PK BH 2000/295
PK BH 2000/295
2000.07.01.
Az azonos, illetve hasonló áruk meghatározása a számítástechnikával kapcsolatos szolgáltatásra vonatkozó védjegylajstromozás iránti kérelem elbírálása során [1969. IX. tv. 3. § (3) bek. c) pont; 1997. évi XI. tv. 93. § (1) bek., 117. § (1) bek.; 2/1970. (VII. 1.) OMFB-IM r. 2. § (2) bek.].
A Magyar Szabadalmi Hivatal határozatával elutasította a kérelmezőnek az 1995. november 22-én előterjesztett, a 16. áruosztályba sorolt újságokra és folyóiratokra, valamint a 38. áruosztályba sorolt távközlésre, távadat-szolgáltatásra, telefonkártya-kiadásra és tévéműsor-készítésre vonatkozó, MODEM IDŐK szavakból grafikailag tervezett megjelölés védjegykénti lajstromozása iránti kérelmét, mert megállapította, hogy a H. E. Kft. a MODEM IDŐK megjelölést 1991. június 15-e óta gazdasági tevékenysége során hirdetéseiben, műszaki kiadványain, kiállítások alkalmával, termékein, illetve szolgáltatásaival kapcsolatban rendszeresen használta.
Az elsőfokú bíróság a kérelmezőnek a határozat megváltoztatása iránti kérelmét végzésével ugyancsak elutasította. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a kérelem elbírálására az 1997. évi XI. tv. 117. §-ának (1) bekezdése alapján a korábban hatályban volt, a védjegyről szóló 1969. évi IX. tv. (Vt.) és a végrehajtásáról rendelkező 2/1970. (VII. 1.) OMFB-IM r. (Vr.) rendelkezéseit kellett alkalmazni, mert a kérelmező 1997. július 1-jét, tehát az új törvény hatálybalépését megelőzően nyújtotta be a védjegy lajstromozására irányuló kérelmét.
Az elsőfokú bíróság a Vt. 3. §-a (3) bekezdésének c) pontja és a Vr. 2. §-ának (2) bekezdése alapján nem látott lehetőséget a megjelölés védjegykénti lajstromozására, mert álláspontja szerint a H. E. Kft. a lajstromozni kért megjelölést korábban ténylegesen használta, hasonló áruk, illetve szolgáltatások tekintetében. Megállapította ugyanis, hogy a lajstromozni kért megjelölés árujegyzékének árui részben azonosak, részben pedig hasonlóak a korábbi használat körét képező (számítógépek, modemek, távközlés-technikai kiegészítők, adatátviteli rendszerek, számítástechnikai kiadványok stb.) árukkal, illetőleg szolgáltatásokkal. Annak, hogy a kérelmező megjelölését grafikailag tervezte, nem tulajdonított jelentőséget, mert a kombinált megjelölésben domináns elemnek a MODEM IDŐK szavakat tekintette, amelyek a védjegy alapvető célját, az áruk azonosítását, a más áruktól való megkülönböztető funkciót biztosíthatnák. Ezt a jellegzetes szókapcsolatot azonban más már a bejelentést megelőzően használta.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a kérelmező fellebbezett, kérve annak megváltoztatásával a hivatal határozatának a megváltoztatását és a védjegy lajstromozásának elrendelését, illetve másodlagosan az MSZH utasítását új eljárásra azzal, hogy ha a Legfelsőbb Bíróság az írásbeli fellebbezés indokait önmagában nem fogadja el, kérte a kérelmezőnek a jogi képviselője útján történő meghallgatását. A fellebbezés álláspontja szerint a Vt. 3. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján a lajstromozás iránti kérelem nem volt elutasítható, mert a hivatal, illetve az elsőfokú bíróság megalapozatlanul állapította meg az árukörök azonosságát, illetve hasonlóságát. Figyelmen kívül hagyták azt, hogy az ellentartott megjelölés olyan széles körű használata, amely az átlagos fogyasztó számára az összetéveszthetőséget kiváltotta volna, nem lett bizonyítva. Ebben a körben az elsőfokú bíróság tényállást sem állapított meg. Ezen túlmenően arra utalt, hogy a 38. áruosztályban az áruk nem tekinthetők azonosnak vagy hasonlónak, a 16. áruosztály tekintetében pedig az elsőfokú bíróság a végzését nem is indokolta.
A fellebbezés az alábbiak szerint alaptalan.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az alábbiakkal egészíti ki:
Az iratokból megállapíthatóan a kérelmező MODEM IDŐK elnevezéssel kérte a Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól telekommunikáció és informatika tárgykörre vonatkozóan az általa alapított, kiadott és szerkesztett időszaki lapra vonatkozó nyilvántartásba vételt, aminek az az MKM. 838/2/1995. számú határozatával eleget is tett.
A Vt. 3. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján nem részesülhet védjegyoltalomban azonos vagy hasonló áruk tekintetében a megjelölés, ha másnak ténylegesen használt, de nem lajstromozott megjelölésével azonos, vagy ahhoz az összetéveszthetőségig hasonlít. A Vt. e rendelkezéséből következik, hogy azonos vagy hasonló áruk tekintetében akkor nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha azt más korábban ténylegesen használta. Az MSZH-iratok között elfekvő hirdetések és egyéb kiadmányok másolatai alapján aggálytalanul állapította meg mind a hivatal, mind az elsőfokú bíróság, hogy a H. E. Kft. a MODEM IDŐK megjelölést korábban ténylegesen használta. Önmagában a használat tényét a kérelmező a fellebbezésében nem is vitatta. A Vt. idézett rendelkezése nem kívánja meg azt, hogy a használat során a megjelölés a vásárlók széles körében ismertté vagy közismertté váljon. Ahhoz, hogy a lajstromozni kért megjelölés a védjegyoltalomból ki legyen zárva, elégséges annak megállapítása, hogy a korábbi használat megtörtént és a használat módjából levonható az a következtetés, hogy az érintett vásárlói kör az adott megjelölést meg is ismerte. Ennek fennállta az adott esetben megállapítható. Téves tehát a kérelmezőnek az az álláspontja, hogy a hivatal, illetve az elsőfokú bíróság megalapozatlanul alkalmazta a Vt. kizáró rendelkezését, mert a korábban használt megjelölés ismertté válását nem vizsgálta.
Fellebbezésében lényegében azt kifogásolta a kérelmező, hogy az áruk, illetve szolgáltatások nem azonosak és nem hasonlóak. Megállapítható azonban, hogy a kérelmező a 16. osztályba sorolt újságokra és folyóiratokra vonatkozóan ténylegesen a telekommunikációval, illetve informatikával foglalkozó időszaki lap tekintetében kéri a megjelölés védjegykénti lajstromozását. A telekommunikáció és informatika a korábban más által ténylegesen használt megjelölés alapját képező árukhoz, illetve szolgáltatásokhoz hasonlít. Mindkettő szoros kapcsolatban áll a számítástechnika körébe tartozó szolgáltatással. Helyesen állapította meg tehát a 16. áruosztály tekintetében is a hivatal, illetve az elsőfokú bíróság, hogy a Vr. 2. §-ának (2) bekezdése alapján az áruk közös rendeltetésük, illetve egyéb műszaki, gazdasági és értékesítési jellemzőik alapján hasonlóaknak minősülnek. Nyilvánvaló, hogy részint az ellentartott megjelöléssel érintett számítástechnikai termékek és szolgáltatások, részint a kérelmező által kiadott, ugyanezzel a szolgáltatással és áruval foglalkozó időszaki lap ugyanazt a vásárlói kört célozza meg, így az áruk gazdasági és értékesítési jellemzői közösek.
A 38. áruosztály tekintetében is helyesen állapította meg ugyanezt az elsőfokú bíróság. Az itt szereplő, a távközléssel, táv-adatszolgáltatással, telefonkártya-kiadással és a számítástechnikára vonatkozó tévéműsor-készítéssel kapcsolatos szolgáltatás hasonlósága, közös jellemzői az ellentartott megjelölés szolgáltatásaival megállapítható.
Mindezek alapján érdemben helytállóan utasította el az elsőfokú bíróság a kérelmezőnek a hivatal határozatának megváltoztatására irányuló kérelmét, ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a révén alkalmazandó Pp. 253. §-ának (2) bekezdése szerint helybenhagyta.
Az 1997. évi XI. tv. 117. §-ának (1) bekezdése szerint anyagi jogi kérdésekben a korábbi jogszabályokat, de az MSZH határozatának megváltoztatására irányuló, az új Vt. hatálybalépését követően indult bírósági eljárásban már az új Vt. szabályait kell alkalmazni. Az új Vt. 93. §-ának (1) bekezdése szerint a másodfokú eljárás során a kérelmező meghallgatása kérelme esetén sem kötelező. Miután a fellebbezés a rendelkezésre álló iratok alapján elbírálható volt, a Legfelsőbb Bíróság nem látta szükségesnek a kérelmező, illetve jogi képviselője meghallgatását, ezért azt mellőzte. (Legf. Bír. Pkf. IV. 24.770/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás