GK BH 2000/255
GK BH 2000/255
2000.06.01.
A kisebbségi települési önkormányzatok megszűnésének szabályai. A kisebbségi önkormányzatok megszűnése esetén vagyonuk a helyi önkormányzatok tulajdonába megy át, ezért a vagyon erejéig a helyi önkormányzatnak kell helytállnia [1990. évi LXIV. tv. 50/C. § (10)-(11) bek., 53. § (4) bek.; 1993. évi LXXVII tv. 21. § (1) bek., 22. § (1)-(2) bek., 23. § (1) bek., 25. § (1) bek., 60. § (4) bek.; Pp. 111. § (1) bek., 130. § (1) bek. e) pont, 157. § a) pont, 158. § (1) bek.].
A felperes - az alperes által benyújtott pályázat alapján - 1996. július 10-én kötött támogatási szerződésben 130 000 Ft támogatást folyósított az alperesnek. A fizetési meghagyással indult, majd az alperes ellentmondása folytán perré alakult eljárásban a felperes előadta, hogy az alperes a támogatást a megállapodástól eltérő célra, illetve módon használta fel, ezért módosított keresetében 79 419 Ft tőke, ennek 1997. június 21-től járó, a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő késedelmi kamata és a perköltségek megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú városi bíróság az 1998. március 11-én kelt ítéletében az alperest a kereset szerint marasztalta.
A másodfokon eljárt megyei bíróság végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a felek között folyamatban lévő pert a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének e) pontja, illetve 157. §-ának a) pontja alapján megszüntette, egyben az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-ának (1) bekezdése szerint hatályon kívül helyezte. A végzését azzal indokolta, hogy az alperes jogi képviselője a másodfokú eljárásban bejelentette az alperes 1998. június 18-án történt megszűnését. Ezt az alperes ugyanezen a napon tartott rendkívüli ülésén felvett jegyzőkönyvével igazolta, amelyben az ott jelenlévők rögzítették, hogy az alperes létszáma a törvény szerinti „határ” alá csökkent, ezért működésképtelenné vált, ami a megszűnését jelenti. A másodfokú bíróság a megszűnt gazdálkodó szervezet ellen folyamatban lévő pert ezért megszüntette.
A végzés ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben a megyei bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróságnak az eljárás folytatására és újabb határozat hozatalára történő utasítását kérte. A felülvizsgálati kérelem benyújtására okot adó jogszabálysértést abban jelölte meg, hogy a másodfokú bíróság jogsértően alkalmazta a Pp. 251. §-ának (1) bekezdésében, 130. §-a (1) bekezdésének e) pontjában és 157. §-ának a) pontjában írt rendelkezéseket. Álláspontja szerint az elsőfokú eljárás befejezéséig az alperes megszüntetésére nem került sor, ezért legfeljebb az eljárás félbeszakadását lehetett volna megállapítani, a per megszüntetésének nem voltak meg a Pp. 157. §-ában írt feltételei.
Előadta továbbá, hogy a másodfokú bíróság nem vizsgálta, valóban sor került-e az alperes megszűnésére. Nem tisztázta, hogy az alperes közvetlen avagy közvetett módon jött-e létre, annak ellenére, hogy e kérdésnek a kisebbségi önkormányzat megszűnése szempontjából jelentősége van. A kisebbségi önkormányzat egyébként is költségvetési szerv, és mint ilyen, jogi személy, ezért megszűnés esetén az erre rendszeresített nyilvántartásból törölni kell. Nem merült fel értékelhető adat arra, hogy az alperest a nyilvántartásból törölték volna. Nem tisztázta a másodfokú bíróság továbbá azt sem, hogy ha megszűnt is a kisebbségi önkormányzat, az jogutódlással vagy jogutód nélkül történt, és ha jogutód nélkül is szűnt meg, van-e olyan vagyona, amelyből a felperes követelése kielégíthető.
Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság végzésének hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
A Pp. 270. §-ának (2) bekezdése szerint - jogszabálysértésre hivatkozással - a per megszüntetéséről rendelkező jogerős végzés felülvizsgálatát lehet kérni.
A másodfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemmel támadott végzésével jogszabálysértéssel szüntette meg a felek között folyamatban lévő pert. Tény, hogy az alperes jogi képviselője bejelentette az alperes megszűnését, és ezt az 1998. június 18-án felvett jegyzőkönyv tartalmával kívánta bizonyítani. Arra helytállóan hivatkozott a másodfokú bíróság, hogy ha az alperes valóban megszűnt, úgy vele szemben érdemi döntés meghozatalának nincs helye. Ezért amennyiben az alperes megszűnésére a per megindítását megelőzően került volna sor, úgy vele szemben a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének e) pontja értelmében a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani. A bejelentés szerint azonban a megszűnésre az elsőfokú ítélet meghozatala után, de még a másodfokú ítélet megszületését megelőzően került sor, ezért az alperessel szemben a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja és 158. §-ának (1) bekezdése értelmében nem lehetett megszüntetni, ilyen esetben a Pp. 111. §-ának (1) bekezdése szerint az eljárás félbeszakadását lehetett volna megállapítani.
A perbeli esetben azonban az sem tisztázott, hogy valóban megszűnt-e az alperes, azaz hogy fennállnak-e az eljárás félbeszakadása megállapításának törvényi feltételei. Az alperes a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. tv. alapján létrehozott kisebbségi önkormányzat. A hivatkozott törvény 21. §-ának (1) bekezdése szerint az egyes kisebbségek kisebbségi települési önkormányzatokat avagy - közvetett vagy közvetlen módon létrejövő - helyi kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak létre. A kisebbségi települési önkormányzati képviselők közvetlen választása a törvény 23. §-ának (1) bekezdése szerint alkalmazandó, 1990. évi LXIV. tv. 51-54. §-aiban foglaltak szerint történik. Közvetett módon az 1993. évi LXXII. tv. 22. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint kisebbségi települési önkormányzat olyan módon jön létre, hogy - a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - a közvetlenül megválasztott önkormányzati képviselő-testület magát kisebbségi települési önkormányzatnak nyilvánítja, avagy az egyazon kisebbségek jelöltjeiből megválasztott önkormányzati képviselők legalább háromfős helyi kisebbségi önkormányzatot alapítanak. A törvény 25. §-ának (1) bekezdése szerint a kisebbségi önkormányzat jogi személy. Az 1990. évi LXIV. tv. 50/C. §-ának (10) bekezdése [ma (8) bekezdés] szerint, ha a közvetlen módon létrejött helyi kisebbségi önkormányzat képviselőjének megbízatása megszűnik, helyére a szavazatszám szerinti következő képviselő lép. Ha nincs több jelölt, az 1990. évi LXIV. tv. 53. §-ának (4) bekezdése szerint időközi választást kell kiírni. Nyilvánvaló tehát, hogy a közvetlen választás útján létrehozott kisebbségi önkormányzat a tagjai számának a törvényben írt mérték alá csökkenése miatt nem szűnhet meg.
A fenti törvény 50/C. §-ának (11) bekezdése [ma (9) bekezdés] szerint a közvetett módon létrejött helyi kisebbségi önkormányzat a taglétszámnak a törvényben meghatározott mérték alá történő csökkenése miatt megszűnhet ugyan, de ez esetben a vagyona az 1993. évi LXXVII. tv. 60. §-ának (4) bekezdése [ma (5) bekezdés] szerint a helyi önkormányzat tulajdonába megy át, ami viszont fedezetül szolgálhat a követelés kielégítésére.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a megyei bíróság másodfokú végzését a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése szerint hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gfv. I. 30.089/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás