BK BH 2000/237
BK BH 2000/237
2000.06.01.
I. Az 1999. március 1. után jogerőre emelkedett ítélettel kiszabott büntetést csak akkor lehet egy korábbi, quasi halmazati viszonyban álló bűncselekmények miatt alkalmazott összbüntetés alapítéleteivel kiszabott büntetésekkel újból összbüntetésbe foglalni, ha a quasi halmazat az újabb elítélésre is kiterjed (Btk. 92. §, 93. §).
II. Ugyanakkor az 1999. március 1. előtt jogerőssé vált ítéletekkel kiszabott büntetések összbüntetésbe foglalásának nem akadálya az a körülmény, hogy a - próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztés végrehajtását, illetve a feltételes szabadság megszüntetését 1999. március 1. napja után jogerőssé vált ítélettel rendelték el (Btk. 92. §, 93. §).
A városi bíróság a korábbi összbüntetésként megállapított 1 év 5 hó 15 napi - a fiatalkorúak fogházában végrehajtandó - szabadságvesztést egy - eredetileg próbaidőre felfüggesztett - 8 hónapi - a fiatalkorúak fogházában - és 8 hónapi - börtönben végrehajtandó - szabadságvesztéssel újabb összbüntetésbe foglalva, a Btk. (módosítása előtti) 92. §-ának (1) és (2) bekezdésére utalva, 2 év 6 hónapi - börtönben végrehajtandó - szabadságvesztést határozott meg a különös visszaeső elítélttel szemben. Kimondta, hogy a terhelt nem bocsátható feltételes szabadságra [Btk. 47. § (4) bek. a) pont].
Az ítélet ellen az elítélt enyhítés végett jelentett be fellebbezést.
A megyei főügyész az összbüntetési ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta.
A megyei bíróság tanácsülésben [Be. 356. § (2) bek. a) pont] eljárva az ítéletet nem látta felülbírálhatónak.
A terhelttel szemben
1. a városi bíróság az 1997. április 22. napján jogerős quasi halmazati összbüntetési ítéletében 1 év 5 hó 15 napi, a fiatalkorúak fogházában végrehajtandó büntetést állapított meg. Ebből a büntetésből a terheltet 1997. szeptember 5. napján feltételes szabadságra bocsátották, a fennmaradó büntetési rész 24 napi fiatalkorúak fogházbüntetés volt. Ezzel az ítélettel az alábbi alapítéletekkel kiszabott büntetések kerültek összbüntetésbe foglalásra:
a) a városi bíróság az 1996. június 3. napján jogerős ítéletével rablás bűntette és további bűncselekmények miatt kiszabott 1 év 4 hónapi - a fiatalkorúak fogházában végrehajtandó - szabadságvesztés (elkövetési idő: 1993. december 31. napja);
b) valamint a városi bíróság 1997. február 11. napján jogerős ítéletével lopás bűntette miatt kiszabott 6 hónapi - a fiatalkorúak fogházában végrehajtandó - szabadságvesztés (elkövetési idő: 1995. május 22. napja).
2. Ezt követően az elítéltet a városi bíróság az 1997. október 22. napján jogerős ítéletével lopás bűntette és további bűncselekmények miatt 8 hónapi - 1 évi próbaidőre felfüggesztett, a fiatalkorúak fogházában végrehajtandó - szabadságvesztésre ítélte. Megállapította, hogy a próbaidő alatt pártfogó felügyelet alatt áll (az elkövetés ideje: 1996. április 17.).
3. Az elítéltet mindezek után a városi bíróság 1999. április 13. napján jogerős ítéletével kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte, egyben elrendelte a városi bíróság fentebb említett 2. szám alatt jelzett ítéletével kiszabott 8 hónapi, a fiatalkorúak fogházában végrehajtandó büntetés végrehajtását, és megszüntette a városi bíróság 1. alatt jelzett összbüntetési ítéletében kiszabott szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadságot, egyben megállapította, hogy az elítélt különös visszaeső, és feltételes szabadságra nem bocsátható. (Az elbírált cselekmény elkövetési ideje 1998. április 22. napja.)
A városi bíróság úgy foglalt állást, hogy a fenti quasi halmazati összbüntetést újabb összbüntetésbe kell foglalni a két későbbi alapítélettel kiszabott büntetéssel, bár ezek egyike (a 3. alatti) 1999. március 1. napja után emelkedett jogerőre.
A városi bíróság helyesen állapította meg, hogy az 1/a. és 1/b. pontokban írt alapítéletekkel elbírált bűncselekmények quasi halmazati viszonyban állnak a 2. pontban írt alapítélettel elbírált bűncselekménnyel, mivel az elítélt valamennyi bűncselekményét a legkorábban hozott alapítélet jogerőre emelkedését megelőzően követte el.
Ebben a helyzetben a Btk. módosítása előtt a Btk. 92. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján lehetőséget látott az összbüntetési eljárás lefolytatására, annak ellenére, hogy a 2. és a 3. pontban írt alapítéletek között nincs ilyen quasi halmazati viszony.
A megyei főügyész az összbüntetési ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta, és rámutatott arra, hogy tévedett a városi bíróság, amikor az 1997. április 22-én jogerős (1. alatti) és az 1997. október 22-én jogerős ítéleteken (2. alatti) felül az 1999. április 13-án jogerős ítélettel kiszabott (3. alatti) büntetést is összbüntetésbe foglalta. Álláspontja szerint az adott ügyben a Btk. 92. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti összbüntetésbe foglalásnak a 2. pont alatti és az 1999. március 1. napja után meghozott (3. pont szerinti) alapítélet vonatkozásában nincs helye, mivel ez az utóbbi ítélet a korábbi ítéletek egyikével sem áll quasi halmazati viszonyban. Helyesnek látta viszont, hogy ez az ítélet az 1. pont alatti összbüntetésből engedélyezett feltételes szabadság megszüntetéséről és a 2. pont alatti ítélettel kiszabott 8 hónapi - 1 évi próbaidőre felfüggesztett - fogházbüntetés végrehajtásáról rendelkezett. Kifejtette, hogy az 1. és a 2. pont alatti ítéletek egyrészt 1999. március 1. előtt jogerőre emelkedtek, másrészt teljes körű quasi halmazati viszonyban állnak egymással, így e körben az összbüntetés törvényi feltételei fennállnak, a 3. pont alatti ítélet vonatkozásában azonban erre nem kerülhetett volna sor.
A megyei bíróság a főügyész érvelését helytállónak találta.
A rendelkezésre álló anyagokból nyilvánvaló, hogy a 3. pont alatti alapítélet 1999. március 1. után, tehát az 1998. évi LXXXVII. törvény hatálybalépését követően emelkedett jogerőre. Így az ezzel kiszabott büntetést csak akkor lehetett volna a többi ítélettel kiszabott büntetéssel összbüntetésbe foglalni, ha erre is kiterjedő quasi halmazat forogna fenn, erről azonban nem lehet szó az 1998. április 22-i elkövetési időre tekintettel.
Megjegyzi a megyei bíróság a teljesség kedvéért, hogy a quasi halmazat vizsgálata során a korábbi összbüntetés esetén mindig annak az alapítéleteit - és nem az összbüntetési ítélet jogerőre emelkedését - kell figyelembe venni.
A megyei bíróság mindezekre tekintettel a városi bíróság fellebbezéssel megtámadott ítéletét nem látta érdemben felülbírálhatónak, és azt hatályon kívül helyezte (Be. 262. §).
Az újabb eljárásban az 1. pont alatti összbüntetési ítélet alapítéleteivel, valamint a 2. pont alatti ítélettel kiszabott büntetéseket lehet és kell összbüntetésbe foglalni. (Fejér Megyei Bíróság Bf. 498/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás