• Tartalom

239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet

239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet

a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről

2020.03.01.

A Kormány a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 26. §-ának (13) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § (1) A rendelet hatálya:

a) a bányászati tevékenység folytán kialakult, illetve kialakított bányatavakra, azok medrének és partjának a bányászati tevékenység befejezését követő fenntartására, a bányató vízkészletének hasznosítására, továbbá

b) az a) pont szerinti bányatavak fennmaradásával, fenntartásával, hasznosításával kapcsolatos jogokat gyakorló vagy kötelezettségeket teljesítő természetes és jogi személyekre, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra (a továbbiakban együttesen: személyekre)

terjed ki.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) bányató: a felszíni vagy felszín alatti bányászati tevékenység következtében a földfelszín fedőrétegének eltávolításával, a felszín alatti vízkészletből kialakult és a bányaművelés befejezése után is fennmaradó olyan állóvíz, amelynek medrét a bányászat során mesterségesen kialakított terepmélyedés képezi;

b) a bányató medre: a bányászati tevékenység során kialakult, majd a bányászat befejezését követően állandósult terepmélyedés, amelyet a felszín alatti víz rendszeresen kitölt, melynek partvonalát a terepszint és a bányászati hatósági eljárások során utóhasznosításra engedélyezett meder rézsűjének metszésvonala határozza meg;

c) a bányató parti sávja: a partvonaltól számított, azzal párhuzamosan húzódó, külön jogszabályban meghatározott1 3 m széles területsáv, amely a parti területek tulajdonviszonyaitól függetlenül a bányató medrével kapcsolatos fenntartási munkák ellátását teszi lehetővé.

2. § (1) Ha az ásványi nyersanyag kitermelés befejezésekor a kitermelés következtében a külszíni bányászati munkaterületen állóvíz alakul ki, annak fennmaradásával kapcsolatos intézkedésekről a bányabezárási, valamint a tájrendezési feladatokkal összefüggő bányahatósági eljárások keretei között a külön jogszabályban2 meghatározott módon kell gondoskodni.

(2)3

(3)4

(4)5 A bányavállalkozónak kérelmet kell benyújtania, melyhez – az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az e rendelet mellékletében meghatározott tartalmú, a bányatóval érintett ingatlan tulajdonosával egyeztetett tervdokumentációt kell csatolnia.

(5)6 Ha a bányavállalkozó a kérelemhez a bányatóval érintett földrészletekről a tulajdonjogot igazoló tulajdoni lap hiteles másolatát nem csatolja, a vízügyi hatóság – az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt – megkeresi az ingatlan-nyilvántartást vezető szervet.

A bányató vízjogi engedélyezése

3. § (1)7 A bányató fenntartásának, hasznosításának (a továbbiakban: üzemeltetésének) engedélyezéséhez a bányatóval érintett ingatlan tulajdonosának – a bányabezárással összefüggő tájrendezési feladatokat meghatározó bányahatósági határozat közlését követő egy éven belül – a vízügyi hatóságtól a külön jogszabályban meghatározott mellékletek8 csatolásával vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérnie.

(2) Amennyiben a bányatóval érintett ingatlan tulajdonosa az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét elmulasztja, úgy a vízjogi engedély nélkül megvalósított vizilétesítmények és vízhasználatok tekintetében a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló külön jogszabály9 szerint kell eljárni.

(3)10 Ha a bányató tervezett hasznosításához új vízilétesítmény megépítése szükséges, úgy a vízügyi hatóság a külön jogszabály11 szerinti engedélyezési eljárásban – létesítési, majd üzemeltetési vízjogi engedély kiadásával – határoz a létesítéssel és az üzemeltetéssel járó jogokról és kötelezettségekről.

(4) Az (1) bekezdés szerinti vízjogi engedélyben a bányatavak üzemeltelésével járó jogokat és kötelezettségeket

a) a bányató területi elhelyezkedésére, a terület vízgazdálkodási környezeti adottságaira,

b) a közigazgatásilag érintett település önkormányzati rendeletben meghatározott fejlesztési, terület- és településrendezési terveire, a helyi építési szabályzatra, illetőleg előírásokra, valamint

c)12 a bányatóval érintett területtel kapcsolatos vízgazdálkodási, kulturális örökségvédelmi, környezet-, természet- és tájvédelmi, továbbá közegészségügyi szempontokra

figyelemmel kell meghatározni.

(5)13 A bányató üzemeltetésére vonatkozó jogerős határozat és ingatlan-nyilvántartási átvezetésre alkalmas változási vázrajz megküldésével a vízügyi hatóság megkeresi a bányató fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot, hogy a bányatavat – az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó külön jogszabályok szerint – a vízgazdálkodással összefüggő művelés alól kivett területként ,,bányató'' megnevezéssel jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba.

A bányató vízkészletének használati joga

4. § (1) A bányató vízkészletének használata vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozik. A vízhasználat feltételeit a bányató üzemeltetésére irányuló, a 3. § szerinti vízjogi engedélyben kell meghatározni.

(2) A bányató vízkészletének használatára a meder, illetve a part tulajdonjogával nem rendelkező személy részére vízjogi engedély csak akkor adható, ha ehhez a meder, illetve a part tulajdonosa külön írásba foglalt szerződésben hozzájárult.

(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a szerződésben rendelkezni kell a bányató partjának a használatáról is. A bányató vízjogi engedélyének jogosítottja és kötelezettje ez esetben az a személy, aki a vízkészlet használatával járó jogokat gyakorolja.

(4) A bányató vízkészletének természeti okból történő változásáért az engedélyes vízhasználó, illetve a bányató vízilétesítményeinek tulajdonosa sem a vízjogi engedélyben biztosított jogra, sem a vízhasználat egyéb jogcímére alapozva nem igényelhet kártalanítást.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben az engedélyes az esetleges károk megelőzésével, mérséklésével kapcsolatos tevékenységet – ha az vízimunka elvégzésével, vízilétesítmény megépítésével biztosítható, a vízjogi engedélyre vonatkozó általános szabályok szerint – saját költségére elvégezheti. Erre a vízügyi hatóság – ha azt a vízkészlet védelme a bányatóval összefüggésben közérdekből szükségessé teszi – az engedélyest hivatalból indított eljárás során is kötelezheti.

A bányató vízminőség-védelme

5. § (1) A bányató hasznosítása főként – a víz mennyiségét nem, de a vízkészlet minőségét igénybe vevő és azt befolyásoló – a vízikörnyezeti adottságokkal összefüggő vízhasználatok (így például horgászat, vízisport, fürdőzés, vízparti üdülés, vizes élőhely) kialakítása révén történik. A bányató bármely, a víz minőségét befolyásoló ilyen jellegű hasznosítását a tevékenységekre irányadó jogszabályok szerint, de a bányató üzemeltetésére kiadott vízjogi engedélyben a vízkészlet minőségének védelme érdekében meghatározott jogokra és kötelezettségekre figyelemmel lehet gyakorolni.

(2) Az (1) bekezdés szerint gyakorolt vízhasználatok vízjogi engedélye megadásához alapvető feltétel a tó terhelhetősége, a víz természetes öntisztuló képességének megőrzése, a hasznosítás hatásterületén a felszín alatti víz minőségének a külön jogszabály14 szerinti ,,B'' szennyezettségi határértéken belül tartása, a jó vízminőség tartós biztosítása céljából.

(3) A bányatavak vízkészletének szennyezése, károsítása, így például különösen szennyvízbefogadóként történő hasznosítása, továbbá azokon minden olyan vízhasználat gyakorlása, mely a felszín alatti vizek minőségének veszélyeztetésével jár – a felszín alatti vízkészlettel való szoros kapcsolatukra tekintettel – tilos.

Záró és átmeneti rendelkezések

6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2)15

(3)16

(4)17 A rendelet hatálybalépését megelőzően bányászati tevékenység során keletkezett és fennmaradt bányatavakkal érintett ingatlanok tulajdonosai, az e rendelet hatálybalépésétől számított egy éven belül a külön jogszabályban18 meghatározott adatok csatolásával kötelesek a bányatóra vonatkozó üzemeltetési vízjogi engedélyt az illetékes vízügyi hatóságtól megkérni.

(5)19 A (4) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztását követően a rendelet hatálybalépését megelőzően fennmaradt bányatavak esetén a vízjogi engedély nélkül üzemeltetett vízilétesítményekre és vízhasználatokra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

(6)20 A bányatavakkal kapcsolatos rendelkezések megtartását az illetékes vízügyi hatóság a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet szerint ellenőrzi, illetve a bányatavakat az engedélyezési eljárás során a jogszabályban meghatározott felügyeleti kategóriába sorolja.

(7)21

(8)22

Melléklet a 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelethez23

3

A 2. § (2) bekezdését a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 55. pontja hatályon kívül helyezte, e módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

4

A 2. § (3) bekezdését a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 203. §-át.

5

A 2. § (4) bekezdése a 269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 16. §-ának a) pontja és a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 55. pontja, a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 205. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

6

A 2. § (5) bekezdését a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 55. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 204. §-a iktatta be. Ez utóbbi módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

7

A 3. § (1) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 205. §-a szerint módosított szöveg. [A 3. § (1) bekezdésében az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés b) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „vízügyi felügyelettől” szövegrész helyébe a „vízügyi hatóságtól” szöveg lép, nem vezethető át.]

10

[A 3. § (3) bekezdésében az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés c) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „vízügyi felügyelet” szövegrész helyébe a „vízügyi hatóság” szöveg lép, nem vezethető át.]

12

A 3. § (4) bekezdésének c) pontja a 190/2001. (X. 18.) Korm. rendelet 3. §-ának h) pontja szerint módosított szöveg.

13

A 3. § (5) bekezdése a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 203. §-át.

15

A 6. § (2)–(3) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 206. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

16

A 6. § (2)–(3) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 206. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

19

A 6. § (5) bekezdése a 63/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet 6. § b) pontja szerint módosított szöveg.

20

A 6. § (6) bekezdése az 527/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

21

A 6. § (7)–(8) bekezdését a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 40. §-a (2) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

22

A 6. § (7)–(8) bekezdését a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 40. §-a (2) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

23

A mellékletet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 203. §-át.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére