400/B/2000. AB határozat
400/B/2000. AB határozat*
2001.02.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezésre jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 67/A. §-ának az 1997. január 1-jétől 1997. december 31-ig hatályban lévő szövege alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére, továbbá alkalmazásának megtiltására irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
A Fejér Megyei Bíróság bírája (a továbbiakban: indítványozó) az előtte folyamatban lévő Kp.20.241/2000. sz. ügyben – az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. § (1) bekezdése alapján – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja. tv.) 67/A. §-ának 1997. január 1-jétől 1997. december 31-ig hatályban lévő szövege alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
Álláspontja szerint a támadott jogszabályi rendelkezés sérti az Alkotmány 70/I. §-ában foglalt arányos közteherviselés elvét azáltal, hogy a tőzsdei opciós ügyleteknél az adóévben úgy állapítja meg a nyereség képződésének vélelmét, hogy az ellenkező bizonyítására nem nyújt lehetőséget.
Az indítványozó hivatkozik arra is, hogy a jogalkotó is észlelte az alkotmányos elv sérelmét, és 1998. január 1-jei hatállyal ennek megfelelően módosította a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 67/A. §-át.
Az Alkotmánybíróság megkereste a pénzügyminisztert is az indítvánnyal kapcsolatos álláspontjának megismerése érdekében.
II.
Az Alkotmány 70/I. §-a kimondja, hogy a Magyar Köztársaság minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 67/A. §-a 1997. január 1-jétől 1997. december 31-ig hatályban volt szövege az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
,,67/A. § (1) Tőzsdei határidős ügyletből származó bevételnek számít a magánszemély nem egyéni vállalkozói minőségében kötött határidős ügyletének bevétele. A tőzsdei opciós ügylet bevételének a nem egyéni vállalkozó magánszemély opció kiírásból, vagy opció adásvételből származó bevételét kell tekinteni.
(2) A tőzsdei határidős, opciós ügyletből származó jövedelem a bevételnek az ügylettel kapcsolatos díjakkal, jutalékokkal csökkentett része. Az olyan tőzsdei ügyletből származó jövedelmet, amely két határidős ügyletből áll, és a tőzsdei és az elszámolóházi szabályzatok alapján egy ügyletnek minősül (a továbbiakban: összetett tőzsdei ügylet) a következők szerint kell megállapítani: az ügyletet alkotó részügyletek bevételét és veszteségét egymással szembeállítva nettó módon kell meghatározni, csökkentve az ügylettel kapcsolatos díjakkal, jutalékokkal. Amennyiben az összetett tőzsdei ügylet egyik eleme úgy zárul le, hogy ennek következtében az összetett tőzsdei ügylet megszűnik, akkor az összetett tőzsdei ügylet jövedelmét erre az időpontra vonatkozóan kell megállapítani, azzal, hogy a le nem zárt ügyletet ettől az időponttól kezdve önálló tőzsdei határidős ügyletnek kell tekinteni.
(3) A (2) bekezdés rendelkezése szerint megállapított jövedelem után az adó mértéke 20 százalék.
(4) Az adót a kifizető a kifizetés (jóváírás) napján állapítja meg és vonja le, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a magánszemélynek azt be kell vallania, és az adott évről szóló adóbevallásának benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.
(5) A tőzsdei határidős ügylet – ideértve az összetett tőzsdei ügyletet is – esetében a kifizetés napja az ügylethez kapcsolódó utolsó elszámolás napja, azzal, hogy az ügylet lejárata vagy annál korábbi lezárása előtt keletkezett és kifizetett nyereségből a kifizető visszatartja az adó fedezetét, amelyet az utolsó elszámoláskor a levonandó adó összegébe beszámít.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
Az Szja. tv. támadott rendelkezése értelmében a nem egyéni vállalkozó magánszemély tőzsdei határidős, opciós ügyletéből származó jövedelem személyi jövedelemadó alá esik. A tőzsdei határidős, opciós ügyletnél a jövedelmet a jogszabály úgy határozza meg, hogy az a bevételnek az ügylettel kapcsolatos díjakkal, jutalékokkal csökkentett része. Ebből következően a törvény – az indítványozó álláspontjával ellentétben – a vizsgált időszakban nem alkalmazott vélelmet az ügylet nyereségességét illetően, hanem kizárólag a bevételt eredményező ügyletből származó tényleges jövedelmet adóztatta, a veszteséges ügyletre az adófizetési kötelezettség értelemszerűen nem vonatkozott.
Lényegileg ugyanez a rendelkezés volt irányadó – az ügylet speciális jellegét is figyelembe véve – az összetett tőzsdei ügyletből származó jövedelem adóztatásának szabályozására is. A jogszabály az adóköteles jövedelmet az ügyletet alkotó részügyletek bevételét és veszteségét egymással szembeállítva nettó módon határozta meg. Veszteséges ügylet esetében tehát itt sem állapított meg adókötelezettséget a jogalkotó.
A fentiekből egyértelműen megállapítható, hogy a jogszabály a tőzsdei opciós ügylet, illetve az összetett tőzsdei ügylet esetében – az indítványozó álláspontjával ellentétben – nem vélelmezett nyereség után állapított meg adófizetési kötelezettséget, hanem kizárólag a nyereséges ügyletek fentiek szerint meghatározott bevételét tekintette adóköteles jövedelemnek.
Ebből következően ,,nem létező jövedelem” utáni adófizetési kötelezettség nem keletkezett, az Szja. tv. támadott rendelkezése megfelelt az állampolgárok jövedelmi és vagyoni viszonyaihoz igazodó adóztatás Alkotmány 70/I. §-ban rögzített elvének.
Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Az Alkotmánybíróság egyben rámutat, hogy az Szja. tv.-nek az indítványban is hivatkozott, 1997. évi CV. törvény 28. §-a által történt módosítása annyi változást hozott, hogy a jogalkotó a tőzsdepiac serkentése érdekében – az adókedvezményre vonatkozó mérlegelési jogával élve – egy adóéven belül lehetővé tette egymástól különálló tőzsdei ügyletek esetében a nyereség és a veszteség szembeállítását. A módosított jogszabály ugyanis akként rendelkezik, hogy a tőzsdei határidős – ideértve az összetett tőzsdei ügyletet is – opciós ügyletből származó jövedelem az adóévben elért valamennyi bevételnek az adóévben elszenvedett valamennyi veszteséggel, az ügylettel kapcsolatos díjakkal, jutalékokkal csökkentett része.
Budapest, 2001. február 12.
Dr. Holló András s. k.,
az Alkotmánybíróság
helyettes elnöke
helyettes elnöke
|
|
Dr. Bagi István s. k., |
Dr. Bihari Mihály s. k., |
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|
|
Dr. Czúcz Ottó s. k., |
Dr. Erdei Árpád s. k., |
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|
|
Dr. Harmathy Attila s. k., |
Dr. Kiss László s. k., |
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|
|
Dr. Kukorelli István s. k., |
Dr. Strausz János s. k., |
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|
|
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
előadó alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás