249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet

1. § (1)³ A rendelet hatálya kiterjed:

(2)¹⁰

2. §¹³ (1) Az államháztartás szervezetének beszámoló készítésére, könyvvezetésére a Tv. 1. §-t, 2. §-át, 3. § (1) bekezdését, (4) bekezdés 1–4. és 7–9. pontját, (6) bekezdés 1–4. és 6–7. pontját, (8) bekezdés 11–13. és 20. pontját, (11)–(13) bekezdését, 5. §-át, 7. §-át, 12. § (1) bekezdését, 14. § (8) és (11) bekezdését, 15. § (3), (4) és (6) bekezdését, 16. § (3) bekezdését, 23. § (2)–(5) bekezdését, 24. § (1) bekezdését, 25. § (2), (4)–(7) és (9)–(10) bekezdését, 26. § (2)–(3) és (6)–(9) bekezdését, 27. § (8) bekezdését, 28. § (2) és (3) bekezdését, 29. § (2) bekezdését, 30. § (1) bekezdését, 42. § (2) és (3) bekezdését, 46. § (1)–(3) bekezdését, 47. § (1)–(8) bekezdését, 48. § (1)–(6) és (8) bekezdését, 49. § (4)–(7) bekezdését, 50. § (1), (2), (4) és (5) bekezdését, 51. §-át, 53. § (1) bekezdés b)–d) pontját és (3) bekezdését, 54. § (1)–(6) és (8)–(9) bekezdését, 56. §-át, 58. § (6) és (9) bekezdését, 60. § (1), (4)–(5), (5a) és (10) bekezdését, 61. §-át, 62. §-át, 64. § (1)–(3) bekezdését, 65. § (1) és (4) bekezdését, 66. § (1) és (2) bekezdését, 68. § (2) és (4) bekezdését, 69. § (1), (2), (5) és (6) bekezdését, 88. § (8) és (9) bekezdését, 93. § (4) bekezdését; 94. § (1) és (2) bekezdését, 150. §-át, 151. § (3)–(14) bekezdését, 159. §-át, 160. § (1) bekezdését, 161. § (2), (3) és (5) bekezdését, 161/A. § (2) bekezdését, 164. § (1) bekezdését, 165. § (1), (2) és (4) bekezdését, 166. § (1)–(4) és (6) bekezdését, 167–169. §-át, 170. § (1) és (2) bekezdését, 177. § (2), (18) és (19) bekezdését, valamint 178. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését alkalmazni kell.

(2) Az államháztartás szervezete a Tv. 3. § (3) bekezdését, (4) bekezdés 10. pontját, (6) bekezdés 5. pontját és (8) bekezdés 2. pontját, 10. pont b) alpontját és 14–18. pontját, 14. § (3)–(5) és (12) bekezdését, 15. § (1), (2), (5) és (7)–(9) bekezdését, 16. § (1), (4) és (5) bekezdését, 23. § (1) bekezdését, 24. § (2) bekezdését, 25. § (1) és (3) bekezdését, 26. § (1) bekezdését, 27. § (1), (4), (6) és (7) bekezdését, 28. § (1) bekezdését, 29. § (1), (6) és (8) bekezdését, 30. § (3) és (5) bekezdését, 31. §-át, 39. § (1) bekezdés a) pontját, 42. § (1) és (5) bekezdését, 46. § (4) bekezdését, 47. § (9) bekezdését, 48. § (7) és (9) bekezdését, 49. § (3) bekezdését, 50. § (3) bekezdését, 52. § (5)–(7) bekezdését, 53. § (1) bekezdés a) és e) pontját, (2) és (6) bekezdését, 54. § (7) bekezdését, 55. §-át, 57. §-át, 58. § (1)–(5), (7) és (8) bekezdését, 59. §-át, 60. § (2), (3) és (9) bekezdését, 63. §-át, 65. § (2) és (5)–(7) bekezdését, 66. § (3) bekezdését, 67. § (1) bekezdését, 68. § (5) és (6) bekezdését, 69. § (3) bekezdését, 75. § (6) bekezdését, 88. § (1)–(5) bekezdését, 89. § (5) bekezdését, 90. § (3) bekezdését, 92. §-át, 93. § (3) bekezdését, 94. § (3) bekezdését, 151. § (1) bekezdését, 161. § (1) és (4) bekezdését, 161/A. § (1) bekezdését, 164. § (2) bekezdését és 165. § (3) bekezdését az e rendeletben meghatározott eltérésekkel alkalmazza.

(3) Az államháztartás szervezete – a gazdálkodása sajátosságaira tekintettel – a Tv. 2/A. §-át, 3. § (2) bekezdését, (4) bekezdés 5. és 6. pontját, (5) bekezdését, (7) bekezdését és (8) bekezdés 1. pontját, 3–9. pontját, 10. pont a) és c) alpontját és 19. pontját, (9) és (10) bekezdését, 4. §-át, 6. §-át, 7/A–11. §-át, 12. § (2)–(4) bekezdését, 13. §-át, 14. § (1), (2), (6) és (7) bekezdését, 16. § (2) és (6) bekezdését, 17–22. §-át, 25. § (8) bekezdését, 26. § (4) és (5) bekezdését, 27. § (2), (3) és (5) bekezdését, 28. § (4) bekezdését, 29. § (3)–(5), (7) és (9) bekezdését, 30. § (2), (4) és (6) bekezdését, 32–38. §-át, 39. § (1) bekezdés b) pontját, (2)–(5) bekezdését, 40. §-át, 41. §-át, 42. § (4) és (6)–(8) bekezdését, 43–45. §-át, 49. § (1) és (2) bekezdését, 50. § (6)–(8) bekezdését, 52. § (1)–(4) bekezdését, 53. § (4) és (5) bekezdését, 59/A–59/F. §-át, 60. § (6)–(8) bekezdését, 64. § (4) és (5) bekezdését, 65. § (3), (8) és (9) bekezdését, 67. § (2) bekezdését, 68. § (1) és (3) bekezdését, 69. § (4) bekezdését, 70–74. §-át, 75. § (1)–(5) és (7) bekezdését, 76–87. §-át, 88. § (6) és (7) bekezdését, 89. § (1)–(4) és (6) bekezdését, 89/A. §-át, 90. § (1)–(2) és (4)–(9) bekezdését, 91. §-át, 93. § (1), (2), (5) és (6) bekezdését, 94/A–149. §-át, 151. § (2) bekezdését, 151/A–152/B. §-át, 153–158. §-át, 160. § (2)–(5) bekezdését, 162–163/A. §-át, 164. § (3) bekezdését, 166. § (5) bekezdését, 170. § (3) bekezdését, 174–176. §-át, 177. § (1) és (3)–(32) bekezdését, valamint 178. § (1) bekezdés b)–h) pontját és (3)–(5) bekezdését nem alkalmazza.

3–4. §¹⁴

5. § E rendelet alkalmazásában:

6. § (1)³⁷ Az államháztartás szervezeteinek beszámolási kötelezettsége a költségvetési előirányzatok alakulásának és azok teljesítésének, a vagyoni, a pénzügyi és létszámhelyzetének, a költségvetési feladatmutatóknak, továbbá a helyi önkormányzatok központi költségvetésből kapott támogatásainak elszámolására terjed ki.

(2)³⁸ A beszámolóban a pénzügyi helyzetet a költségvetésben meghatározott bevételi és kiadási előirányzat teljesítése tükrözi. A beszámolóban a maradvány az alaptevékenységgel kapcsolatban előirányzat-maradványt, illetve pénzmaradványt, a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban a vállalkozási maradványt tartalmazza.

7. § (1)³⁹ Az államháztartás szervezeteinek (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan működő költségvetési szerveket is) – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – gazdálkodásukról éves és féléves elemi költségvetési beszámolót – az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak és felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek éves beszámolójáról konszolidált éves költségvetési beszámolót is – kell készíteniük.

(2)⁴⁰ Az 1. § (1) bekezdésének h)–j) pontjában foglaltaknak féléves beszámolót nem kell készíteniük.

(3)⁴¹ Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a saját és a hozzárendelt költségvetési szerv éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját elkülönítetten készíti el. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv éves és féléves elemi költségvetési beszámolója nem tartalmazhatja a hozzárendelt, gazdasági szervezettel nem rendelkező önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, valamint a hozzárendelt önállóan működő költségvetési szerv éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját.

(4)⁴² A zárszámadáshoz a központi költségvetési fejezet költségvetési beszámolója magában foglalja a saját és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit.

(5)⁴³ A fejezet saját gazdálkodásáról szóló éves és féléves költségvetési beszámolója külön-külön tartalmazza az igazgatásának intézményi éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatai gazdálkodásáról készített összesített éves és féléves elemi költségvetési beszámolót. A fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodásáról készített összesített éves és féléves elemi költségvetési beszámoló az adott évi költségvetési törvény szerint a fejezet kezelésében lévő valamennyi fejezeti kezelésű előirányzat adatait tartalmazza.

(6)⁴⁴ A helyi önkormányzat összevont költségvetési beszámolója az önkormányzat, valamint az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit tartalmazza.

(6a)⁴⁵ A helyi nemzetiségi önkormányzat összevont költségvetési beszámolója az önkormányzat és önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit tartalmazza.

(6b)⁴⁶ A társulás összevont költségvetési beszámolója a társulás és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit tartalmazza.

(7)⁴⁷

(8)⁴⁸ A helyi önkormányzat a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 13. § (2) bekezdés b) pontja szerinti beszámolót az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó, 11. § (4) bekezdése szerinti egyszerűsített éves költségvetési beszámoló elkészítésével teljesíti.

(9)⁴⁹ Az országos nemzetiségi önkormányzat összevont költségvetési beszámolója a hivatalának és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerveinek a beszámolóit tartalmazza.

(10)⁵⁰ Az országos nemzetiségi önkormányzatok a zárszámadásukhoz az országos nemzetiségi önkormányzat és az intézményei adatait összevontan tartalmazó, a 11. § (4) bekezdése szerinti egyszerűsített éves költségvetési beszámolót is kötelesek készíteni.

(11)⁵¹ A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált éves költségvetési beszámolója alaponként a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai (ellátási szektor) és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek (működési szektor) beszámolóit foglalja magában. A társadalombiztosítás konszolidált éves költségvetési beszámolója a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap konszolidált éves költségvetési beszámolóit tartalmazza.

(12)⁵² Ha az államháztartás szervezete – ideértve az államháztartás szervezete irányítását ellátó szervet (fejezetet) is – átszervezés (ideértve az összevonást, a beolvasztást, az egyesülést, különválást is) miatt véglegesen megszűnik, a megszűnő szervnek a megszűnés napjával, illetve az irányító szerv megváltoztatásával járó átszervezés esetén az átszervezés napjával az éves elemi költségvetési beszámolóval azonos tartalmú beszámolót kell készíteni, amelyet leltárral és záró főkönyvi kivonattal kell alátámasztani. A részletes eljárási szabályokat a számviteli szabályozásért felelős miniszter által kiadott Módszertani Útmutató tartalmazza.

(13)⁵³ A költségvetési pénzforgalmi számlák, az előirányzat-felhasználási keretszámlák [ideértve a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: a Kincstár) által a költségvetési gazdálkodással kapcsolatosan vezetett egyéb számlákat is], a fejezeti év végi maradványelszámolási számlák megszűnését követő 60 napon belül – amennyiben a 60 nap a tárgyévet követő évre áthúzódik, akkor a beszámoló elkészítésének határidejéig – rendezni kell a pénzmaradványt, az előirányzat-maradványt és a vállalkozási maradványt, az éves elemi költségvetési beszámoló elkészítéséről szóló Módszertani Útmutatóra figyelemmel.

(14)⁵⁴ Amennyiben az államháztartás szervezete nem szűnik meg, de az irányítását ellátó szerv változik, akkor az átadó irányító szervnek kell a törzskönyvi nyilvántartás módosítására intézkedni, az átvevő irányító (felügyeleti) szerv által benyújtott dokumentumokkal egyidejűleg.

(15)⁵⁵

(16)⁵⁶

8. § (1) Az államháztartás szervezete a tevékenysége során előforduló, a vagyoni és pénzügyi helyzetére kiható gazdasági eseményeiről a kettős könyvvitel rendszerében – e rendeletben rögzített szabályok szerint – módosított teljesítés szemléletű nyilvántartást vezet, amelyet a költségvetési év végével lezár.

(2)⁵⁸ Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást magyar nyelven, Magyarország hivatalos pénznemében kell vezetni.

(3) A Tv. és az e rendeletben foglaltak szerint az államháztartás szervezetének szakmai feladatai és sajátosságai figyelembevételével ki kell alakítania és írásban szabályoznia számviteli politikáját.

(4)⁵⁹ A számviteli politika keretében el kell készíteni:

(5)⁶¹ A számviteli politika keretében meg kell határozni az 5. § 8. pontja szerinti értékhatárt, továbbá szabályozni kell, hogy a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából az államháztartás szervezete mit tekint lényegesnek, nem lényegesnek, jelentős összegnek, nem jelentős összegnek. Ennek keretében a számviteli politikában meg kell határozni, hogy mi tekintendő figyelembe veendő szempontnak

(6)⁶² Amennyiben az államháztartás szervezete az értékcsökkenés elszámolása során él a 30. § (5) bekezdés szerinti lehetőséggel, akkor a számviteli politikájában meg kell határoznia azon eszközök körét, amelyek esetében az értékcsökkenést a várható használati idő alapján számolja el, valamint a várható használati idő megállapítására vonatkozó szabályokat.

(7)⁶³ A számviteli politika részeként az államháztartás szervezetének szabályoznia kell a beszerzett, illetve előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz üzembe helyezése dokumentálásának szabályait.

(8)⁶⁴ A számviteli politika keretében ki kell jelölni a mérlegkészítés időpontját, vagyis a költségvetési évet követő időszakban azt az időpontot – figyelembe véve az elemi költségvetési beszámoló elkészítésének határidejét –, ameddig az értékelési feladatokat el kell végezni, illetve a költségvetési évre vonatkozóan a könyvekben helyesbítések végezhetők.

(9)⁶⁵ Amennyiben az államháztartás szervezete saját konyhát üzemeltet, és ellátottak, alkalmazottak (idegenek) részére teljesít étkeztetést, e tevékenységének (4) bekezdés c) pontja szerinti önköltségszámítási rendjére nem kell szabályzatot készítenie, ha az étkeztetésre normákat állapítottak meg és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készít. Az élelmezési tevékenység értékesítése (alkalmazottak, idegenek részére) esetében az önköltség megállapításához a normák mellett figyelembe kell venni a tevékenységet terhelő általános kiadásokat is.

(10)⁶⁶

(11)⁶⁷ Ha az 1. § (1) bekezdés a) és b) valamint d)–g) pontja szerinti államháztartás szervezetéhez önállóan működő és gazdálkodó, önállóan működő költségvetési szerv kapcsolódik, akkor annak könyvvezetési kötelezettségét a gazdasági szervezettel rendelkező önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek kell szabályoznia. A szabályozásnál figyelembe kell venni, hogy a hozzárendelt költségvetési szerv gazdasági eseményeit is teljes körűen, elkülönítve a kettős könyvvitel rendszerében kell elszámolni. A gazdasági szervezettel rendelkező önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a hozzárendelt önállóan működő és gazdálkodó szerv vagyonáról, és annak változásáról is elkülönített könyvvezetésre kötelezett. Ha több önállóan működő költségvetési szerv van hozzárendelve, akkor mindegyik tekintetében külön-külön kell a könyvvezetést elvégeznie.

(12)⁶⁸ A számviteli politika főbb irányainak meghatározásáért, az elkészítésért és az elkészült számviteli politika jóváhagyásáért, annak végrehajtásáért az államháztartás szervezetének vezetője felelős.

(13)⁶⁹ Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv számviteli politikájában dönt arról, hogy annak rendelkezéseit és a kapcsolódó szabályzatok hatályát kiterjeszti-e a hozzárendelt költségvetési szervekre, vagy azok – az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság függvényében – önálló számviteli politikát alakítanak ki, és külön szabályzatokat készítenek.

(14)⁷⁰ Amennyiben az államháztartás szervezete saját kivitelezésben beruházási tevékenységet végez vagy saját felhasználás céljából terméket állít elő, a beruházás teljesítményértékének, illetve az eszköz bekerülési (előállítási) értékének megállapítása céljából köteles az önköltségszámítás rendjét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – belső szabályzatban rögzíteni. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatnak tartalmaznia kell – többek között – az önköltségszámítás során figyelembe vett adatok dokumentálásának rendjét, továbbá az adatok főkönyvi számlákkal, az éves elemi költségvetési beszámolóval, valamint az ezeket alátámasztó részletező nyilvántartásokkal való kapcsolatát.

(15)⁷¹ Amennyiben az államháztartás szervezete szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenysége, illetve vállalkozási tevékenysége keretében saját előállítású terméket értékesít vagy szolgáltatást nyújt, a saját előállítású termék, a végzett szolgáltatás közvetlen önköltségét – a (9) és (10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerint köteles megállapítani.

(16)⁷² Az államháztartás szervezete önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatának tartalmaznia kell a közérdekű adatszolgáltatáshoz kapcsolódó költségtérítés összege megállapításának szabályait.

(17)⁷³ Az államháztartás szervezete értékelési szabályzatában köteles rögzíteni a követelések év végi értékelési elveit:

(18)⁷⁴ Az államháztartás szervezete – ha alkalmazza a 31/A. §-a (1) bekezdésében foglaltakat – értékelési szabályzatában köteles rögzíteni az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések negyedévenkénti besorolásának elveit, dokumentálásának szabályait (az egyes minősítési kategóriák meghatározásának szempontjait, az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt százalékos mutatók meghatározásának módszerét, valamint az egyes minősítési kategóriák, illetve az azokhoz tételesen hozzárendelt százalékos mutatók felülvizsgálatának rendjét, felelőseit).

(19)⁷⁵ Az állami felsőoktatási intézmény önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatának rendelkeznie kell az oktatási tevékenység (ezen belül elkülönítve az állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal támogatott képzés, az önköltséges képzés), a kutatási tevékenység, a gyógyító-megelőző ellátás, illetve az egyéb tevékenységek költségeinek, ráfordításainak az elkülönítéséről. Az irányító szerv az oktatási tevékenységgel kapcsolatban az egy hallgatóra jutó önköltség meghatározásának sajátos szakágazati követelményeit módszertani útmutatóban meghatározhatja.

(20)⁷⁶ Amennyiben jogszabály előírása, illetve irányító (alapító) szerv döntése alapján az államháztartás szervezete tevékenységének ellátásához szükséges üzemeltetési, fenntartási feladatokat más államháztartási szervezet végzi térítésmentesen, akkor az üzemeltetési, fenntartási feladatokat ellátó államháztartási szervezet köteles évente adatot szolgáltatni az üzemeltetési, fenntartási ráfordításokról az államháztartás szervezete által ellátott tevékenység (ideértve az államháztartás szervezete által végzett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást is), különös tekintettel az Áht. 5. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő közteherbevételek önköltségszámításának megállapításához. Az üzemeltetési, fenntartási feladatokat ellátó államháztartási szervezet az adatszolgáltatást legkésőbb az éves elemi költségvetési beszámoló mérlegfordulónapját követő 30 napon belül köteles teljesíteni.

(21)⁷⁷ A közteherbevételek beszedésére kötelezett költségvetési szerv a közteherbevételek önköltségszámításának megállapításához szükséges adatokra vonatkozó igényét az üzemeltetési, fenntartási feladatokat ellátó államháztartási szervezettel az adatszolgáltatással érintett költségvetési évet megelőző év december 31-éig köteles közölni.

(22)⁷⁸

(23)⁷⁹ Azon szervezeti egységek esetében, melyeknek az Ávr. előírásai szerint elemi költségvetés készítési kötelezettsége nem keletkezik, azonban jogszabály alapján előirányzat-felhasználási keretszámla vezetésre jogosultak, a könyvvezetési kötelezettségüket annak az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek kell szabályoznia, amelyhez kapcsolódnak. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv számviteli politikájában dönt arról, hogy annak rendelkezéseit és a kapcsolódó szabályzatok hatályát kiterjeszti-e az előirányzat-felhasználási keretszámla vezetésére jogosultak körére, vagy azok – az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság függvényében – önálló számviteli politikát alakítanak ki, és külön szabályzatokat készítenek.

8/A. §⁸⁰ Amennyiben az önkormányzat vagyonkezelői jogot létesít, akkor értékelési. szabályzatában köteles rögzíteni a vagyonkezelésbe adott eszközök vagyonértékelése során alkalmazott értékelési eljárás elveit, módszerét, dokumentálásának szabályait, felelőseit.

8/B. §⁸¹

9. § (1)⁸² A vállalkozás folytatásának elve az államháztartás szervezetei gazdálkodásában oly módon érvényesül, hogy az elemi költségvetési beszámoló elkészítésénél figyelembe kell venni a költségvetési évben bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat (az átszervezéseket, az irányító szerv megváltozását, a szerkezeti változásokat) is. Az elemi költségvetési beszámolóban a feladatok végrehajtásának úgy kell megjelennie, hogy az biztos alapot adjon a jövőbeni pénzügyi tervezéshez.

(2) A teljesség elvének érvényesítésénél figyelembe kell venni, hogy a költségvetés naptári évre készül.

(3)⁸³

(4)⁸⁴ Az összemérés elvének alkalmazásához mind az alaptevékenységnél – ezen belül elkülönítetten a társadalombiztosítási egészségügyi szolgáltatásoknál –, mind a vállalkozási tevékenységnél a maradvány (előirányzat-maradvány, pénzmaradvány, vállalkozási maradvány) megállapításakor a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket és a tárgyévben ténylegesen teljesített kiadásokat kell figyelembe venni. Ennek megfelelően az időszak ráfordításaként a tényleges kiadásokat, bevételként a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket és a pénzforgalom nélküli bevételeket kell a könyvvitelben elszámolni.

(5)⁸⁵ Az óvatosság elve a vállalkozási maradványnak meghatározásánál oly módon érvényesül, hogy a tevékenységhez kapcsolódó értékcsökkenést abban az esetben is el kell számolni, ha emiatt a központi költségvetést illető befizetés számítási alapja negatív előjelű összeget mutat.

(6)⁸⁶ A bruttó elszámolás elvét az mind az alap-, mind a vállalkozási tevékenység könyvviteli elszámolásánál alkalmazni kell.

(7)⁸⁷ Az időbeli elhatárolás elve a naptári évre készülő költségvetés teljesítéséről összeállított elemi költségvetési beszámoló miatt az államháztartás szervezeténél nem alkalmazható.

(8) A lényegesség elvének érvényesítéséhez az 8. § (5) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni.

(9) A költség-haszon összevetésének elve nem alkalmazható azon információk előállításának tekintetében, amelyeknek szolgáltatását törvények, illetve egyéb más jogszabályok szabályozzák.

(10)⁸⁸ Az egyedi értékelés elve sajátosan alkalmazható a 31/A. § szerinti egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetében.

(11)⁸⁹ A valódiság, a világosság, a következetesség, a folytonosság, valamint a tartalom elsődlegessége a formával szemben elveket az államháztartás szervezetei a Tv.-ben foglalt általános előírások szerint alkalmazzák.

9/A. §⁹⁰

10. §⁹² (1)⁹³ Az 1. § (1) bekezdésének a)–b), d)–g) és k) pontjában foglalt államháztartás szervezetei (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan működő költségvetési szerveket is) a költségvetési év első félévéről június 30-ai fordulónappal féléves elemi költségvetési beszámolót, az 1. § (1) bekezdésének a)–b), d)–g) és i)–k) pontjában foglalt államháztartás szervezetei (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan működő költségvetési szerveket is) a költségvetési évről december 31-ei fordulónappal éves elemi költségvetési beszámolót kötelesek készíteni. A féléves elemi költségvetési beszámolót legkésőbb július 31-éig, az éves elemi költségvetési beszámolót legkésőbb a következő költségvetési év február 28-áig kell az 1. § (1) bekezdésének a)–b), d)–g) és i)–j) pontjában foglalt államháztartás szervezeteinek az irányító, illetve felügyeleti szervnek, a k) pontjában foglalt államháztartás szervezeteinek a területfejlesztésért felelős miniszternek, illetve leadott hatáskör esetén a középirányító szervnek – megküldeni.

(2) Az alapokról szóló törvényben meghatározott kezelőnek az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt alapokról a költségvetési év első feléről június 30-ai fordulónappal az alapok féléves beszámolóját, valamint az 1. § (1) bekezdésének c) és h) pontjában foglalt alapokról a költségvetési évről december 31-ei fordulónappal az alapok éves beszámolóját kell elkészítenie.

(3)⁹⁴ Az államháztartás szervezetei az éves és féléves elemi költségvetési beszámolót, egyszerűsített éves költségvetési beszámolót, konszolidált éves költségvetési beszámolót az e rendeletben meghatározott és a számviteli szabályozásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett, központilag előírt Módszertani Útmutató és űrlapgarnitúra szerinti formában és tartalommal készítik el. Az e rendeletben és mellékleteiben meghatározott, a számviteli szabályozásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett, központi űrlapgarnitúra helyettesíthető elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével azonos formában kinyomtathatóan készített, azonos tartalmú dokumentumokkal. Amennyiben az így előállított és kinyomtatott dokumentum tartalmazza a 13. §-ban foglalt aláírásokat is, akkor az azonos értékű a számviteli szabályozásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapjáról letöltött központi űrlapgarnitúra alapján elkészített beszámolóval. Az aláírók felelősséggel tartoznak az adatokat előállító és továbbító eljárások megfelelő archiválásáért.

(4)⁹⁵ A fejezetet irányító szervnek, illetve jogszabályban arra feljogosított szervnek a saját és az irányítása, illetve felügyelete alá tartozó 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti költségvetési szervek (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan működő költségvetési szerveket is) felülvizsgált éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit, valamint az 1. § (1) bekezdés f) és i)–k) pontja szerinti államháztartás szervezeteinek az éves és a féléves elemi költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 20 naptári napon belül kell benyújtani – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az államháztartásért felelős miniszterhez, illetve a Kincstárhoz számítógépes feldolgozásra.

(5)⁹⁶ A helyi önkormányzatoknak az önkormányzat és az önkormányzatok irányítása alá tartozó költségvetési szervek éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 10 naptári napon belül kell benyújtani a Kincstár területi szerveihez.

(5a)⁹⁷ A helyi nemzetiségi önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 10 naptári napon belül kell benyújtani a Kincstár területi szerveihez.

(5b)⁹⁸ A társulás és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 10 naptári napon belül kell benyújtani a Kincstár területi szerveihez.

(6)–(7)⁹⁹

(8)¹⁰⁰ Az országos nemzetiségi önkormányzatnak az önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 10 naptári napon belül kell benyújtani a kisebbségpolitikáért felelős miniszterhez. A kisebbségpolitikáért felelős miniszter az országos nemzetiségi önkormányzatok és az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit 10 naptári napon belül továbbítja a Kincstárhoz számítógépes feldolgozásra.

(9)¹⁰¹

(10)¹⁰² Az elkülönített állami pénzalapokról a – törvényben meghatározott – kezelőnek az előzetes éves elemi költségvetési beszámolót a tárgyévet követő év április 30-áig, a végleges éves elemi költségvetési beszámolót a tárgyévet követő év május 31-éig kell továbbítania az államháztartásért felelős miniszterhez, illetve kijelölt szervezetéhez feldolgozásra.

(11)¹⁰³ Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, illetve az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak a saját és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves elemi költségvetési beszámolóját, továbbá az 1. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási éves elemi költségvetési beszámolóját a tárgyévet követő év április 30-áig, a féléves beszámolókat augusztus 15-éig kell az államháztartásért felelős miniszterhez, illetve kijelölt szervezetéhez feldolgozásra megküldeni.

(12)¹⁰⁴ A társadalombiztosítási alapok konszolidált éves költségvetési beszámolója, valamint a társadalombiztosítás konszolidált éves költségvetési beszámolója elkészítéséről és a tárgyévet követő év május 31-éig az államháztartásért felelős miniszter, a Magyar Államkincstár és az Állami Számvevőszék részére történő továbbításáról az alapok kezelői gondoskodnak.

(13)¹⁰⁵ A Kincstár az államháztartás szervezetétől az éves és féléves költségvetési beszámolót csak akkor fogadhatja el, ha az teljesíti a beszámolóval szemben előírt alaki követelményeket (számszaki egyezőségek, aláírások, regisztrációs szám, hely, keltezés stb.) is. A Kincstár területi szervei a megyei összesített beszámolókat 20 naptári napon belül kötelesek megküldeni további számítógépes feldolgozásra az államháztartásért felelős miniszterhez, illetve kijelölt szervezetéhez.

(14)¹⁰⁶ Az átszervezéssel, illetve jogutód nélkül megszűnő államháztartási szervezet az éves elemi költségvetési beszámolónak megfelelő adattartalommal elkészített és felülvizsgált beszámolóját az államháztartásért felelős miniszterhez, illetve kijelölt szervezetéhez a megszűnés napját követő 120 napon belül köteles megküldeni.

(15)¹⁰⁷ A helyi önkormányzat a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 13. §-a (2) bekezdés b) pontja szerinti beszámolót az adósságrendezés megindításának időpontját megelőző fordulónapra vonatkozóan 30 napon belül köteles elkészíteni és megküldeni a pénzügyi gondnoknak és az Állami Számvevőszéknek.

10/A. §¹⁰⁸

11. § (1)¹⁰⁹ Az éves elemi költségvetési beszámoló részei:

(2)¹¹¹ A féléves elemi költségvetési beszámoló

(3)¹¹⁴ A fejezeti kezelésű előirányzatok fejezetenként külön-külön összesített éves elemi költségvetési beszámolója a könyvviteli mérleget, a pénzforgalmi jelentést, az előirányzat-maradvány kimutatást, valamint a kiegészítő mellékletet tartalmazza. A fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetési beszámolójának pénzforgalmi jelentése az elemi költségvetés tábláiból a „Központi költségvetési jelentés” táblát,, valamint kiegészítő melléklete a kötelezettségvállalások állományának alakulásáról készített [a 24. számú melléklet szerinti] kimutatást fejezeti kezelésű előirányzatonként külön-külön és együttesen is tartalmazza.

(4)¹¹⁵ Az önkormányzatok egyszerűsített éves költségvetési beszámolója a következőket tartalmazza:

(4a)¹¹⁸ A 7. § (6)–(6b) bekezdése szerinti összevont költségvetési beszámolók adattartalmából ki kell szűrni a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, a társulás költségvetési szerveinek nyújtott intézményfinanszírozás összegét.

(5)¹¹⁹ Az 1. § (1) bekezdésének c) és h) pontjában foglalt alapok éves beszámolója a következőket tartalmazza:

(6)¹²⁰ Az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt alapok féléves beszámolója pénzforgalmi kimutatást és az alapok éves beszámolója kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.

(7)¹²¹ A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált éves költségvetési beszámolója és a társadalombiztosítási alrendszer éves konszolidált költségvetési beszámolója a konszolidált könyvviteli mérlegből, a konszolidált pénzforgalmi kimutatásból, a konszolidált előirányzat-maradvány kimutatásból és a 40. § (3) bekezdés szerint a kiegészítő melléklet részét képező számszerű kimutatásokból áll.

(8)¹²² A társadalombiztosítási alrendszer konszolidált éves költségvetési beszámolójához az összevonást két ütemben kell elvégezni. Az első ütemben kell a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak (ellátási) költségvetési beszámolója és a hozzá kapcsolódó társadalombiztosítási költségvetési szervek (működési) beszámolójának összevonását (konszolidálását) elvégezni. A második ütemben a két alap konszolidált éves költségvetési beszámolóit kell összevonni (konszolidálni).

(9)¹²³ A társadalombiztosítás konszolidált éves költségvetési beszámolóinak készítése során el kell végezni

(10)¹²⁴ Az 1. § (1) bekezdésének j)–k) pontjában foglaltak éves beszámolója a könyvviteli mérleget, a pénzforgalmi jelentést és a kiegészítő mellékletből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.

(11)¹²⁵ Az egyes költségvetési évek beszámolóinak összehasonlíthatósága mellett biztosítani kell az azonos időszakok elemi költségvetésének és pénzforgalmi jelentéseinek, illetve pénzforgalmi kimutatásainak összehasonlíthatóságát is.

12. §¹²⁶ A könyvviteli mérlegben az államháztartás szervezete tulajdonában lévő, a rendelkezésére, használatára bocsátott, kezelésébe adott, az államháztartás szervezetének működését szolgáló eszközöket – a bérbevett eszközök kivételével –, valamint az eszközök forrását kell kimutatni. A pénzforgalmi jelentésben, illetve a pénzforgalmi kimutatásban a bevételeket és a kiadásokat bruttó módon kell szerepeltetni (kivéve az egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat, továbbá a forgatási célú finanszírozási műveletekhez tartozó kiadásokat és bevételeket).

13. § (1)¹²⁷ Az 1. § (1) bekezdésének a)–b), d)–f), és i)–j) pontjában foglalt államháztartás szervezetei éves (féléves) elemi költségvetési beszámolóját a szerv vezetője és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.

(2)¹²⁸ A fejezet saját gazdálkodásáról szóló éves és féléves költségvetési beszámolása során az igazgatásának intézményi éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodásáról készített összesített éves és féléves elemi költségvetési beszámolót a fejezet irányításáért felelős személy és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.

(3)¹²⁹ Az 1. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt többcélú kistérségi társulás éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját a társulási tanács elnöke és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.

(4)¹³⁰ Az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt társadalombiztosítási alapok éves és féléves költségvetési beszámolóját az alapot kezelő szerv vezetője és a beszámoló elkészítéséért felelős kijelölt személy köteles aláírni. A társadalombiztosítási alrendszer konszolidált éves költségvetési beszámolóját az alapkezelő szervek vezetői együttesen kötelesek aláírni.

(4a)¹³¹ Az 1. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt helyi nemzetiségi önkormányzat éves és féléves költségvetési beszámolóját az önkormányzat elnöke és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.

(5)¹³² Az 1. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt országos nemzetiségi önkormányzat éves és féléves költségvetési beszámolóját az önkormányzat elnöke és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.

(6)¹³³ Az 1. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt elkülönített alap éves költségvetési beszámolóját az alap gazdálkodásának irányítását ellátó miniszter, az alapot kezelő szerv vezetője és a beszámoló elkészítéséért felelős kijelölt személy köteles aláírni.

(7)¹³⁴ Az 1. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt társulás éves és féléves költségvetési beszámolóját a társulási tanács elnöke és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.

(7a)¹³⁵ Az 1. § (1) bekezdésének k) pontjában foglalt fejlesztési tanács éves és féléves költségvetési beszámolóját a fejlesztési tanács elnöke és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.

(8)¹³⁶ Az irányító szerv az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek, valamint központi költségvetési szerv esetében az önállóan működő költségvetési szervek elemi költségvetési beszámolóját a beszámoló felülvizsgálatának elvégzését igazoló személy aláírásával és a beszámoló visszaküldésével hagyja jóvá.

(9)¹³⁷ A 7. § (6) bekezdése szerinti beszámolót a polgármester, főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke és a jegyző, főjegyző írja alá.

(10)¹³⁸ A költségvetési beszámolót és annak felülvizsgálatát az (1)–(9) bekezdés szerinti személy a hely és a keltezés feltüntetésével írja alá.

(11)¹³⁹ Az (1)–(7a) bekezdésben a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személynek szerepelnie kell a Tv. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartások valamelyikében és rendelkeznie kell a számviteli szolgáltatás ellátására jogosító engedéllyel.

13/A. §¹⁴⁰ (1)¹⁴¹ Az átszervezéssel [ideértve a jogutódlással fejezeten (önkormányzaton) belüli, vagy fejezetek (önkormányzatok) közötti egyesítést (összeolvadást, beolvadást), különválást is], illetve jogutód nélkül véglegesen megszűnő államháztartási szervezet – ideértve a központi költségvetési szerv irányító szervét is –, a megszüntető szervezet (alapító szerv) által meghatározott fordulónappal (megszűnés napjával) – az éves elemi költségvetési beszámolónak megfelelő adattartalommal – leltárral és záró főkönyvi kivonattal alátámasztott beszámolót köteles – 60 napon belül – készíteni.

(2)¹⁴² Az államháztartási szervezetet megszüntető szerv (alapító szerv) által meghatározott fordulónapra (megszűnés napjára) vonatkozóan elkészített éves elemi költségvetési beszámoló tartalmazza a könyvviteli mérleget, pénzforgalmi jelentést (pénzforgalmi kimutatást), a pénzmaradvány-kimutatást (előirányzat maradvány-kimutatást), a vállalkozási maradvány-kimutatást, a kiegészítő mellékletet, valamint a szöveges indoklást. A beszámolót a fordulónapig (megszűnés napjáig) bekövetkezett gazdasági események – könyvvitelben rögzített – pénzforgalmi és pénzforgalom nélküli adatai alapján az éves zárásra vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni.

(3)¹⁴³

(4)¹⁴⁴ Az átszervezéssel megszűnő államháztartási szervezetnek az éves elemi költségvetési beszámoló részét képező könyvviteli mérlegben az eszközök és források értékét a rendelet szerinti éves elemi költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegére vonatkozó előírásoknak megfelelően kell meghatározni.

(5)¹⁴⁵ A megszűnő államháztartási szervezet vagyona a jogutód, illetve jogutód nélküli megszűnés esetén az alapító/irányító szerv részére a (2) bekezdés szerint elkészített éves elemi költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében szereplő adatok, valamint a mérleget alátámasztó leltár alapján kerül átadásra.

(6)¹⁴⁶ A (2) bekezdés szerinti éves elemi költségvetési beszámoló, illetve a vagyonátadás-átvételről készített jegyzőkönyv egy-egy aláírt példányát – az átszervezést elrendelő irányító szerv egyetértő záradékával ellátva – a jogutód államháztartási szervezetnek és az irányító szervnek kell megőriznie. Az irányító szervnek gondoskodnia kell arról, hogy a beszámoló feldolgozásra kerüljön.

(7)¹⁴⁷ Amennyiben az államháztartás szervezete nem szűnik meg, de év közben az irányító szerve megváltozik, – a 10. § (1) bekezdés szerinti éves elemi költségvetési beszámolón kívül – az államháztartás szervezetének az átadó irányító szerv által meghatározott fordulónappal (az átszervezés napjával) éves tartalmú elemi költségvetési beszámolót is el kell készítenie. Amennyiben az átadó és átvevő irányító szerv az államháztartás központi alrendszerébe tartozik, akkor az államháztartás szervezete előirányzat-felhasználási keretszámlái nem szűnnek meg. Amennyiben az átadó és átvevő irányító szerv az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik, akkor az államháztartás szervezete pénzforgalmi számláját meg kell szüntetni. Az előirányzat-felhasználási keretszámla, a pénzforgalmi számla fordulónapi egyenlegéhez kapcsolódó esetleges rendezésről – az átadó, illetve átvevő irányító szervek egymás közti elszámolást követően – az átadó, illetve átvevő irányító szervnek kell megállapodnia.

(7a)¹⁴⁸ Amennyiben az államháztartás szervezete nem szűnik meg, de év közben más államháztartási alrendszerbe kerül átsorolásra irányító szerv váltásával, akkor a 10. § (1) bekezdése szerinti éves elemi költségvetési beszámoló készítési kötelezettség mellett törtidőszakokra január 1-je és az átszervezés fordulónapja, illetve az átszervezés fordulónapja és december 31-e közötti időtartamra is beszámolási kötelezettség terheli. Ebben az esetben az átszervezés fordulónapjával az átadó irányító szerv gazdálkodási szabályai szerinti pénzforgalmi számlát meg kell szüntetni és egyenlegét – az átadó, illetve átvevő irányító szervek egymás között elszámolást követően – át kell vezetni az átvevő irányító szerv gazdálkodási szabályai szerint megnyitott pénzforgalmi számlára.

(8)¹⁴⁹ Ha az államháztartás 1. § (1) bekezdése szerinti valamely szervezetének a (7) bekezdés szerinti átszervezésére kormányváltással kapcsolatban jogszabály alapján kerül sor, a 7. § (12) bekezdésében foglaltakat a számviteli szabályozásért felelős miniszter központilag előírt Módszertani Útmutatójában meghatározottak szerint kell teljesíteni.

13/B. §¹⁵⁰

14. § A államháztartás szervezetei könyvviteli mérlegének tagolását és tételeinek részletezését a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

15. § (1) A könyvviteli mérlegben eszközként kell kimutatni az államháztartás szervezete rendelkezésére, használatára bocsátott, kezelésébe adott, az államháztartás szervezetének működését szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket, a bérbevett eszközök kivételével.

(2)¹⁵² A könyvviteli mérlegben az államháztartás szervezetének valamennyi eszközét ki kell mutatnia befektetett eszközök és forgóeszközök csoportosításban. Nem kell kimutatni a jogszabály alapján szakmai nyilvántartásban szereplő képzőművészeti alkotásokat, régészeti leleteket, kép- és hangarchívumokat, gyűjteményeket, egyéb eszközöket.

(3) Az eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket, továbbá a bérbevett (használatra átvett) eszközökön végzett beruházások, felújítások értékét.

(4)¹⁵³ Az államháztartás szervezetének feladatkörébe tartozik az eszközök besorolása a befektetett eszközök vagy forgóeszközök közé annak figyelembevételével, hogy az eszközt tartósan – egy éven túl – vagy egy éven belül használja-e működéséhez. Ide nem értve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok besorolását, melyek esetében a befektetési, vagy a forgatási megszerzési cél határozza meg a minősítést, amely a könyvekbe kerülést követően nem változtatható meg.

16. § (1) Befektetett eszközként csak olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy az államháztartás szervezetének tevékenységét tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.

(2)¹⁵⁴ A befektetett eszközök közé az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközöket kell besorolni.

17. § (1)¹⁵⁵ Az immateriális javak között kell kimutatni az alapítás-átszervezés aktivált értékét, a kísérleti fejlesztés aktivált értékét, a vagyoni értékű jogokat – az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével –, a szellemi termékeket (ideértve a használatba nem vett kisértékű szellemi termékek aktivált értékét is), az immateriális javakra adott előlegeket, továbbá az immateriális javak értékhelyesbítését.

(2)¹⁵⁶ Az alapítás-átszervezés aktivált értékeként a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység kiadásai vehetők figyelembe, valamint ide tartoznak az ásványkincs-kutatási tevékenység során felmerült olyan költségek, amelyek beruházás, felújítás bekerülési értékében nem vehetők figyelembe, mivel azokkal a beruházás, felújítás bekerülési értéke meghaladná a piaci értéküket, feltéve, hogy e költségek a bevételekben várhatóan megtérülnek.

(3)¹⁵⁷ A 100 ezer forint egyedi bekerülési (beszerzési és előállítási) érték alatti (kisértékű) vagyoni értékű jogok, szellemi termék bekerülési értéke beszerzéskor – az államháztartás szervezete döntésétől függően – dologi kiadásként egy összegben elszámolható. Az költségvetési év végéig használatba nem vett kisértékű szellemi terméket aktiválni kell és a könyvviteli mérlegben be kell mutatni.

(4)¹⁵⁸ Az immateriális javak értékhelyesbítéseként csak a vagyoni értékű jogok, továbbá a szellemi termékek – könyv szerinti értéket meghaladó – piaci értéke és könyv szerinti értéke [a bekerülési értéknek a 30. § (2) bekezdésének b), illetve c) pontjában meghatározott leírási kulcsok alapján elszámolt értékcsökkenés összegével csökkentett értéke] közötti különbözet mutatható ki.

18. § (1)¹⁵⁹ A tárgyi eszközök között a könyvviteli mérlegben azokat a használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, építmény, gép, berendezés és felszerelés, jármű, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatokat, állami készleteket, tartalékokat kell kimutatni, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják az államháztartás szervezetének tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére és felújítására adott előlegeket, a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését.

(2)¹⁶⁰ A 100 ezer forint egyedi bekerülési (beszerzési és előállítási) érték alatti (kisértékű) tárgyi eszköz bekerülési értéke – az államháztartás szervezete döntésétől függően – dologi kiadásként egy összegben elszámolható. A költségvetési év végéig használatba nem vett (raktáron lévő) kisértékű tárgyi eszközt a könyvviteli mérlegben a beruházások között kell kimutatni.

(3) Gépek, berendezések és felszerelések között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, az államháztartás szervezete tevékenységét szolgáló egészségügyi, oktatási, híradástechnikai, környezetvédelmi, kutatási célú számítás- és ügyviteltechnikai stb. eszközöket, valamint az itt felsorolt eszközökön, bérbevett eszközökön végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat.

(4) Járművek között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett forgalmi rendszámmal ellátott közúti járműveket, a vízi és légi személy- és áruszállító eszközöket, valamint az itt felsorolt eszközökön, bérbevett járműveken végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat.

(5)¹⁶¹ A tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként csak az (1) bekezdésben nevesített eszközök – kivéve a beruházásokat és a beruházásra, felújításra adott előlegeket – könyv szerinti értéket meghaladó piaci értéke és könyv szerinti értéke [bekerülési értéknek a 30. § (2) bekezdésének d)–k) pontjában, illetve (3)–(4) bekezdésében meghatározott leírási kulcsok alapján elszámolt értékcsökkenés összegével csökkentett értéke] közötti különbözet mutatható ki.

(6)¹⁶² Állami készletek, tartalékok között kell kimutatnia az államháztartás szervezetének az állami tartalékolási, intervenciós, továbbá védelmi és biztonsági célú egészségügyi, stratégiai és egyéb eszközeit. Itt mutatja ki az államháztartás szervezete az EMGA által elrendelt intervenciós vásárlása során felhalmozott készleteit is.

19. § (1)¹⁶³ Befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni a tartós (éven túli) részesedéseket, értékpapírokat, valamint – az éven túli – adott kölcsönöket, hosszú lejáratú betéteket, továbbá a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését.

(2)¹⁶⁴ A tartós részesedés mérlegtétel minden olyan tulajdoni részesedést jelentő befektetést (részvényeket, üzletrészeket, vagyoni betéteket) tartalmaz, ahol a vállalkozásban lévő tulajdoni részesedés tartós jövedelmet, vagy befolyásolási, irányítási ellenőrzési lehetőséget biztosít az államháztartás szervezetének.

(3)¹⁶⁵ Tartós részesedésként kell kimutatni az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) által tartós vagy ideiglenes jellegűnek minősített tulajdonrészeket. A Vtv. 29. § (5) bekezdése alapján az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti költségvetési szerv tartós részesedést csak akkor mutathat ki a könyveiben, ha törvény, a Vtv. 3. § (2) bekezdése szerinti miniszter rendelet, vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: MNV Zrt.) kötött megbízási szerződés alapján tulajdonosi jogokat gyakorol.

(4)¹⁶⁶ Tartósan adott kölcsönként kell kimutatni¹⁶⁷ az államháztartáson kívülre, illetve belülre ideiglenesen, éven túli lejárattal átadott pénzeszközöket.

(5)¹⁶⁸ Egyéb hosszú lejáratú követelésként kell kimutatni az éven túli részletre, illetve halasztott fizetéssel történő értékesítés miatti követeléseket.

(6)¹⁶⁹ Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítéseként a tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések) – bekerülési értéket meghaladó – piaci értéke és bekerülési értéke közötti különbözet mutatható ki.

(7)¹⁷⁰ Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kell kimutatni a befektetési céllal beszerzett hosszú lejáratú értékpapírokat azok beváltásáig, illetve értékesítéséig.

(8)¹⁷¹ Tartós társulási részesedésként mutatja ki a társult helyi önkormányzat a társulásnak a társulási szerződés, a társulási szerződés módosítása szerint átadott vagyont.

20. §¹⁷² (1)¹⁷³ Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközként kell kimutatnia az államháztartás szervezetének azokat a tulajdonában levő eszközöket, amelyeket nem saját maga vagy irányítása alá tartozó költségvetési szerve üzemeltet, hanem azok üzemeltetését, működtetését, kezelését más szervezetre bízta.

(2)¹⁷⁴ A vagyonkezelésbe vett eszközök között kell kimutatni a vagyonkezelőnél a kezelt vagyon részét képező eszközöket, amennyiben a kezelésbe vevő nem tartozik a vagyonkezelésbe adó irányítása alá.

21. § (1)¹⁷⁵ A forgóeszközök csoportjába a könyvviteli mérlegben a készleteket, az államháztartás szervezetének tevékenységét nem tartósan szolgáló követeléseket, forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, pénzeszközöket és az egyéb aktív pénzügyi elszámolásokat kell besorolni. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt csak a jogszabályi rendelkezések figyelembevételével lehet az arra jogosultaknak a könyvviteli mérlegben kimutatni.

(2)¹⁷⁶ A könyvviteli mérlegben készletként a vásárolt és saját előállítású új (raktáron levő) készleteket, a tárgyi eszközök közül forgóeszközök közé – értékesítési céllal – átsorolt és raktárra vett eszközöket, valamint a követelések fejében értékesítési céllal átvett eszközöket kell kimutatni.

(3)-(4)¹⁷⁷

22. § (1)¹⁷⁸ A követelések között kell kimutatni

(2)¹⁹⁰ Az államháztartás szervezete a könyvviteli mérlegben váltókövetelést – az 1. § (1) bekezdése b) pontjában foglalt szervezetek kivételével – nem mutathat ki.

(3)¹⁹¹ Forgatási célú részesedés minden olyan tulajdoni részesedést jelentő vásárolt befektetés, amelyet forgatási célból, árfolyamnyereség, illetve kamatbevétel elérése érdekében szereztek be.

(4)¹⁹² Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kell kimutatni azokat a hosszú, illetve rövid lejáratú értékpapírokat, amelyeket forgatási célból, kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérése érdekében szereztek be.

(5)¹⁹³ A pénzeszközök között kell kimutatni a pénztárban és a betétkönyvben levő készpénzállományt, a hitelintézeteknél vezetett pénzforgalmi számlákon lévő követelések értékét, a Magyar Államkincstár Kincstári Egységes Számlájához (KESZ) kapcsolódó számlatulajdonosok követeléseinek értékét, függetlenül attól, hogy az saját (pl. saját bevétel) vagy idegen (pl. letét), illetve forintban vagy devizában kezelt pénzeszköz, valamint az elektronikus pénzeszközt.

(6)¹⁹⁴ A pénzeszközök körébe tartozik a Kincstári Egységes Számlán lebonyolódó és ehhez kapcsolódó előirányzat-felhasználási keretszámlákon történt terhelések és jóváírások különbözete is.

(7)¹⁹⁵ A költségvetési egyéb aktív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a könyvviteli mérlegben azokat a függő kiadásokat, amelyek az adott időszakban nem számolhatók el véglegesen a költségvetési előirányzat terhére kiadásként, továbbá a költségvetési gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódó, de az államháztartás szervezete eseti feladatával összefüggő átfutó kiadásokat, valamint a kiegyenlítő kiadásokat.

(8)¹⁹⁶ A költségvetési függő kiadás olyan kifizetés, amely az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységével kapcsolatban merült fel, de a kifizetés pillanatában a végleges kiadási jogcímen nem kerülhet elszámolásra az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt, vagy a kiadás bizonyítottan a következő évi költségvetést terheli, valamint amelyről a keletkezés pillanatában ismert, hogy az nem az államháztartás szervezetét terhelő kifizetés, illetve az téves pénzügyi teljesítés miatt keletkezett. Itt kell kimutatni a következő évi költségvetést terhelő előrehozott és kifizetett személyi juttatások nettó összegét is.

(9)¹⁹⁷ A költségvetési átfutó kiadás olyan kifizetés, amely az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységének ellátásához közvetve kapcsolódik, ideiglenes vagy lebonyolítás jellegű kiadás. Itt kell kimutatni a munkavállalóknak adott munkabérelőlegeket, valamint az utólagos elszámolásra nyújtott különböző előleget, valamint a szállítóknak adott előlegeket (a beruházási előlegek kivételével) is.

(10)¹⁹⁸ A költségvetési kiegyenlítő kiadás olyan kifizetés, amely az államháztartás szervezete költségvetési elszámolási körbe tartozó pénzeszköz számlái (pénztár, betétkönyv, pénzforgalmi számlái, illetve előirányzat-felhasználási keretszámlái) egymás közötti kiadási pénzforgalmának technikai elszámolására szolgál.

(11)¹⁹⁹ A költségvetésen kívüli aktív pénzügyi elszámolások között kell kimutatni azokat a kiadásokat, amelyek az idegen pénzeszközök között szereplő pénzforgalmi számlák (pénztár, betétkönyv) kiadási pénzforgalmával kapcsolatban merültek fel.

23. § A könyvviteli mérlegben forrásként kell kimutatni a saját tőkét, a tartalékokat és minden kötelezettséget.

24. §²⁰⁰ (1)²⁰¹ Saját tőkeként kell kimutatni a nemzeti vagyont. Itt kell szerepeltetni a központi költségvetési szervek által kezelt vagyon, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz tartozó vagyon, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a fejlesztési tanács, illetve egyéb jogszabály alapján az államháztartás szervezete tulajdonát képező vagyon eszközeinek a forrását, amely korábbi költségvetési, vagy egyéb felhalmozásból, juttatásból képződött, illetve folyamatos tőkeváltozásból ered. A saját tőke részeként kell kimutatni a 32. § (7) bekezdése szerinti piaci értékelésből származó értékhelyesbítéssel azonos összegű értékelési tartalékot is.

(2) A saját tőke tartós tőkéből, tőkeváltozásból és értékelési tartalékból tevődik össze.

(3) Tartós tőkeként kell szerepeltetni a jogszabály vagy az alapító (irányító) szerv által tartósan a tevékenység ellátáshoz tulajdonba, illetve kezelésbe adott eszközök forrását (ide nem értve a költségvetési előirányzat terhére rendelkezésre bocsátott pénzeszközöket). Nem szabad tartós tőkeként szerepeltetni a központi alrendszerben az önkormányzati alrendszertől kezelésbe vett eszközök forrását, illetve az önkormányzati alrendszerben azon kezelésbe vett eszköz forrását, amely eszközöket nem az irányítást végző önkormányzat, többcélú kistérségi társulás bocsátott a rendelkezésre.

(4) A könyvviteli mérlegben negatív előjelű tartós tőke nem mutatható ki. A tartós tőke csak megszűnéskor, átszervezéskor (összevonás, beolvasztás, kiválás, megosztás, szétválás) változhat. Már működő államháztartás szervezete tartós tőkéje átszervezés során akkor növekedhet, amennyiben az alapító (irányító) szerv a közfeladat ellátáshoz további eszközöket (ide nem értve a költségvetési előirányzat terhére rendelkezésére bocsátott pénzeszközöket) is rendelkezésre bocsát.

(5) Tőkeváltozásként kell kimutatni az eszközök finanszírozására szolgáló 2010. január 1-je után, illetve az alapítást (átszervezést) követően képződött forrásokat, illetve forráscsökkenéseket.

(6) Újonnan alakuló, illetve összevonással létrejövő államháztartás szervezete a nyitómérlegben tőkeváltozást nem mutathat ki.

(7) Értékelési tartalékként kell kimutatni a 32. § (7) bekezdése szerinti piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét. Az értékelési tartalék és az értékhelyesbítés csak és kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. Az értékelési tartalék terhére a saját tőke más elemeit nem lehet növelni, annak terhére kötelezettség nem teljesíthető.

(8) A saját tőkén belül el kell különíteni a tulajdonba kapott, illetve a kezelésbe vett eszközök forrását (ide nem értve a 26. § (3) bekezdésének b)–c) pontja szerinti forrásokat).

25. § (1)²⁰² Tartalék képezhető a jóváhagyott pénzmaradványból, előirányzat-maradványból és a vállalkozási maradványból.

(2)²⁰³ A költségvetési év költségvetési tartalékaként kell kimutatni a pénzmaradványt, amely az alaptevékenység – az aktív és passzív pénzügyi elszámolások, valamint a forgatási célú pénzügyi műveletek pénzforgalmával korrigált – ténylegesen teljesített tárgyévi bevételeinek, valamint a ténylegesen teljesített tárgyévi kiadásainak különbözete, illetve az előirányzat-maradványt, amely a módosított előirányzatok és azok teljesítésének különbözete. A ténylegesen felhasználható pénzmaradványt, előirányzat-maradványt a 2. és 3. számú melléklet szerint kell megállapítani.

(3)²⁰⁴ Vállalkozási tartalékként kell kimutatni a vállalkozási tevékenység adott költségvetési évben befolyt szakfeladaton elszámolt bevétele, pénzforgalom nélküli bevétele és a bevételek teljesítése érdekében felmerült valamennyi tárgyévi kiadása – ideértve a befektetési célú finanszírozási műveletek hatását is – különbözetének összegében megállapított vállalkozási maradványból képzett tartalékot (az alaptevékenységre felhasznált, az előző év(ek)ben, illetve a tárgyévben képződött vállalkozási maradvány kivételével). A könyvviteli mérlegben vállalkozási tartalékon belül elkülönítve kell kimutatni a tárgyévben képzett és a korábbi években képződött, még fel nem használt vállalkozási tartalékot.

26. § (1)²⁰⁵ Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, az államháztartás szervezete által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, valamint a kincstári, az önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak. Kötelezettségként kell a könyvviteli mérlegben kimutatni a jogszabályi előíráson, a bírósági, illetve a jogerős közigazgatási hatósági döntésen alapuló fizetési kötelezettségeket, továbbá az egyéb passzív pénzügyi elszámolásokat is. A kötelezettségek hosszú és rövid lejáratúak lehetnek.

(2)²⁰⁶ Hosszú lejáratú kötelezettség az egy évnél hosszabb lejáratra kapott fejlesztési, vagy működési célú hitel, kapott kölcsön, a fejlesztési, vagy működési célú kötvénykibocsátás, a pénzügyi lízing miatti kötelezettség, valamint az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség.

(3)²⁰⁷ Az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni:

(4)²¹² A hosszú lejáratú kötelezettségeket a könyvviteli mérlegben úgy kell szerepeltetni, hogy a költségvetési évet követő évben (a mérleg fordulónapját követő évben) esedékes törlesztő részletekkel a hosszú lejáratú kötelezettség összegét csökkenteni kell.

(5)²¹³ A rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni:

(6)²³¹ A hosszú lejáratú kötelezettségből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül visszafizetendő törlesztéseket a rövid lejáratú egyéb kötelezettségek között elkülönítetten kell kimutatni.

(7)²³² Az államháztartás szervezete – az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak kivételével – a könyvviteli mérlegben váltótartozást nem mutathat ki.

(8)²³³ Költségvetési egyéb passzív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a könyvviteli mérlegben azokat a függő bevételeket, amelyek az adott időszakban nem számolhatók el véglegesen költségvetési bevételként, továbbá a költségvetési gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódó, de az államháztartás szervezete eseti feladatával összefüggő átfutó bevételeket, valamint a kiegyenlítő bevételeket.

(9)²³⁴ Költségvetési függő bevétel olyan bevétel, amely az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységével kapcsolatban merült fel, de a keletkezése pillanatában végleges bevételi jogcímen nem kerülhet elszámolásra az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt, továbbá, amelynek felmerülésekor, jóváírásakor a bevétel jogcíme ismeretlen, illetve amely téves elszámolás miatt keletkezett.

(10)²³⁵ A költségvetési átfutó bevétel olyan bevétel, amely az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységének ellátásához közvetve kapcsolódik, átmeneti vagy lebonyolítás jellegű. Itt kell kimutatni a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során a vevőktől kapott előlegeket, az utólagos elszámolásra átvett pénzeszközök összegét és a továbbadási céllal kapott pénzeszközöket is.

(11)²³⁶ A költségvetési kiegyenlítő bevétel, olyan bevétel, amely az államháztartás szervezete költségvetési elszámolási körbe tartozó pénzeszköz számlái (pénztár, betétkönyv, pénzforgalmi számlái, illetve előirányzat-felhasználási keretszámlái) között történő bevételi pénzforgalom technikai elszámolására szolgál.

(12)²³⁷ A költségvetésen kívüli passzív pénzügyi elszámolások között kell kimutatni azokat a bevételeket, amelyek az idegen pénzeszközök között szereplő pénzforgalmi számlákon (pénztárban, betétkönyvben) kerültek jóváírásra.

27. § (1) A mérlegtételek értékelésénél figyelembe kell venni a számviteli alapelvek sajátos érvényesülését.

(2)²³⁸ A könyvviteli mérlegben kimutatott tőkeváltozás meghatározásakor kell figyelembe venni minden olyan – e rendelet szerinti – értékcsökkenést (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a terven felüli értékcsökkenést is), értékvesztést, az elszámolt értékvesztés és a terven felüli értékcsökkenés visszaírását, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, és a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált.

28. § (1)–(2)²³⁹

(3)–(4)²⁴⁰

(5)²⁴¹ A bekerülési érték részét képező tételeket (ideértve a számla alapján forintban kiegyenlített importbeszerzéseket is) a gazdasági esemény megtörténte után, a pénzügyi rendezéskor kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegnek megfelelő fizetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezés, a raktárba történő beszállítás megtörtént, de számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget a hatóság nem állapította meg, és ezért a pénzügyi rendezés sem teljesülhetett, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni és a negyedév végén állományba venni. Az így meghatározott érték és a későbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözettel a bekerülési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja.

(6)²⁴² Ha az importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla, nyugta alapján az államháztartási szervezet devizaszámlájáról devizában, illetve a pénztárból valutában történik, akkor a számla szerinti – levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – devizának, valutának a nyilvántartási (könyv szerinti) árfolyamán átszámított forintértéke az importtermék, illetve importszolgáltatás értéke.

(7)²⁴³ Amennyiben az importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla, nyugta alapján forintért vásárolt valutában, devizában történik, akkor a számla szerinti – levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – devizáért, valutáért ténylegesen fizetett forintérték az importtermék, illetve importszolgáltatás értéke.

(8)²⁴⁴ Ha az importbeszerzés devizában meghatározott ellenértékének kiegyenlítése szerződés alapján azonos devizaértékű áruval, szolgáltatással történik, az importbeszerzés forintértéke, illetve az áruértékesítés szolgáltatásnyújtás forintértéke a szerződésben meghatározott deviza értékének az első ügylet teljesítés napjára vonatkozó – Tv. 60. § (4)–(5a) bekezdése szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell meghatározni, ennek következtében az importbeszerzés és az értékesítés bevétele forintértékben azonos lesz.

29. § (1) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár).

(2)²⁴⁵ A hitelviszonyt megtestesítő (kamatozó) értékpapír bekerülési (beszerzési) értéke nem tartalmazhatja a (vételár részét képező, továbbá a kibocsátási okiratban, csereszerződésben, a vagyonfelosztási javaslatban meghatározott piaci, forgalmi, beszámítási érték részét képező) (felhalmozott) kamat összegét. A kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat (beszerzéskor fizetett) összegét kamatbevételt csökkentő tételként kell kimutatni.

(3)²⁴⁶ A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára a felszámolási eljárásban járulékkövetelés fejében engedményezett követelés bekerülési értéke a felszámolási zárómérleghez kapcsolódó vagyonfelosztási javaslat szerinti érték.

(4)²⁴⁷ A tartós társulási részesedés bekerülési értéke a társulásban résztvevő helyi önkormányzatok által bevitt vagyontárgyak társulási szerződésében, illetve annak módosításában meghatározott érték.

29/A. §²⁴⁸ (1) A vagyonkezelésbe vett eszköz bekerülési értékének a vagyonkezelési szerződésben szereplő érték minősül.

(2)²⁴⁹ Amennyiben az önkormányzat vagyonának rendeletében meghatározott körére vagyonkezelői jogot létesít, a vagyonkezelésbe adott immateriális javak, tárgyi eszközök bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését a vagyonkezelésbe adáskor könyveiből köteles kivezetni, és ezzel egyidejűleg a vagyonkezelési szerződésben szereplő értéket, mint bekerülési értéket kell a könyveibe felvenni.

29/B. §²⁵⁰ (1)²⁵¹ Államháztartás szervezete alapítása, átszervezése esetén az alapító, az irányító szerv (ideértve központi költségvetési szervek esetében a MNV Zrt. Igazgatóságát) döntése alapján véglegesen átadott eszköz bekerülési értékének – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az alapító okirat, illetve annak módosítása mellékletét képező átadás/átvételi jegyzőkönyvben szereplő érték minősül. Az átadó szervezetnél kimutatott bruttó (illetve bekerülési) érték alkalmazása esetén az átadásig elszámolt halmozott értékcsökkenést (illetve értékvesztést) is nyilvántartásba kell venni.

(2)²⁵² Államháztartási szervezet alapítása, átszervezése esetén az alapító, az irányító szerv (ideértve központi költségvetési szervek esetében a MNV Zrt. Igazgatóságát) döntése alapján vagyonkezelésbe vett eszköz bekerülési értékének – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a vagyonkezelési szerződésben (illetve annak mellékletét képező átadás/átvételi jegyzőkönyvben) szereplő érték minősül. Az átadó szervezetnél kimutatott bruttó (illetve bekerülési) érték alkalmazása esetén az átadásig elszámolt halmozott értékcsökkenést (illetve értékvesztést) is nyilvántartásba kell venni.

30. § (1)²⁵³ Az immateriális javak, a tárgyi eszközök és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök üzembe helyezését (használatbavételét) követően értékcsökkenést (terv szerinti értékcsökkenés) a (2)–(6) bekezdésben foglaltak szerint kell elszámolni. Az üzembe helyezést – a számviteli politika részeként kialakított belső szabályozás szerint – hitelt érdemlően dokumentálni kell.

(2)²⁵⁴ Az értékcsökkenést az immateriális javak, a tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök után negyedévenként, az a)–k) pontokban meghatározott leírási kulcsok alapján, a tényleges használatnak megfelelően időarányosan kell elszámolni. Az értékcsökkenést a bekerülési (beszerzési vagy előállítási) érték alapján számítva a következők szerint kell megállapítani:

(3) A tenyészállatok értékcsökkenését az államháztartás szervezetei saját hatáskörben állapítják meg, figyelembe véve a tenyészidőt, tartási időt stb.

(4) A polgári légiforgalmi irányítás tárgyi eszközei értékcsökkenésének megállapításánál az EUROCONTROL által javasolt amortizációs módszert és leírási normákat időarányosan kell alkalmazni.

(5)²⁵⁵ Amennyiben az adott immateriális jószág, a tárgyi eszköz és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszköz az államháztartási szervezet tevékenységét várhatóan tovább szolgálja, mint a (2) bekezdésben előírt leírási kulcsok alapján számított használati idő, akkor az államháztartás szervezete a tervezett használati idő figyelembevételével kisebb mértékben is megállapíthatja az általa alkalmazott lineáris leírási kulcsot.

(6)²⁵⁶ Azon immateriális javaknál, ahol a szerződés eltérő időtartamot jelöl meg, mint a (2) bekezdés a)–c) pontjában előírt leírási kulcsok alapján számított használati idő, ott a várható használati idő tekintetében a szerződés szerinti időtartamot és az ennek megfelelő leírási kulcsot kell alapul venni.

(7)²⁵⁷ Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő, a képzőművészeti alkotás, a régészeti lelet, az állami készletek, tartalékok bekerülési (beszerzési) értéke után és az üzembe nem helyezett beruházásoknál, valamint a már teljesen (0-ig) leírt immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél.

(8)²⁵⁸ Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél (többek között az olyan kép- és hangarchívumnál, műemléki védettségű épületnél, egyéb gyűjteménynél), amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke – különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan – évről évre nő.

(9)²⁵⁹ Értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök, üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják.

(10)²⁶⁰ Amennyiben az államháztartás szervezete számviteli politikájában úgy dönt, hogy az immateriális javakat és a tárgyi eszközöket a 30. § (2)–(6) bekezdésében előírt leírási kulcsok alapján számított teljes időtartam alatt használni fogja, akkor mindaddig amíg e döntését meg nem változtatja, ezen eszközök tekintetében a terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál a Tv. 53. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakat az eszközök év végi értékelése során nem kell alkalmaznia.

(11)²⁶¹ Az államháztartás szervezetének terven felüli értékcsökkenést kell elszámolnia, ha az alapítás-átszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget).

(12)²⁶² Az immateriális javak és a tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének elszámolásánál a Tv. 53. §-ának (1)–(2) bekezdésében foglaltakat a (10)–(11) bekezdés, illetve az 5. § 7. pontjának figyelembevételével kell alkalmazni. Az immateriális javak és a tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének visszaírását a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani.

31. §²⁶³ (1) A tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, valamint a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál – függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek –, továbbá a készleteknél, a követeléseknél (ideértve a vevőkkel, adósokkal, a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, a beruházási előlegként adott összegeket is) a Tv. 54–56. §-a szerint megállapított értékvesztés a saját tőkét csökkenti, az értékvesztés visszaírása a saját tőkét növeli.

(2) A vevő, az adós minősítése alapján a költségvetési év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, a beruházási előlegként adott összegeket is, kivéve az aktív pénzügyi elszámolások között lévő követelésjellegű tételeket) értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – a követelések könyv szerinti értéke és a követelések várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.

(3)²⁶⁴ A vevőnként, az adósonként kisösszegű követelések könyvvitelben elkülönített csoportjára, a vevők, az adósok együttes minősítése alapján – ide nem értve a 31/A. § (1) bekezdése szerinti egyszerűsített értékelési eljárás körébe vont kisösszegű követeléseket – az értékvesztés összege ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában is meghatározható, egy összegben elszámolható, elkülönítetten kimutatható. Ez esetben a következő évi mérlegfordulónapi értékeléskor a vevőnként, adósonként kisösszegű követelések – hasonló módon megállapított – értékvesztésének összegét össze kell vetni az előző évi, ilyen jogcímen elszámolt értékvesztés összegével és a csoport szintjén mutatkozó különbözetet – előjelének megfelelően – a korábban elszámolt értékvesztést növelő értékvesztésként, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni.

(4) Az értékvesztés elszámolását és annak visszaírását a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani.

(5) A követeléseknél az értékvesztés elszámolása nem minősül követelés elengedésnek, illetve törlésnek.

31/A. §²⁶⁵ (1) A központi, a helyi adókkal és az adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos követelések – ideértve az adó-, az adó jellegű, az illeték, a járulék-, a járulék jellegű, a vám-, a vám jellegű tételek – értékelése során a 31. § (2) bekezdés szerinti értékvesztés összege az adósok együttes minősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással (azok csoportos értékelésével) is meghatározható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti követelések esetében az értékvesztés összegét legalább negyedévenként kell megállapítani azzal, hogy az értékvesztést, illetve annak visszaírását tételesen nem kell megállapítani.

(3) Az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt, a várható megtérülésre vonatkozó százalékos mutatók meghatározását a követelés-beszedés eredményeinek előző év(ek)re vonatkozó tapasztalati adatai alapján kell kialakítani.

32. § (1)²⁶⁷ A befektetett eszközöket, a forgóeszközöket bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve azt a 30–31/A. § szerinti leírásokkal, növelve azt a (2) bekezdés szerinti visszaírás összegével. A mérleg fordulónapi értékelés során tartósnak minősül a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, ha az múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennáll. A különbözet tartósnak minősül – fennállásának időtartamától függetlenül – akkor is, ha az értékeléskor a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető.

(2)²⁶⁸ Amennyiben az (1) bekezdés szerinti eszközök könyv szerinti értéke a 30. § (12) bekezdése és a 31. § szerint alkalmazott leírások miatt alacsonyabb ezen eszközök bekerülési értékénél és az alacsonyabb értéken való értékelés (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a terven felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az értékvesztés elszámolás) okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a 30. § (12) bekezdése és a 31. § szerinti leírásokat meg kell szüntetni (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az elszámolt értékvesztés összegének csökkentésével), – a megbízható és valós összkép érdekében – az eszközt a piaci értékére, legfeljebb a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értékére, immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)–(6) bekezdése szerint elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére a saját tőkével szemben vissza kell értékelni (visszaírás).

(3)²⁶⁹ A térítésmentesen (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci, forgalmi értéke. Amennyiben az eszköz térítés nélküli átadás-átvétele azonos irányító szerv alá (ideértve központi költségvetési szervek esetében a Kormányt is) tartozó államháztartási szervezetek között történik, az átvevő szervezetnek az adott eszközt az átadó által közölt – az átadó könyveiben szereplő – bruttó értéken kell nyilvántartásba venni. Ezzel egyidejűleg az átvevőnek az eszköz átadás időpontjáig – az átadónál időarányosan – elszámolt értékcsökkenés összegét is nyilvántartásba kell venni.

(4) A térítésmentes (társadalmi) munkával létrehozott eszközöket, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott és a többletként fellelt eszközöket az állományba vétel időpontja szerinti piaci, forgalmi értéken kell a könyvekbe felvenni.

(5) A térítésmentesen átvett tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a könyvekbe piaci, forgalmi értéken kell felvenni a tőkeváltozással szemben.

(6) A követelések fejében átvett eszközöket, ha jogszabály, szerződés, megállapodás eltérően nem rendelkezik, a kiváltott követelés összegével azonos összegben kell nyilvántartásba venni.

(7)²⁷⁰ Amennyiben a 32/A. § (5) bekezdés szerinti befektetett eszközök piaci értéke jelentősen meghaladja a (2) bekezdés szerinti visszaírás utáni könyv szerinti értéket [a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értéket, illetve immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)–(6) bekezdés szerint elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értéket], ezen eszközök – a 32/A. § (1)–(7) bekezdés előírásai szerint – piaci értéken is felvehetők. Ez esetben a bekerülési érték, illetve immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)–(6) bekezdése szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó érték és a piaci érték különbözetét az eszközök között értékhelyesbítésként, a források között – az értékhelyesbítés összegével azonos összegben – értékelési tartalékként lehet kimutatni.

(8)²⁷¹ A tárgyi eszközök közül a forgóeszközök közé – értékesítési céllal – átsorolt és raktárra vett eszközöket az állományba vétel időpontja szerinti könyv szerinti értéken, legfeljebb piaci, forgalmi értéken kell a könyvekbe felvenni.

32/A. §²⁷² (1)²⁷³ Amennyiben az államháztartás szervezete él a 32. § (7) bekezdés szerinti lehetőséggel, illetve kötelező a 32. § (2) bekezdés szerinti visszaírás, akkor a piaci értékelésbe bevont, illetve a visszaírással érintett eszközök esetében a könyvviteli mérleg alátámasztását szolgáló leltárnak – többek között – tartalmaznia kell:

(2)²⁷⁴ Amennyiben az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)–(6) bekezdés szerint elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékét, akkor a különbözet összegével – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – csökkenteni kell az elszámolt terven felüli értékcsökkenés, az elszámolt értékvesztés összegét és a saját tőkével szemben növelni kell az adott eszköz könyv szerinti értékét.

(3)²⁷⁵ A (2) bekezdés szerinti különbözettel a könyv szerinti értéket az adott eszköz nyilvántartásba vételekor számításba vett értékig (bekerülési értékig), immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)–(6) bekezdés szerinti értékcsökkenés figyelembevételével – meghatározott nettó értékig – kell növelni (visszaírás összege). A visszaírás összege nem lehet több, mint a korábban terven felüli értékcsökkenésként, értékvesztésként elszámolt összeg.

(4) Amennyiben az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke alacsonyabb a könyv szerinti értéknél, akkor az így mutatkozó különbözetet a 30. § (9) bekezdésében, illetve a Tv. 54. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell rendezni.

(5)²⁷⁶ Amennyiben az államháztartás szervezete tevékenységét tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket), tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek a (2) bekezdés szerinti visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) értékét, a piaci érték és a visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) érték közötti különbözet a könyvviteli mérlegben az eszközök között ,,Értékhelyesbítés''-ként, a saját tőkén belül ,,Értékelési tartalék''-ként kimutatható.

(6) Amennyiben az (5) bekezdés szerint egyedi eszközönként meghatározott értékhelyesbítés összege jelentősen eltér az előző költségvetési év mérlegfordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegétől, a leltárral alátámasztott különbözet

(7)²⁷⁷ Amennyiben az (5) bekezdés szerinti eszköz piaci értéke alacsonyabb könyv szerinti (bekerülési) értékénél, immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)–(5) bekezdés szerint elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értéknél, az adott eszköz (6) bekezdés b) pontja szerint elszámolt értékhelyesbítését meghaladó különbözettel – a 30. § (12) bekezdésében, illetve a Tv. 54. § (1) bekezdésében foglaltak szerint – a könyv szerinti (bekerülési) értéket kell terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolásával csökkenteni.

(8) A kiegészítő mellékletben a 20. számú melléklet szerint be kell mutatni az értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, ingatlanok, ideértve az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat is, gépek, berendezések és felszerelések, járművek, tenyészállatok, tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések részletezésben. A kiegészítő melléklet szöveges indoklásában ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit.

33. § (1)²⁷⁸ A könyvviteli mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, egyéb aktív pénzügyi elszámolást, illetve kötelezettséget a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó – a Tv. 60. §-a szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre gyakorolt hatása az államháztartás szervezetei számviteli politikájában meghatározottak szerint jelentős összegű.

(2)²⁷⁹ A valutapénztárban lévő valutakészletnek, a devizaszámlán lévő devizának, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelésnek, befektetett pénzügyi eszköznek, értékpapírnak, aktív pénzügyi elszámolásnak, illetve kötelezettségnek (ideértve a passzív pénzügyi elszámolást is) a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó (1) bekezdés szerinti értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet, amennyiben az összevontan jelentős összegű:

(3)²⁸¹

34. § (1)²⁸² A könyvviteli mérlegben az immateriális javakat bekerülési értéken, illetve ezen bekerülési értéknek a 30. § (2) bekezdésének a)–c) pontja, az (5)–(6) és a (12) bekezdése szerinti értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén, az immateriális javakra adott előleget az átutalt (megfizetett, kiegyenlített) – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén kell kimutatni.

(2)²⁸³ A könyvviteli mérlegben a tárgyi eszközt a bekerülési értéknek a 30. § (2) bekezdésének d)–k) pontja, (3)–(5), illetve (12) bekezdése szerinti értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken, a beruházásokra adott előleget az átutalt (megfizetett, kiegyenlített) – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.

(3)²⁸⁴ A könyvviteli mérlegben az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközöket a 30. § (2)–(6), illetve (12) bekezdése szerinti értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.

(4)²⁸⁵ Az önkormányzatnak – törvényi felhatalmazás alapján – a vagyonkezelésbe adott eszközök év végi értékelése során el kell számolnia a vagyonkezelő adatszolgáltatásában szereplő tárgyévi vagyonváltozások hatását is.

(5)²⁸⁶ A könyvviteli mérlegben a külföldi pénzértékre szóló követelést az elfogadott, az elismert, az értékvesztéssel csökkentett, a visszaírt értékvesztéssel növelt devizaösszegnek a mérlegfordulónapi – a Tv. 60. §-a szerinti – árfolyamán számított értéken kell kimutatni.

(6)²⁸⁷ A jogszabályon alapuló követelés év végi értékelése során a követelést elismertnek kell tekinteni, amennyiben jogszabály, határozat biztosítja az elismertséget, még akkor is, ha az adós vitatja azt.

(7)²⁸⁸ A helyi önkormányzatok a követelések között kimutatott gépjárműadó-hátralékot és közigazgatási hatósági eljárási illetékhátralékot a kiszabott teljes összegnek a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén mutatják ki.

(8)²⁸⁹ A közhatalmi követelések teljes összegét a beszedő szervezet köteles könyvviteli mérlegében kimutatni (függetlenül attól, hogy az a pénzügyi teljesítést követően megosztásra kerül), kivéve, ha a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. számú melléklete alapján analitikus nyilvántartó helyként csak adatszolgáltatásra kötelezett.

(9)²⁹⁰ A könyvviteli mérlegben a 22. § (2) bekezdése szerinti egyéb követelést a járó, az igényelt, a fizetett összegben, az átvett értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.

(10)²⁹¹ Behajthatatlan követelést a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként a saját tőkével szemben le kell írni, kivéve a behajthatatlanná vált hitelintézetekkel szembeni számlapénz követeléseket, illetve költségvetési aktív elszámolásokat, melyeket leíráskor a dologi kiadások között kell elszámolni.

(11)²⁹² Nem szabad az 1. § b) pont szerinti államháztartás szervezetének a könyvviteli mérlegben kimutatnia azokat a követeléseket, amelyekről az Áht. 97. § (2) bekezdésében foglaltak alapján, önkormányzati rendeletben meghatározott módon és esetekben lemondott (amelyeket elengedett).

(12)²⁹³ A vagyoni értékű jog és a szellemi termék könyv szerinti értékét meghaladó – a 32. § (7) bekezdése alapján meghatározott – piaci értékét az immateriális javak értékhelyesbítéseként külön kell kimutatni a saját tőke részét képező értékelési tartalékkal azonos összegben.

(13)²⁹⁴ Az ingatlanok, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, a gépek, berendezések, felszerelések, a járművek és a tenyészállatok 30. § (2)–(4) bekezdés szerinti értékcsökkenés figyelembevételével megállapított nettó értékét meghaladó – a 32. § (7) bekezdés szerint meghatározott – piaci értékét a tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként külön kell kimutatni a saját tőke részét képező értékelési tartalékkal azonos összegben.

(14)²⁹⁵ A gazdasági társaságban lévő – 29. § (1) bekezdés szerinti – tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értékét meghaladó piaci értékét a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítéseként külön kell kimutatni a saját tőke részét képező értékelési tartalékkal azonos összegben.

35. § (1)-(2)²⁹⁶

(3)²⁹⁷ A könyvviteli mérlegben a számlapénz követelések értékeként a költségvetési év mérlegfordulónapján a Kincstárnál forintban elhelyezett előirányzat-felhasználási keret számlakivonattal egyező értékét, illetve a hitelintézetnél elhelyezett forintbetét a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékét, továbbá a devizaszámlán lévő deviza számlakivonattal egyező értékének – a Tv. 60. § (4) bekezdése szerinti árfolyamon – átszámított forintértékét kell kimutatni. A Kincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlák után értékvesztést nem szabad kimutatni.

36. § (1) A saját tőkét, a tartalékokat, a kötelezettségeket könyv szerinti értéken kell kimutatni.

(2) Az áruszállításból, a szolgáltatás teljesítéséből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó

(3) A forintban fennálló váltótartozásokat a fizetendő forintösszegben, a devizában fennálló váltótartozásokat a devizaösszegnek – a Tv. 60. §-a szerinti árfolyamon – forintra átszámított összegében kell kimutatni.

37. § (1)²⁹⁸ A költségvetési évről, december 31-ei fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – minden évben leltározni kell.

(2) A leltár a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források valódiságát támasztja alá. A leltárnak tartalmaznia kell tételesen és ellenőrizhető módon az államháztartás szervezetének eszközeit mennyiségben és értékben, forrásait értékben.

(3)²⁹⁹ Az eszközök – kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve a kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) – leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, a követelések, az idegen helyen tárolt – letétbe helyezett, portfólió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírok, illetve a dematerializált értékpapírok) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.

(4)³⁰⁰ Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket az államháztartás szervezete az üzemeltetést, kezelést végző szerv által a december 31-ei fordulónapra vonatkozó évenkénti leltározása alapján elkészített, hitelesített és a megállapodásban meghatározott időpontig megküldött leltárral köteles alátámasztani.

(5) A leltározás és selejtezés részletes szabályait az államháztartás szervezete saját hatáskörben állapítja meg.

(6)³⁰¹ A könyvviteli mérlegben értékkel nem szereplő, használt és használatban levő készleteket, kisértékű immateriális javakat, tárgyi eszközöket az államháztartás szervezete saját döntése alapján, a leltározási és leltárkészítési szabályzatban meghatározott módon leltározza.

(7)³⁰² Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az államháztartás szervezete az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor az (1) bekezdés szerinti leltározást elegendő két évenként végrehajtani az 1. § (1) bekezdés a), c), f) és h)–k) pontja esetében az irányító szerv egyetértésével, illetve az 1. § (1) bekezdés b), d)–e) és g) pontja szerinti szervezetek esetében önkormányzati rendelet (határozat) szabályozása alapján. Kötelező az (1) bekezdés szerinti leltározást végrehajtani, amennyiben az államháztartás szervezetének a 13/A. § szerinti beszámoló készítési kötelezettsége keletkezett.

38. § (1)³⁰⁴ Az 1. § (1) bekezdés b), d)–e), g), és k) pontjában foglalt államháztartás szervezete pénzforgalmi jelentést és annak kiegészítéseként alaptevékenységéről a rendelet 2. számú melléklete szerinti pénzmaradvány-kimutatást, vállalkozási tevékenységéről a 4. számú melléklet szerinti vállalkozási maradvány-kimutatást készít.

(2)³⁰⁵ Az 1. § (1) bekezdésének a) és f) pontjában foglalt államháztartás szervezete a pénzforgalmi jelentést és annak kiegészítéseként alaptevékenységéről a rendelet 3. számú melléklete szerinti előirányzat-maradvány kimutatást, vállalkozói tevékenységéről a 4. számú melléklet szerinti vállalkozási maradvány-kimutatást készít.

(3) Az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt társadalombiztosítási alapokról pénzforgalmi kimutatást és annak kiegészítéseként a 3. számú melléklet szerinti előirányzat-maradvány kimutatást kell készíteni.

(4)³⁰⁶ Az 1. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt elkülönített állami pénzalapokról pénzforgalmi kimutatást és annak kiegészítéseként a 3. számú melléklet szerinti előirányzat-maradvány kimutatást kell készíteni.

(5)³⁰⁷ A pénzforgalmi jelentés tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységenként és azon belül főbb jogcímenként. A pénzforgalmi jelentésben, illetve a pénzforgalmi kimutatásban a bevételeket és a kiadásokat bruttó módon kell szerepeltetni (kivéve az egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat, a forgatási célú finanszírozási műveletekhez tartozó kiadásokat és bevételeket).

(6)³⁰⁸ Az éves elemi költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentése év végén kiegészül következő tájékoztató adatokkal:

(7)³²⁷ Az 1. § (1) bekezdésének c) és h) pontjában foglaltak által készített pénzforgalmi kimutatás – a költségvetéssel azonos szerkezetben és formában – tartalmazza jogcímenként a bevételi és kiadási előirányzatokat, valamint a ténylegesen teljesített bevételeket és kiadásokat, továbbá a pénzforgalom nélküli bevételeket. A pénzforgalmi kimutatás az 1. § (1) bekezdésének c) és h) pontja szerinti alapok bevételeit és kiadásait költségvetési (pénzforgalmi, pénzforgalom nélküli) bevételek és kiadások, finanszírozási célú bevételek és kiadások, illetve aktív pénzügyi műveletek kiadásai és passzív pénzügyi műveletek bevételei szerinti tagolásban tartalmazza.

(8)³²⁸ Ténylegesen teljesített bevételként, illetve kiadásként a pénzügyileg realizált, illetve a pénzforgalom nélküli sajátos elszámolással, beszámítással, rendezett összegeket kell figyelembe venni.

(9)³²⁹ Pénzforgalom nélküli bevétel a költségvetési évet megelőző évben (években) teljesített bevétel maradványából a költségvetési évben igénybe vett összeg, amely származhat költségvetési vagy vállalkozási tartalékból.

(10)³³⁰ Pénzmaradvány az alaptevékenység pénzeszközei, a forgatási célú értékpapírjai és rövid lejáratú likvid hitelei különbözeteként megállapított maradvány. A pénzmaradvány-kimutatás a könyvviteli mérlegben kimutatott költségvetési tartalék kialakulását mutatja be.

(11)³³¹ Az előirányzat-maradvány kimutatás a könyvviteli mérlegben kimutatott költségvetési tartalék keletkezését mutatja be, a módosított előirányzatok és azok teljesítése különbözeteként.

(12)³³² A vállalkozási maradvány a vállalkozási tevékenység jövedelme. A vállalkozási maradvány-kimutatás a könyvviteli mérlegben kimutatott vállalkozási tartalék levezetését tartalmazza.

39. § (1) A pénzmaradvány-kimutatás, az előirányzat-maradvány kimutatás tartalmazza azokat a módosító tételeket, amelyek figyelembevétele után állapítható meg a költségvetési tartalék.

(2)³³³ A záró pénzkészlet (házipénztár, elektronikus pénzeszköz, betétkönyv, költségvetési pénzforgalmi számlákon, előirányzat-felhasználási keretszámlákon, maradványelszámolási számlákon levő követelés) a költségvetés alapján gazdálkodó szerv valamennyi pénzeszközének – a Tv.-ben lévő értékelésre vonatkozó szabályoknak megfelelő – állományát tartalmazó összeg.

(3)³³⁴ A forgatási célú értékpapírokkal, illetve a rövid lejáratú likvid hitelekkel és rövid lejáratú működési célú kötvényekkel kapcsolatos pénzügyi műveletek a tárgyévben nem jelentik a költségvetési pénzeszközök végleges felhasználását, illetve növekedését, ezért a költségvetési maradványt módosítják.

(4)³³⁵ Az egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások a tárgyévben nem jelentik a költségvetési pénzeszközök végleges felhasználását, illetve növekedését, ezért a költségvetési maradványt módosítják.

(5)³³⁶ A tárgyidőszakot megelőző időszakokban képzett tartalék fel nem használt része a záró pénzkészletben szerepel. A tárgyévi pénzmaradvány megállapításánál az előző évekből származó tartalékot le kell vonni. A záró pénzkészlet tartalmazza a vállalkozási maradványt is, ezért ezt az összeget pénzmaradványt csökkentő tételként kell figyelembe venni.

(6)³³⁷ A pénzmaradványból, az előirányzat-maradványból az államháztartás szervezetét meg nem illető tételeket a gazdálkodásukra vonatkozó jogszabály tartalmazza.

(7)–(8)³³⁸

39/A. §³³⁹ (1) A vállalkozási maradvány-kimutatás tartalmazza azokat a módosító tételeket, amelyek figyelembevétele után állapítható meg a vállalkozási tartalék.

(2) A vállalkozási maradvány-kimutatásban be kell mutatni a vállalkozási tevékenység bevételi és kiadási előirányzatait.

(3) A vállalkozási tevékenység tárgyévben pénzügyileg rendezett bevételeit el kell különíteni működési, felhalmozási célú költségvetési bevételek, forgatási vagy befektetési célú finanszírozási bevételek, illetve a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó passzív pénzügyi elszámolások bevételei szerint.

(4) A vállalkozási tevékenység tárgyévben pénzügyileg rendezett kiadásait el kell különíteni a működési vagy felhalmozási célú költségvetési kiadások, forgatási vagy befektetési célú finanszírozási kiadások, illetve a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó aktív pénzügyi elszámolások kiadásai szerint.

(5) A vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó forgatási célú értékpapírokkal, illetve a rövid lejáratú likvid hitelekkel és rövid lejáratú működési célú kötvényekkel kapcsolatos pénzügyi műveletek a tárgyévben nem jelentik a költségvetési pénzeszközök végleges felhasználását, illetve növekedését, ezért a vállalkozási maradványt módosítják.

(6) A vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások a tárgyévben nem jelentik a költségvetési pénzeszközök végleges felhasználását, ezért a vállalkozási maradványt módosítják.

(7) A tárgyidőszakot megelőző időszakokban képzett vállalkozási tartalék fel nem használt részét a tárgyévi vállalkozási maradvány megállapításánál le kell vonni.

(8) A vállalkozási tevékenység tárgyévi vállalkozási maradványa a vállalkozási tevékenység bevételi maradványának (bevételi többlet, illetve bevételi lemaradás) és kiadási maradványának (kiadási megtakarítás, kiadási többlet) együttes összege.

(9) A tárgyévi vállalkozási maradványból az államháztartás szervezetét meg nem illető tételeket a gazdálkodásukra vonatkozó jogszabály tartalmazza.

40. § (1)³⁴⁰ A kiegészítő melléklet elkészítésének célja – a Tv.-ben foglaltakon túlmenően –, hogy az államháztartás szervezete alap-, illetve vállalkozási tevékenységeként meghatározott feladatok ellátásánál az államháztartás részére az állami pénzek felhasználását, valamint az eszközök nagyságát és összetételét részletesen, a valóságos helyzetet tükrözően bemutassa. A kiegészítő melléklet számszaki részből és szöveges indokolásból áll.

(2)³⁴¹ Az éves elemi költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletének számszerű kimutatásai:

(3)³⁵⁴ Az 1. § (1) bekezdésének c) és h) pontjában foglalt alapok éves beszámolója kiegészítő melléklete a következő számszerű kimutatásokból áll:

(4)³⁵⁵ A szöveges indokolásban kell ismertetni azokat a tényezőket, amelyek befolyásolták a tárgyidőszakban ellátott alap-, illetve vállalkozási tevékenységet, az előirányzatok tervezettől eltérő felhasználását. Be kell mutatni azokat a rendkívüli eseményeket vagy azokat a körülményeket, amelyek a pénzügyi helyzetre, az eszközök nagyságára és összetételének alakulására hatással voltak, és a költségvetés összeállításánál még nem voltak ismertek, illetve pénzügyileg nem kerültek rendezésre. Indokolni kell továbbá a teljes kötelezettség állomány alakulását befolyásoló tényezőket.

(5)³⁵⁶ Amennyiben az ellenőrzés az előző költségvetési év(ek) éves beszámolójában (éves elemi költségvetési beszámolóban, egyszerűsített éves költségvetési beszámolóban, konszolidált éves költségvetési beszámolóban) elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó – a mérlegkészítés időpontjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve jogerőssé vált megállapítások miatti – módosításokat a kiegészítő melléklet szöveges részében részletesen, a könyvviteli mérleg és az előirányzat-maradvány, a pénzmaradvány-, a vállalkozási maradvány-kimutatás minden érintett tételéhez kapcsolódóan az előző év adatainak feltüntetése mellett be kell mutatni. Az előző év(ek)et érintő hibákat függetlenül attól, hogy azok jelentős összegűek vagy sem, a hiba megállapításának évében kell a folyó évi könyvelésben elszámolni.

(6)³⁵⁷ Ha az államháztartás szervezete a vegyes rendeltetésű eszközei értékcsökkenése alap-, valamint vállalkozási tevékenység közötti megosztásának módját megváltoztatja az új módszert és annak hatását a szöveges magyarázatok között be kell mutatnia.

(7)³⁵⁸ Szöveges értékelést kell készíteni a külön kormányrendeletek alapján összeállított adatszolgáltatásban bemutatott Európai Uniós támogatási programok [az Előcsatlakozási Alapok (PHARE, Átmeneti Támogatás, SAPARD), a strukturális alapokból, a Kohéziós Alapból megvalósuló Nemzeti Fejlesztési Tervek, a Közösségi kezdeményezések (INTERREG, EQUAL), a Schengeni Alap, a TEN-T támogatás, az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA), az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (EMGA), valamint az Európai Halászati Alapból (EHA) nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatás, a Belső politikák jogcímen nyújtott támogatás], a világbanki és egyéb támogatási programok, segélyprogramok keretében beérkezett pénz- és egyéb eszközök, továbbá az azokkal kapcsolatban felhasznált saját költségvetési források alakulásáról. Az értékelésnek tartalmaznia kell az előirányzatok teljesítését befolyásoló tényezőket is.

(8)³⁵⁹ Az államháztartás szervezetének a szöveges indokolásban részletesen fel kell sorolnia a közalapítványok, az alapítványok, társadalmi szervezetek által ellátott feladatokra teljesített kifizetéseket, illetve a térítésmentesen juttatott eszközök értékét.

(9)³⁶⁰ A könyvviteli mérlegben kimutatott részesedéseket a szöveges értékelésben tovább kell bontani. Be kell mutatni minden olyan gazdasági társaság nevét, székhelyét – a részesedés mennyisége és értéke feltüntetése mellett –, amelyben az államháztartás szervezete

(10)³⁶¹ Amennyiben az államháztartás szervezete számviteli politikáját módosítja, a változásokat és annak hatását a szöveges magyarázatok között be kell mutatnia.

(11)³⁶² Amennyiben e rendelet, illetve más jogszabály előírása szerint az államháztartás szervezeténél a könyvvizsgálat kötelező, úgy erre a kötelezettségre a költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletében kiemelten és egyértelműen utalni kell.

(12)³⁶³

(13)³⁶⁴

(14)³⁶⁵ A helyi önkormányzat a 7. § (8) bekezdése szerinti beszámoló kiegészítő mellékletében köteles elkülönítve bemutatni a helyi önkormányzat törzsvagyonának és üzleti vagyonának nagyságát.

40/A. §³⁶⁶ Amennyiben az önkormányzat a tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának rendeletében meghatározott körére az Ötv. 80/A–80/B. §-a alapján vagyonkezelői jogot létesít, akkor a szöveges magyarázatok között be kell mutatnia a vagyonkezelésbe adáskor a könyveiből kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését, illetve a vagyonkezelésbe adott eszközök között nyilvántartásba vett (a vagyonkezelési szerződésben szereplő) bekerülési értéket, illetve annak tárgyidőszaki változásait legfontosabb jogcímenként.

41. § (1) A költségvetési előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése kimutatás tagolását az 5. számú melléklet tartalmazza.

(2) A mellékletben kell bemutatni a költségvetésben jóváhagyott előirányzatokat, az előirányzatokban bekövetkezett változásokat a módosításra jogosult hatásköri tagolásban, a módosított előirányzatokat és az előirányzatok teljesítését. A melléklet az előirányzatok jogcímeit az éves költségvetés indokolásának megfelelő tagolásban tartalmazza.

(3)³⁶⁷ A pénzforgalom egyeztetésénél a nyitó pénzkészlet (pénztárak és betétkönyvek, költségvetési pénzforgalmi számlák, előirányzat-felhasználási keretszámlák, maradványelszámolási számlák) állományából kiindulva a pénzforgalom változását, majd a záró pénzkészletet kell bemutatni.

42. § (1)³⁶⁸ A befektetett eszközök (kivéve befektetett pénzügyi eszközök) állományának alakulása kimutatás tagolását e rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.

(2)³⁶⁹ A mellékletben kell bemutatni az immateriális javak, ingatlanok, gépek, berendezések és felszerelések, járművek, üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök, bruttó értékének, értékcsökkenésének változását.

(3)³⁷⁰

(4)³⁷¹ Az eszközök értékvesztésének alakulása kimutatás tagolását e rendelet 19. számú melléklete tartalmazza.

(5)³⁷² Az eszközök értékhelyesbítésének alakulása kimutatás tagolását e rendelet 20. számú melléklete tartalmazza.

(6)³⁷³

43. § Az államháztartás szervezetének a személyi juttatások és a létszám alakulását a tervezésnek megfelelő szerkezetben, formában és tartalommal kell bemutatnia.

44. § (1)³⁷⁴

(2)³⁷⁵ A 40. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti, az önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolásokat, valamint a 11. § (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti mellékleteket a 8. számú melléklet tartalmazza.

(3)³⁷⁶

(4) A letéti számlával (számlákkal) rendelkező költségvetés alapján gazdálkodó szerveknek a rendelet 11. számú melléklete szerint ki kell mutatniuk a számlán kezelt pénzeszköz nyitóösszegét, majd jogcímenként a számlára befolyt bevételeket és a számláról teljesített kiadásokat, valamint a december 31-ei pénzkészletet.

(5) Az 1. § (1) bekezdése a) pontjában foglalt államháztartás szervezetének a rendelet 12. számú melléklete szerint kell bemutatniuk az egyéb ellátások előirányzatát és a tényleges kifizetéseket.

(6)³⁷⁷ A követelések és kötelezettségek állományának alakulását a 18. számú melléklet tartalmazza. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak az ellátási szektorra vonatkozóan a követelések és kötelezettségek állományának alakulásáról nem kell mellékletet készíteni.

(7)³⁷⁸ Az adósságállomány évenkénti alakulását a 22. számú melléklet szerint kell bemutatni. A 22. számú mellékletet a helyi, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a fejlesztési tanács köteles elkészíteni.

(8)³⁷⁹ A kötelezettségvállalások állományának alakulását a 24. számú melléklet szerint kell bemutatni. Az 1. § (1) bekezdése h) pontjában foglalt alapok a kötelezettségvállalások állományának alakulását az államháztartásért felelős miniszter rendelkezése szerint kötelesek elkészíteni.

(9)³⁸⁰ A kiadások tevékenységenkénti alakulását a 25. számú melléklet szerint kell bemutatni. A 25. számú mellékletet az államháztartás szervezeteinek kell elkészíteni.

(10)³⁸¹ A bevételek tevékenységenkénti alakulását a 26. számú melléklet szerint kell bemutatni. A 26. számú mellékletet az államháztartás szervezeteinek kell elkészíteni.

(11)³⁸² A 25. számú és 26. számú mellékletek kitöltéséhez szükséges szakfeladatrendet, szakfeladatok tartalmi meghatározását, azok mutatószámait és az államháztartás szakágazati rendjét az Áht. 109. § (3) bekezdés 6. pontjának felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet határozza meg.

44/A. §³⁸³ (1)³⁸⁴ A helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése részére a zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatás az önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait (eszközeit és kötelezettségeit) mutatja be.

(2)³⁸⁵ A vagyonkimutatás felépítése az 1. számú melléklet alapján legalább a római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoportonkénti – kivéve a tárgyi eszköz, illetve a befektetett pénzügyi eszközcsoportok esetében, ahol a könyvviteli mérleg arab számmal jelzett tételei szerinti – tagolásban tartalmazza az önkormányzat vagyonát törzsvagyon [a forgalomképtelen (a kizárólagos, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű) és korlátozottan forgalomképes], illetve üzleti vagyon bontásban. A vagyonkimutatás további részletezését, tételes alábontását az erre vonatkozó önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) A vagyonkimutatás a könyvviteli mérlegben szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül tartalmazza:

– a „0”-ra leírt, de használatban lévő, illetve használaton kívüli eszközök állományát,

–³⁸⁶ az önkormányzatok tulajdonában lévő, a jogszabály alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (a szakmai nyilvántartásokban szereplő képzőművészeti alkotásokat, régészeti leleteket, kép- és hangarchívumokat, gyűjteményeket, kulturális javakat),

– a mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségeket, ideértve a kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket.

45. §³⁹⁰ (1)³⁹¹ Az államháztartás szervezeteinél a Tv.-ben meghatározott könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását az Ávr. 12. §-a szerinti személy látja el.

(2)³⁹²

(3)³⁹³

(4)³⁹⁴

45/A. §³⁹⁵ (1)³⁹⁶ A fejezetet irányító szerv, illetve a jogszabályban arra feljogosított szerv a saját és az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti irányítása alá tartozó költségvetési szervek, valamint a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás a saját és az irányítása alá tartozó 1. § (1) bekezdés b), d)–e) és g) pontja szerinti költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves elemi költségvetési beszámolóinak, valamint az 1. § (1) bekezdés f) és i)–j) pontja szerinti államháztartás szervezetei az éves és a féléves elemi költségvetési beszámolóinak a Kincstárhoz, illetve a Kincstár területi szerveihez történő megküldésével tesznek eleget a letétbe helyezési kötelezettségüknek.

(2)³⁹⁷ Az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló készítésére kötelezett helyi és országos nemzetiségi önkormányzatok az egyszerűsített éves költségvetési beszámolónak – az adósságrendezési eljárással érintett önkormányzatok esetében a pénzügyi gondnoknak és – az Állami Számvevőszékhez történő megküldésével tesznek eleget a letétbe helyezési kötelezettségüknek.

(3)³⁹⁸ Az 1. § (1) bekezdésének c), h) pontja szerinti államháztartás szervezete az éves elemi költségvetési beszámoló, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési beszámolója, valamint a társadalombiztosítási alrendszer konszolidált éves költségvetési beszámolója az államháztartásért felelős miniszterhez, a Kincstárhoz, illetve az Állami Számvevőszékhez történő megküldésével tesz eleget a beszámoló letétbe helyezési kötelezettségének.

(4)³⁹⁹ Az 1. § (1) bekezdésének k) pontja szerinti államháztartás szervezete éves elemi költségvetési beszámolójának a területfejlesztéséért felelős miniszterhez, illetve a Kincstárhoz a az államháztartásért felelős miniszterhez történő megküldésével tesz eleget a letétbe helyezési kötelezettségének.

(5)⁴⁰⁰ Az átszervezéssel, illetve jogutód nélkül véglegesen megszűnő államháztartási szervezet az éves elemi költségvetési beszámolónak megfelelő adattartalommal elkészített és felülvizsgált beszámolójának az államháztartásért felelős miniszterhez, illetve kijelölt szervezetéhez történő megküldésével tesz eleget a letétbe helyezési kötelezettségének.

(6)⁴⁰¹ A Kincstár területi szervéhez, az államháztartásért felelős miniszterhez, a kisebbségpolitikáért felelős miniszterhez benyújtott (megküldött) éves elemi költségvetési beszámoló adatai, illetve az alapok és a társadalombiztosítás éves konszolidált költségvetési beszámolója adatai nyilvánosak, azokról az államháztartási szervezettől bárki tájékoztatást kaphat és másolatot készíthet.

(7)–(8)⁴⁰²

(9)–(10)⁴⁰³

45/B. §⁴⁰⁴ (1)–(4)⁴⁰⁵

(5)–(7)⁴⁰⁶

45/C. §⁴⁰⁷ Az államháztartás szervezetei közérdekű adataikat az Ávr. 8. melléklete szerint kötelesek közzétenni.

46. § (1)⁴⁰⁸ A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a könyvvizsgálatra kötelezett egészségügyi szolgáltató éves elemi költségvetési beszámolója a számviteli törvény, illetve e rendelet előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad az államháztartás szervezete vagyoni és pénzügyi helyzetéről, valamint a gazdálkodás eredményéről.

(2)⁴⁰⁹

(3)⁴¹⁰ Amennyiben az államháztartás szervezete él a 32. § (7) bekezdés szerinti piaci értékelés lehetőségével, a piaci értéken történő értékelést – az érintett eszközök vonatkozásában – minden költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozóan el kell végezni.

(4)⁴¹¹ A piaci értéken történő értékeléskor kimutatott értékhelyesbítések megállapításának, elszámolásának szabályszerűségét a könyvvizsgálónak a könyvvizsgálat keretében ellenőriznie kell. Amennyiben az államháztartás szervezeténél a könyvvizsgálatról jogszabály kötelezően nem rendelkezik, az értékelés felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni.

(5)⁴¹² Az (1), (3) és (4) bekezdés szerinti könyvvizsgálatra a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgáló cég választható.

(6)⁴¹³

46/A. §⁴¹⁴ (1)⁴¹⁵ Az államháztartás szervezetétől független könyvvizsgáló feladata az éves elemi költségvetési beszámoló, az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló, a konszolidált éves költségvetési beszámoló valódiságának és szabályszerűségének (a könyvviteli mérleg, a pénzforgalmi jelentés (kimutatás), a pénzmaradvány kimutatás, az előirányzatmaradvány-kimutatás, a vállalkozási maradvány-kimutatás, a kiegészítő melléklet) felülvizsgálata, a számviteli törvény és e rendelet, valamint az alapító okirat előírásai betartásának ellenőrzése, és ennek alapján az éves elemi költségvetési beszámolóról, az egyszerűsített éves költségvetési beszámolóról a könyvvizsgáló állásfoglalását tükröző vélemény kialakítása, a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentés elkészítése.

(2)⁴¹⁶

(3)⁴¹⁷

(4)⁴¹⁸ A könyvvizsgáló az éves elemi költségvetési beszámoló, az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló felülvizsgálatáról – a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó – írásbeli könyvvizsgálói jelentést köteles készíteni és azt megbízójának átadni.

(5)⁴¹⁹ A könyvvizsgálónak a könyvvizsgálói jelentésben rögzítenie kell:

(6)⁴²³ Ha a kiegészítő mellékletben az államháztartás szervezete nem vagy nem a valóságnak megfelelően értékel, akkor a könyvvizsgáló az írásbeli könyvvizsgálói jelentésben köteles bemutatni az általa feltárt tényeket és megállapításokat, kitérve az előző költségvetési évre, továbbá az éves elemi költségvetési beszámoló, az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló mérlegfordulónapja után bekövetkezett jelentősebb eseményekre és főleg a hátrányos változásokra.

(7) Ha a könyvvizsgáló az ellenőrzés során a jogszabályi rendelkezések, az alapító okirat megsértéséről vagy olyan tényről szerez tudomást, amely az államháztartás szervezete jövőbeni helyzetét hátrányosan befolyásolja, erről haladéktalanul köteles megbízóját értesíteni.

46/B. §⁴²⁴ (1)⁴²⁵

(2)⁴²⁶

(3)⁴²⁷

(4)–(5)⁴²⁸

(6)⁴²⁹

47. § (1)⁴³⁰ Az államháztartás szervezete a kezelésében, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásáról módosított teljesítésszemléletű kettős könyvvitelt vezet. A könyvviteli nyilvántartás a pénzforgalmi gazdasági műveleteket és ezeknek az eszközökre és forrásokra gyakorolt hatását a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja be. Az egyéb gazdasági műveleteknek az eszközökben és forrásokban bekövetkezett hatását a könyvviteli nyilvántartásban legalább havonta – az eszközök értékcsökkenése, a 28. § (5) bekezdése szerinti állományba vétel, és a 8. § (18) bekezdése, valamint a 31/A. § (2) bekezdése szerinti egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelésekre vonatkozó értékvesztés esetén negyedévenként – a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat (feladás) alapján kell rögzíteni, kivéve, ha e rendelet alapján azok elszámolását a mérlegfordulónapra vonatkozó értékelés keretében kell elvégezni.

(2)⁴³¹ Az államháztartás szervezete az e rendelet szerinti számviteli nyilvántartását köteles oly módon részletezni, hogy abban a kezelésére bízott fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos adatok legalább fejezeti kezelésű előirányzatonként külön-külön rendelkezésre álljanak.

(3)⁴³² A kettős könyvviteli nyilvántartásokban a gazdasági műveleteket idősoros és számlasoros elszámolásban kell feljegyezni.

(4)⁴³³ Az államháztartás szervezete az idegen pénzeszközök változását eredményező gazdasági eseményekről, azoknak a követelésekre és a kötelezettségekre gyakorolt hatásáról is köteles a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően elszámolni, illetve azt analitikus nyilvántartással alátámasztani.

(5)⁴³⁴ Az Európai Uniós támogatások pénzügyi lebonyolításában részt vevő és az EU felé történő elkülönített eredményszemléletű beszámolást és könyvvezetést végző államháztartás szervezete köteles legalább negyedévente az EU felé készített, elkülönített, eredményszemléletű, illetve az e rendelet szerinti módosított teljesítés szemléletű főkönyvi és analitikus nyilvántartások egyeztetését elvégezni.

(6)⁴³⁵

(7)⁴³⁶

48. § (1)⁴³⁷ Az államháztartás viteléhez és az államháztartás mérlegének összeállításához szükséges információkat tartalmazó elemi költségvetési beszámolók tartalmi azonosságát az államháztartás szervezetei számlakerete biztosítja.

(2)⁴³⁸ Az államháztartás szervezeteinek – a módosított teljesítésszemléletű könyvvezetéséhez szükséges – számlakerete a 9. számú mellékletben foglaltak szerint a könyvviteli számlák számát és megnevezését (számlakeret-tükör), valamint a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírásokat tartalmazza.

(3)⁴³⁹

49. § (1)⁴⁴⁰ Az államháztartás szervezete a 48. § (2) bekezdés szerinti számlakeret alapján olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés a Tv. vonatkozó rendelkezéseiben és e rendeletben előírt elemi költségvetési beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja. A 9. számú melléklet szerinti könyvviteli számlák további tagolásával vagy a könyvviteli számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetésével köteles gondoskodni arról, hogy az elemi költségvetési beszámoló adatait a valóságnak megfelelően, áttekinthetően alátámassza.

(2)⁴⁴¹

(3)⁴⁴² Az analitikus nyilvántartások – ideértve az egyéb kiegészítő és részletező számviteli nyilvántartásokat is – formáját, tartalmát, azok vezetésének módját, a kapcsolódó főkönyvi nyilvántartásokkal való egyeztetést és annak dokumentálását az államháztartás szervezete saját hatáskörben szabályozza.

(4)⁴⁴³ A számlarendnek a Tv.-ben foglalt előírások kiegészítéseként tartalmaznia kell mindazokat a – 8. § alapján a számviteli politikában nem rendezett – szabályozásokat, amelyeket e rendelet vagy más jogszabály az államháztartás szervezete hatáskörébe utalt.

(5)⁴⁴⁴ A főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatának szabályozása keretében kell rögzíteni az analitikus nyilvántartások adataiból készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének határidejét.

(6)⁴⁴⁵ Az államháztartás szervezetének vezetője felelős a számlarend összeállításáért, folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért.

50. § (1)⁴⁴⁶ Az 1. § (1) bekezdésének a)–b), d)–g) és i)–k) pontjában foglalt államháztartás szervezete az éves (féléves) elemi költségvetési beszámoló, az 1. § (1) bekezdésének c) és h) pontjában foglalt alap, az alapok éves (féléves) beszámolója összeállítását megelőzően a könyvviteli mérleg és a pénzforgalmi jelentés (pénzforgalmi kimutatás) bizonylati alátámasztásaként a 17. számú melléklet szerinti tartalmú főkönyvi kivonatot köteles készíteni.

(2)⁴⁴⁷

51. § (1)⁴⁴⁸ A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a következőket is:

(2)⁴⁵¹ Az államháztartás szervezetének a módosított teljesítésszemléletű könyvvezetésre, a bizonylatolásra vonatkozó részletes belső szabályait úgy kell kialakítania, hogy az a könyvviteli mérleg, a pénzforgalmi jelentés, a pénzmaradvány-kimutatás, az előirányzat-maradványkimutatás, a vállalkozási maradvány-kimutatás alátámasztásán túlmenően a kiegészítő melléklet pénzügyi adatainak közvetlen alátámasztására is alkalmas legyen.

(3)⁴⁵²

52. § A Tv.-ben foglalt előírások alkalmazásakor a következőket figyelembe kell venni: ahol

53. §⁴⁵⁴

54. §⁴⁵⁵ (1) A rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2001. január 1-jén lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit először a 2001. évről készített költségvetési beszámolóra kell alkalmazni.

(2)⁴⁵⁶ E rendeletnek az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 350/2010. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit először a 2011. évről készített beszámolókra kell alkalmazni, – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel.

(3)⁴⁵⁷ E rendeletnek az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 350/2010. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított 5. § 3. pont c) pontját, 7. § (11) bekezdését, 10. § (3)–(4) és (8) bekezdését, 13/A. § (8) bekezdését, 15. § (4) bekezdését, 19. § (3) bekezdését, 38. § (6) bekezdés h) pontját, 38. § (6) bekezdés o) pontját, 44. § (7) bekezdését, 46. § (1) bekezdését, 46/B. § (1) bekezdését, 46/B. § (6) bekezdését, 1. számú melléklet B) és F) mérlegcsoportját, 3. számú mellékletét, 4. számú mellékletét, 8. számú melléklet G) pontját, 16. számú mellékletét, 18. számú melléklet b) pontját és 24. számú melléklet A) pontját a 2010. évről összeállított költségvetési beszámoló elkészítésekor is alkalmazni kell.

(4)⁴⁵⁸ E rendeletnek az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 369/2011. (XII. 31.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit először a 2012. évről készített beszámolókra kell alkalmazni, – az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel.

(5)⁴⁵⁹ E rendeletnek az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 369/2011. (XII. 31.) Korm. rendelettel megállapított 1. § (1) bekezdés i) alpontját, 11. § (4a) bekezdését, 34. § (7) bekezdését, 40. § (2) bekezdés e) pontjának ee) alpontját, 8. számú melléklet F) pontját, 14. számú mellékletét a 2011. évről összeállított költségvetési beszámoló elkészítésekor is alkalmazni kell.

(6)⁴⁶⁰ Az önkormányzati alrendszerbe tartozó elemi költségvetés készítésére nem kötelezett önállóan működő költségvetési szervek 2011. évi tevékenységükről és vagyoni helyzetükről a 7. § (1) bekezdés szerinti éves elemi költségvetési beszámoló készítési kötelezettségnek elkülönítetten is kötelesek eleget tenni, a 2012. évi átszervezések előkészítése érdekében.

55. §⁴⁶¹ (1) E rendeletnek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit először a 2013. évről készített beszámolókra kell alkalmazni.

(2) Az államháztartás szervezete a 2013. január 1. és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelet hatálybalépése⁴⁶² közötti időszakra vonatkozó könyvvezetését az e rendeletnek az államháztartásról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 74/2013. (III. 11.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezései alapján 2013. március 31-ig módosítja.

(3)⁴⁶³ E rendeletnek az államháztartás szabályozásával összefüggő egyes rendeletek módosításáról szóló 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit először a 2013. évi féléves költségvetési beszámolókra kell alkalmazni.