26/2000. (BK 16.) BM utasítás

a Belügyminisztérium fejezethez tartozó költségvetési szervek elhelyezési szabályzatának kiadásáról^*

2000.09.21.

A Belügyminisztérium fejezethez tartozó költségvetési szervek elhelyezésének szabályozása érdekében az alábbi utasítást adom ki:

1. Az utasítás hatálya kiterjed a Központi Költségvetés rendszerében a Belügyminisztérium költségvetési fejezethez tartozó valamennyi költségvetési szervre.

2. A költségvetési szervek elhelyezésének rendjét a jelen utasítás mellékletét képező elhelyezési szabályzatban foglaltak tartalmazzák.

3. Ez az utasítás közzététele napján lép hatályba.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

Melléklet a 26/2000. (BK 16.) BM utasításhoz

Elhelyezési szabályzat

TARTALOMJEGYZÉK

I. FEJEZET AZ ELHELYEZÉSI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ SZERVEK RENDELTETÉSE ÉS FELADATAI

1. Az elhelyezési szervek alapvető feladatai

2. Az elhelyezési szakágazat szervei hatásköre

3. Az elhelyezési szakágazat ellátási és gazdálkodási köre

II. FEJEZET AZ INGATLAN FOGALMA, BIZTOSÍTÁSÁNAK MÓDJA

4. Az ingatlan fogalma, fajtái

5. Elhelyezési irányszámok, az elhelyezési igény meghatározása

6. Ingatlan vagyonkezelői jogának átvétele. Ingatlanvétel

7. Földterület igénybevétele, ingatlan kisajátítás

8. Ajándék ingatlan elfogadása

9. Ingatlanhasználat bérlet útján

10. Ingatlan biztosítása építési beruházással

III. FEJEZET INGATLANOKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS

11. A gazdálkodó szerv ingatlangazdálkodási feladatai

12. Helyiségek elosztása

13. A gazdálkodó szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan vagyonkezelői jogának átadása, ingatlan elidegenítése és cseréje

14. Az ingatlanok bérbeadása

15. Ingatlan átadás-átvételi, birtokbaadási eljárás lebonyolítása

IV. FEJEZET BM SZÁLLÁSOK, HÉTVÉGI PIHENŐK, FOGALMA LÉTESÍTÉSE ÉS ÜZEMELTETÉSE

16. A szállások fogalma

17. Szállások létesítése, kezelése, megszüntetése

18. A szállások igénybevétele

19. Térítési kötelezettségek a szállások használatáért

20. Hétvégi pihenők létesítése, kezelése

V. FEJEZET LAKÁSGAZDÁLKODÁSI RENDELKEZÉSEK

VI. FEJEZET AZ INGATLANOK NYILVÁNTARTÁSÁNAK RENDJE

22. Az ingatlanok nyilvántartása

23. Ingatlanok értéknyilvántartása

24. Ingatlan-nyilvántartási adatszolgáltatás

MELLÉKLETEK

1. SZ. MELLÉKLET

Elhelyezési irányszámok

2. SZ. MELLÉKLET

Felmérési vázlat

3. SZ. MELLÉKLET

Határőr kirendeltségek tervezési előírásai

4. SZ. MELLÉKLET

Az elhelyezési szabályzathoz kapcsolódó fontosabb jogszabályok jegyzéke

I. FEJEZET
AZ ELHELYEZÉSI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ
SZERVEK RENDELTETÉSE ÉS FELADATAI

1. Az elhelyezési szervek alapvető feladatai

A Belügyminisztérium és a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek elhelyezéséhez szükséges ingatlanok, lakások, épület-felszerelések biztosítása és gazdálkodás a meglevő ingatlanokkal, lakásokkal, elhelyezési anyagokkal. (Az utasítás hatálya nem érinti a külön jogszabályokban – lakástörvényben és rendeletben – meghatározott lakás és nem lakás célú helyiségek bérletének, illetőleg azok elidegenítésének szabályait).

Biztosítja

– az elhelyezéshez szükséges laktanyai, irodai, műszaki stb. elhelyezéseket (épületek, építmények, helyiségek),

– az elhelyezésekre szolgáló ingatlanok, épületek használatával, üzemeltetésével kapcsolatos közüzemi és egyéb szolgáltatásokat,

– az anyagok, járművek tárolására, javítására szolgáló elhelyezéseket,

– a kiképző, gyakorló és sporttereket, létesítményeket, földterületeket,

– a szolgálati lakásokat és szállásokat, egészségügyi és szociális létesítményeket és hétvégi pihenőket,

– az állatok elhelyezéséhez szükséges épületeket.

Ellátja

– az ingatlan- és lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat,

– a vagyonkezelésükben levő ingatlanok előírás szerinti kezelését,

– beszerzi a szükséges elhelyezési anyagokat,

– végrehajtja az előírt ellenőrzéseket,

– vezeti az előírt nyilvántartásokat.

2. Az elhelyezési szakágazat szervei hatásköre

a) Minisztériumi irányító szerv a BM Műszaki Főosztály

Általános feladatait a Főosztály ügyrendje határozza meg.

– Irányítja az ingatlanok hasznosításával összefüggő tevékenységet, ennek keretében esetenként, vagy ismétlődő rendszerességgel beszámolási kötelezettséget állapít meg.

– Összesíti és előterjeszti a jogszabályban, felsőbb szintű szabályozásokban meghatározott, összegzett értékeléseket, beszámolókat és adatszolgáltatásokat.

– Elvégzi, illetve meghatározott esetekben kezdeményezi az ingatlanok hasznosításához szükséges belügyi szervek közötti, valamint más szervekkel való egyeztetéseket.

– Javaslatot terjeszt elő az ingatlanok hasznosítására, azok nyilvántartásból való törlésére.

– Ellenőrzi az ingatlan hasznosítási tevékenység törvényességét.

– Intézkedik a vagyonkezelő kijelölésére.

– Kapcsolatot tart, egyeztet az állami vagyon hasznosításában érdekelt más állami szervekkel, helyi önkormányzatokkal, illetve közigazgatási szervezetekkel.

– Gondoskodik a Belügyminisztériumot megillető jogok és követelések érvényesítéséről.

– Engedélyezésre előterjeszti az ingatlanokkal kapcsolatos megállapodásokat, szerződéseket, adott esetekben jóváhagyja azokat.

– Kezdeményezi a szükséges szabályozások kiadását.

– Felügyeli, ellenőrizteti, illetve ellenőrzi a belügyi szervek ingatlan-gazdálkodási tevékenységét, szükség esetén kezdeményezi egyes ingatlanok ideiglenes hasznosítását.

b) A minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetek, a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló (középirányító) szervezetek.

Feladataik:

– A hatáskörükbe tartozó szervek által használt ingatlanok kihasználtságának vizsgálata, a rendeltetésszerű használat biztosítása, intézkedés a szolgálati elhelyezésre, felesleges helyiségek más célra való felhasználására, a saját hatáskört meghaladó esetekben javaslattétel.

– Az elhelyezési igények kielégítése érdekében az irányítása alá tartozó szervek vagyonkezelésébe, használatába, bérbevételére, beruházás megvalósítására tett javaslatok szükségességének vizsgálása, a megalapozatlan igények elutasítása, az indokoltak kielégítésére javaslat készítése.

– Az épületek átadására, cseréjére, rendeltetéstől eltérő célokra való felhasználására vonatkozó kérelmek elbírálása, a megalapozatlan igények elutasítása, az indokoltnak ítélt igény engedélyezésére javaslat készítése.

– Az irányításuk alá tartozó szervek részére az ingatlanokkal, lakásokkal való gazdálkodást érintő, a szakágazat ellátását javító sajátos, a minisztériumi irányító szerv által kiadott és az érvényben lévő, kapcsolódó egyéb jogszabályi előírásokkal összhangban levő intézkedések, utasítások kiadása.

– Külön jogszabályban meghatározott lakásügyi feladatok ellátása.

– A jogos épület-átalakítási, lakáskialakítási, melléképületi és egyéb építményi bontási javaslatok végrehajtásának engedélyezése az Építési Szabályzatban foglaltak szerint.

– Hétvégi pihenők, szállások létesítésére, megszüntetésére vonatkozó javaslatok elbírálása, szükség szerinti felterjesztése, a meglévők szabályszerű működésének ellenőrzése.

– Nyilvántartás vezetése az irányításuk alá tartozó szervek vagyonkezelésében (használatában) levő ingatlanokról és lakásokról.

– A kiadott szabályzatok, rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése.

c) Önálló és részben önálló költségvetési vagyonkezelő szerv (a továbbiakban: vagyonkezelő szerv) elhelyezési szakágazata:

Feladatai:

– Gyakorolja a vagyonkezelőt megillető jogokat és kötelezettségeket, ennek keretében gondoskodik a Belügyminisztériumot megillető jogok és követelések érvényesítéséről.

– Előkészíti és engedélyezésre előterjeszti az ingatlanokkal kapcsolatos megállapodásokat, szerződéseket, adott esetekben jóváhagyja azokat.

– Ingatlancserék kezdeményezése és lebonyolítása, ingatlanok biztosítása bérlet útján.

– Ingatlanok vagyonkezelésbe vételének, illetőleg vagyonkezelésükben lévő ingatlanok átadásának kezdeményezése, a szerv részére feleslegessé vált épületek, földterületek és egyéb ingatlanok hasznosítására, elidegenítésére javaslattétel.

– A vagyonkezelésében lévő szállások (hétvégi pihenők) üzemeltetéséről, karbantartásáról, felújításáról való gondoskodás, szállások létesítésére és megszüntetésére javaslat készítés.

– A vagyonkezelésben lévő ingatlanok közüzemi szolgáltatásainak önállóan, vagy közüzemi vállalatok útján történő biztosítása.

– A vagyonkezelésben lévő épületek tűzvédelmének, a tűzvédelemhez szükséges eszközöknek, anyagoknak a biztosítása, a tűzvédelmi előírások betartásának ellenőrzése.

– A vagyonkezelésben lévő ingatlanok és bérlemények nyilvántartása, a bekövetkezett változások nyilvántartáson történő átvezetése. Az ingatlanokról adatszolgáltatások, statisztikai jelentések készítése, felterjesztése.

– A különböző szintű ellenőrzésekben való részvétel, és gondoskodás az Elhelyezési Szabályzat, valamint a vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásáról.

3. Az elhelyezési szakágazat ellátási és gazdálkodási köre

a) Ingatlanok (telek, meghatározott nagyságú földterület, a rajta levő épületek és építmények).

Ezek fogalomkörébe tartoznak:

– irodaházak és laktanyaépületek,

– iskolai elhelyezések,

– lakóépületek, lakások,

– szállások, hétvégi pihenők, egészségügyi és szociális létesítmények, tartalék vezetési pontok,

– közösségi szállások,

– állatok elhelyezésére szolgáló létesítmények,

– anyagok, technikai eszközök, gépjárművek tárolására és javítására szolgáló épületek,

– a kiképző-, gyakorló terek, sportlétesítmények és lőterek,

– egyéb épületek és építmények, műtárgyak (pl.: kút, derítő, híradástechnikai berendezések stb.)

b) Szolgáltatások:

– villamosenergia-ellátás,

– vízellátás,

– gázellátás (hálózati, vagy egyedi),

– kéményseprés,

– szennyvízkezelés, (csatorna, szennyvízülepítő, derítő stb.)

– takarítás, szemételszállítás,

– fűtés (táv, központi, egyéb),

– egyéb szolgáltatások.

c) Az ingatlanok rendeltetésszerű használatához szükséges berendezések, felszerelések, valamint az azok kezeléséhez és karbantartásához, illetve javításához szükséges anyagok.

Az elhelyezési anyagok gazdálkodási rendjét külön szabályzat tartalmazza.

II. FEJEZET
AZ INGATLAN FOGALMA, BIZTOSÍTÁSÁNAK MÓDJA

4. Az ingatlan fogalma, fajtái

a) Elhelyezési szempontból ingatlannak minősül a telek (földterület) a rajta levő épületekkel és egyéb építményekkel, azok gépészeti berendezéseivel, tartozékaival együtt. A telek (földterület) abban az esetben is ingatlannak minősül, ha azon épület, építmény stb. nincs (pl.: gyakorlótér, lőtér stb.).

b) Az épület olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben, vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel

– az állandó, időszakos, vagy idényjellegű tartózkodás,

– az üzemi termelés,

– az anyag- és terméktárolás

feltételeit biztosítja.

Egyedi épületnek minősül bármely szabadon álló épület, összekapcsolt szerkezeteknél (pl. ikerházak és sorházak) bármely egység, amely a többitől a tetőtől a pincéig tűzfallal van elválasztva. Tűzfal hiányában az összekapcsolt épületek akkor tekintendők egyedi épületnek, ha külön-külön hozzáférhetők (saját bejáratuk van), saját közüzemi berendezésekkel (víz, gáz stb.) rendelkeznek, valamint egymástól elkülönülten használhatók. Technikai okokból az épületekhez tartoznak azok az önállóan használható felszín alatti építmények is, amelyekbe személyek belépése biztosított és emberek, állatok, vagy tárgyak megóvására alkalmasak, vagy ilyen céllal készültek (pl. föld alatti óvóhelyek, kórházak, bevásárló központok és üzemek, valamint mélygarázsok).

Az épületek két csoportba oszthatók: lakóépületek és nem lakóépületek

– lakóépületek: olyan épületek, amelyeknek legalább 50%-át lakás céljára használják. Amennyiben a hasznos alapterület kevesebb, mint 50%-át használják lakás céljára, az épület a nem lakóépületek közé tartozik, rendeltetésének megfelelően.

– nem lakóépületek: olyan épületek, amelyeket elsősorban nem lakás céljára használnak.

c) Az épület hasznos alapterülete az épület használati céljával azonos célú területeiből áll, függetlenül azok épületen belüli helyétől. A hasznos alapterületbe nem tartozik bele:

– az épületszerkezetek által elfoglalt terület (pl. határoló szerkezetek, támaszok, oszlopok, pillérek, aknák, kémények),

– segédberendezések üzemi területe (pl. épületgépészeti, technológiai berendezések, fűtő és légkondicionáló berendezések, áramfejlesztők területe),

– átjárók (pl. lépcsőházak, felvonók, mozgólépcsők).

A lakóépületek hasznos alapterületéhez tartoznak a lakóegységek tulajdonosai, bérlői által használt konyhák, nappalik, hálószobák és mellékhelyiségek, pincék és közös használatú helyiségek.

d) Az építmény olyan végleges, vagy ideiglenes rendeltetéssel megvalósított, az ingatlanhoz kapcsolódó műszaki alkotás, épület, egyéb építmény (műtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén, vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre, a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire való szétbontás útján távolítható el, ezáltal azonban eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik.

Az építmény fogalmába tartoznak azok a víz-, villany-, gáz- és csatornázási vezetékek, fűtési, szellőző, légkondicionáló berendezések, felvonók, kerítések, kapuk stb., amelyek az építmény használhatóságát és ellátását biztosítják (épületgépészeti berendezések, tartozékok is). Nem tartoznak az építmény fogalmába az építményen belül, vagy az építményre felszerelt technológiai célú gépek, berendezések.

e) Egyéb építmény (műtárgy): minden, épületnek nem minősülő építmény (ide tartoznak az utak, vasutak, különböző vízi építmények, vezetékek stb.)

f) Épülettartozékok, tárgyak, amelyek az épületekbe, építményekbe beépítésre kerültek, azok használhatóságát biztosítják (pl.: ajtó, ablak, cserépkályha, redőny, beépített fürdőkád, WC-csésze stb.)

5. Elhelyezési irányszámok, az elhelyezési igény meghatározása

A belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló (középirányító) szervek parancsnokai, vezetői külön utasításban határozhatják meg az elhelyezési normatíváikat, a jelen Szabályzat 1. sz. függelékében foglaltak alapján, figyelembe véve a helyi sajátosságokat.

6. Ingatlan vagyonkezelői jogának átvétele. Ingatlanvétel.

a) A BM szervek elhelyezési igényének kielégítése történhet más állami szerv kezelésében álló – állami tulajdont képező és a vagyonkezelő szerv részére felesleges – épület (ingatlan) átvételével. Ez esetben a vagyonkezelői jog átadása ellenében az átadó meghatározott ellenszolgáltatást kérhet.

b) Ingatlan vagyonkezelői jogának térítés ellenében történő átvételére akkor kerülhet sor, ha az alkalmas, vagy gazdaságosan alkalmassá tehető a gazdálkodó szerv indokolt elhelyezési igényének kielégítésére, átvételét a minisztériumi irányító szerv írásban engedélyezi és a szükséges pénzügyi fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll.

c) Az elhelyezési szükséglet kielégíthető ingatlanvétellel is. Feltétele, hogy az ingatlan gazdaságosnak minősülő költségráfordítással, végleges jelleggel megfeleljen az elhelyezés céljaira.

d) Ingatlanvételt a gazdálkodó szerv vezetője kezdeményezheti, lebonyolítása az irányadó jogszabályi, belügyminiszteri utasításban rögzített előírásoknak megfelelően történhet.

7. Földterület igénybevétele, ingatlan kisajátítás

Közérdekű célra ingatlan tulajdonjogát a vonatkozó jogszabály előírásai alapján kisajátítással akkor lehet megszerezni, ha az adásvétel útján nem lehetséges. A szolgálati célra szükséges földterületek megszerzését a gazdálkodó szerv vezetője kezdeményezheti.

8. Ajándék ingatlan elfogadása

A vagyonkezelő szerv vezetője értékhatártól függően a belügyi szabályzók előírásainak megfelelően fogadhat el ajándékot.

9. Ingatlanhasználat bérlet útján

Az elhelyezési igények kielégítése bérlet útján is megoldható.

A bérlemény lehet épület, telek vagy épületrész (helyiségek) és azt bérelni lehet bármely, a bérbeadásra jogosult szervtől vagy magánszemélytől. Az elhelyezések bérlet útján történő biztosítása és ennek érdekében az elhelyezésre alkalmas bérlemény felkutatása, a tulajdonossal (kezelővel) való megegyezés, a bérleti szerződés megkötése a gazdálkodó szerv feladata.

10. Ingatlan biztosítása építési beruházással

a) Építési jellegű beruházás igényelhető, ha a vagyonkezelő, vagy a középirányító szerv, vagy valamely egységének elhelyezési szükséglete kizárólag új létesítmény megvalósításával, vagy a meglevő épület bővítésével (toldalék építése, emeletráépítés stb.) elégíthető ki.

b) Az új objektum építésére, a meglevő ingatlan bővítésére vonatkozó beruházási igény indoka lehet:

– az elhelyezésre szolgáló ingatlan (épületek) avultsága, amikor a meglevő objektum felújítással, korszerűsítéssel gazdaságosan már nem tehető alkalmassá az adott szerv céljaira,

– új szerv, hivatal szervezése (felállítása), amelynek elhelyezésére ingatlan nem áll rendelkezésre,

– meglevő szervek létszámának emelése, amelynek következtében az elhelyezésre szolgáló objektum szűkössé válik,

– az anyagi-, technikai-, híreszközök, a javító-karbantartó bázis fejlesztése, a szolgálati állatok számának növelése, amelyek következtében különböző jellegű helyiségek létesítése válik szükségessé,

– az iskolai hallgatói létszám növelése, vagy egyéb új kiképzési igény jelentkezése, amely a meglevő iskolai elhelyezés bővítésének, új iskola építésének szükségességét eredményezi stb.

c) A 10. § b) pontban foglalt esetekben – az első bekezdés kivételével – az átszervezésre, fejlesztésre vonatkozó javaslat megtétele előtt kell vizsgálni az elhelyezési lehetőségeket, az esetleges beruházási igényeket, azok költségkihatását. Amennyiben a javasolt szervezeti változás, fejlesztés bármilyen építési beruházás, korszerűsítés megvalósítását igényli, az előterjesztés elkészítése előtt – az építési, beruházási lehetőségek tekintetében – ki kell kérni a minisztériumi irányító szerv előzetes véleményét. A vélemény megkérése a szervezési-fejlesztési javaslatot előterjesztő szerv feladata.

Az olyan szervezési, vagy fejlesztési javaslatokhoz, amelyek elfogadásuk esetén építési beruházás, korszerűsítés megvalósítását igénylik, a döntéshez

– a költségkihatások megismerése és a megvalósítási lehetőségek figyelembevétele miatt – mellékelni kell a minisztériumi irányító szerv erre vonatkozó véleményét is.

A központi, vagy felsőbb szintű elhatározásból eredő és bővítési, beruházási követelményekkel járó szervezeti változásokat, fejlesztéseket a minisztériumi pénzügyi, műszaki szerveivel előzetesen egyeztetni kell.

III. FEJEZET
INGATLANOKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS

11. A gazdálkodó szerv ingatlangazdálkodási feladatai

a) Gondoskodnia kell a használatában lévő, állami tulajdont képező ingatlanok vagyonkezelésbe vételéről és e jognak a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba – a Magyar Állam tulajdonjoga és a gazdálkodó szerv vagyonkezelői jogának – történő bejegyzéséről.

b) Gondoskodnia kell a vagyonkezelésében levő épületek állagmegóvásáról, azok tervszerű felújításáról, karbantartásáról, az erre vonatkozó külön rendelkezések (Építési Szabályzat) alapján.

Gondoskodnia kell a vagyonkezelésében levő és hasznosítható földterületek műveléséről, továbbá gondoskodnia kell az ingatlanok rendeltetésszerű használatáról.

c) A rendelkezésre álló ingatlanokban levő férőhelyeket a szükségletnek megfelelően el kell osztania a gazdálkodó szervhez tartozó szervezeti részlegek, egységek, alegységek között.

d) Kezdeményeznie kell az elhelyezésre nem szükséges épületek hasznosítását, esetleg elidegenítését.

e) Képviselnie kell a BM, illetve a vagyonkezelő szerv érdekeit az állami, társadalmi szervek, gazdálkodó stb. szervezetek előtt, amelyekkel tevékenysége során kapcsolatba kerül.

f) A minisztériumi irányító szervhez – tevékenységi köre tekintetében – nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséggel tartozik a Szabályzat vonatkozó előírásai és eseti rendelkezések alapján.

12. Helyiségek elosztása

a) A rendelkezésre álló helyiségek elosztása a gazdálkodó szerv vezetőjének hatáskörébe tartozik.

A BM központi szerveinél, ezt a jogkört a főosztályok, igazgatóságok, hivatalok és az osztályok vezetői, a Közigazgatási Hivataloknál azok vezetői gyakorolhatják, a saját elhelyezésüket illetően.

b) Amennyiben egy ingatlanon belül több gazdálkodó szervnek minősített szerv van elhelyezve, illetve több szervet kell elhelyezni és a férőhelyek tekintetében nem jött létre megegyezés, akkor a rendelkezésre álló helyiségeket a gazdálkodó szervek vezetőinek bevonásával a közvetlen felettes gazdasági szervnek, illetve felső fokon a minisztériumi irányító szerv előterjesztésében a közgazdasági helyettes államtitkárnak kell az érintett gazdálkodó szervek között elosztania.

c) Azokon a helyeken, ahol a gazdálkodó szerv több épülettel rendelkezik és az épületek nem teljes mértékben kihasználtak, az egyes szerveket a legmegfelelőbb épületbe kell összevonni és egyidejűleg intézkedni kell a felesleges épület további hasznosítására.

d) A valamilyen okból feleslegessé váló, megüresedett épülettel, vagy a kihasználatlan helyiségekkel elsősorban a vagyonkezelő szerv, vagy ha részére az nem szükséges, más BM szerv elhelyezési igényét kell kielégíteni.

e) A gazdálkodó szerv a megüresedett épületet mindaddig őriztetni köteles, amíg a további használat ügyében döntés nem történik, azt más gazdálkodó szerv, vagy állami szerv át nem veszi. Ez alatt az idő alatt felelős az épület megóvásáért, az épület-felszerelések, beépített épület-berendezési tárgyak megőrzéséért.

f) A minisztériumi irányító szerv valamennyi BM szervnél, a középirányító szerv az irányítása alá tartozó szerveknél, a BM Központi Gazdasági Főigazgatóság az irányítása alá tartozó és a BM központi szerveknél jogosult az elhelyezések felülvizsgálatára, valamint a nem megfelelő (aránytalan) – egyes szerveknél az igényekkel szembeni kedvezőbb, más egységeknél zsúfoltságot okozó – elosztás megváltoztatására, illetve a módosítás kezdeményezésére.

A minisztériumi irányító szerv és a BM KGF ezt a jogkörét a BM központi szervek vonatkozásában, a felülvizsgálattal érintett főosztályok vezetőivel egyetértésben gyakorolhatja. Véleményeltérés esetén az elosztás kérdésében a BM közgazdasági helyettes államtitkára dönt.

13. A gazdálkodó szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan vagyonkezelői jogának átadása, ingatlan elidegenítése és cseréje

a) Az állami tulajdont képező és a szerv vagyonkezelésében levő ingatlan vagyonkezelői jogáról való lemondásra, vagy az ingatlan elidegenítésére akkor tehető javaslat ha:

– az objektumra a gazdálkodó szerv nem tart igényt,

– az értékesítéssel helyben, vagy más községben (városban) a gazdálkodó szerv egyéb indokolt elhelyezési szükséglete kielégíthető,

– az ingatlan belügyi célokra távlatilag sem kell és annak vagyonkezelésben tartása gazdaságtalan.

Az ingatlan értékesítésének eljárási rendjét, illetve az értékesítéséből származó bevétel felhasználását és egyéb kötelezettségek meghatározását az Államháztartási Törvény és kapcsolódó jogszabályai, a mindenkori Költségvetési Törvény előírásai, valamint külön BM Utasítás tartalmazzák.

b) A gazdálkodó szerv vagyonkezelésében levő ingatlanok kezelői jogának átadása állami szerv javára történhet. Önkormányzatnak, szövetkezetnek, társadalmi szervezetnek vagy magánszemélynek állami tulajdont képező ingatlan kezelői jogát átadni nem lehet. Utóbbiak vétellel, vagy csere útján szerezhetnek tulajdonjogot, a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eljárás betartása mellett.

c) Az ingatlan vagyonkezelői jogának más állami (költségvetési) szerv javára történő átadása kizárólag belügyminiszteri egyetértéssel jöhet létre. A 13. § a) pontban meghatározott feltételek egyikének fennállása esetén az előzetes megállapodás megkötését az átvevővel a gazdálkodó szervnek kell kezdeményeznie, s a szolgálati út betartásával felterjesztenie a BM Műszaki Főosztályra.

d) Ha az ingatlan vagyonkezelői jogának átadása térítés mellett történik, a megállapodás megkötése előtt annak forgalmi értékére ingatlanforgalmi szakértőtől értékbecslést kell kérni, amely a vagyonkezelő ajánlatának alapját képezi.

Az ingatlanforgalmi szakértővel a becslés során külön-külön értéket kell megállapíttatni a telekre és az egyes épületekre, beleértve az építményeket is. Az előzetes megállapodásban meg kell határozni az ellenszolgáltatás mértékét, módját és pontos idejét is.

e) A vagyonkezelésben levő ingatlanok vagyonkezelői jogáról való lemondást a gazdálkodó szerv vezetője kezdeményezheti. A javaslatot a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően kell összeállítani és szolgálati úton a BM Műszaki Főosztály részére kell megküldeni a szükséges engedélyek beszerzése céljából.

A gazdasági szerv vagyonkezelésében levő ingatlanok (épületek) a vonatkozó jogszabályi előírások alapján idegeníthetők el.

A vagyonkezelésben levő – az előzőek szerint elidegeníthető – ingatlan, nem állami tulajdonban levő ingatlannal is elcserélhető, ha

– az önkormányzati, a szövetkezeti, vagy személyi tulajdonban levő ingatlanra szolgálati lakás céljára, vagy más BM elhelyezési igény kielégítése miatt van szükség,

– a BM szerv elhelyezésére szolgáló, bérleményként használt – nem állami tulajdont képező – házingatlant a gazdálkodó szerv állami tulajdonba javasolja venni és rendelkezik csereként felkínálható BM kezelésben levő állami tulajdont képező ingatlannal, továbbá a cserével a tulajdonos is egyetért.

Mind az eladás útján, mint a cserével elidegenítésre kerülő ingatlant ingatlanközvetítővel fel kell értékeltetni.

Csere esetén ha az ingatlanok értéke nem azonos, az értékkülünbözetet ki kell egyenlíttetni.

Az elidegenítéssel és a cserével kapcsolatos javaslattétel a gazdálkodó szerv vezetőjének a feladata.

A gazdálkodó szerv az előkészítés során az értékesítésre, vagy cserére vonatkozóan kötelező nyilatkozatot nem tehet, a vevőket olyan anyagi ráfordításra nem késztetheti, amelyek az ügylet meghiúsulása esetén átháríthatók lennének.

A gazdasági szerv vagyonkezelésében lévő épületek, ingatlanok egymás közötti cseréje – a minisztériumi irányító szerv egyidejű értesítése mellett – az érintett szervek hatáskörébe tartozik.

14. Az ingatlanok bérbeadása

Az átmenetileg kihasználatlan és nélkülözhető ingatlanokat, vagy azok egy részét más állami szervnek, társadalmi szervezetnek, szövetkezetnek, gazdálkodó szervezetnek, vállalkozónak át lehet engedni, ha a bérbeadás a vagyonkezelő érdeke. Ilyennek minősül főleg a belügyi dolgozókat ellátó szolgáltató, kereskedelmi vállalat, Kft., GT stb. elhelyezése (pl.: büfé, közért stb.).

A bérbeadás együttes feltétele:

– hogy a helyben levő BM szervek elhelyezési igénye teljes mértékben kielégített legyen,

– és a helyiségek „külső” szerv általi használata a szolgálati feladatok ellátását ne zavarja,

– továbbá más belügyi szerv az elhelyezése céljából ne jelezzen igényt az ingatlan használatára.

15. Ingatlan átadás-átvételi, birtokbaadási eljárás lebonyolítása

a) Ingatlan átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni:

– az ingatlanban elhelyezett egység parancsnoka (vezetője) személyében bekövetkezett változás esetén,

– ha a gazdálkodó szerv más BM szervnek, vagy egyéb szervnek ingatlant (ingatlanrészt) átad, vagy átvesz ideiglenesen, vagy véglegesen. A szerződés jóváhagyásáig az ingatlant birtokba adni nem lehet.

b) Az ingatlanok átadása, átvétele, birtokba adása esetén jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza:

– az ingatlan pontos meghatározását (helység, utca, házszám, hrsz., rendeltetését, az épületek darabszámát),

– az épületbe beépített felszerelési tárgyakat (pl.: WC, mosdó, fürdőszoba berendezés, ajtó, ablak, kályha stb.) darabszám szerint és azok állapotát,

– az épület üzemeltetésére szolgáló gépi felszerelések, berendezések, beépített konyhai felszerelések darabszámát és azok állapotát,

– az épület külső és belső állapotának leírását,

– a jegyzőkönyv felvételének időpontjában tapasztalható esetleges hiányosságokat és azt, hogy azokért személy szerint ki a felelős,

– az ingatlan nyilvántartásával kapcsolatban átadott okmányok felsorolását,

– az átadás napján leolvasott mérőállásokat,

– a megvalósulási, illetve állapotterv dokumentációt,

– az ingatlanra vonatkozó egyéb megállapodásokat,

– az ingatlanban elhelyezett egység parancsnoka, vezetője aláírását.

IV. FEJEZET
BM SZÁLLÁSOK, HÉTVÉGI PIHENŐK, FOGALMA LÉTESÍTÉSE ÉS ÜZEMELTETÉSE

16. A szállások fogalma

a) A Belügyminisztérium szerveinél

aa) – közösségi: az idegenrendészeti eljárás alá vont külföldi állampolgárok ideiglenes elhelyezésére

ab) – legénységi,

– férfi és női átmeneti,

– családos, valamint

– garzonszállás (férfi, női, házaspári) létesíthető és üzemeltethető.

A BM tanintézeteinél (iskoláin) létesített kollégiumi elhelyezésekre a női és nőtlen szállásokra meghatározott előírásokat kell értelemszerűen alkalmazni.

b) Közösségi szállás a határőr igazgatósági székhely területén kell a helyét kijelölni úgy, hogy az épületnek, épületrésznek külön bejáratot kell biztosítani, valamennyi ablakát vasráccsal kell ellátni. A szállás épületéhez (épületrészéhez) sétáló udvart kell kijelölni, amelyet kerítéssel kell elválasztani. A közösségi szállás kiszolgáló állománya által és a külföldi elhelyezettek által használt épületrészeket zárható ajtóval ellátott vasráccsal kell elválasztani.

c) A legénységi szállás a bentlakásra nem kötelezett hivatásos legénységi és tiszthelyettesi, nőtlen állomány csoportos, ideiglenes elhelyezésére szolgál.

A szállást abban a szolgálati (kirendeltségi) épületben kell létesíteni, amelyben a nőtlen beosztott szolgálatát teljesíti. Az elhelyezést úgy kell kialakítani, hogy az ott lakók körlete a munkaszobáktól elkülönített legyen.

Igénybevételéért térítési díjat nem kell fizetni.

Az iskolai hallgatók elhelyezésére szolgáló hálókörletek, kollégiumi elhelyezések a jelen szabályzatban foglaltak alkalmazása szempontjából nem tekinthetők legénységi szállásnak.

d) Női és nőtlen szálló az egyedülálló nő, illetve férfi hivatásos, közalkalmazotti, köztisztviselői állomány elhelyezésére szolgál. Rendeltetése, hogy a szolgálat, illetve beosztás ellátása érdekében ideiglenes jelleggel szálláslehetőséget biztosítson azoknak, akik helyben lakással nem rendelkeznek és felvételük, vagy áthelyezésük időpontjában elszállásolásukat saját maguk megoldani nem tudják.

A szállást a hivatali épülettől független körletben, végleges jelleggel kell létesíteni.

Használatáért térítési díjat kell fizetni.

e) A családos szállás elsősorban a belügyi főiskolai (pl.: Rendőrtiszti Főiskolai) hallgatók részére létesíthető, azoknak a vidéki hallgatóknak átmeneti elhelyezésére, akik eredeti szolgálati helyükön rendelkeznek ugyan lakással, de egészségügyi, szociális vagy egyéb méltányolható ok miatt a család együttes elhelyezése indokolt. Családos szállást önálló elhelyezésben, vagy a szolgálati körlettől leválasztva, közvetlen utcai megközelítési lehetőséggel kell létesíteni.

Használatáért térítési díjat kell fizetni.

f) A garzonszállás a szolgálati helyén önálló lakással nem rendelkező, de a szállással azonos helységben szolgálatot teljesítő állomány átmeneti lakásszerű elhelyezésére szolgál.

A garzonszállást a hivatali épülettől függetlenül végleges jelleggel és a rendeltetésének megfelelő feltételekkel és céllal kell létesíteni.

A férfi és női, valamint a házaspári lakóegységeket egymástól jól elkülöníthető – lehetőség szerint – önálló egységként kell kialakítani. Használatáért térítési díjat kell fizetni.

A BM szervek használatában levő, de kategóriába nem sorolt szállás elhelyezéseket a biztosított feltételek és szolgáltatások alapján a hozzájuk legközelebb eső kategóriába kell sorolni és a követelményeket értelemszerűen meghatározni.

17. Szállások létesítése, kezelése, megszüntetése

a) Közösségi szállás létesítése, megszüntetése a Határőrség Országos Parancsnoksága hatáskörébe tartozik.

b) Legénységi szállás létesítése és megszüntetése a gazdálkodó szerv parancsnokának hatáskörébe tartozik, aki egyben köteles gondoskodni a szállás üzemeltetéséről is.

Ahol a személyi állomány nemenkénti összetétele indokolttá teszi, saját hatáskörben létesíthető – a férfi körletektől elkülönített – női szállás is.

c) Női és nőtlen szállás létesítését és megszüntetését – férőhelyre való tekintet nélkül – a szállás létesítésében érdekelt gazdálkodó szerv írásbeli javaslata alapján a minisztériumi irányító szerv engedélyezi és egyidejűleg kijelöli az üzemeltető szervet is.

d) Családos szállás csak kivételesen indokolt esetben a gazdálkodó szerv írásbeli javaslata alapján a minisztériumi irányító szerv engedélyével létesíthető és szüntethető meg.

e) Garzonszállás a minisztériumi irányító szerv hatáskörében létesíthető és szüntethető meg, amely egyben gondoskodik a vagyonkezelő szerv kijelöléséről.

f) A szállások vagyonkezelője köteles gondoskodni a szállás elhelyezések karbantartásáról, felújításáról, a közüzemi szolgáltatásokról, a berendezési és felszerelési tárgyakkal való ellátásáról, továbbá a helyiségek tisztántartásáról.

A szállások üzemeltetője köteles a szálló házirendjét kidolgozni és azt közzétenni.

Legénységi szállásoknál a rend fenntartását és a feltételek biztosítását az egység parancsnokának hatáskörébe kell utalni.

A női és nőtlen szálló és ennél magasabb kategóriájú szállásoknál a rend fenntartására és a feltételek biztosítására a gazdálkodó szerv létszámkeretén belül gondnokot kell alkalmazni.

18. A szállások igénybevétele

a) A közösségi szállás kizárólag az idegenrendészeti eljárás alá vont külföldi állampolgárok ideiglenes elhelyezésére vehető igénybe.

b) A legénységi szállást az érintett alegységhez (kirendeltséghez) tartozó nőtlen (hajadon) hivatásos legénységi, vagy tiszthelyettesi állományba tartozó beosztottak vehetik igénybe.

Amennyiben a helységben női és nőtlen szállás nem működik – kivételesen és ideiglenesen – elhelyezhető a legénységi szálláson olyan nős férfi beosztott is, aki szolgálati helyén lakással nem rendelkezik és emiatt családjától távol élni kényszerül.

c) A szállásokra történő felvétel a szállást igénybe venni kívánó beosztott írásbeli kérelme alapján történhet. A szálló-beutalóhoz orvosi bizonyítványt kell csatolni, amelyben az orvos (a szolgálati hely szerint illetékes belügyi orvos) igazolja, hogy a kérelmező fertőző betegségben nem szenved. A kérelem alapján a szállást fenntartó gazdálkodó szerv parancsnoka, vagy az általa megbízott személy dönt a felvétel tekintetében.

d) A legénységi szállás igénybevételét meg kell szüntetni, ha az igénybevétel alapjául szolgáló ok megszűnt.

e) Női és nőtlen szálláson rendfokozatra és beosztásra való tekintet nélkül elhelyezhetők azok a nőtlen, vagy hajadon beosztottak, akik szolgálati helyükön lakással (főbérlet, albérlet stb.) nem rendelkeznek és a felvételi kérelem időpontjában maguknak lakáslehetőséget biztosítani nem tudnak.

Kivételesen elhelyezhető az átmeneti szálláson olyan nős (férjezett) beosztott is, aki családjától különélni kényszerül és lakásproblémájának megoldása belátható időn belül biztosítható.

A női- és nőtlen szálló beutalóhoz orvosi bizonyítványt kell csatolni, amelyben az orvos igazolja, hogy a kérelmező fertőző betegségben nem szenved.

Kérelem benyújtásának módjai:

Az elhelyezés iránti kérelmet a munkáltatói jogot gyakorló vezető közvetlenül küldi meg a beutalásra jogosult szervnek, vagy a kérelmező írásbeli kérelmét látja el javaslatával és azt továbbítja.

Az elhelyezés csak a tényleges szolgálati jogviszony tartamára biztosítható.

A beutalásra jogosult szerv vezetője és a kérelmező az elhelyezéskor egymással „Megállapodás”-t kötnek.

f) Felvétel tekintetében a beosztott közvetlen parancsnokának (vezetőjének) javaslata alapján a szállást fenntartó gazdálkodó szerv parancsnoka (vezetője), vagy az általa megbízott személy dönt.

g) A családos szállás nem minősül bérlakásnak, használatára a lakásbérlettel kapcsolatos jogszabályok nem alkalmazhatók, használatáért, a biztosított szolgáltatásokért meghatározott díjat kell fizetni.

h) A szállást a hallgató, illetve családja, a tanulmányi időszak befejezésével

– a vezető írásbeli felhívása alapján – 15 napon belül köteles elhagyni és fenntartott vidéki lakásába visszaköltözni, illetve új beosztási helyére költözni.

i) A tanulmányi időszak befejezésével az iskola vezetőjének köteleznie kell a hallgatót a családos szállás elhagyására. A tanulmányi időszak alatt az iskola vezetője akkor jogosult a szállás felmondására, ha a hallgató a szállás igénybevételénél nem tartja be az együttélés szabályait, vagy szolgálati viszonya megszűnik, vagy a szállásdíjat három egymást követő hónapban nem egyenlíti ki.

j) Ha a hallgató a tanulmányi időszak alatt önként lemond a családos szállásról, vagy annak elhagyására az iskola kötelezi, a hallgató köteles a szállást haladéktalanul elhagyni, kiüríteni. Ez esetben a hallgató részére az iskolai szálláskörletben biztosítható elhelyezés.

A garzonszállás nem minősül bérlakásnak, ezért használatára a lakásbérlettel kapcsolatos jogszabályok nem alkalmazhatók.

k) Szolgálati célú igénybevétel:

Egy hónap időtartamot meg nem haladó szolgálati célú igénybevétel is térítésköteles, melyet vagy a vezényelt a szállón számla ellenében egyenlít ki, vagy az elhelyezést kérő szerv számla alapján átutal a beutaló szerv Pénzügyi Osztályára. A fizetés módját a szállókérelemben rögzíteni kell.

l) A BM szervek vagyonkezelésében levő szállásokon – a legénységi szállás kivételével – előzetes írásbeli igénylés alapján biztosítani lehet a BM dolgozók és a velük közös háztartásban élő családtagok részére az eseti (de a 14 napot meg nem haladó időtartamú), térítéses igénybevételt.

Családtag részére szálláselhelyezés igénybevétele csak a BM dolgozóval együttesen engedélyezhető.

Az igénybevétel engedélyezése a férőhely felett rendelkező gazdálkodó szerv anyagi (elhelyezési) szolgálatának hatáskörébe tartozik.

Az elhelyezés kizárólag szabad lakóegységben (szobában) történhet. Törekedni kell arra, hogy az eseti igénybevétel a tartósan bentlakók nyugalmát ne zavarja.

19. Térítési kötelezettségek a szállások használatáért

A szállás használatáért, a biztosított szolgáltatásokért térítést kell fizetni.

A szálló térítési díj évente az üzemeltető szerv által kerül megállapításra, a tárgyévet megelőző tényleges üzemeltetési és szolgáltatási költségek alapján.

A beutalásra jogosult szerv a szállódíj változásáról az illetékes szerveket írásban, a szállón lakókat faliújságra történő kifüggesztés útján a változást megelőző 30 nappal előbb értesíti.

A megállapított térítési díjat a gondnok által meghatározott időben – legkésőbb minden hónap 8-ig – külön felszólítás nélkül kell a szállón lakónak, számla ellenében befizetni.

Szállódíj befizetés a beutaltnak felróható okból történő elmulasztása esetén a beutalásra jogosult szerv vezetője a beutalt munkahelyi vezetőjét írásban értesíti, valamint kezdeményezi és végrehajtja a lakó szállóról történő kihelyezését, illetve felmondja a szálló használatára kötött megállapodást.

A szállások térítési díjait a szállások vagyonkezelője határozza meg.

20. Hétvégi pihenők létesítése, kezelése

a) A személyi állomány és családtagjaik kultúrált pihenése, egészségük védelme, a szabadidő célszerű felhasználása érdekében – arra alkalmas területen és környezetben – a gazdálkodó szerv hétvégi pihenőtelepet tarthat fenn. A gazdálkodó szerv által fenntartott pihenőtelep közös és kölcsönös használatát más belügyi szerv tagjai részére biztosítani kell.

b) A hétvégi pihenőtelepek igénybevételéért az érvényben levő külön rendelkezésben meghatározott térítési díjat kell fizetni.

c) A hétvégi pihenő zöldövezetben, vízparton létesíthető elhelyezés, amely nem üdültetési jelleggel, hanem alkalomszerűen biztosítja a személyi állomány és családtagjaik időszakos, kultúrált pihenését, a résztvevők önellátó étkezése mellett.

A hétvégi pihenő működéséhez berendezést, felszerelést, szórakoztató eszközöket, ágyneműt, a főzéshez és melegvíz-szolgáltatáshoz szükséges energiát és a takarítást a kezelő gazdálkodó szerv tartozik biztosítani.

d) Egy község, város területén a különböző belügyi testületekhez tartozó gazdálkodó szervek közös használatú hétvégi pihenőt is létesíthetnek. Ebben az esetben a létesítmény üzemeltetése arányos, közös költségviseléssel történhet, a létesítmény kezelője a területileg illetékes gazdálkodó szerv lehet.

V. FEJEZET
LAKÁSGAZDÁLKODÁSI RENDELKEZÉSEK

21. A BM szervekre háruló lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel kapcsolatos gazdálkodási feladatok ellátásánál, a vonatkozó hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

VI. FEJEZET
AZ INGATLANOK NYILVÁNTARTÁSÁNAK RENDJE

22. Az ingatlanok nyilvántartása

a) A BM szervek vagyonkezelésében lévő ingatlanokról (épületekről, telkekről) ingatlanrészekről (épületrészekről) nyilvántartást kell vezetni. Az ingatlanokat a használatba vételtől számított 15 napon belül nyilvántartásba kell venni.

Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokkal való jogszerű gazdálkodás, valamint a tervszerű anyag- és pénzgazdálkodás nélkülözhetetlen eszköze, ezért abba csak ellenőrzött és a valóságnak megfelelő adatokat lehet bejegyezni.

b) Ingatlan-nyilvántartást kell vezetni:

– a gazdálkodó szervnek az általa használt valamennyi ingatlanról,

– a középirányító szervnek az általa használt és az irányítása alá tartozó szervek által használt valamennyi ingatlanról,

– a minisztériumi irányító szervnek az irányítása alá tartozó vagyonkezelők kezelésében lévő ingatlanokról.

c) A gazdálkodó szerv és szervei által használt valamennyi

– vagyonkezelésében lévő

– ingyenesen használt

– bérelt

– bérbe adott

ingatlant nyilvántartásba kell venni.

Az ingatlanok nyilvántartásában az alábbi adatokat kell rögzíteni:

– helye (község, város, utca, házszám, hrsz.),

– tulajdonosa, vagyonkezelője, használója,

– rendeltetése,

– műszaki paraméterek,

– jogok és kötelezettségek,

– a bérbeadó, használatba adó neve és címe,

– a bérlet, használat ideje,

– a bérlet, használat kezdő és megszűnési éve,

– az évi bér összege,

– egyéb feltételek (pl. amelyet a bérbeadó, használatba adó kötött ki és nem teljesítésük a gazdálkodó szervre joghátránnyal járhat).

d) Ingatlan-nyilvántartási okmányok

A gazdálkodó szerv a vagyonkezelésében lévő ingatlanok nyilvántartásához az alábbi okmányokat köteles beszerezni, illetve elkészíteni:

1. Vagyonkezelési szerződés és módosítása(i).

2. Nyilvántartó könyvek.

3. Ingatlanonként:

= műszaki dokumentáció (tulajdoni lap, helyszínrajz, tervrajzok, az épületek szintenkénti alaprajzai stb.)

= jogi dokumentáció (engedélyezési okiratok, bérleti szerződés, átadás-átvételi jegyzőkönyv, adásvételi szerződés, megállapodás stb.)

23. Ingatlanok értéknyilvántartása

a) A vagyonkezelésben levő ingatlanokat értékelni és érték szerint nyilván kell tartani. A számviteli nyilvántartásra vonatkozó előírásokat a BM Számlarend tartalmazza.

b) Az ingatlanok értékének megállapítása történhet:

– hivatalos értékbecsléssel, ingatlanvásárlásnál, ingatlan elidegenítésénél, cseréjénél.

A forgalmi értékbecslés költségét az ingatlan vagyonkezelője köteles viselni. Értékbecslés útján kell meghatározni a BM szervek vagyonkezelésében (használatában) levő, vagy a kezelésébe kerülő valamennyi olyan ingatlan (ÁFA nélküli) értékét is, amelynél az más módon nem állapítható meg.

– A beruházási költség, vagy a vételár figyelembevételével.

A belügyi beruházásból megvalósuló létesítmények bruttó (ÁFAnélküli) bekerülési költségét a minisztériumi irányító szerv közli az üzemeltető szervvel, a kiviteli tervdokumentáció üzemeltetői példányának átadásával egyidőben.

Bruttó bekerülési költségnek kell tekinteni a beruházás hiánypótlási munkáinak elvégzését követően lezárt számla végösszegét, amelyet meg kell növelni az építményekhez kapcsolódó földterület (telek) hivatalos értékbecslés útján megállapított értékével. A kettő együttes (ÁFA nélküli) összege az ingatlan bruttó értéke. A telek értékbecslését a gazdálkodó szervnek kell elkészíttetnie.

c) Ingatlan-vásárlásnál a tényleges vételárat kell az ingatlan nyilvántartási értékének tekinteni. Ha ellenszolgáltatás nélkül kerül az ingatlan kezelésbevételre, annak értékét hivatalos értékbecslés útján kell megállapítani.

d) A meglevő és az új épületek értékében az épületgépészeti berendezések és tartozékok értéke már benne van, így azok értékével az ingatlan-nyilvántartási érték külön nem növelhető.

e) Az épületek, építmények állagmegóvása érdekében történő épület-felújítási, nagyjavítási költségráfordításokat értéknövelő tényezőként kell elszámolni, tehát azzal az ingatlan bruttó értékét növelni kell.

24. Ingatlan-nyilvántartási adatszolgáltatás

a) A gazdálkodó szervnek a minisztériumi irányító szerv, valamint a Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet felé adatszolgáltatási kötelezettsége van a vonatkozó jogszabályokban előírtak figyelembevételével.

Indokolt esetben a minisztériumi irányító szerv a jogszabályokban előírtaktól eltérően, közvetlenül a gazdálkodó szervtől is kérhet adatszolgáltatást.

b) Ingatlan-nyilvántartási okmányok átadása

BM szervek közötti ingatlanátadás esetén a vonatkozó ingatlan-nyilvántartási okmánygyűjtőt az összes bizonylattal és mágneslemezzel együtt (tartalomjegyzék szerint) át kell adni az átvevő szervnek.

Ha az ingatlan nem BM szerv részére kerül átadásra, az alábbi ingatlan-nyilvántartási okmányokat kell átadni az átvevő részére:

– helyszínrajz,

– tervrajzok,

– tulajdoni lapok.

A felsoroltak közül is csak azokat az okmányokat lehet átadni, amelyekben olyan feljegyzés nem található, amelyből az átvevő szerv a BM (csapat, egység stb.) szervezeti felépítésére vonatkozóan adatokat kapna. Az ingatlan-nyilvántartási okmányok átadásának tényét az ingatlan átadás-átvételi jegyzőkönyvében kell rögzíteni, megfelelő részletességgel.

Az épületek, építmények vállalati (Rt., Kft., Bt. stb.) úton történő karbantartása, felújítása, korszerűsítése, esetleg átalakítása érdekében végzett előkészítő munka során a rendelkezésre álló tervanyagot és egyéb műszaki adatokat – külön kérésre – a gazdálkodó szerv köteles a kapcsolatos ügykezelési előírások betartásával és a szükséges mértékben a vállalat rendelkezésére bocsátani a tervezés időtartamára.

Felhasználás után a tervanyagot a végrehajtott módosításokkal kiegészítve ismét az ingatlan-nyilvántartásba kell helyezni. (Erre a célra szolgál a megvalósítási tervdokumentációból a gazdálkodó szerv részére átadott ú. n. üzemeltetői példány.)

A részben vagy egészben megszűnő, illetőleg más szerv részére átadásra kerülő ingatlanoknak a gazdálkodó szervnél maradó nyilvántartási okmányait az átadást, törlést engedélyező BM okirat mellékleteként, ennek hiányában külön iktatószámmal ellátva a gazdálkodó szerv ügykezelésében, irattárban kell megőrizni, nem selejtezhető előírással.

MELLÉKLETEK

1. sz. Melléklet

ELHELYEZÉSI IRÁNYSZÁMOK

1. HELYISÉG ÉS ALAPTERÜLETI JÁRANDÓSÁGOK

Sor- szám	Megnevezés		Szükséges mennyiség	Megjegyzés
1.	IRODA – Vezetői különszobák: a) Minisztériumban főosztályvezetők, hivatalvezetők és helyetteseik, minisztériumi szervek, illetve a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek vezetői, parancsnokai és helyetteseik részére személyenként		1 főre 30–40 m²	A vezetői külön szobák alapterület-járandósága tartalmazza az igény szerint szükséges külön WC, kézmosó teakonyha területét is.
	b) Minisztériumi és önálló szervezetekhez tartozó osztályvezetők, gazdálkodó szervek parancsnokai és helyetteseik részére személyenként		1 főre 20–30 m²	Kézmosó.
	c) Minisztériumi és önálló szervezetekhez tartozó vezetőhelyettesek, alosztályvezetők, csoportvezetők gazdálkodó szervhez tartozó osztályvezetők és alegység parancsnokok részére személyenként		1 főre 14–20 m²	Csapatalakulatoknál és általában a katonai jellegű szervek alegység parancsnokai részére (század pk. és ez alatti beosztásban) 1 főre legfeljebb 14 m² biztosítható.
	d) A szerv vezetőjének, parancsnokának döntése alapján külön szobára jogosultak részére személyenként		1 főre 12–14 m²	Külön szobára jogosultak lehetnek: csoportvezetők, egyes ügyintézők, szolgálati ág vezetők (pl: kifizető, ügyintéző stb.).
	e) Közös dolgozószobák: csoportvezetők, ügyintézők, ügyvitelt ellátók, szolgálatvezetők és egyéb adminisztratív dolgozók részére (közös szobában való elhelyezés esetén		1 főre 7 m²	Közös szobában történő irodai elhelyezésnél 1 főre legalább 15 lm³ teret kell biztosítani. Tervezésnél célszerű két fős dolgozószobákat kialakítani.
2.	HÁLÓ a) Hivatásos állománynál		1 főre 5 m²15 lm³/fő	Az 1 főre megállapított alapterületben biztosított a szekrény, szék, asztal, polc stb. elhelyezéséhez szükséges terület is.
2.	b) Kollégiumi elhelyezésnél		1 főre 7–8 m²15 m³/fő	Lehetőség szerint 2–4 fős egységeket kell kialakítani, amelyben az 1 főre jutó 7–8 m² magába foglalja a közlekedő, mosdó, tároló és tanuló teret is.
3.	TANTEREM a) Asztalokkal történő felszerelés esetén		1 főre 1,5 m²	Egy főre legalább 4 lm³ teret kell biztosítani. Az 1 főre megállapított alapterületben biztosított a közlekedő és az előadói elhelyezéshez szükséges terület is.
3.	b) Mobil berendezés (írólap) esetén		1 főre 1,5–2 m²	A teljes alapterületi igény megállapításánál az egység (csapat, szerv) helyi létszámának legalább 40%-át kell alapul venni. Iskoláknál, oktatási intézményeknél mindig azzal a hallgatói létszámmal kell számolni, amelynek oktatása egy időben, egyszerre történik.
4.	ÉTTEREM a) Hivatásos (és közalkalmazotti, köztisztviselői) állomány részére		1 főre 1–1,4 m²	Egy főre legalább 4 lm³ teret kell biztosítani. Az étterem előterében – az étkezési létszám figyelembevételével – kézmosót és szükség esetén kétnemű WC csoportot kell kialakítani. 100 főt meghaladó étkezési létszám esetén külön ruhatár kialakítása, 100 fős étkezési létszám alatt fogasok elhelyezésére alkalmas tér biztosítása szükséges.
5.	KULTÚRTEREM		1 főre 0,8–1,0 m²	A szükséges alapterület meghatározásánál az egység (szerv) helyi létszámának 80%-át kell alapul venni.
6.	RAKTÁR			A raktár járandóságokat a szükségleteknek megfelelően, egyedileg kell megállapítani.
7.	GARÁZS a) Autóbusz b) Tehergépkocsi c) Személygépkocsi d) Motorkerékpár e) Kerékpár	1 gk-ra 35–50 m²1gk-ra 27–40 m²1 gk-ra 15–18 m²1 mkp-ra 3–4 m²1 db-ra 0,3–0,5 m²		A garázs (kerékpárszín) szükséges alapterületét az elhelyezendő járművek száma és a gépjárművek mozgási lehetősége határozza meg. A mikróbusznak és hasonló tipusú gépjárművek férőhelyigényét a személygépkocsik területigényével kell figyelembe venni.
8.	ISTÁLLÓ a) Egysoros lóállás esetében b) Kétsoros lóállás esetében c) Betegló istállónál	1 lóra 9,6 m²1 lóra 8 m²1 lóra 15 m²		A lovak elhelyezéséhez szükséges férőhely és raktárigény megállapításának alapja a szerv részére engedélyezett lovak száma.
	– Raktárszükséglet (nyerges, zabos, szerszám és szénaraktár együttesen):
	d) 25 lovas istállóig e) 50 lovas istállóig f) 50 lovasnál nagyobb istálló esetén	1 lóra 5 m²1 lóra 3,5 m²1 lóra 2 m²
9.	FEGYVERTÁROLÓ-TISZTÍTÓ			A szolgálat rendszertől függően.
9.	a) Fegyvertároló b) Fegyvertisztító	10 főre 2–3 m²(legalább 5 m²) 10 főre 0,5–1 m²(legalább 4 m²)		A szolgálat rendszertől függően.

Az elhelyezési irányszámok nem tartalmaznak valamennyi elhelyezési szükségletre (rendeltetésre) előírásokat. A hiányzóknál a járandóságot a tényleges szükségleteknek megfelelően a gazdálkodó szerv saját hatáskörében állapítja meg, s azt a BM Műszaki Főosztály hagyja jóvá.

A férőhely szükségletek megállapításánál mindenkor figyelembe kell venni a vonatkozó belső, belügyi előírásokat, állami jogszabályi rendelkezéseket, (pl. OTÉK) közegészségügyi és egyéb normatívákat.

2. FÖLDTERÜLETI IRÁNYSZÁMOK

A BM szervek elhelyezésére igénybe vehető földterületek ajánlott irányszámai a következők:

2/1. HATÁRŐRSÉG

a) Igazgatósági objektum elhelyezéséhez	(46 000–57 500 m²)
b) Kirendeltségi objektum elhelyezéséhez	(11 500–17 000 m²)
c) Tartalék vezetési pont	(5 500–15 500 m²)
d) Kirendeltségi lakóépülethez, lakásonként	(max. 900 m²-ig)
e) Gyakorlótér és újoncképző pontok részére	(57 500–69 000 m²)
f) Lőtér	(115 000–145 000 m²)
g) Rohampálya igazgatóságonként 1 db	(2 200 m²)

2/2. RENDŐRSÉG

a) Megyei rendőr-főkapitányság,		(garázzsal és központi raktárral együtt) (5 400–11 000 m²)
b) Városi (kerületi) rendőr-kapitányság		(1 100–2 000 m²)
60 főig
60–80 főig		(1 500–2 500 m²)
100–200 főig		(1 800–3 600 m²)
c) KMB iroda és lakás (ha önálló épületben van elhelyezve)		(max. 900 m²-ig)
d) Tiszti kmb, vagy kmb csoport (3–5 főig)		(max. 2000 m²-ig)

2/3. EGYÉB SZERVEK

a) Önálló ezredeknél 100 főre	(3600 m²)
b) Iskoláknál – oktatási intézményeknél, 100 főre	(4300 m²)

A fel nem sorolt szervek (egységek, alegységek) elhelyezéséhez szükséges földterületi igényeket egyedileg kell elbírálni és annak alapján javasolni azok használatbavételét.

A megadott területadatok az igénybe vehető földterület felső határát jelentik.

3. HÍRKÖRLETEK ÉS A HÍRADÁS CÉLJAIT SZOLGÁLÓ JÁRULÉKOS ÉS EGYÉB HELYISÉGEK

A BM szervek elhelyezésére szolgáló épületek hírközlési kialakítását az adott épület nagysága, felhasználási funkciója határozza meg.

A hírkörlet és a híradás céljait szolgáló egyéb helyiségek elhelyezési igényét a tényleges szükségletek figyelembevételével egyedileg és a Híradástechnikai szolgálat egyetértésével, a 2/1986. BM h. sz. paranccsal kiadott:

„A rendőr-főkapitányságok és rendőr-kapitányságok hírkörlete, híradás céljait szolgáló járulékos és egyéb helyiségei egységes építészeti kialakításának, valamint hírközlési hálózatának tervezési, szabályzata” alapján kell meghatározni.

4. FOGDAEGYSÉGEK ÉS KAPCSOLÓDÓ HELYISÉGEK

A fogda elhelyezés, illetőleg az ahhoz kapcsolódó helyiségek (kihallgató szobák, ügyvédi beszélők stb.) építési, elhelyezési és berendezési előírásait a Rendőrség Fogdaépítési Szabályzata tartalmazza).

Rendelkezéseit a meglevő fogdakörletek bővítésénél, korszerűsítésénél, felújításánál, valamint újak építésénél elhelyezési irányszámként kell alkalmazni.

Új elhelyezés építésénél és a meglevők korszerűsítésénél törekedni kell arra, hogy minden rendőri szerv (kapitányság), az operatív helyzetnek, és a kategóriába sorolásának megfelelő fogdakörlettel rendelkezzen.

5. BŰNÜGYI TECHNIKA

A rendőri szervek bűnügyi technikai egysége elhelyezésénél, a meglevő elhelyezési körletek bővítésénél és új elhelyezés tervezésénél a következő irányadatokat kell figyelembe venni:

1. Megyei Rendőr-főkapitányságoknál (Bp.-en a BRFK-nál):
1. Osztályvezetői (Alosztályvezetői)	iroda 1 helyiség 14–20 m²
2. Technikusi és szakértői	iroda 1 helyiség 10–14 m²
3. Segédtechnikusi és nyomozókutya vezetői	iroda 1 helyiség 10–14 m²
4. Fekete-fehér fotólabor (kétmedencés, hideg-meleg vizes mosogatóval, padlóösszefolyóval)	1 helyiség 12–16 m²
5*. Színes labor (kétmedencés, hideg-meleg vizes mosogatóval, padlóösszefolyóval)	1 helyiség 8–10 m²
6*. Negatív hívó }(14–20 m² összevonható	{1 helyiség 3–5 m²
7*. Pozitív hívó	1 helyiség 3–5 m²
8. Előtér	1 helyiség 2–4 m²
9. Műterem	1 helyiség 12–16 m²
10. Műszerszoba	1 helyiség 5–8 m²
11. Metallográfia	1 helyiség 6–12 m²
12. Fotóanyag raktár	1 helyiség 2–4 m²
13. Vegyszer raktár	1 helyiség 2–4 m²
14. Öltöző, zuhanyzó, mosdó, WC (férfi-női)	OTÉK szerint
15. Kéziraktár	1 helyiség 2–4 m²
16. Bűnjel fogadó és csomagoló	1 helyiség 12 m²
2. Rendőrkapitányságok (Bp.-en kerületi):
1. Vezetői iroda	1 helyiség 14–30 m²
2. Előadói (technikai, szakértő, kutyavezető stb.) iroda	1 helyiség 12–14 m²
3. Fotólabor	1 helyiség 8–10 m²
4. Fotóanyag raktár	1 helyiség 2–4 m²
5. Műterem	1 helyiség 10–14 m²
6. Kéziraktár	1 helyiség 2–4 m²
7. Öltöző, zuhanyzó, mosdó WC (férfi-női)	OTÉK szerint

*-gal jelzett helyiségekre értendő az összevonás

A felsorolásban nem szereplő bűnügyi, vizsgálati, nyomozó szervek technikai egységének férőhely igényét egyedileg, a tényleges szükségletek és a vonatkozó elhelyezési irányszámok alapján kell megállapítani.

Ebbe a kategóriába sorolhatók

1. Életvédelmi létesítmények (óvóhelyek).

2. Védett vezetési pontok (az életvédelmi létesítményen belül).

3. Tartalék hírkörletek (ugyancsak az életvédelmi létesítményen belül).

Az épületbővítés, korszerűsítés és új beruházás előkészítése során életvédelmi létesítmények kialakítását, biztosítását gazdálkodó szervi szinten tervezni nem kell.

Az életvédelmi helyiségek létesítésének szükségességét, védettségi szintjét és nagyságrendjét a vonatkozó előírások figyelembevételével, egyedi elbírálás alapján – a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság bevonásával – kell meghatározni. Híradástechnikai vonatkozásban a 2/1986. BM h. sz. paranccsal kiadott szabályzat előírásai az irányadók.

További igényként kialakítható 2 lakószoba főzőfülkével, OTÉK szerinti szociális helyiségekkel, valamint dohányzó helyiséggel és 14–20 m² alapterületű kondicionáló teremmel.

6. EGÉSZSÉGÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK

BM szervek orvosi rendelőinek és gyengélkedőinek elhelyezési irányszámai:

1. Rendőr-főkapitányságok orvosi rendelői
a) Gyógyító rész
1. Vezetőorvosi szoba	1 helyiség 10–14 m²
2. Rendelő	1 helyiség 20–30 m²
3. Fogászati rendelő	1 helyiség 14–20 m²
4. Fogászati röntgen	1 helyiség 4–6 m²
5. Fizikóterápia	1 helyiség 14–20 m²
6. Betegváró	OTÉK szerint
7. Vetkőzőfülke	2 helyiség 2–3 m²
8. Betegszoba	1 helyiség 10–14 m²
9. Eü. anyagraktár	1 helyiség 4–6 m²
10. Kétnemű WC előtérrel kézmosóval (az eü. személyzetnek külön)	OTÉK szerint
11. Orvosi szoba	1 helyiség 10–14 m²
b) Bűnügyi orvosi rész
1. Rendelő (iroda)	1 helyiség 14–20 m²
2. Bűnügyi labor	1 helyiség 14–18 m²
3. Raktár (kézmosóval, kiöntővel, csepptálcával)	1 helyiség 6–8 m²
4. Eü. személyzeti öltöző, zuhanyzó, mosdó, WC	OTÉK szerint
5. Tisztítószer-eszköz kamra (vagy beépített fülke)	1 helyiség 1–2 m²
2. BM csapatoknál, iskoláknál (Rendőri és Határőr egységeknél, kiképző-pontokon szükséges gyengélkedő/fektető):
a) Járóbetegek gyógyítására szolgáló helyiségek:
1. Vezetőorvosi szoba	1 helyiség 12–14 m²
2. Rendelő	1 helyiség 20–25 m²*
3. Fogászati rendelő	1 helyiség 14–20 m²
4. Fogászati röntgen	1 helyiség 4–6 m²*
5. Betegváró	1 helyiség 20–30 m²*
6. Ügyeletes szoba (felcserekrészére)	1 helyiség 14–20 m²
7. WC, előtérrel, kézmosóval (férfi-női)	OTÉK szerint*
8. Orvosi szoba	1 helyiség 10–14 m²
9. Fizikoterápiás szoba	1 helyiség 14–20 m²
b) Fekvőbetegek (5–20 fő) ellátására szolgáló helyiségek:
1. Kórterem [betegszoba 4–5 ágyas 1–4 helyiség 30–120 m² (6 m²/fő)] Az ágyak és a szobák számát az egység létszámának 2%-ára kell tervezni, 6 m²/fő figyelembevételével
2. Mosdó (6 ágy részére 1 db mosdókagyló)	OTÉK szerint
3. WC előtérben falikút, férfi-női (10 fő részére 1 db ülőke, 1 db pissoir)	OTÉK szerint
4. Zuhanyzó	OTÉK szerint
5. Ügyeletes szoba (felcser részére)	1 helyiség 10–12 m²
6. Étkező (a norma szerint elhelyezhető létszámra, de legalább 10 m²)	1 helyiség 10–20 m²
7. Tálaló-mosogató	1 helyiség 10–12 m²
8. Eü. anyagraktár	1 helyiség 8–12 m²
9. Tisztaruha-raktár	1 helyiség 6–8 m²
10. Szennyesruha-raktár	1 helyiség 6–8 m²
11. Ruharaktár (betegek ruhájának tárolására)	1 helyiség 12–20 m²
12. Tisztítószer és eszközkamra	1 helyiség 2–3 m²
13. Tüzelőtároló (ha az épület nem központi fűtéses)	1 helyiség 4–6 m²
14. Fürdő-öltöző-WC (eü. személyzet részére)	OTÉK szerint
15. Elkülönített szoba (2 ágyas 7 m²/fő figyelembevételével)	1 helyiség 14–14 m²
16. Mosdó-, zuhanyzó-, WC	OTÉK szerint
17. „M” anyag raktár	1 helyiség 20–20 m²
18. Vonuló készlet raktár	1 helyiség 20–20 m²
20 főn felüli fekvőbeteg esetén a helyiségek alapterületét arányosan növelni kell.
3. Kihelyezett egységek egészségügyi helyiségei (Azokon a helyeken ahol nem orvos hanem egészségügyi tisztes vagy tiszt-helyettes van rendszeresítve.)
1. Kezelőszoba	1 helyiség 10–16 m²
2. Betegszoba	1 helyiség 10–14 m²
3. Mosdó, zuhanyzó, WC	OTÉK szerint
4. Budapesti Rendőr-főkapitányság és a BM területi körzeti orvosi rendelőinek helyiségei: A rendőr-főkapitányságok gyógyító részénél felsorolt helyiségek kialakítása szükséges.

* Az egység létszámától függően

7. ÉPÜLETKEZELŐSÉG

1. A megyei rendőr-főkapitányságok, határőr igazgatóságok, BM központi szervek (általában a 200 főt meghaladó létszám) elhelyezésére szolgáló épületek tervezésénél az épületkezelőségek részére a helyiségszükségletet az állományilag rendszeresített létszámra kell megállapítani.

1. Gondnoki (vezetői) iroda	1 helyiség 10–14 m²
2. Adminisztrátori iroda	1 helyiség 10–12 m²
3. Asztalos műhely	1 helyiség 16–20 m²
4. Villanyszerelő műhely	1 helyiség 10–15 m²
5. lakatos-műhely	1 helyiség 15–20 m²
6. Víz- gáz-fűtésszerelő műhely	1 helyiség 12–15 m²
7. Festő-kőműves műhely	1 helyiség 10–15 m²
8. Kéziraktár (műhelyekhez)	1–2 helyiség 10–20 m²
9. Kéziraktár (gondnoksági)	1–2 helyiség 15–25 m²
10. Öltöző	OTÉK szerint
11. Mosdó	OTÉK szerint
12. WC kézmosóval	OTÉK szerint
2. Takarítói állomány elhelyezése (4–20 főig)
1. Takarítói öltöző	OTÉK szerint
2. Takarítói zuhanyzó	OTÉK szerint
3. Takarítói mosdó	OTÉK szerint
4. Takarítói WC kézmosóval	OTÉK szerint

A takarítószerek tárolására ezen felül épületenként és szintenként 1 db, 1 m² alapterületű takarítószer kamrát, vagy beépített fali fülkét kell kialakítani.

A takarítói állomány elhelyezésére szolgáló helyiségek nagyságát az állományilag rendszeresített létszám alapján kell megállapítani.

8. ÜGYELETEK

1. Központi ügyelet a megyei rendőr-főkapitányságoknál:
1. Ügyelet vezetői iroda	1 helyiség 14–20 m²
2. Ügyeleti szoba (a híradástechnikai eszközöket magába foglaló ügyeleti asztallal)	1 helyiség 20–25 m²
3. Jelentésíró iroda	1 helyiség 12–16 m²
4. Ügyeleti pihenő	1 helyiség 10–12 m²
5. Panaszfelvevő	1 helyiség 14–16 m²
6. Tea konyha	1 helyiség 6–8 m²
7. Diszpécser központ (műszaki helyiség)	1 helyiség 8–12 m²
8. Akkumulátor helyiség	1 helyiség 2–4 m²
9. Mosdó, zuhanyzó, WC	OTÉK szerint
10. Előállító-őrizetes helyiség (WC-vel, dohányzóval)	4–5 helyiség 10–14 m²
11. Fegyvertároló	1 helyiség 6–15 m²
12. Fegyvertisztító, fegyvertöltő-ürítő	1 helyiség 4–8 m²
2. Ügyelet rendőrkapitányságokon:
1. Ügyeleti szoba	1 helyiség 10–12 m²
2. Ügyeleti pihenő	1 helyiség 8–10 m²
3. WC kézmosóval	OTÉK szerint
4. Előállító-őrizetes körlet	3–4 helyiség 20–30 m²
5. Fegyvertároló	1 helyiség 5 m²
6. Fegyvertisztító, fegyvertöltő-ürítő	1 helyiség 4 m²
3. Egyéb BM szerveknél a szolgálathoz szükséges ügyeleti és egyéb kapcsolódó technikai helyiségeket és azok területigényét a tényleges szükségleteknek megfelelően, egyedileg kell megállapítani.
Az ügyeleti helyiségeket – lehetőség szerint – közvetlenül a hírkörlethez kapcsolódóan földszinten kell kialakítani.

9. KUTYABOKSZOK

A kutyabokszok számát és a járulékos helyiségek nagyságát az állományilag rendszeresített szolgálati kutyák száma határozza meg)

1. Fedett (zárt) kutyaboksz	1 helyiség 5–6 m²
2. Nyitott kifutó	1 helyiség 6–8 m²
3. Kutyakonyha	1 helyiség 4–8 m²
4. Kutyatáp raktár	1 helyiség 2–6 m²
5. Egészségügyi szoba	1 helyiség 6–8 m²
6. Felszerelési anyagraktár	1 helyiség 3–6 m²
7. Fehér öltöző	1 helyiség 3–5 m²
8. Fekete öltöző	1 helyiség 3–5 m²
9. Zuhanyzó	OTÉK szerint
10. Mosdó	OTÉK szerint
11. WC előtérrel	2 helyiség 2–4 m²
12. Kutyavezetői tartózkodó	1 helyiség 10–14 m²

Az 1–2. sorszám alatti helyiség egy kutya elhelyezésére szolgál.

– 2–4 szolgálati kutyáig csak 1., 2., 3., 4. és 5. sorszám alatti járulékos helyiségek kialakítása szükséges, a minimális alapterülettel.

– 5–10 szolgálati kutyáig az 1., 2., 3., 4., 5. sorszám alatti helyiség, valamint egy 4–6 m² alapterületű öltöző és egy 2–4 m² alapterületű mosdó létesítése szükséges.

– 10 szolgálati kutyát meghaladó férőhelyigénynél az 1–12. sorszám alatti valamennyi helyiséget ki kell alakítani.

Tűzoltósági elhelyezési irányszámok

A) TERÜLETIGÉNY

Megnevezés	Irányszámok
1. Parancsnoki iroda	14–30 m²
2. Tárgyaló	szükséglet szerint
3. Titkárság	7 m²
4. Teakonyha	szükséglet szerint
5. Parancsnok helyettesi iroda	12–16 m²
6. Szolgálat parancsnoki iroda	12–14 m²
7. Szolgálat parancsnoki pihenő	5–8 m²
8. Szolgálat parancsnok-helyettesi iroda	12–14 m²
9. Osztályvezetői iroda	14–20 m²
10. Iroda	7 m²/fő
11. Szoc. blokk	OTÉK szerint
12. Irattár	szükséglet szerint
13. Takarítószer tároló (szintenként)	1,5 m²/szint
14. Hírközpont	15–30 m²
15. Ügyeletesi pihenő	5 m²
16. Ügyeletesi szoc. blokk	OTÉK szerint
17. Szerállás (4,8 X 11) belm: 4,8 m kapu mag: 4,2 m
18. Szerállás (5,4 X 16) belm: 4,8 m kapu mag: 4,2 m
19. Starter kompresszor	szükséglet szerint
20. Akkumulátortöltő	szükséglet szerint
21. Tömlőraktár	szükséglet szerint
22. Tömlőmosó és szárító	16–22 m²/helyiség
23. Csúszóakna	1,1 m²/db
24. Legénységi háló	5 m²/fő (15 lm³/fő)
25. Legénységi fürdő	OTÉK szerint
26. Legénységi szoc) blokk	OTÉK szerint
27. Szekrényszoba – fekete öltöző	2 szekrény/fő
28. Szekrényszoba – fehér öltöző	2 szekrény/fő
29. Védőruha tároló	1 szekrény/fő
30. Védőruha mosó – szárító	8–10 m²/helyiség
31. Csizmamosó	szükséglet szerint
32. Udvar (térburkolattal ellátott gjm. kiállását biztosító terület)
33. Tanterem, tanácskozó terem*	2 m²/fő
34. Étterem*	1–1,4 m²/fő
35. Melegítő konyha	0,8–1,6 m²/fő
36. Fehérmosogató konyhától függően
37. Aggregátor helyiség	8 m²/db
38. Karbantartó műhely (gépjárműtárolásra alkalmas legyen)	OTÉK szerint
39. Légzőpalack töltő és tároló	szükséglet szerint
40. Kompresszor elhelyezés	szükséglet szerint
41. Anyagraktár	szükséglet szerint

* a rendszeresített létszám 40%-ára

Egyéb létesítmény

Megnevezés	Irányszámok
42. Kondicionáló terem	14–20 m²/létesítmény
43. Sportpálya (röplabda)	szükséglet szerint
44. Mászóház	szükséglet szerint
45. Üzemanyag kút udvaron (kb) 10 m³ tartállyal)	szükséglet szerint

– egy szerálláshoz mosóaknát szükséges elhelyezni,

– egyes funkciók szükség esetén összevonhatók, ha nem ütközik egyéb előírásba,

– a kijárati szertárkapukra a híradópulttól rálátását kell biztosítani, amelyet lehet:

= közvetlen

= kamera

= tükör

– a hálóhelyiségek elhelyezését a szertárak fölé kell elhelyezni,

– két szertárhoz egy csúszó aknát kell biztosítani,

– a szertárakba lehetőleg két kapuval a bejárást és a kijárást egyaránt biztosítani kell,

– a szertárak kijárati oldalán kézi- és távvezérlésű felnyíló szekcionált kaput kell elhelyezni.

B) ELHELYEZÉS

Szempontok, követelmények:

1. Vonulási idő rövid legyen, tehát lehetőleg

– a település közlekedés hálózatának középpontjában legyen,

– a fő forgalmi utak gyorsan, akadálymentesen legyenek elérhetők,

– két úttal határolt telek legyen (kihajtási lehetőség két útra),

– figyelembe kell venni a főbb vonulási utak, műtárgyak méreteit, teherbírását, járhatóságát,

– a szerállásokat úgy kell elhelyezni, hogy a riasztott járművek nappal 90 másodperc, éjszaka 120 másodperc alatt elhagyhassák a laktanya területét.

2. Vonulási út minimális balesetveszélyességét biztosítani kell, tehát

– a gépjármű vonulási utak ne keresztezzék egymást sem a laktanya területén belül, sem a laktanya területén kívül,

– a gépjármű vonulási utak ne keresztezzék a riasztott tűzoltók gyalogos útvonalát, illetve egyéb személyzeti, szolgálati és ügyfélforgalmat,

– a vonulási utak ne keresztezzék emberek vagy gépjárművek lehetséges csoportosulási helyeit.

Megyei Katasztrófavédelmi Ügyelet elhelyezési irányszámok

1. Ügyeletvezetői iroda	1 helyiség 12–16 m²
2. Ügyeleti szoba (híradástechnikai eszközöket magába foglaló ügyeleti pulttal)	1 helyiség 20–25 m²
3. Ügyeleti pihenő	1 helyiség 10–12 m²
4. Diszpécser központi (műszaki helyiség)	1 helyiség 2–4 m²
5. Akkumulátor helyiség	1 helyiség 2–4 m²
6. Mosdó, zuhanyzó, WC	OTÉK szerint

A Határőrség speciális elhelyezési normái

Közösségi Szállások

1. Területigény

– az igazgatósági székhely területén kell a Közösségi Szállás helyét kijelölni,

– az épületnek, épületrésznek külön bejáratot kell biztosítani,

– a Közösségi Szállás épületéhez (épületrészéhez) sétáló udvart (800–1500 m²) kell kijelölni, amelyet kerítéssel kell elválasztani.

2. Elhelyezés

a) A Közösségi Szállások állománya részére

Vezetői iroda	1 helyiség 15–20 m²
Iroda	3–4 helyiség 7– 14 m²
Pihenő	1 helyiség 10–15 m²
Ügyeleti szoba	2 helyiség 15–20 m²
Öltöző	1 helyiség 65–85 m²
Zuhanyzó, mosdó	OTÉK szerint
WC kézmosóval	OTÉK szerint
Előállító helyiség	1 helyiség 10–14 m²
Ügyvédi meghallgató	1–2 helyiség 10–12 m²

b) A Közösségi szállásokon elhelyezettek részére [64/1994. (IV. 30.) Korm. rend.-ben előírtaknak megfelelően]

Hálókörlet (igény szerint kell kijelölni férfi, női és családos körleteket)	15 lm³/fő(5 m²/fő)
Kultúrszoba	60–80 m² (étkezővel kombinálható)
Melegítő konyha	1 helyiség 12–15 m²
Étkezde	60–80 m² (kultúrszobával kombinálható)
Mosókonyha, szárítóval	2 helyiség 15–20 m²
Szociális blokk
2 blokk (férfi, női)
– maximális létszámra méretezve OTÉK szerint
– nemenként elkülönítve
– WC részbe ázsiai típusú WC beépítése szükséges
Közlekedők szükség szerint

A Közösségi Szállás valamennyi ablakát vasráccsal kell ellátni. A Közösségi Szállás kiszolgáló állománya által és az elhelyezettek által használt épületrészeket zárható ajtóval ellátott vasráccsal kell elválasztani.

c) Egészségügyi blokk

Egészségügyi vizsgáló	1 helyiség 15–22 m²
Elkülönítő 4 főre	1–2 helyiség 10–26 m²
Öltöző	1 helyiség 3–6 m²
Mosdó, WC, zuhanyzó	OTÉK szerint

Határőrizeti Kirendeltségek

Az általános lehelyezési normák mellett speciálisan a jogellenes cselekményt elkövetőkkel kapcsolatos feladatok végrehajtásához.

Vizsgáló	1 helyiség 12–16 m²
Előállító	1–2 helyiség 20–30 m²
Szociális rész	OTÉK szerint

2. sz. Melléklet

FELMÉRÉSI VÁZLAT
építési beruházással összefüggő elhelyezési (férőhely) igény összeállításához

1. Felmérési Vázlat
építési beruházással összefüggő elhelyezési (férőhely) igény összeállításához

A javasolt beruházás:

1. Megnevezése: (pl. Rendőrkapitányság, Határőr kirendeltség stb.)

2. Telepítési helye: (pl: helység, utcanév, házszám, helyrajzi szám stb.)

3. Telepítéshez szükséges terület biztosításának módja: (pl. vagyonkezelésben lévő telek igénybevétele – telekbiztosítás az önkormányzati szervek útján, vagyonkezelői jog átvételével – kisajátítás útján, egyéb módon).

4. Kielégítési lehetősége: (pl. új, önálló épület építésével, – meglevő BM épület bővítésével – emeletráépítéssel, vagy toldaléképítéssel).

5. A szükségességének indoklása: (pl: összevonás, átszervezés, létszámnövekedés, meglevő épület avultsága stb.).

6. Megvalósítása után visszamaradó épület, vagy épületrész stb. további hasznosításával kapcsolatos elképzelések: (pl: szolgálati elhelyezésként továbbra is felhasználásra kerül, értékesítését javasolják stb.).

2. A beruházási szükséglet részletes meghatározása

Sorszám	Megnevezés	Létszám főre
A)	Egység
	a) Törzs:
1.	Vezető
2.	Váró
3.	Külön mosdó (v. teakonyha)
4.	Tanácskozó vezetői
5.	Titkárnői iroda
6.	Vezetőh. iroda
7.	Titkárnői iroda
8.	Titkárság vez. iroda
9.	Ügyintézői iroda
10.	Előadó+leíró iroda
11.	Segéd hiv. vez. iroda
12.	Ügykezelői iroda
13.	Irattár
14.	Bűnjelkamra
15.	Ügyelet vez. iroda
16.	Ügyelet
17.	Pihenő
18.	Ügyfélszolgálati (panaszfelvevő) iroda
19.	Váró
20.	Adminisztrátori iroda
21.	Futár szolg) iroda
22.	Sokszorosító
23.	Előállító
24.	Fegyvertároló és fegyvertisztító
25.	Bűnjel fogadó és csomagoló
26.	Speciális technikai helyiségek
	b) Osztály (szervezeti felépítés szerint osztály – alosztály – ezen belül is vezető leíró előadó vizsgáló stb. tagolásban felsorolva)
23.	Osztályvezetői iroda
24.	Titkárnői iroda
25.	Oszt.vez. h. iroda
26.	Ügyintéző iroda
27.	Előadó+leírói iroda
28.	Nyilvántartói iroda
29.	Irattár
30.	Váró
31.	Kihallgató szoba
32.	Kéziraktár
	Alosztály
33.	Vezetői iroda
34.	Csop.vez.iroda
35.	Előadó+leírói iroda
36.	Irattár
	Egységenként az általános – iroda jellegű igényen felül jelentkező speciális technikai helyiség igények.
37.	Fotó laboratórium fehér-fekete hívó
38.	Színes hívó
39.	Negatív hívó
40.	Pozitív szárító
41.	Műterem
42.	Metallográfia
43.	Fotó ag. raktár
44.	Vegyszerraktár
45.	Öltöző zuhanyzó mosdó WC
46.	Kéziraktár
47.	Reprezentatív tárgyaló
48.	Reprezentatív váró
49.	Hir. op. techn. szoba
50.	Adatfeldolgozó
51.	Fotó labor
	Közrendvédelmi szolgálati ág speciális helyiség igénye.
52.	KMB iroda (csak helyi)
53.	Járőrök (gk. URH stb.) részére jelentésíró szoba (0,5–1,0 m²/fő)
54.	Szekrényes szoba (0,5–1,0 m²/fő)
55.	Háló (csak bentlakókra (5,0 m²/fő)
56.	Ételmelegítő – csak bentlakók részére
57.	Étkező – csak bentlakók részére
58.	Öltöző, zuhanyzó, mosdó, WC
	Sorállomány elhelyezési igénye
59.	Háló a teljes létszámra
65.	Szd. szolg. raktár
66.	Klubszoba
67.	Tanterem
68.	Kabinet
69.	Könyvtár
70.	Szárító
71.	Kimenő ruha raktár
72.	Öltöző, zuhanyzó, mosdó, WC
73.	Fegyvertisztító stb.
	c) Orvosi rendelő – gyengélkedő (férőhelyigény normatívák szerint!)
	d) Hírkörlet… telefonvonal kapacitásra (A hírkörlet az épület funkciójától függően kerüljön meghatározásra. A megyei RFK-okra, illetve RK-okra vonatkozó előírásokat a 2/1986. BM h. sz. utasítással kiadott szabályzat tartalmazza.)
	e) Konyhaüzem …adagos (melegítő, befejező, vagy főzőkonyha) (Férőhelyigény normatívák szerint!)
	f) Étterem …fő étkezési létszámra … fő egyidejű étkeztetése szükséges
	Büfé: szükséges, nem.
	g) Rendőrségi fogdaegység … típusra
	… db 2 személyes zárka kell
	… db 3 személyes zárka kell
	… db 5 személyes zárka kell (férőhelyigény normatívák szerint!)
	h) Kutyaboksz … db kutya elhelyezésére (férőhelyigény normatívák szerint!)
	j) Életvédelmi létesítmény … fő elhelyezésére (férőhelyigény normatívák szerint!)
	k) Közös egészségügyi blokk: – szintenként kétnemű WC mosdó, takarítószer kamra, normatívák szerint.
B)	Egység
	a) Garázs
	… Személy gk.	db
	… Teher gk.	db
	… Autóbusz	db
	… Motorkerékpár	db
	… Egyéb
	… Gk. vez. pihenő … főre
	… Indító
	… Öltöző, zuhanyzó, mosdó, WC
	b) Műhely
	Az igényelt műhelyek rendeltetés szerinti felsorolás a db és alapterületigény megjelölésével.
	Az igényelt raktárak rendeltetés szerinti felsorolása a db és alapterületigény megjelölésével.
	Például:
	… Fegyver, műszak-vegyvédelem
	… Ruházati anyag
	… Elhelyezési anyag
	… Gépjármű anyag stb.
	c) Épületkezelőség
	… Gondnokságvez. iroda
	… Előadói iroda
	… Adminisztrátori iroda
	… Kézi-raktár
	… Szociális blokk
	… Női öltöző, zuhanyzó, mosdó, WC
	… Férfi öltöző, zuhanyzó, mosdó, WC
	d) Oktatási és kulturális helyiségek
	… Hálókörlet a hallgatói létszámra
	… Tanterem
	… Kultúrterem
	… Tanácsterem
	… Kabinet
	… Könyvtár
	… Olvasóterem
	… Klubszoba
	… Konzultációs szoba
	… Tornaterem stb.
C)	Egyéb
	Egyéb igények
	… Vendégszoba
	… Eligazító
	… Váró
	… Dohányzásra kijelölt hely
	… Kazánház (a tervezett fűtési módtól függően)
	… Tüzelőtároló (a tervezett fűtési módtól függően)
	… stb.

3. Általános szempontok

A beruházási javaslatnak – az előzőeken túl – tartalmaznia kell még:

– Működési egységenként, az állománytáblázat alapján összeállított részletes elhelyezési igény mellett az egyes helyiségek különleges berendezésére, gépekkel való ellátására vonatkozó beépítési igényeket (pl: beépített bútor, mosdó, telefonigény csak csövezési szempontból, világítás, konnektorok száma, gépek súlya és energia igénye stb.)

– Az egyes helyiségekkel, helyiségcsoportokkal szemben támasztott védő – biztonsági – követelményeket (védőrácsok, riasztóberendezések felszerelését).

A hivatali, szolgálati épületek földszinti helyiségeinek ablakaira és ajtajaira – különösen azokra, amelyekben fegyver, lőszer, robbanó, vagy pirotechnikai anyag tárolása történik – védőrácsot kell felszerelni.

– Raktáraknál a tárolni kívánt anyag nemét, súlyát, az esetleges légkondicionálási igényt.

– Gépkocsiszíneknél, garázsoknál a gépkocsik típusát, legnagyobb méretét, (személy, teher, egyéb) db számát és a kapcsolódó helyiségek (pl: műhelyek) felszereltségére, berendezésére vonatkozó igényeket (a padló – falburkolattal kapcsolatos esetleges igényeket).

– Üzemanyag tároló és kimérő berendezéssel kapcsolatos igényeket.

– Az üzemi rendeltetésű helyiségek víz-áram-gáz energia kapacitás igényét (konyha, étterem) étkezési létszámát.

– Az épület (esetleg egyes helyiségek) közmű ellátottságára, felszereltségére vonatkozó igényeket (víz, villany, gáz, csatornázás, fűtés, felvonó, telefon stb.).

– Az épület elektromos ellátásánál az egy vagy kétirányú betáplálásra, tartalék elektromos energia ellátásra (aggregátorra) szünetmentes energia ellátásra vonatkozó igényeket, a felhasználási cél pontos megjelölésével, mobil aggregátor csatlakozás szükségességét, valamint a vész- illetve szükségvilágítási igényeket.

– Egyes helyiségek, vagy helyiség csoportok egymáshoz való kapcsolatát, csoportosítását.

– Kerítés, útépítésre, udvar kiképzésre (parkosításra, térburkolásra) vonatkozó igényeket.

– Meglévő épületek átalakításánál az átalakításra és felhasználásra vonatkozó

= előbbiekben felsorolt – igényeket és adatokat.

Megjegyzés: Az iroda, iroda jellegű helyiségigény megállapításánál – a meghatározott irányszámokon kívül – figyelembe kell venni, hogy

a) külön helyiségre jogosultak:

– vezetők, csoportvezetőig bezárólag,

– munkaköri beosztástól függően, a szerv vezetője által kijelölt személyek;

b) közös elhelyezésre jogosultak:

– az a) pontban fel nem sorolt – irodai elhelyezést igénylő – beosztottak (pl: ügyintézők, előadók, leírók, nyilvántartók stb.),

– a közös irodai elhelyezésnél általában 2 fő/iroda igénnyel kell számolni.

Előzőeken túl a részletes beruházási igény minden olyan szükségletet, kialakítási, felszerelési és berendezési igényt tartalmazzon, amelyek figyelembevétele a műszaki tervezés és az építés során szükséges.

Így különösen

– a telepítési javaslatot (a 3. pontban részletezettek szerint),

– a nem irodai jellegű helyiségek megfelelő kialakításához szükséges műszaki adatokat (pl: padló és födém terhelés, tárolni szükséges anyagok, eszközök mennyisége és jellemzői, a használatból eredő egyéb speciális igények),

– berendezések megnevezését, számát, műszaki adatait, telepítésüket, megfelelő üzemeltetésük érdekében az épület kialakításával szemben támasztott speciális követelményeket (pl: klíma, tartalék energiaforrás stb.),

– az egyes helyiségek, helyiségcsoportok egymás közti kapcsolat igényét, sorrendiségét,

– meglévő épületek átalakítása esetén az átalakítandó létesítmények adatait és az új elhelyezés részletes igényfelsorolását.

4. Az építési terület biztosítása

1. Az építési beruházások céljára szükséges területeket elsősorban a gazdálkodó szervezet vagyonkezelésében lévő telekingatlanok felhasználásával kell biztosítani, más ingatlan igénybevételére csak e lehetőség hiányában tehető javaslat.

2. A telepítést meghatározó alapvető követelményeket és feltételeket (megfelelő elhelyezés, terület nagyság, infrastruktúra stb.) a funkcionális szempontok, továbbá az épületre vonatkozó részletes beruházási igény alapján számított előzetes adatok (bruttó alapterület és térfogat, elhelyezendő létszám és ügyfélforgalom, speciális igények stb. lakásberuházásnál férőhelyek szerinti lakásszám) figyelembevételével kell kidolgozni.

3. A telepítési követelmények ismeretében – a helykijelölési lehetőségek tisztázása és a telepítési javaslat kidolgozásának elősegítése érdekében – helyszíni bejárást kell tartani és arra meg kell hívni

– az új létesítmény leendő üzemeltetőjét és kezelőjét,

– az I. és II. fokú hatósági jogkört gyakorló közegészségügyi és munkavédelmi szakembereket (vezetőt, felügyelőt),

– szükség szerint a megtekintendő ingatlanok tulajdonosait, illetve kezelőit,

– a minisztériumi irányító szervet,

– az első fokú építési hatóságot.

A bejárás előkészítése során törekedni kell arra, hogy több építési változat javaslatba hozására legyen lehetőség.

4. A helykijelölés bejárás során tisztázni kell:

– a területre van-e érvényes településszerkezeti, település szabályozási terv,

– a tervbe vett létesítmény – funkcionális követelmények és az építési előírások betartásával – megtekintett ingatlanon megépíthető-e (pl.: terület nagysága, geometriája, geológiája, talajviszonyai),

– a tervezett létesítmény és a környezet egymásra hatása milyen, és az OTÉK szerinti védőtávolságok betarthatók-e,

– szükségessé válik-e meglévő építmények elbontása,

– az elbontandó épületek rendeltetését, állapotát, alapterületét, szintszámát,

– előzetes információk szerint van-e lehetőség a terület megszerzésére,

– a területen milyen közművek vannak, milyen az úthálózat.

5. A helyszíni bejárásról készített jegyzőkönyvet a beépítési javaslathoz csatolni kell.

…………………………… 20 ……év……………………hó………nap
……………………………………
	(aláírás) (a készítő aláírása)

Jóváhagyom:

…………………………… 20 ……év……………………hó………nap
……….…………………………………
	(aláírás) (a gazdálkodó szerv pk. vezető aláírása)

3.sz. Melléklet

HATÁRŐR KIRENDELTSÉGEK TERVEZÉSI ELŐÍRÁSAI

E szabvány a határőr kirendeltségek tervezési előírásait tartalmazza, melyeket alkalmazni kell az új létesítmények, illetve meglévők átalakítása, felújítása, korszerűsítése, bővítése tervezésénél.

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ

1. Meghatározások

Határőr kirendeltség: olyan kikülönített létesítmény, amely az oda rendszeresített ht., közalkalmazotti állomány, szolgálati állatok, haszonállatok, technikai eszközök elhelyezését, kiszolgálását biztosítja.

2. Rendeltetési egység, kapacitás

A rendeltetési egység

– elhelyezési résznél egy férőhely,

– termelő konyhaüzemnél egy ételadag.

A kapacitást

– az elhelyezési résznél a rendszeresített állomány férőhelyének száma alapján,

– a termelő konyhaüzemnél az egyidejűleg összesen elkészíthető ételadagok száma alapján kell meghatározni.

3. Befogadó képesség

A kirendeltségek befogadó képességét a kapcsolódó alegységek létszámától függően, esetenként a tervezési programban kell meghatározni.

4. Tervezési program

A határőr kirendeltség tervezését tervezési program alapján kell végezni. A tervezési program a tervdokumentáció része.

A tervezési programnak tartalmaznia kell a létesítmény tervezéséhez, illetve az üzemelés-technológiai terv elkészítéséhez szükséges valamennyi kiinduló adatot.

II HELYISÉGEK

rendeltetése

Főépületben

1. Irodák

kirendeltség parancsnoki iroda

*kirendeltség pk. helyettesi iroda

kirendeltség ellátó iroda

2. Hálószoba

*Vendégszoba

3. Kulturális-szoba, club

Könyvtár, olvasó

4. Tanterem

5. Ügyeletes szoba

6. Technikai helyiségek

*Híradó központ

*Híradó műhely

*Technikai szoba

*Akkumulátoros szoba

7. Eligazító szoba

*Stúdió szoba

8. Fegyverszoba

9. Fegyvertisztító szoba

10. Szárító szoba

11. Gazdasági szoba

A helyiségek

rendeltetése

12. Barkács szoba

13. Kondicionáló szoba

14. Szociális helyiségek

Mosdó

Fürdő

Vetkőző

Előtér

15. Raktárak, tárolók

Ruharaktár

Műszaki raktár

Vegyvédelmi raktár

Általános raktár

*Híradó raktár

Takarítóeszköz tároló

*16. Kantin, büfé

17. Épületgépészeti helyiségek

*Kazánház

*Széntároló

*Salaktároló

*Fogyasztásmérő hely

Kapcsolótér

*Hőközpont

Kazánház szoc. helyiségek

*Öltöző

* Mosdó-, zuhany

*WC

*Pihenő

*18. Mosókonyha

*19. Szárító kamra

*20. Szolgálati lakások

21. Konyhák

Főzőkonyha

Hidegkonyha

22. Mosogatók

Fehérmosogató

Feketemosogató

23. Kiadók, tálalók

*Tálaló hagyományos

Tálaló önkiszolgáló

24. Előkészítők

Zöldségelőkészítő

Húselőkészítő

25. Hűtők, tárolók, raktárak

Húshűtő

Tejhűtő

Szárazáru raktár

Földesáru raktár

Kéziraktár

Göngyöleg tároló

Hulladék tároló

Takarítóeszköz tároló

Tisztaruha tároló

Edénytároló

26. Szociális helyiségek

Szakács öltöző

Szakács mosdó, zuhany

Szakács WC

27. Étkezési helyiségek

Étterem

Kézmosó

28. Közlekedők

Folyosók

Átvevő

*Lépcsők

*Előterek

Szélfogó

Melléképületek

1. Tárolók

Tgk. tároló

Szgk. tároló

Mkp. tároló

Kerékpártároló

*Üzemanyagtároló

*Akkumulátor töltő

*Takarmánytároló

2. Gépkocsi mosó

*3. Kutya konyha

*4. Kutyaboksz

5. Sertésól

Sertésvágó

6. Istálló

Nyári állás

Nyerges raktár

Zabos raktár

Kocsiszín

7. Szeméttároló

Trágyatároló

8. Lőszer tároló

Töltőhely

A táblázatban *-gal jelölt helyiségek kialakítása diszpozitív, szükségességét tervezési programban kell meghatározni.

III HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÚ KIRENDELTSÉG HELYISÉGEI
– parancsnoki szoba
– pk. helyettesi szoba	(1–2 fő)
– eligazító helyiség	(30 fő)
– ügyeletesi helyiség + pihenő szoba
– előállító helyiség	(18 fő)
– tartalék körlet	(30 főre hálószoba)
– vizesblokk
– melegítő konyha + étkező	(8 főre)
– raktárhelyiségek

4. sz. Melléklet

AZ ELHELYEZÉSI SZABÁLYZATHOZ KAPCSOLÓDÓ
FONTOSABB JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

– 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról

– (XI. 11.) Korm. rendelet a kincstári vagyon kezeléséről, értékesítéséről és az e vagyonnal kapcsolatos kötelezettségekről

– 1048/1997. (V. 13.) Korm. határozat a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó versenyeztetési szabályzat jóváhagyásáról

– 1997. évi LIV. törvény A műemlékvédelemről

– 1996. évi LXXVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről

– 1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről, egységes szerkezetben a végrehajtására kiadott 29/1997. (IV. 30.) FM rendelettel

– 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről

– 1994. évi LV. törvény a termőföldről

– 1993. évi XCIV. törvény a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet módosításáról

– 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról

– 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK)

– A mindenkori Költségvetési Törvény

– A kincstári vagyon nyilvántartási szabályzata

– 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

– 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről

– 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának egyes szabályairól

– 36/1999. (X. 22.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek működési területén a dohányzás és a dohánytermékek forgalmazásának szabályairól

– 1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról, valamint végrehajtásáról szóló 24/1996. (IX. 25.) BM rendelet

– 19/1995. (XII. 13.) BM rendelet a rendőrségi fogdák rendjéről

– 64/1994. (IV. 30.) Korm. rendelet a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról

Az utasítást utóbb a 3/2006. (BK 3.) BM utasítás módosította. Az utasítást a 15/2022. (IX. 1.) BM utasítás 103. § 8. pontja hatályon kívül helyezte 2022. szeptember 2. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek