244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet

1. §² (1)³ E rendelet hatálya – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a befektetési vállalkozásra és a hitelintézetre (a továbbiakban együtt: intézmény) terjed ki.

(2)⁴ E rendelet hatálya – a VI/A. Fejezet kivételével – nem terjed ki arra a befektetési vállalkozásra, amely kizárólag a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységekről szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 6. §-ának e)–g) és i)–k) pontjában meghatározott pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást végez.

(3) E rendelet VI/A. Fejezete nem terjed ki a hitelintézetre.

2. § (1)⁵ E rendelet alkalmazásában

(2) E rendelet alkalmazásában – eltérő rendelkezés hiányában – kötvényen a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, részvényen a tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokat, egyéb értékpapíron a befektetetési jegyet és más, az előző két kategóriába nem tartozó értékpapírt kell érteni (beleértve mindhárom esetben az egyes értékpapírokra vonatkozó letéti igazolásokat is).

3. §¹⁴ (1) A kereskedési könyvbe besorolt pénzügyi eszközök értékelésének meg kell felelnie az e rendeletben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak.

(2) A kereskedési szándékkal tartott pozíciókra a következő követelmények vonatkoznak:

(3) Az intézménynek a kockázatok vállalásakor a megbízható működés és a mindenkori fizetőképesség (szolvencia) folyamatos biztosítását figyelembe kell vennie.

4. § (1)¹⁵ Az intézmény – a tőkekövetelmény meghatározása céljából – a kereskedési könyvben nyilvántartott pénzügyi eszközök pozícióit minden üzleti napon az 5–7. §-okban meghatározottak szerint köteles értékelni. A prudens és megbízható értékelés biztosítása érdekében az intézmény a 13. számú mellékletben meghatározott feltételeknek megfelelő rendszereket és ellenőrzési mechanizmusokat alakít ki és tart fenn.

(2) A hitelintézet és a befektetési vállalkozás az üzleti tevékenysége során felmerülő devizapozícióit minden üzleti napon a 8. §-ban meghatározottak szerint köteles értékelni.

(3)¹⁶ A hitelintézet és a befektetési vállalkozás az üzleti tevékenysége során felmerülő árupozícióit minden üzleti napon a VI. fejezetben meghatározottak szerint köteles értékelni.

5. § (1) A tőzsdén forgalmazott értékpapírokat, az állampapírok kivételével, a tőzsde által közzétett utolsó ismert záróárfolyamon kell értékelni.

(2)¹⁷ A Magyar Állam által belföldön kibocsátott állampapírokat az ÁKK Zrt. által nyilvánosságra hozott referencia árfolyamon kell értékelni.

(3)¹⁸ Az MNB által belföldön kibocsátott kötvény árfolyamát a lejárathoz legközelebb eső lejáratú – az állam által belföldön kibocsátott – két állampapír árfolyamának arányosításával kell meghatározni.

(4) A (2)–(3) bekezdéstől eltérően, a három hónapnál rövidebb hátralévő futamidővel rendelkező állampapírok és MNB által belföldön kibocsátott kötvények esetében a 3 hónapos ÁKK referenciahozamot kell alkalmazni.

(5) A tőzsdén nem forgalmazott befektetési jegyet az utolsó közzétett nettó eszközértéken kell értékelni.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben nem szereplő értékpapírokat, valamint azokat az értékpapírokat amelyek esetében nem áll rendelkezésre piaci ár, az intézmény a belső szabályzatában meghatározott irányelveknek megfelelően köteles értékelni.

6. § (1) Az intézmény a tőzsdei határidős ügyletekből származó pozícióit az azoknak megfelelő tőzsdei elszámoló áron köteles értékelni.

(2) Az intézmény a tőzsdén kívüli határidős ügyletekből származó pozícióit a Felügyelet által jóváhagyott belső szabályzata alapján köteles értékelni.

(3) Az intézmény a tőzsdei határidős ügyleteket és a tőzsdén kívüli határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz és az ügylet által generált fiktív vagy valós pénzáramlás (a továbbiakban: fiktív pénzáramlás, fiktív kölcsönnyújtás vagy fiktív kölcsönfelvétel) összetételeként köteles kezelni.

(4) A fiktív pénzáramlás értéke a jövőbeli pénzáramlás jelenértékével egyenlő.

(5)¹⁹ Az intézmény a kereskedési szándékkal tartott repó típusú, határidős kereskedéshez kapcsolódó pozícióit akkor tarthatja nyilván a kereskedési könyvben, ha azok megfelelnek a 3. §-ban foglaltaknak és minden repó típusú, határidős kereskedéshez kapcsolódó pozíciót a kereskedési könyvben tartanak nyilván.

7. § Az intézmény a szabványosított tőzsdei opciós ügyleteket a tőzsde által közzétett áron értékeli, a nem szabványosított tőzsdei opciós ügyletek és a tőzsdén kívüli opciós ügyletek piaci értékét a Felügyelet által jóváhagyott belső modell alapján határozza meg.

8. § (1)²⁰ A nem forintban denominált pénzügyi eszközök nettó pozícióit az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell értékelni.

(2) Ha az MNB az adott devizára nem jegyez devizaárfolyamot, akkor az árfolyamot az adott devizát kibocsátó ország jegybankja vagy jegybanki funkciókkal rendelkező intézménye által meghatározott hazai devizaárfolyam és az euró keresztárfolyamából kell átszámítani.

(3) A devizában denominált tőzsdei határidős ügyleteket tőzsdei elszámoló áron, a tőzsdén kívüli határidős ügyleteket a Felügyelet által jóváhagyott belső szabályzat alapján kell értékelni.

9. § (1)²² Az intézménynél az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, valamint az azonos pénzügyi eszközre és lejáratra szóló határidős ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú pozícióinak a rövid pozíciókkal, illetve rövid pozícióinak a hosszú pozíciókkal szembeni többlete az adott pénzügyi eszköz nettó pozíciója.

(2)²³ Az intézmény nettósíthatja a pénzügyi eszközben meglévő mérleg szerinti hosszú (rövid) pozícióját a mérlegen kívüli – származtatott – ügylet alapjául szolgáló pénzügyi eszközben meglévő rövid (hosszú) pozíciójával szemben, valamint a mérlegen kívüli – ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő – hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben, ha:

(3) Az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható.

(4) A nem forintban denominált nettó pozíciókat naponta a 8. § (1) bekezdése szerinti árfolyamon át kell számítani forintra.

9/A. §²⁵ (1) A kereskedési könyvi tőkekövetelmény meghatározásához a belső fedezeti ügyletekből eredő pozíciók akkor ismerhetők el, ha azokat kereskedési szándékkal tartják, és teljesülnek a 3. § (2) bekezdésében és a 13. mellékletben meghatározott feltételek.

(2) A belső fedezeti ügyletekből eredő pozíciók (1) bekezdés szerinti elismerése során az alábbi tényezőket kell figyelembe venni:

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott eljárást a belső fedezeti ügylet nem kereskedési könyvi oldalára vonatkozó tőkekövetelmények sérelme nélkül kell alkalmazni.

(4)²⁶ Az (1)–(3) bekezdéstől eltérően, ha az intézmény a kereskedési könyvben nyilvántartott hitelderivatíva felhasználásával a kereskedési könyvben nem szereplő hitelkockázati kitettségét – belső fedezeti ügylettel – fedezi, a tőkekövetelmény számításának szempontjából a kereskedési könyvön kívüli kockázat abban az esetben tekinthető fedezettnek, ha az intézmény a kereskedési könyvben nem szereplő kockázat tekintetében a hitelezési kockázatról szóló jogszabályban meghatározott hitelkockázati fedezetként elismerhető hitelderivatívát vásárol. Ha harmadik fél által nyújtott hitelkockázati fedezetként elismerhető hitelderivatívát megvásárolják, és a tőkekövetelmény számításának céljából elismerik a kereskedési könyvön kívüli kockázat fedezeteként – a 33. § (10) bekezdésének sérelme nélkül – sem a belső, sem a külső hitelderivatíva-fedezetet nem lehet a kereskedési könyvben nyilvántartani a tőkekövetelmény számításának céljából.

10. § (1)²⁷ Az intézménynek a kereskedési könyv vezetésére és a tőkekövetelmény meghatározására vonatkozóan belső szabályzatot kell készítenie. Az intézménynek dokumentálnia kell a szabályzat betartását és ezt a belső ellenőrzésnek rendszeresen meg kell vizsgálnia.

(2) A belső szabályzatot a kereskedési könyv vezetésének megkezdését megelőzően az intézmény könyvvizsgálójával egyeztetve kell elkészíteni.

(3)²⁸

11. § A belső szabályzatnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

12. §²⁹ (1) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével a kereskedési könyvben nyilvántartott pénzügyi eszközök tőkekövetelménye:

(2)³⁰ Az intézmény a kereskedési könyvben nyilvántartott pénzügyi eszközök tőkekövetelményét a hitelezési kockázatról szóló jogszabályban meghatározottak szerint számíthatja ki, ha

(3) Az intézménynek az üzleti tevékenysége egészében vállalt devizaárfolyam-kockázatának fedezetéhez az e rendelet 39–42. §-a szerint kiszámított tőkekövetelménynek megfelelő mértékű szavatoló tőkével kell rendelkeznie.

(4) Az intézménynek az üzleti tevékenysége egészében vállalt árukockázatának fedezetéhez az e rendelet 34–37. §-a szerint kiszámított tőkekövetelménynek megfelelő mértékű szavatoló tőkével kell rendelkeznie.

(5) Ha az intézmény a tőkekövetelményt a Felügyelet által jóváhagyott belső modell alapján határozza meg, akkor a tőkekövetelmény kiszámításakor a 43–46. §-ban foglaltakat is figyelembe kell venni.

13. §³¹ (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet [Hpt. 90. § (1) bekezdésének a) pontja], az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás [Tpt. 181/A. § (1) bekezdésének a) pontja], illetőleg a pénzügyi holding társaság [Hpt. 2. számú melléklet II. fejezetének 3. pontja] felelős azért, hogy a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése szerinti hitelintézet, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti befektetési vállalkozás az e rendelet alapján számított tőkekövetelménynek összevont alapon is megfeleljen.

(2)–(3)³²

(4)³³ A Felügyelet engedélye alapján a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások – ha a kockázatvállalás-értékelésük módszere és kockázatkezelési rendszerük egységes – az összevont alapú tőkekövetelmény számításakor a következők szerint járhatnak el (nettósítási módszer):

(5)³⁴ Ha a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások mindegyike EGT-államban bejegyzett intézmény, akkor a (4) bekezdésben meghatározott eljárásokat kizárólag az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén lehet alkalmazni:

(6)³⁵ Ha a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások valamely tagja olyan harmadik országban bejegyzett intézmény, amely a Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 28. pontja szerinti elfogadott országnak minősül, akkor a (4) bekezdésben meghatározott eljárásokat kizárólag az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén lehet alkalmazni:

(7) Ha a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások kockázatvállalásának értékelése nem egységes vagy kockázatkezelési rendszere nem alkalmas a nettósítási módszer végrehajtására, az összevont alapú számításokat végző vállalkozásnak az aggregációs módszer szerint kell számolnia. Ezen módszer számítása során a Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások egyedileg számítják a pozíciókockázat, a partnerkockázat, a devizaárfolyam kockázat, az árukockázat és a nagykockázat tőkekövetelményét, amelyeket az összevont alapú számításokat végző vállalkozás – a (8) bekezdés szerinti arány figyelembevétele mellett – összead.

(8) Az összevont alapú számítások elvégzése során a figyelembe veendő értékeket az összevonásnál teljeskörűen bevont vállalkozásoknál teljes mértékben, a Hpt. 94. §-ának (2)–(3) bekezdése, illetve a Tpt. 181/E. §-ának (2)–(3) bekezdése szerinti vállalkozásoknál tőkearányos (részesedésarányos) mértékben kell beszámítani.

14. § (1) Az intézménynek a pozíciókockázat meghatározásánál a kötvények, részvények és egyéb értékpapírok pozíciót kell figyelembe vennie, ideértve a határidős és opciós ügyletek alapjául szolgáló értékpapírok pozícióit is.

(2) Az intézmény a pozíciókockázat tőkekövetelményének megállapításához a kötvény, részvény és ezek származékainak piaci kockázatát általános és egyedi kockázatra osztja fel.

(3) A repó ügylet során átruházott értékpapírokat, illetve az értékpapír-kölcsönzés során kölcsönbe adott értékpapírokat a tőkekövetelmény számítása során az értékpapír átruházójának, illetve kölcsönbe adójának kell figyelembe vennie.

(4) A egyedi kockázat számítása során az intézmény tulajdonában lévő saját kibocsátású kötvényt nem kell figyelembe venni.

15. § (1)³⁶ Az intézmény a 3. számú melléklet szerinti táblázat megfelelő soraiba besorolja a kötvények nettó pozícióit a nem értékpapírosítási pozíciót jelentő eszközök esetében, majd megszorozza azokat a táblázatban található súlyokkal.

(2) A kötvények egyedi pozíciókockázatának tőkekövetelménye a súlyozott nettó pozíciók értékének előjel független összege.

(3) Az intézménynek a 22. § szerint figyelembe kell vennie a jegyzési garanciavállalás keretében vállalt pozíciók egyedi pozíciókockázatát. Az ezekre vonatkozó kockázati súlyok megegyeznek a 3. számú melléklet szerinti kockázati súlyokkal.

(3a)³⁷ Az (1) és (2) valamint a (3b) bekezdés és a 15/A. § alkalmazásában az intézmény a súlyozás és a nettó pozíció eredményét a nemteljesítési kockázatból adódó legnagyobb lehetséges veszteségre korlátozhatja. Rövid pozíció esetén ezt a korlátot úgy lehet kiszámítani, mint az alapul szolgáló eszközök kötelezettjei nemteljesítési kockázatának megszűnése miatt bekövetkező értékváltozás.

(3b)³⁸ A (3c) és (3d) bekezdésben meghatározott korrelációkereskedési portfólió tekintetében az intézmény az egyedi kockázatra vonatkozó tőkekövetelményt úgy is megállapíthatja, hogy az a) és b) pontban meghatározott összegek közül a nagyobbat alkalmazza:

(3c)³⁹ A korrelációkereskedési portfólió azon értékpapírosítási pozíciókból és azon, az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákból áll, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

(3d)⁴⁰ Az intézmény a korrelációkereskedési portfólióba olyan pozíciókat is belefoglalhat, amelyek nem értékpapírosítási pozíciók, és nem n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák, de ezen portfólióba tartozó egyéb pozíciókat fedeznek, feltéve, hogy likvid kétirányú kereslet áll fenn az eszközre vagy az annak alapjául szolgáló eszközökre.

(3e)⁴¹ A korrelációkereskedési portfólió részét nem képezhetik azon pozíciók, amelyek referenciaeszközei között szerepel az alábbiak valamelyike:

(4) A Felügyelet az elfogadott hitel-, illetve értékpapír-minősítő szervezeteket negyedévente teszi közzé a tőzsde lapjában.

(5) Azt a kötvényt, amely a kibocsátója szerint sem a hitelezési kockázat nélküli, sem a minőségi kötvények közé nem sorolható, egyéb kötvénynek kell tekinteni.

(6) Az átváltható értékpapírokat részvényként kell kezelni abban az esetben, ha

(7) A (6) bekezdéstől eltérő esetekben az intézmény úgy kezelheti a részvényre átváltható értékpapírt, mint a kötvényt.

(8)⁴² A Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások kereskedési könyvében szereplő kötvényeinek nettó pozícióit az összevont alapú számításokat végző vállalkozás a 3. számú melléklet szerinti táblázat megfelelő oszlopaiba besorolja, majd megszorozza a táblázatban található súlyokkal. A kötvények nettó pozícióinak besorolásakor figyelembe vehető érték meghatározásakor a 13. § (8) bekezdése szerint kell eljárni. A tőkekövetelmény kiszámításakor ugyanúgy kell eljárni, mint egyedi intézmény esetén.

15/A. §⁴³ (1) Az intézmény a kötvények nettó pozícióit az értékpapírosítási pozíciót jelentő eszközök esetében az alábbiaknak megfelelően súlyozza:

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a felügyeleti képlet módszer csak felügyeleti jóváhagyással használható az értékpapírosítási ügyletben nem kezdeményezőként résztvevő intézmény számára, amely alkalmazhatja ezt ugyanazon, nem a kereskedési könyvben lévő értékpapírosítási pozíciójára. A PD- és LGD-értékekre vonatkozó becsléseket, mint bemenő paramétereket a felügyeleti képlet módszerhez a belső minősítésen alapuló módszerrel összhangban kell meghatározni, vagy külön felügyeleti jóváhagyással, a 43. § (9a) bekezdésében megállapított módszerrel készült becslések alapján, amelyek összhangban vannak a belső minősítésen alapuló módszerben alkalmazott becslési eljárásokkal.

16. § (1) Az általános kamatkockázat tőkekövetelménye kiszámítására a 4. számú mellékletben meghatározott lejárati alapú megközelítés vagy a futamidő alapú megközelítés alkalmazható.

(2) A repó és fordított repó ügyletek során kölcsönadott vagy kölcsönvett pénzösszeget a lejárati alapú megközelítés esetén az ügylet lejáratának megfelelő sávban, a futamidő alapú megközelítés esetén a repó ügylet kamatlába alapján számított módosított átlagos hátralévő futamidőnek megfelelő zónában kell figyelembe venni.

(3) Mind a lejárati alapú, mind a futamidő alapú megközelítés esetén az intézmény elvégezheti a kötvények pénzáramlásokra történő felbontását. A kötvények pénzáramlásainak jelenértékét a hozamgörbének a pénzáramlás esedékességéig hátralévő időtartamhoz tartozó kamatlábával kell kiszámítani.

(4) Az intézménynek a választott módszer szerint, devizanemenként elkülönítve kell kiszámítania a súlyozott nettó hosszú és súlyozott nettó rövid kamatpozíciót forintban.

(5) Lejárati alapú megközelítés alkalmazása esetén az intézmény a pozíciók tőkekövetelményét az alábbi értékek összeadásával határozza meg:

(6) Futamidő alapú megközelítés alkalmazása esetén az intézmény a pozíciók tőkekövetelményét az alábbi értékek összeadásával határozza meg:

(7)⁴⁴ A Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások általános kamatkockázata tőkekövetelményének megállapításához szükséges kiegyenlített és kiegyenlítetlen pozíciók meghatározásakor az összevont alapú számításokat végző vállalkozás a 4. számú mellékletben meghatározott lejárati alapú megközelítést vagy a futamidő alapú megközelítést választhatja. A pozíciók táblázatba történő besorolásakor figyelembe vehető érték meghatározásakor a 13. § (8) bekezdése szerint kell eljárni. A tőkekövetelmény kiszámításakor ugyanúgy kell eljárni, mint egyedi intézmény esetén.

17. § (1) A határidős deviza ügyletet úgy kell tekinteni, mint egy fiktív kölcsönfelvételt abban a devizában, amit az intézmény határidőre eladott és egy fiktív kölcsönnyújtást abban a devizában, amit határidőre vásárolt.

(2) A jövőbeni betéti kamatláb rögzítésére szolgáló határidős kamatláb ügylet a határidős ügylet teljesítésének napján lejáró esedékes fiktív kölcsönfelvétel és a kamatláb ügylet lejáratával megegyező lejáratú fiktív kölcsönnyújtás kombinációja.

(3) A jövőbeni hitelkamatláb rögzítésére szolgáló határidős kamatláb ügylet a határidős ügylet teljesítésének napján lejáró fiktív kölcsönnyújtás és a kamatláb ügylet lejáratával megegyező lejáratú fiktív kölcsönfelvétel kombinációja.

(4) A kötvény határidős vételére szóló ügyletet a teljesítés napján lejáró fiktív kölcsönfelvétel és az alapul szolgáló értékpapír hosszú pozíciójának kombinációjaként kell kezelni.

(5) A kötvény határidős eladását a teljesítés napján lejáró fiktív kölcsönnyújtás és az alapul szolgáló értékpapír rövid pozíciójának kombinációjaként kell kezelni.

(6) A részvényre vonatkozó határidős vételi kötelezettséget a teljesítés napján lejáró fiktív kölcsönfelvétel és az alapul szolgáló részvény hosszú pozíciójának kombinációjaként kell kezelni.

(7) A részvény határidős eladását a teljesítés napján lejáró fiktív kölcsönnyújtás és az alapul szolgáló részvény rövid pozíciójának kombinációjaként kell kezelni.

(8) Azokat a kamatláb swap-ügyleteket, amelyek keretében az intézmény változó kamatot kap és fix kamatot fizet, fel kell bontani egy, a swap-ügylet teljesítési határidejének megfelelő lejáratú fix kamatozású értékpapír rövid pozíciójára és egy, a következő kamatrögzítés időpontjáig terjedő lejárattal rendelkező, változó kamatozású értékpapír hosszú pozíciójára.

(9) Azokat a kamatláb swap-ügyleteket, amelynek keretében az intézmény fix kamatot kap és változó kamatot fizet, az ügyletet fel kell bontani egy, a swap-ügylet teljesítési határidejének megfelelő lejáratú fix kamatozású értékpapír hosszú pozíciójára és egy, a következő kamatrögzítés időpontjáig terjedő lejárattal rendelkező, változó kamatozású értékpapír rövid pozíciójára.

(10) Az intézmény határidős ügyletekből származó fiktív kölcsönfelvételek (rövid pozíció) és fiktív kölcsönnyújtások (hosszú pozíció) ellentétes pozícióit nettósíthatja az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén:

(11) A (10) bekezdés szerinti nettósítás elvégzését követően a határidős ügyletekből származó nettó fiktív hosszú és rövid pozíciókat az általános pozíciókockázat meghatározása szempontjából a kötvényekkel azonos módon kell kezelni és tőkekövetelményét a 16. § szerint kell kiszámítani.

(12)⁴⁵ A Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások határidős ügyleteiből származó általános kamatkockázatának megállapításakor az összevont alapú számításokat végző vállalkozás az összevonás során is az (1)–(11) bekezdés szerint jár el. A határidős ügyletek figyelembe vehető értéke meghatározásakor a 13. § (8) bekezdése szerint kell eljárni.

17/A. §⁴⁷ (1)⁴⁸ A hitelkockázatot vállaló fél általános piaci kockázata tőkekövetelményének kiszámításához a hitelderivatíva szerződésben szereplő névértéket használja, vagy a névértéket csökkentheti a kereskedés megkezdése óta a hitelderivatíva piaci értékében bekövetkezett változással. A teljes hozamcsere-ügylet kivételével az egyedi pozíciókockázat tőkekövetelményének kiszámításakor az ügylet lejárata helyett a hitelderivatíva szerződés lejáratát kell alapul venni. A pozíciókat a (2)–(8) bekezdés rendelkezései szerint kell meghatározni.

(2) A teljes hozamcsere-ügyletből adódó követelést az egyedi és az általános pozíciókockázat tőkekövetelményének megállapításánál hosszú, a kötelezettséget rövid pozícióként kell figyelembe venni. A kötelezettségnek egyedi pozíciókockázata nincs.

(3) A nemteljesítéskori csereügyletnek általános piaci kockázata nincs. Az egyedi kockázat céljából az intézménynek szintetikus hosszú pozíciót kell rögzítenie a referenciaintézmény ügyletében, kivéve, ha a származtatott termék elismert külső hitelminősítő szervezet minősítésével rendelkezik, és megfelel a minőségi kötvény feltételeinek, amely esetben a származtatott eszközben hosszú pozíciót kell rögzíteni. Ha a termék alapján kamatfelár- vagy kamatkifizetés esedékes, ezeket a pénzáramlásokat az államkötvényeknél elvi pozícióként kell feltüntetni.

(4) Egy adósra vonatkozó CLN saját általános piaci kockázatában kamatláb kockázatú termékként képez hosszú pozíciót. Az egyedi kockázatot illetően szintetikus hosszú pozíció képződik a referenciaintézmény egyik ügyletében. További hosszú pozíció keletkezik a CLN kibocsátójánál. Ha egy CLN elismert külső hitelminősítő szervezet minősítésével rendelkezik, és megfelel a minőségi kötvény feltételeinek, akkor a CLN egyedi kockázatának megfelelő hosszú pozíciót kell rögzíteni.

(5) A CLN kibocsátójának egyedi kockázatában fennálló hosszú pozíción túlmenően egy arányos védelmet nyújtó, több adósra vonatkozó CLN minden referenciaintézménynél pozíciót képez, és az ügylet teljes elvi összege a referenciaintézményekkel kapcsolatos egyes kockázatoknak a teljes elvi összeghez való arányában oszlik meg a pozíciók között. Abban az esetben, ha egy referenciaintézménynek egynél több ügylete választható, a legmagasabb kockázati súlyozású ügylet határozza meg az egyedi kockázatot. Ha egy több adósra vonatkozó CLN elismert külső hitelminősítő szervezet minősítésével rendelkezik, és megfelel a minőségi kötvény feltételeinek, akkor a CLN egyedi kockázatának megfelelő hosszú pozíciót kell rögzíteni.

(6) Az első nemteljesítéskor lehívható hitelderivatíva kosár (first-asset-to-default basket) az elvi főösszeget illető pozíciót képez a kosárba tartozó mindegyik referenciaintézmény egy-egy ügyletében. Ha a hiteleseménnyel kapcsolatos maximális kifizetés mértéke alacsonyabb, mint az előző mondatban szereplő módszer szerinti tőkekövetelmény, akkor a maximális kifizetés összege tekinthető az egyedi kockázat tőkekövetelményének.

(7) A második nemteljesítéskor lehívható hitelderivatíva kosár (second-asset-to-default basket) az elvi főösszeget illető pozíciót képez a kosárba tartozó mindegyik referenciaintézmény ügyleténél a legalacsonyabb egyedi kockázati tőkekövetelménnyel bíró referenciaintézmény kivételével. Ha a hiteleseménnyel kapcsolatos maximális kifizetés mértéke alacsonyabb, mint a (6) bekezdés első mondatában szereplő módszer szerinti tőkekövetelmény, akkor ez az összeg tekinthető az egyedi kockázat tőkekövetelményének.

(8)⁴⁹ Ha az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatíva kosár elismert külső hitelminősítő szervezet minősítésével rendelkezik, akkor a kockázat átvevőjének a származtatott eszköz minősítése alapján kell kiszámítania az egyedi kockázatra vonatkozó tőkekövetelményt, és alkalmaznia kell a megfelelő értékpapírosítási kockázati súlyokat.

17/B. §⁵¹ (1) A hitelkockázatot átadó fél szempontjából a pozíciókat a kockázatot átvevővel szimmetrikusan határozzák meg, kivéve a CLN-t, amely nem eredményez rövid pozíciót a kibocsátónál. Ha egy adott időpontban olyan vételi opció merül fel, amelynél a kötési árfolyam előre meghatározott időpontban emelkedik, akkor az az időpont tekintendő a védelem lejáratának. A szimmetrikus meghatározás helyett az első és az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák esetén a (2) illetőleg a (3) bekezdésben meghatározott kezelés alkalmazandó.

(2) Amennyiben egy intézmény több, hitelderivatíva alapjául szolgáló referenciaegység esetében olyan feltételek mellett szerez hitelkockázati fedezetet, hogy az eszközök első nemteljesítése kiváltja a fizetést, és ez a hitelkockázati esemény megszünteti a szerződést, az intézmény azon referenciaegység vonatkozásában, amelyikre az alapul szolgáló referenciaegységek közül a 3. számú melléklet táblázata alapján a legalacsonyabb egyedi kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény alkalmazandó, ellensúlyozhatja az egyedi kockázatot.

(3) Amennyiben a kitettségek n-edik nemteljesítése váltja ki a fizetést a hitelkockázati fedezet keretében, a kockázatot átadó csak akkor ellensúlyozhatja az egyedi kockázatot, ha az elsőtől az n-1-edik nemteljesítésre is fedezetet szerzett, vagy ha n-1 nemteljesítés már felmerült. Ilyen esetekben az első nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákkal kapcsolatban a (2) bekezdésben meghatározott módszert kell megfelelően alkalmazni az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívák kezeléséhez.

18. § (1) Az intézménynek a részvénykockázat meghatározásához a részvénypozíciók, a származtatott részvény- és részvényindex-ügyletek, valamint részvényjegyzési garanciavállalások pozícióit kell figyelembe vennie. A befektetési célból vásárolt, más pénzügyi intézményben, biztosítóban, befektetési vállalkozásban, illetve gazdasági társaságban lévő részesedést nem kell figyelembe venni a részvénykockázat tőkekövetelményének számításánál.

(2)⁵² A részvénykockázat tőkekövetelményének kiszámítását az alábbiak szerint kell elvégezni:

(3)⁵³ A Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások részvénykockázata tőkekövetelményének megállapításához az összevont alapú számításokat végző vállalkozás az összevonás során figyelembe vehető érték meghatározásakor a 13. § (8) bekezdése, valamint az alábbiak szerint jár el:

19. §⁵⁴ Az egyedi részvénykockázat tőkekövetelménye az intézmény összesített bruttó részvény pozíciójának 8%-a.

20. § (1) Az általános részvénykockázat tőkekövetelménye az intézmény összesített nettó részvény pozíciójának 8%-a.

(2) Amennyiben az intézmény részvényportfoliója tartalmaz a bruttó részvény pozíció 20%-át meghaladó egyedi nettó részvény pozíciót, akkor ennek a pozíciónak a 20%-ot meghaladó részét az előjelektől függetlenül hozzá kell adni a 18. § (2) bekezdés 5. pontja szerinti összesített nettó részvény pozícióhoz.

(3)⁵⁵ A Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások esetében az összevont alapú számításokat végző vállalkozás az összevont alapon számított tőkekövetelmény meghatározása során is az (1)–(2) bekezdés szerint jár el úgy, hogy a figyelembe vehető érték meghatározásakor a 13. § (8) bekezdése alkalmazandó.

21. § (1) A határidős index-ügyletek, az indexre és a határidős indexre szóló opciók deltával súlyozott egyenértékei (a továbbiakban: származtatott index-ügyletek) besorolhatók a felsorolt származékok alapjait képező értékpapírok pozícióiba. Ezek a pozíciók az alapul szolgáló értékpapírok pozícióinak részeként kezelhetők és azok ellentétes pozícióival nettósíthatók.

(2) Amennyiben az intézmény valamely indexben szereplő értékpapír pozícióját nettósítja valamely származtatott index-ügylet pozícióval szemben, köteles a nettósítás elvégzése előtt az indexben szereplő értékpapírok pozícióit a határidős és azonnali tőzsdeindex hányadosával megszorozni. Hasonló módon kell eljárni akkor is, ha az intézmény ellentétes származtatott index-ügylet pozíciókkal rendelkezik és a pozíciók lejárata eltér.

(3)⁵⁶ Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően, ha a tőzsdei származtatott index-ügyletek jelentősen diverzifikált indexeket képviselnek, az általános kockázat tekintetében 8%-os tőkekövetelmény vonatkozik rájuk, azonban az egyedi kockázat tekintetében a tőkekövetelmény nulla. Az ilyen határidős index-ügyleteket a 18. § (2) bekezdésének 5. pontja szerinti összesített nettó pozíció számítása során kell figyelembe venni, de a 18. § (2) bekezdésének 4. pontja szerinti összesített bruttó pozíció számításánál ezt nem kell figyelembe venni.

(4)⁵⁷ Ha az intézmény a származtatott index-ügyletet nem bontja fel az alapul szolgáló értékpapírok pozícióira, akkor azt önálló részvény pozícióként kell kezelnie, és mind az egyedi, mind az általános kockázat számításánál figyelembe kell vennie. Nem szükséges azonban figyelembe venni ennek az önálló részvény pozíciónak az egyedi kockázatát, ha tőzsdei származtatott index-ügyletről van szó, és jelentősen diverzifikált indexet képvisel.

22. § (1) Az intézmény a nettó jegyzési pozíció meghatározásához a bruttó jegyzési garanciavállalást az alábbi tételekkel korrigálja:

(2) Az 5. számú mellékletben meghatározottak szerint csökkentett jegyzési pozíciót a pozíciókockázat, a nagykockázat és a devizaárfolyam kockázat számításánál figyelembe kell venni.

(3)⁵⁸ A Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások esetében az összevont alapú számításokat végző vállalkozás az összevont alapon számított tőkekövetelmény meghatározása során is az (1)–(2) bekezdés szerint jár el úgy, hogy a figyelembe vehető érték meghatározásakor a 13. § (8) bekezdése alkalmazandó.

23. § (1) Az intézmény az opciós ügyletek tőkekövetelményét az alábbi módszerekkel határozhatja meg:

(2) A delta-plusz módszer alkalmazása esetén a kamatláb, kötvény, részvény, részvényindex, áru, tőzsdei határidős ügylet, swap és deviza opciós ügyletek pozícióját úgy kell tekinteni, mint az opció alapjául szolgáló eszközben lévő pozíciót, amelynek értéke egyenlő az alapul szolgáló eszköz piaci értékének és az opció delta-tényezőjének a szorzatával.

(3) Az opciós utalványt az opciókkal azonos módon kell kezelni.

(4) Az összetett opciós ügyleteket az alaptermékekre felbontva kell kezelni.

(5) Az (2) bekezdés szerint számított pozíciók a 9. § szerint nettósíthatók az alapul szolgáló értékpapír, áru, deviza ellentétes pozíciójával szemben.

(6) A delta-tényező értéke megegyezik a tőzsde, az elszámolóház vagy – ahol ilyen megállapított érték nem áll rendelkezésre – az intézmény által megállapított delta értékkel. Az intézmény a delta, gamma és vega érték megállapítására alkalmazott modellt köteles a Felügyelettel engedélyeztetni. A Felügyelet előírhatja az intézmény számára egy előre meghatározott modell alkalmazását.

24. § A 23. § (1) bekezdés a) pontjában leírt módszert választó intézménynek – az opciós ügyletek delta kockázata mellett – teljesítenie kell a 2. számú melléklet szerint az opciós ügyletek gamma és vega kockázatának tőkekövetelményét is.

24/A. §⁶⁰ (1) A tőkekövetelmény számítás során a hitelderivatívával biztosított védelem a (2)–(7) bekezdésekben leírt módon vehető figyelembe.

(2) A teljes beszámítás akkor alkalmazható, ha az alap és a fedezetül szolgáló pozíció értéke mindig ellentétes irányú, és

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a pozíció egyik oldalára sem kell az egyedi kockázati tőkekövetelményt alkalmazni.

(4) 80%-os ellentételezést kell alkalmazni, amikor a két pozíció értéke mindig ellentétes irányban mozog és amennyiben pontos megfelelés áll fenn a referencia kötelezettséget, a hitelderivatíva és a referencia kötelezettség lejáratát, valamint az alapul szolgáló kitettség devizanemét illetően. Ezenkívül a hitelderivatíva-szerződés fő jellegzetességei nem okozhatják a hitelderivatíva ármozgásának a készpénz-pozíció ármozgásaitól való jelentős mértékű eltérését. Az ügylet kockázat átruházásának mértékéig 80%-os egyedi kockázati ellentételezést kell alkalmazni az ügylet magasabb tőkekövetelményű oldalára, míg a másik oldalon az egyedi kockázat miatti követelmények értéke nulla.

(5) Részleges beszámítás alkalmazható, ha a két pozíció értéke általában ellentétes irányban változik. Ilyennek minősül, ha

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetekben a két tőkekövetelmény közül csak a nagyobbikat kell alkalmazni, és nem kell az ügylet mindkét oldalához hozzáadni az egyedi kockázati tőkekövetelményeket.

(7) Az (1)–(6) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben a pozíció mindkét oldalára egyedi kockázati tőkekövetelményt kell kiszámítani.

24/B. §⁶² (1) A kollektív befektetési formák pozícióinak tőkekövetelményét a (2)–(10) bekezdésben foglalt módszerekkel összhangban kell kiszámítani.

(2) A kollektív befektetési formák pozícióira 32%-nak megfelelő, egyedi és általános pozíciós kockázatra vonatkozó tőkekövetelményt kell alkalmazni.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően amennyiben az intézmény

(4) A (2) bekezdéstől eltérően az intézmény a (8)–(10) bekezdésben meghatározott egyedi módszerekkel határozhatja meg az olyan kollektív befektetési formák pozícióira vonatkozó tőkekövetelményt, amelyek teljesítik a (6) bekezdésben felsorolt feltételeket.

(5) A kollektív befektetési forma befektetései és az intézmény által tartott egyéb pozíciók – a (8) és (9) bekezdésben meghatározott eset kivételével – egymással nem nettósíthatók.

(6) Az EGT-államban felügyelt vagy bejegyzett kollektív befektetési forma esetében a (8)–(10) bekezdésben meghatározott módszer akkor alkalmazható, ha:

(7) A (8)–(10) bekezdésben meghatározott módszer akkor alkalmazható harmadik országbeli kollektív befektetési forma esetén, ha a Felügyelet értékelése alapján megfelel a (6) bekezdés a)–e) pontjában foglaltaknak. Ha egy másik EGT-állam illetékes hatósága által elvégzett értékelés alapján a harmadik országbeli kollektív befektetési forma megfelel a (6) bekezdés a)–e) pontjában foglaltaknak, akkor a Felügyeletnek nem kell az értékelést elvégeznie.

(8) Ha az intézmény napi jelleggel ismeri a kollektív befektetési forma befektetéseit, az intézmény megvizsgálhatja ezeket a befektetéseket annak érdekében, hogy e pozíciók tekintetében az általános és egyedi pozíciós kockázatra vonatkozó tőkekövetelményeket e fejezetben meghatározott módszer, vagy – amennyiben a Felügyelet engedélyezte – a IX. fejezetben meghatározott belső modell alapján számítsa ki. E megközelítés szerint a kollektív befektetési formákban lévő pozíciókat úgy kell kezelni, mint a kollektív befektetési forma befektetéseiben lévő pozíciókat. Engedélyezett a nettósítás a kollektív befektetési forma befektetéseiben lévő pozíciók és az intézmény által tartott egyéb pozíciók között, ha az intézmény elegendő számú kollektív befektetési értékpapírral rendelkezik, hogy lehetőség legyen a befektetések fejében történő visszafizetésre.

(9) Az intézmény a kollektív befektetési formákban levő pozíciói tekintetében az általános és egyedi pozíciós kockázatra vonatkozó tőkekövetelményt az e fejezetben meghatározott módszer, vagy – amennyiben a Felügyelet engedélyezte – a IX. fejezetben meghatározott belső modell alapján számíthatja ki olyan felvett pozíciókra nézve, amelyek az a) pontban említett hitelviszonyt megtestesítő vagy részvényjellegű értékpapírok rögzített összetételű kosara vagy külsőleg generált indexe összetételének és hozamának előállításához szükséges pozíciókat képviselnek, ha

(10) A kollektív befektetési forma befektetései napi ismerete hiányában az intézmény az e fejezetben meghatározott módszerekkel összhangban számíthatja ki az általános és egyedi pozíciós kockázatra vonatkozó tőkekövetelményeket, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

(11) Az intézmény harmadik felet is megbízhat a kollektív befektetési formában lévő – a (8) és (10) bekezdés alá eső – pozíciók általános és egyedi pozíciós kockázatára vonatkozó tőkekövetelménynek az e fejezetben meghatározott módszerekkel összhangban történő kiszámításával és az eredmények jelentésével, amennyiben megfelelően biztosított a számítás és a jelentés pontossága.

25. § Az egyéb értékpapírok nettó pozícióinak tőkekövetelménye a pozíció piaci értékének 8%-a.

26. §⁶³

27. §⁶⁴ (1) Az intézménynek a 7. számú mellékletben meghatározott szavatoló tőkével kell rendelkeznie, ha

(2)⁶⁵ A 7. számú mellékletben szereplő táblázat harmadik oszlopában megjelöltek szerint kezelt nyitva szállítások esetében a kitettségekre vonatkozó kockázati súlyozás alkalmazásakor a hitelezési kockázatról szóló jogszabály szerinti belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó intézmény azon ügyfelek és partnerek esetében, amelyeknél nincs nem-kereskedési könyvi kitettség, a nemteljesítési valószínűséget az ügyfél külső minősítése alapján is meghatározhatja.

(3)⁶⁶ A 7. számú mellékletben feltüntetett táblázat harmadik oszlopában szereplő nyitva szállítások esetében a nemteljesítéskori veszteségráta számításához saját becsléseket használó

(4)⁶⁷ A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 7. számú mellékletben szereplő táblázat harmadik oszlopa szerint kezelt nyitva szállítások esetében a kitettségekre vonatkozó kockázati súlyozás alkalmazásakor a hitelezési kockázatról szóló jogszabály szerinti belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó intézmény azon ügyfelek és partnerek esetében, amelyeknél nincs nem-kereskedési könyvi kitettség, alkalmazhatja a hitelezési kockázatról szóló jogszabály szerinti sztenderd módszer szerinti kockázati súlyokat vagy a 100%-os kockázati súlyozást, amennyiben minden ilyen nyitva szállítással kapcsolatos kitettségre egységesen használja.

(5) Ha a nyitva szállítási ügyletből származó pozitív kitettség érték nem lényeges, az intézmények az ilyen kitettségek esetében 100%-os kockázati súlyozást alkalmazhatnak.

(6) Az elszámolási rendszerek rendszerszintű fizetésképtelensége esetében a helyzet rendeződéséig az intézményeket a Felügyelet mentesítheti a nyitva szállítással kapcsolatos tőkekövetelmény alól. Ebben az esetben, ha a partner nem tudja teljesíteni az ügyletet, az a hitelezési kockázat szempontjából nem tekinthető nemteljesítésnek.

28. §⁶⁸

29. §⁶⁹

30. §⁷¹ (1) A repó- és fordított repóügylet, valamint az értékpapír- és árukölcsönzés kivételével az intézménynek meg kell határoznia a tőkekövetelményt minden olyan ügylet után, ahol az értékpapír, deviza vagy áru átadása, illetve az ügylet pénzügyi elszámolása az esedékességet követő öt elszámolási napon belül nem történt meg.

(2) Az intézmény az elszámolási kockázat tőkekövetelményét a 6. számú mellékletben meghatározott módszer alapján állapítja meg.

(3) Az elszámolási rendszerek rendszerszintű fizetésképtelensége esetében a helyzet rendeződéséig az intézményeket a Felügyelet mentesítheti az elszámolási kockázattal kapcsolatos tőkekövetelmény alól. Ebben az esetben, ha a partner nem tudja teljesíteni az ügyletet, az a hitelkockázat szempontjából nem tekinthető nemteljesítésnek.

31. §⁷²

32. §⁷³

33. §⁷⁵ (1) Az intézménynek a partnerkockázat kezeléséről szóló jogszabály alapján – a (2)–(9) bekezdésben meghatározott eltérések figyelembevételével – kell meghatároznia a kereskedési könyvben nyilvántartott pozícióinak partnerkockázatára vonatkozó tőkekövetelményét.

(2)⁷⁶ A kockázattal súlyozott kitettség érték kiszámításakor az intézmény nem használhatja a hitelezési kockázatról szóló jogszabály szerinti pénzügyi biztosítékok egyszerű módszerét.

(3) A kereskedési könyvben nyilvántartott repó- és fordított repóügylet, értékpapír- és árukölcsönzési ügylet esetében a kereskedési könyvi nyilvántartásba sorolható pénzügyi eszköz és áru elismerhető biztosítékként vehető figyelembe.

(4) A kereskedési könyvben nyilvántartott tőzsdén kívüli (OTC) származtatott eszköz kitettség vonatkozásában a kereskedési könyvi nyilvántartásba sorolható áru elismerhető biztosítékként vehető figyelembe.

(5)⁷⁷ Ha az intézmény a volatilitási kiigazítások kiszámításának céljából, a hitelezési kockázatról szóló jogszabály szerinti hitelezésikockázat-mérséklés szempontjából el nem ismert pénzügyi eszközöket vagy árukat kölcsönadja, értékesíti vagy rendelkezésre bocsátja, illetve azokat biztosíték vagy az ilyen ügyletek keretében kölcsönveszi, megvásárolja vagy átveszi, és az intézmény a felügyeleti volatilitási korrekciós módszert alkalmazza, akkor az ilyen eszközöket és árukat ugyanolyan módon kell kezelni, mint egy elismert tőzsdén jegyzett, annak főindexében nem szereplő részvényeket.

(6)⁷⁸ Ha az intézmény a volatilitási kiigazítások kiszámításának céljából, a hitelezési kockázatról szóló jogszabály szerinti hitelezésikockázat-mérséklés szempontjából el nem ismert pénzügyi eszközök vagy áruk vonatkozásában a volatilitási korrekciós tényező saját becslésének módszerét alkalmazza, akkor a volatilitási kiigazításokat minden egyes tétel vonatkozásában külön ki kell számítani.

(7)⁷⁹ Ha az intézmény volatilitási kiigazítások kiszámításának céljából, a hitelezési kockázatról szóló jogszabály szerinti hitelezésikockázat-mérséklés szempontjából el nem ismert pénzügyi eszközök vagy áruk vonatkozásában a belső modell módszerét alkalmazza, akkor a volatilitási kiigazításokat a kereskedési könyvben is használhatja.

(8) Nettósítási egyezmény esetében a repó- és fordított repóügylet, értékpapír-kölcsönzés, valamint egyéb tőkepiac vezérelt ügylet nettósítása a kereskedési könyvi és a nem-kereskedési könyvi tételek között csak akkor ismerhető el, ha biztosított a napi árazás, és minden biztosíték a nem-kereskedési könyvi szabályok szerint is elismert biztosíték.

(9)⁸⁰ Ha a kereskedési könyvben nyilvántartott hitelderivatíva belső fedezeti ügylet részét képezi, és az ügyletet a kereskedési könyvön kívüli kitettségekre vonatkozó szabályok szerint hitelkockázat mérséklőként figyelembe lehet venni, akkor a hitelderivatívában lévő pozíció partner hitelkockázatától el lehet tekinteni.

(10)⁸¹ A (9) bekezdéstől eltérően a kereskedési könyvben szereplő, belső fedezeti ügylet részét képező vagy a partner hitelkockázati kitettség fedezetéül vásárolt minden hitelderivatíva következetesen figyelembe vehető a partner hitelkockázati kikettség tőkekövetelményének számítása céljából, ha a hitelkockázati fedezet a hitelezési kockázatról szóló jogszabály szerint elismert.

34. § (1)⁸² A hitelintézetnek és a befektetési vállalkozásnak meg kell határoznia az árukockázat fedezetének tőkekövetelményét. Az árukockázat tőkekövetelményének kiszámításakor a hitelintézetnek és a befektetési vállalkozásnak valamennyi árupozícióját az e rendelet szerinti módon kell figyelembe venni.

(2)⁸³ A hitelintézet és a befektetési vállalkozás az áruk, illetve az árukra vonatkozó származékos ügyletek pozícióit az árunak a tőzsdei szabályzatok szerint meghatározott alapmértékegységében tartja nyilván. A hitelintézet és a befektetési vállalkozás az árut a tőzsdén az értékelési napon kialakult tőzsdei elszámoló áron, illetve záróáron értékeli. Amennyiben az árut a tőzsdén nem forgalmazzák, akkor az elfogadott országban piacvezetőnek tekintett tőzsdén kialakult azonnali szállításra vonatkozó piaci árat kell figyelembe venni. A devizában kifejezett árakat a 8. § (1) bekezdése szerinti árfolyamon át kell számítani forintra.

(3) A repó ügylet során átruházott árukat, illetve az árukölcsönzés során kölcsönbe adott árukat a tőkekövetelmény számítása során az áru átruházójának, illetve kölcsönbe adójának kell figyelembe vennie.

(4) Az árukra kötött határidős ügyleteket a szerződésben rögzített mennyiségben kell a számításokba bevonni, az ügylet lejáratával megegyező lejárati sávba, a 11. számú melléklet szerint.

(5)⁸⁴ Azokat az áru-swap ügyleteket, amelyek során az ügylet egyik oldala rögzített áron, a másik oldala a mindenkori piaci áron kerül elszámolásra, az egyes pénzáramlásokat a lejárati táblába úgy kell besorolni, hogy ha a hitelintézet és a befektetési vállalkozás rögzített árat fizet és változót kap, akkor az hosszú pozíciónak, ellenkező esetben rövid pozíciónak tekintendő. A pénzáramlások összege meg kell, hogy egyezzen a swap ügylet névértékével.

(6) A különböző árukra szóló áru-swap ügyleteket az egyes árukra vonatkozó lejárati táblába kell besorolni a 11. számú melléklet szerint.

(7) Az árura vagy határidős árura vonatkozó tőzsdei vagy tőzsdén kívüli opció tőkekövetelménye megegyezik az ügylet alapját képező eszköz deltával korrigált pozíciójának tőkekövetelményével.

(8) A vásárolt opció tőkekövetelménye nem haladhatja meg az opció aktuális piaci értékét.

(9) Az árukra szóló opciós utalványt az opciókkal azonos módon kell kezelni.

35. §⁸⁵ A hitelintézetnek és a befektetési vállalkozásnak – az opciós ügyletek delta kockázata mellett – teljesítenie kell a 2. számú melléklet szerint az opciós ügyletek gamma és vega kockázatának tőkekövetelményét is.

36. § (1)⁸⁶ A hitelintézet és a befektetési vállalkozás e § alkalmazásában a helyettesítő árut az eredetivel azonos módon kezelheti, ha

(2)⁸⁷ A hitelintézetnek és a befektetési vállalkozásnak az egyes árufajták pozícióit külön lejárati táblába kell besorolnia a pozíció hátralévő lejárata szerint. A fizikai árukészletek az első lejárati sávba sorolandók a 11. számú melléklet szerint.

(3)⁸⁸ A hitelintézet és a befektetési vállalkozás külön-külön meghatározza az azonos lejárati sávba tartozó súlyozott hosszú és rövid pozíciók összegét. A két összeg közül az abszolút értékben kisebb tekintendő az adott lejárati sáv kiegyenlített pozíciójának. A maradék – hosszú vagy rövid – pozíció jelenti az adott lejárati sáv nem kiegyenlített pozícióját.

(4) A lejárati sávok nem kiegyenlített pozíciói nettósíthatók más lejárati sávok nem kiegyenlített ellentétes pozícióval.

(5)⁸⁹ A hitelintézet és a befektetési vállalkozás egy árura vonatkozó tőkeszükséglete az alábbi tételek összege:

(6)⁹⁰ A hitelintézet és a befektetési vállalkozás árupozíciónak összesített tőkeszükséglete az egyes áruk tőkeszükségleteinek összege.

(7)⁹¹ A Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások esetében az összevont alapú számításokat végző vállalkozás az összevont alapon meghatározott árukockázat és annak tőkekövetelménye megállapításakor az (1)–(6) bekezdés szerint jár el úgy, hogy a figyelembe vehető érték meghatározásakor a 13. § (8) bekezdése alkalmazandó.

37. § (1)⁹² E § értelmezésében a hitelintézet és a befektetési vállalkozás nettó pozíciója valamely áruban az ugyanazon áruban lévő azonnali, határidős és opciós ügyletek, valamint az opciós utalványok hosszú és rövid pozícióinak egymással szembeni többlete. A származtatott ügyletek pozícióit a 34. § szerint kell figyelembe venni.

(2)⁹³ A hitelintézet és a befektetési vállalkozás az egyes áruk tőkeszükségletét, a 36. §-tól eltérően, az alábbi tételek összegeként is meghatározhatja:

(3)⁹⁴

37/A. § (1) A befektetési vállalkozás a nagykockázat vállalás során azt a kitettséget veszi figyelembe, amely a számvitelről szóló törvény szerint eszköznek vagy mérlegen kívüli tételnek minősül.

(2) A befektetési vállalkozás a kitettség értékét az e fejezetben foglaltak szerint állapítja meg.

(3) Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni kitettség értéknek az összege nem haladhatja meg – a hitelkockázat mérséklés hatását is figyelembe véve –

(4) Ha a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének huszonöt százaléka nem éri el a 150 millió eurót, akkor a (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásában – a hitelkockázat mérséklés hatását is figyelembe véve – a kitettség értéke nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás által a (3) bekezdés b) pontja alapján meghatározott mértéket, de legfeljebb a szavatoló tőke összegét.

(5) A befektetési vállalkozás a kitettség értékének meghatározásakor a következők szerint jár el:

(6) A befektetési vállalkozás az ügyfélcsoport meghatározásakor az

(7) Ha a befektetési vállalkozás ügyfelei tulajdonosi struktúrájának vagy szervezeti változásának következtében lépi túl a (3) és (4) bekezdésben meghatározott korlátozást, a Felügyelet a befektetési vállalkozás kérelmére – meghatározott feltételek előírásával – legfeljebb egy éves időtartamra felmentést adhat a túllépés összegének a szavatoló tőkéből történő levonása alól.

(8) A nagykockázat vállalásra vonatkozó rendelkezések tekintetében a garancia magába foglalja a készfizető kezességet, valamint a hitelkockázat mérsékléseként figyelembe vehető hitelderivatívákat is a hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírok kivételével.

37/B. § (1) A befektetési vállalkozásnak a 37/A. § (3)–(5) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyletekhez kapcsolódó fedezeteket, valamint a 37/A. § (6) bekezdés szerinti kitettségi osztály alapjául szolgáló eszközöket a befektetési vállalkozás elkülönítetten tartja nyilván, annak érdekében, hogy figyelemmel kísérje és elemezze a fedezet nyújtójával, valamint az alapul szolgáló eszközökkel szembeni lehetséges koncentrációs kockázatot.

(3) A nagykockázat vállalásra vonatkozó rendelkezések tekintetében a garancia magába foglalja a készfizető kezességet, valamint a hitelkockázat mérsékléseként figyelembe vehető hitelderivatívákat is a hitelkockázati eseményhez kapcsolt értékpapírok kivételével.

(4) A nagykockázat vállalásra vonatkozó rendelkezések tekintetében hitelkockázati fedezetként kizárólag elismert hitelkockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe azzal, hogy a hitelkockázat-mérséklő tétel figyelembevételekor a tőkekövetelmény számításra alkalmazott módszernek megfelelően a külön jogszabályban rögzített hitelkockázat-mérséklő tételre vonatkozó minimális követelményeknek kell eleget tenni.

37/C. § (1) A 37/A. § (5) bekezdése szerinti kitettség értékének meghatározásakor a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerét alkalmazó befektetési vállalkozás figyelembe veheti a külön jogszabályban meghatározott hitelkockázat mérséklés és volatilitási korrekciós tényező, illetve a lejárati eltérés alapján kiszámított teljes mértékben korrigált kitettségi értéket.

(2) Ha a befektetési vállalkozásnak engedélyezték a saját nemteljesítéskori veszteségráta és a hitelegyenértékesítési tényező becslés alkalmazását és a befektetési vállalkozás a pénzügyi biztosítékok kitettségre gyakorolt hatására ható egyéb kockázati tényezőktől elkülönítetten is képes becsülni, akkor a pénzügyi biztosítékok kockázatmérséklő hatását a nagykockázat-vállaláskor figyelembe veendő kitettség értékének meghatározásakor figyelembe veheti. Ha a befektetési vállalkozásnak engedélyezték a pénzügyi biztosítékok kitettségre gyakorolt hatására vonatkozó saját becslés alkalmazását, akkor ezt a tőkekövetelmény számításánál alkalmazott módszerrel egységes alapon kell végrehajtani.

(3) Ha a befektetési vállalkozásnak engedélyezték a saját nemteljesítéskori veszteségráta és a hitelegyenértékesítési tényező alkalmazását, de nem kapott engedélyt a (2) bekezdés alkalmazására, akkor a kitettség értékének meghatározására alkalmazhatja a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerét, vagy a (6) bekezdés b) pontja szerinti módszert.

(4) Ha a befektetési vállalkozás a (2)–(3) bekezdésben leírt módszereket alkalmazza, akkor a hitelkockázat koncentrációira vonatkozóan rendszeres stressztesztet végez, amely magában foglalja az esetlegesen érvényesített biztosíték likvidálási értékét. A stressztesztek során olyan forgatókönyvet kell alkalmazni, amelyben a piaci körülmények romlása veszélyezteti a befektetési vállalkozás tőkemegfelelését és csökkenti a pénzügyi biztosíték likvidációs értékét. Ha a stressztesztek a fedezet értékének romlását jelzik, a (2)–(3) bekezdés céljaira alkalmazott pénzügyi biztosíték figyelembe vehető értékét ezzel összhangban kell csökkenteni.

(5) Ha a befektetési vállalkozás a (2)–(3) bekezdésben leírt módszereket alkalmazza, akkor megfelelő stratégiával kell rendelkeznie a kitettség és annak fedezeteként figyelembe vett pénzügyi biztosíték lejárati eltérésének kezelésére, a (2) vagy (3) bekezdés szerinti módszernél alacsonyabb likvidációs értéket eredményező stresszteszt esetén követendő eljárásra, illetve az érintett fedezetekhez kapcsolódó koncentrációs kockázat kezelésére.

(6) Ha a kitettséget harmadik fél garantálja, vagy harmadik fél által kibocsátott elismert hitelkockázati fedezet biztosítja, a befektetési vállalkozás

(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti eljárás esetén a befektetési vállalkozás hitelkockázatáról szóló jogszabály rendelkezéseit a hitelkockázati fedezet elismerhetőségére és kockázatmérséklő hatásának a tőkekövetelmény-számítás során való számszerűsítésére is alkalmazni kell.

(8) A befektetési vállalkozás a pénzügyi biztosítékok átfogó módszerét, valamint a (6) bekezdés b) pontja szerinti eljárást akkor alkalmazhatja együttesen, ha a Felügyelet engedélyezte a hitelkockázat tőkekövetelményének meghatározásához a pénzügyi biztosítékok átfogó és egyszerű módszerének együttes alkalmazását.

38. § (1) Az intézmény az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben a kereskedési könyvben vállalt kockázatokat az alábbi tételek összeadásával határozza meg:

(2) Az intézmény az egy csoportba tartozó egyéni ügyfelek kockázatainak összeadásával meghatározza az ügyfélcsoport kereskedési könyv szerinti kockázatát.

(3) Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben felmerülő kockázatokat a kereskedési könyvi és a nem kereskedési könyvi kockázatok összeadásával kell meghatározni.

(4)⁹⁶ A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben és a Hpt.-ben meghatározott, nagykockázat vállalására vonatkozó korlátok túllépése esetén az intézménynek az alábbi feltételeket kell egyidejűleg teljesítenie:

(5) A nagykockázati korlát meghatározásakor nem kell figyelembe venni a szavatoló tőkével teljes mértékben fedezett kockázatokat.

(6) Az intézmény havonta jelenti a Felügyeletnek azokat az eseteket, ahol az előző hónapban túllépték a nagykockázat vállalására vonatkozó korlátokat. A jelentésnek tartalmaznia kell a többlet összegét és az érintett ügyfél Felügyelet által meghatározott azonosító adatait.

(7) A nagykockázat vállalására vonatkozó korlátoknak a (4) bekezdés szerinti túllépése esetén az intézmény pótlólagos tőkekövetelményét a 12. számú mellékletben foglaltak szerint kell kiszámítani.

(8)⁹⁷ A Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások esetében az összevont alapú számításokat végző vállalkozásnak a nagykockázat vállalást összevont alapon kell tekintenie.

39. § (1) A hitelintézetnek és befektetési vállalkozásnak meg kell határoznia a devizaárfolyam kockázat fedezetének tőkekövetelményét.

(2) A devizaárfolyam kockázat tőkekövetelményének kiszámításakor a hitelintézetnek és a befektetési vállalkozásnak valamennyi devizapozícióját az e rendelet szerinti módon kell figyelembe vennie.

(3)⁹⁸ Ha a hitelintézet vagy a befektetési vállalkozás e rendelet szerinti nyitott devizapozíciója meghaladja a túllépések levonása előtti szavatoló tőke 2%-át, akkor a devizaárfolyam kockázat tőkekövetelménye a nyitott devizapozíció 8%-a.

40. §⁹⁹ (1) A hitelintézet és befektetési vállalkozás devizanemenként megállapítja a nettó nyitott pozícióját. A pozíció a következő elemek összege:

(2) A deviza nettó nyitott pozíció meghatározása során a Felügyelet engedélye alapján a hitelintézet és befektetési vállalkozás a belső szabályzatában meghatározott diszkonttényezővel számított – az egyes devizák szerinti – nettó jelenértékre vonatkozó számítási módszert is alkalmazhatja.

(3) A Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások az összevont alapú számításaik során a devizanemenkénti pozícióikat összegzik a 13. § (8) bekezdés figyelembevételével.

(4)¹⁰⁰ A kollektív befektetési formák esetében a devizanemenkénti nettó nyitott pozíció meghatározása során a kollektív befektetési forma tényleges devizapozícióit kell figyelembe venni. Az intézmény harmadik felet is megbízhat a kollektív befektetési formában lévő devizapozíciók jelentésével, amennyiben megfelelően biztosított ennek a jelentésnek a pontossága.

(5)¹⁰¹ Amennyiben egy intézmény nem ismeri a kollektív befektetési formában lévő devizapozíciókat, feltételezi, hogy a kollektív befektetési formában a kollektív befektetési forma megbízása szerint engedélyezett maximális mértékig devizába eszközöltek befektetéseket és az intézmények a kereskedési könyvi pozíciók tekintetében figyelembe veszik a devizaárfolyam-kockázatra vonatkozó tőkekövetelményük számításakor a maximális közvetett kitettséget, amelyet azáltal érhetnek el, hogy a kollektív befektetési formán keresztül tőkeáttételes pozíciókat vesznek fel. A kollektív befektetési formában lévő pozíciót arányosan növelik egészen az alapul szolgáló – a befektetési megbízásból származó – befektetési elemeknek való maximális kitettség mértékéig.

(6)¹⁰² A kollektív befektetési forma devizában felvett pozícióját külön devizanemként kell kezelni az aranyba történő befektetések kezelése szerint. Ha ismert a kollektív befektetési forma befektetésének az iránya, a teljes hosszú pozíciót hozzá lehet adni a teljes hosszú nyitott devizapozícióhoz és a teljes rövid pozíciót hozzá lehet adni a teljes rövid nyitott devizapozícióhoz. A számítást megelőzően nem megengedett az ilyen pozíciók közötti nettósítás.

41. § (1) Az összesített hosszú pozíció a devizanemenkénti nettó hosszú pozíciók 8. § (1) bekezdése szerint forintra átszámított értékeinek összege.

(2) Az összesített rövid pozíció a devizanemenkénti nettó rövid pozíciók 8. § (1) bekezdése szerint forintra átszámított értékeinek összege.

(3) A hitelintézet és befektetési vállalkozás összesített nyitott devizapozíciója az (1)–(2) bekezdés szerint kiszámított pozíciók közül a nagyobb.

(4)¹⁰³ A Hpt. 90. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tpt. 181/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozások esetében az összevont alapú számításokat végző vállalkozás az összevont alapon meghatározott összesített nyitott pozíció megállapításakor az (1)–(3) bekezdés szerint jár el úgy, hogy a figyelembe vehető érték meghatározásakor a 13. § (8) bekezdése alkalmazandó.

42. §¹⁰⁴

43. § (1)¹⁰⁵ E rendeletben előírt feltételek megléte esetén a Felügyelet engedélyezi az intézmény számára, hogy a pozíciókockázatra vonatkozó tőkekövetelmény, valamint az árukockázatra és a devizaárfolyam kockázatra vonatkozó teljes tőkekövetelmény számítását az e rendelet szerint kialakított belső modell alapján végezze.

(2) Az (1) bekezdésben említett modell alapján történő tőkekövetelmény számításra az intézménynek a Felügyelet engedélyében meghatározott időponttól van lehetősége.

(3) A Felügyelet az engedélyt kizárólag abban az esetben adhatja meg, ha meggyőződött arról, hogy a kérelmező kockázatkezelési rendszere szabályozott, stabil és integrált, valamint megfelel az e paragrafusban foglalt feltételeknek.

(4) A modellel szemben támasztott minőségi feltételek a következők:

(5) A modellnek – az alkalmazása során – legalább az alábbi mennyiségi feltételeknek is eleget kell tennie:

(5a)¹⁰⁹ Az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételtől eltérően az intézmény rövidebb tartási időtartamra számított kockáztatott értéket is használhat 10 napra arányosítva (így különösen az idő négyzetgyökével). Az e megközelítést alkalmazó intézmény a Felügyeletnek negyedévenként bemutatja a megközelítés relevanciáját.

(5b)¹¹⁰ Az intézmény kiszámítja a stresszhelyzeti kockáztatott értéket, a jelenlegi portfólió tíznapos, 99%-os, egyoldali konfidencia intervallumú kockáztatott értéke alapján, az intézmény portfóliója szempontjából lényeges, 12 hónapon át tartó jelentős pénzügyi stresszhelyzet időszakából származó korábbi adatokkal kalibrált kockáztatott érték módszer alapján. Az intézmény a választott adatokat évente felülvizsgálja és a felülvizsgálat eredményéről a Felügyeletet tájékoztatja. Az intézmény legalább hetente kiszámítja a stresszhelyzeti kockáztatott értéket.

(5c)¹¹¹ Az intézménynek napi szinten teljesítenie kell az a) és b) pont összegeként kifejezett tőkekövetelményt, és az olyan intézménynek, amely az egyedi pozíciós kockázatra vonatkozó tőkekövetelményének kiszámítására saját belső modelljét használja, a c) és d) pontok összegeként kifejezett tőkekövetelményt kell biztosítania, a következők szerint:

(5d)¹¹² Az intézmény köteles fordított stresszteszteket is végezni.

(6) Amennyiben a Felügyelet az intézmény korreláció mérésére létrehozott rendszerét kellően megalapozottnak és integráltnak ítéli, engedélyezheti a korrelációk figyelembevételét a kockázati kategóriákon belül és kockázati kategóriák között egyaránt a kockáztatott érték meghatározására.

(7) Az árazási modellek alkalmazásához az intézménynek az alábbi feltételeket is teljesítenie kell:

(8)¹¹³ A kötvény és részvény egyedi pozíciókockázatának meghatározásához használt belső modell alkalmazásának feltételei:

(9)¹²¹ Az intézmény dönthet úgy, hogy az egyedi kockázatra vonatkozó tőkekövetelmény belső modellel való kiszámításánál kizárja azokat az értékpapírosítási pozíciókat vagy n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákat, amelyekre vonatkozóan teljesíti a pozíciós kockázatra meghatározott tőkekövetelményt, kivéve azon pozíciókat, amelyekre a 14. számú melléklet 10. pontjában meghatározott megközelítést kell alkalmazni. Az intézménynek belső modelljében nem kell foglalkoznia a (9b) bekezdésben meghatározott nemteljesítési és migrációs kockázat mérésével a kötvényre vonatkozóan, amennyiben az említett kockázatokat méri a (9a) bekezdésben meghatározott követelmények révén.

(9a)¹²² A (8) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő belső modellt használó intézmény a kötvényre vonatkozóan a tőkekövetelmény számításakor rendelkezik olyan módszerrel, amely lehetővé teszi azon kereskedési könyvi pozíciók nemteljesítési és migrációs kockázatainak megragadását, amelyek a kockáztatott értékkel mért kockázathoz hozzáadódnak. Az intézmény bizonyítja, hogy módszere – állandó kockázatot feltételezve és a likviditás, a koncentráció, a fedezet és az opcionalitás hatását kellően tükröző szükség szerinti kiigazításokkal – a Hpt.-ben vagy a Bhkr.-ben meghatározott belső minősítésen alapuló módszerre vonatkozó előírásokkal egyenértékű megbízhatósági előírásoknak felel meg.

(9b)¹²³ A járulékos nemteljesítési és a migrációs kockázat mérésére szolgáló, a 14. számú mellékletben meghatározott módszer valamennyi olyan pozícióra alkalmazandó, amely egyedi kamatláb-kockázatra vonatkozó tőkekövetelményt számít, de nem alkalmazandó az értékpapírosítási pozíciókra és az n-edik nemteljesítéskor lehívható hitelderivatívákra. A Felügyelet jóváhagyása alapján az intézmény dönthet úgy, hogy következetesen bevon minden tőzsdén jegyzett részvénypozíciót és jegyzett részvényen alapuló származtatott ügylet pozíciót, amelyek esetében ez a bevonás összhangban van az intézmény belső kockázatmérésével és -kezelésével. A módszernek tükröznie kell a nemteljesítési és migrációs események közötti korreláció hatását. Nem tükröződhet egyrészt a nemteljesítési és a migrációs események, másrészt az egyéb piaci kockázati tényezők közötti diverzifikáció hatása.

(10)¹²⁴ Ha az intézmény nem rendelkezik a (8) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő modellel, akkor a kötvény egyedi pozíciókockázatának tőkekövetelményét a 15. § szerint, a részvény egyedi pozíciókockázatának tőkekövetelményét a 19. § szerint kell meghatároznia.

(11)¹²⁵ Az intézménynek a rendszeres belső ellenőrzés keretében, de évente legalább egyszer el kell végeznie a kockázatmérési rendszer felülvizsgálatát. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie a kereskedési célú ügyleteket lebonyolító egység, valamint a független kockázatmérési egység működésére, továbbá:

44. §¹²⁶ (1)¹²⁷ A kockázatmérési rendszernek minden releváns kockázati tényező változását modelleznie kell az intézmény piaci tevékenysége mértékének megfelelően. Ha az intézmény árképzési modelljébe beépül egy kockázati tényező, de a kockázatmérési modellbe nem, az intézménynek megfelelően indokolnia kell a Felügyelet részére a kockázati tényező figyelmen kívül hagyását. Emellett a kockázatértékelési modell méri az opciók és egyéb termékek nem lineáris viselkedését, valamint a korrelációs és a báziskockázatot. A kockázati tényezőkre vonatkozó becsült értékek használata esetén, a becsléseknek jól kell követnie a ténylegesen tartott pozíciókat.

(2) A kamatlábkockázat vonatkozásában a kockázatmérési rendszernek modelleznie kell a hozamgörbét. A hozamgörbét legalább 6 lejárati sávba kell osztani. A kockázatmérési rendszernek mérnie kell a nem tökéletesen korrelált elmozdulásokat a különböző hozamgörbék között, valamint a lejárati sávok egymáshoz képest történő elmozdulását.

(3)¹²⁸ A devizaárfolyam-kockázat vonatkozásában a kockázatmérési rendszernek aranyra és minden devizára, amelyben az intézményeknek pozíciója van, meg kell határozni a kockázati tényezőket. A kollektív befektetési formák esetében a kollektív befektetési forma tényleges devizapozícióit kell figyelembe venni. Az intézmények harmadik felet is megbízhatnak a kollektív befektetési formában lévő devizapozíciók jelentésével, amennyiben megfelelően biztosított ennek a jelentésnek a pontossága. Amennyiben egy intézmény nem ismeri a kollektív befektetési formában lévő devizapozíciókat, akkor e pozíciót el kell különíteni, és a 40. § (5) bekezdése szerint kell kezelni.

(4) A részvénykockázat vonatkozásában a kockázatmérési rendszernek minden egyes részvénypiacra, amelyen az intézménynek pozíciója van, önálló kockázati tényezőt kell alkalmazni.

(5) Az árukockázat vonatkozásában a kockázatmérési rendszernek minden olyan árura, amelyben az intézménynek pozíciója van, önálló kockázati tényezőt kell alkalmaznia. A kockázatmérési rendszernek mérnie kell a tökéletesnél gyengébb korreláció kockázatát a hasonló, de nem azonos áruk, és a határidős árfolyamokban a lejárati megfelelések hiányából adódó változások kockázata között.

45. § (1) Az intézmény köteles tesztelni a modell pontosságát és alkalmasságát.

(2)¹²⁹ A tesztelő programnak minden üzleti napon össze kell hasonlítania

(3) Az előző üzleti napi kereskedési portfolió feltételezett (hipotetikus) értéke az – előző napi – változatlan portfolió tárgynapi piaci árfolyamokon számított értéke.

(4) A (2) bekezdés szerinti módszernél hibának számít az, ha a portfolió értékében bekövetkezett változás (veszteség) meghaladja a modell által – egynapos tartási periódusra – kalkulált kockáztatott értéket. A kockáztatott érték számítása során 99%-os megbízhatósági szintű egyoldali konfidencia intervallumot kell alkalmazni.

(5) Az intézmény köteles dokumentálni a modell által elkövetett hibákat, és arról havonta jelentést készíteni a Felügyelet számára.

(6) A hibák számát a számítást megelőző 250 üzleti napra vetítve kell összesíteni.

(7)¹³⁰ Ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti hibák száma az előző 250 üzleti napra vetítve 10 és 25 között van, a Felügyelet mérlegelheti a modell alkalmazási engedélyének visszavonását. Ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti hibák száma meghaladja a 25-öt, a Felügyelet a modell alkalmazásának engedélyét visszavonja.

(8) A tesztelt kockáztatott értéket egynapos tartási periódusra kell kiszámítani.

(9) Az intézménynek a (2) bekezdés a)–b) pontja szerinti módszert a Felügyelettel engedélyeztetnie és következetesen alkalmaznia kell.

46. § (1)¹³¹ Az intézmény adott kockázati csoportra (kamat-, részvény- vagy devizaárfolyam kockázat) vonatkoztatott tőkekövetelménye az alábbi két érték közül a nagyobbik:

(2)¹³² A 43. § (5c) bekezdésének a) és b) pontjának alkalmazásában az (m_c) és (m_s) korrekciós tényezők minimális értéke három, amelyet a modell által a 45. § (2) bekezdés b) pontja szerint elkövetett hibák számának függvényében az 1. számú mellékletben szereplő táblázat szerinti értékkel növelni kell.

(3)¹³³ A korrekciós tényező értékét naponta felül kell vizsgálni.

(4)¹³⁴ Annak érdekében, hogy a Felügyelet folyamatosan ellenőrizhesse – az I. számú táblázatban szereplő – korrekciós tényező minimális értékét módosító érték alkalmasságát, az intézmény köteles haladéktalanul – de minden esetben legfeljebb öt munkanapon belül – értesíteni a Felügyeletet az utótesztelési programjából származó olyan túllépésről, amely a korrekciós tényező minimális értékét módosító érték növekedését vonná maga után.

47. § (1) Ez a rendelet 2001. január 1-jén lép hatályba, a kereskedési könyv vezetésére, valamint a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelményre vonatkozó rendelkezéseit 2001. április 1. napjától kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésekor már működő hitelintézet 2001. február 15-ig kérhet felmentést a kereskedési könyv vezetésének kötelezettsége alól.

(3) A kereskedési könyv vezetésének részletes szabályait tartalmazó belső szabályzatot, valamint az alkalmazni kívánt modellek dokumentációját 2001. február 15-ig kell benyújtani a Felügyeletnek.

(4)¹³⁵

(5) Amennyiben a hitelintézet kereskedési könyv vezetésére válik kötelezetté, akkor legkésőbb a tárgyévet követő év január 1-jétől köteles eleget tenni az e rendeletben foglalt kötelezettségeknek.

47/A. §¹³⁶ (1) A Felügyelet által 2009. január 1-jéig a 43. § (1) bekezdése alapján engedélyezett belső modell 2011. december 31-éig változatlan formában alkalmazható.

(2) 2014. december 31-én hatályát veszti az 1. § (1) bekezdéséből a „(2) és” szövegrész és az 1. § (2) bekezdése.

48. §¹³⁷ Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: