KK BH 2000/278
KK BH 2000/278
2000.06.01.
Ha a folyamatban lévő ügyekre is kiható jogszabályváltozás miatt kell hatályon kívül helyezni a közigazgatási határozatot, a perköltség teljes egészében nem hárítható az alperesre [1993. évi LVIII. tv. 69. §; 1996. évi LXXXIV. tv. 18. §, 19. § (3) bek.; Pp. 81. § (1) bek.].
Az Sz. 56-os út melletti 3/3. hrsz.-ú ingatlanon működtetett üzemanyagtöltő állomáson 1996. július 10-én lefolytatott ellenőrzés megállapította, hogy a felperesi rendszerhez tartozó, de egy kft. által működtetett telephelyen az üzemeltető a felperes nevében kiskereskedelmi tevékenységet folytatott, melyre azonban a felperesnek engedélye nem volt.
Az értékesített kőolajtermékek mennyiségének alapulvételével az alperes elsőfokú szerve a felperest 18 716 631 Ft jövedéki bírság, valamint egyéb ehhez kapcsolódó jogkövetkezmények megfizetésére, illetőleg eltűrésére kötelezte (1993. évi LVIII. tv. 69. §). Az alperes jogerős határozatával az elsőfokú szerv határozatát helybenhagyta.
A közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti keresetében a felperes a határozat hatályon kívül helyezését arra hivatkozva kérte, hogy a benzinkútját üzemeltető kft.-nek a kiskereskedelmi tevékenység folytatására volt jövedéki engedélye, és hivatkozott arra is, hogy vele mint tulajdonossal szemben nem lehetne szankciókat alkalmazni.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítélete indokolásában megállapította, hogy az üzemeltető kft. megbízottként a felperes nevében járt el, így a felperes a jövedéki tevékenység alanya, és mint ilyen folytatott jövedéki engedély nélkül engedélyhez kötött kiskereskedelmi tevékenységet. Nem sértett ezért az alperes jogszabályt határozatának meghozatalakor.
A fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság a tevékenység megítélésére vonatkozó jogszabály módosítására tekintettel a jövedéki bírság összegét 500 000 Ft-ra leszállította, egyúttal az alperest 600 000 Ft részperköltség megfizetésére kötelezte. Álláspontja szerint a jövedéki törvénysértést a felperes elkövette ugyan, ez a cselekmény azonban enyhébb megítélés alá esik a jogszabály módosítása folytán.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. A felülvizsgálati kérelem a perköltség összegét is érintette. Az alperes szerint az új jogszabály a felperes esetében csak akkor volna alkalmazható, ha egyéb törvénysértést nem követett volna el, amikor jövedéki engedély nélkül folytatott kiskereskedelmi tevékenységet. A jelen ügyben azonban a felülvizsgálati kérelemhez csatolt bizonyítékok alapján megállapítható, hogy részéről egyéb jogszabálysértés is történt.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési és szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jszt.) módosításáról szóló 1996. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: T.) 19. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy e törvény 5. §-át, 15. §-ának (2) bekezdését, 16. §-ának (1) bekezdését, valamint 17., 18. §-át a folyamatban lévő ügyekben - ideértve a közigazgatási bírósági eljárás alatt lévő ügyeket is - akkor kell alkalmazni, amennyiben az törvény hatálya alá tartozókra kedvezőbb elbírálást eredményez. A T. 18. §-a módosította a Jszt.-nek azokat a rendelkezéseit, amelyeket a jelen ügyben is alkalmazni kell. A módosított rendelkezésekkel kapcsolatban az alperes felülvizsgálati kérelmében olyan előadást tett, amelynek alapját képező tények sem a bíróság előtti, sem a közigazgatási eljárásban megvizsgálásra nem kerültek.
Tévedett ennélfogva a jogerős ítéletet hozó bíróság, amikor a jogszabályváltozásra tekintettel az új jog alkalmazásának alapjául szolgáló tényállás feltárásának hiányában az elsőfokú bíróság ítéletét és az alperes határozatát megváltoztatva új határozatot hozott. A megyei bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a jogszabály módosulása folytán feltárandó adatok tisztázása érdekében úgy változtatja meg az elsőfokú bíróság ítéletét, hogy ennek az új eljárásnak a lefolytatására módot ad a közigazgatási szerveknek.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a Pp. 330. §-ának (1) bekezdése alapján az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Az új eljárás során vizsgálni kell, hogy a felperes esetében a Jszt. módosított 69. §-ának (10) bekezdése és (4) bekezdése alkalmazható-e, azaz hogy a felperes a vizsgált időszakban a Jszt. egyéb rendelkezéseit is [Jszt. 43. § (6) bek.] megsértette-e a már megállapított, jövedéki engedély nélküli értékesítés ténye mellett.
A perköltséggel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság utal arra, hogy mind az alperes, mind a perben eljárt bíróságok jogszerűen állapították meg a felperesi magatartás törvénysértését, csak a felperesre kedvezőbb időközbeni jogszabályváltozás folytán került sor az alperesi határozat fent kifejtett okból történt hatályon kívül helyezésére. Erre tekintettel, valamint azért is, mert az alperes felülvizsgálati kérelme részben alapos volt, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/B. §-a folytán alkalmazandó 81. § (1) bekezdése alapján úgy rendelkezett, hogy a felek maguk viselik az első-, másodfokú és felülvizsgálati perköltséget. Az 1990. évi XCIII. törvény 5. §-a alapján az illetékmentes alperes helyett a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti, fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján. (Legfelsőbb Bíróság Kfv. II. 28.380/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás