299/D/2000. AB határozat
299/D/2000. AB határozat*
2004.11.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 361. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a Nyíregyházi Városi Bíróság 33. P. 24.658/1998/7. számú, illetőleg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 4. Pf. 20.282/1999/6. számú ítélete megsemmisítése iránt előterjesztett indítványt visszautasítja.
Indokolás
I.
A Nyíregyházi Városi Bíróság, mint elsőfokú bíróság 33. P. 24.658/1998/7. számú, illetőleg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 4. Pf. 20.282/1999/6. szám alatti, jogerős ítéletével az indítványozót a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 361. § (1) bekezdésére alapítottan kötelezte jogalap nélküli gazdagodás megfizetésére.
Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kifejtett álláspontja szerint a Ptk. 361. § (1) bekezdése azáltal, hogy nem határozza meg a jogalap nélküli előny és gazdagodás fogalmát, összegszerűségének kiszámítási módját, sérti az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében és az 59. § (1) bekezdésében biztosított, a jóhírnévhez, valamint az emberi méltósághoz való jogot, továbbá jogalkalmazói bizonytalanságot teremt. Csak „a pontosított jogszabály jelentene garanciát az állampolgári jogok érvényesülésére.”
Ezért kérte a kifogásolt jogszabály alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését, valamint az első és másodfokú fokú ítélet megsemmisítését.
II.
Az Alkotmánybíróság döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta:
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.”
„59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.”
2. A Ptk. vonatkozó szabálya:
„361. § (1) Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.”
III.
1. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (1) bekezdése szerint az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. A 48. § (2) bekezdése szerint az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani.
Az indítványozó a másodfokú ítéletet 1999. november 2-án vette kézhez. Az alkotmányjogi panaszt a határidő utolsó munkanapján adta ajánlottan postára, így az az Alkotmánybíróságnak a határidők számítására vonatkozó gyakorlata szerint (540/D/2002. AB határozat, ABK 2004. május, 450–451.; 768/D/2002. ABH 2003, 1542, 1544.) határidőben benyújtottnak tekintendő. Minthogy az alkotmányjogi panasz egyéb törvényes feltételeknek is megfelelt, az Alkotmánybíróság azt érdemben bírálta el.
2. Az indítványozó azt kifogásolta, hogy a támadott rendelkezés hiányos megfogalmazása folytán sérültek alkotmányos alapjogai.
A Ptk. 361. § (1) bekezdése a jogalap nélküli gazdagodás visszatérítésének általános szabályát tartalmazza, míg a 361. § (2), (3) bekezdése és a 362. § az ehhez kapcsolódó kivételeket. Az összegszerűségre a 363. § tartalmaz különös szabályt, egyebekben a 364. § a kártérítés szabályait rendeli alkalmazni.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint annak, hogy a jogszabály milyen teret enged a jogalkalmazónak a jogértelmezésre, csupán az szab határt, hogy ne járjon alkotmányos jogok sérelmével.
Ezért az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a támadott rendelkezés vezethet-e az emberi méltóság, illetőleg a jóhírnév sérelmére.
Az indítványozó ténylegesen csak az adott jogalapon történő elmarasztalásának tényét hozta kapcsolatba saját megítélése negatív változásával, ezért az Alkotmánybíróság arra a megállapításra jutott, hogy jogalap nélküli gazdagodás terminológiája, a szabály alkalmazásának feltételei – amelyek a Ptk. hivatkozott rendelkezéseiben megfelelő részletességgel kerültek megfogalmazásra – és a fenti alkotmányos alapjogok között értékelhető alkotmányjogi összefüggés nincs, és az alkotmányjogi panaszt elutasította.
3. Az Alkotmánybíróság hatáskörét az Abtv. 1. § a)–h) pontja határozza meg. Sem e rendelkezés, sem más jogszabály nem utalja hatáskörébe a bírósági határozatok felülvizsgálatát.
Ezért az Alkotmánybíróság hatásköre hiányában az ítéletek megsemmisítésére irányuló indítványt az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 29. § b) pontja alapján visszautasította.
Budapest, 2004. november 15.
Dr. Holló András s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k., Dr. Bihari Mihály s. k.,
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k., Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné
Dr. Strausz János s. k., dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás