225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet

1. §³ (1) A rendelet hatálya a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló, többször módosított 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezetre a felszámolás Cstv. 27. § (1) bekezdés szerinti kezdő időpontjától a felszámolás Cstv. 52. § (1) bekezdés szerinti befejezésének időpontjáig (a két időpont közötti időszak a felszámolás időszaka) terjed ki.

(2) E rendelet előírásait megfelelően alkalmazni kell a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeinek felszámolása során is, figyelemmel a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvényben foglaltakra.

2. § (1)⁴ A felszámolás időszaka alatt a gazdálkodó szervezetre a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) előírásait a hatályos Cstv.-ben és e rendeletben előírtak figyelembevételével kell alkalmazni. A számviteli törvénynek a Cstv.-vel és e rendelettel nem érintett előírásai a felszámolás időszaka alatt is érvényesek.

(2) A felszámolás időszaka alatt a gazdálkodó szervezet által vezetett számviteli nyilvántartásoknak alkalmasaknak kell lenni a közbenső mérleg [Cstv. 50. §-ának (1) bekezdése], a felszámolási zárómérleg, a vagyonfelosztási javaslat, a bevételek és költségek alakulását tartalmazó kimutatás [Cstv. 52. §-ának (1), (3)–(4) bekezdése], a felszámolás időszaka alatt készülő adóbevallások, a záró adóbevallás, a saját tőke különbözete meghatározásának [a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 16. §-ának (6) bekezdése], továbbá a zárójelentés bizonylati alátámasztására.

(3)⁵

3. § (1) A tevékenységet lezáró beszámoló mérlege tételeinek alátámasztására szolgáló záróleltár a gazdálkodó szervezetnek a Cstv. 31. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott időpontban – a mérleg fordulónapján – meglévő befektetett eszközeit és forgóeszközeit (a továbbiakban: vagyoni eszközök), valamint azok forrásait tartalmazza mennyiségben és a számviteli törvényben előírtak szerint meghatározott értéken. A záróleltár és a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege értékhelyesbítést és értékelési tartalékot, valamint időbeli elhatárolást – a halasztott bevételnek a számviteli törvény 45. §-a alapján elhatárolt és még meg nem szüntetett elhatárolás összege kivételével – nem tartalmazhat. A záróleltár összeállításánál a számviteli törvény 69. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A tevékenységet lezáró beszámoló részét képező mérlegben és eredménykimutatásban, egyszerűsített mérlegben és eredménylevezetésben a számviteli törvény 3. §-a (3) bekezdésének 3. pontjában meghatározott jelentős összegű, az előző évvel (évekkel) kapcsolatos módosításokat külön oszlopban kell bemutatni. A tevékenységet lezáró beszámolónak akkor része a kiegészítő melléklet, ha az a számviteli törvény értelmében is része a beszámolónak.

(3) A tevékenységet lezáró beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést nem kell készíteni.

(4)⁶ A gazdálkodó szervezet – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – a tevékenységet lezáró beszámolóra vonatkozó, a számviteli törvény 153–154. és 154/B. §-ában meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegének (1) bekezdés szerinti fordulónapját követő 30 napon belül köteles eleget tenni.

(5)⁷ A zárómérleg a gazdálkodó szervezetnek az (1) bekezdés szerinti mérlegfordulónapon meglévő vagyoni eszközeinek és ezen eszközök forrásainak értékét a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegében kimutatott adózott eredménynek az eredménytartalékba történő átvezetése után mutatja.

(6) A zárómérleg elkészítésével egy időben az alkalmazott könyvviteli számlákat, nyilvántartásokat – a számviteli törvény 164. §-a (1) bekezdésének megfelelően – a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegfordulónapjával le kell zárni.

3/A. §⁸ Kényszertörlési eljárás esetén, amennyiben a cégbíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását, a kényszertörlési eljárás befejezésének időpontjával, mint mérlegfordulónappal elkészített számviteli törvény szerinti beszámoló egy tekintet alá esik a 3. § szerinti tevékenységet lezáró beszámolóval, arra alkalmazni kell a 3. §-ban foglaltakat.

4. § (1) A gazdálkodó szervezet a felszámolás időszaka alatt is köteles megfelelni a számviteli törvény 12. §-ának (1)–(2) bekezdésében meghatározott könyvvezetési kötelezettségnek, a (2)–(9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2) A gazdálkodó szervezet a felszámolás időszaka alatt a felszámolás kezdő időpontja előtti időszaknak megfelelően köteles az egyszeres, illetve a kettős könyvvitel rendszerében vezetni könyvviteli nyilvántartásait, a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel.

(3)⁹ A felszámoló dönthet úgy, hogy a gazdálkodó szervezet a felszámolás kezdő időpontjával, a nyitó felszámolási mérleg alapján a számviteli törvény 163. §-ában foglaltak szerint az egyszeres könyvvitelről áttér a kettős könyvvitelre azzal, hogy a kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre még a 13. § (1) bekezdésében leírt esetben sem lehet visszatérni.

(4) A felszámoló jogosult a számviteli törvény 161. §-a alapján készített számlarendet írásban módosítani.

(5) Amennyiben a gazdálkodó szervezet a felszámolás kezdő időpontjában és azt követően nem folytat vállalkozási tevékenységet, a felszámoló dönthet arról, hogy az eredményt érintő tételeket a gazdálkodó szervezet az eredményszámlák helyett a saját tőkén belül kijelölt Felszámolás eredményelszámolása számlán számolja el.

(6) Amennyiben a gazdálkodó szervezet a felszámolás kezdő időpontjában és azt követően – a gazdasági tevékenység észszerű befejezése érdekében – vállalkozási tevékenységet folytat, illetve várható a felszámolási eljárás egyezséggel történő befejezése, akkor a számviteli törvény 160. §-ának (1)–(4) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

(7) A felszámolás időszaka a felszámolási zárómérleg készítése szempontjából egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától.

(8) A vagyoni eszközök és a források változását jelentő gazdasági eseményeket az 5. § (1) bekezdése szerinti nyitó felszámolási mérleg alapján megnyitott könyvekben, a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően kell – a bizonylati elv és bizonylati fegyelem követelményeinek megfelelően – bizonylatolni, elszámolni és nyilvántartani.

(9) Az egyezségi tárgyalásra készítendő fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot a felszámolás időszaka alatt vezetett könyvviteli nyilvántartások adataival kell megalapozni.

5. § (1)¹⁰ A felszámoló a Cstv. 46. §-a (2) bekezdésének megfelelően a 3. § (5) bekezdése szerinti zárómérleg alapján a felszámolás kezdő időpontjával nyitó felszámolási mérleget készít, amelyben az eszköz oldalon a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközök értékét (ideértve a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet tulajdonát nem képező, de a könyveiben értékkel kimutatott eszközök értékét is) és a forrás oldalon azok ezzel egyező összegű forrását – mint kötelezettséget – elkülönítetten kell (amennyiben a felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközök forrása a zárómérlegben nem kötelezettségként szerepel, akkor a saját tőke csökkentésével kell azt kötelezettségként) kimutatni.

(2) A nyitó felszámolási mérleg elkészítése után a könyvviteli nyilvántartásokban rendezni kell a kötelezettségek és a követelések állományát:

(3) A felszámolás kezdő időpontját követően a könyvviteli nyilvántartásokban felszámolási eredményt érintő tételként rendezni kell:

(4) A Cstv. 36. §-a alapján beszámított összeggel a hitelező tartozását és követelését csökkenteni kell.

(5) Egyezség esetén – az egyezségi megállapodás alapján – a felszámolási eredmény javára el kell számolni az elengedett kötelezettségeket, ideértve a fejlesztési célra kapott visszatérítendő támogatásoknak a támogató által elengedett összegét is.

(6) A felszámoló a Cstv. 48. §-a (1) bekezdésének megfelelően

(7) A (2)–(3), az (5)–(6) bekezdés szerint a felszámolási eredményt növelő-csökkentő tételek könyvviteli elszámolásánál a 4. § (5)–(6) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

6. § (1) A felszámoló a Cstv. 48. §-ának (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a felszámolás időszaka alatt köteles gondoskodni a gazdálkodó szervezet vagyoni eszközeinek megóvásáról, megőrzéséről, a felszámolás kezdő időpontjáig folytatott tevékenység befejezéséről. Ezen tevékenység gazdasági eseményeit a számviteli törvényben foglaltaknak megfelelően kell elszámolni, a 4. § (5)–(6) bekezdésében rögzítettek szerint. A gazdasági eseményekkel kapcsolatos ilyen költségek, ráfordítások, illetve bevételek lehetnek – többek között –;

(2)¹³ Kötelezettségként kell állományba venni az állami garancia miatti állami követelést – Cstv. 62. §-ának (2) bekezdése –, valamint a Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből kapott támogatást, amelyet a visszafizetéskor meg kell szüntetni.

7. § (1)¹⁴ Közbenső felszámolási mérleget lehet készíteni, ha megfelelő mennyiségű pénzeszköz folyt be és áll rendelkezésre a hitelezői követelések kielégítésére, részbeni teljesítésére. A felszámolás kezdetétől évente kötelező közbenső felszámolási mérleget készíteni, kivéve a Cstv. 63/B. §-a szerinti egyszerűsített felszámolás esetét. A közbenső felszámolási mérleg célja, hogy megbízható, hiteles helyzetfelmérés alapján történjen a hitelezők és a bíróság tájékoztatása a pénzügyi helyzetről.

(2) A rendelkezésre álló pénzeszközből a várható költségekre – benne a környezeti károk elhárításának költségeire – és a vitás hitelezői igények fedezetére – a Cstv. 50. §-ának (3) bekezdése szerint – a pénzeszközökön belül tartalékot kell elkülöníteni, amelyről külön nyilvántartást kell vezetni.

(3) A közbenső felszámolási mérleg a felszámoló által meghatározott mérlegfordulónapra vonatkozóan tartalmazza – a Cstv. 50. §-a (1) bekezdésének megfelelően – a vagyoni eszközök, a kötelezettségek és a saját tőke állományát könyv szerinti értéken, a bevételek (árbevétel és egyéb bevételek) és költségek (ráfordítások) alakulásáról készített kimutatást és a szöveges jelentést.

(4) A közbenső felszámolási mérleg tartalmában és felépítésében egyező a Cstv. 52. §-ának (3) bekezdésében meghatározott felszámolási zárómérleggel.

(5) A közbenső felszámolási mérlegben – a (4) bekezdésben részletezetteken túlmenően – elkülönítetten kell kimutatni a pénzeszközök között a tartalék összegét, továbbá – külön oszlopban – közölni kell a nyitó felszámolási mérleg adatait.

(6) A közbenső felszámolási mérleg fordulónapjáig elszámolt bevételekről és költségekről (ráfordításokról) a Cstv. 52. §-ának (4) bekezdésében meghatározott bontásban kell tájékoztatást adni.

(7) A közbenső felszámolási mérleghez kapcsolódó szöveges jelentésben be kell mutatni a nyitó felszámolási mérleg adatait módosító – az 5. § (2)–(3) bekezdése szerinti – korrekciókat, és részletes tájékoztatást kell nyújtani a nyitó felszámolási mérleg és a közbenső felszámolási mérleg adatai közötti eltérések, változások minősítéséről, indokairól.

(8) A hitelezők követelésének pénzügyi teljesítése a bíróság által jóváhagyott részleges vagyonfelosztási javaslat alapján történik.

8. § (1) A Cstv. 52. §-ának (3) bekezdése szerint készítendő felszámolási zárómérleg a gazdálkodó szervezet vagyoni eszközeit (a vagyontárgyakat piaci értéken) és az eszközök forrásait könyv szerinti értéken, mérlegszerű felépítésben, egyező végösszeggel a felszámolás befejezésének időpontjában, a felszámoló által meghatározott mérlegfordulónappal tartalmazza.

(2) A felszámolási zárómérleg elkészítését megelőzően a meglévő vagyoni eszközök – közte a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, vagyonjegyek – könyv szerinti értéke és a zárómérleg fordulónapjára vonatkozó piaci értéke közötti különbözetet felszámolási eredményt érintő tételként el kell számolni. Amennyiben nem közvetlenül könyvelnek a Felszámolás eredményelszámolása számlára, akkor az alkalmazott eredményszámlák egyenlegét a Felszámolás eredményelszámolása számlára kell átvezetni, és ezt követően a számlán kimutatott eredménnyel az eredménytartalékot kell módosítani.

(3) A felszámolási zárómérleg a vagyoni eszközöket

(4) A felszámolási zárómérleg a forrásokat:

(5) Amennyiben a (4) bekezdés c) pontja szerinti vagyon negatív előjelű, az a fedezetlen kötelezettség összegét mutatja, és azt jelenti, hogy a vagyoni eszközök – a felszámolásba be nem vonható vagyont meghaladó – értéke ilyen összegben nem fedezi a hitelezőkkel szemben fennálló kötelezettségeket. A (4) bekezdés c) pontja szerinti vagyon pozitív összege azt mutatja, hogy a kötelezettségek kiegyenlítése után mennyi vagyoni eszköz illeti meg a tulajdonosokat a befektetéseik ellenében.

(6) A felszámolási zárómérleghez kapcsolódó szöveges jelentésben részletes tájékoztatást kell adni a nyitó felszámolási mérleg és a felszámolási zárómérleg adatai közötti eltérésekről, változásokról, és minősíteni kell azokat.

(7) A felszámolási zárómérlegben kimutatott követelések tekintetében a hitelezővel szembeni kötelezettség erejéig a Cstv. 52. §-ának (5) bekezdése alapján engedményezésnek van helye. Az átruházott követelés összegében az adós gazdálkodó szervezet kötelezettsége kiegyenlítetté válik.

(8) A felszámoló a gazdálkodó szervezet számviteli bizonylatainak elhelyezéséről úgy köteles gondoskodni, hogy az megfeleljen a számviteli törvény 169. §-ában meghatározott bizonylatmegőrzési követelményeknek.

9. § A bevételek és költségek (ráfordítások) alakulásáról készített, a Cstv. 52. §-ának (4) bekezdésében meghatározott kimutatásnak a könyvviteli nyilvántartásokkal egyezően kell tartalmaznia:

10. § (1) A Cstv. 52. §-a (1) bekezdésében előírt vagyonfelosztási javaslat tartalmazza a felszámolási zárómérlegben kimutatott eszközök értékét a következő csoportosításban:

(2)¹⁸ A Cstv. 61. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközöket az állami, illetve önkormányzati tulajdonosi joggyakorló szervezetnek kell átadni.

(3) A vagyonfelosztási javaslat a Cstv. 57. §-ában foglalt kielégítési sorrendnek megfelelő felépítésben és sorrendben tartalmazza az (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségek (tartozások) összegét, és ezzel szembeállítva a hitelezőkkel szembeni kötelezettségek (tartozások) teljesítésére kijelölt eszközök értékét. Amennyiben a vagyoni eszközök értéke kevesebb, mint a kötelezettségek (a tartozások) értéke, a sorrendben hátrább lévő hitelezők igénye a gazdálkodó szervezet vagyoni eszközeiből nem kerül kielégítésre.

(4) A vagyonfelosztási javaslatban egyéb vagyoni eszközként a hitelezőkkel szembeni kötelezettségek (tartozások) kielégítése után megmaradt eszközök értéke szerepel. Ezen eszközöket a gazdálkodó szervezet tulajdonosai között a Cstv. 61. §-ában előírtaknak megfelelően kell felosztani.

11. § Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó szervezeteknek a 3–10. §-ok előírásait a következő eltérésekkel kell alkalmazniuk:

(1) Számviteli feladatok a felszámolás megindításakor (3. §-hoz):

(2) Számviteli feladatok a felszámolás időszaka alatt (4–6. §-okhoz):

(3) A felszámolási zárómérleg készítésekor (a 8. §-hoz):

12. §²⁰ A Cstv. 63/B. §-ában meghatározott egyszerűsített felszámolás esetén a 3–11. §-okban előírtakat kell értelemszerűen alkalmazni.

13. § (1) Amennyiben a gazdálkodó szervezet és hitelezői a felszámolás időszaka alatt egyezséget kötöttek, a bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben dönt a felszámolási eljárás befejezéséről [Cstv. 60. §-ának (2) bekezdése].

(2)²¹ A felszámoló egyezségkötés esetén a Cstv. 44. §-ának (2) bekezdésében meghatározott időpontban elkészíti a Cstv. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti – a felszámolás befejezésének időpontjára vonatkozó – felszámolási zárómérleget, valamint a bevételek és költségek (ráfordítások) alakulását tartalmazó kimutatást, a záró adóbevallást és a zárójelentést, amelyeket megküld az állami és önkormányzati adóhatóságnak. Vagyonfelosztási javaslatot nem kell készíteni. A gazdálkodó szervezet a felszámolás időszaka alatt vezetett könyveit – a felszámolás befejezésének időpontjára, mint mérlegfordulónapra vonatkozóan – lezárja. A felszámoló a felszámolási zárómérleget köteles a számviteli törvény 153–154. §-ában és 154/B. §-ában meghatározottak szerint letétbe helyezni és közzétenni az egyezségkötést követő 30 napon belül.

(3)²² A gazdálkodó szervezet a felszámolási zárómérleg alapján a felszámolás befejezését követő nappal nyitó mérleget készít, amelyben

(4) A (3) bekezdés c) pontja szerinti saját tőke felel meg a Tao. tv. 16. §-ának (6) bekezdésében meghatározott vagyonmérleg szerinti saját tőkének. A 3. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet lezáró beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke megfelel a Tao. tv. 16. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a felszámolás kezdő napját megelőző napra készített beszámolóban szereplő saját tőkének.

(5) A gazdálkodó szervezet a könyveit a (3) bekezdés szerinti nyitó mérleg alapján nyitja meg.

14–17. §²³

18. §²⁴ Ez a rendelet 2001. január 1-jével lép hatályba azzal, hogy a 4. § (5)–(6) bekezdésében, a 8. § (8) bekezdésében foglaltakat a rendelet hatálybalépését követően kezdődő felszámolásnál, a 14. § (3) bekezdésében, a 15. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a rendelet hatálybalépését követően kezdődő végelszámolásnál kell alkalmazni.

19. § (1) A rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő végelszámolásnál a rendelet előírásait a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(2)²⁵ A végelszámolás befejezésekor a végelszámoló a számviteli elszámolások, nyilvántartások alapján a Cstv. 75. §-a (1) bekezdésének megfelelően az egyes naptári évekre külön-külön számviteli beszámolót, az utolsó évről készült beszámolóban kimutatott eredmény felosztása után végelszámolási zárómérleget, zárójelentést, vagyonfelosztási javaslatot, valamint záró adóbevallást készít. A végelszámolási zárómérleget – a számviteli törvény 155. § (2)–(5) bekezdésében foglaltak esetén – könyvvizsgálóval felül kell vizsgáltatni.

(3)²⁶ A 2003. december 31-én felszámolás, illetve végelszámolás alatt lévő egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó szervezetnél a felszámolás, illetve a végelszámolás befejezéséig az egyszeres könyvvitelre vonatkozó előírások tovább alkalmazhatók.

20. §²⁷ A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 41. §-ával megállapított 1. § (2) bekezdését a 2012. január 1-jével vagy azt követően kezdődő felszámolási eljárásokra kell alkalmazni.

21. §²⁸ A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 55. §-ával megállapított 3. § (5) bekezdését, 11. § (1) bekezdés a) pontját először a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.