31/2000. (BK 20.) BM utasítás
31/2000. (BK 20.) BM utasítás
a belügyi tudományos munkáról*
2000.11.10.
A Belügyminisztérium és a belügyminiszter irányítása alatt álló szerveknél folyó tudományos tevékenység (a továbbiakban: belügyi tudományos tevékenység) szabályozására kiadom az alábbi
utasítást:
1. Az utasítás hatálya kiterjed a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2000. (BK 8.) BM utasítás 1. számú függelékében felsorolt
– a Belügyminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatali szervezeteire (a továbbiakban: hivatali egységek),
– a minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetekre (a továbbiakban: minisztériumi szervek),
– a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetekre (a továbbiakban: önálló belügyei szervek).
2. A tudományos munkát a belügyminiszter irányítási körébe tartozó közigazgatási és rendvédelmi szervek tevékenységének segítése, munkájuk hatékonyságának növelése érdekében kell végezni.
3. Tudományos munka végzésére az utasítás hatálya alá tartozó minden szervnél lehetőséget kell biztosítani. Ennek keretében a szervek vezetői kötelesek a tudományos munkára vonatkozó kezdeményezéseket érdemben elbírálni, lehetőségeikhez mérten támogatni, illetve a munka végzéséhez szükséges feltételeket biztosítani.
4. Az önálló belügyi szerveknél tudományos tanácsokat, minisztériumi szerveknél tudományos bizottságokat kell működtetni.
Tudományos tanácsok, illetve bizottságok a szerv vezetőjének a tudományos munka területén véleményező, javaslattevő testületei. Állást foglalnak és ajánlásokat tesznek a szerv szakterületére vonatkozó, az alkalmazott tudományos kutatások eredményeinek hasznosítását érintő kérdésekben.
5. A tudományos munka végrehajtása érdekében:
a) A belügyminiszter:
– meghatározza a tudományos munka irányait, elveit, alapvető célját és a vele szemben támasztott főbb követelményeket,
– intézkedik a Belügyminisztérium egészét érintő új tudományos eredmények bevezetésére,
– létrehozza a Tudományos Tanácsadó Testületet,
– elismeri a tudományos munkában tárcaszinten élenjárók munkáját,
– megrendeléseket ad minisztériumi, illetve szakágazati szintű kutatások elvégzésére,
– jóváhagyja a Kutatási Irányokat és a Középtávú Tudományos Kutatási Tervet.
b) A BM Közigazgatási államtitkár:
– előkészíti a belügyminiszter tudományos munkára vonatkozó döntéseit,
– irányítja a tudományos munkát, biztosítja a végrehajtáshoz szükséges személyi, szervezeti és anyagi feltételeket,
– megrendeléseket ad meghatározott célú és témájú kutatásokra,
– működteti a Belügyi Tudományos Tanácsot,
– a hatáskörébe tartozó feladatokat az Oktatási Főosztály útján valósítja meg,
– jóváhagyja a kutatóhellyé nyilvánítást,
– jóváhagyja az Éves Tudományos Kutatási Tervet.
c) A BM Oktatási Főosztály Tudományszervezési és Módszertani Osztálya, – a 36/1999. (BK 22.) BM utasítás 9. pontjában meghatározott feladatok mellett:
– végzi a belügyi tudományos munka koordinálását, átfogó tervezését, a döntés-előkészítést, a szervezést és az ellenőrzést,
– figyelemmel kíséri a belügyi tudományos munka irányelvei megvalósulását, a legfontosabb kutatásokat és nyilvántartja a tudományos minősítéssel rendelkező kutatókat és munkatársakat,
– összegzi a Belügyi Tudományos Tanács véleményeit és javaslatait.
6. Az „IRÁNYELVEK a belügyi tudományos munkához” című dokumentumot jelen utasítás mellékleteként kiadom.
7. Ez az utasítás közzététele napján lép hatályba.
Dr. Pintér Sándor s. k.,
belügyminiszter
Melléklet a 31/ 2000. (BK 20.) BM utasításhoz
IRÁNYELVEK
A BELÜGYI TUDOMÁNYOS MUNKA
VÉGZÉSÉNEK SZABÁLYAIRA
A BELÜGYI TUDOMÁNYOS MUNKA
VÉGZÉSÉNEK SZABÁLYAIRA
I. A belügyi tudományos munka célja
A Belügyminisztérium szerveinél folyó tudományos munka olyan kutató, alkotó, tudományszervező tevékenység, amely felöleli mind a közigazgatási, mind a belügyi rendvédelmi szakterületeket és ezek gyakorlatával kapcsolatos új ismeretek szerzésére, meglévő ismeretek alkalmazására, fejlesztésére, a belügyi állomány képzettségi színvonalának emelésére irányul.
II. Általános elvek
1. A tudományos munka tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése speciális vezetői tevékenység, része a vezetői munkának.
2. A tudományos munka formái, illetve részei:
a) tudományos kutatás,
b) tudományos képzés, továbbképzés, fokozatszerzés,
c) tudományos pályázati rendszer,
d) tudományos együttműködés,
e) tudományos eredmények elbírálása, elismerése, díjazása,
f) a tudományos eredmények nyilvántartása, gyakorlati hasznosítása, felhasználása,
g) információellátás,
h) tudományos utánpótlás biztosítása, tehetséggondozás,
i) tudományszervezői tevékenység.
3. A miniszter a tudomány szabadsága elvének tiszteletben tartásával, prioritások és témák meghatározásával támogatja a tudományos kutatást. Megrendelések, pályázatok kiírásával és finanszírozásával ösztönzi a kutatásokat és a kutatókat. Rendelkezik a tudományos eredmények alkalmazásáról.
4. A tudományos munka eredményeinek szakmai értékelését a Belügyminisztérium szakmai vezetése végzi a Belügyi Tudományos Tanács véleményének figyelembevételével.
5. A tudományos munka végzése során mindenki köteles a titok- és adatvédelmi szabályokat betartani.
III. A tudományos munka fő feladatai
1. A belügyi közigazgatási és rendvédelmi szervek tevékenysége elméleti alapjainak és gyakorlatának vizsgálata, azok fejlesztésével és fenntartásával kapcsolatos feladatok végrehajtásához megoldási változatok kidolgozása.
2. A vezetés megfelelő tájékoztatása, a döntés-előkészítés és kivitelezés segítése.
3. A közszolgálati tevékenység minőségének, a szervezetműködés hatékonyságának javítása.
4. A tudomány-területek figyelemmel kísérése és azon eredményeknek a hasznosítása, amelyek az államigazgatás, a nemzet- és közbiztonság belügyi vonatkozásait érintik és elősegítik a közigazgatási és rendvédelmi feladatok hatékonyabb ellátását.
IV. A tudományos munka irányítása
1. A belügyi tudományos tevékenységet a Belügyminisztérium Oktatási Főosztálya (Tudományszervezési és Módszertani Osztálya) hangolja össze.
2. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szerveknél, – egyéb feltételek megléte esetén, – tudományos szervezetek működnek, elnökeik irányítják és felügyelik a tudományos munkát, megbízás és az elfogadott munkatervek alapján. A tudományos szervezetek típusait, felépítését az V. fejezet tartalmazza.
A gyakorlati végrehajtást tudományszervezők irányítják.
3. A tudományszervezők feladata:
a) a szervnél folyó tudományos munka, a tudományos szervezet (bizottság, illetve tanács) tevékenységének szervezése, koordinálása, döntés-előkészítő javaslatok kidolgozása,
b) hatékony közreműködés a belügyi tudományos munka irányelveinek helyi megvalósításában, a tervező, szervező, kidolgozó munkában,
c) a tudományos munkára vonatkozó adatok, tények folyamatos gyűjtése, elemzése, értékelése, a tapasztalatok hasznosítása,
d) részvétel a tájékoztatásban és a tudományos információs rendszer működtetésében,
e) részvétel a tudományos pályázati rendszerrel összefüggő feladatok végrehajtásában.
4. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szerveknél folyó tudományos munka tervezését a szakmai feladatokkal összhangban kell végezni. A tervezés célja a tudományos munka célirányosságának, tervszerűségének és a végzéshez szükséges pénzügyi-anyagi feltételek biztosítása.
5. A belügyi tudományos munka a következő dokumentumok, illetve munkatervek szerint kerül ütemezésre:
a) Hosszútávú Tudományos Kutatás Irányai,
b) Középtávú Tudományos Kutatási Terv,
c) Éves Tudományos Kutatási Terv.
A tudományos munkatervek időszakra és témakidolgozásra vonatkoznak.
6. A Hosszútávú Tudományos Kutatás Irányai elnevezésű dokumentum tartalmazza a Belügyminisztérium szervei előtt álló hosszú távú (5–10 éves) működési és fejlesztési feladatok végrehajtásának tudományos megalapozását biztosító kutatási irányokat.
7. A Középtávú Tudományos Kutatási Terv tartalmazza a főbb kutatási programokat a kutatási célokkal és feladatokkal, a kutatáshoz, a kidolgozáshoz szükséges anyagi erőforrásokkal, a hasznosítás céljával, a kutatási feltételek biztosításával és a kidolgozás határidejével. A Középtávú Tudományos Kutatási Terv 3–4 éves időszakra készül.
8. Az Éves Tudományos Kutatási Terv részletes, konkrét tudományos és kutatási feladatokat tartalmazó ütemterv jellegű dokumentum, költségvetés tervezettel.
9. A Belügyminisztérium vezetésének felkérése, megbízása alapján végzendő kutatási témák kidolgozása érdekében a téma felelősének részletes tématervet kell összeállítania, melynek egy példánya a Középtávú Tudományos Kutatási Tervhez csatolandó.
10. A tudományos munka színvonala, szervezettsége és támogatottsága fontos részét képezi egy adott szerv szakmai elbírálásának, megítélésének.
V. A tudományos szervezetek
1. A Belügyminisztériumban működő tudományos szervezetek: a Tudományos Tanácsadó Testület és a Belügyi Tudományos Tanács. Tevékenységüket a 36/1999. (BK 22.) BM utasítás szabályozza.
2. A hivatali egységeknél, minisztériumi szerveknél és önálló belügyi szerveknél a következő tudományos szervezetek létrehozása, illetve működtetése célszerű:
a) a minisztérium hivatali tevékenységet segítő szervezeteknél „tudományos bizottság”-ok,
b) a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezeteknél „tudományos tanács”-ok.
c) a minisztérium hivatali szervezeteinél nem indokolt tudományos szervezet működtetése.
A „tudományos tanács” az alárendelt szakterületeknél, az ennek megfelelő kutatási főirányokat reprezentáló szekciókat, ezen belül állandó, vagy ad hoc munkacsoportokat hozhat létre.
A „tudományos bizottság”-ban a kutatási irányokat adott szerv elismert szakmai tekintéllyel rendelkező (vezető) munkatársai, mint témafelelősök képviselik, illetve irányítják.
A tudományos szervezetek elnökét az adott szerv felső-, titkárát a közép-vezetői köréből ajánlott kiválasztani.
A tudományos munka gyakorlati végrehajtását (függetlenített, vagy kapcsolt munkakörben dolgozó) tudományszervezők koordinálják.
3. A tudományos tanácsok, illetve bizottságok titkárát, tudományszervezőjét és tagjait a szerv vezetője bízza meg a szakterületen dolgozó, kiterjedt ismeretekkel rendelkező és a tudományos munkában jártas munkatársak közül.
VI. A tudományos kutatás és pályázati rendszer
1. Tudományos kutatóhellyé nyilvánítható az a szerv, ahol rendelkeznek a kutatómunkához szükséges feltételekkel, a szakmai munka végzése mellett biztosítható a tudományos kutatások folytatása, rendelkeznek a szükséges pénzügyi- és technikai feltételekkel.
2. A kutatóhellyé nyilvánítást a szerv vezetőjének kezdeményezése alapján és bevonásával, a BM Oktatási Főosztály készíti elő, a Belügyi Tudományos Tanács véleményezi és a BM közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.
3. Pályázati felhívást a belügyi tudományos munka irányelveivel összhangban, a kutatási tervekben szereplő témák, illetve kiemelten fontos szakmai problémák megoldásának elősegítésére, a tudományos tanácsot (bizottságot) működtető szerv vezetője írhat ki.
4. Témától függően a pályázat lehet nyílt, illetve zártkörű. Törekedni kell a nyilvános pályázatok meghirdetésére.
5. Tudományos pályázatot meghirdethet:
a) a belügyminiszter,
b) az államtitkárok, ideértve a helyettes államtitkárokat is,
c) a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek vezetői,
d) a BM Oktatási Főosztály vezetője.
6. A pályázati felhívás tartalmazza:
a) a pályázat célját,
b) a témák felsorolását,
c) a pályázók jogait és kötelezettségeit,
d) a pályamű formai és terjedelmi követelményeit,
e) a beküldés és elbírálás határidejét,
f) a díjazás módját és mértékét,
g) a pályamű hasznosítása esetén a szerzőt megillető jogokat.
7. A pályaműveket a meghirdető által felkért független szaklektorok véleményének figyelembevételével szakbizottság értékeli, amely dönt a pályaművek helyezéséről és javaslatot tesz további hasznosításukra.
VII. A tudományos együttműködés
1. A tudományos együttműködés célja a Belügyminisztérium szerveinél folyó tudományos munka színvonalának emelése, eredményességének fokozása, valamint az egyes kutatások közötti indokolatlan átfedések kiküszöbölése.
2. A lehetőségek figyelembevételével tudományos együttműködést kell szervezni:
a) A Belügyminisztérium és más minisztériumok, valamint az országos hatáskörű szervek tudományos szervei, testületei között,
b) a belügyi szervek és a fegyveres erők tudományos szervezetei között,
c) a belügyi szervek és a belföldi tudományos intézetek között,
d) a belügyi szervek és tanintézetek között,
e) a Belügyminisztérium munkájához kapcsolódó egyéb tudományos szervezetek és a belügyi tudományos munkában érdekelt szervek között,
f) a külföldi, elsősorban szomszédos országok, illetve az EU és NATO szervezetek és tagállamok belügyi tudományos szervezeteivel,
a nemzetközi megállapodások figyelembevételével, különös tekintettel a tudományos és szakmai információk kölcsönös cseréjére, a tanintézeti hallgatók tudományos munkára való felkészítésére és bevonására, tudományos rendezvények közös megtartására.
VIII. A tudományos információellátás rendje
1. A tudományos információellátás feladata, hogy gyűjtse, feltárja, tárolja és a felhasználók részére biztosítsa a Belügyminisztérium és szervei részére fontos tudományos ismereteket és azok gyakorlati alkalmazását. Segítse elő a Belügyminisztérium előtt álló feladatok végrehajtásának tudományos megalapozását.
2. A BM Oktatási Főosztály Tudományszervezési és Módszertani Osztálya működteti a belügyi tudományos munka valamennyi területét átfogó, egységes, a kor színvonalán álló információs rendszert. Koordinálja a szakmai és a minősített szakkönyvtárak gyűjtőkörét, a tudományos tájékoztatást és a kutatás nyilvántartását.
3. A BM Oktatási Főosztály Tudományszervezési és Módszertani Osztálya szerkeszti az időszakosan megjelenő Belügyi Tudományos Közleményeket. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervezeteknél a nemzetközi és hazai tudományos munkáknak széles nyilvánosságot kell teremteni, – kiadványok, tanulmányok megjelentetése útján is.
A Belügyi Tudományos Tanács
ÜGYRENDJE
ÜGYRENDJE
1. A Belügyi Tudományos Tanács (továbbiakban: Tanács) megalakítását, jogállását, feladatait és hatáskörét a belügyi tevékenységet segítő tudományos szervezetekről szóló 36/1999. (BK 22.) BM utasítás szabályozza.
2. A Tanács a belügyi, ezen belül mind a közigazgatási, mind a belügyi rendvédelmi szakterületek tudományos tevékenységének legfelső fóruma. E tekintetben tárcaszinten összegzi, értékeli az egyes szakterületek, a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek, szolgálatok és szakszolgálatok tudományos eredményeit, de nem gyakorol felügyeletet ezeknél a szervezeteknél működő tudományos tanácsok, illetve bizottságok felett.
3. A Tanács összetétele:
Elnöke: |
a BM közigazgatási államtitkára. |
Titkára: |
a BM Oktatási Főosztály Tudományszervezési és Módszertani Osztály vezetője. |
Tagjai: |
a belügyminiszter, |
|
a politikai államtitkár, |
|
a közigazgatási államtitkár, |
|
a helyettes államtitkárok közvetlen alárendeltségében működő belügyi szervezetek képviselői, |
|
a belügyi oktatási intézmények képviselői, |
|
a RTF Vezetőképző Továbbképző és Kutatóintézet képviselője, |
|
a belügyi rendvédelmi szervezetek képviselői, |
|
az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet képviselője, |
|
a közigazgatási államtitkár személyes delegáltja. |
Állandó meghívottak: a Hadtudományi Társaság belügyi és határőr szakosztályok elnökei, valamint a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének és a Megyei Önkormányzatok Szövetségének elnöke.
4. A Tanács létszáma nem kötött. A tagokat, illetve az állandó meghívottakat a Tanács elnöke kéri fel, illetve hívja meg.
5. A Tanács tagjai hosszabb távollétük esetére – teljes körű meghatalmazással – helyettesítőről gondoskodnak.
6. A Tanács munkásságát
– teljes (plenáris) ülés,
– közigazgatási szekcióülés és
– rendvédelmi szekcióülés formájában végezheti.
7. A Tanács – ha azt szükségesnek ítéli, különböző feladatok megoldására – tagjaiból, szekcióktól függetlenül munkacsoportokat alakíthat.
8. Mind a teljes, mind a szekcióülésekre meghívhatók a tárgyalt szakterület, témakör külső szakemberei. Meghívásukról – a Tanács tagjainak javaslatai alapján – a Tanács titkára gondoskodik, az elnök (közigazgatási államtitkár) döntése szerint. A meghívottak az adott ülésen tanácskozási, illetve véleményezési joggal vesznek részt.
9. A Tanács évente legalább két alkalommal teljes (plenáris) ülést tart, szekcióülésekre negyedévente kerül sor.
10. Indokolt esetben a Tanács soron kívül is összehívható, erről az elnök dönt. A Tanács állandó tagjai kezdeményezhetik az összehívást.
11. A Tanács minden esetben teljes (plenáris) ülésen elemzi és vitatja meg:
a) a belügyi tudományos célokat, hosszútávú kutatási irányokat és feladatokat,
b) a tudományos munkához kapcsolódó fejlesztések elvi kérdéseit,
c) a belügyi ágazat egészét érintő tudományos eredmények hasznosítására, közzétételére vonatkozó javaslatokat,
d) a hazai és nemzetközi belügyi tudományos együttműködés legfőbb irányait és területeit,
e) a tudományos munkát végző szervek kutatóhellyé nyilvánítását,
f) a tudományos munkáért adandó elismerésekre vonatkozó javaslatokat.
12. A Tanács szekcióüléseken elemzi és értékeli, illetve véleményezi:
a) a szakterület belügyi szerveinek tudományos bizottságai, tanácsai által irányított, koordinált tudományos munkát,
b) a szakterületre vonatkozó, tudományos munkát érintő jogszabályok tervezeteit,
c) a központilag kiírt tudományos pályázatok tervezeteit, illetve eredményeit, azok hasznosítási javaslatait,
d) a szakterület tudományos minősítéssel rendelkező munkatársainak és kutatóinak tevékenységét, kutatási eredményeit, továbbá a doktori (PhD) képzésben résztvevők munkásságát, tanulmányait.
13. A Tanács időszakos kiadványok formájában megjelenteti a belügyi tudományos munka eredményeit, valamint – teljes, vagy tömörített formában – közzéteszi a hazai és nemzetközi tudományos eredmények belügyi ágazatot érintő közleményeit.
14. A Tanács tevékenységéhez szükséges technikai és adminisztrációs munkák elvégzését a titkár, – az Oktatási Főosztály útján – biztosítja.
Ennek keretében – a 36/1999. (BK 22.) BM utasítással összhangban – feladata:
a) gondoskodik a távlati, középtávú és éves ágazati kutatási tervek, tudományos dokumentumok összeállításáról és a Tanács elé történő terjesztéséről,
b) gondoskodik a Tanács teljes és szekcióüléseinek összehívásáról, – az elnök döntése szerint – az ülések napirendjének összeállításáról, a megtárgyalandó dokumentumok, előterjesztések időben történő megküldéséről, továbbá az ülések dokumentálásáról,
c) rendszeres kapcsolat keretében biztosítja a belügyi szerveknél, valamint a fegyveres erőknél és más, együttműködő állami szerveknél működő tudományos tanácsok, bizottságok elnökei és titkárai közötti információcserét, a tudományos tevékenység kölcsönös segítése céljából,
d) rendszeresen tájékoztatja a Tanácsot a tudományos minősítéssel rendelkező munkatársak és kutatók tudományos tevékenységéről és munkakörülményeiről, valamint a doktori (PhD) képzésben résztvevők előmeneteléről,
e) nyilvántartást vezet a kutatók, kutatóhelyek, kutatási témák és eredmények, valamint a tudományos publikációk ágazati szintű áttekinthetősége érdekében, (ú. n. „project manager adminisztrációt” végez).
f) összesíti a javaslatokat, elvégzi az egyeztetést és összeállítja a Tanács éves költségvetési igényét, gondoskodik annak időben történő felterjesztéséről.
15. A Tanács teljes, vagy szekcióüléseinek konkrét időpontját és helyét, továbbá napirendjét – a titkár előterjesztésére – az elnök határozza meg. Az ülésekre a tagok és a meghívottak „Meghívó”-t kapnak, melynek mellékletét képezik
– a napirend-javaslat,
– a megtárgyalandó előterjesztések és egyéb dokumentumok.
16. A Tanács üléseire az egyes napirendek előadói, előterjesztői legalább 30 nappal az ülésnap előtt adják le a dokumentumot, sokszorosításra alkalmas formában. A meghívót és mellékleteit két héttel az ülésnap előtt meg kell küldeni a tagoknak és meghívottaknak.
17. A Tanács tagjai és állandó meghívottjai az ülések valamennyi dokumentumát megkapják. Az alkalmi, egyéni meghívottak csak az őket személy szerint érintő témára vonatkozókat.
18. A Tanács üléseit – részben, vagy egészben – nyilváníthatja „zárt ülésnek”, továbbá dönthet úgy, hogy a meghívottak csupán egyes, meghatározott napirendek tárgyalásán vegyenek részt. Nyílt üléseken az alkalmi, egyéni meghívottak az ülés teljes folyamatában részt vehetnek.
19. A Tanács minden olyan tagja, aki tudományos kutatóhely, tudományos tanáccsal, illetve bizottsággal rendelkező szerv képviselője, évente legalább egy alkalommal, szekcióülésen kap lehetőséget, hogy ismertesse az általa képviselt szervnél folyó tudományos munkát, illetve eredményeket.
20. A Tanács munkája során tagjai és meghívottjai egyrészt az általuk képviselt szervek álláspontját képviselik, másrészt szabadon kinyilváníthatják saját, egyéni, tudományos meggyőződésüknek megfelelő véleményüket és álláspontjukat.
21. A Tanács munkája során – amennyiben állásfoglalásra kerül sor – általában törekedni kell a konszenzusra, ettől eltérő esetben a Tanács tagjainak szavazása dönti el a végső álláspontot. Döntetlen szavazási eredmény esetén az elnök szavazata dönt.
Az így kialakított álláspont további képviseletét a Tanács tagjai magukra nézve kötelezőnek ismerik el.
Jelen Ügyrendet a Belügyi Tudományos Tanács 1999. év december hó 13. napján tartott plenáris ülésén véleményezte és elfogadta.
Dr. Simon László s. k., |
Dr. Felkai László s. k., |
a Tudományos Tanács titkára |
BM közigazgatási államtitkár |
|
a Tudományos Tanács elnöke |
*
Az utasítást a 6/2006. (BK 4.) BM utasítás 46. pontja hatályon kívül helyezte, 2006. február 15. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás