg realizált kamat, kamatjellegű bevétel

 

 

 

 

 

 

 

 

14.3. Hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok vételárában lévő
kamat (–)

 

 

 

 

 

 

 

15. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek

 

 

 

 

 

 

 

16. Befektetési jegyek realizált hozama

 

 

 

 

 

 

 

17. Kapott osztalékok és részesedések

 

 

 

 

 

 

 

18. Pénzügyi műveletek egyéb realizált bevételei

 

 

 

 

 

 

 

19. Értékelési különbözetben elszámolt várható hozam

 

 

 

 

 

 

 

 

19.1. Időarányosan járó kamat

 

 

 

 

 

 

 

 

19.2. Járó osztalék

 

 

 

 

 

 

 

 

19.3. Devizaárfolyam-változásból adódó értékkülönbözet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

19.3.1. Nyereségjellegű különbözet (árfolyamnyereség)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

19.3.2. Veszteségjellegű különbözet (árfolyamveszteség) (–)

 

 

 

 

 

 

 

 

19.4. Egyéb piaci értékítéletből adódó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

19.4.1. Nyereségjellegű különbözet (árfolyamnyereség)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

19.4.2. Veszteségjellegű különbözet (árfolyamveszteség) (–)

 

 

 

 

 

 

 

20. Befektetési célú ingatlanok hasznosításából, eladásából származó bevé-
telek

 

 

 

 

 

 

 

21. Befektetési tevékenység bevételei összesen (14+...+20)

 

 

 

 

 

 

 

22. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

 

 

 

 

 

 

 

23. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek

 

 

 

 

 

 

 

24. Befektetési jegyek realizált vesztesége

 

 

 

 

 

 

 

25. Értékelési különbözetből képzett működési céltartalék

 

 

 

 

 

 

 

 

25.1. Időarányosan járó kamat

 

 

 

 

 

 

 

 

25.2. Járó osztalék

 

 

 

 

 

 

 

 

25.3. Devizárfolyam különbözetek

 

 

 

 

 

 

 

 

25.4. Egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözetek

 

 

 

 

 

 

 

26. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

 

 

 

 

 

 

 

27. Befektetési célú ingatlanokkal kapcsolatos ráfordítások

 

 

 

 

 

 

 

28. Befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások

 

 

 

 

 

 

 

 

28.1. Vagyonkezelői díjak

 

 

 

 

 

 

 

 

28.2. Letétkezelői díjak

 

 

 

 

 

 

 

 

28.3. Befektetési tevékenységgel kapcsolatos különböző egyéb ráfordítások

 

 

 

 

 

 

 

29. Befektetési tevékenység ráfordításai összesen (22+...+28)

 

 

 

 

 

 

 

30. Befektetési tevékenység eredménye (21–29) (±)

 

 

 

 

 

 

 

31.

 

 

 

 

 

 

 

32.

 

 

 

 

 

 

 

33.

 

 

 

 

 

 

 

34. Kiegészítő vállalkozási tevékenység bevételei

 

 

 

 

 

 

 

35. Kiegészítő vállalkozási tevékenység ráfordításai

 

 

 

 

 

 

 

36. Kiegészítő vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye (34–35)

 

 

 

 

 

 

 

37. Adófizetési kötelezettség (–)

 

 

 

 

 

 

 

38. Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye (12±13±30±36-37) (±)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

B) Pénztári szolgáltatások fedezete

 

 

 

 

 

 

 

1. Tagok által fizetett tagdíj

 

 

 

 

 

 

 

2. Munkáltatói tagdíj-hozzájárulás

 

 

 

 

 

 

 

3. Meg nem fizetett tagdíjak miatt tartalékképzés (–)

 

 

 

 

 

 

 

4. Utólag befolyt tagdíjak

 

 

 

 

 

 

 

5. Tagdíjbevételek összesen (1+2–3+4)

 

 

 

 

 

 

 

6. Tagok egyéb befizetései

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: a tag nyilatkozata alapján az adóhatóság által átutalt összeg

 

 

 

 

 

 

 

7. Szolgáltatások fedezetére kapott rendszeres támogatás

 

 

 

 

 

 

 

8. Szolgáltatások fedezetére juttatott eseti adomány

 

 

 

 

 

 

 

9. Szolgáltatási célú egyéb bevételek

 

 

 

 

 

 

 

10. Egyéni számlán jóváírt szolgáltatási célú bevételek összesen
(5+6+7+8+9)

 

 

 

 

 

 

 

11. Egyéni számlán elszámolt szolgáltatási célú egyéb ráfordítások

 

 

 

 

 

 

 

12. Kapott kamatok, kamatjellegű bevételek

 

 

 

 

 

 

 

 

12.1. Pénzügyileg realizált kamat, kamatjellegű bevétel

 

 

 

 

 

 

 

 

12.2. Hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír vételárában
lévő kamat (–)

 

 

 

 

 

 

 

13. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megteste-
sítő értékpapírok nyereségjellegű különbözete (árfolyamnyereség)

 

 

 

 

 

 

 

14. Befektetési jegyek realizált hozama

 

 

 

 

 

 

 

15. Kapott osztalékok, részesedések

 

 

 

 

 

 

 

16. Pénzügyi műveletek egyéb realizált bevételei

 

 

 

 

 

 

 

17. Értékelési különbözetben elszámolt várható hozam

 

 

 

 

 

 

 

 

17.1. Időarányosan járó kamat

 

 

 

 

 

 

 

 

17.2. Járó osztalék

 

 

 

 

 

 

 

 

17.3. Devizaárfolyam-változásból adódó értékkülönbözet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

17.3.1. Nyereségjellegű különbözet (árfolyamnyereség)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

17.3.2. Veszteségjellegű különbözet (árfolyamveszteség) (–)

 

 

 

 

 

 

 

 

17.4. Egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

17.4.1. Nyereségjellegű különbözet (árfolyamnyereség)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

17.4.2. Veszteségjellegű különbözet (árfolyamveszteség) (–)

 

 

 

 

 

 

 

18. Befektetési célú ingatlanok hasznosításából, eladásából származó bevételek

 

 

 

 

 

 

 

19. Befektetési tevékenység bevételei összesen (12+....+18)

 

 

 

 

 

 

 

 

19.1. Egyéni számlákat megillető hozambevételek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

19.1.1. Egyéni számlákat megillető realizált hozam

 

 

 

 

 

 

 

 

 

19.1.2. Egyéni számlákat megillető értékelési különbözet

 

 

 

 

 

 

 

 

19.2. Szolgáltatási tartalékot megillető hozambevételek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

19.2.1. Szolgáltatási tartalékot megillető realizált hozam

 

 

 

 

 

 

 

 

 

19.2.2. Szolgáltatási tartalékot megillető értékelési különbözet

 

 

 

 

 

 

 

20. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

 

 

 

 

 

 

 

21. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesí-
tő értékpapírok veszteségjellegű különbözete (árfolyamveszteség)

 

 

 

 

 

 

 

22. Befektetési jegyek realizált vesztesége

 

 

 

 

 

 

 

23. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

 

 

 

 

 

 

 

24. Befektetési célú ingatlanokkal kapcsolatos ráfordítások

 

 

 

 

 

 

 

25. Befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások

 

 

 

 

 

 

 

 

25.1. Vagyonkezelői díjak

 

 

 

 

 

 

 

 

25.2. Letétkezelői díjak

 

 

 

 

 

 

 

 

25.3. Befektetési tevékenységgel kapcsolatos különböző egyéb ráfordítások

 

 

 

 

 

 

 

26. Befektetési tevékenység ráfordításai összesen (20+...+25)

 

 

 

 

 

 

 

 

26.1. Egyéni számlákat terhelő befektetéssel kapcsolatos ráfordítások

 

 

 

 

 

 

 

 

26.2. Szolgáltatási tartalékot terhelő befektetéssel kapcsolatos ráfordítások

 

 

 

 

 

 

 

27. Befektetési tevékenység eredménye (19–26) (±)

 

 

 

 

 

 

 

 

27.1. Egyéni számlákon jóváírható nettó hozam

 

 

 

 

 

 

 

 

27.2. Egyéni számlákon jóváírható értékelési különbözet

 

 

 

 

 

 

 

 

27.3. Szolgáltatási tartalékba helyezhető nettó hozam

 

 

 

 

 

 

 

 

27.4. Szolgáltatási tartalékba helyezhető

 

 

 

 

 

 

 

28. Fedezeti céltartalék képzés (10–11±27) (–)

 

 

 

 

 

 

 

 

28.1. Egyéni számlákon a szolgáltatási célú bevételek és ráfordítások külön-
bözetének összegében

 

 

 

 

 

 

 

 

28.2. Egyéni számlákon jóváírt nettó hozamból

 

 

28.3. Egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözet

 

 

 

28.3.1. Időarányosan járó kamat

 

 

 

28.3.2. Járó osztalék

 

 

 

28.3.3. Devizaárfolyam különbözetekből

 

 

 

28.3.4. Egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözetből

 

 

 

 

 

 

 

 

28.4. Szolgáltatási tartalékon jóváírt nettó hozamból

 

 

 

 

 

 

 

 

28.5. Szolgáltatási tartalékon jóváírt értékelési különbözetből

 

 

 

 

 

 

 

 

 

28.5.1. Időarányosan járó kamat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

28.5.2. Járó osztalék

 

 

 

 

 

 

 

 

 

28.5.3. Devizaárfolyam különbözetekből

 

 

 

 

 

 

 

 

 

28.5.4. Egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözetből

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

C) Likviditási fedezet

 

 

 

 

 

 

1. Tagok által fizetett tagdíj

 

 

 

 

 

 

 

2. Munkáltatói tagdíj-hozzájárulás

 

 

 

 

 

 

 

3. Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés (–)

 

 

 

 

 

 

 

4. Utólag befolyt tagdíjak

 

 

 

 

 

 

 

5. Tagdíjbevételek összesen (1+2–3+4)

 

 

 

 

 

 

 

6. Tagok egyéb befizetései

 

 

 

 

 

 

 

7. Likviditási célra kapott rendszeres támogatás

 

 

 

 

 

 

 

8. Likviditási célra juttatott eseti adomány

 

 

 

 

 

 

 

9. Likviditási célú egyéb bevételek

 

 

 

 

 

 

 

10. Likviditási célú bevételek összesen (5+...+9)

 

 

 

 

 

 

 

11. Likviditási célú egyéb ráfordítások

 

 

 

 

 

 

 

12. Kapott kamatok, kamatjellegű bevételek

 

 

 

 

 

 

 

 

12.1. Pénzügyileg realizált kamat, kamatjellegű bevétel

 

 

 

 

 

 

 

 

12.2. Hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok vételárában lévő
kamat (–)

 

 

 

 

 

 

 

13. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesí-
tő értékpapírok nyereségjellegű különbözete (árfolyamnyereség) (+)

 

 

 

 

 

 

 

14. Befektetési jegyek realizált hozama

 

 

 

 

 

 

 

15. Kapott osztalékok, részesedések

 

 

 

 

 

 

 

16. Pénzügyi műveletek egyéb realizált bevételei

 

 

 

 

 

 

 

17. Értékelési különbözetben elszámolt várható hozam

 

 

 

 

 

 

 

 

17.1. Időarányosan járó kamat

 

 

 

 

 

 

 

 

17.2. Járó osztalék

 

 

 

 

 

 

 

 

17.3. Devizaárfolyam-változásból adódó értékkülönbözet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

17.3.1. Nyereségjellegű különbözet (árfolyamnyereség)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

17.3.2. Veszteségjellegű különbözet (árfolyamveszteség) (–)

 

 

 

 

 

 

 

 

17.4. Egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

17.4.1. Nyereségjellegű különbözet (árfolyamnyereség)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

17.4.2. Veszteségjellegű különbözet (árfolyamveszteség) (–)

 

 

 

 

 

 

 

18. Befektetési célú ingatlanok hasznosításából, eladásából származó bevételek

 

 

 

 

 

 

 

19. Befektetési tevékenység bevételei összesen (12+...+18)

 

 

 

 

 

 

 

 

19.1. Likviditási és kockázati célú pénzeszközök befektetésével kapcsolatos
bevételek

 

 

 

 

 

 

 

 

19.2. Azonosítatlan befizetések befektetésével kapcsolatos bevételek

 

 

 

 

 

 

 

20. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

 

 

 

 

 

 

 

21. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírok és veszteségjellegű különbözete (árfolyamveszteség)

 

 

 

 

 

 

 

22. Befektetési jegyek realizált vesztesége

 

 

 

 

 

 

 

23. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

 

 

 

 

 

 

 

24. Befektetési célú ingatlanokkal kapcsolatos ráfordítások

 

 

 

 

 

 

 

25. Befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások

 

 

 

 

 

 

 

 

25.1. Vagyonkezelői díjak

 

 

 

 

 

 

 

 

25.2. Letétkezelői díjak

 

 

 

 

 

 

 

 

25.3. Befektetési tevékenységgel kapcsolatos különböző egyéb ráfordítások

 

 

 

 

 

 

 

26. Befektetési tevékenység ráfordításai összesen (20+....+25)

 

 

 

 

 

 

 

 

26.1. Likviditási és kockázati célú pénzeszközök befektetésével kapcsolatos
ráfordítások

 

 

 

 

 

 

 

 

26.2. Azonosítatlan befizetések befektetésével kapcsolatos ráfordítások

 

 

 

 

 

 

 

27. Befektetési tevékenység eredménye (19–26) (±)

 

 

 

 

 

 

 

28. Likviditási és kockázati céltartalék képzés (10–11±27) (–)

 

 

 

 

 

 

 

 

28.1. Értékelési különbözetből képzett likviditási céltartalék

 

 

 

 

 

 

 

 

 

28.1.1. Időarányosan járó kamat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

28.1.2. Járó osztalék

 

 

 

 

 

 

 

 

 

28.1.3. Devizaárfolyam különbözetek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

28.1.4. Egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözetek

 

 

 

 

 

 

 

 

28.2. Egyéb likviditási célokra

 

 

 

 

 

 

 

 

28.3. Azonosítatlan befizetések befektetési hozamára

 

 

 

 

 

 

4. számú melléklet a 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez238

Az egyesített (összesített) eredménykimutatás előírt tagolása
Ezer forintban

Megnevezés

Előző évi beszámoló
záró adatai

Megállapí-
tott
eltérések (+, –)

Előző évi felülvizs-
gált beszá-
moló
záró adatai

Tárgyévi beszámoló
záró adatai

Megállapí-
tott
eltérések (+, –)

Tárgyévi felül-
vizsgált
beszámoló
záró adatai

 

A) Pénztár működési tevékenysége

 

 

1. Tagok által fizetett tagdíj

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

2. Munkáltatói tagdíj-hozzájárulás

 

 

3. Ideiglenesen munkajövedelemmel nem rendelkező tag részére befizetett

 

 

 

tagdíjcélú támogatás

 

 

4. Tagdíj-kiegészítések

 

 

5. Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés (–)

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

6. Utólag befolyt tagdíjak

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

7. Tagdíjbevételek összesen (1+2+3+4–5+6)

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

8. Tagok egyéb befizetései

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

9. Működési célra kapott rendszeres támogatás

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

10. Működési célra juttatott eseti adomány

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

11. Egyéb bevételek

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

12. Működési célú bevételek összesen (7+8+9+10+11)

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

13. Működéssel kapcsolatos ráfordítások

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

14. Szokásos működési tevékenység eredménye (12–13)

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

15. Kapott kamatok, kamatjellegű bevételek

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

16. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesí-

 

 

 

tő értékpapírok nyereségjellegű különbözete (árfolyamnyereség)

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

17. Befektetési jegyek realizált hozama

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

18. Kapott osztalékok, részesedések

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

19. Pénzügyi műveletek egyéb realizált bevételei

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

20. Értékelési különbözetben elszámolt várható hozam

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

21. Befektetési célú ingatlanok hasznosításából, eladásából származó bevételek

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

22. Befektetési tevékenység bevételei összesen (15+...+21)

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

23. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

24. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesí-

 

 

 

tő értékpapírok veszteségjellegű különbözete (árfolyamveszteség) (–)

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

25. Befektetési jegyek realizált vesztesége

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

26. Értékelési különbözetből képzett működési céltartalék

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

27. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

28. Befektetési célú ingatlanokkal kapcsolatos ráfordítások

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

29. Befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

30. Befektetési tevékenység ráfordításai összesen (23+...+29)

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

31. Befektetési tevékenység eredménye (22–30)

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

32.

 

 

33. Kiegészítő vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye

 

 

34. Adófizetési kötelezettség (–)

 

 

35. Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye
(önkéntes nyugdíjpénztár)

 

 

36. Működés tárgyévi eredménye (magánnyugdíjpénztár)

 

 

 

 

 

B) Pénztári szolgáltatások fedezete

 

 

1. Tagok által fizetett tagdíj

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

2. Munkáltatói tagdíj-hozzájárulás

 

 

3. Ideiglenes munkajövedelemmel nem rendelkező tag részére befizetett

 

 

 

tagdíjcélú támogatás

 

 

4. Tagdíj-kiegészítések

 

 

5. Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés (–)

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

6. Utólag befolyt tagdíjak

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

7. Tagdíjbevételek összesen (1+2+3+4–5+6)

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

8. Tagok egyéb befizetései

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

9. Szolgáltatások fedezetére kapott rendszeres támogatás (önkéntes nyug-

 

 

 

díjpénztár)

 

 

10. Szolgáltatások fedezetére juttatott eseti adomány (önkéntes nyugdíj-

 

 

 

pénztár)

 

 

11. Szolgáltatási célú egyéb bevételek

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

12. Egyéni számlán jóváírt szolgáltatási célú bevételek összesen

 

 

 

(7+8+9+10+11)

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár (7+8+9+10+11)

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár (7+8+11)

 

 

13. Egyéni számlán elszámolt szolgáltatási célú egyéb ráfordítások

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

14. Kapott kamatok, kamatjellegű bevételek

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

15. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesí-

 

 

 

tő értékpapírok nyereségjellegű különbözete (árfolyamnyereség)

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

16. Befektetési jegyek realizált hozama

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

17. Kapott osztalékok, részesedések

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

18. Pénzügyi műveletek egyéb realizált bevételei

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

19. Értékelési különbözetben elszámolt várható hozam

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

20. Befektetési célú ingatlanok hasznosításából, eladásából származó bevételek

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

21. Befektetési tevékenység bevételei összesen (14+...+20)

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

21.1. Egyéni számlákat megillető hozambevételek

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

21.2. Szolgáltatási tartalékot megillető hozambevételek

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

22. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

23. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesí-

 

 

 

tő értékpapírok veszteségjellegű különbözete (árfolyamveszteség) (–)

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

24. Befektetési jegyek realizált vesztesége

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

25. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

26. Befektetési célú ingatlanokkal kapcsolatos ráfordítások

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

27. Befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

28. Befektetési tevékenység ráfordításai összesen (22+...+27)

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

 

28.1. Egyéni számlákat terhelő befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

28.2. Szolgáltatási tartalékot terhelő befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

29. Befektetési tevékenység eredménye (21–28) (±)

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

30. Fedezeti céltartalékképzés (12–13±29) (–)

 

 

 

30.1. Egyéni számlákon

 

 

 

 

30.1.1. Szolgáltatási célú bevételek és ráfordítások különbözetéből

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

30.1.2. Realizált nettó hozamból

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

30.1.3. Értékelési különbözetből

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

30.2. Szolgáltatási tartalékon

 

 

 

30.2.1. Realizált nettó hozamból

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

30.2.2. Értékelési különbözetből

 

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

C) Likviditási és kockázati fedezet

 

 

 

 

1. Tagok által fizetett tagdíj

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

2. Munkáltatói tagdíj-hozzájárulás

 

3. Ideiglenesen munkajövedelemmel nem rendelkező tag részére befize-

 

 

tett tagdíjcélú támogatás

 

4. Tagdíj-kiegészítések

 

5. Meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés (–)

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

6. Utólag befolyt tagdíjak

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

7. Tagdíjbevételek összesen (1+2+3+4–5+6)

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

8. Tagok egyéb befizetései

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

9. Likviditási és kockázati célra kapott rendszeres támogatás

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

10. Likviditási és kockázati célra juttatott eseti adomány

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

11. Likviditási és kockázati célú egyéb bevételek

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

12. Likviditási és kockázati célú bevételek összesen (7+...+11)

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

13. Likviditási és kockázati célú ráfordítások

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

14. Kapott kamatok, kamatjellegű bevételek

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

15. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesí-

 

 

tő értékpapírok nyereségjellegű különbözete (árfolyamnyereség)

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

16. Befektetési jegyek realizált hozama

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

17. Kapott osztalékok, részesedések

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

18. Pénzügyi műveletek egyéb realizált bevételei

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

19. Értékelési különbözetben elszámolt várható hozam (±)

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

20. Befektetési célú ingatlanok hasznosításából, eladásából származó bevételek

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

21. Befektetési tevékenység bevételei összesen (14+...+20)

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

22. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

23. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesí-

 

 

tő értékpapírok veszteségjellegű különbözete (árfolyamveszteség) (–)

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

24. Befektetési jegyek realizált vesztesége

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

25. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

26. Befektetési célú ingatlanokkal kapcsolatos ráfordítások

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

27. Befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

28. Befektetési tevékenység ráfordításai összesen (22+...+27)

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

29. Befektetési tevékenység eredménye (21–28) (±)

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

30. Likviditási és kockázati céltartalék képzés (12–13±29) (–)

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

30.1. Demográfiai kockázatokra

 

 

30.2. Saját tevékenységi kockázatokra

 

 

30.3. Egyéb kockázatokra

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

30.4. Értékelési különbözetre

 

 

 

a) önkéntes nyugdíjpénztár

 

 

 

b) magánnyugdíjpénztár

 

 

D) Függő befizetések befektetési hozamának fedezete (csak magánnyugdíjpénztáraknál)

 

 

 

 

1. Kapott kamatok, kamatjellegű bevételek

 

2. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nyereségjellegű különbözete (árfolyamnyereség)

 

3. Befektetési jegyek realizált hozama

 

4. Kapott osztalékok, részesedések

 

5. Pénzügyi műveletek egyéb realizált bevételei

 

6. Értékelési különbözetben elszámolt várható hozam

 

7. Függő portfolió befektetésével kapcsolatos bevételek összesen (1+...+6)

 

8. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

 

9. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok veszteségjellegű különbözete (árfolyamveszteség)

 

10. Befektetési jegyek realizált vesztesége

 

11. Pénzügyi műveletek egyéb realizált ráfordítása

 

12. Befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások

 

13. Függő portfolió befektetésével kapcsolatos ráfordítások összesen (8+....+12)

 

14. Függő befizetések befektetési hozamának fedezete (7–13)

 

15. Függő befizetések befektetési hozamára céltartalékképzés

 

 

15.1. Bevallási adatokhoz nem rendelhető befizetések befektetési hozamára

 

 

15.2. Egyéb azonosítatlan (függő) befizetések befektetési hozamára

 

 

15.3. Függő befektetési portfolió értékelési különbözetéből képzett céltartalék

 

5. számú melléklet a 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez

Cash-flow kimutatás

1.239 Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye (±)±

2. Immateriális javak nettó értékében bekövetkezett állományváltozás (±)

3. Immateriális javakra adott előlegek állomány változása (±)

4. Tárgyi eszközök (beruházások és beruházásra, felújításra adott előlegek kivételével) nettó értékében bekövetkezett állományváltozás (±)

5. Beruházások, beruházásra, felújításra adott előlegek állomány változása (±)

6. Befektetett pénzügyi eszközök (hosszú lejáratú bankbetétek kivételével) állomány változása (±)

7. Készletek (készletekre adott előlegek kivételével) értékében bekövetkezett állományváltozás (±)

8. Készletekre adott előlegek állomány változása (±)

9. Tartaléktőke állomány változása (±)

10. Követelésállomány változása (±)

11. Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állomány változása (±)

12. Működési céltartalék állomány változása céltartalékok egymás közötti átcsoportosítása miatt (±)

13. Meg nem fizetett tagdíjak tartaléka állományának változása (±)

14. Hosszú lejáratú kötelezettségek állomány változása (±)

15. Tagokkal szembeni kötelezettségek állomány változása (±)

16. Szállítói kötelezettség állomány változása (±)

17. Hitelfelvétel, kapott kölcsönök (±)

18. Hitel-, kölcsön-visszafizetés (–)

19. Azonosítatlan függő befizetések állomány változása (±)

20. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség állomány változása (±)

21. Hosszú lejáratú bankbetétek elhelyezése (–)

22. Hosszú lejáratú bankbetétek megszüntetése (+)

23. Aktív időbeli elhatárolások állomány változása (±)

24. Passzív időbeli elhatárolások állomány változása (±)

25. Fedezeti céltartalékképzés (+)

26. Fedezeti céltartalékba átcsoportosítás likviditási céltartalékból (+)

27. Fedezeti céltartalékba átcsoportosítás tartaléktőkéből (+)

28. Más pénztártól átlépő pénztártagok áthozott tagi követelése (+)

29. Likviditási céltartalékba átcsoportosítás fedezeti tartalékból (–)

30. Más pénztárba átlépő pénztártagok átvitt tagi követelése (–)

31. Tagoknak, kedvezményezetteknek visszatérítés fedezeti céltartalékból (–)

32. Fedezeti céltartalék felhasználás szolgáltatásnyújtásra (–)

33. Egyéb fedezeti céltartalék állományváltozás (±)

34. Likviditási céltartalékképzés (+)

35. Likviditási céltartalékba átcsoportosítás fedezeti céltartalékból (+)

36. Likviditási céltartalékba átcsoportosítás tartaléktőkéből (+)

37. Likviditási céltartalékból átcsoportosítás fedezeti tartalékba (–)

38. Likviditási céltartalék átcsoportosítás tartaléktőkébe (–)

39. Egyéb likviditási céltartalék állományváltozás (±)

40. Pénzeszköz változás

40.1. Készpénz állomány változása (forint- és valutapénztár)

40.2. Számlapénz (pénztári elszámolási számla, éven belüli lejáratú forint és deviza betétszámlák, egyéb elkülönített betétszámlák) állomány változása

6. számú melléklet a 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez

Pénztári céltartalékok alakulása ....... év

Adatok E Ft-ban

A) Fedezeti tartalék

I.240 Egyéni számlákon

01. Nyitó állomány
02. + Tárgyévben egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételek
03. + Más pénztárból átlépő tagok által áthozott tagi követelés egyéni számlákon
04. + Egyéni számlákat megillető hozambevételek
05. + Likviditási tartalékokból átcsoportosítás
05. ± Egyéni számlákat megillető értékelési különbözet
06. ± Tartaléktőke átcsoportosítás
07. – Szolgáltatások fedezetére átcsoportosítás szolgáltatási tartalékba
08. – Tagoknak, kedvezményezetteknek visszatérítés
09. – Más pénztárba átlépő tag követelésének átadása
10. – Egyéni számlákat terhelő szolgáltatási célú egyéb ráfordítások
11. – Egyéni számlákat terhelő befektetésekkel kapcsolatos ráfordítások
12. ± Egyéb változás
13. Egyéni számlák záró állománya
II.241 Szolgáltatási tartalékon
01. Nyitó állomány
02. + Egyéni számlákról tárgyévben átcsoportosított szolgáltatások fedezete
03. + Más pénztárból átlépő tagok által áthozott tagi követelés
04. + Szolgáltatási tartalékon jóváírt egyéb bevételek
05. + Szolgáltatási tartalékot megillető hozambevételek
05. ± Szolgáltatási tartalékot megillető értékelési különbözet
06. + Likviditási tartalékokból átcsoportosítás
07. + Tartaléktőkéből átcsoportosítás
08. – Tagoknak, kedvezményezetteknek nyújtott pénztári szolgáltatások
09. – Tagoknak, kedvezményezetteknek visszatérítés
10. – Más pénztárba átlépő tag szolgáltatási fedezetének átadása
11. – Szolgáltatások folyósításával kapcsolatos kiadások
12. – Szolgáltatási számlát terhelő egyéb kiadások
13. – Szolgáltatási számlákat terhelő befektetéssel kapcsolatos ráfordítások
14. ± Egyéb változás
15. Szolgáltatási tartalék záró állománya
B) Likviditási tartalékok
............... céltartalék
01. Nyitó állomány
02. + Tárgyévben ................. képzett céltartalék
05. + .... céltartalékba átcsoportosítás működési céltartalékból
06. + .... céltartalék egyéb bevételei
07. – .... céltartalékból átcsoportosítás egyéni számlára
08. – .... céltartalékból átcsoportosítás szolgáltatási tartalékba
09. – .... céltartalékból átcsoportosítás működési célra
10. – .... céltartalék felhasználás egyéb célra
11. .... céltartalék záró állománya
C)242 Céltartalékok állománya összesen
---------------
Megnevezés Nyitó állomány Tárgyévi változások Záró állomány
---------------
Működési céltartalék
– jövőbeni kötelezettségekre
– működési portfolió értékelési különbözetére
Fedezeti céltartalék
– egyéni számlákon (értékelési különbözettel együtt)
– szolgáltatási tartalékon (értékelési különbözettel együtt)
Likviditási céltartalék
– értékelési különbözetre
– egyéb likviditási célokra
– azonosítatlan befizetések befektetési hozamára
Meg nem fizetett tagdíjak tartaléka
– működési célú
– fedezeti célú
– likviditási és kockázati célú
Összesen:

7. számú melléklet a 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez243

8. számú melléklet a 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez244

9. számú melléklet a 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez245

Számlakeret-tükör
1. Számlaosztály
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
11. IMMATERIÁLIS JAVAK
111. Vagyoni értékű jogok
112. Szellemi termékek
117. Immateriális javak értékhelyesbítése
118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése
119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése
12–15. TÁRGYI ESZKÖZÖK
12. MŰKÖDTETETT INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK
121. Földterület
122. Telek
123. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok
124. Egyéb építmények
125. Működtetett ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok
127. Működtetett ingatlanok értékhelyesbítése
128. Működtetett ingatlanok terven felüli értékcsökkenése
129. Működtetett ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése
13. TARTÓS BEFEKTETÉSI CÉLÚ INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK
131. Földterület
132. Telek
133. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok
134. Egyéb építmények
135. Tartós befektetési célú ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok
137. Tartós befektetési célú ingatlanok értékelési különbözete
138.
139. Tartós befektetési célú ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése
14. GÉPEK, BERENDEZÉSEK ÉS FELSZERELÉSEK
141. Ügyviteli és számítástechnikai gépek, berendezések, felszerelések
142. Egyéb gépek, berendezések, felszerelések
143. Személygépkocsik
144. Egyéb járművek
147. Gépek, berendezések, felszerelések, járművek értékhelyesbítése
148. Gépek, berendezések, felszerelések terven felüli értékcsökkenése
149. Gépek, berendezések, felszerelések terv szerinti értékcsökkenése
15. BERUHÁZÁSOK, FELÚJÍTÁSOK
151. Befejezetlen beruházások
152. Felújítások
158. Beruházások terven felüli értékcsökkenése
16–18. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
16. TULAJDONI RÉSZESEDÉST JELENTŐ BEFEKTETÉSEK
161. Részesedések, üzletrészek
1611. Részesedések saját alapítású vállalkozásokban
1612. Részesedések más vállalkozásokban
1613. Üzletrészek, törzsbetétek saját alapítású gazdasági társaságban
1614. Üzletrészek, törzsbetétek más gazdasági társaságokban
1618. Részesedések, üzletrészek, törzsbetétek értékelési különbözete
1619. Részesdések, üzletrészek, törzsbetétek értékvesztése, visszaírása
162. Értékpapírok
1621. Részvények
1622. Befektetési jegyek (határozatlan futamidejű)
1623. Egyéb tulajdoni részesedést jelentő értékpapírok
1624. Külföldi pénzértékre szóló befektetések
1626. Részvények, befektetési jegyek, egyéb értékpapírok értékelési különbözete
1627. Külföldi pénzértékre szóló befektetések értékelési különbözete
1628.
1629.
17. HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK
171. Kötvények
172. Állampapírok
173.246
174.247
175. Befektetési jegyek (határozott futamidejű)
176. Jelzáloglevél
177. Egyéb értékpapírok
178. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelési különbözete
179.
18. TARTÓSAN ADOTT KÖLCSÖNÖK
181. Tartósan adott kölcsönök a pénztár tulajdonában lévő gazdálkodó szervezetben
189. Tartósan adott kölcsönök értékvesztése és annak visszaírása
19. EGYÉB TARTÓSAN ADOTT KÖLCSÖNÖK
191. Dolgozóknak adott lakáscélú kölcsönök
192. Hosszú lejáratú bankbetétek forintban
193. Hosszú lejáratú bankbetétek devizában
197. Hosszú lejáratú bankbetétek értékelési különbözete
199.
2. Számlaosztály
KÉSZLETEK
21. ANYAGOK
211. Vásárolt anyagok
212. Egyéb anyagok
219. Anyagok értékvesztése és annak visszaírása
26–28. ÁRUK
26. TOVÁBBÉRTÉKESÍTÉSI CÉLÚ INGATLANOK
261. Továbbértékesítési célú ingatlanok bekerülési értéken
267. Továbbértékesítési célú ingatlanok értékelési különbözete
269.
3. Számlaosztály
KÖVETELÉSEK, PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
31. TAGDÍJKÖVETELÉSEK
311. Pénztártagokkal szembeni tagdíjkövetelések
312. Munkáltatói tagdíj-hozzájárulás követelések
32. KÖVETELÉSEK ÁRUSZÁLLÍTÁSBÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSBÓL
321. Belföldi követelések
322. Belföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása
323. Külföldi követelések
324. Külföldi követelések értékvesztése és annak visszaírása
33. KÖVETELÉSEK EGYÉB RÉSZESEDÉSI VISZONYBAN LÉVŐ VÁLLALKOZÁSSAL SZEMBEN
331. Pénztár tulajdonában lévő gazdálkodó szervekkel szembeni követelések
339. Pénztár tulajdonában lévő gazdálkodó szervekkel szembeni követelések értékvesztése és annak visszaírása
34. ALAPÍTÁSSAL KAPCSOLATOS TÁMOGATÓI KÖVETELÉSEK
35. ADOTT ELŐLEGEK
351. Immateriális javakra adott előlegek
352. Beruházásokra adott előlegek
353. Készletekre adott előlegek
359. Adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása
36.248 ÉRTÉKPAPÍR KÖLCSÖNBE ADÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ KÖVETELÉSEK, EGYÉB KÖVETELÉSEK
361. Értékpapír kölcsönbe adásából származó követelések
3611. Értékpapír kölcsönbe adásából származó követelések
3617. Értékpapír kölcsönbe adásából származó követelések értékelési különbözete
362. Egyéb követelések
3621. Munkavállalókkal szembeni követelések
3622. Költségvetési kiutalási igények
3623. Költségvetési kiutalási igények teljesítése
3624. Rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök
36241. Rövid lejáratú tagi kölcsönök
36242. Tartósan adott kölcsönökből átsorolt követelések
3625. Más pénztárral szembeni követelések
3626. Vagyonkezelő szervezetekkel szembeni követelések
3628. Különféle egyéb követelések
3629. Egyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása
37. ÉRTÉKPAPÍROK
371. Egyéb részesedések
3711. Eladásra vásárolt részvények
3712. Eladásra vásárolt üzletrészek
3713. Eladásra vásárolt befektetési jegyek (határozatlan futamidejű)
3714. Eladásra vásárolt külföldön kibocsátott részvények
3717. Határidős ügyletek értékelési különbözete
3718. Eladásra vásárolt részvények, üzletrészek, befektetési jegyek értékelési különbözete
3719.
372. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
3721. Kötvények
3722. Kincstárjegyek és más állampapírok
3723.249
3724.250
3725. Befektetési jegyek (határozott futamidejű)
3726. Jelzáloglevelek
3727. Egyéb értékpapírok
3728. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelési különbözete
3729.
38. PÉNZESZKÖZÖK
381. Pénztár
382. Valutapénztár
383. Csekkek
384. Elszámolási betétszámla
385. Elkülönített betétszámlák
3851. Kamatozó betétszámlák
3852. Elkülönített pénzeszközök
3853. Lakásépítési betétszámla
386. Devizabetét számla
387. Pénzeszközök értékelési különbözete
39. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása
3911.
3912.
392. Költségek és ráfordítások időbeli elhatárolása
4. Számlaosztály
FORRÁSOK
41. SAJÁT TŐKE
411. Induló tőke
4111. Működés fedezetének induló tőkéje
4112. Nyugdíjszolgáltatás fedezetének induló tőkéje
4113. Likviditási célú induló tőke
412. Tartaléktőke
413.251 Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye
414.
4141.
4142.
4143.
415. Értékelési tartalék
42. CÉLTARTALÉKOK
421. Működési céltartalék
4211. Jövőbeni kötelezettségre képzett céltartalék
4212. Működési portfolió értékelési különbözetéből képzett céltartalék
42121. Időarányosan járó kamatból képzett céltartalék
42122. Járó osztalékból képzett céltartalék
42123. Devizaárfolyam-változásból adódó különbözetből képzett céltartalék
42124. Egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözetből képzett céltartalék
422. Fedezeti céltartalék
4221–4224. Egyéni számlákon
4221. Egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételekből képzett céltartalék
4222. Egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételekből képzett céltartalék igénybevétele
4223. Egyéni számlákon jóváírt hozambevételekből képzett céltartalék
42231. Egyéni számlákon jóváírt realizált hozambevételekből képzett céltartalék
42232. Egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözetből képzett céltartalék
422321. Egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözet időarányosan járó kamatból
422322. Egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözet járó osztalékból
422323. Egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözet devizaárfolyam-különbözetekből
422324. Egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözet egyéb piaci árhatásból adódó értékkülönbözetekből
4224. Egyéni számlákon jóváírt, realizált hozambevételekből képzett céltartalék igénybevétele
42241.252 Tagsági viszony megszűnésekor kifizetett realizált hozam
42242.253 Realizált hozam terhére kifizetett értékelési különbözet
42243.254 Szolgáltatási tartalékra átvezetett realizált hozam
42244.255 Nem fizető tagok hozamából működési célra levont összeg
42245.256 Nem fizető tagok hozamából likviditási célra levont összeg
4225–4228. Szolgáltatási tartalékon
4225. Szolgáltatási tartalékon kimutatott fedezeti céltartalék
4226. Szolgáltatási tartalékon kimutatott fedezeti céltartalék igénybevétele
4227. Szolgáltatási tartalékon jóváírt hozambevételek
42271. Szolgáltatási tartalékon jóváírt realizált hozambevételekből képzett céltartalék
42272. Szolgáltatási tartalékon jóváírt értékelési különbözetből képzett céltartalék
422721. Szolgáltatási tartalékon jóváírt értékelési különbözet időarányosan járó kamatból
422722. Szolgáltatási tartalékon jóváírt értékelési különbözet járó osztalékból
422723. Szolgáltatási tartalékon jóváírt értékelési különbözet devizaárfolyam-különbözetekből
422724. Szolgáltatási tartalékon jóváírt értékelési különbözet egyéb piaci árhatásból adódó értékkülönbözetekből
4228. Szolgáltatási tartalékon jóváírt, realizált hozambevételek igénybevétele
423–428. Likviditási céltartalék
425. Likviditási portfolió értékelési különbözetéből képzett céltartalék
4251.
42511. Időarányosan járó kamatból képzett céltartalék
42512. Járó osztalékból képzett céltartalék
42513. Devizaárfolyam-változásból adódó különbözetből képzett céltartalék
42514. Egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözetből képzett céltartalék
4252.
427. Egyéb likviditási célokra
4271. Egyéb likviditási célokra képzett céltartalék
4272. Egyéb likviditási célokra képzett céltartalék igénybevétele
428. Azonosítatlan befizetések befektetési hozamára
4281. Azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék
4282. Azonosítatlan befizetések befektetési hozamára képzett céltartalék igénybevétele
429. Meg nem fizetett tagdíjak tartaléka
4291. Működési célú meg nem fizetett tagdíjak tartaléka
4292. Fedezeti célú meg nem fizetett tagdíjak tartaléka
4293. Likviditási célú meg nem fizetett tagdíjak tartaléka
43–47. KÖTELEZETTSÉGEK
43. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
433. Igénybe vett szolgáltatásokból, áruszállításból eredő hosszú lejáratú kötelezettségek
44–47. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
441. Pénztártagokkal, kedvezményezettekkel szemben fennálló kötelezettségek
442. Más pénztárba átlépő pénztártagokkal, illetve azok kedvezményezettjével szemben fennálló kötelezettségek
443. Vevőktől kapott előlegek
444–446. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
444. Belföldi szállítók
445. Beruházási szállítók
446. Külföldi szállítók
451–452. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök
451. Rövid lejáratú hitelek
452. Rövid lejáratú kölcsönök
453.257 Értékpapír-kölcsönzésből eredő kötelezettségek
461–478. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
461. Személyi jövedelemadó elszámolása
462. Költségvetési befizetési kötelezettségek
4621.258 Szociális hozzájárulási adó
4622.259 Munkavállalóktól levont járulékok
4623.260
4629. Külön fel nem sorolt befizetési kötelezettségek
463. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése
4631.261 Szociális hozzájárulási adó teljesítése
4632.262 Munkavállalóktól levont járulékok teljesítése
4633.263
4639. Külön fel nem sorolt befizetési kötelezettségek teljesítése
465.264 Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámhatósági elszámolási számla
466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó
467. Fizetendő általános forgalmi adó
468. Általános forgalmi adó elszámolási számla
469. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek munkavállalókkal szemben
471. Jövedelemelszámolási számla
4711. Keresetelszámolási számla
4712. Társadalombiztosítási ellátás
4713. Egyéb kifizetések elszámolása
472. Fel nem vett járandóságok
473. Társadalombiztosítási kötelezettség
474. Pénztári alkalmazottak magánnyugdíjpénztári tagsága miatti fizetési kötelezettségek
475. Vagyonkezelő szervezetekkel szembeni kötelezettségek
476. Felügyelettel szembeni kötelezettségek
479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek
4791. Azonosítatlan függő befizetések
47911. Azonosítatlan munkáltatóhoz rendelhető függő befizetések
47912. Azonosítatlan munkáltatóhoz nem rendelhető függő befizetések
47913. Pénztártaghoz nem rendelhető függő befizetések
4799. Rövid lejáratú különféle egyéb kötelezettségek
48. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
481. Bevételek passzív időbeli elhatárolása
482. Költségek és ráfordítások időbeli elhatárolása
483. Halasztott bevételek
49. ÉVI MÉRLEGSZÁMLÁK
491. Nyitómérleg számla
492. Mérlegrendezési számla
493. Zárómérleg számla
498.265 Tárgyévi eredmény elszámolása
5. Számlaosztály
KÖLTSÉGNEMEK
51. ANYAGKÖLTSÉG
52. IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI
521. Adminisztrációs és nyilvántartási feladatokat ellátó szervezetnek fizetett díj
522. Tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki díj
523. Könyvvizsgálat díja
524. Aktuáriusi díj
525. Szaktanácsadás díja
526. Marketing-, hirdetés-, propaganda- és reklámköltségek
527. Bérleti díjak
528. Oktatás és továbbképzés költségei
529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei
53. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI
531. Pénzügyi szolgáltatás díja
532. Tagdíj behajtásával és jogosulatlanul felvett járadék behajtásával kapcsolatos költségek
533. Biztosítási díj
539. Különféle egyéb szolgáltatások költségei
54. BÉRKÖLTSÉG
541. Állományba tartozó pénztári alkalmazottak munkabére
542. Állományba nem tartozók munkadíja
5421. Aktuáriusi díj
5422. Szaktanácsadás díja
5423. Tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki díj
5424. Pénztári tisztségviselők tiszteletdíja
5429. Egyéb állományba nem tartozók munkadíja
55. SZEMÉLYI JELLEGŰ EGYÉB KIFIZETÉSEK
551. Pénztári alkalmazottaknak fizetett személyi jellegű kifizetések
559. Egyéb személyi jellegű kifizetések
56. BÉRJÁRULÉKOK
561.266 Szociális hozzájárulási adó
562.267
563.268
569. Egyéb bérjárulék
57. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS
571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás
572. Használatbavételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás
59. KÖLTSÉGNEM ÁTVEZETÉSI SZÁMLA
591. Működési költségek átvezetési számla
592. Nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos költségek átvezetési számla
593. Kiegészítő vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos költségek átvezetési számla
59. KÖLTSÉGNEM ELLENSZÁMLA
6. Számlaosztály
KÖLTSÉGHELYEK, ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK
61. KARBANTARTÓ RÉSZLEGEK KÖLTSÉGEI
62. SZOLGÁLTATÁST VÉGZŐ RÉSZLEGEK KÖLTSÉGEI
63. SAJÁT VAGYONKEZELÉSI TEVÉKENYSÉG ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEI
64. SAJÁT JÁRADÉKSZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEI
65. ÉPÜLETEK FENNTARTÁSI KÖLTSÉGEI
66. KÖZPONTI IRÁNYÍTÁS ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEI
67. KIEGÉSZÍTŐ VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEI
68. ELKÜLÖNÍTETT EGYÉB ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK
69. KÖLTSÉGHELYEK KÖLTSÉGEINEK ÁTVEZETÉSE
8. Számlaosztály
RÁFORDÍTÁSOK
81–83. MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS RÁFORDÍTÁSOK
811. Anyagjellegű ráfordítások
8111. Anyagköltség
8112. Igénybe vett szolgáltatások értéke
8113. Egyéb szolgáltatások értéke
8114. Eladott áruk beszerzési értéke
8115. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
812. Személyi jellegű ráfordítások
813. Értékcsökkenési leírás
82. KIEGÉSZÍTŐ VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS RÁFORDÍTÁSOK
821. Anyagjellegű ráfordítások
8211. Anyagköltség
8212. Igénybe vett szolgáltatások értéke
8213. Egyéb szolgáltatások értéke
8214. Eladott áruk beszerzési értéke
8215. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
822. Személyi jellegű ráfordítások
823. Értékcsökkenési leírás
83. FELÜGYELETTEL KAPCSOLATOS RÁFORDÍTÁSOK
831. Felügyeleti díj
832. Felügyeleti bírság
84. CÉLTARTALÉK KÉPZÉS
841. Működési céltartalék képzés
8411. Jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalék
8412. Működési portfolió értékelési különbözetéből képzett céltartalék
84121. Időarányosan járó kamatból képzett céltartalék
84122. Járó osztalékból képzett céltartalék
84123. Devizaárfolyam-változásból adódó különbözetből képzett céltartalék
84124. Egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözetből képzett céltartalék
842. Fedezeti céltartalék képzés
8421. Fedezeti céltartalék képzés egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételekből
8422. Fedezeti céltartalék képzés egyéni számlákon jóváírt realizált hozambevételekből
8423. Fedezeti céltartalék képzés egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözetből
84231. Egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözet időarányosan járó kamatból
84232. Egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözet járó osztalékból
84233. Egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözet devizaárfolyam-különbözetekből
84234. Egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözet egyéb piaci árhatásból adódó értékkülönbözetekből
843. Fedezeti céltartalék képzés szolgáltatási tartalékon
8431. Fedezeti céltartalék képzés szolgáltatási tartalékon jóváírt realizált hozambevételekből
8432. Fedezeti céltartalék képzés szolgáltatási tartalékon jóváírt értékelési különbözetből
84321. Fedezeti céltartalékon jóváírt értékelési különbözet időarányosan járó kamatból
84322. Fedezeti céltartalékon jóváírt értékelési különbözet járó osztalékból
84323. Fedezeti céltartalékon jóváírt értékelési különbözet devizaárfolyam-különbözetekből
84324. Fedezeti céltartalékon jóváírt értékelési különbözet egyéb piaci árhatásból adódó értékkülönbözetekből
844. Likviditási céltartalék képzés
8441. Likviditási céltartalék képzés befektetési kockázatokra
8442. Likviditási céltartalék képzés demográfiai kockázatokra
8443. Likviditási céltartalék képzés likviditási portfolió értékelési különbözetére
84431. Likviditási tartalékon jóváírt értékelési különbözet időarányosan járó kamatból
84432. Likviditási tartalékon jóváírt értékelési különbözet járó osztalékból
84433. Likviditási tartalékon jóváírt értékelési különbözet devizaárfolyam-különbözetekből
84434. Likviditási tartalékon jóváírt értékelési különbözet egyéb piaci árhatásból adódó értékkülönbözetekből
8444. Likviditási céltartalék képzés saját tevékenységi kockázatokra
8445. Likviditási céltartalék képzés egyéb kockázatokra
8446. Likviditási céltartalék képzés azonosítatlan befizetések hozamára
845. Meg nem fizetett tagdíjak miatti céltartalék képzés
85. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK
851. Működési tevékenység egyéb ráfordításai
8511. Meg nem fizetett működési célú tagdíjak hitelezési vesztesége
8512. Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke
8513. Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett vásárolt készletek könyv szerinti értéke
8514. Működési célú immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése
8515. Működési célú tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenése
8516. Követelések elszámolt értékvesztése
8517. Készletek elszámolt értékvesztése
8519. Egyéb működési célú ráfordítások
852. Pénztári szolgáltatások fedezetét terhelő egyéb ráfordítások
8521. Meg nem fizetett fedezeti célú tagdíjak hitelezési vesztesége
8529. Egyéb szolgáltatási célú ráfordítások
853. Likviditási fedezetet terhelő egyéb ráfordítások
8531. Meg nem fizetett likviditási és kockázati célú tagdíjak hitelezési vesztesége
8539. Egyéb likviditási és kockázati célú ráfordítások
854. Kiegészítő vállalkozási tevékenység egyéb ráfordításai
86. KÜLÖNFÉLE EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK
861. Káreseményekkel kapcsolatos fizetések, fizetendő összegek
862.269 Bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések, sérelemdíjak
863. Működéssel kapcsolatos egyéb behajthatatlan követelés leírt összege
864. Értékesített immateriális javak, működtetett ingatlanok és működésre szolgáló egyéb tárgyi eszközök könyv szerinti értéke
865. Kiegészítő vállalkozási tevékenység különféle egyéb ráfordításai
87. BEFEKTETÉSI TEVÉKENYSÉG RÁFORDÍTÁSAI
871. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások
872. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok veszteségjellegű különbözete
8721. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítésének árfolyamvesztesége
8722. Hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok értékesítésének árfolyamvesztesége
8723. Diszkont értékpapírok értékesítésének, beváltásának veszteségjellegű különbözete
8724. Külföldi pénzértékre szóló befektetet pénzügyi eszközök és értékpapírok értékesítésének árfolyamvesztesége
8725. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír évente történő törlesztésekor elszámolt veszteségjellegű különbözet
8726.270
873. Befektetési jegyek realizált vesztesége
874. Nem befektetési célú részesedések, üzletrészek értékvesztése és annak visszaírása
8741.
8742.
8743.
8744.
875. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása
8751. Deviza- és valutakészletek árfolyamvesztesége
8752. Külföldi pénzértékre szóló követelésekhez kapcsolódó árfolyamveszteség
8753. Külföldi pénzértékre szóló kötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamveszteség
8754. Egyéb pénzügyi műveletek ráfordítása
876. Befektetési célú ingatlanokkal kapcsolatos ráfordítások
877. Befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások
8771. Vagyonkezelői díjak
8772. Letétkezelői díjak
8773. Befektetési tevékenységgel kapcsolatos különböző egyéb ráfordítások
88.271
89. RÁFORDÍTÁSOK ÁTVEZETÉSI SZÁMLA
9. Számlaosztály
BEVÉTELEK
91. TAGDÍJBEVÉTELEK
911. Tagok által fizetett tagdíj
912. Munkáltatói tagdíj hozzájárulás
92. TAGOK EGYÉB BEFIZETÉSEI
921. Tag nyilatkozata alapján az adóhatóság által átutalt összeg
922. Tagok egyéb befizetései
93. RENDSZERES TÁMOGATÁSOK, ESETI ADOMÁNYOK
931. Rendszeres támogatás
932. Eseti adomány
94. UTÓLAG BEFOLYT TAGDÍJAK
95. KIEGÉSZÍTŐ VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG BEVÉTELEI
96. EGYÉB BEVÉTELEK
961. Működési célú egyéb bevételek
962. Szolgáltatási célú egyéb bevételek
963. Likviditási célú egyéb bevételek
964. Működési céltartalék felhasználás
965. Meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználása
97. BEFEKTETÉSI TEVÉKENYSÉG BEVÉTELEI
971. Kapott (járó) kamatok, kamatjellegű bevételek
9711. Kamatbevétel bankbetétek után
9712. Kamatbevétel kölcsönök után
9713. Hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok után kapott kamatok
9714.
9715. Külföldi pénzértékre szóló kamatozó értékpapírok után kapott kamat
9716. Kamatfedezeti ügyletek nyeresége
9717. Hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat (csökkentő tétel)
718. Külföldi pénzértékre szóló kamatozó értékpapírok vételárában lévő kamat (csökkentő tétel)
9719. Egyéb kamatok, kamatjellegű bevételek
972. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nyereségjellegű különbözete
9721. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítésének árfolyamnyeresége
9722. Hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok értékesítésének, beváltásának árfolyamnyeresége
9723. Diszkont értékpapírok értékesítésének, beváltásának nyereségjellegű különbözete
9724. Külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok árfolyamnyeresége
9725. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír évente történő törlesztésekor elszámolt nyereségjellegű különbözet
973. Befektetési jegyek realizált hozama
974. Kapott osztalékok, részesedések
975. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
9751. Deviza- és valutakészletek árfolyamnyeresége
9752. Külföldi pénzértékre szóló követelésekhez kapcsolódó árfolyamnyereség
9753. Külföldi pénzértékre szóló kötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamnyereség
9754. Egyéb pénzügyi műveletek bevétele
976. Befektetési célú ingatlanok hasznosításából, eladásából származó bevételek
977. Értékelési különbözetben elszámolt várható hozam
9771. Értékelési különbözetben elszámolt időarányos kamat
9772. Értékelési különbözetben elszámolt járó osztalék
9773. Értékelési különbözetben elszámolt devizaárfolyam-különbözet
97731. Értékelési különbözetben elszámolt devizaárfolyam-veszteség (–)
97732. Értékelési különbözetben elszámolt devizaárfolyam-nyereség
9774. Értékelési különbözetben elszámolt egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet
97741. Egyéb piaci értékítéletből adódó árfolyamveszteség (–)
97742. Egyéb piaci értékítéletből adódó árfolyamnyereség
98.272
99. BEVÉTELEK ÁTVEZETÉSI SZÁMLA
0. Számlaosztály
NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK
001. HATÁRIDŐS TŐZSDEI ÜGYLETEK
002.273 OPCIÓS TŐZSDEI ÜGYLETEK ÉS ÉRTÉKPAPÍR-KÖLCSÖNZÉS
0021. Opciós tőzsdei ügyletek
0022. Kölcsönbe adott értékpapírok
0023. Kölcsönbe adott értékpapírok nem pénzben kapott óvadéka
003. IDEGEN VAGYONTÁRGYAK
004. HASZNÁLATON KÍVÜLI TÁRGYI ESZKÖZÖK
005. VESZTESÉGKÉNT LEÍRT KÖVETELÉSEK
007. EGYÉB MÉRLEGEN KÍVÜLI KÖTELEZETTSÉGEK
008. DEVIZÁBAN LÉVŐ TÉTELEK
009. EGYÉB TÉTELEK
099. ELLENSZÁMLA

10. számú melléklet a 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez274

11. számú melléklet a 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez275

12. számú melléklet a 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez276

13. számú melléklet a 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez277

14. számú melléklet a 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez278

1

A 2. § b) pontja a 345/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 19. §-a szerint módosított szöveg.

2

A 2. § c) pontja a 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított szöveg.

3

A 2. § f) pontját a 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 23. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.

4

A 2. § g) pontja a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-ával, első mondata a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 39. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

5

A 2. § h) pontját a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

6

A 2. § i) pontját a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

7

A 2. § j) pontját a 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be, szövege az 518/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 12. §-a szerint módosított szöveg.

8

A 2. § k) pontját a 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be. E módosító rendelet 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést először a 2006. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

9

A 2. § l) pontját a 325/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 35. §-a iktatta be; alkalmazására lásd e módosító rendelet 46. § (1) és (3) bekezdését.

10

A 4. § (2) bekezdése a 345/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

11

A 4. § (3) bekezdése a 345/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 20. §-a szerint módosított szöveg.

12

Az 5. § (3) bekezdés b) pontja a 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 21. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

13

Az 5. § (3) bekezdés c) pontja a 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 21. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

14

Az 5. § (3) bekezdés d) pontja a 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 21. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

15

A 6. § (1) bekezdése a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 40. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

16

A 6. § (2) bekezdése a 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 23. §-a szerint módosított szöveg.

17

A 7. § (5) bekezdésének c) pontja a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

18

A 7. § (5) bekezdésének d) pontja a 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést először a 2006. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

19

A 7. § (5) bekezdésének g) pontja a 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést először a 2006. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

20

A 7. § (5) bekezdésének i) pontját a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 41. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

21

A 7. § (6) bekezdése a 352/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 19. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító rendelet 18. §-ának (1) bekezdése alapján a rendelkezést először a 2005. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

22

A 8. § (1) bekezdése a 325/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 36. §-ával megállapított, a 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet 18. §-a szerint módosított szöveg.

23

A 8. § (2) bekezdését a 345/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 17. §-a hatályon kívül helyezte.

24

A 8. § (4) bekezdése a 345/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.

25

A 8. § (5) bekezdése a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 42. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

26

A 8. § (8) bekezdését a 345/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 17. §-a hatályon kívül helyezte.

27

A 9. § (2) bekezdését a 345/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 17. §-a hatályon kívül helyezte.

28

A 9. § (3) bekezdése a 345/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.

29

A 9. § (5) bekezdését a 293/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 11. §-ának (2) bekezdése iktatta be, a 345/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 17. §-a hatályon kívül helyezte.

30

A 10. § a 345/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.

31

A 15. § (6) bekezdése a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

32

A 16. § (2) bekezdése a 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 21. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

33

A 16. § új (3) bekezdését a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(6) bekezdés számozását (4)–(7) bekezdésre változtatva. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

34

A 16. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdése.

35

A 16. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdése.

36

A 16. § (5) bekezdése a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni. Az (5) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatta a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdése.

37

A 16. § eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdése, szövege (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

38

A 17. § (2) bekezdésének d) pontja a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 45. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

39

A 18. § (2) bekezdésének második mondatát a 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést először a 2006. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

40

A 18. § (3) bekezdése a 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 28. §-ával megállapított szöveg.

41

A 18. § (8) bekezdését a 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést először a 2006. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

42

A 18. § (9) bekezdését a 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 46. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

43

A 19. § (4) bekezdése a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 47. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

44

A 19. § (5) bekezdését a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be, szövege a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 47. § (2) bekezdésével megállapított, a 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 36. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

45

A 20. § (3) bekezdése a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

46

A 21. § (2) bekezdése a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

47

A 21. § (3) bekezdését a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 28. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

48

A 21. § (4) bekezdése a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

49

A 23. § (1) bekezdése a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

50

A 23. § (2) bekezdése a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított, a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 44. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

51

A 23. § (6) bekezdésének d) pontját a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 28. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

52

A 23. § (6) bekezdés e) pontját a 445/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 14. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.

54

A 23. § (9) bekezdését a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 28. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

55

A 23. § (10) bekezdését a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 28. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

56

A 24. § a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

57

A 24. § (4) bekezdésének első mondata a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 48. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

58

A 24. § (12) bekezdésének első mondata a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 48. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

59

A 24. § (15) bekezdésének harmadik mondatát a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 48. § (3) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) és (3) bekezdését.

60

A 24. § (16) bekezdését a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 48. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 29. §-ával megállapított szöveg.

61

A 24. § (17) bekezdését a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 48. § (4) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

62

A 26. § (1) bekezdésének első mondata a 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést először a 2006. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

63

A 26. § (2) bekezdése a 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést először a 2006. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

64

A 26. § (5) bekezdésének második mondatát a 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 19. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést először a 2006. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

65

A 26. § (7) bekezdését a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 49. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

66

A 27. § (2) bekezdés c) pontja a 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 23. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

67

A 27. § (2) bekezdésének d) pontját a 293/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 25. §-a hatályon kívül helyezte.

68

A 27. § (3) bekezdése a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 42. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

69

A 27. § (4) bekezdését a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 50. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

70

A 28. § (5) bekezdése a 343/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §-a szerint módosított szöveg.

71

A 28. § (8) bekezdését a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta a szövegbe, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

72

A 29. § (1) bekezdése a 352/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 6. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 18. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján a rendelkezést először a 2005. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, azonban a 2004. évi üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.

73

A 29. § (2) bekezdése a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 51. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

74

A 29. § (4) bekezdése a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. §-ának (2) bekezdésével, első mondata a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 51. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

75

A 29. § (5) bekezdésének bevezető szövegrésze a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 51. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

76

A 29. § (5) bekezdésének a) pontja a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

77

A 29. § (5) bekezdésének b) pontja a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

78

A 29. § (5) bekezdésének c) pontját a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 28. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

79

A 29. § (6) bekezdése a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. §-ának (4) bekezdésével, első mondata a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 51. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

80

A 29. § (7) bekezdése a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. §-ának (5) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

81

A 29. § (8) bekezdését a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. §-ának (5) bekezdése iktatta be, bevezető szövegrésze a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 51. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

82

A 29. § (9) bekezdését a 236/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta a szövegbe, e módosító rendelet 19. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2004. évben induló üzleti évről készített beszámolókra kell alkalmazni.

83

A 29. § (10) bekezdését a 352/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 6. §-ának (2) bekezdése iktatta be, e módosító rendelet 18. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján a rendelkezést először a 2005. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, azonban a 2004. évi üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.

84

A 29. § (11) bekezdését a 352/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 6. §-ának (2) bekezdése iktatta be, e módosító rendelet 18. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján a rendelkezést először a 2005. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, azonban a 2004. évi üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.

85

A 29. § (12) bekezdését a 352/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 6. §-ának (2) bekezdése iktatta be, e módosító rendelet 18. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján a rendelkezést először a 2005. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, azonban a 2004. évi üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.

86

A 29. § (13) bekezdését a 352/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 6. §-ának (2) bekezdése iktatta be, e módosító rendelet 18. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján a rendelkezést először a 2005. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, azonban a 2004. évi üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.

87

A 30. § (1) bekezdése a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 52. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

88

A 30. § (2) bekezdése a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 52. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

89

A 30. § (3) bekezdését a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 28. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

90

A 30. § (5) bekezdése a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

91

A 30. § (6) bekezdése a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 52. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

92

A 30. § (7) bekezdését a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 28. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

93

A 30. § (9) bekezdése a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 52. § (4) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

95

A 33. § (5) bekezdése a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

96

A 33. § (6) bekezdése a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

97

A 33. § (8) bekezdése a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 53. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

98

A 34. § (1) bekezdésének a) pontja a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

99

A 34. § (1) bekezdésének b) pontja a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

100

A 34. § (1) bekezdés c) pontjának második mondatát a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 54. § (1) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) és (3) bekezdését.

101

A 34. § (1) bekezdésének e) pontja a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

102

A 34. § (1) bekezdés h) pontja a 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 30. §-ával megállapított szöveg.

103

A 34. § (1) bekezdés i) pontját a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 309/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 7. §-a szerint módosított szöveg.

104

A 34. § (1) bekezdés j) pontját a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdése iktatta be.

105

A 34. § (2) bekezdés a) pontjának harmadik mondatát a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 54. § (2) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

106

A 34. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 42. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

107

A 34. § (3) bekezdés a) pontja a 331/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 32. §-ával megállapított, a 345/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 17. §-a szerint módosított szöveg.

109

A 34. § (3) bekezdésének d) pontja a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. §-ának (4) bekezdésével megállapított, a 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 21. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

110

A 34. § (3) bekezdésének e) pontját a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. §-ának (5) bekezdése iktatta be, szövege a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § (2) bekezdésével megállapított, a 309/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 8. §-a szerint módosított szöveg.

111

A 34. § (3) bekezdés f) pontját a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § (3) bekezdése iktatta be.

112

A 34. § (5) bekezdésének felvezető szövege a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. §-ának (6) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

113

A 34. § (5) bekezdésének a) pontja a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. §-ának (7) bekezdésével, második mondata a 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést először a 2006. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

114

A 34. § (5) bekezdés b) pontja a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

115

A 34. § (5) bekezdésének d) pontja a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. §-ának (8) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

116

A 34. § (5) bekezdésének e) pontja a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. §-ának (9) bekezdésével megállapított, a 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 36. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

117

A 34. § (5) bekezdésének g) pontját a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. §-ának (10) bekezdése iktatta be, szövege a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 54. § (3) bekezdése és 79. §-a szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

118

A 34. § (6) bekezdésének felvezető szövege a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. §-ának (11) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

119

A 34. § (6) bekezdésének a) pontja a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. §-ának (12) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

120

A 34. § (6) bekezdés b) pontja a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

121

A 34. § (6) bekezdésének d) pontját a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 28. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

122

A 34. § (6) bekezdésének e) pontja a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. §-ának (14) bekezdésével megállapított, a 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 36. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

123

A 34. § (6) bekezdésének h) pontját a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. §-ának (15) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

124

A 34. § (7) bekezdése a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. §-ának (16) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

125

A 34. § (8) bekezdését a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 44. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

126

A 34. § (9) bekezdését a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 44. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

127

A 34. § (10) bekezdését a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 44. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

128

A 34. § (11) bekezdését a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 44. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

129

A 34. § (16) bekezdése a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 42. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

130

A 35. § (1) bekezdésének a) pontja a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

131

A 35. § (1) bekezdésének b) pontja a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

132

A 35. § (1) bekezdés c) pontjának második mondatát a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 55. § (1) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) és (3) bekezdését.

133

A 35. § (1) bekezdésének e) pontja a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. §-ának (2) bekezdésével megállapított és a 358/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet 25. §-a szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 49. § (1) bekezdését.

134

A 35. § (2) bekezdése a 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 31. §-ával megállapított, a 445/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 14. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

135

A 35. § (3) bekezdése a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg, második mondatát a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 55. § (2) bekezdése iktatta be. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

136

A 35. § (5) bekezdése a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

137

A 35. § (7) bekezdését a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 18. §-ának (5) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

138

A 36. § (1) bekezdésének a) pontja a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 19. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

139

A 36. § (1) bekezdésének b) pontja a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 19. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

140

A 36. § (1) bekezdés c) pontjának második mondatát a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 56. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) és (3) bekezdését.

141

A 36. § (1) bekezdésének e) pontja a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 19. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

142

A 36. § (1) bekezdés h) pontja a 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 32. §-ával megállapított szöveg.

143

A 36. § (3) bekezdése a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 19. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

144

A 36. § (6) bekezdése a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 19. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

145

A 36. § (7) bekezdése a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 19. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

146

A 37. §-t a 345/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 17. §-a hatályon kívül helyezte.

147

A 37/A. §-t és az előtte lévő alcímet a 358/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet 26. §-a iktatta be. A 37/A. §-t a 345/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 17. §-a hatályon kívül helyezte.

148

A 38. § (2) bekezdése a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 58. §-ával megállapított, valamint a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 200. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

149

A 41. § (1) bekezdése a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 59. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

150

A 41. § (3) bekezdése a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 40. §-ával megállapított szöveg.

152

A 41. § (7) bekezdését a 236/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta a szövegbe, e módosító rendelet 19. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2004. évben induló üzleti évről készített beszámolókra kell alkalmazni.

153

A 41/A. §-t és az előtte lévő alcímet a 236/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta a szövegbe, e módosító rendelet 19. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2004. évben induló üzleti évről készített beszámolókra kell alkalmazni.

154

A 42. § (1) bekezdése a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 21. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

155

A 42. § (3) bekezdése a 236/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított és a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 60. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

156

A 42. § (6) bekezdése a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 21. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

157

A 42. § (7) bekezdése a 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést először a 2006. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

158

A 42. § (9) bekezdése a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 28. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

159

A 42. § (11) bekezdésének második mondatát a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 60. § (2) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) és (3) bekezdését.

160

A 42. § (14) bekezdése a 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést először a 2006. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

161

A 42. § (17) bekezdése a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 60. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

162

A 42. § (18) bekezdése a 352/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 19. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító rendelet 18. §-ának (1) bekezdése alapján a rendelkezést először a 2005. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

163

A 42. § (19) bekezdése a 445/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.

164

A 42. § (21) bekezdését a 352/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be, e módosító rendelet 18. §-ának (1) bekezdése alapján a rendelkezést először a 2005. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

165

A 42/A. §-t a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 22. §-a iktatta a szövegbe, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

166

A 42/A. § (1) bekezdésének harmadik mondatát a 352/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 19. §-ának (5) bekezdése hatályon kívül helyezte, első mondata a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 61. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

167

A 42/A. § (2) bekezdésének a) pontja a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 61. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

168

A 42/A. § (2) bekezdésének b) pontja a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 61. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

169

A 42/A. § (2) bekezdésének c) pontja a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 61. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

170

A 42/A. § (4) bekezdésének bevezető szövegrésze a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 61. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

171

A 42/A. § (5) bekezdése a 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 36. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

172

A 42/A. § (7) bekezdésének első mondata a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 61. § (4) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

173

A 42/A. § (8) bekezdése a 236/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 13. §-ának (2) bekezdése, a 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 22. §-a és a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 61. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

174

A 42/A. § (9) bekezdése a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 61. § (6) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

175

A 42/A. § (10) bekezdését a 352/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be, e módosító rendelet 18. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján a rendelkezést először a 2005. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, azonban a 2004. évi üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.

176

A 42/A. § (11) bekezdését a 358/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet 27. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító rendelet 49. § (1) és (3) bekezdését.

177

A 43. §-a előtti cím a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 23. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

178

A 43. § (1) bekezdését a 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 37. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.

179

A 43. § (2) bekezdését a 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 37. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.

180

A 43. § (3) bekezdése a 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 34. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

181

A 43. § (4) bekezdése a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 42. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

182

A 43. § (5) bekezdése a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 42. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

183

A 43. § (6) bekezdése a 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 34. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

184

A 43. § (7) bekezdését a 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 37. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.

185

A 43. § (8) bekezdését a 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 37. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.

186

A 43. § (9) bekezdése a 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 34. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

187

A 43. § (10) bekezdése a 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 34. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

188

A 43. § (11) bekezdése a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 23. §-ának (3) bekezdésével megállapított, a 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 36. § 3. pontja és a 37. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

189

A 43. § (12) bekezdését a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 28. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

190

A 43. § (13) bekezdését a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 28. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

191

A 43. § (14) bekezdése a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 62. § (2) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 36. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

192

A 43. § (15) bekezdése a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 62. § (2) bekezdésével megállapított, a 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 37. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

193

A 43. § (16) bekezdése a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 62. § (2) bekezdésével megállapított, a 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 37. § 3. és 4. pontja szerint módosított szöveg.

194

A 43. § (17) bekezdése a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 62. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

195

A 43. § (19) bekezdését a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 23. §-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

196

A 43. § (20) bekezdését a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 23. §-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

197

A 43/A. § előtti címet a 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 23. §-a iktatta be.

198

A 43/A. §-t a 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 23. §-a iktatta be. E módosító rendelet 32. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2006. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

199

A 43/A. § (6) bekezdése a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 63. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

200

A 44. § (5) bekezdése a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 64. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

201

A 44. § (12) bekezdését a 236/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 19. §-ának (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

202

A 44. § (19) bekezdése a 358/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 49. § (1) bekezdését.

203

A 44. § (20) bekezdésének első mondata a 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést először a 2006. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

204

A 44. § (22) bekezdését a 352/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be, e módosító rendelet 18. §-ának (1) bekezdése alapján a rendelkezést először a 2005. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

205

A 44. § (23) bekezdését a 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést először a 2006. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

206

A 44. § (24) bekezdését a 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést először a 2006. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

207

A 44. § (25) bekezdését a 358/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet 29. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 309/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 8. § b) pontja szerint módosított szöveg.

208

A 45. § (4) bekezdését a 309/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.

209

A 46. § (5) bekezdése a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

210

A 46/A. § a 345/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.

211

A 47. § (1) bekezdése a 358/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet 31. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 49. § (1) bekezdését.

212

A 47. § (3) bekezdését a 293/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 25. §-a hatályon kívül helyezte.

213

A 47. § (4) bekezdését a 293/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 25. §-a hatályon kívül helyezte.

214

A 49. § (3) bekezdését a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 28. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

215

A 49. § (4) bekezdése a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 26. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

216

A 49. § (5) bekezdését a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 28. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

217

A 49. § (6) bekezdése a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 26. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

218

A 49. § (7) bekezdése a 236/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 19. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2004. évben induló üzleti évről készített beszámolókra kell alkalmazni.

219

A 49. § (9) bekezdését a 293/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta a szövegbe, a 236/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 19. §-ának (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

221

Az 50. § (3) bekezdését a 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 23. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.

222

Az 50. § (4) bekezdését a 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 23. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.

223

Az 50. § (5) bekezdését a 236/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 15. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe, e módosító rendelet 19. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2004. évben induló üzleti évről készített beszámolókra kell alkalmazni.

224

Az 51. § (7) bekezdése a 352/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet 19. §-ának (4) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító rendelet 18. §-ának (1) bekezdése alapján a rendelkezést először a 2005. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

225

Az 52. § (1) bekezdése a 325/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 37. §-ával megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító rendelet 46. § (1) és (3) bekezdését.

226

Az 52. § (3) bekezdésének harmadik mondatát a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 66. § (2) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

227

Az 52. § (5) bekezdése a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 66. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

228

Az 52. § (6) bekezdése a 396/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 66. § (4) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító rendelet 77. § (1) bekezdését.

229

Az 54. § (2) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1123. pontja hatályon kívül helyezte.

230

Az 55. §-t a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1123. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 20. §-a iktatta be.

231

Az 56. §-t a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 41. §-a iktatta be.

232

Az 57. §-t a 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 35. §-a iktatta be.

233

Az 58. §-t a 445/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta be.

234

Az 58. § (3) bekezdését a 343/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.

239

Az 5. számú melléklet 1. pontja a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 43. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

240

A 6. számú melléklet A) pontjának I. része a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 27. §-ának (2) bekezdése szerint kiegészített szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

241

A 6. számú melléklet A) pontjának II. része a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 27. §-ának (2) bekezdése szerint kiegészített szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

242

A 6. számú melléklet C) pontja a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 27. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.

243

A 7. számú mellékletet a 345/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 17. §-a hatályon kívül helyezte.

244

A 8. számú mellékletet a 345/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 17. §-a hatályon kívül helyezte.

245

A 9. számú melléklet a 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet 27. §-ának (4) bekezdése és a 358/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet 34. §-a szerint módosított szöveg, alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 49. § (1) bekezdését.

246

A 9. számú melléklet 173. sorát a 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

247

A 9. számú melléklet 174. sorát a 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

248

A 9. számú melléklet 36. főkönyvi számlája (36–3629. sorok) a 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 32. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2006. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

249

A 9. számú melléklet 3723. sorát a 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

250

A 9. számú melléklet 3724. sorát a 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

251

A 9. számú melléklet 413. pontja a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 43. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

252

A 9. számú melléklet 42241. pontját a 236/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta a szövegbe, e módosító rendelet 19. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2004. évben induló üzleti évről készített beszámolókra kell alkalmazni.

253

A 9. számú melléklet 42242. pontját a 236/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta a szövegbe, e módosító rendelet 19. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2004. évben induló üzleti évről készített beszámolókra kell alkalmazni.

254

A 9. számú melléklet 42243. pontját a 236/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 16. §-a iktatta a szövegbe, e módosító rendelet 19. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2004. évben induló üzleti évről készített beszámolókra kell alkalmazni.

255

A 9. számú melléklet 42244. pontját a 445/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be.

256

A 9. számú melléklet 42245. pontját a 445/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be.

257

A 9. számú melléklet 453. sorát (36–3629. sorok) a 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést először a 2006. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

258

A 9. számú melléklet 4. alcím 44–47. pont 462. alpont 4621. alpontja a 343/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

259

A 9. számú melléklet 4. alcím 44–47. pont 462. alpont 4621. alpontja a 343/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

260

A 9. számú melléklet 4. alcím 44–47. pont 462. alpont 4623. alpontját a 343/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. §-a hatályon kívül helyezte.

261

A 9. számú melléklet 4. alcím 44–47. pont 463. alpont 4631. alpontja a 343/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

262

A 9. számú melléklet 4. alcím 44–47. pont 463. alpont 4632. alpontja a 343/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

263

A 9. számú melléklet 4. alcím 44–47. pont 462. alpont 4633. alpontját a 343/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. §-a hatályon kívül helyezte.

264

A 9. számú melléklet 465. pontja a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 92. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 64. § (3) bekezdése alapján rendelkezéseit első ízben a 2011. évi üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

265

A 9. számú melléklet 498. pontja a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 43. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

266

A 9. számú melléklet 5. alcím 56. pont 461. alpontja a 343/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

267

A 9. számú melléklet 5. alcím 56. pont 562. alpontját a 343/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. §-a hatályon kívül helyezte.

268

A 9. számú melléklet 5. alcím 56. pont 563. alpontját a 343/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. §-a hatályon kívül helyezte.

269

A 9. számú melléklet 862. pontja a 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 22. §-ával megállapított szöveg.

270

A 9. számú melléklet 8726. sorát a 293/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 25. §-a hatályon kívül helyezte.

271

A 9. számú melléklet 88. pontját a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 43. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

272

A 9. számú melléklet 98. pontját a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 43. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

273

A 9. számú melléklet 002. főkönyvi számlája (002–0023. sorok) a 285/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 32. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit először a 2006. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

274

A 10. számú mellékletet a 358/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet 35. §-a iktatta be, a 345/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 17. §-a hatályon kívül helyezte.

275

A 11. számú mellékletet a 358/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet 35. §-a iktatta be, a 345/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 17. §-a hatályon kívül helyezte.

276

A 12. számú mellékletet a 358/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet 35. §-a iktatta be, a 345/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 17. §-a hatályon kívül helyezte.

277

A 13. számú mellékletet a 358/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet 35. §-a iktatta be, a 345/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 17. §-a hatályon kívül helyezte.

278

A 14. számú mellékletet a 331/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 34. §-a iktatta be, a 345/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 17. §-a hatályon kívül helyezte.