PK BH 2000/293
PK BH 2000/293
2000.07.01.
A közszereplőről készült, karikatúrának minősülő fényképfelvétel nyilvánosságra hozatala nem sérti a képmáshoz való jogot, és az ezáltal kifejezett vélemény sem sért becsületet vagy emberi méltóságot, ha a véleménynyilvánítás nem indokolatlanul bántó, sértő vagy lealacsonyító [Ptk. 76. §, 80. § (1)-(2) bek.].
A jogerős ítélet a felperes keresetét, amelyben személyhez fűződő joga megsértésének megállapítását és elégtétel adását kérte, elutasította.
A megállapított tényállás szerint az alperes által kiadott hírmagazin 1998. április 15-én megjelent számának címoldalán az alperes a felperes képmását úgy mutatta be – fotótechnikai eljárás alkalmazásával -, hogy szemét kendő takarja, füleiben parafa dugó van elhelyezve, száját pedig kapcsok szorítják össze. E képmás a lapban közölt „Nyírfától az erdőt” című, „Titkosszolgálati botrány” alcímű sajtóközlemény illusztrációjaként jelent meg, amely arra utal, hogy a felperes mint érintett politikus, az ismertetett titkosszolgálati botránnyal kapcsolatban „nem lát, nem hall, nem beszél”.
A jogerős ítélet álláspontja szerint a felperes képmáshoz való, a Ptk. 80. §-ában védett személyhez fűződő jogát az alperes e fotótechnikai eljárással készült felvétellel nem sértette meg, mert a felperes képmásának közzétételéhez a felperes hozzájárulására nem volt szükség, és a fotómontázs révén létrejött karikatúra nem sérti a közerkölcsöt. A karikatúra műfaji határain belül maradva él a gúny eszközével, és nem lépi túl a véleménynyilvánítás szabadságának megengedett határait sem. A fotómontázs az alperes véleményét fogalmazta meg, amely kétségtelenül kedvezőtlen. Ez azonban önmagában nem sérti a felperes egyéb személyhez fűződő jogát (becsületét, emberi méltóságát) sem.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének megfelelő ítélet meghozatalát. A felperes álláspontja szerint a kifogásolt ábrázolás nem karikatúra, az alperes által kiadott újság nem vicclap, így különösen a lapban közzétett riport tartalma miatt, amelyből kiderül, hogy a feladatát mint érintett politikus ellátta – indokolatlanul fogalmazta meg az alperes a címlapfotón összegzett kedvezőtlen véleményét. Azzal lejáratta, nevetségessé tette. Ez nem fér össze a szabad véleménynyilvánítással, mert sérti a személyhez fűződő jogait.
Az alperes a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte, lényegében annak helyes indokai alapján.
A jogerős ítélet nem jogszabálysértő.
A Ptk. 80. §-ának (1) bekezdése alapján a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. Azt a felperes sem vitatta, hogy képmását mint közszereplőjét a Ptk. 80. §-ának (2) bekezdése értelmében az alperes a hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozhatta. Érdemben tehát azt kellett vizsgálni, hogy a képmás nyilvánosságra hozatalától függetlenül az alperes a képmás megváltoztatásakor jogaival visszaélt-e. Helyesen állapította meg a jogerős ítélet, hogy a sajátos fotótechnikai eljárással készült fénykép az alperes véleményét, bírálatát fejezi ki az ábrázolt személlyel és a közvéleményt foglalkoztató eseménnyel kapcsolatban. Az alkalmazott eszközök a felperes képmását oly mértékben nem torzítják el, amely miatt – függetlenül a kifejezésre juttatott véleménytől – meg lehetne állapítani a képmással való visszaélést. Ezt a felperes lényegében nem is állította, mert a képmásának megváltoztatását alapvetően az ily módon kifejezésre juttatott vélemény miatt tartotta visszaélésszerűnek. Ebből a szempontból vizsgálva viszont megállapítható, hogy az alperes a felperes személyéről hivatali működésével kapcsolatban közölt véleményt a képmás felhasználásával. Miután az alperes a felperes politikai tevékenységét minősítette, azaz a felperes képmását a felperes politikai tevékenységével összefüggésben használta fel a véleménye megalkotására, nyilvánvaló, hogy ez a tevékenység sem minősíthető a képmással való visszaélésnek. A Ptk. 80. §-a alapján tehát helyesen jutott arra a következtetésre a jogerős ítélet, hogy az alperes a felperes képmásának védelméhez való jogát nem sértette meg.
A politikai véleménynyilvánítás joga pedig, amint arra a jogerős ítélet helytállóan rámutatott, az alperest is megillette. E politikai vélemény tartalma nem lehet a bírósági vizsgálat tárgya, azt nem minősítheti a bíróság abból a szempontból, hogy helyes-e vagy helytelen, és nem vetheti össze a lapban közzétett riport tartalmával sem, megállapítandó, hogy a felperes a feladatkörében eljárt-e, és megfelelően ellátta-e feladatát. A politikai vélemény ugyanis önmagában akkor sem sérti a politikai közszereplőnek a Ptk. 76. §-ában védett személyhez fűződő jogát, ha azt az érintett személy igazságtalannak, tévesnek és ebből eredően sértőnek tartja.
A vélemény, értékítélet, bírálat csak akkor sérti az érintett személy becsületét vagy emberi méltóságát, személyiségvédelmet akkor alapoz meg, ha indokolatlanul bántó, sértő, lealacsonyító kifejezésmódot használ. A politikai karikatúra műfajának megfelelő és politikai véleményt hordozó fotómontázs ilyennek nem minősíthető.
A felperes felülvizsgálati álláspontja szerint az alperes magatartása az egyoldalú „lejáratását”, hiteltelenítését célozta, és ebből eredően a sajtó erőfölényével visszaélt. A személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása szempontjából azonban az közömbös, hogy a véleménynyilvánításával az alperesnek mi volt a célja, és az alperesnek az a törekvése, hogy az érintett politikus tevékenységéről véleményt nyilvánítson, önmagában nem minősíthető a közrendbe ütközőnek vagy a közerkölcsöt sértőnek. Ilyennek a felperes által kifogásolt karikatúra objektív megítélés szerint nem minősíthető.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. IV. 23.955/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás