PK BH 2000/248
PK BH 2000/248
2000.06.01.
A szerződés teljesítésének ideje és módja dologszolgáltatás esetében [Ptk. 200. § (1) bek., 279. § (2) bek., 365. § (1) bek.].
A felek mindketten vállalkozók, és az alperes több alkalommal is vásárolt a felperes kitermeléseiből fát. Köztük 1997. január 3-án írásbeli megállapodás jött létre, amely szerint a felperestől - tő melletti készletezéssel (a vágástéren) - 66,4 m3 akác tűzifát, 10,62 m3 akácoszlopot és 10,32 m3 akác épületfát vásárolt összesen 411 880 forint+áfa vételárért. Az alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a faanyagot a helyszínről 1997. január 10-ig elszállítja, és ezen időpontig a vételárat is megfizeti; fizetési késedelem esetén pedig az eladó a hátralékos vételár és a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi kamat megfizetése iránt azonnal pert indíthat. A szerződéskötést követően a területről valaki a faanyagot elszállította.
A felperes keresetében 480 322 forint vételár és annak a szerződés szerinti késedelmi kamata megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult; védekezése szerint a faanyag átvételére a felperes nem hívta fel, így azt el sem szállította, tehát a vételár megfizetésére sem köteles.
Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest 411 880 forint és annak 1997. január 10. napjától számított, a jegybanki alapkamat kétszeres szorzatának megfelelő mértékű késedelmi kamat megfizetésére kötelezte.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatta, és a keresetet elutasította. A jogerős ítélet indokolása szerint a Ptk. 365. §-ának (1) bekezdésében szabályozott adásvételi szerződést az eladó azzal teljesíti, hogy a dolgot a vevő birtokába adja, de az átadás más olyan módon is megtörténhet, amely kétségtelenné teszi, hogy a dolog az eladótól a vevő hatalmába került. Ebből következően a birtokba adás tényét az eladónak kell bizonyítania. A perbeli esetben azonban a faáru átadását a felperesnek nem sikerült bizonyítania, minthogy az elsőfokú eljárás keretében kihallgatott M. I. tanú vallomásának bizonyító ereje - összevetve a másodfokú bíróság által lefolytatott bizonyítás eredményével - megdőlt, a faáru átadásának bizonyítottsága hiányában pedig a felperes a vételárat az alperestől nem követelheti.
A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása végett - a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a bíróság a jogerős ítéletének meghozatalakor tévesen hagyta figyelmen kívül az adásvételi szerződés tartalmát, melyből nyilvánvaló, hogy a szerződés szerint készletezett fát az alperes minden további nélkül elszállíthatta volna; de ez következik abból is, hogy a szerződés a teljesítési határidő elmulasztása esetére azonnali perlési jogosultságot biztosított a felperesnek. Jogszabálysértő mindezek mellett a bizonyítékok mérlegelése is, mert a peradatok alátámasztják azt az előadását, amely szerint a fát az alperes szállította el.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
Előrebocsátja a Legfelsőbb Bíróság, hogy a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése alapján csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A szerződés tartalmát - ideértve a teljesítés idejét és módját is - a Ptk. 200. §-ának (1) bekezdése értelmében a felek szabadon határozzák meg. Dologszolgáltatásoknál a teljesítés - a dolog átadása - történhet jelképesen, például a dologra vonatkozó, az ahhoz való jogosultságot igazoló okiratok átadásával, de - ha ez mindkét fél számára egyértelmű - az áru átvételi lehetőségének biztosításával is.
Az adott esetben a felek megállapodásának tartalma nem hagy kétséget az iránt, hogy a vágástéren lévő, mennyiség szerint is meghatározott faanyag elszállításának lehetőségét a felperes biztosította, s a szállítás időpontja kizárólag az alperes belátásától függött. Ily módon tehát az áru átadása az alperesnek megtörtént. A megállapodásról szóló okirat birtokában lévő példánya pedig igazolásul szolgált arra, hogy a faanyag feletti rendelkezési jog is őt illeti. Az áru átadását igazolja továbbá a vételár fizetésére szabott szigorú lejáratú határidő is. Miután pedig a felperes részéről a teljesítés ekként megtörtént, a Ptk. 279. §-ának (2) bekezdése alapján a kárveszély átszállt az alperesre, így a vételár megfizetését azzal az indokkal sem tagadhatja meg, hogy a faanyagot nem ő, hanem más személy szállította el.
Tévedett tehát a másodfokú bíróság, amikor a felperes teljesítése megtörténtének vizsgálatakor - a kétségkívül határozatlan tartalmú tanúvallomások mellett - elmulasztotta a szerződéskötés körülményeinek, valamint az okirat tartalmának vizsgálatát, így jogszabálysértéssel vonta le következtetését, amely szerint az eladó teljesítése hiányában az alperes sem köteles vételár fizetésére.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése szerint tárgyaláson kívül meghozott határozatával a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. (Legf. Bír. Pfv. VI. 21.930/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás